424
-
#224
jah, biztos bennem van a hiba ha te mondod. Mivel te tökéletes vagy, te úgy is jobban tudod. Az fel sem merül, még a 222. hozzászólásnál sem,hogy lehet neked kéne át értékelni a dolgokat, mert rossz könyvből tanultál?
A tényeken nem változtat az,hogy a pénz teremtés mechanizmusát, csak egy szűk rétegnek tanítják. Barátnőm a Corvinusra jár, közgázt tanul, és ő sem tud mit mondani a FED-re, ő neki azt tanítják,hogy az a kormány része, és szövetségi tartalék, semmi más. -
kukacos #223 Sok ezren így látják, de sok milliónyian meg máshogy. A számok nem melletted állnak.
Az 1995-ös film valóban szédületes jóslatot tett, de vajon melyik válságra gondolt? Mert azóta volt egy orosz válság, egy távol-keleti válság, egy dotcom bukta meg a mostani. Előtte volt 1987-ben tőzsdeválság, 1982-ben, a hetvenes években stagfláció, 1973-ban olajválság... tudod mit? Garantálom neked, hogy a következő tizenöt évben lesz egy nagyobb válság. Majd emlékezz, hogy micsoda Nostradamus vagyok. A kapitalizmusban gazdasági válságot jósolni kb. azzal ekvivalens, hogy holnap felkel majd a Nap. -
kukacos #222 Most így hamarjában két linket találtam, magyar diák által írt makroökonómia puskában benne van, 18. oldal:
http://www.eduline.hu/archiv/filefolder/2003-07-30-08-47-37/2003-07-30-09-02-54/makro3.zip
Pénzügyi jog tétel:
http://www.vizsgazz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1270&Itemid=221
Az egyetemeken szerintem a részletesebb tárgy politikai gazdaságtan vagy monetáris politika címen futhat, de erről tényleg egy közgázost kellene megkérdezni. Te valami gyengébb anyagot tanulsz, ahol nem sok értelme lenne a jegybank tevékenységét részletesen elmagyarázni valakinek, akit ez leendő szakmájában semmilyen szinten nem érint. -
#221
Egyáltalán hogyan vehetnek be a közgazdászok ilyen butaságot, mint a kamatmarzs képlet ?
A helyzet az, hogy a tananyag olyan, hogy mindenki beveszi. Én is bevettem.
o Nehéz megtalálni azt, amit nem keres az ember. Megmondták mi van, minek gondolkodna rajta ?
o Az ember nem feltételezi, hogy a tananyag megtéveszti.
o Természetesen az ábrát nem mutatják. Az A > P > L relációt sem említik, és azt sem mutatják meg, hogyan teszi azt a pénzteremtéses hitelmechanizmus lehetővé. Arra sem hívják fel a figyelmet, hogy a pénzmennyiség nagy része hosszú távú beruházási és ingatlan hitelek révén kerül a gazdaságba, ami miatt az Adósság a pénzmennyiség többszöröse, tipikusan 2-3-szorosa. USA dollárra kb 3-szorosa. A magyar forintot nézve közelebb van a 2.5-hez. Tehát nagyobb az adósság a bankok felé, mint amennyi pénz létezik. Ezt elvileg sem lehet visszafizetni. Lehet viszont csökkenteni, de csak ha az emberek rájönnek a csalásra.
o A hibás képlet egy hibás levezetésből jön ki, lényegében egy hibás általánosítással. Az általánosítás akkor lenne értelmes, ha az összes hitel 0 futamideju lenne (ekkor A=P) és az összes pénzt lekötnék (ekkor P=L). Természetesen az általánosítás érvényességét (érvénytelenségét) nem említik, nem vizsgálják. Tehát azért nem értik a közgazdászok a gazdaság legjelentősebb hatását, mert a hitelezésnek csak az első pillanatát mutatják nekik (a pénzteremtést, pénz multiplikátort). Pedig ez nem egy jellemző állapot. A hiteltörlesztés során növekszik meg az A/P arány 1.00-ról az átlagos kb 3.0 értékre.
o Valahogy sikerül beültetni a fejekbe, hogy ez a pénzrendszer így a legjobb, nem is nagyon lehetne máshogy, és ezt nem kell vizsgálni. Ennek pontos módszerei egy külön vizsgálatot megérnének, mindenesetre bárki által könnyen ellenőrizhető tény, hogy sikerül ezt a képet kialakítani.
o Végül is volt 300 évük, hogy kidolgozzák azt a megtévesztő szemléletet és tananyag szövegezést, amivel leginkább el lehet fogadtatni a pénzmultiplikátor mechanizmust (ahogyan a bankok a pénzt teremtik). Tájékoztatni kell olyan mértékben, hogy az a kiváncsiságot kielégítse, ne gondolkodjanak rajta. Ugyanakkor nem lehet eltitkolni sem, és a banki tevékenységeket is el kell tudják végezni. A banki tevékenységeket kiválóan el lehet végezni anélkül, hogy a lényeget értenék. A bankok alkalmazottainak többsége szellemi segédmunkát végez. Egy bankba elég 5 ember is (mondjuk egy 100ezres igazán nagy bankba inkább 20), aki tényleg érti, hogy mi folyik itt.
-
#220
Megfigyelhetjük, hogy a politika (törvényhozás), és a sajtó (véleményezés) látványosan nem tudja kezelni a helyzetet, semmiféle reális megoldási koncepcióval nem rendelkezik. Most már láthatjuk, miért: mert a közgazdászok a hibás, súlyosan megtéveszto tananyag miatt nem értik a gazdaság legjelentosebb hatását, mindenki más pedig megértés nélkül veszi át a hibás koncepciókat.
Így aztán az a szánalmas helyzet áll elo, hogy a politika + sajtó úgy próbál meg bonyolult makrogazdasági rendszereket hangolni, hogy fogalma sincs a gazdaság legjelentosebb hatásáról. Mintha integrálni próbálnának, miközben még az összeadást sem ismerik. Nem fog menni. Láthatóan nem is megy. Mert olyan gépet piszkálgatnak, aminek a működésének még az alapjait sem értik. -
#219
Most nézem Gál Marcel előadását a pénz rendszerről. Ugyan azt mondja amit már mi is tudunk Remarkkal.
Marcell kijelenti,hogy a közgazdászok azért nem értik, vagy azért nem látják át, mert a közgazdászoknak direkt úgy tanítják ezt az egészet,hogy ne értsék ezt.
Ezért gondolom, gondoltam, hogy Kukacosnak van valami közgázos ismerete, mert folyamatosan azokkal a dolgokkal jön amit a közgázos tankönyvekben is megtalálható, dezinformáció, félre magyarázás.
Pedig a valóság nagyon egyszerű, és ha kukacos is eldobná azt a sok szart amit mások ráerőltettek, és üres lappal, előítéletek nélkül próbálná meg újra áttekinteni a rendszert akkor nagy valószínűséggel nyilvánvalóvá válna előtte is az egész csalás mechanizmus.
Kukacos, csak gondolj bele, én és Remark már kezdetektől ugyan azt mondjuk, nem súgtunk össze, hogy mit mondjunk neked, és nem csak mi vagyunk így, hanem még sok sok ezren a világon, akik teljesen ugyan úgy, pontosan úgy látjuk az egészet, anélkül,hogy bármi formában egyezkedtünk, vagy szerveződtünk volna.
Csupán csak azért van így, mert véletlenül megláttuk a csalafintaságot, és onnantól kezdve nagyon kritikusak lettünk mindenre, amit a tankönyvek, média, politika próbált ránkerőltetni.
Elkezdtünk utána nézni, hogy vajon mi ez a jelenség, mi is az igazság, és észrevettük, hogy nagyon sok mindenben hatalmas viták vannak, nincs egyetértés semmiben sem amit a kormány, vagy népképviseletek akarnak.
Nagyjából minden egy dologra vezethető vissza, hogy valakik manipulálnak minket.
Becsapnak, kirabolnak. Az információinkat nem egy helyről szerezzük be, hanem minden lehetséges forrásból, újságok, könyvtárak, internet, szabad sajtó.
Érdekes módon, akár honnan nézzük az eseményeket, ugyan oda vezetnek a szálak.
Mivel nem egy helyről szerezzük be az infót, hanem világviszonylatban mindenhonnan, ezért az sem mondható, hogy direkt manipuláltan akarnak beetetni minket ezzel amire mi rájöttünk.
Hiszen a gyakorlat bizonyítja.
Most néztem meg a közel 3 órás money mastereket, most volt rá időm.
1995-ös film, és a végén egyértelműen kijelenti a faszi,hogy gazdasági válság lesz nemsokára. Holott akkor még nem lehetett látni a jeleit, egyszerűen ez már akkor tervbe volt véve, voltak nyilvánvaló jelek, hogy a hatalmi elit ezt tervezi, de mindenki szart rá.
Erre most meg bekövetkezett, és azt mondják, hogy nem lehetett látni előre, ha tudták volna már akkor megelőző intézkedéseket hoztak volna.
Ez a válság, bizony meg volt tervezve, matematikai pontossággal.
Ez egy olyan bizonyíték, a film, amit nem lehet letagadni, hogy véletlenül ráhibázott az előadó a filmben, és meg is indokolta,hogy miért van szükség erre a válságra. Miért lesz ez jó a hatalmi elitnek. -
#218
A világot nem közvetlenül a bankrendszeren keresztül irányítják, nem a bank hozza a végső döntéseket, hanem a menedzserek.
A bank egy nagyon jó eszköz tömegek, államok eladósítására.
Ha egy cég nem kap kölcsönt, másképpen is szerezhet pénzt, mondjuk kivonhat valamennyit a már meglévő pénzek közül a gazdaságból.
Akik a felsőbb körökben vannak, ők nem úgy gondolnak magukra mint valami összeesküvés elmélet szereplőire.
Ők ezt nem elméletileg csinálják,hanem gyakorlatiasan.
Nincs itt semmi féle elmélet, csak a gyakorlat amin keresztül irányítanak.
A közös érdek amely mentén működnek az a profit.
Ezt az érdeket minden hatalommal, vagyonnal rendelkező nagy kutya érti.
Lehet több ezren is, együtt fognak működni, együtt fognak szerveződni, mert rájöttek,hogy a cél a profit megszerzése, amit a kisemberektől lehet elvonni.
Egyértelmű,hogy a profitot úgy lehet maximalizálni,hogy ha megszüntetjük a versengést és egymással együttműködve, közös érdekek mentén egyeztetve maximalizáljuk a forráselvonást.
Ezért monopolizálnak mindent amit csak tudnak.
Gondoljunk már bele, nagyon kevés olyan ország van ahol a kibányászott olajból befolyó bevételből részesülhet a nép, az eredeti tulajdonos közösség.
Valahol még a tulajdonos ország kormánya sem részesülhet a saját természeti kincseiből. Annyira kisajátították mások.
Ezek a dolgok nem véletlenül vannak így, nagyon komoly világot behálózó szervezkedéseknek köszönhetően.
Azt nem lehet mondani,hogy precizen minden 100% os sikerrel megy a háttérhatalom részéről. Sokat hibáznak, persze, a káoszból eredően, nem tudnak 100% os hatákonysággal előre tervezni.
De nem baj, mert állandóan próbálkoznak, és ők írják a történelem könyveket is.
Titkos módszerekkel, beszivárgással próbálkoznak. Hibáikat elrejtik, nem reklámozzák. Nem is tudom ki mondta ezeket. :DD
Iraqban nem sikerült, és már küldték is a hadsereget, és minden az övéké lett.
A hibákat ki lehet javítani, és ki is javították. -
kukacos #217 Azt mondom, hogy amikor a háttérhatalom döntést akar hozni, azzal a kellemetlen ténnyel szembesül, hogy döntései túlnyomó többségénél X behatás 10-ből 10-szer különböző eredményt hoz, még akkor is, ha a szereplőket, azok pszichológiáját, a mechanizmusokat aprólékosan ismeri. Ezt a káoszelmélet - ami tudományos tény - garantálja. Hogyan tudja ilyen körülmények között irányítani a világot?
-
kukacos #216 Már miért adnának választ? Írtál két elképzelt történetet: ettől az elmélet predikál valami újat, bizonyítható, cáfolható, vagy szép lesz?
