424
-
remark #144 JFK-ról nem nyilatkoztam eddig, de a véleményem az, hogy neki szándékában állt "visszavenni kicsit a tempóból", azaz a háttérhatalom céljainak nem megfelelő dolgokat akart művelni. Ilyen dolog lett volna pl. az hogy kiegyez az oroszokkal, és békét teremt. De a béke nem jó (a háttérhatalomnak), mert ha megszűnik a kényszerítő erő akkor megszűnik az az eszköz amivel a társadalmat az orránál fogva lehet vezetni. Ez e kényszerítő erő akkoriban a kommunizmussal való fenyegetés volt (~hidegháború), meg is lehet nézni micsoda politikai tisztogatásokat végeztek akkoriban a kommunizmusra hivatkozva.
Fontos tudni arról hogy sok amerikai társadalomtudós a hidegháborús helyzet (vagy ahhoz hasonló helyzet, lásd terrorizmus) visszaállításának szükségszerűségéről beszélt az elmúlt évekbe. Fel kell ismerni, hogy ezen álláspontok a politikusokhoz is eljutnak, és nagyban befolyásolják azt hogy azok milyen irányelveket dolgoznak ki (lásd még: politikai "tanácsadók" szerepe). Ez is látszólag összeesküvés elmélet szagú, de a valóságban teljesen nyilvánvaló és normális dolog. Tony Blair-t és a magyar politikusokat is úgy képezték ki valahol, nem csak az amerikai politikusokat. Rájuk is hatással voltak "nagy gondolkodók", nagy tudósok. De ez normális. A probléma mindig az, hogy ügyesen megválasztják azokat az elméleteket amelyeket beépítenek a politikájukba. Bizonyos, nekik (megbízóiknak) kedvező elméleteket beépítenek, az ezekkel ellentéteseket meg nem létezőnek állítják be. És ezekután a megvezetett tömeg a hivatalos politika által harsogott elméleteket egyedüli létezőként fogadja el, azaz úgy fogja gondolni hogy ez az egyedüli alternatíva, és mint olyan, már nem is alternatívaként vonul be a köztudatba, hanem "világ törvényszerűségeként".
Ezek utan megkérdezném, melyik a nagyobb összeesküvés elmélet? Amit a politika csinál, vagy amit mi csinálunk? Én nem vonom kétségbe az eltérő vélemények és elképzelések létjogosultságát, sőt. A politika pedig a jól megválasztott elméletek egyedüliségét hangoztatja. Igy nézve a dolgokat, én szimplán objektív vagyok, ők pedig összeesküvés elméleteket gyártanak nap mint nap. Mégis engem mondanak összeesküvés elmélet hívőnek. Abszurd ez is.
A fent emlegetett politikai ijesztegetéshez kapcsolódó dokumentumfilm a [URL=http://www.imdb.com/title/tt0430484/]"The Power of Nightmares: The Rise of the Politics of Fear"[/URL]. Ez egy teljesen NWO mentes film, ami abból is látszik hogy fenn van az IMDB-n... ;-)
Egyébként a jelenleg érvényben lévő amerikai törvények szerint amit mi itt most csinálunk az törvényellenes, és okot ad arra hogy minket hogy a jelenlegi rendet veszélyeztető egyénnek minősítsenek, és minden tárgyalás és vádemelés nélkül tartsanak fogva addig ameddig akarják - leglábbis a Washington, You're Fired! c. film szerint. Itt tartunk, ezen is érdemes elgondolkodni hogy ez hova vezet. De tudom, ez már összeesküvés elmélet. Ejh. Mindig ide lyukadunk ki... ;-)
De mit is kérdeztél? Hogy a bankok tették volna el láb alól JFK-t? Nem. A bankok szimplán ugyanazt az "erőt" szolgálják, amelyek a merényletet eltervezték. -
remark #143 Bocs, ha esetleg nem a kérdéseidre válaszoltam. De én már csak ilyen vagyok. Nem állok ellen annak amit az ösztöneim (tudatalattim?) diktálnak. Most ez kívánkozott ki, így ezt írtam le. Remélem mindketten jól jártunk, és te is megkaptad a válaszaidat, és én is megfogalmazhattam amit úgy éreztem hogy meg kell fogalmaznom. -
remark #142 "de - és ez itt a lényeg - ezt NEM a központi bank találja ki, hanem a pénzügyi rendszer mögött álló kormányok"
De én nem ezt állítom, hogy a bank találja ki. A bank a hatalmi rend piramisának még látható szintjei közül a legmagasabb szinten áll. A bankok alatt állnak a cégek, és a cégek alatt állnak a politikai erők.
Tehát a pénzügyi kontroll, ami a bankok feladata, magasabb rendű kontroll (átfogóbb, központosítottabb, kiterjedtebb) mint az erőforrások feletti közvetlen kontrol, ami a cégek feladata. A népesség feletti kontroll pedig még alacsonyabb (méginkább a legalsó réteghez, azaz az emberekhez közelálló) szinten áll.
A népesség kontroll más eszközei az egyházak és a média. Velük állnak egy szinten kb. a hadsereg, rendőrség, kormányzat, bíróságok. Ők azok akik a "munkaerő-erőforrással" azaz az emberekkel közvetlenül kapcsolatban állnak, azokat közvetlenül menedzselik.
Most kapkodva írtam le, de érthető?
Viszont nem igaz, hogy a bank a legutolsó réteg, és nincs feljebb. Azt írtam, hogy amiről még a hétköznapi halandó ellát, azon intézmények közül a bank a csúcsragadozó. A bankok még megjelennek nyíltan a szinen, nekik még vannak "képviseleteik" a városokban (bankfiók), ők nem titkolják el létezésüket, mindössze a tevékenységüket titkolják el (banktitok, üzleti titok).
