424
-
#184
Így van.
A világ folyamatosan változik, fejlődés új lehetőségeket nyit meg előttünk.
Sokan azt állítják,hogy az ember természetéből fakadóan, gonosz, önző, egoista tulajdonságokkal születik, mondják ezt azért mert már óvodában is kiütközik az emberben, amikor elveszi a gyengébtől a játékot.
De nem, az ember pontosan olyan, amilyenné a környezete teszi, az ember nem gonosz, nem önző, és nem is jóindulatú. Egyszerűen semmilyen. Születéskor mindenki valóban egyenlő.
Csakis a születés utáni behatások formálják olyanná az embereket amilyenek lesznek, a látott miták, tapasztalt sérülések és jutalmak formálják ki az ember egyéniségét.
Én úgy gondolom,hogy az ember alapvetően egyensúlyra törekszik a környezetével, ugyan úgy mint az állatok is teszik a természetes környezetükben.
Ezért adta az evolúció az élőlények magasfokú alkalmazkodó képességét.
Onnan származik minden bajunk,hogy egyesek felborították ezt a rendet, és megszűnt a természettel, és természeti erőkkel való harmóniánk.
Előtérbe került az önzés.
Most már nem mi alkalmazkodunk a világhoz, hanem a világot alkalmazzuk hozzánk, mi hozzuk létre a világot.
A világ eredendően változékony, az élet természetéből fejlődik tovább.
Azzal,hogy egyesek mesterségesen konzerválnak egy állapotot, halálra ítélik az egész bioszférát hosszútávon. Hatalmas rendező elvek borulnak meg, melynek következményeit, valóban a bőrünkön érezzük. -
Epikurosz #183 Köszi, de neked is még egyszer felrovom azt a hibát, hogy visszaélsz az időmmel, mert nem összegzed a mondanivalód. Most épp volt időm elolvasni végig a hsz-ed, de nem mindig van ennyi időm.
A pénz alapú gazdaság gondjai már rég akadályozzák a gazdasági fejlődést, én valamilyen csipkártyás rendszert képzelek el, vagy hasonló technikai megoldást.
A gond persze a munka objektív értékelése, különböző tevékenységek összehasonlítása, de érdekes módon a normaszámítás már rég foglalkozik ezekkel a kérdésekkel.
Igazából, a lényeg az ügyeskedők, a spekulánsok, üzérek visszaszorítása lenne, hogy a társadalom is megtisztulhasson. -
remark #182 A valtozatossag kedveert most roviden fogok valaszolni. ;-)
- Nem akarok valtozast eloidezni.
- Csak annak mondom el a mondandomat, akinek érdemes, nem akarok tomegeket agitálni, sot, ugy altalaban nem akarok agaitálni.
- Nem a tomegtol varom hogy megvaltozzon, tehat nem a tomegeknek szol az amit irok, szimplan a megfelelo egyéneket bátorítom arra, hogy legyenek önmaguk, azaz legyenek igazak és valóságosak, ha õk is így gondolják hogy ez szamukra a megfelelo ut.
- Tehat csak azt varom el az egyenektol es a civilizacionktol, hogy valjon azza, amive valhat. Ami egyebkent is lenne, vagy lehetne. Semmi tobbet. Nem akarok mestersegesen semmit sem raeroszakolni senkire sem, barmi is legyen az amit az egyén, vagy a tarsadalom egésze választ, el fogom fogadni, de jogot formalok arra, hogy nekem meglehessen a sajat velemenyem.
- A valtozas, az egyén szintjen vagy a civilizacionk szintjen, barmikor eljohet, semmi sincs kobe vesve. Hulyeseg a jelenlegi helyzetre veglegeskent tekinteni.
- Ami jelenleg van, az nem a tomeg akarata, hanem a tomeg akaratlansaga, igy a valtozas, egy masfajta vilag felepitese, belenk van kodolva.
- Ha egy ember ragaszkodik az elkepzeleseihez, es meg hatalom is van a kezeben, kiiktathatja a káoszt, a tarsadalom egeszenek a szintjen is. Errol sokan irtak jo konyveket, aki tomegmanipulacioban utazik, az el tudja erni amit akar. Jelenleg nem káosz van, hanem bizonyos erdekek ervenyesulnek. A tortenelemben rengeteg pelda van arra, hogy idolegesen felul tudtak kerekedni a káoszon, vagy ugy is mondhatnam, hogy a civilizacionk termeszetes vedekezo mechanizmusain. Nem tudom miert ragaszkodsz ahhoz hogy kaosz van. En ugy latom, hogy az emberi kozossegekre es az emberre sem jellemzo a kaosz, hanem mindig van valamilyen rendezo elv. Az ember ettol kulonleges, hogy nem alkalmazkodik, hanem atalakit, azaz rendet tesz a kaoszban, mindezt sajat elkepzelesei szerint. Kaoszelmeleteket hagyjuk meg mas teruletekre, azon teruletekre, ahol nincs ilyen rendezo elv.
- Az emberisegnek, mint minden organizmusnak, amelyik tul akar elni, ahhoz a kornyezethez KELL alkalmazkodnia, amelyikben él. Ha az emberiseg (vagy az elit) ugy dont hogy neki nem kell a valosaghoz alkalmazkodnia, mert vannak fontosabb dolgai is, akkor bajba fog kerulni. Es nem csak akit iranyitanak, de az is aki iranyit... -
#181
"Azt nem nevezném problémának, hogy az okos ember belép a kiskapukon, a tömeg meg kint marad."
Te egy .... síííp, mocskos ..sííp.. vagy.
Más. Nem kell megcáfolnom amit mondasz, nem azért mert nem lehet, hanem mert nincs értelme újból és újból megmondani neked a frankót, mivel egyértelmű,hogy nem vagy fogékony rá, téged valójában nem érdekel.
-
#180
Már vagy tízszer elmondtam.
Az infláció az a jelenség amikor a jegybank több pénzt helyez ki, mint amennyivel a gazdasági össztermék bővült. Azaz több pénz kerül forgalomban mint amennyire szüksége van a gazdaságnak.
Ezzel megint a jegybank jár jól és nem a szegény ember.
Mivel a jegybank úgy tudja növelni a pénz mennyiségét, hitelkihejezéssel,hogy a semmiből megjelenő pénz értéket lop a már forgalomban meglévő pénz értékéből, azoknak a kárára akiknél a már meglévő pénzek vannak, hiszen ezekből a pénzekből már valóban kevesebb javakat lehet vásárolni, azaz mennek fel az árak.
A semmiből létrehozott pénzek meg ugyan olyan értékesek lesznek mint a többi.
Tehát csak a pénz összmennyisége változik meg, az összmennyiség vásárló értéke nem változik, magyarul felhíggult a pénz.
Ami a gazdagnak kedvező, az a szegénynek hátrányos, hiszen ellenérdekelté teszi a két réteget a kamatrendszer.
Itt most szegény embernek minősül az is akinek csak pár millió forintja van megtakarításban, mert az igazán gazdagok itt ezer milliárdokkal játszanak már.
Ha kamat van a pénzen, akkor ez lehetővé teszi a gazdagoknak, a kisember kizsákmányolását a teljesítmény nélküli jövedelem elvonás módszerével.
De ha a pénz felveszi a romló árúk tulajdonságát, az akinél kevés pénz van, és napi forgásban használja, azaz annyi pénze van amennyire valóban szüksége van, az valóban úgy használja a pénzt mint csere eszközt, és ez a pénz valóban a cserét használó embert szolgálja.
De aki ezt a pénzt felhalmozza, parkoltatja, kivonja a gazdasági keringésből arra ez a pénz az idő múlásával szépen "rárohad" mint ahogyan megromlik a krumpli is. Innentől fogva pánikszerűen menekülnek a pénzvagyonos elit képviselői, és minden lehetséges eszközt megragadnak,hogy pénzüket valódi, szilárd anyagi, javakba konvertálják.
Most pont fordítva történik a válság miatt, minden ingatlant pénzbe konvertálnak, ami nagyobb eladósodáshoz vezet, mert csak úgy ömlik ki a pénz a világba, már majdhogynem repülőből szórják, annyira meg akarják menteni a gazdaságot.
De ez a sok pénz amit most létrehoznak, ez valahol adóságként jelenik meg.
Ezért azt mondom,hogy nem kell sokat várnunk, egy két évet, és azt fogjuk tapasztalni, hogy megindulnak az első tömeges bankrupt hullámok.
![]()
![]()
-
kukacos #179 Ugyan mit változtattak meg és mi jött rendbe a nagy a recesszió idején? Mintha elfelejtenéd, hogy a kapitalizmusban bármilyen gazdasági változás, ami kedvező a tömegeknek, még inkább kedvező a gazdagoknak. Ha például valami trükkel eltüntetnénk az inflációt, Rotschild elégedetten dőlne hátra: az ő bankba betett pénzéből még több folyik be. Az infláció a szegényeket védi azzal, hogy a gazdagok kevesebb pénzt tudnak csinálni a pénzből önmagában.
Elmagyaráztam, hogy a rendszer problémája nem az adókban, adósságokban, inflációban van. Tételesen cáfoltam téves gazdasági elképzeléseid, még a filmet is megnéztem és kommentáltam, amit ajánlottál, és te nem védted meg, nyilván, mert nem tudod. A probléma a kiskapukban van, és hogy túl sok van belőlük, meg hogy aki kihasználja a kiskapukat, kiékelte azokat. Azt nem nevezném problémának, hogy az okos ember belép a kiskapukon, a tömeg meg kint marad. -
#178
wergli
világválság idelyén, recesszióban amikor bezártak a bányák, boltok, megbénult a gazdaság.
Amint elkezdték használni ezt a barter pénzt, egyből minden fellendült abban a régióban. A recesszió idején, a bánya újra kinyitott, új hidak, utak épültek, fellendült a gazdaság.
Silvio Gesellnek (1862-1930)
német egyetemeken iskolázott, majd Argentínába kivándorolva sikeres üzletember lett, gyakorlati munkája során fel kellett ismernie, hogy milyen összefüggés van az átlagárak ingadozása, valamint a forgalomban lévő pénzmennyiség között. 1916-ban publikálta „Die natürliche Wirtschaftsordnung” (A ter¬mészetes gazdasági rend) címen főművét, amelyben elméletileg is megalapozottan elemzi a gazdasági zavarok okait, kidolgozva egy átgondolt rendszert a kiküszöbölésükre.
Gesell kiindulópontja az volt, hogy a pénz fölényben van a többi természetes áruval szemben. Miközben a romlandó krumpli tulajdonosának sietnie kell, hogy áruján túladjon, addig a pénz tulajdonosa szinte tetszés szerinti ideig várni tud. Az áru tulajdonosának engedményt kell tennie a pénz tulajdonosának, mert ellenkező esetben az visszatartja a nála lévő gazdasági közvetítő közeget. Ez az engedmény nem a kereslet és kínálat függvénye, hanem a pénz, mint „nem romlandó áru” fölénye a romlandó áru felett. Hasonló a helyzet a munka esetében is. Miközben a pénztulajdonos várhat, a reálgazdaságban dolgozó vállalkozó és munkavállaló nem várhat, mert élete fenntartása arra kényszeríti, hogy személyes „áruját”, azaz munkaerejét, minél előbb értékesítse. Ahhoz, hogy a pénzvagyon tulajdonosától pénzhez jussanak, engedni kell a zsarolásának, és kamatot kell ezért a pénzért adni. Ha a pénzvagyon tulajdonosa nem kap kamatot, vagy ez a kamat nem éri el legalább a 3%-ot, akkor a pénzvagyon tulajdonosa visszatartja pénzét a reálgazdaságtól, és ezzel meg¬bénítja a gazdasági folyamatok normális lezajlását. A pénz, mint jel, a gazdasági folyamatok közvetítésének az eszköze. Ha ez a közvetítő eszköz nincs kellő mennyiségben jelen, a gazdaság megbénul. A kamat tehát arra szolgál, hogy a pénzvagyon tulajdonosát rábírja: ne üljön pénzén, hanem azt a reálgazdaság szereplőinek átengedve hagyja működni. A kamat azonban teljesen átalakítja a gazdasági folyamatokat. A kamatrendszer szükségszerűen válságokhoz, és konfliktusokhoz vezet. Amikor ezek a meglévő rendszert felbomlasztják, akkor az egész folyamat kezdődik elölről, feltéve, ha továbbra is kamatozó magánpénzrendszer működik a gazdaságban.
Gesell szerint csak úgy lehet a kamatmechanizmust kiküszöbölni a gazdasági életből, ha a pénz azonosrangúvá válik a többi romlandó áruval. Ehhez olyan rendszert kell kidolgozni, hogy aki visszatartja a pénzt - a gazdasági élet közvetítő közegét -, annak ezért a blokádért büntetést kelljen fizetnie. Ez elképzelhető úgy is, hogy a forgalomban nem lévő pénz minden hónapban meghatározott arányban veszítsen az értékéből.
A kamatmentes pénzrendszer további előnye, hogy lehetővé tenné az infláció- és a deflációmentes - szilárd és tartós - árstabilitást. Gesell ezt egy nagyválasztékú árukosár szerinti indexálással akarta elérni. Elképzelése hasonló a mai inflációszámításhoz, ahol a pénz értékvesztését ugyancsak egy meghatározott elvek szerint összeállított árukosár szerint mérik. Ha ez az indexált ár csökken, akkor az illetékes jegybank növeli a forgalomban lévő pénz mennyiségét úgy, hogy megfelelő mennyiségű kamatmentes pénzt bocsát az állam rendelkezésére. Ha növekednek az árak, akkor pénzt kell kivonni a forgalomból.
Sokan attól tartanak, hogyha egy országban bevezetnék a kamatmentes pénzt, akkor azt a kamatozó külföldi deviza kiszorítaná a használatból. Bizonyítható, hogy ez fordítva van, mert a gyakorlatban az történik, hogy a kamatozó pénzt szorítja ki a kamatmentes pénz. Ha például egy országban bevezetnék a kamatmentes pénzt, akkor az ugyancsak ott forgalomban meg¬található kamatozó dollár nem a pénzforgalom lebonyolítására, hanem a pénz felhalmozására lenne használva, mivel a dollár után kamatot lehet kapni. Így ezeken a területeken a dollár pontosan azért szorulna ki a forgalomból, mert továbbra is kamatozó pénz. Ezzel szemben a kamatmentes pénz egyre inkább átvenné az árucsere közvetítését.
A másik ellenvetés, hogy a kamatmentes pénz bevezetése azonnal a tőke pánikszerű menekülését idézné elő, és ez gazdasági összeomlást eredményezne. Kétségtelen, hogy a pénzvagyonos réteg ilyen esetben arra törekedne, hogy pénzét minél előbb külföldi valutára váltsa át azért, hogy továbbra is kamatjáradékhoz jusson. Ha viszont sok kamatmentes pénzt átváltanak dollárra, akkor a dollár árfolyama egyre növekszik. Vagyis a piaci értékhez viszonyítva egyre nagyobb összeget kell kifizetni azért, hogy valaki ugyanazon egy dollárhoz hozzájusson, és azt megtarthassa. Már önmagában ez a többletköltség is megakadályozza a tőke nagyarányú kivonását. A kamatmentes pénzzel való menekülésnek viszont nincs értelme, mert ezek a bankjegyek forgalombiztosítási kényszer alatt állnak,hogy továbbra is érvényben maradjanak. Ha mindehhez kapcsolódik egy rugalmas devizaátváltási arány, akkor a tőke nagyarányú kivonására egyáltalán nem kerülne sor.
Néhány szó a múlt tanulságáról
Ha a világ pénzrendszerének jelenlegi helyzetét és várható alakulásának következményeit meg akarjuk érteni, akkor tanulmányozni kell a kamatozó pénz alapján működő társadalmak történelmét.
A Fugger család 1436-ban egy átlagosnak számító kereskedő-házat működtetett. Ez a családi vállalkozás akkor vált kiemelkedően gazdaggá, amikor a 15. század végén Jakob Fugger került az élére, aki bevezette a kamatozó pénzt üzleti vállalkozásaiban.