Ráadásul a példák sem igazolják, hogy a bank bármilyen szempontból centrális lenne. Első példád esetében a halászléfőzésnél a döntést a kormány hozta, a bank legfeljebb rábólint vagy sem. Magyarországon 2002-ben pl. óriási halászléfőző-estet rendeztek, és a kormányt rohadtul nem érdekelte, hogy ez a banknak nem tetszik. Persze a te értelmezésedben a bank valami mögöttes okokból mégis áldását adta az estre, de megint: hogy lehet eközött és aközött különbséget tenni, hogy a bank, bár fogát szívta, de adott pénzt a kormány kényszerítésére?
A második példádból sem az látszik, hogy a bank bármit irányítana. Pénzt ad mások döntéseihez. A leírt információáramlás és döntési irány nincs igazolva. Pl. az atomfegyvereket jóval a kommunizmus "kreálása" után hozták létre.
A második példád egyetlen plusz információja, hogy a kommunizmust és a terrorizmust a háttérhatalom hozta létre, ami érdekes mese (mert semmi sem támasztja alá), akár úgy is lehet, akár nem is, de ennek megint nincs köze a bankrendszerhez. -
remark #215 "Azt mondom, hogy a világot irányítani összemérhetetlenül nehezebb, mint az embereket irányítani."
De akkor meg min vitatkozunk? Nem azt írtam hogy egyszerű a tömegeket manipulálni, hanem azt, hogy lehetséges, és meg is teszik.
"A káoszról mondottakat félreérted. Egyáltalán nem *történelmi* irányban gondolok rá, hanem a jövőre nézve."
Ezzem most valami olyasmit állítasz, hogy ha a múltat megvizsgálva ráeszmélünk hogy X behatás 10-ből 10-szer adott eredményt hozott, akkor ebből az nem következik logikusan, hogy érdemes tizenegyedszerre is megpróbálni a dolgot, mert nagy valószínűséggel az fog törénni most is mint eddig 10x. Az egész attól teljesen független, hogy értjük-e hogy miért következik be az ami bekövetkezik.
Amiről írok az végülis a világ tapasztalati úton történő megismerése. Gondolj arra pl. hogy milyen tudása volt régen egy sámánnak. Upsz. Lehet hogy ezt nem kellett volna idekevernem. Mindegy, hagyjuk.
"A történelem semmit sem mond a rendszer predikálhatóságáról. (...)"
Másra akartam rávilágítani a példámmal. Mindegy. Ne bonyolítsuk.
"Amikor az iráni kormányt megbuktatták 53-ban, a CIA nem látta előre, hogy emiatt húsz év múlva egy amerika-ellenes rezsim jön majd létre."
Persze hogy nem. De nem is ez volt a lényega részükről. Másrészt pedig szerinted nem tudták hogy előbb utóbb lesz valami ellenállás? Dehogynem. Azt nem tudták, hogy ők mennyire lesznek sikeresek ennek visszaszorításában. Feltételezték, hogy sikeresek lesznek, hiszen a történelem rengeteg példát hozott már arra nézve hogy végül mindig ők kerülnek ki győztesen (ez a kijelentésem kicsit sántít, de legalább rövid).
Más kérdés: szerinted a nyugat nem látja hogy a világ problémáinak többségét ő okozza? Dehogynem. És? Szerinted azért nem hagynak fel a jelenlegi politikájukkal mert nem veszik észre a kapcsolatot a cselekedetik és a későbbi történések között? Hát persze hogy tudják hogy ha pl. bevonulnak valahova hadsereggel, akkor ott komoly turbulenciát okoznak. De lesz*rják. Amíg kezelni tudják a problémákat, addig nem érdekli őket. A háttérhatalomnál nem a tudás hiányzik ahhoz hogy a világ dolgait máshogy alakítsák, hanem az akarat.
"Káosz az, ahol bármilyen rendező elv tehetetlen, és a világ java része ilyen."
De nem ilyen. Abban az értelemben nem, ahogy te ezt a káoszelméletet fel akarod használni a háttérhatalommal kapcsolatban. Utalok újra a világ tapasztalati úton történő megismerésére. Edward Bernays pl. le tudta-e vezetni pontosan matematikailag hogy mikor ezt vagy azt a kampányt megcsinálta, akkor pontosan mi lesz a hatás? Biztos hogy nem. De ez lényeges itt? Egyáltalán nem. A lényeges elem az, hogy elérte-e célját, mert ha elérte (és elérte!!), akkor elmondhatjuk hogy sikeresen meglovagolta a káoszt. A világot ma így irányítják. Nem pontosan precízen előre kiszámolva, hanem a tapasztalatokat felhasználva. Azon mechanizmusok gyűjteménye amelyekkel kaotikus rendszert lehet irányítani, én pl. a "titkos" tudásnak nevezem, mert sajnos nincs benne a köztudatba az, hogy az embert mi mindennel lehet befolyásolni. Az emberek azt hiszik, hogy tudják mivel lehet őket befolyásolni, de közben meg ezen magabiztosságuk miatt úgy lehet őket zsinóron rángatni ahogy kell.
De fenntartom azon kijelentésem igazságát is, hogy az a káosz számodra, ahol TE nem látod hogy mi irányít. Azt mondod az emberek egy adott csoportja kaotikus? Ez nem igaz. Az emberre pontosan az a jellemző, hogy csoportba kerülve nekiáll szerveződni. Erről godolom tudsz. Ezeket a szerveződési elveket, ösztönöket stb. kutatni is lehet ám, és ebből következtetéseket levonni, amely később felhasználható arra hogy tömegeket irányítsanak. -
#214
"Ilyet hol írtam? Annyit írtam, hogy nem a bank irányít, hanem a rendszer egésze, amiben a bank csak egy fogaskerék, és semmiképp sem döntéshozó fogaskerék."
Ez oké, én is úgy látom,hogy nem a bank irányít közvetlenül, a bankot is az az érdekcsoport irányítja akik a politikát, a katonaságot, a médiát, és a hírszerző ügynökségeket, és még sorolhatnám.
"Pfff. Makroökonómiának hívják a tantárgyat, nézz utána."
Pont itt van mellettem egy rakat könyv, kötelezően kellett tanulnom, makro, mikroökonómiát. Vállalati, gazdasági jogot, Nemzetközi gazdaság, számvitel, környezetgazdaságtan, nemzetközi jog.
Érdekes módon nincs szó egyikben sem,hogy hogy jön létre a pénz.
A Makroökonómia teli van grafikonokkal, keresleti függvényekkel, képletekkel arra vonatkozóan,hogyan érdemes menedzselni nagyobb szinten, termékekkel foglalkozik és nem a pénzzel. -
#213
Ha visszatekint a történelemben, nem káoszt véletlenszerűen alakuló eseményeket látunk, hanem tervezettséget, érdekérvényesítéseket.
Ha Lenint letartóztatják, vagy kiengedték volna, vagy ha nem akkor más vette át volna a szerepét.
Nem a világot nehéz kontrollálni,hanem az egyént, akinek lépései kiszámíthatatlanok.
Ez olyan mint Seldon pszihohistóriája, minél távolabbra ismered visszafelé a történelmet, és minél nagyobb tömegekkel számolsz annál pontosabban tudsz előre jelezni eseményeket, és annál precízebben fogsz tudni valamit manipulálni, befolyásolni. Logikus.
Természetesen, nem lehet mindent 100%-os kontroll alatt tartani, de ha valami nem úgy jön össze ahogy kell, megpróbálják újra és újra, ha kell máshogy.
Hányszor volt már olyan, hogy ha országot nem tudtak kurupcióval irányítani, akkor megrendezték a hatalmi átvételt, puccsot hajtottak végre.
Vagy, likvidálták az elnököt, hogy mást ültessenek a székbe.
Iraq, Szaddamot megpróbálták korrumpálni, de nem engedett a vesztegetésnek.
Megpróbálták, megdönteni a szaddam "rezsimet", számtalanszor megpróbálták megölni, de nem sikerült, Szaddamnak nagyon erős védelme volt, és sok tapasztalatot szerzett még a CIA-nál töltött időkből, tudta, hogy működnek, annak idején ő is bérgyilkosa volt a kormánynak.
Mivel nem működött semmi, bement a hadsereg.
2001. 09.08-én már készen volt egy katonai forgatókönyv Bush asztalán a közel keleti régiók ellenőrzés alá vételére.
3 nap múlva már indok is volt már.
Tisztán látható,hogy Bush megválasztása után, milyen szépen felgyorsultak az események, és hirtelen mindenhonnan feltűnt az ellenség.
-
kukacos #212 "Te most akkor végül is azt akarod kijelenteni,hogy senki nem irányít oda fentről."
Ilyet hol írtam? Annyit írtam, hogy nem a bank irányít, hanem a rendszer egésze, amiben a bank csak egy fogaskerék, és semmiképp sem döntéshozó fogaskerék.
Tudod, Magyarországon is nagyon sokan dalolva ünnepelnék, ha a forint helyett euróval fizetnénk. Én is. Valahogy biztonságosabbnak érzem a pénzem, ha a német gazdaság van mögötte, mint a magyar. Fura, mi?
"Miért nem tanítják gazdaságtanból,hogy honnan is jön igazából a pénz, hogy jön létre. Miért ferdítenek?"
Pfff. Makroökonómiának hívják a tantárgyat, nézz utána. -
remark #211 "Irán története valóban az egyik legmocskosabb sztori, amit a világ hatalmai saját érdekükben egy országra kényszerítettek. De ez politika, nem gazdaság."
Nem választható el egyik a másiktól. Mi számít politikának? Az, hogy jó lenne ha mi lennénk erősek, és más nem? És mi számít gazdaságnak? Azon folyamatok összessége amivel biztosítjuk az elsőségünkhöz szükséges erőforrásokat? Akkor ha nyugatbarát kormányt ültetünk Irán élére amelyik biztosítja hogy az olajat nyugati cégek kaparinthassák meg, akkor az politika, vagy gazdaság szerinted? Az alapprobléma, hogy a brit cégeket kirúgta Irán, az gazdasági, vagy politikai probléma volt?
Szeretném felhívni a figyelmedet, hogy az iráni példa fenti bemutatásában a hatalmi piramis két szintje mutatkozik meg. A (szerinted mindennapi) politika, és a gazdaság. Te szeretnéd úgy leegyszerűsíteni a dolgokat (miközben a világ bonyolultságáról beszélsz) hogy egy probléma vagy gazdasági, vagy politikai jellegű. Pedig Irán esetében is láthatjuk, hogy a hatalmi szint összes lépcsőjének rá kell bólintani (beleértve a legalsó szinten álló embereket) hogy a művelet sikerre vihető legyen.
És hogy mi a szerepe itt a bankoknak? Az olaj kitermeléshez is, és a puccshoz is erőforrásokat kell mozgósítani. Tehát miután kitalálták hogy mi is legyen a megoldás az iráni helyzetre, először is pénzt kellett rá szerezni, mert fabatkáért cserébe senki nem csinál semmit. Tehát először megbeszélték hogy ki és mennyi pénzt fog milyen forrásból a művelethez adni. Miután megvolt a pénz, a különféle cégekkel biztosíttatni kellett a művelethez szükséges nem pénzbeli erőforrásokat, mint gépek, anyagok, emberi erőforrás. A tömegek manipulációja pedig a legalsóbb hatalmi szintre maradt, a kormányokra (hagyományos értelemben vett politikai erőkre), és médiára. (Most fentről lefelé haladtam az egyes hatalmi szinteken.)
"Te valamiért ragaszkodsz hozzá, hogy a lényeg kizárólag a gazdasági akarat és gyakorlója a bank..."
Nem ezt gondolom. Kezdem úgy érezni hogy tényleg hiba volt túl sokat írni, nyilvánvalóan nem olvastad végig vagy nem értetted meg hogy miről írok. Már #142-ben felvázoltam a hatalmi hierarchiát, most is csak az ott leírtakat tudnám ismételni.