De a bankok céljairól is valaki határoz, ez az a politikai erő, akit te a politikusokkal azonosítasz, de ebben nem értünk egyet, mert a politikusok sokkal alacsonyabbrendű játékosok itt, és ők szimplán a gazdasági (céges) és pénzügyi érdekek által diktáltakat hajtják végre. Na de ki találja ki hogy mi álljon érdekében a banknak? Ez is "politikai" erő, csak az ő működésüket már nem igazán tárgyalja ki a média. Ezek olyan "tanácsadó csoportok", melyek tevékenységéről nem sokat olvasni az újságokban, így a többség úgy tekint rájuk mintha nem létezne. Pedig nekünk is van "saját tanácsadónk", aki mindenbe mindig beleszól, így a nevét több helyen is láthatod. Úgy hívják hogy Soros György. A szerepéről lehet vitatkozni, de tény hogy globális szinten beleszól olyan nagy játékosok tevékenységébe mint pl. az egyes kormányok, és ezért a hierarchiában felettük áll.
De látod, ez már "NWO téma". Ezért én meg akartam állni annál a legfelsőbb szintnél, aminek létezése és tevékenysége "nyilvánvaló" így nem sütik az emberre azt a bélyeget hogy összeesküvés elméletet gyárt.
A lényeg amit mondani akartam ezzel, hogy igen, én sem úgy gondolom hogy a bank találja ki hogy mi legyen a világ sorsa, a bank is csak végrehajtó. De erre már céloztam, mikor leírtam, hogy a bank csak a mechanizmust adja a világméretű kontrollhoz, de nem ő találja ki hogy ez a kontroll milyen célokra legyen felhasználva. Ebben egyetértünk.
"A gazdag érdekcsoportok amúgy is nagyjából meghatározzák a kormányok politikáját, teljesen felesleges ebbe a központi bankokat, mint "háttérhatalmat" belekeverni."
A lényeg az, hogy lássuk hogy hogyan alakul a hierarchia. A központi bank van legfelük, majd az alacsonyabbrendő javak/erőforrások felett bábáskodó cégek, végük a még alacsonyabb rendű erőforrások (emberek) felett bábáskodó kormányok, egyházak stb. jönnek a sorban.
"Mellesleg marhára örüljünk annak, hogy a kapitalizmus ma financiális úton zavarja le a politikai befolyásolást, mert az alternatíva az, hogy tankokkal és atombombával."
Igen, ezzel én tisztában vagyok, és örülök annak ami van, azaz örülök hogy nem rosszabb a sorsunk, mert lehetne rosszabb is. De attól még nincs értelme hazudni magunknak arról, hogy milyen világban élünk. Francnak etetjük magunkat azzal (most nem rád célzok ezzel, hanem a "többségre") hogy szabadok vagyunk meg hogy demokrácia van. Maximum annyi az igazság, hogy lehetne még szarabb életünk is. De mivel én azt szeretném látni hogy az emberiségben rejlő potenciál minél jobb kihasználása felé haladunk, hogy erre visz minket az evolúció és nem az ellenkező irányban, ezért nekem nem tetszik az amilyen vak módon manapság a helyzetünket látják egyesek. Jelenleg a mátrixban ábrázolt világ felé haladunk, amiben az ember mint energiaforrás szerepel. Ennyi a szerepe a "modernkori" embernek. Erőforrás. Kész. És erőforrás alatt azt értsd, hogy erőforrás amit mások felhasználnak. Begyűjtenek mint búzát a paraszt, és eladnak a vásárban kilóra. Ennél én többet is el tudnék képzelni.
És hogy értsd miért nem a politika az a politikai erő amelyik meghatározza a bankoknak hogy mi legyen. Az előző pár mondatban írtam arról hogy a nagy kérdés végeredményben az, hogy a jövőnket központosított világként kell-e elképzelni, ahol a kisebbség a többség energiáját elvonva az egy bizonyos cél érdekében fokuszálja és felhasználja, ily módon megvalósítva specializáció bolygóméretű változatát, vagy a jövőnket inkább decentralizált rendszerként kell-e elképzelni, ahol azzal hogy mindenki éli a maga életét és a maga útját járva a maga területén alkot maradandót, így segítve elő a bolygószintű fejlődéset. Egyesek szerint a decentralizáció halott. Mások szerint meg nem. Kérdés az, hogy hallottál-e már akár egyetlen politikust is azzal kampányolni hogy mi legyen a civilizációnk sorsa. Hogy mi a kapitalizmus alternatívája. Hogy mi a mostani pénzrendszer alternatívája. Ugye hogy nem. Azért nem, mert ezek a kérdések nem az ő szintjükön dőlnek el. A nemzeti vagy úniós szintű politikában semmi fontos kérdés nem dől el, ezen a szinten csak végrehajtók vannak. Azaz menedzserek. A számukra kijelölt kis területen mozoghatnak csak, de nem tovább. Kiadják nekik hogy mit kell a "következő négyéves tervben" megvalósítani, és az utána már többé-kevésbé rájuk van bízva hogy hogyan valósítják meg ezt. Persze besegítenek nekik a társszervek, az egyház, a média, és a magasabb szinten álló hatalmi szervek is, mint a cégek és a bankok.
"Itt az ok-okozati lánccal van problémám. Te megjelölöd a bankrendszert mint végső okot, ami csacsiság."
Tehát mégegyszer összefoglalva: a bank nem végső ok, hanem a legmagasabb szintű hatalmi csoportosulás. Az egy tök más kérdés, hogy ki van a bankok mögött. Ez utóbbi az a háttérhatalom, amire célozgatunk.
"A hitelezés csak egy piaci igényt elégít ki, a végső ok valójában az emberek és a gazdaság szereplőinek kapzsisága."
Nézd a kapitalizmus nem az univerzum törvényszerűségeiből fakad. Nem olyan megváltoztathatatlan tény, mint hogy a Föld kering a Nap körül. A kapitalizmust emberek találták ki, innen kezve az hogy a pénz áru amit a piacon adunk veszünk, csak az emberek kitalációja. Ki lehetne találni mást is máshogy is. Ebből is látszik, hogy valaki a bankokat is kitalálta, azaz valaki áll a mai világ alaptörvényei mögött is. Nem a tömegek hozták ezt létre, hanem egyesek hozták ezt létre. Nincs itt semmiféle tömegakarat megnyilvánulása, nem azért van kapitalizmus, mert az őseink egyszer csak tömegesen úgy döntöttek, hogy ez lesz az amit ők el akarnak érni. Szerintem ezt gondolni hülyeség. Ez egy mesterségesen létrehozott hatalmi struktúra, amin akkor változtatunk "amikor akarunk". De nézz körbe, hányan akarnak ezen változtatni? A többség azt sem tudja mit jelent az hogy a kapitalizmus jelen formája opcionális.