A becsvágyó Jakob Fugger a nemesfém előállítása terén monopolhelyzet megszerzésére törekedett. A Fuggerek egyidejűleg tudatosan eladósították kamathoz kötött kölcsönök segítségével a nemességet. Hamarosan maga a német császár - I. Maximilián - is eladósodott, és folyamatosan hiteleket kényszerült felvenni azért, hogy adósságát és kamatait fizetni tudja. Ez lehetővé tette a Fuggerek számára, hogy versenytársaikat kikapcsolják. Számos kereskedelmi vitájukban azért győztek, mert az eladósodott császár az ő oldalukra állt. Amikor azzal a váddal illették őket, hogy monopóliumot hoztak létre, kifejezetten a császár kívánsá¬gára mentették fel a Fuggereket a vád alól. Mindezek eredményeként a Fuggerek számos területen uralkodó helyzetbe kerültek. Még a hírhedtté vált bűnbocsátó cédulákkal kap¬csolatos üzletekbe is bekapcsolódtak. Ők határozták meg, hogy kiket válasszanak püspökké, és befolyásuk volt a pápai trónra is. Jól szemlélteti a hatalom koncentrálódását a pénztőke tulajdonosainál az, hogy az említett Maximilián császár ünnepi alkalmakkor a Fuggerektől volt kénytelen kikölcsönözni az ékszereket, és díszeket, amelyeket aztán használat után vissza kellett adnia. Ilyen körülmények között a császár nem volt képes önálló politika folytatására. Az eladósodás és kamatfizetés következtében a nép annyira elszegényedett, hogy tömegessé vált az éhezés. Ez növekvő ellenállást váltott ki a részükről az uzsorakölcsön, a kamat, és a monopolhelyzetek ellen. A Fuggerek, hogy a velük szemben növekvő bírálatokat elhárítsák, még híres szónokot is felbéreltek, Johannes Eck-et, akinek az volt a feladata, hogy védelmébe vegye a „mérsékelt kamat” intézményét. Eck szerint az ilyen kamat igazságos, és ezzel lényegében a teljesítmény nélküli jövedelem elvonást vette védelmébe.
A Fuggerek jószándékának a bizonyítására még egyfajta szociális otthont is létrehoztak, a Fuggerei-t Augsburgban, amelynek Jakob Fugger 25.000 Guldent adományozott. Többé nem arról volt szó, hogy a kamattal mennyire kizsákmányolták a lakosságot, hanem arról, hogy milyen nemesen jótékonykodnak. A tény azonban az, hogy a kamatmechanizmus következ¬tében létrejött tőkekoncentráció, és az azzal összefüggő kizsákmányolás a német lakosság háromnegyed részét kamatrabszolgává tette. Mindez arra késztette elsősorban a legelnyomottabb osztályt, a parasztságot, hogy ha kell erőszakkal változtasson ezeken a viszonyokon.
A parasztok, nemesek és értelmiségiek körében egyre nőtt az elégedetlenség az augsburgi Fuggerek ellen. A „fuggern” (fuggerelni) szó szinonimája volt a csalásnak. A kitört paraszt¬lázadás egyaránt irányult a felsőarisztokrácia és az árakat manipuláló - mesterséges áruhiányt előidéző és monopolhelyzetet kialakító - spekulánsok ellen. A parasztlázadás vezetői ekkor még nem látták át teljesen milyen szoros az összefüggés a kamatozó pénztőke és a hatalom között, valamint a monopolisták és a császár között. Követeléseik között utolsóként mégis megfogalmazzák a Fuggerek, a Welserek, és a Höchstetterek eltávolítását, és az üzleti tőke felső határának a rögzítését. Érthető, hogy a nagytőke minden eszközt megmozgatott, hogy a lakosságot elnyomja, és a kamatmechanizmussal működtetetett kizsákmányoló rendszert fenntartsa.
A parasztlázadás vezetőinek nem volt világos elképzelése arról, hogy miként kellene egy kamatmentes gazdaságot működtetni. A 21. század embere számára a német paraszt¬háborúból az a tanúság vonható le, hogy az ellenállás nem hoz sikert, ha nincs világos elképzelés arról, milyen elvek szerint kell kialakítani az értéktermelő munkára alapozott, jól működő gazdasági és társadalmi rendet.
A Wära-cserepénz
Nemcsak a középkorban, hanem az 1929-ben elkezdődött nagy gazdasági világválság idején is kísérletek történtek a forgalombiztosított, kamatmentes pénz bevezetésére. Ilyen sikeres kísérlet volt Németországban a Wära-cserepénz részleges bevezetése. Már 1929. elején Erfurt¬ban létrejött egy cseretársaság, amelynek a tagjai kizárólag Wära-val fizettek egymás¬nak. Szabályzatukban rögzítették, hogy olyan magántársaságot alkotnak, amely az árucsere akadályainak és a munkanélküliségnek a leküzdését tűzte ki célul. E cél érdekében a társaság tagjai egymás között az árut és a teljesítményt a saját csere-bonjukkal bonyolítják le. Két évvel később ehhez a társasághoz már több mint ezer német vállalat csatlakozott. Egyre több vállalat és üzlet függesztette ki, hogy „Itt elfogadjuk a Wära-t”. A Wära lassan a szilárd ár szinonimája lett. A Wära-t bármikor be lehetett cserélni a hivatalosan forgalomban lévő márkára, és csak kiegészítő valutának volt tekinthető, amely lehetővé tette, hogy egy deflációs időszakban, amikor nincs elég pénz a gazdasági folyamatok közvetítésére, fennmaradjon a gazdasági élet vérkeringése.
Gesell elképzeléseit követve a Wära-jegyeket forgalombiztosítást garantáló és díj ellenében kapható bélyegekkel kellett ellátni. A havonta felragasztandó bélyeg a Wära egy százalékába került. Aki ezt a bélyegköltséget meg akarta takarítani, az a hónap végéig lehetőleg túladott a saját Wära-ján. Ezt úgy érte el, hogy vagy árut és szolgáltatást vásárolt magának, vagy pedig a saját Wära-ját kamatmentesen másnak kölcsönadta. Év végén, amikor már minden Wära-n tizenkét bélyeg volt felragasztva, akkor azt újra cserélték ki. Ez az új pénz sikeresnek bizonyult, és rohamosan terjedt egész Németországban. Az egyik hely ahol bevezették Ulm városa volt, a másik pedig Schwanenkirchen. Az ulmi cseretársaság 1931. nyarán alakult, amikor Ulmban is igen nagyarányú volt a munkanélküliség és a szegénység. A defláció következtében az eladósodott polgárok nem tudták fizetni a kamatokat. A gazdasági válság miatt gyakran az öngyilkosság bizonyult az adósság elől való elmenekülés egyetlen útjának. Az ulmi Wära forgalombiztos, és a birodalmi márkától független csereeszköz volt, amelyet úgy készítettek, hogy ne lehessen meghamisítani. A postai bélyegekhez hasonló forgalombiztosítási bélyegeket a Wära-kirendeltségeknél lehetett beszerezni. Hogy a havi értékvesztést elkerüljék, az ulmiak igyekeztek minél hamarabb túladni Wära-jukon. Így a pénzvisszatartás, amely a birodalmi márka esetében Németország gazdaságát megbénította, az ulmi Wära-nál nem volt lehetséges. Egyébként egy ulmi Wära pontosan annyit ért, mint egy birodalmi márka. Azért, hogy megvédjék értékét a márka vásárlóerő ingadozásával szemben, a Wära átváltási arányát a vásárlóerő 5%-os megváltozása esetén újra meghatározták. Az ulmi vállalatok, amelyek birodalmi márka hiányában tönkrementek volna, áttértek a Wära alkalmazására: ezzel vásároltak árukat és fizették alkalmazottaikat. Az ulmi pénz rendkívül sikeresen működött, egész Németországból érkeztek a küldöttségek, hogy tanulmányozzák sikerének titkát.
1931. júliusában a thüringiai bíróság betiltotta a Gera városában kibocsátott Wära-jegyeket. Néhány héttel később a német Reichsbank igazgatósága felhívta az ulmi rendőrség figyelmét a városban folyó „veszélyes üzelmekre” és hivatkozott a politikai viták leküzdésére vonatkozó birodalmi elnöki rendeletre. Az ulmiak azzal érveltek, hogy a Wära esetében nem szokásos pénzről van szó, mert az értékmegőrzésre nem alkalmas. Az sem segített, hogy az ulmi Wära csupán magáncélra szolgáló elszámolási egység egy zártkörű cseretársaságon belül. A berlini kormány 1931. októberében szükségrendelettel mindenféle helyi pénz és cserejegy alkalmazá¬sát megtiltotta.
Hasonlóan sikeres volt a bajorországi Schwanenkirchenben bevezetett Wära-jegy. Segít¬sé¬gé¬vel eltűnt a városból a munkanélküliség, és a község barnaszén bányája megint nyereségesen kezdett működni. A jegybank azonban félt, hogy a Wära kiszorítja a birodalmi márkát, és Schwanenkirchenben is betiltották az alkalmazását. A szénbánya ismét veszteséges lett és be kellett zárni. Schwanenkirchenben újra magasra szökött a munkanélküliség.
A tiroli Wörgl-ben is rövid ideig sikerrel alkalmazták a munkaérték-jegynek nevezett forgalombiztos helyi pénzt 1932-ben. A munkaérték-jegyek következtében nemcsak mindenki pontosan befizette az adóját, de a városnak sikerült utakat építenie, csatornáznia és még egy sípályát is létrehoznia. 1933. nyarán Daladier francia politikus, aki később Franciaország miniszter¬elnöke lett, ellátogatott Wörgl-be. Daladier 1935-ben a radikális szocialisták kong¬resszusán számolt be tapasztalatairól. Kifejtette, hogy lehetséges egy többszörösen nagyobb volumenű árutermelés az újfajta pénz bevezetésével. Daladier többek között megállapította: „A mai gazdasági válság az áruforgalom válsága. Nem beszélhetünk arról, hogy túltermelés által okozott válsággal van dolgunk, mert a gabona és hasonló áruk mennyisége, amelyet megsemmisítenek, szükséges lenne azon milliók számára, akik az éhezés következtében halnak meg. Az áruforgalom válságáról van szó, amin úrrá lehetünk, ha helyreállítjuk a lakosság vásár¬lóerejét, és azt újra kibontakoztatjuk. Nemzeti munkaprogramnak kell a pénzhalmo¬zásnak véget vetnie. A pénz ugyanazt a szerepet tölti be, mint a vér az emberi testben. Ahhoz, hogy a test különböző életfunkcióit végezhesse, zavartalannak kell lennie a vérellátásnak.” Ehhez még hozzátette, hogy „állítom, mindaddig nem leszünk úrrá a válságon, amíg nem vesszük kézbe a pénzügyeket, és mind az inflációt, mind a deflációt csalásnak tekintem. Az egyik éppen olyan hamis, mint a másik. Csak a forgalomban lévő pénzmennyiségnek az árukínálathoz való igazításával lehet leküzdeni az áruforgalom válságát, és csak ez által lehet a kisvállalkozásokat és kereskedőket megsegíteni Franciaországban, akiknek az összeomlását a nagytőke okozta.”
Ezt követően Daladier kitért Wörgl tapasztalatainak a részletezésére, majd pedig Silvio Gesell nézeteit taglalta. A második világháború kitörése azonban megakadályozta Daladier-t abban, hogy felismeréseit hazájában a gyakorlatba átültesse. A sikeres Wörgl-i kísérlet ugyanarra a sorsra jutott Ausztriában, mint a Wära Németországban. 1933. szeptemberében a bécsi jegybank arra hivatkozva, hogy kizárólag ő rendelkezik a pénzkibocsátás jogával, elérte, hogy a kormány a helyi pénzek alkalmazását betiltsa. Ez a rövid történelmi áttekintés is már világossá teszi, hogy az emberek különböző korokban felismerték, hogyan lehetne szilárd, és hatékony gazdaságot működtetni, és a társadalom harmóniáját biztosítani. Eddig azonban minden ilyen megoldási kísérletet a kamatozó magánpénzrendszer tulajdonosai a pénz révén szerzett hatalmuk segítségével elfojtottak.
kölcsönvett idézetek, mert nem akartam a számat tépni, már többször elmondtam mi lenne a helyes -
Epikurosz #177 "Igenis van alternatíva, amit a gyakorlatban is kipróbáltak és nagyszerűen működött."
Melyik az? -
#176
Kukacos, egyszerűen nincs igazad.
Alkalmazkodásról beszélsz, és közben te vagy a leg merevebb.
Semmi motiváció nincs benned, hogy új dolgot keress ami jobb lenne.
A fejlődés változással jár, ami rossz azt nem konzerválhatjuk.
Hogy miért nincs igazad?
Mert nem kell elfogadnunk a nyomorúságunkat, csak mert egyesek szerint úgy sincs jobb megoldás, vagy,hogy az a legjobb megoldás mindenki számára,hogy az egész világot elnyomva hagyjuk.
Hogy miért van bajban a világ?
Azért mert nagyon nagyon kevesen uralkodnak mindenki felett, mert a világ értékeinek fele gyakorlatilag pár egy nagyon kis réteg kezében öszpontosul.
Bajban vagyunk, mert rabszolgák vagyunk. Rabszolga munkát végzünk, mert amiért dolgozunk elveszik tőlünk, adók, rejtett adók, adóság rendezés, infláció formájában.Az embernek annak kell lennie, aminek született. Szabadnak és függetlennek.
Igenis van alternatíva, amit a gyakorlatban is kipróbáltak és nagyszerűen működött. Akkor csak pár dolgot változtattak meg a pénz tulajdonságain, és hirtelen egy csapásra minden rendbe jött, a nagy recesszió idején. Azon nyomban el is törölték ezt a próbálkozást, és törvénybe iktatták annak illegalitását,hogy nehogy valaki is megpróbálja újra.
-
kukacos #175 Na még erre is válaszolok.
Nagyon találóan és szépen írtál a valóság és a manipulált tömeg kapcsolatáról.
Kritikám röviden: túl sokat remélsz az emberiségtől.
Először is mit gondolsz, hány % képes szellemileg egyáltalán felfogni, amiről itt beszélünk? 20%? 10%? Kevesebb? Ebből hány embert érdekel a hatalom problematikája egyáltalán? A maradékból hány az, aki történetesen profitál a rendszerből, vagy látva, hogy saját céljait elérheti a rendszeren belül, nem kritizálja azt? A valóság tanítása fontos lenne, de nincs kinek elmagyarázni.
"Na de ki mondja meg mi a helyes irany? Goebbels-nek volt igaza, vagy Bernays-nek? Itt kezdodnek a problemak, mert szerintem egyiknek sem."
Bernays csak technikus, Goebbels ideológus is, így nem összehasonlíthatók. Itt is, mint annyi másban a probléma gyökere az, hogy az ember nem ezekre a léptékekre és struktúrákra van optimalizálva. A görögök óta tudjuk, hogy a demokrácia többnyire a demagógok uralma. Az emberiségbe genetikailag be van építve az arctalan, befolyásolható tömegember. Csoportnyomás, divatok: kellett a túléléshez, a háborúkhoz. Arra hallgatunk, aki épp a leghangosabban ordibál. A tesztek szerint vészhelyzetben az emberek 80%-a megmerevedik, képtelen lesz döntéseket hozni, de követi az utasításokat. 10% döntéseket hoz, 10% pedig teljesen kiszámíthatatlan. Ideális egy százfős hordában, ha jön az oroszlán, de ma csak biológiai kolonc, mint a száz másik. Úgy gondolod, hogy ilyen genetikai alapból képesek lehetünk közel hozni az igazságot az emberekhez, ha kizárunk minden manipulációt? Én nem hiszem. Ehhez egy másik homo sapiensre lenne szükség.
"Az a baj ezzel az elkepzelessel, hogy termeszet torvenyszerusegei koze soroljuk ma mar automatikusan azt hogy a penzkibocsajtas magankezben van, hogy az uzleti eletet kartellek uraljak stb, tehat a kapitalizmust ugy ahogy az ma van."
Nem, ez nem igaz. A nyitott elmék szerte a világban mindig is gondolkodtak alternatívákon. Csak egyszerűen ők sem tudnak jobbat. Marx és Lenin nem voltak hülyék: rendkívül jó ötleteik voltak arra, mit és hogyan kellene megváltoztatni. Sőt, ki is próbálták a gyakorlatban. Nem az uralkodó elit ellenállásán buktak meg, egyszerűen nem volt elég jó az ötletük.
"Ilyen elven szamodra minden relativ, es minden ami a rendszer vedelmeben ma megvalosulhat, az evolucios torvenyszeruseg es igy el kell fogadni."
Nem, nem, szó nincs róla, hogy el kell fogadni! Én csak a kialakulás mechanizmusáról beszélek. Az evolúció egy vak folyamat, ami szuboptimális megoldásokat termel. A baktériumok szapopdás szempontjából sikeresebbek, tehát felsőbbrendűek, mint az ember. Van értelme arról beszélni, hogyan lehetne jobb a rendszer, de senki sem tudja.
"nem a káosz folyamatai dobták ki a nyertes rendszeriranyito elveket, hanem az elit akarata."
A káoszelméletről mondottak értelmében bizonyítottnak gondolom, hogy nem tervezett folyamatról van szó.