A te illusztrációdat kiegészítve a piramis így néz ki:
1 - hétköznapi emberek < 2 - politika, média, egyház, hadsereg stb. < 3 - gazdaság < 4 - bank < 5 - háttérhatalom
Ez a fajta osztályozás szimplán segít megérteni azokat a bonyolult folyamatokat, ami számodra csak mint káosz jelenik meg, mert nem érted hogy ki kivel van. Ha egyetértesz vele hogy ez így van, ha nem, attól még a dolgok a valóságban ugyanúgy mennek tovább, tehát írhatod hogy ez semmivel nem visz közelebb minket a világ megértéséhez. Erre reagálok a következőkben, olvass tovább.
"Hogy tudnál különbséget tenni ez és aközött az eset között, hogy a politika irányítja a bankot?"
Egyszerű: ha megszületik egy politikai döntés, akkor mi kell még ennek a megvalósulásához? Pl. a (hétköznapi) politika (alulról második szint) kitalálja hogy elvarázsolja a tömeget és rendez nekik egy össznépi halászléfőző estet. A döntés megvan, hogyan tovább? Mi kell még, hogy az akaratból valóság legyen? Hát, erőforrások. Nem akarom ezt sokáig ragozni, a lényeg az hogy kellenek emberek (1. szint), kellenek gazdasági erőforrások (3. szint), és kell pénz (4. szint) hogy mindez levezényelhető legyen. Ha nincs pénz, tehát az mondja a bank hogy hülyeséget csinálsz Gyurcsány fiam, akkor nem lesz parti. Ha a bank igent mond, akkor a többi már csak koordináció kérdése. De elsősorban gazdasági háttér kell a lebonyolításhoz, azaz szabad gazdasági kapacitás. Végül szabad emberi erőforrások is kellenek, de ez utóbbit a legegyszerűbb a mai világban találni (a piramis ezen szintje a legkiszolgáltatottabb).
Természetesen a fenti példa sarkított, de hiába érzel nagy kísértést arra hogy félreértsd, inkább olvasd el 2x és próbáld meg az eddigi beszélgetésünk alapjan kitalálni hogy mi a lényegi elem a történetben.
Mi történik egy olyan politikai döntés esetén ahol a döntést (az új, most bevezetett fogalommal élve) a háttérhatalom hozza meg. Ha a háttérhatalom hoz egy döntést, mint pl. hogy hozzunk létre egy új mumust amivel lehet ijesztgetni az embereket (a mumus "stabil társadalom" megteremtéséhez szükséges), akkor a fentebb felvázolt hatalmi piramis még többet segít hogy megértsük hogy ki kivel van. A háttérhatalom meghozza a döntést, és a bankok ügyesen, anélkül hogy bedöntenék a pénzügyi rendszert, szabad pénzügyi forrásokat teremtenek. A szabad forrással először az akció végrehajtásához szükséges természeri erőforrásokat biztosítják, tehát az energia és nyersanyagforrásokat. Azaz forrást biztosítanak a Shell és hasonló cégeknek ahhoz hogy azok rendelkezésre bocsájtsák a nyersanyagokat és más hozzávalókat. Valamint a gazdasági élet szerplői elvégzik a művelethez szükséges kellékek legyártását. Így legyártják a bombákat (WMD - weapons of mass destuction), a TV-ket (WMD - weapons of mass deception) és a többit. A háttérhatalom alatti első két szinten történő előkészítés (3. és 4. szint) még egyszerű volt mert a bankokban is és a cégeknél is nagy a fegyelem. Most jön az a szint ami már bonyolultabb dolog, mert a következő szint feladata az egész akció benyeletése az emberekkel. Nekik kell megfelelő formába csomagolni az egész akciót. Ezen a szinten (2. szint) állnak az egyházak, kormányok, jogalkotás, rendfenntartás, hadsereg, média; tehát azok a szervezetek, melyek közvetlenül a legkaotikusabban viselkedő, de (most még) nélkülözhetetlen erőforrással állnak kapcsolatban, az emberekkel (1. szint).
A példámban szereplő mumus lehetne a kommunizmus, vagy a terrorizmus is. Mindkét mumus kialakulásának és céljának megértése egyszerűbbé válik, ha szem előtt tartjuk a felvázolt hatalmi piramist.
Bush-os példádat nézve, a fenti mumuskreálási történet úgy zajlik le, hogy először a bank kap telefont, hogy források kellenek a mumus (pl. kommunizmus) életben tartásához, majd telefont kapnak a gazdasági szereplők közül a legnagyobbak, végül telefont kap Bush. Innen is látszik hogy Bush egy "senki". Egy céltábla, akin a hétköznapi ember levezetheti a frusztáltságát (nyilvánvalóan teljesen feleslegesen). Másnéven Bush egy frontember. Ő az az arc, amelyik megjelenik a TV képernyőjén, mikor bejelenti a rossz vagy a jó híreket. Gyakorlatilag meg felolvassa az 5. szintről érkező parancsokat.
A cikkhez visszakanyarodva, Kennedy egy olyan 2. szinten pozícióval rendelkező, de 5. szinttel is szoros kapcsolatban álló ember volt, aki a kommunizmus nevű mumus életbentartásában nem akart úgy részt venni, ahogy az 5. szint kijelölte számára. Ezért megölték. Ez utóbbi az én elméletem, olvasni nem olvastam sehol így konkrétan, csak az erre utaló többi dolgot olvastam. Így akár az is lehet hogy teljesen hülyeség. ;-)
De arra jó példa, hogy milyen összefüggések megértésében segíthet a háttérhatalom kifejezés bevezetése.
Én úgy érzem hogy a fentiek megfelelő választ adnak az általad felvetett hiányosságokra. -
kukacos #210 Nem az írtam, hogy "nem része", hanem hogy NAGYON KIS része! Olvasd el mégegyszer. Ég és föld a különbség. Azt mondom, hogy a világot irányítani összemérhetetlenül nehezebb, mint az embereket irányítani.
A káoszról mondottakat félreérted. Egyáltalán nem *történelmi* irányban gondolok rá, hanem a jövőre nézve. Visszanézve minden rendezettnek tűnhet, de a jövőbe nézve az elágazások száma túl nagy ahhoz, hogy irányítani lehessen. Az irányítást mindig a jelenben kell végrehajtani: ha kontrollálni akarsz valamit, sosem arra vagy kíváncsi, mi történt, hanem mi történhet holnap. Nem az a kérdés, hogy a múltban központi akarat hozta-e létre a síneket, hanem hogy bárhogy is alakul, sínt csinált volna-e a központi akarat.
A történelem semmit sem mond a rendszer predikálhatóságáról. Klasszikus vita, hogy történhetett volna-e másképp is egy fontos történelmi esemény, ha valaki más van adott helyen? Híres anekdota, hogy Lenint majdnem letartóztatta egy rendőr valamelyik fontos szavazás vagy beszéde előtt egy nappal, mert nem volt nála valami papír, de végül elengedte. Ha letartóztatja, a történelem esetleg máshogy alakult volna. Nincs az a szuperhatalom, központi akarat, ami Lenin letartóztatását és következményeit előre tudta volna látni, ha megtörténik. Amikor az iráni kormányt megbuktatták 53-ban, a CIA nem látta előre, hogy emiatt húsz év múlva egy amerika-ellenes rezsim jön majd létre.
"Te káosznak nevezel egy olyan rendszert ahol szamodra a rendezo elv ismeretlen."
Nem. Káosz az, ahol bármilyen rendező elv tehetetlen, és a világ java része ilyen. Ezen állítás igaz attól függetlenül, hogy ismerem-e a rendező elvet avagy sem. Ezért mondom, hogy bizonyítható, hogy a világ története nem tervezett. Utólag annak tűnhet, pedig csak a rendező elv kapkodását látjuk, ahogy a folyamatosan változó körülményekre igyekszik válaszolni.
-
#209
Te most akkor végül is azt akarod kijelenteni,hogy senki nem irányít oda fentről.
Akkor mivel magyarázod azt,hogy országokat szisztematikusan adósítanak el, belső politikai közreműködéssel, korrupcióval.
Miért van az,hogy országok, független államok veszítik el pénzügyi szuverenitásukat. Egész europában csaknem kizárólagosan az eurót használják.
Nem hiszem,hogy az országok dalolva újjungva ünnepelték azt,hogy át adták a valutájukat, immár jogilag is idegen kézbe került az országok pénze.
Az iskolai történelem könyvekben miért nem írnak olyan fontos jelenségekről, fogalmakról mint a szabadkőművesség, illumináti csoport, cionisták, vagy a 2. vh-ban honnan bukkant fel hitler. Miért nem írnak a Thule-társaságról, vagy teozofia csoportokról amiben hitler is résztvett, akik segítségével alapította meg a náci pártot és akiknek köszönhető hitler hatalomra jutása.
Mára már nyilvánvaló törénelmi tényeket hallgatnak el olyan hivatalos források mint az iskolai történelem könyvek.
Miért nem tanítják gazdaságtanból,hogy honnan is jön igazából a pénz, hogy jön létre. Miért ferdítenek?
Ha ez nem áll senkinek sem az érdekében miért tapasztalhatóak ezek a tipikus tendenciák világszerte? Túl sok lenne már a véletlen,hogy ez valóban csak véletlen legyen. -
kukacos #208 A központi és a kereskedelmi bank technikailag semmiképp sem ugyanaz. Azon lehet vitatkozni, hogy ki irányít kit, de abban a filmben is el van szépen magyarázva, hogy a központi bank kizárólag az államnak és a bankoknak kölcsönöz, a bankok pedig mindenki másnak. Bármekkora susmus van a háttérben, a rendszer korlátokat szab, hogy mit tehet meg egy KB és egy ker. bank.
"A kozponti bankoktol felvett hitel kamatait is vissza kell fizetni valakinek. A kibocsajtott kotvenyekre a kamatot is ki kell fizetni (ez a ketto nagyjabol egy es ugyanaz, nem?). Ez is a tarsadalmat terhelo adossag, az lenyegtelen hogy hogyan hivjuk."
Ez egy olyan adósság, amit az állam a maga akarata szerint fizet vissza. Megint úgy tűnik, hogy szerinted a KB a háttérben zsarolja az államot, de az állam összes szerve, minden tisztségviselője erről mélyen hallgat - noha mint azt #163-ban megmutattam, a törvény lehetőséget ad a kormánynak egyoldalúan módosítania a jegybank működését, a Parlament meg aztán végképp azt csinál a jegybankkal, amit akar.
Senki sem tagadja, hogy a kamatos rendszer a gazdaság szereplőit folytonos ugrálásra kényszeríti. Azt viszont már nem értem, hogy hogyan illeszthető össze ez azzal a gondolatoddal, hogy ma már "nincs verseny" a kapitalizmusban. Most akkor pörgetjük a gazdaságot, de verseny nélkül? Az adósságpénz arra kényszerít bennünket, hogy egymás nyakára hágjunk, de valójában nem is hágunk egymás nyakára? Hogy is van ez?
"Nezd a kerdest mashonnan. Ki az aki igazan jol jar a hitelek felvetelevel? A bank. Az allamnak csak a teher marad, rovidtavu politikai siker, ami kesobb csak problemakat okoz. A politikusnak maganak mi jut? Apropenz. Ki az aki igazan jol jar? A bank. Ki az aki igazan erdekelt ennek a rendszernek az uzemelteteseben? A bank."
Abból, hogy ki profitál valamiből, hogy lehetne arra következtetni, hogy ki okozza? Ezzel az erővel az a szemét pék tehet róla, hogy minden nap veszek kenyeret. Magyarázd már el az első lépést, az ősbűnt: ki veszi fel az első államkölcsönt, és miért? Ott áll a pénzügyminiszter mellett egy bankár, és a fejéhez tartja a pisztolyt? Könyörgöm, Kádárék úgy mentek nyugatra hitelért kuncsorogni, hogy még a vasfüggöny innenső oldalán voltak. Amint jelentkezett egy kis rés, rohantak eladósodni.
"Az orokke korforgasban marad pedig azt jelenti, hogy sosem kell megujitani ugy, ahogy ma meg kell."
Tehát akkor kamatmentes pénzt javasol? Az iszlám bankrendszer példáján át látható, hogy egy kamatmentes rendszer tökéletesen képes reprodukálni a kamatos pénzrendszer minden sajátosságát, csak feleslegesen meg van bonyolítva.