"Ha mindenki csak akkora bizniszbe vágna bele, csak akkora házat venne, amekkora tőkéje van, a hitelezésre semmi szükség sem lenne."
Ez nem igaz, és ezt még "normál" közgazdászok is tudják. Én sem a hitel ellen vagyok, hanem az ellen vagyok hogy a pénzkibocsájtás monopoliuma és az ezt intézményesítő bankrendszer magánkezekbe került. Ez a bajom. Ahogy a hatalmi struktúra többi eleme is magánkézbe került. A politika, az egyház, a média, a hadsereg, a cégek. Minden. Mert ez a "trend". Minden magánkézbe kerül, hogy egy szük réteg immáron a világ törvényszerüségeire hivatkozva sajátíthassa ki az irányítást az élet minden területén. Persze most kicsit visszavesznek, államosításról beszélnek, mármint állami kontrollról, ami azért abszurd, mert az állam a legalacsonyabb szinten álló hatalmi szerv, akit eddig is, és most is úgy irányítanak. Az, hogy állami kontroll, az paradoxon. Ah, de ez megint messzire vinne.
"Ehelyett mindenki tovább akar nyújtózkodni, mint ameddig a takarója ér, kockázatot és extra költséget (kamatot) vállal, hogy övé legyen a legnagyobb biznisz."
Ez a jelenlegi renszerben szükségszerűség. Ha a pénzen kamat van, akkor muszáj folyamatosan növekedned, különben becsődölsz és a bank elviszi mindened. Vezessem le számokkal hogy ez miért van így, vagy érted? A "kapzsiság" nem az emberekből fakad, hanem rájuk van kényszerítve. Ezt kell megérteni. Ez a renszderbe bele van huzalozva, bele van kódolva, bele van építve. A kapzsiság, a növekedés, a másik fejére lépés nem elkerülhető a jelenlegi pénzügyi rendszer mellett. A pénzrenszder változatlanul hagyása mellett a "kapzsiság" olyan törvényszerűséggé válik mint az hogy a Nap keleten kel. Ez semmilyen módon nem változtatható meg, ez csak akkor szűnik meg ha megszűnik a jelenlegi pénzügyi rendszer. (És a jelenlegi rendszer helyett nem egy hasonló kizsákmányoló rendszer valósul meg.)
"A profithajhászás a rendszer eredménye, viszont a rendszer az emberi viselkedés eredménye."
Nem. A rendszer "pár ember" ügyeskedésének az eredménye. A többség az inaktivitásával, a semmittevésével pedig hozzájárul ahhoz, hogy a pár ügyeskedő elérje amit akar.
Az meg baromság hogy az emberek ennyire képesek és nem többre. Ha ennyire lennének képesek és nem többre, akkor nem kellene trilliárdokért fenntartani azt az agymosó gépezetet amit most fenntartanak. Nem lenne szükség a mai médiára, a mai egyházakra, a mai politikára. Nem kellene kommunizmussal, szegénységgel, betegséggel, világvégével, terrorizmussal, fasizmussal ijeszgetni az embereket. De mégis kell. Mert ha nem teszik meg, akkor a világ teljesen más irányban indul meg TELJESEN AUTOMATIKUSAN MAGÁTÓL!! És mi ez az irány? Miért félünk tőle? Miért nem akarjuk a változást ami belénk van kódolva? Belénk van, mert ösztönösen jön, amint az embereket végre kicsit magukra hagyják. De ez megint egy érdekes, de teljesen más téma.
Tehát a jelenlegi rendszer természetellenességét és mesterségességet semmi más nem bizonyítja jobban, mint az, hogy ilyen borzalmas mennyiségű erőforrást visz el az hogy egyáltalán fenn tudják tartani, hogy irányítás alatt tudják tartani. Tudod, ezt hívják "stabil társadalomnak". Csak nem vesszük észre hogy mit is "stabilizálunk" azzal, hogy stabilizáljuk a társadalmat. Gyakorlatilag megmerevítjük, változásképtelenné tesszük, azaz alkalmazkodásra képtelenné. És mi történik azokkal az organizmusokkal melyek nem képesek alkalmazkodni? ...
"Természetesen a mókuskerék felépülése után sok önerősítő mechanizmus is beindul, de tisztán kell látni, hogy a mókuskereket mi építettük magunknak."
Nem. Azt kell tisztán látni, hogy a mókuskerékre úgy tanítottak minket. Úgy hozták létre számunkra. -
Epikurosz #141 Na, ez még kötődik is a ti eszemcserétekhez:
"eluniverso.com, expreso.ec – Ecuador
Az ecuadori lapok címoldalán kivétel nélkül az ország külső adósságának ügyét tárgyalják. A fővárosi Expreso idézte Rafael Correát, aki bejelentette, hogy az államadósság eredetét 16 hónapig vizsgáló bizottság tagjai megtalálták azt a 200 politikust és pénzügyi szakembert, aki felelős az ország eladósításáért 1976 és 2006 között. A legnagyobb példányszámú liberális El Universo azt a mondatot emelte ki a baloldali elnök beszédéből, hogy nem csak bíróság elé akarja állítani őket, hanem meg akarja tagadni a törvénytelen, a korrupció révén felhalmozódott tartozás kifizetését. A lap egyelőre három érintett ország – Brazília Spanyol, és Olaszország - hiteleivel kapcsolatban közölte, hogy a bizottság törvénytelenségeket állapított meg azokról. "
(Ollóztam a http://www.mno.hu/portal/598888 lapról) -
Epikurosz #140 JFK-t is a bankok tették el láb alól? -
kukacos #139 "Akarsz konkret eseteket latni, hogy mit mikor es hogyan vettek at a bankok?"