"Eddig meg azt irtad hogy nincs semmilyen kozos akarat ami a hatterbol iranyit, hanem minden kaotikus, mas szoval spontan. Akkor most, hogy leirod hogy a kaotikus/spontan megoldas nem jo, mi mellett ervelsz?"
"Spontán" alatt itt az általad kívánatos, manipulációtól teljesen mentes struktúrát értettem. Feljebb kifejtettem, hogy miért következik a manipuláció az emberi természetből. Ha betiltjuk a tömegek manipulációját, ha, ahogy írod, "mindenki ele a valosagot tesszuk le", a tömegek nem lesznek boldogabbak, sőt. Szeretünk álomvilágban élni. A tömeg azt is elfogadja, ha álmait valaki más írja elő, amíg az tartalmazza a rózsaszín egy halvány árnyalatát. Ez van. Hozott anyagból dolgozunk.
Aldous Huxley gyönyörűen megírta, hogy mi következik a manipuláció végsőkig viteléből. Az 1984 erőszakkal nyomja el az emberi természetet, a Szép új világban egyszerűen csak kiterjesztjük azt.
What Orwell feared were those who would ban books. What Huxley feared was that there would be no reason to ban a book, for there would be no one who wanted to read one. Orwell feared those who would deprive us of information. Huxley feared those who would give us so much that we would be reduced to passivity and egoism. Orwell feared that the truth would be concealed from us. Huxley feared the truth would be drowned in a sea of irrelevance. Orwell feared we would become a captive culture. Huxley feared we would become a trivial culture, preoccupied with some equivalent of the feelies, the orgy porgy, and the centrifugal bumblepuppy. As Huxley remarked in Brave New World Revisited, the civil libertarians and rationalists who are ever on the alert to oppose tyranny "failed to take into account man's almost infinite appetite for distractions." In 1984, Orwell added, people are controlled by inflicting pain. In Brave New World, they are controlled by inflicting pleasure. In short, Orwell feared that what we fear will ruin us. Huxley feared that what we desire will ruin us.
Hozzátenném, hogy a Szép új világban még az elitre sincs szükség.
A világ ma egyértelműen Huxley útján halad, és riasztó mértékben. De ha meg akarod fogni, mi is a riasztó ebben az ösztönös utálaton túl, nagy bajba kerülsz. Fel lehet hozni az általad is említett merevséget, az alkalmazkodásra való képtelenséget, de valahogy ezt nem tűnik akkora bajnak. Ugyan kihez kellene alkalmazkodni az emberiségnek? A Szép új világ tökéletes, mert lakói céljait a rendszer határozza meg. Mindenki boldog és elégedett. De persze ha mindenki öngyilkos akarna lenni, az atomháború maga a tökéletes gyönyör, ami valahol abszurd. Amikor a szabadságunkhoz, az ember valóság alapján történő szabad választásához ragaszkodunk, valójában a természet által adott biológiai programunkhoz ragaszkodunk. Szíved joga, ez szerintem csak egy másfajta rabság. (Kis kitérő: de mi történik majd, ha ezt szabadon megváltoztathatjuk? Szép új világ implementáció? Kábítószerek és virtual reality, amíg mindenki meg nem hal? Milyen lenne a gépek társadalma?)
Tehát támadod azokat a folyamatokat, amelyeket az emberi természet, az emberi viselkedés okoz, tehát szeretnéd újraprogramozni az embereket, és miért? Hogy megvédd a szabadságunkat, tehát az emberi természetet. Némileg önellentmondásos program ez. -
kukacos #174 Próbálj már nem mantrázni, hanem végiggondolni. Az adóért és a külföldi adósságszolgálatért kizárólag a magyar politikusokat szidhatod, és én ebben abszolúte csatlakozom hozzád. Az országnak a rendszerváltás óta javarészt dilettáns vezetése van, akik képtelenek a hosszú távú érdekeinket nézni, vagy nem is akarják. Nekik jó így is.
Az, hogy a kisemberrel mi történik, nagyon szubjektív ám. A kisember nem látja, mi zajlik közben Kínában vagy egy nyugat-európai gazdaságban. Sajnos a munkánk értékét nem kizárólag a személyes igyekezet mennyisége adja, és van, hogy annak is örülni kell, hogy nem halunk éhen. Neked rohadt jó dolgod van, ha itt internetezhetsz, más ember Afrikában napi tizenhat órát robotol, és örülhet neki, ha megvan a betevő levese, és nem ölik meg. -
kukacos #173 Rászántam az egy órát. Aranyos oktatófilm a fractional reserve system működéséről. Trükkösen szinte semmi kritikát nem fogalmaz meg a jelenlegi rendszerrel szemben, csak kérdez és sugall, és hagyja, hogy a témához nem értő néző maga vonja le a következtetéseket. Esetedben te például teljesen hibás következtetéseket vontál le.
A lentebb írtak értelmében a világ "eladósítása" teljesen veszélytelen folyamat, amíg a rendszer egyre több pénzt produkál, és abból van dögivel. A filmben egyetlen nagyon konkrét hülyeség hangzik el 35:05-nél, miszerint azért pörög a gazdaság, hogy megakadályozzuk a rendszer összeomlását. Szó nincs róla: a gazdaság pörög, ezért olyan pénzrendszert találtunk ki, ami ehhez illeszkedik. Amíg a világ javai bővülnek, a jelenlegi rendszer tökéletesen megfelel. Ideális esetben a gazdaságot egy alacsony infláción tartja. Összehúzódó világban a folyamatos pénzteremtés nem működik jól, ezért fél a recessziós periódusoktól a világ, mint a tűztől. Ha a világgazdaság a jövőben folyamatos kontrakcióba menne át (de miért tenné?), a rendszert át kell majd alakítani.
A filmben elhangzó egyetlen konkrét kritika a négy kérdése:
1. miért döntenek úgy a kormányok, hogy a pénzt magánbankoktól kölcsönzik kamatra, amikor kibocsáthatná maga is?
Az állam nem kölcsönöz kereskedelmi bankoktól, csak a központitól. Az állam "kölcsöne" a központi banktól egy vicc, adminisztrációs megoldás. A világon mindenhol az állam csak éppen annyira fizeti vissza a központi bank kölcsöneit, amennyire jónak látja, illetve ahogy a központi bankkal megegyezik, aki ebben a játékban a gazdaság érdekeit képviseli (nem akarja például, hogy az állam két kézzel szórja a pénzt, mert az a gazdaság többi szereplőjét is negatívan érintené).
Sehol a világon nem számítják bele az állam adósságszolgálatába a KB-nak "visszafizetett" kölcsönöket. Amikor arról beszélünk, hogy a magyar állam a GDP 66%-ával tartozik és hogy milyen nagy az adósságszolgálata, mindig és kizárólag KÜLFÖLDI tartozást értünk alatta. Ezeket az állam azért vette fel, mert külföldi valutában fizetendő javakra áhítozott.
Amikor az állam visszafizeti a saját központi bankjának a kikölcsönzött pénzt, az a pénz megsemmisül. Csatlakozik a KB végtelen pénzéhez. Minden, a központi banknak visszafizetett pénz megsemmisül. Magyarán a KB által az államnak folyósított kamatos kölcsön annyit jelent, hogy az állam garantálja, hogy ezt az x összeget most berakja a gazdaságba, de cserébe később, valamikor kamat*x pénzt meg fog semmisíteni. Magyarán a költségvetésen keresztül *kivon* pénzt a gazdaságból. Nem elvon javakat, hanem papírfecniket zúz be en masse, és a költségvetésen keresztül meghatározhatja, pontosan kinek az adóját is semmisíti meg.
Miért van erre szükség? Vicces, de épp ez a film megadja a választ a SAJÁT kérdésére. 47:32-nél, idézem:
"A másik megoldás az infláció ellen, ha a kormány adópénzt szed be, és azt kivonja a körforgásból."
Ő maga javasolja pontosan ugyanazt, amit gyanús susmusnak tart és nem ért tíz perccel azelőtt... :) PONTOSAN ezért ad lehetőséget a rendszer az államnak a KB-től felvett kamatokon át arra, hogy pénzt semmisítsen meg. A pénzmegsemmisítés üteme az állam és a KB megegyezésének kérdése. Ha az állam pl. nem akarja visszafizetni a KB kölcsönét, semmi akadálya annak, hogy a KB új kölcsönt folyósítson az államnak, amiből fizeti az előző kölcsön kamatait. Értem én, hogy ez riasztónak hangzik és a magánszemély számára a vég, rettegett végtelen adósságspirál jut az eszünkbe, de ezen a szinten csak játék a számokkal! A KB ugyanis annyi pénzt nyomtat, amennyit akar, és ebből annyit ad az államnak, amennyiről megegyeznek. A KB szerepe ebben, hogy ne hagyja a külye politikusoknak tönkrevágni a gazdaság többi szereplőjét, csak mert pénzt akarnak osztani.
2. Miért nem teremtünk pénzt, ami örökké körforgásban marad?
Erre is megadja a választ. Javaslom az alkotóknak saját filmjük megtekintését :) Szépen leírja, hogy miért bukott meg pl. az aranyon alapuló pénz: egyszerűen nem volt belőle elég. Az adósságpénz mennyiségét a gazdaság javarészt maga szabályozza igényeinek megfelelően. De ha valaki tud jobbat, mondja. A film a végén csak átgondolatlan ötleteket dob be, amik majdnem pontosan ugyanazt a rendszert adják ki, mint a mostani, csak a kormányt hívja jegybanknak.
3. Hogyan lehet egy pénzrendszerre, ami csak folyamatosan gyorsuló növekedés mellett képes működni, fenntartható gazdaságot alapozni?
A válasz roppant egyszerű: egyrészt képes működni recessziós periódusokban is, mint azt az elmúlt száz év recessziói bizonyítják, másrészt senki sem állítja, hogy a jelenlegi gazdaság fenntartható, és nem is az. Magyarán a kérdés értelmetlen.
4. mit kell megváltoztatni? Hát ez nem kritika, hanem vitatéma, de talán először az embereknek kellene fenntartható életet folytatni. Addig nem sok esélyünk van a globális léptékben fenntartható gazdaságra. -
#172
Azt a filmet nézd meg amit a 169-es postban linkeltem, mert az előtte lévő linkelt csak félig van, mert megszakad, nem teljes. -
#171
"Kértelek, hogy írd le: hova szipkázza? Mert én nem látom, hogy a bankrendszeren keresztül hogy jut el a plazmatévé a "központi bank uraihoz"."
Itt nem a plazma tévéről van szó, hanem egy nemzet megtermelt javairól.
Az nem mérhető egyetlen plazmatévéhez sem értékben.
Az, a rengeteg pénz, amit a jegybank hoz létre hitelkihejezéssel, amit a hitelre törlesztésként befizetnek az emberek, és amennyit a restrikciós monetáris politikával elszipkáznak a bankárok, és amely inflációt hoz létre.
Az infláció be van építve a kamatokba is, úgy számoljál.
Akkor ott van még a közteher, már több mint 45%.
Adózol, mikor pénzt használsz, adózol mikor dolgozol és kapod a fizetésedet, mert a fizetésed éppen valamivel kevesebb mint felét eladózod az államnak, ha vállalkozásod van, szintén rengeteg adó sújt, sem jársz jobban.
A munkád után kapott pénzt mikor elköltöd, vásárolsz belőle, szintén adózol forgalmi adót, a termék vagy szolgáltatás amit megveszel, annak az árába szintén bele van építve a cég adózása is ami a cég működéséhez szükséges, nyereség adó, osztaléki, járuléki, társadalombiztosítási, és az összes többi mindenkori adókulcs, ami az épp esedékes adótérvények előírnak, már minden évben más, és egyre rosszabb.
Ez a sok pénz mind elfolyik valahova, megy adóság szolgálatra, mert bizony hatalmas ám az állam adóság.
Az adókból befolyt összegek jóval kevesebb mint felét költi az állam tényleges közszolgáltatásokra, a többi megy ki az országból.
És, még nem beszéltem a hatalmas vállalati kölcsönről is, szintén hatalmas adósságot halmoztak fel, ami bele van építve az árba, villany, gáz, tömegközlekedés.
A kis ember csak azt veszi észre, hogy egész nap csak robotol, rendíthetetlenül dolgozik, termel, iparkodik, és semmije nincsen.
A túlnyomó többség, a munkás ember csak annyit tud keresni,hogy a következő hónapban is be tudjon menni dolgozni.
Hogy hova tűnik a plazma tv, ezt kérdezed?
A plazma tv, nemhogy eltűnik, hanem még fel sem tűnik, már elvették az embertől.
Még meg sem tudod vásárolni, mert már annyi felé elköltötték mások a te megtermelt értékeidet.
Csak a kérdés marad. Miért nem tudok plazma tv-t venni??? Holott egész álló nap csak dolgozok, dolgozok, termelek.
Te kukacos.. megnézted te a filmeket amiket linkeltem?
Kérlek nézd meg, tényleg nem hülyeségből mondom.
És, nézze meg mindenki aki teheti, mert ilyet nem igen fognak leadni a tv-ben.
Az információ a legértékesebb ami pénzel nem mérhető értékű.
Ingyen a tiétek, amíg van eszetek, hogy felfogjátok, milyen értékes a gondolkozás.
Figyelj, nekem nincs szándékomba veled vitatkozni, nekem nem fontos,hogy te mit gondolsz, úgyhogy kérlek, ne nagyon erőltesd velem ezt a vitát.
Zárjuk le, a dolgot.
-
kukacos #170 Nem vagyok közgázos. Most részben megismételted, amit én írtam - nekem nem kell elmagyaráznod, hogy működik a fiat pénz.
"szerinted az nem csapda,hogy ahogy telik múlik az idő, egyre több pénz kerül kiadásra, azaz egyre nagyobb VALÓDI érték kell ahhoz,hogy vissza lehessen fizetni a pénz felvételekor létrejött hitelt? [...] Mert bizony a hitel kihelyezéskor valódi érték a fedezet, ingatlan, anyagi, emberi munka erő."
Továbbra sem érted: nem egyre nagyobb VALÓDI érték kell, hanem egyre több PÉNZ kell. Az, hogy a fedezet mennyit ér, a pénz aktuális értéke határozza meg, ami egyre csökken, magyarán a fedezeted pénzben kifejezett értéke folyamatosan nő. Ha az infláció felett bővül a pénzed, megőrizted a valódi értékben számított vagyonod. Ezt bizonyos időkben, pl. Mo-on ma is, banki kamatokkal is el lehet érni. Máskor viszont dolgoznod is kell egy kicsit, milyen meglepő.
"Nincs csapda abban,hogy a világon emberek munkával megtermelt anyagai javai egyre nagyobb részét egy hatalmas gépezet elszipkázza???"
Kértelek, hogy írd le: hova szipkázza? Mert én nem látom, hogy a bankrendszeren keresztül hogy jut el a plazmatévé a "központi bank uraihoz".
Az elméletednek leginkább a következőképp tudok értelmet adni. Az teljesen igaz, hogy a tőkés zsebébe többet juttat a bankrendszer. Ha a bank a berakott pénzedre infláció feletti kamatot fizet, a bank többi adósa valódi javakban kifejezhető fizetést ad neked. Például Mo-on most pl. mindenki, aki bankbetétben tartja a pénzét, infláció felett profitál belőle, amit a bankbetéttel nem rendelkezők fizetnek ki. A pénz most szegénytől gazdaghoz vándorol. Ha elég sok pénzed van, előfordul, hogy nem kell dolgoznod, és még a tőkéd is megmarad, élősködsz a rendszeren. Viszont egyrészt mindenki lehet tőkés, másrészt a kamatok máskor alacsonyak, és olyankor a pénz gazdagtól szegényhez jut, a berakott pénzed valódi értéke csökken. Japánban pl. már vagy tizenöt éve. Harmadrészt viseled a tőke kockázatát: ha bedől a bank, ha hiperinfláció van, mindened elveszted, legyen bármennyi pénzed is.
"Gondolatkísérletre reagálva. Amit itt leírsz, nincs kapcsolatban a valósággal.
Én nem erről beszéltem."
Dehogy nincs kapcsolatban. Pontosan ez történik, csak lassan: egyre több nulla kerül a papírfecniken levő számok mögé. Gyerekjáték megérteni, hogy ettől a mechanizmustól a világ anyagi javainak struktúrája önmagában nem változik. De ha szerinted a valóság valamiért másmilyen, magyarázd el kérlek a különbséget. -
#169
Ez jobb minőségű.
A pénz mint adóság -
#168
Igen, most már látom,hogy te a mindenkori kapitalista közgazdász iskolát tanultad.
Valószínűleg te közgázos vagy. Nagyon merev vagy, és az elferdített igazsággal, ferdíted tovább az igazságot, ami a végén már nem nevezhető igazságnak.