A kamatnak értelme, feladata van. Tegyük fel, hogy a javaslat szerint az állam nyomtatja a papírpénzt, és abból kénye-kedve szerint valamennyit a gazdaság rendelkezésére bocsát. A kölcsönök továbbra is kamatokkal lesznek terheltek, mert senki sem fog kölcsönzésbe vágni valami díj nélkül, ami fedezi a kockázatát és kárpótolja a hiányzó pénzéért. Magyarán ha kezdetben volt x forintom, és berakom a bankba, ha az állam limitálja a pénzforrást, csak ki kell várnom, és a kamatos kamat miatt enyém lesz a világ összes pénze! Az ilyen rendszer valóban "fenntartható", de minden, csak nem kívánatos: a gazdaság szereplőit ücsörgésre ösztönzi, és a szupergazdagoknak csak még jobban kedvez, mint a jelenlegi rendszer.
Olyan pénzrendszert még nem találtak fel, ami a gazdaság szereplőit fenntartható gazdaságra ösztönzi, csak olyat, ami növekedésre, stagnálásra vagy csökkenésre. Ebből melyiket válasszuk?
"Legabszurdabb dolog amit hallottam az az volt, hogy nem kell az energiaval sporolni, mert a Nap kimerithetetlen, es ha megsem lenne az, majd talalunk masik Napot magunknak"
Hát ha ezt arra mondta, hogy emiatt nem kell az A-kategóriás háztartási gépeket támogatni, akkor valóban abszurd, de az emberiségnek hosszú (értsd évezredes) távon valóban nem az energiahiánytól kell félnie. Energia van a világban dögivel (egyébként sem az energia az, ami nekünk kell, hanem az alacsony entrópia). -
kukacos #207 No, ez egy összeesküvés-elmélet.
Irán története valóban az egyik legmocskosabb sztori, amit a világ hatalmai saját érdekükben egy országra kényszerítettek. De ez politika, nem gazdaság.
"Az akarat ott nyilvánul meg, hogy eldöntheti hogy ki kap és ki nem kap hitelt, és a kihelyezett hitelt milyen feltételekkel adja."
Már régóta nem az a kérdés, hogy tudná kifejteni ezt az akaratot, hanem hogy VAN-e neki. Az iráni példánál maradva, szerinted ott ez hogy működött: a Bank of England úgy adott kölcsön olajcégeknek, hogy azt mondta, meg kell szereznetek az iráni olajat? Titkos záradékok voltak a hiteleken? Szerinted kellett nekik bármi központi ösztönzés?
Itt a kérdés a hatalom struktúrája. A mainstream elmélet szerint a világ vezetése bonyolult szövetbe fonódik, ahol létezik politikai akarat, tehát a politikusok vágya arra, hogy újraválasszák őket, és ezért a választóikat kielégítsék, létezik stratégiai akarat, tehát egy ország katonai biztonságra törekszik, létezik gazdasági akarat, tehát az ország a nyersanyagok megszerzésére, piacok szerzésére és prosperáló gazdaságra törekszik. Ha ezek találkoznak a legfelsőbb szinteken, az ország így vagy úgy fog lépni, de egyik akarat sem jelölhető meg kizárólagosnak, hanem együtt képzik egy hatalom döntési elemeit, és időről-időre más és más hangsúlyokat kapnak.
Te valamiért ragaszkodsz hozzá, hogy a lényeg kizárólag a gazdasági akarat és gyakorlója a bank, ami pontosan olyan, mint ha azt állítaná valaki, hogy a kormányt valójában Mancika vezeti a főkönyvelési osztályról. A világ egyszerűen sokkal bonyolultabb ennél. Másképp: szerinted
politika < bank < még felsőbb hatalom (ami nem látszik)
A még felsőbb hatalomról ugye főleg csak fantáziálni lehet, mert nem látszik. Koncentráljunk az első kapcsolatra, miszerint a bank irányítja a politikát. Hogy tudnál különbséget tenni ez és aközött az eset között, hogy a politika irányítja a bankot? Miből látszik a különbség? (Ne gyere megint azzal, hogy a KB független, megmutattam, hogy az érvényben levő törvények szerint az állam úgy cseréli le a KB-t, ahogy akarja!) Én azt az esetet hoztam, hogy ez talán úgy vehető észre, hogy van banki akarat, de nincs politikai (telefonál-e Bush avagy sem). Az elméleted szerint ez nem áll, mert miután a bank irányítja a politikát, Bushnak leszól a bank, és Bush telefonál. De, és ettől összeesküvés-elmélet az elméleted, ez a lényeges elem, ami eldöntené, hogy ki irányít kit, nem látható, nem bizonyítható, csak úgy hiszed, hogy ez ott van.
Magyarán mivel járul hozzá a bankközpontú elmélet a világ megértéséhez? Semmivel.
Predikciós ereje nincs: a dolgok pontosan ugyanúgy történnek a mainstream elméletben, mint vele. Az egyetlen predikciója talán az, hogy az államok kizárólag gazdasági érdekeket vagy a szupervagyonos réteg érdekeit követve lépnek, ami bizonyíthatóan nem igaz. Ekkor jönnek a "néha pihentetni kell a lovat" érvek, ami a rossz elmélet jellemzője ("szerintem az alma mindig felfelé esik, csak a) nem úgy látszik, b) vannak kivételek").
Bizonyítható? Nem, mert az elmélet szerint a kulcselemek nem látszanak.
Cáfolható? Nem, mert mindig azt mondod, hogy a lényeg abban van, amit nem látunk.
Még csak nem is szép, tehát nem ad egységes képet valami könnyű feltételezésből, hiszen egyenesen feltételezi, hogy az elmélet következményeképp átadott banki utasítások, noha százezernyi, milliónyi ember tud róla, mivel "minden zárt ajtók mögött zajlik", nem derülnek ki! Ez teljes képtelenség: a compartmentalization ellenére elég jól tudjuk, mit csinált a CIA ötven éve, még belső titkos dokumentumok is felszínre kerülnek. Érdekes módon a banki manipulációkról semmi sem szivárgott eddig ki.
Magyarán amíg ezeket a pontokat nem javítod, az elméleted nem átadható, meggyőző, tehát tudományos, hanem összeesküvés-elmélet. Így legfeljebb privát játék, kifacsart világnézet, ami akár úgy is lehet, de semmi okunk azt hinni, hogy úgy is van, sőt, a masszív feltételezései miatt jó okunk van azt hinni, hogy egyáltalán nem úgy van. -
remark #206 "Erre most jössz megint azzal, hogy a hitelkihelyezéssel befolyásolja a gazdaság szereplőit..."
Azt írom hogy nincs mikromenedzsment, tehat nem a legfelsőbb réteg adja ki direktben a parancsot a legalsó rétegnek. Hanem a hierarchikus struktúra és a compartmentalization "felhasználásával" az adott szervezet (gazdasági szervezet, kormány, médiabirodalom stb.) céljait szabják meg. De a részleteket nem a bank fogja papírra vetni és parancsba adni az egyes szereplőknek. Elég a szervezet vezetésének célt kiadni és a szervezet tagjainak nem kell innen kezdve semmit sem tudniuk, az a vezető dolga hogy a célt az egyes "alosztályok" számára meg tudja úgy fogalmazni, hogy a végén az irányítása alatt álló szervezet eléri céljait.
"De mint azt már írtam, a bank más hatalmi ágak egyetértése, kérése és támogatása nélkül nincs a saját főkönyvén túlmutató gazdasági akarata."
De van. Az akarat ott nyilvánul meg, hogy eldöntheti hogy ki kap és ki nem kap hitelt, és a kihelyezett hitelt milyen feltételekkel adja.
"Végez kockázatértékelést, de ha egy hiteltől profitot remélhet, a hitelt ki fogja helyezni."
A bank működés nem mechanikus, és nem mentes a korrupciótól. Annak ad hitelt, akinek akar. A feltételeket mindig ő szabja. Ebben a kérdésben most te se legyél mechanikus.
"Miért akarjuk mindenáron a bankszektornak tulajdonítani a politikai akaratot?"
Nem értetted akor azt a struktúrát sem amit a hatalomról felvázoltam. A politika alsóbbrendű hatalmi szint. Az a politikai amire politika szakma néven hivatkoztam. Ez a bankok alatt áll. A bankok felett is áll egy "politikai" erő, de ez nincs jelen nyíltan. Ez nem hivatalos, ezekről nem lehet információt kapni, ezeket nem te választod.
Válasszuk szét a kétfajta politikai erőt. De mint írtam, lehetséges hogy egyazon személy megjelenik mindkét politikai szinten is, de mindkét szinten más a funkciója, más a "munkaköre".
"Miből gondolod, hogy az Exxon vezetésének ez a sikertelenség fel se tűnik?"
Nem egészen jó a példád szerintem. De a részletektől elvonatkoztatva a (javarészt kisebb) cégeknek igenis feltűnik hogy nem kapnak forrást. De egyébként meg pont ezért, mert forrás nélkül egyik cég sem tud létezni, ezért a nagyobb cégek élére eleve olyan ember kerül, akit a forrással rendelkezők akarnak hogy kerüljön. Lásd politika: abból lesz az elnök, akit a forrással rendelkezők akarnak hogy elnök legyen. Kisebb-nagyobb kivételek vannak, de alapjaiban ez dönt.
"Még ha feltesszük, hogy a vállalat vezetését lefizetik, elhallgattatják, érdekeltté teszik a hallgatásban, hogy gondolod, hogy a vállalat menedzsmentje ezt a kudarcot képes titokban tartani a cégen belül?"
Még szép hogy képes. Soha senki nem lát az orránál tovább. Senki nem tudja mi zajlik egy szinttel feljebb. Pl. a banki tisztviselőnek (tudod, aki a pult mögött ül) fogalma sincs hogy mi zajlik a zárt ajtók mögött folytatott megbeszéléseken és hogy ezek eredményeképp ki mennyi pénzt kapott. És ha látja hogy mennyi pénzt kapott? Ott van mikor azt a pénzt elköltik? Nincs. Lát egy hitelszerződést, ha lát, mert általában nem lát, mert semmi köze hozzá. És hitelszerződésbe azt hazudnak bele amit akarnak. Kiadnak hitelt "ivóvízinfrastruktúra-fejlesztés" címen (milyen nemes cél, igaz?), de a tégla meg csövek mellett vesznek fegyvereket is (jobban mondva: az "alvállalkozóval" vetetnek fegyvereket) amivel kiírtják azokat a törzseket akik az infrastruktúrafejlesztés útjába álltak. És az egészről mit látsz a lapokban? Annyit hogy van egy béna afrikai ország ahol megint egymást ölik a buta-buta emberek, akik nem tudják eltanulni tőlünk fejlett nyugatiaktól az élet békés módját. De hogy az egész mögött a bank felett állók által kitalált, és a bank által finanszírozott akció lapul meg, azt már senki sem látja, mert az nincs benne az újságban. Mert hogy mit csinál a bank, az banktitok!
"Gondolod, hogy az Exxon részvényesei szó nélkül hagyják, amikor a Shell első olajkútjai megjelennek Iránban, ráadásul tudva, hogy az Exxon megtette az előzetes felméréseket?"
Csak hogy a konkrét példádra is reagáljak: Nincsenek már egymással nagyon versengő cégek. A verseny rossz, megmondta a kapitalizmus egyik királya is. Így nincs is verseny. A Shell vezetői mögött is ugyanazok állnak mint akik az Exxon vezetői mögött állnak. A kivitelezésben már el lehet bukni, tehát lehetséges hogy a részvényesek pórul járnak, de teljesen más okokból járnak pórul. De ezt írtam, hogy a bank nem mikromenedzsmentet végez, azaz nem adja ki pl. a Shellnek hogy a céljait pontosan hogyan kell megvalósítania. A részletekről a Shell és az Exxon gárdája (a különböző osztályok, alosztályok és alvállalkozók sora) kell döntsön. De az alvállalkozók és osztályok nem látják hogy mit csinál a többi alvállalkozó és osztály, így a Shell tevékenységének eredménye nem sok ember fejében üt szöget.