Igen, pontosan. Ez részben válasz #135-re is: én tökéletesen meggyőzhető vagyok, ha példákkal illusztrálod, hogy a FED-nek, a központi bankoknak vagy csak úgy a bankoknak létezik bármiféle akarata a pénzügyi területeken és a saját mérlegükön túl, amelyet érvényesítenek a hitelezésen keresztül.
Olyan példát, amelyben kormányok is fontos szereplők, nem fogadok el, mert abban abszolúte egyetértünk, hogy a politika ma nagyon nagy részben financiális úton zajlik. Ha a világbank nyújt neked hitelt, cserébe elvárja a kapitalista elvek érvényesítését, a határok megnyitását, sőt, abszolúte egyetértünk, hogy igyekszik minél szorosabbra fonni a gazdasági szálakat, de - és ez itt a lényeg - ezt NEM a központi bank találja ki, hanem a pénzügyi rendszer mögött álló kormányok. A hatalom koncentrációjáról alkotott véleményed teljesen kifordított: mi a frásznak kell szerencsétlen FED-et hibáztatni valami olyasmiért, ami neki nem is feladata ebben a bizniszben? A gazdag érdekcsoportok amúgy is nagyjából meghatározzák a kormányok politikáját, teljesen felesleges ebbe a központi bankokat, mint "háttérhatalmat" belekeverni.
Mellesleg marhára örüljünk annak, hogy a kapitalizmus ma financiális úton zavarja le a politikai befolyásolást, mert az alternatíva az, hogy tankokkal és atombombával. Az, hogy a második vh. óta nem volt jelentős konfliktus, az az atomfegyvereken túl a globalizációnak köszönhető. Az is észrevehető, hogy az ügyes nemzet maximálisan az előnyére tudja fordítani a rendszert akkor is, ha egyébként hátrányból indult, lásd Kína üstökösszerű felemelkedése, aminek még nincs vége. Tehát szó nincs róla, hogy ebből a rendszerből csak a gazdagok profitálhatnak.
Abszolúte egyetértünk a kapitalizmus mechanizmusában, így abban is, hogy a hitelezés keményen hajtja a gazdaság résztvevőit a profit irányába, biztosítva a folyamatos és kegyetlen versenyt. Itt az ok-okozati lánccal van problémám. Te megjelölöd a bankrendszert mint végső okot, ami csacsiság. A hitelezés csak egy piaci igényt elégít ki, a végső ok valójában az emberek és a gazdaság szereplőinek kapzsisága. Ha mindenki csak akkora bizniszbe vágna bele, csak akkora házat venne, amekkora tőkéje van, a hitelezésre semmi szükség sem lenne. Ehelyett mindenki tovább akar nyújtózkodni, mint ameddig a takarója ér, kockázatot és extra költséget (kamatot) vállal, hogy övé legyen a legnagyobb biznisz. A profithajhászás a rendszer eredménye, viszont a rendszer az emberi viselkedés eredménye. Természetesen a mókuskerék felépülése után sok önerősítő mechanizmus is beindul, de tisztán kell látni, hogy a mókuskereket mi építettük magunknak.
Folyt köv... -
kukacos #138 Csak röviden, később részletesen, mert dolgozom. Azzal az állítással kezdted, hogy a bankok elvonják az erőforrásokat. A bankok által a rendszerből kivont erőforrások mennyisége teljesen tisztán mérhető: ez a kereskedelmi bankok tőkéjének összege. Ez az adatok alapján messze nem a világ leghatalmasabb iparágává teszi a bankokat. A mechanizmus ismertetésével bemutattam, hogy anyagi javakat lényegében nem halmoznak fel. De mintha ezzel már kezdenél is egyetérteni, mert az érvelésed egyre inkább arra tolódik, hogy hatalmi tőkét halmoznak fel, nem anyagit. Így van? -
remark #137 Oke, rendben. Nem 90% az a 90%.
De mire reagaltal egyaltalan? Azt vitatod hogy a kamatokbol rengeteg penz osszejon? Talan azt vitatod hogy a banknak lenne barmi hatalom is a kezeben, mindezt azzal magyarazod hogy sem vasarloereje nincs sem mas modon nem tudja erdekeit ervenyesiteni.
De tudja. Probald meg ugy elkepzelni a dolgot hogy az ossszes forgalomban levo penz vegeredmenyben a banktol szarmazik. Ha a bank nem ad hitelt, akkor nincs gazdasag sem, igy mindenki a hid alatt hal meg az éhségtõl. Mi nagyobb hatalom kell neked még?
A bank termeszetesen nem fog olyat lepni, aminek kovetkezteben bukhatja a monopolhelyzetet, azaz bukhatja a biztos uzletet. Ezt most ugy erzem ki kellene fejtenem, mert nem erted, de nincs erom hozza. Azt a hulye 90%-ot is elirtam mar, tobb hiba nem kell. -
remark #136 "Még annyit: teljesen rosszul tudod, a bank NEM a kamatot nyeri, hanem a neked kínált kamat és az általa fizetett kamat különbségét."
A kozponti banki hitelek 100%-a "koltsegmentes". A kereskedelmi bankok hiteleinek ~90%-a "koltsegmentes". Remelem erted hogy ez mit jelent. Azt jelenti, hogy a bankok nyeresege joval nagyobb mint amit te kepes vagy felfogni. -
remark #135 "Mégegyszer felteszem a kérdést: mi tudna meggyőzni arról, hogy a központi bankok hálózata NEM tör világuralomra?"
A kapitalizmusban MINDENKI vilaguralomra tor. Ez a lenyege a rendszernek. Minel nagyobb szamokat produkalni minden evben mig vegul mar akkora szamokat produkalunk aminek realgazgasagba torteno ultetesehez 10 Fold meretu bolygo sem lenne eleg. Es maganak a folyamatos novekedesi kenyszernek a forrasa az maga a bank. Nem elmeleti forrasa, mert ideologiai szinten gondolhatnak az emberek, a vallakozok, a politikusok egyebkent is azt hogy a novekedes jo, es kituzhetnek ezt celul. A bank az a mechanizmust biztositja ahhoz, hogy a novekedesi kenyszert mindig mindenki, a legnagyobbtol a legkisebbig erezze a nap minden perceben. Hogy soha senki ne feledje egyetlen percre sem, hogy nem eleg tulelni, nem eleg jol elni, "jobban kell elni" mint tegnap, azaz tobb eroforrast kell magunkon es a cegunkon atfolyatni mint tegnap, mert kulonben mi a fenebol fizetjuk ki a kamatokat?