Kukacos, itt ne kukacoskodj. :DD
"A jegybanknak eleve végtelen sok pénze van, nem érted?"
Igen, pénze, abból tényleg végtelenül sok van neki, de a pénz csak egy darab papír mert nincs mögötte semmi, csak ígéret. Régebben 100% arany volt mögötte, aztán már csak egy arányában volt mögötte érték, később teljesen FLAT pénzé vált a pénz. Bretton woods. A bankot irányító hatalomnak nem pénzpapírra van szüksége, abból végtelen van neki, hanem anyagi javakra van szüksége.
Ha tonna számra szórná a végtelen mennyiségű pénzét, csak azt érné el,hogy inflálódna a pénze, az az ígéret, miszerint adott mennyiségű papírpénzt elcserélheted adott mennyiségű anyagi javakra.
"Igen, és? Ebből mi következik? Valaki más adja oda neked az a 15 egységet, amit a jegybank szíves örömest kinyomtat neki. Ezért (is) van infláció. Több színes papír forog közkézen, ezért egy színes papír kevesebbet ér, a valódi gazdaság bővülésének függvényében. Ebben az égvilágon semmi csapda nincs. Keynes azt mondta, hogy a jegybank egyetlen feladata, hogy szépen, ütemesen bővítse a rendelkezésre álló pénz mennyiségét. Ezt meg is teszi a fentiek értelmében."
Ez így van. De, szerinted az nem csapda,hogy ahogy telik múlik az idő, egyre több pénz kerül kiadásra, azaz egyre nagyobb VALÓDI érték kell ahhoz,hogy vissza lehessen fizetni a pénz felvételekor létrejött hitelt?
Mert bizony a hitel kihelyezéskor valódi érték a fedezet, ingatlan, anyagi, emberi munka erő.
Kamat nem fizetés esetén eljárás indul, és még az is elvétetik az embertől amije nincs is. Mehet kötelező adóságszolgálatra, vagy börtönbe.
"jegybank egyetlen feladata, hogy szépen, ütemesen bővítse a rendelkezésre álló pénz mennyiségét"
Így van, te magad mondtad, ezért szépen ütemesen bővül a pénzel az adóság mértéke is. Amit ténylegesen VALÓDI ANYAGI JAVAKRA beváltható, olyan értékre amit az ember valóban megtermelt. Munkára, szolgálatra, szolgaságra. Rabságba taszítják az embert ha nem tudja fizetni adósságát, ezt a rabságot a törvény eszközeivel, a jog hatalmával végre is hajtják, ha tetszik ha nem.
Nincs benne csapda? Abban,hogy végtelenül eladósítják a világ lakosságát?
Nincs csapda abban,hogy a világon emberek munkával megtermelt anyagai javai egyre nagyobb részét egy hatalmas gépezet elszipkázza???
Miért nem látod még?
Miért nem látod még?
Az ő szemükben ott a gerenda, miért nem látod hát, ha mások szemében a szálkát is észre veszed?
Gondolatkísérletre reagálva.
Amit itt leírsz, nincs kapcsolatban a valósággal.
Én nem erről beszéltem.
Azt kell megérteni,hogy a pénz csak egy papírfecni, ami a beváltás igéretével egyenlő értéket KÉPVISEL.
Nem termék. Eredetileg egy átvételi elismervény volt, amit az értékmegörző állított ki a betétesnek, és amelyet vissza lehetett cserélni a behelyezett értékre. Ma már a pénz flat pénz, nincs mögötte semmi, csak újabb pénz.
Elméletileg bármikor összeomolhat ez a rendszer, ha mindenki át akarja konvertálni a pénzét szilárd értékekre, ilyenkor van az, hogy ez a pénz tényleg csak egy darab papírfecni lesz, hiperinfláció. Háborús időkben kézzel foghatóvá válik.
Fel kell, fogni azt,hogy a pénz mikor létrejön AZONNAL adóság terheli, és ezt az adóságot a hitelfelvevőnek kell beépítenie a termékei, szolgáltatása árába. Amit szintén adósággal terhelt pénzel fizetnek ki.
Be kell látni,hogy a pénz maga egy öngerjesztő folyamat része mely során mindenki eladósodik aki a pénzhez hozzáér. Képletesen.
Csak nézd végig ha van egy kis időd.
Nagyon szájba rágósan magyarázza el, újból és újból, hogy azok is megértsék akiknek szándékosan az ellenkezőjét tanították.
Mint egy tanmese.
Pénz urak
Majd egy kicsit keményebb anyag, amitől te biztos ledobod az ékszíjjat, mindent és mindenkit hazugsággal fogsz vádolni, és habzó szájjal fújtatva fogsz tagadni.
A háttérhatalom -
kukacos #167 Na most elmegyek aludni, még írok valamit az itt leírtakról is, szerintem jók és értékes gondolatok. Viszont a téma nagyjából Huxley óta az asztalon van. -
kukacos #166 Olvasd már el, mit írtunk eddig, próbáld meg megérteni, utána ugrálj.
Már megegyeztünk abban, hogy ha az államot is beleértjük a bankrendszerbe, akkor én is egyetértek azzal, hogy a bankrendszer uralja a világot. De azért ismerjük már el, hogy ez nem éppen normális definíció. Ha a kiskutyámat is beleértjük a bankrendszerbe, akkor az sem marhaság, hogy a bankrendszer nyüszíteni szokott, még ha első látásra annak is tűnik. Csak sokáig kell magyarázni, miért. Ha azzal kezditek, hogy a kormány is benne van az MNB-ben, akkor rövidre zárhattuk volna a kérdést.
"Még mindig a közbankokról beszél, amikor a jegybankokról van szó."
A jegybanknak eleve végtelen sok pénze van, nem érted?
"Nagyon könnyű belátni,hogy ha 100 egységnyi pénz van a játéktéren és amin évi 15% kamat van, akkor egy év múlva 115 egységnyi pénzre van szükség ahhoz,hogy vissza lehessen fizetni a hitelkihelyezéssel forgalomba hozott, felvett pénzeket."
Igen, és? Ebből mi következik? Valaki más adja oda neked az a 15 egységet, amit a jegybank szíves örömest kinyomtat neki. Ezért (is) van infláció. Több színes papír forog közkézen, ezért egy színes papír kevesebbet ér, a valódi gazdaság bővülésének függvényében. Ebben az égvilágon semmi csapda nincs. Keynes azt mondta, hogy a jegybank egyetlen feladata, hogy szépen, ütemesen bővítse a rendelkezésre álló pénz mennyiségét. Ezt meg is teszi a fentiek értelmében.
"Tehát a kölcsön kért pénz kamatait is kamattal terhelt pénzel kell visszafizetni, magyarul a hitelt, hitellel kell visszafizetni."
Ez így van. De könyörgöm, ez miért probléma? Ebből egyetlen dolog következik, hogy a világnak egyre több pénzre van szüksége, semmi más. "Mindenki eladósodik", persze, hiszen mindenkinek egyre több pénze van!
"Ezért egyre nagyobb, élesebb a gazdasági verseny, mert minden a pénztől függ, vagyis mindent a hitel, a kamatmechanizmus irányít."
Ha olyan bizniszbe vágsz, amit nem fedez a tőkéd, akkor igen. De mi akadályoz meg abban, hogy lemenj falura, és a saját magad termelte tojásod egyed? A saját kapzsiságod. Azért van gazdasági verseny, mert versenyezni akarunk.
"a jegybank tulajdonosainak exponenciális mértani haladvány szerinti, emberi ésszel fel nem fogható gazdagodását jelenti."
Már megint ez. Nem érted, hogy a jegybank már most végtelenül gazdag? Annyi pénzt nyomtat, amennyit akar! Semmi értelme annak, hogy a jegybank gazdag vagy szegény, legalábbis a saját pénzében.
"működéséhez egyre nagyobb és nagyobb arányú anyagi javak szükségesek."
Frászt. Arról van itt szó, hogy nem érted a bankrendszer működését, és hétköznapi pénzfogalmadból indulsz ki. Mágikus gondolkodás azt hinni, hogy sok pénzt anyagi javakkal kell fedezni. A pénz eszköz az erőforrások irányítására, a központi bank annyi papírfecnit nyomtat, amennyit akar, ettől nem fog új plazmatévé keletkezni. A lényegi kérdés csak az, honnan hova vándorol a plazmatévé.
Gondolatkísérlet, csak neked: az MNB közli, hogy minden bankjegy ezerszer annyit ér. Mindenki ráír három nullát a tízezresekre, vagy alternatívaként minden beszolgáltatott egyforintosért ezret adnak, a számlákra pedig három nullával több kerül. Huhuhú, a jegybank hirtelen ezerszeresére növelte az emberek eladósítását! "Több és több kamattal terhelt pénzt" gyártott, amit most már *ezerszer* nehezebb lesz visszafizetni! Házi feladat végiggondolni, miért is hülyeség ez. -
kukacos #165 Az én véleményemről:
"Az kicsavart logika, hogy cafolod hogy letezik tomegmanipulacio, leirod hogy a kaosz uralkodik a vilagban, majd utana leirod hogy a tomeg igaz hogy meg van vezetve, de aki akar az ugyis atlat a szitan, ergo nincs megvezetve (???). De ekozben aki atlat a szitan (mint en?), azt azzal vadolod hogy kitalalja az egesz tomegiranyitosdit, es osszeeskuves-elmeletet gyart. Szoval tisztazzuk hogy hogy is van ez?"
Pedig nincs itt ellentmondás. Nem cáfoltam, hogy létezik tömegmanipuláció, a világ kaotikus jellege ennek nem mond ellent. 99%-ban azonos génjeink azonos viselkedésmintákat eredményeznek, a homo sapiens milliós példányszámban nem jobb, mint a hangyaboly. Ha kaját szórsz eléjük, megeszik, ha megzavarod őket, össze-vissza rohangálnak. Viszont a tömegek általános reakciójának ismerete nagyon kis része bármilyen értelmes kontrollnak, és édeskevés a világ irányításához. Ez válasz erre is:
"De ezt a káoszt iranyban lehet tartani. Miert gondolod hogy ez lehetetlen?"
Mert ez bizonyítva vagyon. A kaotikus rendszer fogalma jól definiált: rendkívül érzékeny a kezdeti feltételekre, a rendszer trajektóriái kis perturbáció esetén exponenciálisan távolodnak egymástól. Gyakorlatilag bármilyen kicsit is komplex, nemlineáris rendszer kaotikus. Példaként az időjárást szokás hozni a lepkeszárny-effektussal. Az ilyen rendszerek hosszútávon bizonyíthatóan előrejelezhetetlenek, noha mutathatnak érdekes, nagyléptékű, fraktáljellegű struktúrákat (attraktorok).
A világ egésze nyilvánvalóan kaotikus rendszer. Tele van nemlineáris, dominószerű hatásokkal: egy rosszul fogalmazott mail bank runt tud generálni, de akár épp az ellenkezőjét is okozhatja. Következmény, hogy egyetlen kormány, központi bank vagy akárki legszuperebb szuperszámítógépe sem képes előrejelezni, hogy egy finomnak gondolt manipulációnak pontosan milyen hatása lesz a rendszer egészére nézve. Éves, évtizedes skálán bármilyen központi akarat többnyire csak lekövetni tudja a rendszer random, zajszerű viselkedését, de kézben tartani, kontrollálni nem. Mindig jöhet és jön is valami nem várt esemény, ami feje tetejére állít mindent.
Persze itt most az a kérdés, mit hívunk kontrollnak. Egyetértünk, hogy a rendszerben az emberi psziché a legstabilabb pont. Átlag Géza reakciói kiszámíthatóak, befolyásolása megoldható, és a rendszer elültethet és el is ültet olyan elemeket benne, amitől saját akaratából is az elit kiszolgálásán fog fáradozni. De ettől én nem mondanám azt, hogy az elit kézben tartja a világot. Csak igyekszik kivonni belőle a random elemeket, hogy jobban kézben tudja tartani, de ettől még az elitnek a fent mondottak értelmében napról napra meg kell küzdenie a kormányrúdért.
Én is keresgélem a valóság minél jobb reprezentációját, és valamiért dühít, ha valaki maga teremtette álomvilágban él - vagy talán csak élvezem összetörni a játékát. Előítéletből indultam, NWO-s őrültből tizenkettő egy tucat. Most már úgy érzem, téged nem tudlak ebbe a kategóriába sorolni, mert bár ugyan fura elképzelésed van néhány gazdasági mechanizmusról és időnként teszel homályos megjegyzést arra, hogy a világot valami Gonosz uralja, úgy tűnik, a fő nézeteltérések inkább abból adódnak, hogy mások a definícióink és a hangsúlyaink. Ünnepélyesen felmentelek az összeesküvés-elmélet vádja alól, de fenntartom a jogot, hogy újra vád alá helyezzelek, ha új bizonyítékokra derül fény :)
-
#164
Kukacost nem érdemes tovább győzködnöd.
Ez egy demagóg vita a részéről.
Kukacos semmit nem értékelt át azóta mióta elkezdődött ez a beszélgetés.
Vannak akikbe olyan mélyen beleültették a hazugságot, hogy már úgy ragaszkodik hozzá mint az életéhez.
Remark, nincs értelme tovább foglalkoznod vele, minden postodban megpróbálod elmondani neki "ugyan azt", egyenrangú félként kezeled.
Látom, megpróbálod egy "értelmes" embernek felnyitni a szemét, időt nem kímélve.
De nála nem érsz el semmit, túl mélyen gyökerezik benne az ekonomista szellem.
A nyilvánvalót sem látja, mert még mindig azzal érvel,hogy a "Az MNB részvénytársaság, aminek 100%-os tulajdonosa az állam"
De nem látja,hogy az államot nem a nép hozta életre, nem a nép érdekei mentén dolgozik.
Azt mondja
"Még mindig nem értem, miért ragaszkodsz ehhez. A bankok által szedett kamatokból a bank egyrészt a saját kölcsönei kamatát fizeti, másrészt működését finanszírozza. Ami tisztán a banknál marad, az a bank tőkéje. "
Még mindig a közbankokról beszél, amikor a jegybankokról van szó.
Én mondom neked, ennyi erővel amit itt rá pazaroltál tömegekhez szólhattál volna.
Ez egy nagyon egyszerű képlet, a pénzrendszer nem vita tárgya, ezen nem lehet vitatkozni, tudomásul kell venni.
Ilyen egyszerű:
A jegybank hitelkihelyezéssel kamattal terhelt pénzt állít elő a forró levegőből.
A közbankok, pénzgazdaságok, ezt a kamattal terhelt pénzt tovább osztja a magánembereknek és vagy jogi személyeknek, államnak.
A pénzre kamatot kell fizetni ami beépül az árakba.
A pénzen lévő kamatot szintén pénzel kell visszafizetni.
Nagyon könnyű belátni,hogy ha 100 egységnyi pénz van a játéktéren és amin évi 15% kamat van, akkor egy év múlva 115 egységnyi pénzre van szükség ahhoz,hogy vissza lehessen fizetni a hitelkihelyezéssel forgalomba hozott, felvett pénzeket.
Ez egy világméretű csapda, a pénz = hitel.
Mivel minden jegy banki címletet kamat terhel, ez nem "közpénz".
Tehát a kölcsön kért pénz kamatait is kamattal terhelt pénzel kell visszafizetni, magyarul a hitelt, hitellel kell visszafizetni.
Ezért egyre nagyobb, élesebb a gazdasági verseny, mert minden a pénztől függ, vagyis mindent a hitel, a kamatmechanizmus irányít.
Ez egyre fokozódó terhelést jelent a reálgazdaságnak, egyre nagyobb közterhet a lakosságnak és ami az ember fokozódó biológiai korlátait újra és újra kitolja.
És, ami az ökonómiai szuperhatalom számára, a jegybank tulajdonosainak exponenciális mértani haladvány szerinti, emberi ésszel fel nem fogható gazdagodását jelenti.
Ha a jegybank nem gyártana folyamatosan újra, több és több kamattal terhelt pénzt amiért a gazdasági verseny folyik, nem kerülne további eladósításra a világ de képtelenség lenne visszafizetni a felvett pénzkölcsönöket.
Látható,hogy ez egy ön gerjesztő folyamat, maga a rendszer formálja a rendszert amiben működik. Ez egy öngyilkos, halva született világrendszer, mely az idő múlásával, működéséhez egyre nagyobb és nagyobb arányú anyagi javak szükségesek.