"Az Exxon egyébként is óriási hitellel és készpénzzel rendelkezik, általános felhasználású keretei vannak, amiből röhögve kifizet egy nagyobb szabású projektet."
Nem érted. Az Exxon nem juthatott volna el idáig ha nem lenne folyamatos támogatás mögötte. Nem is vesznek fel olyan vezetőt, de munkatársakat sem az Exxonhoz, aki az Exxon üzleti érdekei ellen van. És mi az Exxon üzleti érdeke? Az, amit az Exxon vezetőit "kinevező" háttérhatalom annak tart.
"Ha most erre a világ összes bankja megfenyegeti, hogy akkor a jövőben nem ad hitelt, ha nem viselkedik, gondolod, hogy ezt szó nélkül hagyják egy éles gazdasági verseny körülményei között?"
Nincs "világ összes bankja". Nincs "éles gazdasági verseny". Az a szint amiről mi beszélünk minden összekapcsolódik. Nagyon régóta magyarázom ezt. :-)
"Hogy gondolod, hogy az összes ilyen manipuláció, a világ összes óriás- és középméretű cégével évszázadokon át titokban tud maradni?"
Úgy, hogy minden zárt ajtók mögött zajlik. De te magad is felhoztál példákat esetekről, amire fény derült. A svindli nagy rész ismert. De mivel nem jut el sok emberhez, ezért ezért nem áll össze kép az emberek többségének.
"Ha azt mondod, ilyenek nap mint nap történnek ma is, akkor írj konkrét példát."
Nézd meg alaposan az 1953-as iráni hatalomátvétel részleteit, ez jól bemutatja hogy mi hogy működik. De jól nézd meg milyen forrásból veszed a történetet, mert ha kimarad pár fontos részlet, akkor az egész történet máshogy fog lejönni. Érdemes a századfordulótól megnézni hogy mi történt Iránban.
Majd még keresek más példákat is, de a XX. század teljes történelme ilyen esetekkel van tele, te is írtál ilyen példákat.
A történeted többi része kicsit zavaros (sajnos kapkodva olvasok/írok - sietnem kell), de majd még lehet hogy regálok rá. -
#205
Amúgy, ezekről a témákról lehetne írni itt az sg.hu-n egy jó kis cikket.
Már ez a 205.-ik hozzászólás csak a jfk ügyhöz, biztos lenne érdeklődő.
Meg kéne próbálni cikkezni a banki háttérhatalomról itt az sg-én, és majd meglátjuk mi lesz.
Lehet meg sem jelenhet majd. -
Epikurosz #204 Szakmai ártalom nem lehet, mert a szakmádban - gondolom - elfogadod a folyamatos fejlődés szükségességét. A társadalomban sincs másként. Ahogy jönnek ki az egyre jobb processzorok, vagy operációs rendszerek, úgy kellene fejlődnie a társadalomnak is. Marx szavaival élve: a társadalmi öntudatnak is. Mert már akkor hatalmas ellentmondás volt, amikor a emberiség kezébe atombomba került, és azóta nem javult a helyzet. Igaz azonban, hogy ha visszatekintek két évezredet, a fejlődés megfigyelhető, mert ma nem indulnak háborúk olyan könnyen, mint Nagy Sándor idejében. Talán a vezető politikusok sem isznak annyit. Azok a politikusok, akiket a háttérből irányít ugye a pénz, és vannak mögöttük szakértők, mely szakértők állandóan csak vitatkoznak és semmiben nem értenek egyet. Mert még mindig nem eléggé egzakt a társadalomtudomány. -
kukacos #203 A bank, mint irányító:
Azt hittem, hogy ezt letisztáztuk #151-ben, legalábbis ott ezt írtad:
"Nem arról beszélek hogy a központi bank minkromenedzsmentet végez és "személyesen" irányítja a Föld összes jogi és természetes személyének minden elképzelhetõ apró ügyét a gigavallalatok fúziójától kezdve a Mari néni dugipénzének kérdéséig. Ezt mégis hogy képzeled hogyan tudná bárki is végrehajtani? Nem errõl van szó."
Erre most jössz megint azzal, hogy a hitelkihelyezéssel befolyásolja a gazdaság szereplőit...
Azt a változatot elfogadom, hogy a pénzrendszer és az azt fenntartó bankok általános profitorientációt és termelési pressziót okoznak. De mint azt már írtam, a bank más hatalmi ágak egyetértése, kérése és támogatása nélkül nincs a saját főkönyvén túlmutató gazdasági akarata. Végez kockázatértékelést, de ha egy hiteltől profitot remélhet, a hitelt ki fogja helyezni.
Azt is elfogadtam, hogy elméletben a banknak valóban lenne lehetősége gazdasági nyomás kifejtésére, de azt írtam, hogy az ilyen szándékot mindig politikai akarat támogatja. Miért akarjuk mindenáron erőszakolni, hogy a befőtt teszi el a nagymamát? Miért akarjuk mindenáron a bankszektornak tulajdonítani a politikai akaratot?
Nézzük részletesebben az olajos céges példádon keresztül.
Például az Exxon a maga százezer alkalmazottjával szeretne Iránban olajkutakat építeni. Kutatói felmérték a terepet, tudják, hogy profitábilis lesz, ezért kölcsönhöz folyamodnak. De a gonosz központi banknak nem tetszik az ötlet, ő a Shellt favorizálja, ezért megtiltja a világ összes bankjának, hogy az Exxonnak ehhez a projekthez pénzt adjanak. Szegény Exxon rohangál az összes bankhoz, de mindenhol azt mondják, hogy Iránban nem.
Miből gondolod, hogy az Exxon vezetésének ez a sikertelenség fel se tűnik? Nem először kapnak hitelt: ez nem lakossági hiteligénylés, ahol a bank magyarázat nélkül megtagadja a hitelfelvételt, és szegény jóember csak találgat, hogy akkor a nettója volt kicsi vagy a várható élettartama. Az Exxon száz éve csinálja ezt a bizniszt: pontosan meg tudják mondani, hogy a projekt finanszírozása indokolt-e, és ha nem finanszírozzák, mögöttes érdekből teszik-e, avagy a projektnek tényleg nagy a kockázata.
Még ha feltesszük, hogy a vállalat vezetését lefizetik, elhallgattatják, érdekeltté teszik a hallgatásban, hogy gondolod, hogy a vállalat menedzsmentje ezt a kudarcot képes titokban tartani a cégen belül? Gondolod, hogy az Exxon részvényesei szó nélkül hagyják, amikor a Shell első olajkútjai megjelennek Iránban, ráadásul tudva, hogy az Exxon megtette az előzetes felméréseket? Az Exxon egyébként is óriási hitellel és készpénzzel rendelkezik, általános felhasználású keretei vannak, amiből röhögve kifizet egy nagyobb szabású projektet. Ha most erre a világ összes bankja megfenyegeti, hogy akkor a jövőben nem ad hitelt, ha nem viselkedik, gondolod, hogy ezt szó nélkül hagyják egy éles gazdasági verseny körülményei között?
Hogy gondolod, hogy az összes ilyen manipuláció, a világ összes óriás- és középméretű cégével évszázadokon át titokban tud maradni?
Ha azt mondod, ilyenek nap mint nap történnek ma is, akkor írj konkrét példát. Kértelek #139-ben is:
"én tökéletesen meggyőzhető vagyok, ha példákkal illusztrálod, hogy a FED-nek, a központi bankoknak vagy csak úgy a bankoknak létezik bármiféle akarata a pénzügyi területeken és a saját mérlegükön túl, amelyet érvényesítenek a hitelezésen keresztül."
Azt is írtam, hogy politikai akaratból fakadó manipulációt nem fogadok el. A példában lehetséges, hogy a bankok megtagadják a hitelt, ha hozzáteszik, hogy "nemzetbiztonsági érdekből". Ebből az olajcég is érti (sőt, már előzetesen sejti is, mert más csatornákon rég közölték vele), hogy az USA-nak nem érdeke éppen most szorosabbra fűzni a kapcsolatokat Iránnal, amikor épp bombázni szeretné őket, ezért a pénzügyi rendszer szereplőit háttéralkukkal befolyásolja. Ez a befolyásolás értelmetlen belföldön, mert a kormány a sokszereplős bankpiacon csak nehezen mindenkit különalkukra kötelezni, legfeljebb törvényekkel. A nemzetközi kölcsönzésben mindennapos gyakorlat: megkapod ezt a hitelt, ha ezt és ezt a szívességet megteszed nekünk, de belföldön sokkal egyszerűbb Bushnak letelefonálni az Exxon vezetésébe, hogy ezt inkább ne, srácok. Az ilyen jellegű manipuláció mindennapos, közismert, és gyakorlatilag a napi sajtó közli (háttérelemzések nagyon klassz betekintést szoktak nyújtani abba, mi egy állam aktuális érdeke, vagy utólag mindig kiderül).
Ha a bankszektor gyakorolja a hatalmat, akkor Bush telefonja hiányzik. Gondolod, hogy ez az Exxonnak nem tűnik fel? Nem kezd el politikai körökben kérdezősködni, és nem hökken meg, amikor azt a választ kapja a szenátortól, hogy nem érti, mit akar a bank? A gazdaság összes szereplőjének tudnia kellene a bankrendszer manipulációjáról, és ezt ugyancsak évszázadokon át titokban tartania! Komolyan azt gondolod, hogy ez reális? -
remark #202 Én azt nem értem, hogy ha ennyire egyértelmű hogy a bank dönt mindenről, hogy "még a BBC is bemondja", akkor miért megyünk el egyáltalán szavazni? Mármint nem én, mert én régóta nem járok szavazni. Hanem a többiek. Ha ilyen nyilvánvaló hogy a végső soron a bank dönt mindenről, akkor minek ez a drága és értelmetlen színjáték a politikával meg a valasztásokkal meg a többivel?
Eddig abban a hitben voltam, hogy a bank feladatával és jogkörével kapcsolatban legalább mismásolnak egy kicsit. De nem. Nyíltan irányítanak.
Vagy lehet megint csak én értettem félre a riportot, és automatikusan a sorok között olvastam? Lehet. -
remark #201 De a pénzteremtés és az infláció összefügg. Amit írsz, hogy ha eltűnne az infláció annak mennyire örülnének a bankárok, az nem állja meg a helyét ezért. Én szimplán nem úgy akartam érvelni, hogy mennyi is pontosan az infláció, és mennyit is nyer ezen ma és kicsoda. Hanem a könnyebb utat járván rámutattam arra, hogy mekkora előnnyel jár az a bankároknak, hogy ők dönthetik el hogy mennyi pénzt teremtenek, és azt kinek adják és milyen feltételekkel. Ha ezt a jogot elvennénk tőlük, és stabilizálnánk a pénz értékét másféle pénzteremtési mód bevezetésével, az a bankároknak rossz lenne. Nekünk meg jó. (Mondjuk ez nagyban függene attól is hogy milyen másik módot sikerül kitalálni a pénzkibocsájtásra. Merthogy ez a központi kérdés: ki bocsájtson ki pénzt, és milyen feltételekkel.) -
kukacos #200 Akkor egyetértünk abban, hogy az infláció jelenségében önmagában semmi rossz sincs?
(Ha Frayer is így értené, ahogy te, nem az inflációról beszélne, hanem a pénzgyártás jogáról. "a pénzgyártás inflációt okoz, a pénzgyártás nem tetszik, tehát az infláció rossz" gondolatmenet logikai analógiája: a dohányzás fényt okoz, a dohányzást utálom, tehát a fény is rossz, ami szamárság. Lehet valami fényes mástól is, és a fény jelensége lehet hasznos vagy közömbös attól, hogy rossz dolog okozza.)
-
kukacos #199 Szakmai ártalom. -
#198
Én csak azt nem tudom,hogy pontosan mikor jön el az az idő mikor tömegesen megjelenik az adósrabszolgaság modern megfelelője.
Azaz, mikor havonta majdnem a teljes fizetésedet elveszik, adóságrendezésre.