A bankrendszer uzleti vallakozas. Nem jotekonysagi intezmeny, nem az allam altal letrehozott segelyszervezet ami az allampolgarok jo elete felett õrködik. A bankoknak abbol van penzuk, hogy te csinalsz valamit, es ok ennek a valaminek az eredmenyebol lecsippentenek valamennyit. A csippentes valszeg rossz szo, mert az esetek tobbsegeben nem csippentenek, hanem markolnak. 10 marokkal, sot, markoloval. Nezd meg mennyi eroforras megy el arra hogy a hitelkamatokat ki tudja fizetni egy haztartas, egy ceg vagy az allam. Vilagunkban borzalmas mereteket öltött már az adossagszolgalat.
Tehat mit jelent az, hogy a bank vilaguralomra tor? Azt jelenti, hogy szeretne vilagmeretu monopolhelyzetben lenni, minel kevesebb valutat szeretne, azaz minel kevesebb kozigazgatasi teruletet szeretne. Mert abban a rendszerben mikor a kapitalizmus tolti be a tarsadalomiranyitas szerepet, es ezt a gyakorlatban a bank valositja meg, ott a kozigazgatasi egysegeket nem az orszaghatarok hatarozzak meg, hanem azt hogy hol van ugyanazon valuta hasznalatban.
A vilaguralomra tores nem opcionalis. Ez nem elmelet. Ez szimplan igy van, es ez nem is lehet mashogy a jelenlegi jatekszabalyok mellett. Egy teljesen ujfajta jatekot kellene kozosen megalkotunk ahhoz hogy esely legyen arra hogy minden mashogy legyen, es ne a kozpontositas (=vilaguralom, vilagmonopolium) legyen a cel, hanem a decentralizacio (=onrendelkezes, diverzifikacio). Itt azt targyaljuk meg tulajdonkeppen, hogy milyen a vilagot uralo vilagkep. Hogy milyen az a rendszer, ami vilagunk jovojet biztositja. Csak epp a gazdasagi oldalrol kozelitunk, mert a gazdasag a kontroll lenyegi resze, ami nem mas mint az eroforrasok feletti kontroll.
Es hogy kinek az erdeke az eroforras kontroll? Mi a celja ezzel, es milyen mas kontroll eszkozoket alkalmaz? Ez lenne a beszelgetes folytatasa, de maradjunk a gazdasagnal, hisz meg itt sem jutottunk dulore.
Tehat a kerdesed az, hogy hogyan tudnal annak az ellenkezojerol meggyozni, amit fent leirtam.
Mutasd be hogy az a vilagkep ami bennem kialakult, hamis. Hogy az az egymast alatamaszto es tokeletesen osszekapcsolodo ezernyi reszlet mind hamis, vagy nem kapcsolodik ossze. Ez lehetetlen vallalkozas lenne. Ugyhogy eleg ha az alapokat osszedontened. Nem tudom neked az alapokat ugy megfogamazni hogy konnyen ki tudj valasztani egy megcafolhato reszletet, ugyhogy altalanossagban irok, te meg cafolj meg barmit amit tudsz:
-A "nyugati tipusu demokraciakban" hatalom annak kezeben van, aki a penzt kibocsajtja.
-A penz kibocsajtasara a banknak (bankrendszernek) monopoliuma van.
-A bank teljesen fuggetlen, tenyleges ellenorzesi joga senkinek nincs.
-A bankok vilagmeretu halozatot alkotnak, igy felesleges a bankrendszer megnevezes, osszefoglalo neven mar ma is lehet a bankokra szimplan "bank"-kent hivatkozni, ahol a bank egyfajta vilagbankot (a bankok vilaghalozatat jelenti).
-Ergo a bank azt csinalja, amit akar, vilagmeretu bankhalozat eseten a vilagban az tortenik amit a bank akar.
De ha nekiallsz ebbol barmit is megcafolni, ugyanazt a beszelgetest kapjuk ami mar egyszer holtpontra jutott. Ugyhogy szerintem inkabb kezd el azon gondolkodni, hogy biztos-e az hogy amit allitok, az hamis? Nem te jossz elo hamis ervelessel? Nem te krealsz egy osszeeskuves elmeletet? Nem az a te osszeeskuves elmeleted hogy a vilagot az emberekbol fakado kapzsisag uralja, meg a kisemberek osszeadodo gonoszsaga es onzosege okozza a problemakat, es az egyetlen jo a rendszerben, az a minden problemak megoldoja, az onzetlen kozponti bank? Nem nekem kellene inkabb feltennem a kerdest szamodra, hogy megis mi az amivel meg tudnalak gyozi arrol hogy a vilagnezeted tevedeseken alapul? Nem nekem kellene inkabb teged analizalni, es ravilagitani arra hogy milyen tevedesek sorozata vezethetett oda hogy ma ilyen gorcsosen ragaszkodj a hitedhez? Olyannyira hogy meg a tenyeket is elutasitod.
"Lejjebb írtam: beteg összeesküvés-elmélet az, ami kiagyalójának cáfolhatatlan."
Nos. Ilyen a te osszeeskuves elmeleted? Beteg lenne? Es hiabavaloan faradozom hogy bemutassam szamodra hogy milyen a valosag?
Latod, ide vezet az, ha nem ragaszkodsz a tenyekhez, hanem nekiallsz osszeeskuves-elmeletekrol irni... Ezen a ponton szakad meg mindig a beszelgetes, ahogy eddig mindig is. -
remark #134 "A fiat pénz rendszerében a pénz termék, a központi bank terméke. Ugyanolyan, mint mondjuk a számítógép vagy a televízió."