A rendszer nem ismer természeti határokat, mint természeti kincsek kifogyása, az emberi munkavégző képességet nem lehet a végtelenségig fokozni. Nem ismer biológiai korlátok, nincs összhangban a természettel, ezért mindenféle képen el fog bukni, és reménykedjünk,hogy nem fogja magával rántani az emberiséget. -
kukacos #163 Huh, köszi, hogy ilyen részletesen válaszolsz.
Próbálom téma szerint csoportosítani a dolgokat. Gazdasági kérdések:
"Az allamnak ezert nincs ellenorzesi joga, mert hiaba is latja hogy valami nem ugy megy ahogy szeretne, nem tud beavatkozni. "
De igen. A jelenlegi helyzet rögzíti az MNB független jogkörét, de ez csak addig van így, amíg az állam ezt jónak látja. Az MNB részvénytársaság, aminek 100%-os tulajdonosa az állam. Működését az alapító okirat szabályozza, amelyet a tulajdonos kénye-kedve szerint megváltoztathat. Idézet a jegybanktörvényből:
46/A. § A részvényes részvényesi határozattal dönt:
a) az alapító okirat megállapításáról és módosításáról, (...)
Így ha a jegybank valami olyat csinálna, ami az államnak nem tetszik, az állam módosítja az alapító okiratot, és rögzíti, hogy holnaptól az MNB csak falovacskát farigcsálhat. A jegybanktörvény módosításával pedig a Parlament akár az egész intézményt szélnek eresztheti.
"a hitel jelen rendszer megtartasa mellett nyilvanvaloan visszafizethetetlen"
Miért is? Nekem sikerült egy lakáson, Ceausescunak sikerült Romániában...
"a kamat maganemberekhez vandorol"
Még mindig nem értem, miért ragaszkodsz ehhez. A bankok által szedett kamatokból a bank egyrészt a saját kölcsönei kamatát fizeti, másrészt működését finanszírozza. Ami tisztán a banknál marad, az a bank tőkéje. Ebből magánemberekhez kizárólag osztalék címén vándorol pénz, ami elhanyagolható a részvények árfolyamváltozásához képest és struktúrája közismert (ez a tulajdonosi kör). A központi banknak fizetett kamat "megsemmisül", hozzáadódik a központi bank eleve végtelen pénzéhez. Hol folyik ki ebben a rendszerben pénz magánkézbe?
A mostani különleges időkben még egy módon folyhat el pénz, lásd a legutoljára belinkelt cikked: ha a központi bank mostani speciális jogkörével élve vállalati kölcsönt nyújt, amit nem fizetnek vissza. Ezért próbálják megnyugtatni a kedélyeket, hogy ezek jó kölcsönök. A központi bank normál esetben nem hitelez cégeknek, és a FED mostani szerepvállalásáról erősen megoszlanak a szakmai vélemények. -
Epikurosz #162 Nagyon jókat írsz, de félig tudtam elolvasni az utolsó előtti hozzászólásod. Tessék tömöríteni, a lényegre koncentrálni. Haragszom a sok locsogásra, mert előtte mondjuk 3 órán át bámultam a képernyőt (dolgoztam), és már folyik ki a szemem, és most akkor el kellene olvasni még két doktori disszertációt. 
-
remark #161 Cikk kukacosnak: http://www.vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=249912 -
remark #160 Válasz 2:
"Például ma már elég jó képünk van arról, miért törtek ki a világháborúk, és nem úgy tűnik, hogy valami rejtett szándék megszervezte volna őket. Mindenki tudja, hogy a felső 1% állt mindkettő mögött, csak legfeljebb nem így fogalmazunk, hanem piacszerzést mondunk."
Ezt most megint hogy kell erteni? Leirod hogy "nincs rejtett szandek" majd egy mondattal kesobb leirod hogy "az 1% all mogotte". Az 1% az nyiltan bevallotta hogy akart maganak egy jo kis haborut, vagy nem? Ez volt a szlogen mikor probaltak besorozni az embereket? Persze hogy nem ez volt. Nem mondtak el mirol szol a haboru, ezert szandekaik rejtettek maradtak! Tehat nem igaz hogy nincs rejtett szandek. Ahogy a vilaghaboruk alatt is rejtett volt a szandek, elotte/azota az osszes lenyeges konfliktus mogott is volt rejtett szandek. Ami ma folyik, a mogott is van rejtett szandek. Ma sem azt mondjak be a TV-ben hogy a haboru a piacszerzesert megy, az eroforrasbirtoklasert megy, a status quo fenntartasaert megy stb, azaz a vilag iranyitasaert megy. Talan bemondjak? Nem. Lehet hogy te tudod, de te nem azert tudod, mert elmondjak neked, hanem azert tudod, mert te magadtol rajottel. Ez nagy kulonbseg.
Olyan meg nincs hogy nem mondom el miert csinalok valamit, es ha megvadolnak azzal hogy rejtettek a szandekaim akkor azt mondom hogy nem mondtam el az okokat es a celokat mert "ugyis mindenki tudja". Ezt nem lehet nyiltsagkent ertelmezni. Konkretan ez manipulacio, ez felrevezetes, ez iranyitas. Es ha ez globalis meretekben valosul meg, akkor globalis meretekben jelen van a rejtett szandek, globalis meretekben jelen van a tomegmanipulacio.
"Létezik világméretű akarat a kontrollra. Ezt a vagyonos rétegek fejtik ki, ők igyekeznek a világot abba az irányba terelgetni, ami nekik hasznos. Ezt viszont nyíltan teszik, más kérdés, hogy a részleteket nem tanítják a tömegeknek. (...) Aki ért hozzá, így is olvas a sorok között."
Az kicsavart logika, hogy cafolod hogy letezik tomegmanipulacio, leirod hogy a kaosz uralkodik a vilagban, majd utana leirod hogy a tomeg igaz hogy meg van vezetve, de aki akar az ugyis atlat a szitan, ergo nincs megvezetve (???). De ekozben aki atlat a szitan (mint en?), azt azzal vadolod hogy kitalalja az egesz tomegiranyitosdit, es osszeeskuves-elmeletet gyart. Szoval tisztazzuk hogy hogy is van ez?
Raadasul az egeszet olyan ugyesen fogalmazod meg, hogy ez most vagy ugy tanitottak neked, vagy ez mar tenyleg a tomegmanipulacio csucsa, hogy valaki kepes ennyi ellentmondast belezsufolni az ervelesebe. Duplagondolrol hallottal-e mar? Es ha latod, akkor felismered-e? Es ha a sajat fejedben jelenik meg, akkor vajon felismered-e?
Tehat az en allaspontom: a tomeget titkosan vezetik meg. Ugy manipulaljak, hogy nem tud rola. Ugy iranyitjak es vezetik egy bizonyos iranyba, hogy a tomeg nem tudja hogy vezetve van, es igy nem is mondott se igent se nemet arra az iranyra amelyik ki van jelolve számára. Tomegakaratra hivatkozni egyszeruen hülyeség. Itt nem tomegakarat van, nem káosz van, nem termeszetesseg van, azaz nem termeszetes evolucio van, hanem egy rendezo elv uralkodik. Neha valtozo, a valo vilag valtozasaihoz igazodo, de jol lathato rendezo elv, amely a tomegakaratot ugy formalja hogy az igazodjon sajat elkepzeleseihez. Ekozben a termeszet torvenyszerusegeire hivatkozhatunk ugy, hogy az káosz, mert az az is. Es az iranyitok a kaoszt meglovagolva iranyitjak a folyamatokat, persze, hiszen mi masbol epitkezhetne az elit mint amit a valo vilagban talal maganak? De ezt a káoszt iranyban lehet tartani. Miert gondolod hogy ez lehetetlen? Miert gondolod azt hogy a folyamatosan valtozo termeszeti es tarsadalmi kihivasok mellett nem lehet a civilizaciot egy bizonyos iranyba tolni, vagy inkabb egy bizonyos szinten tartani. Lehetseges mestersegesen kialakitani egy olyan vilagot amelyben a kasztok rendszere ugy uralkodik, hogy letagadjuk ennek letezeset. Akikkel ezt nem lehet megetetni, azokkal el lehet hitetni hogy a hierarchia, a kasztrendszer teljesen normalis, es a termeszet torvenyszerusege. Csak en ebben nem hiszek. Szerintem a kasztrendszer abnormalis. Alapjaiban is abnormalis, mert a valo vilagban nincsenek kasztok, de az amikor onceluva valik az meg aztan vegkepp termeszetellenes.
Szerintem te a káosz szót azon folyamatokra is erted, amirol nem tudod hogy valojaban kitalalt, mesterseges, azaz semmi koze a káoszhoz. A káosszal általában olyan összetett folyamatokat jellemzunk, amit nem latunk világosan, nem értjük az ok-okozati összefüggéseket és fõleg nem tudjuk az rendszer folyamatait vagy magát a rendszert kontrollálni. Ez szamunkra kaosz. De persze, amit az elit muvel, azt te jellemezheted ugy hogy kaosz, azaz erezheted azt, hogy ez a termeszet torvenyszerusegeinek resze, mikozben egyaltalan nem az. Csak szamodra része a káosznak, mert te nem erted és nem valtoztathatod meg.
"Ezen folyamatokat nem "kitalálták", hanem evolúciós úton alakult ki. (...) A társadalmi jelenségek nagy része szelekción ment át, amiből a legstabilabbakat, az önnfentartókat látjuk túlélni.
A rendszer védelmében."
Ezt mondja minden rendszer, hogy csak a rendszer vedelmeben (azaz a te vedelmed erdekeben!!) cselekszik. Ezzel indokolja meg minden gaztettét, a nepirtasokat, a haborukat, az ehinseget, a pusztitast. Nagyon veszelyes az ervelesed, es ha te ezt igazkent latod, akkor a gondolkodasmodod is nagyon veszelyes. Ilyen elven szamodra minden relativ, es minden ami a rendszer vedelmeben ma megvalosulhat, az evolucios torvenyszeruseg es igy el kell fogadni. Ez kicsit abszurd, nem? Mondjuk teljesen egybeesik az elit altal alkotott definiciokkal, pl. teljesen egybeesik az FBI altal alkotott terrorista definiciojaval: mindenki terrorista aki az epp ervenyben levo rend ellen lep fel tettekkel vagy mas modon. Nemreg az ilyen, "rendszerellenes" embereket az inkvizicio vadaszta le, ma a terrorelharito egysegek. Es nehogy turbanos ongyilkos merenylokre erts most terroristak alatt. A kommunizmus alatt sem a kommunistaktol tisztitottak meg az USA-t, hanem mindenkitol akinek nem tetszett ami akkor ment az orszagban.
Ugyhogy egyedul abban van igazad, hogy a rendszer onmagat minden kartekony tagjatol megvedi, a sajat maga erdekeben, mikozben persze a te erdekeid szem elott tartasarol nyomja a süket dumát. Abban nem ertek veled egyet, hogy a tarsadalmi jelensegek szelekciojanak barmi koze lenne ahhoz az evoluciohoz, amit az evolucio szo eredetileg jelent. Tehat nem a káosz folyamatai dobták ki a nyertes rendszeriranyito elveket, hanem az elit akarata. Ne keverdjuk a kettot ossze. Folyamatosan tomegakaratnak nevezzuk azt, ami valojaban tomeg-akaratlansag. A tomeg szimplan inaktiv, es hagyja magat megvedeni a sajat felelmeitol. Elkepzel felelmeket, vagy ha nem tud elkepzelni, akkor belé nevelnek jópárat (félj a betegsegtol, a terroristaktol stb.), majd hagyja hogy valaki megsegitse ebben a szornyu helyzetben, amiben NINCS IS!
Ennek az egesznek az alapja szinten a valodi káoszban nyugszanak, szoval nem az elit programozta at a valosagot teljesen, ok mindossze a megfelelo áramlatokat hasznaljak fel, a megfelelo káosz-elemeket hasznaljak fel a sajat celjaikra.
Tehat az ember ezen igyekezete ami ahhoz kell hogy csoportba terelhetok legyenek, majd ott a csoport altal iranyithatoak legyenek, szinten letezo mechanizmusok. A problema ott van, hogy az elit jobban tisztaban van ezekkel a mechanizmusokkal, mint az emberek maguk. Azaz az egyén kevesebbet tud magáról, azaz arrol hogy mit tesz embernek lenni, mint az elit. Ezen az oktatassal lehet valtoztatni, de a tudast a rendszer ma nem dijazza, sokszor kifejezetten bunteti. Ez is a civilizacionk egyik evolucios vivmanya lenne?
Visszaterve a te ervelesedhez: ugy latom mintha ugy ervelnel, hogy minden ami megtortenhet, az jogos hogy megtortent, mert ha nem tortenhetett volna meg, akkor nem is tortent volna meg. Es ami megtortenhet, azt hagyjuk megtortenni, mert kik vagyunk mi, emberek, hogy valogassunk a lehetosegek kozott? Nos, pontosan errol beszelunk. Ki a jo fene az az 1% aki megmondja hogy mely lehetosegek az eletkepesek, es melyek nem azok?
Es most ezt pusztan elvikeben gondold vegig, ne vizsgald a megvalósíthatóságát. En is azon az állásponton vagyok hogy olyan helyzetben vagyunk amilyenben vagyunk, azon nincs mit sajnalni. A tomeg manipulalhato, igy manipulaljak. A manipulatorok pedig olyan celokat valasztanak maguknak amilyeneket akarnak. Ezeken nem akarok valtoztatni, ezek miatt nem kesergek. De most szimplan arrol beszelgetunk, hogy van-e ertelme felismerni ezt a helyzetet, es ha felismertuk, akkor megyunk-e a felismeressel barmire is. Szerintem igen. A felismeressel a tarsolyunkban hogy latjuk a helyzetet? Jo ez igy, vagy lehetne mashogy? Te szinte azt irod le hogy ez igy normalis ahogy van. En meg leirom hogy ez igy nem normalis. Te azt irod hogy azert van minden igy, mert ez a legeletkepesebb megoldas, igy ez alakult ki, ezt dobta ki az evolucio. En azt irom hogy az hogy ez normalis-e vagy sem, pusztan felismeres kerdese, pusztan dontes kerdese, igy az hogy hogyan mashogy lehet ezt csinalni, az is pusztan felismeres es dontes kerdese. Ha ugy latod hogy nincs alternativa, akkor ez azert van mert te magad nem tudsz alternativakkal eloallni, vagyis számodra az élet máshogy nem élhetõ. Ime, itt az ido bemutatnod hogy nincs tomeges agymosas, aminek resze az, hogy elhitessek veled hogy nincs alternativa, es minden ugy jo ahogy ma van. Ha van arrol barmi elkepzelesed hogy hogyan lehetne maskepp csinalni, akkor nem a mostani út az egyetlen! (Iróniával: belõled is lehet USA elnöke, aki a világ leghatalmasabb embere, és akkor majd meg is valósíthatod ezen álmaidat! ---hahaha...)
"Valamiféle társadalmi szerveződés mindenképp kialakul. A szerveződés hatalom szerint felosztja az embereket, és a hatalom csúcsán állók szeretnék megőrizni pozíciójukat."
Ott van problema, hogy az a "hatalom" ami szerint kialakul a struktura nem az a hatalom, amit en hatalomnak tekintek. A mai az inkabb mesteseges, es semmi koze az evoluciohoz. Az evolucio a definiciojabol adodoan a termeszet torvenyei altal kitermelt valtozas. A mai hatalmi jatek az meg mesteseges. Szinte virtualis. A valosagtol nagyon sokszor igencsak messze all. De ez megintcsak olyan kerdes, hogy vagy igy latod, vagy mashogy. Ha igy latod, ez a valosag (szamodra), ha meg ugy latod, akkor szamodra mas a valosag. Az ember furcsa leny, a valosagot kepes pusztan ugy "megvaltoztatni", hogy maskent tekint ra. (Valodi valosagbol egy van, szubjektivbol meg annyi ahany ember. Es jo ez igy! Csak azt nem kell elfelejteni, hogy mindannyian ugyanannak a valosagnak a szemleloi vagyunk...)
"Nem értek veled egyet abban, hogy a spontán megoldás bármivel jobb lenne."
Eddig nem beszeltem semmilyen megoldasrol, nem tudom mi alapjan celozgatsz arra hogy tudod hogy szerintem mi a megoldas. Eddig nem a megoldas volt a lenyeg a beszelgetesunk soran hanem az hogy tisztan lassuk hogy mi a helyzet ma.
Masreszt viszont most megis hova jutottunk a beszelgetesben? Eddig meg azt irtad hogy nincs semmilyen kozos akarat ami a hatterbol iranyit, hanem minden kaotikus, mas szoval spontan. Akkor most, hogy leirod hogy a kaotikus/spontan megoldas nem jo, mi mellett ervelsz? Vagy csak rossz a szohasznalatod, es en mosom ossze a spontant a kaotikussal?