Mondjuk, most is elveszik már több mint a felét, rejtett és kiszabott adóztatás folyamán. -
remark #197 Hazafele jövet BBC-t hallgattam. Az állami bankfelvásárlásokkal kapcsolatban arról ment a vita hogy az állam mennyiben vegye át a gazdaság pénzzel történő ellátását. Azaz ki határozza meg hogy ki kap, és ki nem kap pénzt. Ha állami bankok lesznek a jövőben, akkor az államnak a mostaninál nagyobb szerepe lenne ebben. Elhangzott az az érv hogy az államnak nincs olyan apparátusa ami el tudná dönteni hogy ki kapjon pénzt és ki ne, tehát jobb lenne ha a jövőben is a bankok dönthetnék el ezt, akik sokkal tapasztaltabbak.
De mégis miről szól ez a beszélgetés? Mi az hogy ki kapjon és ki ne kapjon pénzt? Hogy kinek az elképzeléséből lehet valami és kiéből nem? Ennyire egyszerű a kérdés, hogy majd a bank megmondja hogy az elképzelésemből lehet-e valami vagy sem? Ennyit jelent az hogy "a gazdaság pénzzel történő ellátása", és semmi többet?
Bevallom azzal nem voltam tisztában, hogy ezt ilyen őszintén felvállalják. De ha így van, akkor ezek után nincs több kibúvó, vegye mindenki komolyan azt hogy a bank élet és halál ura. -
benavides #196 babajaga!!!
Bocs, de látom, hogy Te nagyon beleástad magad ebbe a témába. Megkérdezhetném, hogy honnan van ez az infód a palánkról meg a rendőrruhás merénylőről? Én már több tucat könyvet és egyéb irományt olvastam a Kennedy-merényletről, de ezt még sehol sem láttam vagy hallottam. Viszont érdekelne, ha van forrása valahol...
Előre is köszi.
-
#195
A tömegmnipulációra jó példa legyen a demokratikus választás menete.
Statisztikailag nagyon szépen kimutatható, hogy azok kapják a legtöbb szavazatot, akik a legtöbbet költik a kampány során. Tehát itt is a pénz felől jön a hatalom.
Gyakorlatilag sok sok párt indul a választásokon, de már rögtön az elején kiesnek, és mindig csak 2 párt vagy elenyésző számú párt marad versenyben, azon pártok akiket a pénzvagyonos elit megtámogatott elegendő pénzel.
Vagy. Akármennyire is útálja az ember a reklámot, vagy spammet, reklám telefonhívásokat, az a termék amit jobban reklámoznak, jobban is fogy.
Tehát olyan, hogy tömegmanipuláció, igenis létezik, sőt, azt kell mondanom,hogy az ember észre sem veszi, de komolyan, észre sem veszi, hogy már nincs is saját gondolata. Csak azt hiszi magáról, hogy ezt ő gondolja, holott a környezetén keresztül érő hatások, minden megnyilvánulás ami "cenzura" kontrollálva van, befolyással van magára az egyénre.
Az egyén olyan mint egy atom az univerzumban, egy atom viselkedése közel megjósolhatatlan, sőt, egy ponton túl vizsgálni sem lehet. Határozatlanul épül be a világot alkotó anyag levesbe.
De amikor interakcióban van a környezetével, és a teljes rendszer halmazt vizsgálod, olyan szép és pontos következtetéseket tudsz levonni a rendszer viselkedéséről, hogy rábízhatsz erre a rendszerre akár egy atom órát is, tudván,hogy ez a rendszer ezer évenként csak egy milliszekundomot fog csak tévedni.
Tv, rádió, újság, iskola, vallás, szubkulturák, közösségek, család is mind mind manipulálva vannak. Nagyon szomorú, de sajnos a családon belül is kontroll van, mert feltehetőleg a családban van olyan személy aki vitába fog veled szálni a rendszer védelmében, mert az egész életében, ovodában, iskolában, munkahelyén azokat az ideologiákat nevelték belé, ami a rendszert megvédi, állandóvá teszi, sőt, az emberben akaratot vált ki, motivációt arra,hogy úgy ragaszkodjon nyomorához mint az életéhez. Belátást nem tűrően.
Én ezt nevezem igazi agymosásnak.
Ma a legértékesebb és egyetlen valódi médium a világon az internet, melyből elvétve, helyenként, hozzájuthatunk olyan információkhoz amik valóban az egyén saját gondolatait tükrözi, és nem érdekek elmondatott terméke.
Értem itt azokat a blogokat amit Pistike, vagy Sanyika ír, vagy amiket én, vagy Remark, netán Kukacos ír.
Habár mindenkiben van kontroll, mégis az egyénünk gondolja a gondolatokat nem pedig egy gépezet helyettünk. Ezért lehetnek értékes meglátások azokban az írásokban amiket valódi "nem fizetett" egyének helyeznek el a neten.
Az internet nagy veszéllyel fenyegeti ezt az elit réteget, melynek tagjai még nem ismerték fel ezt kellőképpen. Fiatal még ez a médium.
A fiatalok körében elterjedtebb, de jól látszik,hogy már kezdik nagyon is komolyan venni ezt a médiumot. Obama nagyon sikeresen használta fel választási kampányaihoz. Nagyon sikeresen lehet ezzel a médiummal eladni. PR tevékenységet folytatni.
Nem véletlenül jelenik meg mostanában a két google-os titkos üléseken, bilderberg találkozókon, már őket is beszervezték. Tipikus jelenség,hogy a google is szépen kezd felvásárolni mindent, az internetes tömegtájékoztató területen, youtube, myspace, facebook, iwiw, ezek és társaik, lassan de mind egy kézben fognak öszpontosulni. Tipikus példája a pénzoligarchia gazdaságmenedzsmentjének.
Itt nem számít a pénz, ami megvásárolható, azt meg is fogják venni.
Úgy gondolom, a jövőben látni fogunk majd olyan próbálkozásokat, mellyel megpróbálják majd kivetni a cenzúra hálóját a globális internetre.
Majd hoznak törvényeket amik engedélyezik azon egyének kikapcsolását akik nem úgy használják fel az internet nyújtotta szólás szabadságot ahogy azt ők elképzelik, lehet ők is terroristák lesznek. A rendszer ellenségei.
Nagyon vigyázzunk erre a kincsünkre, mert ha ezt is elveszik tőlünk, nem lesz semmink amivel egységbe szerveződhetnénk.
-
remark #194 1) "Pedig nincs itt ellentmondás."
2) "Nem cáfoltam, hogy létezik tömegmanipuláció, a világ kaotikus jellege ennek nem mond ellent."
3) "Viszont a tömegek általános reakciójának ismerete nagyon kis része bármilyen értelmes kontrollnak, és édeskevés a világ irányításához."
Én ezt még mindig nem értem. Bennem lenne a hiba?
Akkor ha szerinted van tomegmanipulacio, akkor az a tomegmanipulacio az mi? Azt leirod hogy ez "nem resze az ertelmes kontrollnak". Akkor minek a resze? Ugy gondolod hogy az a tomegmanipulacio ami jelen van az a káosz része valamilyen módon?
Egyebkent a marketingesek es a propagandaert felelosok nem hiszem hogy egyetertenenek veled. Ok ebbol elnek, hogy a tomeg velemenyet atformaljak. Es jol megelnek belole. Amit csinalnak az mukodik akkor is, ha te a káosz részeként tartod nyilvan, meg akkor is, ha ugy fogalmazunk ahogy én, hogy ez kontroll ez a káoszon felulemelkedik, es a káosz hullámain lovagolva, a káosz-elemek megfelelõ megválasztásával végül rendet tud teremteni.
Talán abban látjuk a dolgot maskepp hogy míg én a manipulalhato ember, es a manipulalni akaro ember kialakulasat a káosznak tulajdonitom be, de amikor valaki elõáll konkrét céljaival, és azokat a különféle mechanizmusokat felhasználva a tomegre erõlteti, azt én nem hívom káosznak. Szimplán a kontextus miatt.
Pl.: mikor egyszercsak megjelenik az élet a Földön, és kis idõ múlva vasúti sinek hálózzák be az egész bolygót, akkor a te értelmezéseid szerint a vasúti sinek a káosz termékei. Ami valahol tartható álláspont, hiszen a Föld keletkezésekor nem volt determinálva az hogy majd egyszercsak sineknek kell behálózniuk a bolygót. Na de a vasuti sineket teljesen tudatosan rakták le bizonyos emberek, bizonyos céllal, jól megfogható módon. Persze ha te most érkezel az u"rbõl, és pont egy kihalt vasútállomás 16 vágánya közöt landolsz, akkor elmélkedhetsz arról, hogy íme micsoda érdekes dolog a káosz, mert ki gondolta volna hogy ilyen képzõdmények jelennek meg egyszer a Föld felszínén. Na de így csak akkor lehet érvelni ha figyelmen kívül hagyod a kontextust. Mert igazából arról van szó, hogy két ember beszélget arról, hogy a vasúti sinek vajon a káosz eredményei-e, vagy esetleg a MÁV Rt. megbízásából a Sanyi meg a Béla rakta-e le tegnapelõtt. Innen kezdve a sínlerakásnak semmi köze a káoszhoz.
Mikor arról beszélek hogy a pénzrendszer befolyásolja a bolygónk sorsát, akkor errõl beszélek. Nem valaki befolyasolja, és nem valamilyen irányban megyünk, hanem jól megfogható hogy ki és milyen irányba viszi a dolgokat. Persze a dolog létezésének a jogosultságát lehet azzal magyarázni hogy ez létrejöhetett a káoszból. Igen. Ezért nem is a létjogosultságát kérdõjelezem meg, csak azt mondom, hogy ismerjuk fel hogy ez van ma, és ne hazudjuk azt magunknak, hogy a folyamatok teljesen véletlenszeru"ek. Nem azok. Csak annak tu"nnek véletlenszeru"nek aki nem tudja hogy mi a rendezõ elv. Azaz aki elhiszi a hatalmon lévõk azon hazugságát, hogy itt senki sem irányít.
>>> "De ezt a káoszt iranyban lehet tartani. Miert gondolod hogy ez lehetetlen?"
Mert ez bizonyítva vagyon. <<<
Erre mar reszben reagalatam, de ez szerintem fontos kerdes, ezert megegyszer.
Te káosznak nevezel egy olyan rendszert ahol szamodra a rendezo elv ismeretlen. Az, akinek számára a rendezo elv ismert, az ugyanezt a rendszert nem káosznak hivja, viszont letagadja a rendezo elv letezeset, mert ha bevallaná, akkor lehetoseget adna szamodra hogy fogast talalj a látszólag kaotikus rendszeren, és te magad is tudj rá hatást gyakorolni. Az meg nem jó. A hatásgyakorlás jogát is monopolizálták. A konkurencia el van törölve.
Tehát van aki látja a rendezõ elvet, neki nem káosz a káosz, és van aki nem látja a rendezõ elvet, és neki káosz minden. Mikor azt irom, hogy a káoszt iranyban lehet tartani, az ezt jelenti. Sikerult az évek soran olyan mechanizmusokra fenyt deriteni, amelyek alkalmasak arra hogy a tomegeket kontrollaljak. A káosz csak annyiban ervenyesul, hogy mikromenedzsment nem vegezheto ilyen modszerekkel. Maskeppen mondva: az egyén dontesei nem josolhatoak meg. De a tomeg viselkedese melyet ugyanezen az egyen alkot, mar megjosolhatoak. Az a mertek amennyire megjosolhatoak, elegsegesek jelenleg arra hogy a tomeget iranyitani lehessen.
De gondolj bele hogy mekkora gepezet reszese a tomegmanipulacionak: a teljes allamigazgatas, kozigazgatas, az iskolak, es az osszes tobbi oktatasi forma, internetet es konyveket is beleertve, a media ujsagostol-tévéstõl. Ezek kozul mindegyik felulrol iranyithato, a penz kontroll erejenek koszonhetoen. Ket nagyon fontosat emelnek ki, az egyik az oktatas, a masik a TV. Ennek a kettonek van az en szememben a legnagyobb hipnotikus ereje.
"A világ egésze nyilvánvalóan kaotikus rendszer."
Mondom, annak nyilvanvalo ez, aki nem latja hogy mi a rendezo elv. (De most ugyebár emberekrõl beszélünk.) Az egyik rendezo elv, a penz. Remelem mar sikerult bemutatnom, hogy mindez hogyan mukodik a gyakorlatban.