Nem. Hiaba termek, semmilyen egyetlen mas termekhez sem hasonlithato. A penz eltarthato barmeddig, visszatarthato barmeddig, univerzalisan bevalthato mindenre, valamint barmikor barmennyi barmikor a semmibol is krealhato, valamint barmennyi barmikor megsemmisitheto. Nincs egyetlen egy olyan termek sem amelyik ilyen, igy a penz semmilyen mas termekhez sem hasonlithato. A penz a termekek kozott a kiraly, a penz az Az Egy Gyűrű amelyik uralkodik a tobbi felett
"A központi banknak csak a mennyiségre van befolyása, a pszichés részre nem."
A psziches reszre (amit te annak nevezel) is hatasa van a banknak: ha bevon hiteleket, a penz mennyisege csokken, es megno a kereslet. Ennyi. A "bank run" az egy tipikusan olyan dolog ahol tisztan lathatod hogy milyen modon befolyasolja a "psziches" reszet a bank a dolgoknak. Mestersegesen tudjak az inflaciot es a deflaciot eloidezni, minden komolyabb erofeszites nelkul, uj penz krealassal vagy a penz megszuntetesevel. Es a piacnak nincs sok valasztasa, megfizeti a penz mindenkori arat. Mivel a penzkibocsajtasra jogosultak monopolhelyzetben vannak.
"Magyarán semmi értelme arról beszélni, hogy a központi bankhoz pénz áramlik, vagy hogy a központi bank vagyonokat halmoz fel."
A bankrendszer egeszet probald mar meg egyszer ugy nezni ahogy az valojaban van: egy egyseges egeszkent.
A kozponti bank vagyonfelhalmozasa egyebkent sem igy mukodik. Nem hiszem el hogy ennyire nehez elkepzelni hogy mirol irok. Kitalalt szimbolikus pelda: a FED-et iranyitok eldontik hogy ok most X dolgot el akarnak erni. Pl. legyen az hogy atveszik az iranyitast a kukoricatermeles felett. Gyartanak egy kupac penzt, es allami beruhazasokon vagy kereskedelmi banki hiteleken keresztul beleteszik olyan cegekbe akik hajlandoak a FED eredeti celjat vegrehajtani, persze BUSAS "ugynoki dij"-ert cserebe. A ceg megalakul, es valamilyen modon (felvasarlas, es mas tisztesseges es tisszessegtelen uzleti praktikakkal - ezekrol gondolom tudsz te magad is) lenyomja az osszes versenytarsat. Mivel a FED, azaz a hatalom a hata mogott all, ugyis nyer, elobb vagy utobb. Ha kell tizezer uj torvenyt fogadtatnak el ami vegul a FED altal favorizalt ceget hozza ki gyoztesnek, de megoldjak. De mivel ez a favorizalt ceg a forrasokhoz csak akkor jut, ha azt csinalja amit mondanak neki, igy a FED valik iranyitova. Ennyi a peldam. Rovid, de talan ertheto.
"Analógiaként lehetne hozni a gyémántot, amit ha jól tudom, jelenleg néhány kartell tart kézben."
Gyemant nem jo analogia. Tudnod kell magadtol is hogy miert. A penzre nincs jo analogia.
"Pont, ahogy a pénz is csak egy közvetítője az árucserének. Hasznos papír, semmi más. Ettől a hadseregnek a főparancsnok adja ki a parancsot, és a Honda vezetője dönt arról, melyik országba exportál autót."
Latom ez az a pont amit nehez felfognod. Ha a bank ad valamilyen celra penzt, akkor az a terulete a gazdasagnak nekiall fejlodni. Ha nem ad, akkor nem. Pl. vannak mindenfele megpalyazhato EU hitelek, vagy vannak a bankoknal celhitelek. Mit gondolsz ennek mi a kovetkezmenye? Amilyen fajta celhitel van, az a terulet jobban fog fejlodni mint a masik. Gondolom ez kovetheto, es belathato. Hiszen ki is mondjak, megpedig nagyon hangosan, hogy most X agazat fejlesztese a cel, ezert X agazat olcso hiteleket kap. Ennel nyilvanvalobb mar nem is lehet. Tehat talan az is egyertelmu, hogy az hogy bizonyos agazatok jobban fejlodnek, az nem kovetkezmeny, hanem cel. A FED (maradjunk a FED-nel) kitalalja hogy mostantol jobban favorizalja az elektromos autokat. Eleg azt mondania, hogy akkor adok forrast ha elektromos autokra koltitek, es kesz, az elektromos autok maris lenyomtak a benzines autokat.
Ez megint csak szimbolikus pelda, de gondolom ertheto hogy mirol beszelek. Igy mukodik az eroforras visszaosztas rendszere. Elvonjak, kozpontositjak, majd visszaosztjak. Igy az egesz tarsadalom abba az iranyba fejlodik, ami a banknak kedvezo.
"*Pont ezért* van sok bank, hogy ne legyen monopólium, és az egymással ellentétes érdekek garantálják, hogy a bankok versenyre kényszerüljenek az ügyfelekért."
Nincs egymassal ellentetes erdek. Akkor latom ezt megsem tisztaztuk. A bankok egy egyseges vilagmeretu halozatot alkotnak. Persze van par kivetel, de azok nem rugnak labdaba egyebkent sem, ezert elhanyagolhatoak. Errol irtam mar valahol, es ha elsore nem sikerult erthetoen elmagyaraznom, akkor gondolom masodszorra sem fog sikerulni, ugyhogy hagyjuk.
De remelem legalabb annyit latsz, hogy errol mar irtam neked oldalakat.
"Értem én, hogy szerinted igenis monopólium van, és a Honda vezetőjét valami titokzatos módon a bankrendszer kényszeríteni tudja, hogy hova küldje az autóit. Már beszélgetésünk elején írtam, hogy ez pillanatok alatt kiderülne. Ha egy cég pontosan ugyanakkor, ugyanolyan feltételekkel kapna hitelt minden banktól vagy nem kapna, elég gyorsan rájönne, hogy összefogtak ellene, és a hitelintézetek valami olyasvalamibe akarják kényszeríteni, amit ő nem akar. Azt állítod, hogy ez így történik, de az elmúlt kétszáz évben ez még senkinek sem tűnt fel, senki sem dobott fel konkrét eseteket a gazdaság milliónyi szereplőjéből. Beláthatod, hogy ez ökörség."