"Ha a te világrended kényszerítjük, akkor az csak egy másfajta kényszer, de miért lenne jobb? Másnak más az ízlése. Nincs olyan rendszer, ami garantálná a tökéletes egyenlőséget, mert az ember is a szelekciós mechanizmusokat részesíti előnyben."
Ejh. Ki beszelt barmikor is tokeletes egyenlosegrol? Ha valamit megkritizalok, akkor abbol nem kovetkezik az, hogy az ellentetevel egyetertek. Abbol hogy nem tetszik hogy egy szuk 1% diktal, nem kovetkezik az hogy mindenki egyenlo, es mesterseges modon erovel kellene biztositani hogy mindenki ugyanazokat a dolgokat kapja meg. Hiszen ez a lenyeg. Barmilyen rendszert is hozol letre EROSZAKKAL, MESTERSEGESEN, az hibas lesz. Mert abban azonnal megjelenik a valosagtol valo eltavolodas igenye, mint a kontroll egyetlen letezo modja. A kontroll mindig a valosagtol valo eltavolodast jelent. Mert ha mindenki tisztaban van a valosaggal, akkor senki sem tud senkit sem iranyitani!
A jo es a rossz rendszer kozott nalam a hatarvonalat az huzza meg, hogy valami termeszetes-e vagy sem. Tehat az a rendszer amilyet en elkepzelek, az szimplan csak termeszetes, azaz igaz. Mivel nalam az igazsagot a valosag torvenyszerusegei definialjak, igy az a jo rendszer, amelyik kozel all a valosaghoz. Ebbol egyertelmuen es azonnal kovetkezik hogy mi a baj a mostani rendszerrel. Az a baj, hogy hazug, valosagtol tavol allo, illuziovilagot epito, azaz korrupt. Korrupt, mert ha ami eltavolodik az egyetlen letezo dologtol, a valosagtol, azt nem tudom mashogy jellemezni, minthogy korrupt.
Es hogy milyen a jo rendszer? Egyszeruen valosaghoz kozeli. Ahogy ma az erofeszites arra megy el hogy egy illuziovilagot epitunk fel, ugyanezen mennyisegu erofeszites elmehetne arra is, hogy egy valosagkozeli rendszert epitunk fel. En abban hiszek hogy ez az alapveto feltetele annak hogy egy, a valosag valtozasaihoz jobban alkalmazkodo, sot, a valosag lehetosegeit jobban kiaknazo civilizacio jojjon letre. Persze nincs tokeletes rendszer, igy en is csak annyit fogalmazok, hogy erre kellene torekedni. Nem jo megkozelites az, hogy kitalalunk egy rendszert, es eroszakkal megvalositjuk. Az ember a sajat eletet is "csak úgy éli", azaz egy folyamatos, elete vegeig tarto igyekezet jellemzi az embert, es nem az, hogy egy sajat maga vagy masok altal kitalalt statikus allapotban merevszik meg. Ha megmerevszik, akkor meghalt. Ha elvesziti a kapcsolatat a valosaggal, akkor meghalt, es elete vegeig mar csak vegetal, de eletenek nagyon ertelme onnan kezdve mar nincs.
Hogy hogyan lehet felepiteni egy ilyen rendszert amirol beszelek? Hiszen vegulis nem is fogalmazok meg egy konret rendszert, de pont ez a lenyeg. Az en rendszeremben mindossze annyi a konkret, hogy nem csapja be onmagat, azaz legalabb onmagahoz oszinte. Oszinten bevallja hogy milyen a valosag. De ebbol semmi nem kovetkezik. Nem kovetkezik az, hogy valaki ezekutan kitalalja hogy mik a valosag megismert elemei kozul az ami hasznunkra van, es mi az ami nincs. Hanem majd a tomeg eldonti, de nem ugy, hogy konszenzusra jut, hanem ugy, hogy mindnekinek joga van a sajat allaspontjahoz. Ez egyfajta demokracia, de nem tobbsegi demokracia, mert itt nem szamit hogy ki van tobbsegben. Mindenki egyeni elkepzelesenek van letjogosultsaga. De ezek mar csak annak varhato kovetkezmenyei, hogy csokken a hazugsag es korrupcio jelenleg tapasztalhato merteke. Amint mindenki ele a valosagot tesszuk le, legyen az barmilyen remiszto is, normalisan emberhez melto modon fog tudni ra valaszt adni. Jelenleg ebben a szinhazasdiban ettol teljesen el vagyunk szoktatva, sokan ugy is tekintenek az emberre mint aki onallo reakciora keptelen. Van ebben valami igazsag, de ez egy abnormalis folyamat eredmenye.
"Ezt jól illusztrálják a forradalmak, amikor hirtelen egy nagyobb csoport kap lehetőséget arra, hogy mindent elölről kezdjen. Mit történik általában? Újrateremtik a jelenlegi rendszert, csak máshogy hívják."
Mert fel kell ismerni hogy a forradalmak a problema okait sosem orvosoljak. A forradalom definicojabol fakadoan sem orvosolhatja a problema okait, de ez mindegy. A lenyeg hogy minden egyes forradalom ugy zajlik le, hogy a hatalmon levok atmentik a hatalmukat. Tehat pont a lenyeg nem valtozik meg sosem.
"A társadalmi szabadságot a káosz garantálja, ami jó a hatalom koncentrációja ellen (ez az általad javasolt decentralizáció)."
Ez az amirol feljebb irok. Vegeredmenyben ezt hasonloan latjuk. De ellentetben veled, en azt latom, hogy a káosz vagy a decentralizacio nem valosul meg. Helyette van kozpontositott iranyitas. Igaz hogy a káosz hullámain lovagolva, de megvan, igy a lenyeg nem valtozik.
"De az ember állandóságra és biztonságra vágyik."
Az ember borzalmasan fél mindentol ami valtozas. Mindentol ami ismeretlen. Ezt kellene felismerni, erre kellene az iskolakban felhivni a figyelmet. Ja, de az allandosag ez biztonsag igénye nem minden kulturaban jelentkezik ugyanakkora erovel. Nem lehet hogy az elnyomo rendszerek sajatossaga az hogy az emberek biztonsagra vágynak? Azaz arra hogy vegre szalljanak mar le a nyakukról?
"A legtöbbünk hajlandó elfogadni, hogy igavonó baromnak használják, ha ezért cserébe garantálják, hogy nem vágják át a torkát, és a gyerekei békében nőhetnek fel."
Ne hidd hogy ezt olyan tul sok ember latja igy, ilyen tisztan. Amint valakiben megfogalmazodik ez ily modon letisztulva, megjelenik erre a termeszetes reakcioja is. És nagyon kevesen vannak akik onkent es dalolva hagyjak hogy masok a veret szivjak. Csak azert hagyjak az emberek ilyen meretekben hogy szivjak a veruket, mert nem is tudnak rola. Azt hiszik, hogy az ahogy a dolgok mennek a vilag torvenyszerusegeibol kovetkezik, ahogy a gravitacio is. No meg azert is latsz inaktiv embereket mindenfele, akik beletorodnek abba ami van, mert nincs semmi ami reakciot valtana ki beloluk. Mert a valosag el van rejtve eloluk, igy nincs mire reagalniuk. Helyette reagalnak arra amit a TV-ben latnak, ami minden, csak nem a valosag.
"A jelenlegi rendszerben egy nagyon nagy pozitívum van, ami nem jellemző az eddigi történelmi rendszerekre. Az, hogy a felső 1% kapuja elméletben nyitott."
Pontosan. Elmeletben nyitott, azaz azzal hitegetjuk magunkat hogy mi is lehetnenk ott, ahol nem vagyunk. Es hogy elobb utobb johet valaki, aki majd vegre a mi erdekeinket nezi. De nem jon, mert ez az egesz egy nagy paradoxon ugy ahogy van. Aki a mi erdekunket nezi nem jut el sehova, aki meg eljut valahova az meg a sajat vagy megbízói erdekeit nezi mindig.
Viszont pont ezert maradhat ilyen sokaig fenn ez a mostani rendszer, mert ez nyiltan nem elnyomo, mert nem all mindenki mogott folyamatosan egy rendor. Igy az emberek nincs mire reagaljanak. Hiszen szabadok, hiszen senki sem kenyszeriti oket semmire, csak sajat maguk, es a termeszt torvenyszerusegei. Latszolag. Amint kiderulnek a turpissagok, meg nezd meg hanyan mennek ki azonnal az utcakra (picit feleslegesen).
"Az evolúció bár kegyetlen, de logikus. A Föld erőforrásai végesek, nem juthat mindenkinek kaviár."
Ez egy szlogen. Nem ad okot egy olyan rendszer felepitesere ami ma van.
"Ha a felső 1% szűkülni kezd, akkor valóban fennáll az "összeesküvés" veszélye, mert az egyedi szándékok fontosakká válnak."
Mindez akkor, mikor a mai rendszer alapjait letettek, volt "veszely", ma mar valosag es napi rutin. Errol beszelunk.
"A lényeg, hogy mindig legyen valaki, aki ellenérdekelt."
A modern demokracia a tomeges meretu konszenzus megteremtesen alapszik. Igy nincsenek ellenerdekek. A tobbseg nem latja a valosagot, igy nincs is mire reagalnia. Ez az alapja a stabil tarsadalomnak. A birka nép. Persze nem mindenki birka, de egy demokraciaban a tobbseg akarata ervenyesul. A vezetok altal befolyasolt birkaknak az akarata. Ezt hivod te "tomegakaratnak". Mikozben meg ehhez semmi koze. -
remark #159 Válasz 1:
"Amit én hülyeségnek tartok, az az, hogy bizonyos lépték felett egységes akarat jelenik meg, tehát hogy van koncepció, és ez titkos."
Lehet hogy hulyesegnek tartod, de lejjebb leirod magad is hogy igy van. Szoval kicsit kezd zavaros lenni hogy megis mi mellett ervelsz.
"Nem lehet titokban tartani semmit, amit pár embernél több tud és széles társadalmi behatása van."
Ezt komolyan mondom, hogy nem igaz.
Mit mondasz arra a peldamra, hogy a CIA-t is ugyanilyen modszerekkel iranyitjak? Vagy a rendorseget, hadsereget stb. is, sot, a kozigazgatas is ugyanilyen strukturaju! Mit mondasz arra a mechanizmusra amit ugy hivnak hogy compartmentalization? Fogj peldakepp egy barmilyen ceget. Te nem egy nagy cegnel dolgozol? A legalso szinten hanyan tudnak arrol barmit is, hogy mi zajlik a legfelso szinten? Alig fogsz 1-2 embert talalni. Pedig ez olyan informacio amit ha nagyon akar, bárki megtudhat. Vagy megsem? ;-) Es ez csak egy akarmilyen szimpla ceg, ez meg nem is a CIA.
Aztan egy masik dolog: Hogy ha nyiltan elismert dolgokat el lehet rejteni az emberek szeme elol (pl. azt hogy kozel az osszes forgalomban levo penz hitelpenz, amit magan-penzintezetek bocsajtanak ki, ergo a hitel jelen rendszer megtartasa mellett nyilvanvaloan visszafizethetetlen, raadasul a kamat maganemberekhez vandorol! - kerdezz meg par embert veletlenszeruen, hogy tudnak-e errol), akkor olyasmit amit el akarnak titkolni, szerinted nem tudnak kivonni a korforgasbol? Naprol napra egyre nagyobb igazsag, hogy csak az derul ki, csak az a velemeny terjed el, amirol akarjak hogy kideruljon/elterjedjen. A titok szo atertelmezese szukseges. Nem az a lenyeg hogy mi titok, hanem hogy mi kozismert. Lehet hogy nem titok az amirol itt most beszelunk, de nem is ez a cel, hogy titok legyen. A cel az, hogy ne legyen kozismert. Hogy senki sehol nyilt forumon ne beszelgessen ezekrol a kerdesekrol, vagy ha megis, akkor az a beszelgetes semmilyen lenyeges valtozassal ne jarjon.
Nekem van egy olyan benyomasom, hogy valami informacio/ismeret hianyzik nalad, aminek hianyaban azt allitod hogy egyreszt nincs titkos akarat/szandek a hatterben, ha lenne is lebuknanak nagyon hamar, es ha nem is buknanak le, egyszeruen lehetetlen a tomegeket olyan meretekben iranyitani amilyen meretekrol most beszelunk.
Vagy lehet hogy szimplan mast ertunk "titkos akarat" alatt, de az a fajta titkos akarat, amirol en beszelek, az letezik, es nagyon szepen kepes a vilagban torteno dolgok menetet befolyasolni. En olyan dolgokrol beszelek, mint amit Edward Bernays peldajaval jol be lehet mutatni:
"In Propaganda (1928), his most important book, Bernays argued that the manipulation of public opinion was a necessary part of democracy:
The conscious and intelligent manipulation of the organized habits and opinions of the masses is an important element in democratic society. Those who manipulate this unseen mechanism of society constitute an invisible government which is the true ruling power of our country. ...We are governed, our minds are molded, our tastes formed, our ideas suggested, largely by men we have never heard of. This is a logical result of the way in which our democratic society is organized. Vast numbers of human beings must cooperate in this manner if they are to live together as a smoothly functioning society. ...In almost every act of our daily lives, whether in the sphere of politics or business, in our social conduct or our ethical thinking, we are dominated by the relatively small number of persons...who understand the mental processes and social patterns of the masses. It is they who pull the wires which control the public mind."
Gondolod hogy ezt csak ugy leirta, de senki az eg egy adta vilagon nem csapott le Bernays-ra es nem mondta azt hogy "na, az ilyen emberekre van nekunk szuksegunk, akik tudjak hogy hogyan kell a tomeget az orranal fogva vezetni". Hat bizony Bernays-ra is lecsaptak, ahogy mindenkire aki olyan elmelettel all elo ami a sajat ügyüket viszi elo.
Fontos felismerni, hogy ez ugyanaz a propaganda (kesobb public relations - PR), amit Goebbels is hasznalt, csak Goebbels masra hasznalta ugyanazokat a technikakat.
Goebbelsrol hallottunk. Es hallottunk Bernays-rol is? O legalabb ugyanannyira sikeresen befolyasolta azt hogy mikent gondolkodjanak az emberek a vilag dolgairol, csak õ a "jó oldalon" állt. Es az õ technikait azota is sikerrel hasznaljak. Bernays-t mi kulonbozteti meg Goebbels-tol? Mindketten ugy gondoltak, hogy a tomegeket manipulacioval a helyes iranyba vezetni erkolcsileg megalapozott. Na de ki mondja meg mi a helyes irany? Goebbels-nek volt igaza, vagy Bernays-nek? Itt kezdodnek a problemak, mert szerintem egyiknek sem.
Mennyiben uralkodik ma a káosz és mennyiben uralkodott a kaosz az egyes idokben? Szerinted kaosz van, szeritem nem. Az nem kaosz, mikor valaki SIKERREL RUGDOSSA egy bizonyos iranyba az egesz tarsadalmat, az egesz civilizacionkat. Ez atlepi azt a hatart, ami a kaosz es a rend kozott huzodik, es a kaoszbol egy "uj vilagrend" emelkedik ki.
Szerinted ez lehetetlen? Most is ez zajlik, a szemunk lattara. Te kicsit mintha elbagatelizalnad a dolgokat, es mivel a valtozast apro lepesekben hozzak el szamunkra, az ember ugy gondolja hogy a politikusok csak reagalnak a kaotikus vilag veletlenszeru valtozasaira, pedig a finom adagolas resze a technikanak. Apro lepesenkent adjak be a valtozast, igy visszanezve mar nem is tudjuk hogy honnan indultunk el, es melyik volt az a lepes amikor kicsuszott a talaj a labunk alol.
Es te ezt a folyamatot ugy hivod, hogy evolucio, mivel lepesekben erkezik a valtozas, es a valtozas oka sose egyertelmu. Erre rasegit a hivatalos propaganda, amelyik minden valtozast a termeszet torvenyszerusegenek allitja be. Aztan jopar ezen a feltetelezesen alapulo elmelet lat napvilagot, pl. a tied is ezen alapul.
Es hogy az emberek miert nem veszik eszre hogy mikor es kik iranyitjak a hatterbol a dolgokat? Ugyanazert amiert te sem veszed eszre. Ebbol nyugodtan kiindulhatsz. Még azok, akik eltoprengenek a kerdesen sem latjak meg azokat a mechanizmusokat amikkel a tomegre kenyszeritheto a kisebbseg akarata.
"Az emberek közötti érdekkülönbség, az emberi természet garantálja, hogy nagy skálájú szerveződés csak nyílt lehet, vagy deklaráltan titkos, mint a katonai titkok vagy az üzleti titkok. "Titkosan titkos" nincs."
