kukacos#173
Rászántam az egy órát. Aranyos oktatófilm a fractional reserve system működéséről. Trükkösen szinte semmi kritikát nem fogalmaz meg a jelenlegi rendszerrel szemben, csak kérdez és sugall, és hagyja, hogy a témához nem értő néző maga vonja le a következtetéseket. Esetedben te például teljesen hibás következtetéseket vontál le.
A lentebb írtak értelmében a világ "eladósítása" teljesen veszélytelen folyamat, amíg a rendszer egyre több pénzt produkál, és abból van dögivel. A filmben egyetlen nagyon konkrét hülyeség hangzik el 35:05-nél, miszerint azért pörög a gazdaság, hogy megakadályozzuk a rendszer összeomlását. Szó nincs róla: a gazdaság pörög, ezért olyan pénzrendszert találtunk ki, ami ehhez illeszkedik. Amíg a világ javai bővülnek, a jelenlegi rendszer tökéletesen megfelel. Ideális esetben a gazdaságot egy alacsony infláción tartja. Összehúzódó világban a folyamatos pénzteremtés nem működik jól, ezért fél a recessziós periódusoktól a világ, mint a tűztől. Ha a világgazdaság a jövőben folyamatos kontrakcióba menne át (de miért tenné?), a rendszert át kell majd alakítani.
A filmben elhangzó egyetlen konkrét kritika a négy kérdése:
1. miért döntenek úgy a kormányok, hogy a pénzt magánbankoktól kölcsönzik kamatra, amikor kibocsáthatná maga is?
Az állam nem kölcsönöz kereskedelmi bankoktól, csak a központitól. Az állam "kölcsöne" a központi banktól egy vicc, adminisztrációs megoldás. A világon mindenhol az állam csak éppen annyira fizeti vissza a központi bank kölcsöneit, amennyire jónak látja, illetve ahogy a központi bankkal megegyezik, aki ebben a játékban a gazdaság érdekeit képviseli (nem akarja például, hogy az állam két kézzel szórja a pénzt, mert az a gazdaság többi szereplőjét is negatívan érintené).
Sehol a világon nem számítják bele az állam adósságszolgálatába a KB-nak "visszafizetett" kölcsönöket. Amikor arról beszélünk, hogy a magyar állam a GDP 66%-ával tartozik és hogy milyen nagy az adósságszolgálata, mindig és kizárólag KÜLFÖLDI tartozást értünk alatta. Ezeket az állam azért vette fel, mert külföldi valutában fizetendő javakra áhítozott.
Amikor az állam visszafizeti a saját központi bankjának a kikölcsönzött pénzt, az a pénz megsemmisül. Csatlakozik a KB végtelen pénzéhez. Minden, a központi banknak visszafizetett pénz megsemmisül. Magyarán a KB által az államnak folyósított kamatos kölcsön annyit jelent, hogy az állam garantálja, hogy ezt az x összeget most berakja a gazdaságba, de cserébe később, valamikor kamat*x pénzt meg fog semmisíteni. Magyarán a költségvetésen keresztül *kivon* pénzt a gazdaságból. Nem elvon javakat, hanem papírfecniket zúz be en masse, és a költségvetésen keresztül meghatározhatja, pontosan kinek az adóját is semmisíti meg.
Miért van erre szükség? Vicces, de épp ez a film megadja a választ a SAJÁT kérdésére. 47:32-nél, idézem:
"A másik megoldás az infláció ellen, ha a kormány adópénzt szed be, és azt kivonja a körforgásból."
Ő maga javasolja pontosan ugyanazt, amit gyanús susmusnak tart és nem ért tíz perccel azelőtt... :) PONTOSAN ezért ad lehetőséget a rendszer az államnak a KB-től felvett kamatokon át arra, hogy pénzt semmisítsen meg. A pénzmegsemmisítés üteme az állam és a KB megegyezésének kérdése. Ha az állam pl. nem akarja visszafizetni a KB kölcsönét, semmi akadálya annak, hogy a KB új kölcsönt folyósítson az államnak, amiből fizeti az előző kölcsön kamatait. Értem én, hogy ez riasztónak hangzik és a magánszemély számára a vég, rettegett végtelen adósságspirál jut az eszünkbe, de ezen a szinten csak játék a számokkal! A KB ugyanis annyi pénzt nyomtat, amennyit akar, és ebből annyit ad az államnak, amennyiről megegyeznek. A KB szerepe ebben, hogy ne hagyja a külye politikusoknak tönkrevágni a gazdaság többi szereplőjét, csak mert pénzt akarnak osztani.
2. Miért nem teremtünk pénzt, ami örökké körforgásban marad?
Erre is megadja a választ. Javaslom az alkotóknak saját filmjük megtekintését :) Szépen leírja, hogy miért bukott meg pl. az aranyon alapuló pénz: egyszerűen nem volt belőle elég. Az adósságpénz mennyiségét a gazdaság javarészt maga szabályozza igényeinek megfelelően. De ha valaki tud jobbat, mondja. A film a végén csak átgondolatlan ötleteket dob be, amik majdnem pontosan ugyanazt a rendszert adják ki, mint a mostani, csak a kormányt hívja jegybanknak.
3. Hogyan lehet egy pénzrendszerre, ami csak folyamatosan gyorsuló növekedés mellett képes működni, fenntartható gazdaságot alapozni?
A válasz roppant egyszerű: egyrészt képes működni recessziós periódusokban is, mint azt az elmúlt száz év recessziói bizonyítják, másrészt senki sem állítja, hogy a jelenlegi gazdaság fenntartható, és nem is az. Magyarán a kérdés értelmetlen.
4. mit kell megváltoztatni? Hát ez nem kritika, hanem vitatéma, de talán először az embereknek kellene fenntartható életet folytatni. Addig nem sok esélyünk van a globális léptékben fenntartható gazdaságra.