Hat ez az, hogy ez folyamatosan mindenkinek feltunik, csak pont neked nem. Nagy meretekben nincs verseny. A szinpadon az orrod elott megy a latvanyos harc, legalabbis annak imitacioja. A szinfalak mogott pedig minden osszekapcsolodik egyetlen nagy halozatta. Igazi harc addig van, mig a halozat be nem kebelezi az adott ceget. Addig van igazi harc. De te azt is nagyon jol tudod hogy soha ilyen kevesek kezeben nem volt meg ilyen sok ceg. Soha nem volt meg ennyi oriasceg. Ez is biztos benne van a Pocket World-ben. Es ez meg pontosan azt igazolja amit en mondok.
"A gazdaság állapota, a központi bank céljai legtöbbször a kamatszinteken át jelentkeznek, amit a gazdaság szereplői vagy bevállalnak, vagy nem. Nem muszáj kölcsönt felvenni."
Ezt sem erted. Nincs olyan hogy nem veszel fel kolcsont. A penz maga mint kolcson teremtodik. Tudod hogy ez mit jelent? Azt, hogy akkor is fizeted a kamatokat, ha te nem vettel fel hitelt. Mert a kamat beleepul mindennek az araba. Ha pek hitelbol vette a konyhakeset, akkor a hitelkamat beleepul a kenyer araba. Es mivel az a pillanat amikor a penz megjelenik a gazdasagban az ma mar kizarolag hitelfelvetel lehet, igy ha az egyetlen hitelfelvevo az allam lenne csak, akkor is fizetnel kozvetve hitelkamatot, mert mindennek az araban megjelenne, mert az allam magasabb adokat lenne kenytelen beszedni. Mit gondoltal miert fizetsz adot? Annak nagy resze is hitelkamatokra megy el.
"A központi bank nem hitelez más országoknak, magyarán a központi bank nem képes más országok eladósítására. Erről ennyit."
Ne viccelj mar. IMF mit csinalt? Az IMF penze honnan jon? Nem tudom hogy az IMF teremthet-e penzt, ha igen, akkor az IMF az egyfajta kozponti bankok felett allo szuperbank. Ha pedig nem, akkor valamelyik, vagy tobb kozponti bank altal az IMF szamara rendelkezesre bocsajtott penzt osztja szet. Ez a reszlet lenyegtelen. A lenyeg hogy az IMF odaadja a penzt pl. Kongonak, igy az onnan kezdve adossa valik, ugy nagyjabol es hozzavetolegesen... örökre. Adossa, azaz at kell alakitania az orszag teljes eletet a hitelezok akaratanak megfeleloen. Ne mondd hogy errol te nem tudsz! Ez tortent minden orszaggal a Foldon, beleertve Magyarorszagot. Ha ezt is letagadod, akkor ez mar a fej homokba dugasahoz lesz hasonlithato.
"Javaslom olvasgatásra még az MNB alapító okiratát:
Az MNB részvénye a Magyar Állam tulajdonában van. A Magyar Államot mint részvénytulajdonost (a továbbiakban: Részvényes) az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: Miniszter) képviseli.
Különösen érdekes még a 6. fejezet, az MNB ellenőrzése. Elég meggyőzően bemutatja, hogy az MNB széleskörű állami felügyelet alatt áll."
Aham, ahogy azt te szeretned:
"A felügyelő bizottság ellenőrzési hatásköre nem terjed ki a 4. § (1)-(7) bekezdésében meghatározott feladatokra..."
Csak peldakepp hogy mibe nem szolhat bele a felugyelo bizottsag: nem szolhat bele a monetaris politikaba. Innen kezdve tok mindegy hogy mibe szolhat bele, hiaba szolhat mondjuk bele abba hogy milyen szinu legyen az uj 100.000-es bankjegy, az MNB alapvetoen azt csinal amit akar.
Egyebkent meg nem ertem hogy hogy jutott megint ide a beszelgetes. Az MNB fuggetlen, te magad mondtad, vagy nem igy lenne? Most meg azt bizonygatod hogy szeleskoru ellenorzes alatt all? Megbizonyosodtal te egyaltalan hogy mit takar a valosagban ez a szeleskoru ellenorzes? Pl. vegigolvastattad velem a 6-os paragrafust az alapito okiratban. De te magad felfogtad hogy mi van abban a paragrafusban? Pl. mit csinal a konyvvizsgalo? Nem csinal mast mint korulnez. Megkap ilyen meg olyan adatokat. Aztan leirja egy papirra hogy mit latott, es a tulajdonos asztalara teszi. Na es mit csinal a tulajdonos ezzel a papirral? Tudomasul veszi. Igen, mast nem csinalhat, mert nem utasithatja az MNB-t, ahogy az a jegybanktorvenyben le is van irva. Ugyhogy persze, szeleskoru ellenorzes valosul meg, csak nem ugy ahogy te gondolod. Az MNB szeleskoruen tajekoztatja a kormanyt arrol hogy epp mihez van kedve. A kormany meg rabolint. Ez igy mukodik a gyakorlatban. Legalabbis a torvenybol ez igy derul ki. -
remark #133 "Á, nem állnak meg ilyen apróságoknál, konkrétan azt írtad, hogy "orszagok komplett gazdasagat is kepesek ilyenkor szõröstõl-bõröstõl bekebelezni". Most már csak finoman manipulálják. Folyamatosan módosítod az álláspontod."
Nem modositom az allaspontomat, hanem megyunk bele a reszletekbe. Egyreszt. Mert gondolom azt felfogtad hogy evszazadok vilagtortenelmerol beszelgetunk. Amirol veszelyes altalanositva beszelgetni, mert felreertesre adhat okot. De egy ilyen forumon mi mas modon lehetne mashogy?