Mi az ertelme a titkos szo koruli varialasnak? A mostani szervezodes titkos, mert azt szeretnek ha nem ertened meg hogy mi a celjuk a szervezkedessel. De ekozben nyilt, hiszen teged erintenek a valtozasok, es hogyan változtathatnák meg az eleted anelkul hogy te ezt eszrevenned? Ez paradoxon. Tehat nyilvanvalo hogy latod ami tortenik, de a celok es az ok-okozati osszefuggesek titkosak maradnak, mert mindig csak a kovetkezo lepest kotik az orrodra, de a valtozas okát már nem, vagy ha okot is kapsz, akkor az valami fals ok lesz, hogy meg veletlenul se vedd eszre hogy ki iranyit a hatterbol. Ez most nem fantazmagoria, ez egy napi rutinnal alkalmazott technika, aminek a letezeset te magad is bevallod. Es aki hasznalja az eszet, es objektivan tekint a tortenesekre, az magatol kitalalhatja hogy milyen celok huzodnak meg a hatterben.
Az iranyitok, a politikus szakma tagjai, akiket te politikai eronek kepzelsz, pedig õk csak menedzserek, azt mondjak hogy az aktualis valtozassal õk csak a termeszet torvenyszerusegeihez probalnak igazodni. Egy ujabb elkerulhetetlen kihivasnak probalnak meg megfelelni. Mindig ez a szoveg, nem? Az a baj ezzel az elkepzelessel, hogy termeszet torvenyszerusegei koze soroljuk ma mar automatikusan azt hogy a penzkibocsajtas magankezben van, hogy az uzleti eletet kartellek uraljak stb, tehat a kapitalizmust ugy ahogy az ma van. Tehat az elit alkotott a szamunkra uj termeszeti torvenyeket. Ezen termeszeti torvenyekhez alkalmazkodnak donteseikkel a politikus szakma tagjai. De azt nagyon ritkan mondja ki valaki, hogy olyasmihez alkalmazkodunk amihez nem is kellene. Olyasmihez alkalmazkodunk aminek semmi koze a termeszet torvenyszerusegeihez, hanem szimplan csak illuzio, azaz szimplan csak egy elkepzeles ami a fejunkben van. Mit jelent az a mondat hogy az ember a gondolataival teremti meg a vilagot ami korulveszi? Hat pontosan ezt. Ha elkezdjuk osszekeverni a sajat magunk altal kitalalt torvenyszerusegeket a termeszet valodi torvenyszerusegeivel, egy lepest lepunk elore az illuziovilagba, ha ugy tetszik a matrixba, azaz egy lepessel eltavolodunk azoktol a valodi torvenyszerusegektol, melyek mindennapi eletunket alapvetoen meghatarozzak. Ezt mar megkerdeztem, hogy mi a sorsa annak az organizmusnak amely illuziovilagba vonul ahelyett hogy eletet a valo vilagban elne le? Tud-e az ilyen organizmus a valo vilag valtozasaihoz alkalmazkodni? Kepes-e az emberiseg ugy tulelni, hogy a valosaggal valo kapcsolattartasra kijelol egy szuk reteget, mondjuk hogy a népesség 1%-át, es innen kezdve a civilizacionk sorsat ennek az 1%-nak a kezebe teszi?
Vagy te ezt is evolucios lepesnek gondolod, hogy az emberek tomegesen tavolodnak el a valosagtol es helyezik magukat egy alomvilagba? Jovonk nem mas, mint az amit tomegesen megalmodunk? Azaz amit az 1% megalmodtat velunk. Ha ezt te normalisnak gondolod, akkor innen kezdve barmit meg tudsz indokolni, azt is hogy normalis az hogy a kisebbseg mondja meg a tobbsegnek hogy mi legyen. Innen kezdve a hatterhatalom tenyleg nem hatterhatalom, mert a hatterbol valo iranyitas teljesen nyilt dolognak minosul, persze csak annak az embernek aki epp nem az álmát álmondja békésen. -
remark #158 Rendben. Akkor lehet rossz kifejezest hasznalok itt:
"A bank teljesen fuggetlen, tenyleges ellenorzesi joga senkinek nincs."
Szamomra az ellenozes azt jelenti hogy nem csak az informaciohoz van joga valakinek, hanem a beavatkozasra is. Ahogy az ellenor a buszon nem csak megnezi a jegyedet, de ha nincs jegyed akkor joga van beavatkozni. Az allamnak ezert nincs ellenorzesi joga, mert hiaba is latja hogy valami nem ugy megy ahogy szeretne, nem tud beavatkozni. Ezt probaltam meg kifejezni a "tenyleges ellenorzes" kifejezessel. -
kukacos #157 Neked is csak azt tudom mondani, hogy az alternatívák eddig megbuktak. Lenin is épp a világ igazságtalan vagyonelosztásán kesergett úgy száz éve, és lásd, mi lett belőle.
Szerintem korántsem olyan egységes a világ irányítása, mint azt gondoljátok. Minden változás sérti valaki szupergazdag érdekét is. Azokkal a konfliktusokkal van baj, ahol a vagyonos ember érdeke úgy általában kerül szembe az átlagember érdekeivel, mert a két csoportnak összemérhetetlen az érdekérvényesítő képessége.
Van egyébként a vezető kasztban is sok ember, aki igyekszik morális döntéseket hozni, amolyan modern Igazságos Mátyást játszanak. Ez jó, mert amolyan beépített ügynökei a társadalom szélesebb rétegeinek. Lejjebb hoztátok Sorost, aki nekem egy nagyon jó fej öregúrnak tűnik. Olvassátok el a könyvét, az Alchemy of Finance-ot. Kevesen tudják, de Soros például globalizációellenes: azt mondja, hogy az olyan emberek, mint ő, így nagyon könnyen el tudnak így bújni a társadalmi felelősségválallás elől. A hedge fundja menedzselését pl. azért hagyta abba, mert úgy érezte, hogy morális elvei konfliktusba kerülnek pénzügyi érdekeivel. Más kérdés, hogy erre nem felszámolta az alapot, hanem átadta valakinek, a pénzt pedig saját politikai elképzelései szerint osztja szét... :) De nem hibáztatom, az ő helyzetében én is valami ilyesmit tennék: ha már felemelt a szerencsém, támogatnám azokat a csoportokat, akiket én fontosnak tartok. És legalább szétosztja a pénze egy részét, mint Warren Buffet, Bill Gates és társaik. Ezen emberek többsége "előző életében" átlagember volt, akiket anya nevelt a közös értékek mentén, mint légy rendes és tisztességes. Bármennyit koptatott is ebből a pénz közelsége, biztos vagyok benne, hogy teljesen amorális gazemberségre nem kaphatóak. Nem szentek ők, csak közel átlagos emberek, azok szokásos hibáival és erényeivel, akiket a szerencse a csúcsra emelt; de semmiképp sem gazemberek. A világ nincs jó kezekben, de rosszban sincs.
Még annyit, hogy a világ kaotikus rendszer révén javarészt irányíthatatlan. Az érdekcsoportok képesek lehetnek előre jelezni a tömegek viselkedését és válaszát adott szitura, de pl. a tudományos fejlődést nem lehet előre jelezni. Ha nem fedezzük fel a robbanómotort vagy valami mást fedezünk fel helyette, a kőolaj talán ma még mindig a sivatag homokjában heverne, és a világ térképe is egészen más lenne. Nem könnyű meló a világ vezetése: az ilyen rendszereket inkább csak rugdosni lehet, vezetni nem. Innentől minden állítás ízlés kérdése, de szerintem a világ inkább kaotikus és kontrollálatlan, mint vezetett és célratartó, noha, mint abban lentebb megegyeztünk, vannak globális folyamatok. Veletek ellentétben optimista vagyok, és nem vagyok benne biztos, hogy a pozitív és a negatív folyamatok közül melyik a domináns. -
kukacos #156 "Az MNB okiratából is kiderül, hogy a bankrendszer független, de az állam ellenőrzi."
"Ezt idézd be légyszíves hogy hol ír a törvény bármi olyat amibõl te azt a következtetést vontad le hogy az állam beleszólhat az MNB mu"ködésébe."
Nem beleszólhat, hanem ELLENŐRZI. Tud róla, mit csinál, de nem szólhat bele. Magyarán ha bármit is csinál az MNB, a pénzügyminiszter is tud róla. Ennyit állítottam. -
#155
Man of Lawlessness
2 Thessalonians 2:3
"Let no one in any way deceive you, for it will not come unless the apostasy comes first, and the man of lawlessness is revealed, the son of destruction"
2 Thessalonians 2:4
"who opposes and exalts himself above every so-called god or object of worship, so that he takes his seat in the temple of God, displaying himself as being God."
7
"For the mystery of lawlessness is already at work; only he who now restrains will do so until he is taken out of the way"
Működik már a törvényszegés TITKOS bűne.
9
"That is, the one whose coming is in accord with the activity of Satan, with all power and signs and false wonders"
Érdemes erősebben utánna nézni annak is,hogy mit keres ez a jel az egy dollároson "ez egy igen misztifikus bankjegy" , hogy "Annuit cœptis" azaz He has approved our undertakings. Ha istenről van szó, akkor miért nem jelenti ki egyértelműen,hogy GOD, mint általában ha Istenről van szó a latin írásokban akkor mindig külön hivatkoznak rá. De végülis lényegtelen semmiség.
Hogy ki az az Ő, aki megáldja a vállalkozásukat, ki lehet találni,hogy nem Isten az, ha egy kicsit utánna néz az ember.
Mi meg hagyjuk,hogy ilyenek kezére kerüljön gyermekeink sorsa.
Fogtuk a világot és kezükbe tettük le önként, mert nem léptünk fel ellenük.
Mert nem tudtuk,hogy mikor vették el szabadságunk.
Vannak dolgok amiket bele lehet látni, bele lehet magyarázni, és vannak dolgok amik maguktól értetődőek, és minden más ebből következik, ami igazolja, hogy tudtunk és beleegyezésünk nélkül hoznak rólunk vétózhatatlan döntéseket.
-
remark #154 
Egyetértek!
-
#153
Na végre kezd kialakulni egy konszenzus köztetek.
Abban egyetértés van,hogy a világot nagyjából egy maréknyi ember irányítja.
A hatalom igazi tulajdonosai sokkal kevesebben vannak mint az emberiség 1%-a.
Ezek az emberek nem azért kerültek ilyen pozícióba mert hülyék.
Mondhatnánk rájuk,hogy szuper intelligensek.
Kukacossal nincs semmi baj, csak mereven elutasít minden olyan felvetést,hogy a háttérben TITKOS szervezet áll.
Ezzel nincs semmi probléma mert az alap álláspontjaink hasonlóak.
Bár játszunk egy kicsit azzal a gondolattal,hogyan szerveződhetett a hatalmi elit, akik a végső döntést hozzák globális és nációs ügyekben is.
Eleinte nem szerveződtek szorosan, csupán gazdag, befolyásos személyek egyéni céljairól volt szó.
Ezek az egyének, szépen haladtak az úton, és lenyelték a konkurenciákat, gyémántipar "Cecile Rhodes", bankszektor pénzgazdaság "Rothschild", olajipar "Rockefeller", azaz a globális gazdaság legjobbjai, akik a legmesszebb jutottak emberi mértékkel. Gondoljunk bele, mit tehet egy ilyen ember aki szuper intelligens, hajlandó mindenkit kihasználni önös érdekből, a pénznek és hatalomnak él.
Ha tényleg intelligens felismeri,hogy ha egyedül harcol, csak idő kérdése és úgy is elveszik tőle a hatalmát, vagy pénzét. A történelemben mindig így volt, mert minél több pénze van, minél több hatalma van valakinek annál többen próbálják megfosztani ettől a kiváltságtól.
Tehát ha én ilyen ember lennék, keresném a szövetséget hasonló hatalommal és pénzvagyonnal rendelkező társaimmal, hogy kölcsönösen megerősítsük egymás pozícióit, vállvetve védjük egymást.
Ha intelligens vagyok felismerem azt is, hogy hogyan érdemes működtetni egy ilyen "védelmi" szervezetet. Mindenféle képen meg kell őriznünk a szervezet titkos mivoltát, mert ez garantálja a megnevezhetetlenséget.
Gyakorlatilag ami nem létezik, azt nem lehet elpusztítani.
Ha létezik ilyen szervezet, csak akkor maradhat titokban ha nem lép interakcióba közvetlenül a környezetével, és ha minden tagjának érdeke a titoktartás.
Minden izmust vagy bármely szerveződést amely megnevezhető, és nyíltan szerveződik, elpusztítható.
De amit nem látsz, amiről nincs tudomásod, nem tudod elpusztítani, mert végső soron, a harc ember és ember között zajlik.
Hogy lehet valamit eltörölni, ha nem tudod személy szerint kik ellen kellene fellépned.
Kukacos jól látja, hogy a titok, kiderülése csak idő kérdése.
De ne felejtsük el,hogy ebben a feltételezett érdekközösségben, szervezetben, valószínűleg nagyon nagyon okos emberek döntenek, és szerveződnek egymással.
A titoktartás számukra az életük része, mint az is,hogy egymásnak "szívességeket" tesznek, egymást védik a rendelkezésükre álló eszközökkel.
Kell,hogy legyen egy koncepciójuk is ami szerint dolgoznak, egy közös irányelv.
Ez az irányelv a globalizáció.
Kukacosnak igaza van, hogy nincs ebben semmi titok.
Ebben valóban nincs, csak a titkolt módszerekkel van a gond.
Ezek a titkolt módszerek egyszerűen szükségesek, mert például melyik ország vett volna fel kölcsönt mikor felrobbantották az olaj árakat?
Vagy amikor a nagyok megfuttatják a tőzsdét, és nyilvános lenne, hogy milyen időpontban kezdenék vásárolni, vagy kivonni az értékpapírokat, akkor nem tudnák elvenni a többi "szerencse játékos" pénzét.
A titkolt módszerek, titkos eszközök egyszerűen bele vannak építve a szervezetbe, megkerülhetetlenek, mely nélkül nem lenne hosszú életű egy ilyen szervezet, amely a szó szoros értelmében a világ ellen van, a világ összes lakossága és a gazdag elit ellenérdekeltek.
Nem mindenben, de abban igen nagy ellentét van,hogy ki birtokolja a világi javakat.
Igen gazdag információ forrásaim vannak, ennek a szervezetnek a létezéséről, melyeket történelmi tényekkel tudok alátámasztani.
De csupán ha logikusan gondolkozik valaki, könnyen belátható, hogy ha nem szervezkedik egymással a hatalmi elit akkor semmi esélye nincs a föld lakossága ellen. Egyszerűen a létszámfölény miatt is, mert 10 ember nem tud legyőzni egy milliárdot. A titok azért kell,hogy a milliárdos embertömeg ne találja meg maguk közt az ellenséget.
Ha valami kitudódik, mert kitudódik, jön a dezinformáció, a megtévesztés, a bagatelizálás, elterelés. Ezeket a hibákat nem reklámozzák. Habár nem jut el a hír a néphez, de mivel nincs 100% cenzúra, mindig lesznek akik hozzájutnak privát információkhoz, mindig lesznek kevesen akik tudni fognak azokról a dolgokról amiket nem reklámoz a hatalmi elit, hiába van ellenőrzőse a világ média felett. Minden egyes ember mellé nem tudnak ügynököket állítani.
A kisembern akihez eljut némi igazság, nem nagyon tud vele mit kezdeni, mert nincs olyan erőforrás birtokában amivel ezt az információt el tudná juttatni világméretekben az emberekhez.
De mégis mit kezdjünk akkor az igazsággal?
Minden eszközzel terjesztenünk kell azt.
Semmiféle összeesküvési elméletről nincs itt szó.
Ez nem elmélet, ez mára már nyíltan működik többé kevésbé.
Az összeesküvés nem az én agyamban van, hanem azok között akik a belső magot alkotják, ahova nem lát el szemünk, de 20-30 év múlva lehet nekünk is lesz egy kis betekintésünk ,hogy mik történnek ma amit titokban tartanak.
A legfőbb igazság az,hogy a lakosság kevesebb mint 1% birtokolja a világ javainak több mint felét, élet halál ura és teljes hatalmat gyakorol a világnépesség felett, embertársai felett.
Minden ember egyet ért azzal, hogy ez ellentétes az emberiség érdekeivel.
Egyre nagyobb lesz a szakadék a két kaszt között.
Amerre tart a világ, az a pokol. A pénz tette lehetővé mindezt.
Pontosan a magánember pénze, nem a közpénz. -
remark #152 "De ez nem összeesküvés, ez teljesen nyíltan zajló játék."