"Átlag Géza reakciói kiszámíthatóak, befolyásolása megoldható, és a rendszer elültethet és el is ültet olyan elemeket benne, amitől saját akaratából is az elit kiszolgálásán fog fáradozni."
Nem. Szeretném még egyszer felhivni a figyelmedet, hogy arrol van szo, hogy az egyebkent kiszamithatatlan egyén abban a pillanatban hogy csoportba szervezodik, kiszamithatova valik. Lasd Edward Bernays munkásságát. De tudok tovabbi peldakat is, ha szukseges. -
remark #193 Csak erre reagálnék:
"Azt hiszed, hogy ha valami fundamentális hiba lenne a rendszerben, a milliónyi független kutató közgazdász nem ordítozta volna tele már vele a világsajtót?"
Volt ido mikor az ujsagok tele voltak a rendszer bírálatával. Aztan tortent valami. Talalos kerdes: mi tortent?
Annyi tortent hogy a bank az ügynökeivel felvasaroltatta az osszes ujsagot es TV csatornat. Ezek utan miert gondolod hogy barmi is a "vilagsajtoba" kerulhet ami a jelenlegi rendszer uzemeltetoire rossz fenyt vet? -
remark #192 "1. miért döntenek úgy a kormányok, hogy a pénzt magánbankoktól kölcsönzik kamatra, amikor kibocsáthatná maga is?
Az állam nem kölcsönöz kereskedelmi bankoktól, csak a központitól."
A kozponti es a maganbank ugyanaz, ezt mar tobbszor levezettem hogy miert. A film is a kozponti bankokat ert maganbank alatt. Pont ez az egyik lenyeg. De visszaterhetunk erre a kerdesre meg egyszer, talan el tudom mondani ujra, kicsit mashogy, erthetobben.
"(nem akarja például [a KB], hogy az állam két kézzel szórja a pénzt, mert az a gazdaság többi szereplőjét is negatívan érintené)."
Pontosabban: a bank nem akarja hogy az allam ket kezzel szorja a penzt olyan dolgokra, amire a bank nem adott megbizast. Ez a kontroll resze.
"Sehol a világon nem számítják bele az állam adósságszolgálatába a KB-nak "visszafizetett" kölcsönöket."
A kozponti bankoktol felvett hitel kamatait is vissza kell fizetni valakinek. A kibocsajtott kotvenyekre a kamatot is ki kell fizetni (ez a ketto nagyjabol egy es ugyanaz, nem?). Ez is a tarsadalmat terhelo adossag, az lenyegtelen hogy hogyan hivjuk.
"Ezeket az állam azért vette fel, mert külföldi valutában fizetendő javakra áhítozott."
Nezd a kerdest mashonnan. Ki az aki igazan jol jar a hitelek felvetelevel? A bank. Az allamnak csak a teher marad, rovidtavu politikai siker, ami kesobb csak problemakat okoz. A politikusnak maganak mi jut? Apropenz. Ki az aki igazan jol jar? A bank. Ki az aki igazan erdekelt ennek a rendszernek az uzemelteteseben? A bank.
"Amikor az állam visszafizeti a saját központi bankjának a kikölcsönzött pénzt, az a pénz megsemmisül."
Nem ez a lenyeg. A lenyeg:
1) Mibol jon a kamat? A kamatra nem vett fel kolcsont. Ezzel arra van kenyszeritve, hogy akkor is hitelt vegyen fel, ha nem akar, de kell neki a kamatok fedezetere.
2) Ha visszafizeti a kolcsont akkor nem lesz a gazdasagban penz arra sem hogy az alapveto gazdasagi folyamatokat mukodtetni tudjak. Tehat megintcsak: arra van kenyszeritve hogy hitelt vegyen fel.
Tehat latod, a banknak a hitelkihelyezes az erdeke, az allam pedig (a gazdasag tobbi szereplojehez hasonloan) ra van kenyszeritve arra hogy hitelt vegyen fel. Mert a penznek nincs mas forrasa. Hiaba a nagy igyekezet, hogy visszafizessuk a hiteleket! Minden egyes visszafizetett forint ujabb hitel felvetelenek szuksegesseget hozza magaval.
Es mivel a bank elbiralhatja a hiteligenylest, feltetelekhez kotheti, igy kontrollt gyakorol. Ez a lenyeg. A kontroll.
"Magyarán a KB által az államnak folyósított kamatos kölcsön annyit jelent, hogy az állam garantálja, hogy ezt az x összeget most berakja a gazdaságba, de cserébe később, valamikor kamat*x pénzt meg fog semmisíteni."
De nem ez a lenyeg itt sem. A kamat lenyegeben azt jelenti, hogy nem lehet semmit sem nullszaldosan, vagy vesztesegesen uzemeltetni. Ez egy ujabb kenyszerito ero. Nem lehet "meglenni" meg "vegetalni", hanem hajtani kell, es novekedni, mert ha nem novekedsz, akkor elbuksz, becsodolsz, es a bank elviszi mindened. A novekedes pedig ujra ahhoz vezet hogy banktol valakinek uj hiteleket kell felvennie, mert az egyre nagyobb szamokkal csak ugy lehet dobalozni, ha az egyra nagyobb szamok pénzfedezetét valaki legyartotta. Tehat a bank ezeltal eleri, hogy ne lehessen ot kihagyni semmilyen bulibol.
"Magyarán a költségvetésen keresztül *kivon* pénzt a gazdaságból. Nem elvon javakat, hanem papírfecniket zúz be en masse, és a költségvetésen keresztül meghatározhatja, pontosan kinek az adóját is semmisíti meg."
A kontroll a lenyeg. A kenyszerito ero a lenyeg. Nem a javak elvonasan van a lenyeg. Igazabol a javak elvonasa mast jelent. Megprobalom elmagyarazni:
Nem kell hogy a banknak barmi is a tulajdonaban legyen ahhoz hogy el tudjon valamit erni. Probalok valami jo peldat kitalalni, de nehezen megy. ;-)
Mondjuk legyen az a pelda, hogy te azt akarod elerni hogy az olaj Irakból csak azokhoz jusson el, akik veled egyuttmukodnek. Nem akarod hogy az energiaforrast ellenseges orszagok, csoportosulasok hasznaljak fel barmire is. De te - a kukacos - ahhoz vagy szokva, hogy akkor tudod megmondani hogy mi legyen egy adott dologgal kapcsolatban, ha a te tulajdonodban van. De a bank ennel ugyesebb. O nem akarja birtokolni az olajmezoket, o szimplan azt akarja hogy az olaj oda keruljon ahova o akarja. Ennyit akar. Nem akarja az olajat magát, az olajjal o mit sem tud kezdeni. Mire jo egy nagy kupac olaj? Neki az kell, hogy az tortenjen amit o akar, ehhez nem az eroforrasok betárazása szukseges (mert pl. a betárazás az lehetetlen is!!!), hanem az, hogy a tortenesekre legyen rahatasa. Igy a bank nem fogja felvasarolni Irán olajkészleteit, hanem hitelt ad megfelelo beallitottsagu cégeknek, es nem ad hitelt azoknak melyek ki akarnak vele tolni. Mondhatod hogy dehat van penz mashol is, nem csak a bankban, de gyakorlatilag tévedsz. A penz folyamatos megujitasi kenyszere miatt a bank ujbol es ujbol, bizonyos idoszakonkent a kulonfele gazdasagi, politikai es mas szereploknek engedelyt kell adnia a tevekenyseguk folytatasara. Ha nem ad engedelyt azzal hogy a penzt mashova csoportositja, azaz azzal hogy nem ujitja meg a hiteluket, akkor az adott erofeszites elhal.
Az egesz eroforras elvonasi rendszernek ez a lenyege, hogy elvonják, es ujra elosztjak. Az mindegy hogy az elvont penz a végén mindig megsemmisul, a lenyeg az hogy olyan helyzetet teremtsenek ahol a penzt mindig meg kell ujitani. Es akinek az engedelye kell a megujitashoz, az mondja ki a vegso szot arra hogy mi hogyan tortenhessen meg. Tehat az eroforras elvonas ezt jelenti. A penz nem mas mint eroforras felhasznalasi jog. Az eroforras felhasznalasi jog megvonását (adokon, kamatokon, inflacion keresztul), es ezen jog a penz kontrollalt ujrateremtesen keresztuli ujraelosztasat jelenti az eroforras elvonasi rendszer. Nem az eroforrast szallitjak a kozpontba, tehat nem fizikailag vonjak el az eroforrast, hanem az arra vonatkozo felhasznalasi jogot teszik a kozpontba. Ez egy modern jegyrendszer, ahol a jegy univerzalis jegy, es ugy hivjak, hogy penz.
Akinek van "jegye" az utazgathat e szep uj vilagban. Akinek nincs, az meg néz ki a fejébõl...
"2. Miért nem teremtünk pénzt, ami örökké körforgásban marad?
Erre is megadja a választ. Javaslom az alkotóknak saját filmjük megtekintését :) Szépen leírja, hogy miért bukott meg pl. az aranyon alapuló pénz: egyszerűen nem volt belőle elég. Az adósságpénz mennyiségét a gazdaság javarészt maga szabályozza igényeinek megfelelően."
Ezt nem erted. Ennek semmi koze ahhoz hogy nincs eleg a penzbol. Az persze igaz, hogy a rendszer magatol a penzkibocsajtok szerinti optimalis szinten tartja a penzmennyiseget, de ez mellekes. Raadasul te kihagyod a kijelentesedbol azt hogy nem akarmilyen optimalis szinten tartasrol van szo, hanem ami a penzkibocsajtok szerint optimalis.
Az orokke korforgasban marad pedig azt jelenti, hogy sosem kell megujitani ugy, ahogy ma meg kell. Ha hitelt veszel fel, van penz a gazdasagban. Persze nem eleg, mert a kamatokra nincs eleg. A kamtokra vagy te veszel fel ujabb hitelt, es akkor nalad jelentkezik az uj hitel felvetelenek igenye, vagy mastol veszed el, es akkor annal a masiknal jelentkeik az uj hitel felvetelenek igenye. Mikor visszafizeted a hitelt, az ezzel megsemmisul, imigyen ujra penzhiany keletkezik a gazdasagban. Tehat valakinek mindenkepp uj hitelt kell felvennie, kulonben a gazdasag becsõdöl.
Tehat a penzrendszer ujabb kenyszeret latjuk mukodes kozben: mivel a penz folyamatosan megujul, a bank folyamatos jóváhagyására van szuksege mindenkinek ahhoz hogy az folytathassa a mukodeset. Ha nem kellene megujitani a penzt, akkor nem kellene a banktol engedelyt kerni, szimplan meg lehetne kerulni es kesz.
(Talan lehetne listat irni a bank kezeben levo kenyszerito erokrol, amiket sorolok. Ha elotted lenne a lista, lehet megertened hogy mirol szol az egesz "banknal van a hatalom" kerdes.)
"A válasz roppant egyszerű: egyrészt képes működni recessziós periódusokban is, mint azt az elmúlt száz év recessziói bizonyítják, másrészt senki sem állítja, hogy a jelenlegi gazdaság fenntartható, és nem is az. Magyarán a kérdés értelmetlen."
A recessziot nem a gazdasagi visszaeses okozza, hanem penzellatasi zavarok. Azt meg te gondolod, hogy nem azt allitjak hogy a jelenlegi novekedes fenntarthatatlan. Mindenhonnan ez folyik. Legabszurdabb dolog amit hallottam az az volt, hogy nem kell az energiaval sporolni, mert a Nap kimerithetetlen, es ha megsem lenne az, majd talalunk masik Napot magunknak. Ez egy kormanyzati tanacsado allaspontja. Magyarazd ebbe bele valahogy azt hogy szerintuk a novekedes nem tarthato.
"4. mit kell megváltoztatni? Hát ez nem kritika, hanem vitatéma, de talán először az embereknek kellene fenntartható életet folytatni."