Én is ezt mondom, hogy az teljesen nyíltan megy amirõl írok, így teljesen nyilvánvaló. De írtam már azt is, hogy úgy látom szinte mindenben egyetértünk, csak a bank szerepe nem világos neked. -
remark #151 "Még egyszer: a pénz kibocsátását a központi bank intézi, amivel fékezni és gyorsítani lehet egy gazdaságot, de finoman kontrollálni, manipulálni nem."
Nem arról beszélek hogy a központi bank minkromenedzsmentet végez és "személyesen" irányítja a Föld összes jogi és természetes személyének minden elképzelhetõ apró ügyét a gigavallalatok fúziójától kezdve a Mari néni dugipénzének kérdéséig. Ezt mégis hogy képzeled hogyan tudná bárki is végrehajtani? Nem errõl van szó. Pont errõl magyarázok, hogy a mai rendszer attól fenomenális, hogy anélkül képes célt meghatározni az emberek túlnyomó többsége számára, hogy nem áll minden egyes ember mögött egy "rendõr". Ez az amire olyan nagyon büszkék a háttérhatalom emberei.
Ez egy hierarchikus rendszer, ahol mindenki csak a maga ügyeit menedzseli, és az alacsonyabb szintek mikromenedzsmentjét az alacsonyabb szinten álló ügynökök végzik. A felsõbb szintrõl csak az irányelveket és a célkitu"zést kapják. Ha ezt nem tudod elképzelni hogy hogyan van, akkor valszeg azt sem tudod elképzelni hogy hogyan irányítják egy globális piacon jelenlévõ óriáscég ügyeit. Nem áll valami csoda folytán a vezérigazgató minden ember háta mögött a nap minden percében, a munka amit a fejesek kitu"znek mégis elvégzésre kerül.
Ezért nem írtam példát mert amire neked kell példa arra nem tudok példát mondani, mert arra nincs példa. Ez nem 1984 ahol mindenkit folyamatosan kamera figyel. Ez egy teljesen más rendszer, de mégis a központban dõl el hogy mit tesz a kisember. Hihetetlen? Ha számodra az, akkor ezt kell jobban kiveséznünk, mert ha megérted hogyan tudja pl. egy CIA méretu" és bonyolultságú cég úgy levezényelni a különbözõ "projekteket" hogy a résztvevõk többsége soha fel sem fogja hogy mi a fene zajlott le valójában a közremu"ködésükkel, akkor meg fogod érteni hogy mit jelent az hogy a központi bank irányít.
Képzeld el a bankok, kormányok, cégek, bíróságok, hadsereg és más szervezetek rendszerét úgy mintha az egész egyetlen cég lenne.
Ezen a képzeletbeli cégen belül a bank az igazgatótanács szerepét tölti be, akik parancsaikat a pénz útján küldik meg az egyes "osztályoknak". Az osztályok vezetõi a nagy cégek, a hadsereg, a pártok vezetõi. Az egyes osztályok akkor kapnak pénzt, ha azt arra fordítják amire az igazgatótanács mondta hogy fordítsák. Így az osztályok vezetõinek nem sok lehetõségük van arra hogy eltérjenek az elõre kijelölt céltól, de a konkrét megvalósítás az õ feladatuk. Nem a bank képviselõje fogja meghatározni a részleteket, de ha nem az a cél valósul meg amit az igazgatótanács kijelölt, akkor az osztály nem kap több erõforrást, a vezetõt így rövid úton eltávolítják. Stb.
"Az MNB okiratából is kiderül, hogy a bankrendszer független, de az állam ellenőrzi."
Ezt idézd be légyszíves hogy hol ír a törvény bármi olyat amibõl te azt a következtetést vontad le hogy az állam beleszólhat az MNB mu"ködésébe.
Olvasd el a #134 alját még egyszer onnan kezdve hogy "Aham, ahogy azt te szeretned". Ott leírtam a felvetéseddel kapcsolatos észrevételeimet.
"Talán azzal egyetértesz, hogy bármilyen összeesküvést szőne is a bankrendszer, az az állam tudtával és egyetértésével történik."
Az állam is része a tömegkontrollnak, csak õk egy másik (alacsonyabb) szinten állnak, azaz a banknak (=bankrendszernek) alá vannak rendelve. Errõl is írtam már részletesen a #142-ben.
"Ez nagyon nagy különbség, mert ezzel az egészet kiterjesztettük a hatalmi szervekre is, ami máris értelmesebb."
Persze hogy ez egy sokszereplõs rendszer. A bank csak egy réteg a rendszerben. De ezt leírtam #142-ben bõvebben. Abból mi nem volt érhetõ vagy miven nem értesz egyet? Érted hogy miként egészítik ki egymást a bankok, a bíróságok, a politikai erõk, a hadsereg meg a többi? Érted hogyan vannak egymásnak alá- és mellérendelve? Ebben az alárendeltségi viszonyban a bank áll legfelül. De azt is leírtam #142-ben hogy nem a bank az utolsó szint, vannak még azon felül is más "politikai" erõk, de ezek a politikai erõk nem azok akiket a választások során látsz majomkodni, meg színházasdit játszani. Persze személyi egybeesések lehetnek, lehetséges hogy valaki ott van a nyíltan a politikában is de ennél valójában több beleszólása van a dolgokba mivel a színfalak mögött folyó megbeszélésekre is elhívják. És van olyan politikus is aki az egészrõl semmit sem tud, így hogyan is nevezhetnénk ezt a politikai erõt (amely a hétkoznapi showmu"sort biztosítja) a bankok irányítójának? Nem nevezhetjük, mert nem az.
Tehát ahhoz hogy megértsd hogy mirõl szól az "összeesküvés" (idézõjel, merthogy ez nem az!!!) azt a hierarchiát kell megértened ahogy az egyes hatalmi szintek felépülnek. Elõször is próbálj meg új értelmet adni a politika és politikus szavaknak. Õk nem döntenek semmirõl, õk végrehajtók, õk mendzserek. A politika egy szakma, mint a bíró meg a rendõr meg a katona meg a bankár. Vannak a szakmán belül pozíciók, amiket bizonyos ideig bizonyos emberek betöltenek. Ugyanezek az emberek máskor más pozíciót töltenek be. A hierarchia a pozíciók egymáshoz viszonyított helyzetét határozza meg, és nem az emberek egymáshoz való viszonyát. Tehát mikor hierarchiáról beszélek, akkor a pozíciók hierarchiájáról beszélek. Ezt most azért hangsúlyoztam ki mert úgy érzem ezt az egyik dolog ami félreértésre ad okot.
"Nem teljesen világos, hogy egy merev, egységes akaratot képzelsz-e el a rendszer mögé, vagy csak néha-néha titkos telefonokat, amelyek időnként ki is derülnek."
Nem egy merev akaratot képzelek el. -
kukacos #150 Általánosságban.
Először is, amiért én az egész vitát kezdtem, az az összeesküvés természete. Az emberek szeretnek meséket szőni. Esetünkben a kérdés az, mi van a "csúcson", ahova a napi sajtó nem jut el. A csúcson természetesen mindig több van, mint amennyi látszik. Rengeteg lobbi, politikai intrika, gazdasági érdek sző rejtett hálót a világ köré, de a világ szerkezete nagy léptékben nem változik. Van, aki a szomszédját fúrja, hogy vigyel el a biciklit a lépcsőházból, van, aki a szomszéd államot fúrja, hogy ne fejlődjön az olajipara.
Amit én hülyeségnek tartok, az az, hogy bizonyos lépték felett egységes akarat jelenik meg, tehát hogy van koncepció, és ez titkos. Nem lehet titokban tartani semmit, amit pár embernél több tud és széles társadalmi behatása van. A Watergate-ügyben kb. 100 ember vett részt, és lebuktak. A nagy angliai vonatrablásban 20-an vettek részt, és feldobták őket. Ezek ráadásul meglehetősen szűk területen operáltak. Egy olyan titkos akarat, szándék vagy társaság feltételezése, amelyben évtizedeken át milliók vesznek részt és skálája nem kisebb, mint a világuralom, tökéletesen lehetetlen. Pillanatok alatt információk szivárognának ki a résztvevőktől vagy a külső szereplők észrevennék a manipulációkat vagy a titkosságra vonatkozó igényt. Az emberek közötti érdekkülönbség, az emberi természet garantálja, hogy nagy skálájú szerveződés csak nyílt lehet, vagy deklaráltan titkos, mint a katonai titkok vagy az üzleti titkok. "Titkosan titkos" nincs.
Természetesen lehet amellett érvelni, hogy a létező üzleti titkok, titkos társaságok, katonai és kormánytitkok valójában együtt rendszerbe szerveződnek és kiadnak egy valamiféle világméretű koncepciót. Ez már egyrészt erősen árnyékzóna, mert az Üveghegyen túlról mindenki azt mesél, amit akar, másrészt a történelem azt mutatja, hogy a világban zajló folyamatok utólag érthetőkké válnak titkos szándékok nélkül is. Például ma már elég jó képünk van arról, miért törtek ki a világháborúk, és nem úgy tűnik, hogy valami rejtett szándék megszervezte volna őket. Mindenki tudja, hogy a felső 1% állt mindkettő mögött, csak legfeljebb nem így fogalmazunk, hanem piacszerzést mondunk.
Létezik világméretű akarat a kontrollra. Ezt a vagyonos rétegek fejtik ki, ők igyekeznek a világot abba az irányba terelgetni, ami nekik hasznos. Ezt viszont nyíltan teszik, más kérdés, hogy a részleteket nem tanítják a tömegeknek. A pártok nem lobbiznak kötelező anti-demagógia kurzusokért, a média nem szünteti be önkényesen a húzósabb reklámokat. Aki ért hozzá, így is olvas a sorok között.
Ezen folyamatokat nem "kitalálták", hanem evolúciós úton alakult ki. A hangyák építő tevékenysége pl. csak az evolúció által tervezett, az egyedi hangyák mindegyike saját céljait követi. A társadalmi jelenségek nagy része szelekción ment át, amiből a legstabilabbakat, az önnfentartókat látjuk túlélni.
A rendszer védelmében.
Valamiféle társadalmi szerveződés mindenképp kialakul. A szerveződés hatalom szerint felosztja az embereket, és a hatalom csúcsán állók szeretnék megőrizni pozíciójukat. Ez így van, amióta a sámán és a törzsfőnök megegyezett a nekik beszolgáltatandó húsban. Nem értek veled egyet abban, hogy a spontán megoldás bármivel jobb lenne. Ha a te világrended kényszerítjük, akkor az csak egy másfajta kényszer, de miért lenne jobb? Másnak más az ízlése. Nincs olyan rendszer, ami garantálná a tökéletes egyenlőséget, mert az ember is a szelekciós mechanizmusokat részesíti előnyben. Igazságtalannak tartunk egy olyan világot, ahol mindenki egyformán boldogul. Az emberiségnek nincs közös akarata, ami szép és jó lenne, ha hagynák, nincs génjeinkbe épített jótündér. Ha van valami közös bennünk, az épp a jelenlegi rendszerre mutat. Ezt jól illusztrálják a forradalmak, amikor hirtelen egy nagyobb csoport kap lehetőséget arra, hogy mindent elölről kezdjen. Mit történik általában? Újrateremtik a jelenlegi rendszert, csak máshogy hívják.
A társadalmi szabadságot a káosz garantálja, ami jó a hatalom koncentrációja ellen (ez az általad javasolt decentralizáció). De az ember állandóságra és biztonságra vágyik. A legtöbbünk hajlandó elfogadni, hogy igavonó baromnak használják, ha ezért cserébe garantálják, hogy nem vágják át a torkát, és a gyerekei békében nőhetnek fel. A történelem azt mutatja, hogy vagy az egyik, vagy a másik. Persze az is kérdés, meddig vagyunk hajlandóak elmenni a Szép új világhoz vezető úton.
A jelenlegi rendszerben egy nagyon nagy pozitívum van, ami nem jellemző az eddigi történelmi rendszerekre. Az, hogy a felső 1% kapuja elméletben nyitott. Gyakorlatban tudjuk, hogy nehéz oda bekerülni, ha nem onnan indultál, de a rendszer NEM deklarálta a vezető réteget. Ha valaki ügyes, megcsinálja az "amerikai álmot", bekerülhet. Az esélye alacsony, de így igazságosabb és elfogadhatóbb, mint az eddigi rendszerek. Az evolúció bár kegyetlen, de logikus. A Föld erőforrásai végesek, nem juthat mindenkinek kaviár.
A nagyon nagy veszély az, hogy a koncentráció elszalad. A felső 1% és az utána következők közötti rés tágul. Ha a felső 1% szűkülni kezd, akkor valóban fennáll az "összeesküvés" veszélye, mert az egyedi szándékok fontosakká válnak. Meg kellene fogni az a felső 1%-ot, amíg nem késő, óriási adók kivetésével vagy vagyonelkobzással a szupergazdagokra, de ezt az egész világon egyszerre kellene érvényesíteni. A hatalmi koncentrációt ez sem fogja meg, mert egy CEO lehet papíron szegény, de mégis billiárdok felett diszponál, de a céges struktúrák elég jó "belső" ellenőrzést biztosítanak. A lényeg, hogy mindig legyen valaki, aki ellenérdekelt. -
kukacos #149 Ha a világméretű "összeesküvés" mögött álló csoport szerinted a felső 1%, akkor teljesen egyetértünk. Ők birtokolják a világ javainak felét, nagyrészt ők határozzák meg a kormányok politikáját, a gazdaság irányát. De ez nem összeesküvés, ez teljesen nyíltan zajló játék. -
kukacos #148 Lassan közelednek az álláspontok. Még erre akartam reagálni:
-A "nyugati tipusu demokraciakban" hatalom annak kezeben van, aki a penzt kibocsajtja.
Még egyszer: a pénz kibocsátását a központi bank intézi, amivel fékezni és gyorsítani lehet egy gazdaságot, de finoman kontrollálni, manipulálni nem. Pontosan ez a központi bank vállalt feladata, azaz hogy általános elvek alapján szabályozni próbálja a gazdaságot (az egy egészen más kérdés, hogy ki határozza meg az elveket). A kibocsátott pénz a kereskedelmi bankokon keresztül jut tovább, ahol egyetértünk abban, hogy lenne elvi lehetőség a hitelfelvétel behatárolásával finomhangolásra, de gyakorlatban ez megvalósíthatatlan. Kértem ellenpéldát, nem írtál. Jelenleg nekem úgy tűnik, nem tudod azt cáfolni, hogy a bankrendszer kizárólag más hatalmi ágak egyetértésével, támogatásával vagy kérésére tud bármilyen gazdasági nyomást kifejteni. Önálló, széleskörű manipulációra hajló akarata nem mutatkozik, de természetesen igyekszik a saját bizniszét védeni.
-A penz kibocsajtasara a banknak (bankrendszernek) monopoliuma van.
Igaz.
-A bank teljesen fuggetlen, tenyleges ellenorzesi joga senkinek nincs.
Az MNB okiratából is kiderül, hogy a bankrendszer független, de az állam ellenőrzi. Talán azzal egyetértesz, hogy bármilyen összeesküvést szőne is a bankrendszer, az az állam tudtával és egyetértésével történik. Ez nagyon nagy különbség, mert ezzel az egészet kiterjesztettük a hatalmi szervekre is, ami máris értelmesebb.
-A bankok vilagmeretu halozatot alkotnak, igy felesleges a bankrendszer megnevezes, osszefoglalo neven mar ma is lehet a bankokra szimplan "bank"-kent hivatkozni, ahol a bank egyfajta vilagbankot (a bankok vilaghalozatat jelenti).
Azt elfogadtad, hogy létezik lokális döntési szabadságuk, tehát a bankok ellentétes érdekeket is produkálnak, és így versenyeznek az ügyfelekért. Nem teljesen világos, hogy egy merev, egységes akaratot képzelsz-e el a rendszer mögé, vagy csak néha-néha titkos telefonokat, amelyek időnként ki is derülnek. Az utóbbi teljesen elfogadható.
-
remark #147 Még annyit tennék hozzá hogy a Kínai példád szerintem teljesen abszurd. Kínában nem mindenki profitál Kína megerősödéséből, hanem ugyanúgy csak a legfelső 1%, ahogy világméretekben is csak a legfelső 1% jár jól. (Vagy nem 1%, de nem ez a lényeg.) -
Epikurosz #146 Ugye nem a gyurcsányékat akarod most védeni? -
babajaga #145 Ilyen van mikor egy ország vezetője hülye. Ha nem fizeti ki a tartozást elveszti a hitelét egyszer. Másodszor milyen 200 emberről beszél az a szerencsétlen féleszű. Ilyen nincs. A hitelfelvételhez egyetlen országban se kell ennyi ember. Jellegzetes bűnbakkeresés.
.jpg)