A novekedes kenyszerét a kamatos-penz (tehat egyre tobb penz) ujra megujitasanak kenyszeret fenntarto rendszere okozza. Nem az emberek. Lasd a "majd fogunk egy masik Napot" ötletet. Lasd a hitelrendszerbol kovetkezo nullszaldos es veszteseges mukodes lehetetlenseget. A korlatok nelkuli novekedes nem az emberek valasztasa. A tobbseg elheto eletet akar, es kesz. Nem veg nelkuli novekedest. -
Epikurosz #191 Idevág -
remark #190 "Ha például valami trükkel eltüntetnénk az inflációt, Rotschild elégedetten dőlne hátra: az ő bankba betett pénzéből még több folyik be."
Rotschild nem a betett penzenek koszonheti a befolyasat, hanem annak az elojoganak, hogy õ és kozeli baratai korlatlanul legyarthatnak uj penzt.
Az inflacio ezen okának kiiktatasa így a szegenyeket védené meg. -
remark #189 "Igazából, a lényeg az ügyeskedők, a spekulánsok, üzérek visszaszorítása lenne, hogy a társadalom is megtisztulhasson."
Az egesz a penzrendszerrel ugyeskedoknel kezdodik. Ezen a ponton kell megfogni a korrupciot, már ha igeny van arra hogy megfogjuk. Ha nincs, annak nem orulok, de elfogadom hogy most ez van, ezt kell szeretni. -
remark #188 Nem volt idom elolvasni minden hozzaszolast, ugyhogy lehet hogy rosszul latom amit latok.
De mintha ugyanazt a dolgot nem ertened abbol amit Frayer mond meg amit en mondok a gazdasagi folyamatokkal kapcsolatban. Ez pedig az, hogy mikent mukodik a penz kenyszerito erokent.
Merthogy a penz a valosagban tenyleg "semmi", a hatalom vegulis tenyleg a valosagban is letezo eroforrasokon alapul, pontosan ugy, ahogy te is latod. Tehat akinek van eroforrasa, annak van hatalma. Akinek van enerigaforrasa, élelmiszere, vize, emberanyaga, jol mukodo kozigazgatasa, rendorsege stb. stb. annak van hatalma. De miert hajtogatjuk akkor mi megis, hogy a penz a hatalom valodi forrasa? Azert, mert valahogy az olajat, az elelmiszert meg kell szerezni, azaz kontrollalni kell, ahogy a kormanyok, az emberek, a hadsereg stb. felett is meg kell szerezni valahogy a hatalmat. Az nem tartos kontroll, ami regen mukodott, hogy valaki leirta egy papirra vagy vilagga kurtolte, hogy "en vagyok a Jani, ergo mindneki ugy ugral ahogy en fütyülök". Ez ma mar nem mukodik. Valami mas kenyszerito ero kell, mert a nyers ero mar nem alkalmas globalis meretekben a kontoll megtartasara, es egyebkent is lehetetlen lenne. A vallas sem alkalmas erre, mert az emberek, hiaba is szeretnenk oket tomegesen hulyenek nezni, bizony tudnak mar annyit hogy ezt a fajta kontrollt visszautasitsak. Persze az egyhazak meg ma is fontos szereploi a hatalmi strukturanak, igy amerikai elnokot nem csak a Google nelkul, de az evangelikusok nelkul sem lehet megvalasztani (ajanlott film: Jesus Camp). A torveny, a jog, a szokasok, vagy az egyhazi doktrinak nem alkalmasak globalis meretekben kenyszerito erot kifejteni, mert ehhez eloszor ezek harmonizacioja lett volna szukseges.
Tehat kellett valami mas kenyszerito ero, es a kapitalizmus elhozta ezt. Ez az erõ maga a penz. A penz az osszes kenyszerito ero kozul a legfejlettebb, mert kulturaktol, vallastol, eghajlati viszonyoktol stb. fuggetlen. Univerzalis, mindenki ert a pénz nyelvén. Azt nem mindenki erti hogy ha ezt vagy azt teszed, elvisz az ördög, de azt mindenki erti hogy ha ezt vagy azt teszed, akkor jutalmul kapsz egy kis penzt, vagy buntetesul elveszunk toled egy kis penzt. Es a penz a mai lathato merteku specializacio elengedhetetlen kelleke, igy a penz gyakorlatilag a civilizacionk elengedhetetlen infrastrukturalis eleme, ha nincs penz, nincs civilizacio sem. Ellenben a tobbi kenyszerito ero megkerulheto, a penz nem.
Ahhoz hogy a penz kontrollja megvalosithato legyen, eloszor penzkibocsajtasi monopoliumot kell szerezni, es ezt a penzt kizarolagos torvenyes fizetoeszkozze kell tenni. Ez megtortent. Ma mar kizarolag a globalis bankrendszer bocsajt ki penzt, es ezt a penzt a kormanyok erovel elfogadtatjak a gazdasagi elet szereploivel es az emberekkel. Kizarolag a bankok altal kibocsajtott penzzel lehet befizetni az adót, ezen lehet arut cserelni, szolgaltatasert fizetni. Hiaba is akarják a gazdaság szereplõi mashogy csinalni, hiaba akarjak az elszamolast a maguk modjan csinalni (errol irt peldakat Frayer), az allam nem hagyja, mert az allam feladata az a bankok erdekeinek kozvetitese, ami nem mas minthogy gazdasagi folyamatok elszamolasara kizarolag a bankok altal kibocsajtott penzt lehessen felhasznalni. Tehat ily modon kozvetlenul ervenyesul a bankok kontrollja a hatalomi struktura lathato szintjei kozul fentrol a masodikon, a gazdasagon. A privatizalt gazdasag pedig ahogy mar irtam egyszer az eroforrasok feletti kontrollt valositja meg.
Tehat megvan az elso, kezzelfoghato eredmenye a penz kenyszerito erejenek, ez pedig az eroforrasok feletti kontroll megszerzese.
De most nem is megyek tovabb, mert te azt nem erted, hogy mikent tudja a penz kontrollalni a jogi szemelyisegeket, vagyhat az azok mogott allo termeszetes szemelyeket. Nagyon roviden mondom el, majd ird le, ha nem erted vagy nem ertesz vele egyet.
A kontroll annyibol all, hogy csak az az ügy kap zöld utat, amely a bankoktol penzt kap. Ennyi. Ez ilyen egyszeru.
Mert ha egy ügy, legyen az a kormany, a gazdasagi szereplok, a hadsereg vezetoi, vagy egy maganember elkepzelese, eroforrasokat igenyel. Eroforrasokat nem lehet maskepp cserelni ma már, mint penz hasznalataval. A penz nem mas, mint a realgazdasag eroforrasai feletti rendelkezesi jog. Az egyetlen, mert az allam ezt eroszakkal biztositja. Tehat lehetne ez mashogy, de nincs mashogy, es ez a lenyeg. Tehat ahhoz hogy barki barmit is csinaljon, ha az barmilyen olyan eroforrasba kerul neki, ami neki nincs, akkor eloszor penzre van szuksege. Azt hosszu lenne elmagyarazni, ugyhogycsak tenykent megemlitem, hogy barki is akarjon barmit, szuksege lesz a bankoktol szarmazo uj penzre. Ez megintcsak lehetne mashogy, de nincs mashogy, pedig lennenek alternativak, es lenne igeny az alternativakra.
Tehat kizarolag azon elkepzelesekre oszt ki eroforrasokat a bank a penz nevu jogositvany kiosztasaval, amelyet jovahagy. Igy semmi mas nem valosulhat meg, csak amire a bank penzt ad. Termeszetesen ez ellen a tarsadalom osztonosen fellep, es minden elkepzelheto trukkot bevet hogy ezt a kenyszert ledobja magarol. De minden erofeszites hiabavalo, ha nem ertjuk meg a problema okat. Es ha te sem erted meg a problema okat, akkor nalad kevesbe tajekozottak hogyan erthetnek meg? -
Epikurosz #187 Az a baj veled kukacos, hogy csak konstatálsz, megfigyelsz, de semmilyen ideálokat nem látok nálad. Persze, ez is jobb, mintha valami káros ideáloknak áldoznál. -
kukacos #186 Huh. Hogy óvodások is értsék: az nem egy probléma, hogy az emberek helyezkedni próbálnak a világban, hanem egy teljesen logikus jelenség, és az is, hogy az értelmes ember jobban helyezkedik. Ezen nincs mit megoldani.
Teljesen nyitott vagyok az értelmes ellenérvekre, de eddig egyetlen értelmes érved sem volt. Nézd, a helyzet az, hogy fogalmad sincs a gazdaság működéséről. Bemantrázott szólamokat hajtogatsz, amit a szádba adtak valami (vallási indíttatású?) közösségben. Tökéletesen illusztrálja, hogy már több hozzászólás óta feldobsz valami gazdasági jelenséget, én bemutatom, hogy rosszul értelmezed, amire aztán nem válaszolsz. Sőt, bevallod, hogy nem is akarsz válaszolni, mert én úgysem akarom úgy értelmezni, ahogy te értelmezed. Hát ez bizony igaz, értelmes érvek nélkül valóban nem fogom úgy gondolni, ahogy te. A párbeszédhez két ember kell.
Értem én, hogy fájdalmas lenne elfogadni, hogy a helyzet nem is olyan egyértelmű. Ha te a saját kis világodban akarsz létezni, ám hajrá: neked a szabadságod az, hogy gyűlölhetsz arctalan bankárokat. Épp ezt beszéltük remark-kal, hogy az ember nem kíváncsi a valóságra, a saját álomvilágában akar létezni. Tökéletes illusztráció vagy. Neked a világ pénzügyi rendszerére, mint a Sötét Úrra gondolni szórakozás, és haragszol, ha elveszik a játékod. Ilyenkor mindig elgondolkodom, érdemes-e az ember szabadságáért küzdeni, ha a szabadság ezt jelenti.
Most persze megkérdeznéd, hogy honnan tudom, hogy az én rendszerem a valóság, és nem a tiéd. Az igazság az, hogy nem tudom, de ezt én elismerem. Azért kellene a párbeszéd, hogy közelebb kerüljünk a valósághoz. De ez így nem párbeszéd, ha az az egyik fél minden neki ellentmondó állításra csak habzó szájat produkál. Nem vagyunk egy súlycsoportban.
További jó gyűlölködést.
-
kukacos #185 Megint elmagyarázol egy fogalmat, amit jobban értek, mint te... mutasd már meg, hogy a felhíguló pénzzel hogy jár jól a jegybank. Egyáltalán, bármilyen pénzügyi tranzakcióval hogyan "jár jól" a jegybank, amikor eleve végtelen sok pénze van.
Az infláció miatt mindenki veszít a pénze vásárlóerejéből: Rotshild is, te is, ugyanolyan mértékben. Ez ugyan hogy a frászban tudna bármi változást eszközölni? Az infláció épp arra készteti a gazdagokat, hogy ne üljenek a pénzükön és lessék a kamatokat, hanem próbáljanak többet csinálni belőle, tegyék be a gazdaságba, különben megrohad az ötezres a spájzban. Épp az inflációmentesség eredményezné, hogy a nagyon gazdagok munka nélkül még gazdagabbak lennének.
Kamatmentes pénzrendszer ma is létezik a világ több országában:
http://en.wikipedia.org/wiki/Islamic_banking
Van egy nonprofit bank is Svédországban:
http://en.wikipedia.org/wiki/JAK_members_bank
Lényeges változást jelentenek ezek? Nem. A kamatnak jól értett elmélete és funkciója van. A kamat annak a kockázati díja, hogy az adós nem fizet, másrészt a hitelező lemond a pénzéről a hitel idejére, amit másra is felhasználhatott volna. Ezt nyilván csak valamilyen költséggel vállalja be bárki is. Gondolj már bele: te kölcsönöznél bárki ismeretlennek kamatmentesen, csak úgy jószívvel? Végsősoron az iszlám bankrendszer is újragenerálja a kamatot, csak nem úgy hívja elavult vallási előírások miatt.
A bankok kamatokból fakadó profitját lehet sokallni, lehet bírálni, de pontosan lehet követni. A bankok tőkekimutatása teljesen nyilvános. Ezek alapján a bankok nem számítanak kiugróan jó biznisznek a világban, különösen nem most.
Azt hiszed, hogy ha valami fundamentális hiba lenne a rendszerben, a milliónyi független kutató közgazdász nem ordítozta volna tele már vele a világsajtót?