Masreszt tobbfele modon szereztek a bankok jogot a kulonfele dolgok iranyitasara. Mas modon szerzik meg az allam felett es mas modon szerzik meg cegek felett, mas modon szerzik meg a maganemberek felett, mas modon szerizik meg a kozponti bankok felett, es a mas modon a kereskedelmi bankok felett, soroljam meg? Mit gondolsz hogy majd mindegyiket reszletesen leirom "par mondatban" ugy hogy ketseget kizarolag bizonyitva legyen hogy ugy tesznek ahogy irom? Hasznald a jozan eszed es mikor hivatkozok valamire roviden egy mondatban, akkor probald meg elkepzelni hogy mire hivatkozok. Altalanossagban beszelgetunk, es ha altalanossagban beszelgetunk akkor csak altalanossagokat tudok leirni. A komplett gazdasag bekebelezese meg megint csak egy kulon eset, nem fogom kireszletezni hogy mirol van szo, ha nem erted akkor ugyis rakerdezel hogy mirol beszelek, vagy nem? Ha nem kerdezel ra, akkor azt hiszem, hogy erted hogy mire celzok, mert eddig akarhanyszor nekialltam reszeltesen leirni dolgokat, azt irtad hogy az egyertelmut magyarazom. Hat ha ennyire tisztaban vagy a bankrendszer mukodesevel es a tortenelemmel, akkor gondoltam megengedhetem magamnak a luxust hogy csak celozgatok megtortent esemenyekre. De ha megsem tudod mirol beszelek, akkor tenyeg azzal van a baj hogy nem irom le elegge reszletesen a dolgokat es ezert csak osszezavarlak.
Akarsz konkret eseteket latni, hogy mit mikor es hogyan vettek at a bankok? Vagy mit szeretnel mit irjak le? Te vagy az aki nem erti hogy en mirol beszelek, ugyhogy mondd el mit nem ertesz!
"A bank a hitelkihelyezéseknél nyilvánvaló dolgokat ír elő. Például ha egy cég hitelt kap, akkor a bank előírja, hogy a cégvezető nem költheti nőkre, hanem mondjuk a cég bővítését kell vele finanszírozni. Ha lakáshitelt kapsz, lakásra kell költeni, milyen meglepő. Elég nehéz ezzel bármit is kontrollálni."
#121-ben leirtam hogy mi modon jut iranyito szerepbe a bank. Te a fentiekben arra amit ott leirtam nem utaltal sem ugy hogy egyetertesz vele, sem ugy hogy nem ertesz egyet vele. Amivel elojossz, az az evidencia kategoria, es azzal tenyleg nem iranyit a bank semmit. De en nem is errol beszelek. Hogy mirol beszelek az meg le van irva #121-ben.
"A vagyon koncentrációja a kapitalizmus szerkezetéből következik."
Pontosan errol beszelunk. Es a mechanizmus amin keresztul megvalosul mindez, az a bankrendszer. Ugy latom erted hogy mi megy a vilagban, csak nem tudod osszekapcsolni azt ami a vilagban megy azzal amit a bankok muvelnek.
"A lényegi kérdés az, hogy végsősoron profitál-e a rendszerből az a bizonyos dolgozó ember is."
Nem. A kerdes az, hogy elkepzelheto-e olyan allapot hogy ha mindenki ugyes, akkor mindenki profital. A jelenlegi rendszerben nem. Erted hogy ez miert van igy, vagy reszletezzem ki?
Mivel mindenki nem jarhat jol, ezer az eletunk nagy reszet arra forditjuk hogy mas hasonlo sorsu emberre hadakozva, azokat kulturatol/orszagtol fuggoen nyiltan vagy burkoltan, jobban vagy kevesbe elnyomjuk magunk is. Ez az a pont amire azt irtam hogy aki a penz korforgasaban barmilyen modon reszt vesz az, az a bankok eroforras-elvonas uzletenek egyik kihelyezett ugynoke lesz. Hajtani fog azert, hogy o sajat maga, vagy a szervezet amelyiknek dolgozik elnyomhasson masokat. Mindenki elnyom valakit, a sor vegen allok meg hullanak szazezresevel. Eletunk ertelme az lett, hogy mindenaron elkeruljuk a sor veget.
"Most akkor azon siránkozol, hogy aki rátermettebb, jobban boldogul? Aki jól helyezkedik és szerencsés, az gazdagabb, aki nem, szegényebb?"
Nem. Azon sirankozok tobbek kozott, hogy nem erted hogy mindezt a helyzetet milyen modon idezi elo a bank maga. A kamattal terhelt penz maga.
Nem tettem javaslatot arra nezve hogy ha igy rossz, akkor hogyan legyen mashogy. Nem tettem, mert nem az alternativak kidolgozasa a celom. A celom csak annyi, hogy megertsd hogy jelenleg ki kivel van, es ki mit idez elo. A bankrendszer nem csinal mast (altalanositva) mithogy mechanizmust szolgaltat a kapitalizmus szamara ahhoz hogy az eroforras elvonas, a vagyon koncentracioja, a hatalom koncentracioja, es igy a kozpontositott tarsadalomiranyitas megvalosulhasson. Ehhez a bank elengedhetetlen. Ha nem lenne a bank, akkor lehetne egyesevel futni az emberek utan, es mindegyiket egyesevel arra kenyszeriteni hogy azt csinalja amit a kozpontban mondanak (es a kozpontban mindig azt mondjak hogy dolgozz! szolgalj!). De bankrendszer eseten nem kell minden ember melle egy rendor, azok igyis csinaljak azt ami elo van irva, azaz dolgoznak es szolgalnak.
Nem az a lenyeg hogy ez szerintem jo-e hogy igy van vagy sem. A lenyeg az, hogy igy van. Legalabb ismerjuk el hogy igy van, es lassunk tisztan, es akkor vagy elgondolkodunk azon hogy mit lehetne mashogy csinalni, vagy ha nem, nekem ugy is jo. A lenyeg hogy ne hazudjunk magunknak! -
kukacos #132 Még annyit: teljesen rosszul tudod, a bank NEM a kamatot nyeri, hanem a neked kínált kamat és az általa fizetett kamat különbségét. A bank nem a saját pénzét adja kölcsön, hanem más bankok és részben a központi bank pénzét, a fractional reserve system keretén belül megturbózva, amiért ő maga is kamatot fizet. Magyarán a bank nyeresége jóval kisebb, mint az általad fizetett kamat. -
kukacos #131 Államosított bank az, aminek az állam átvette az irányítását. Pl. a Northern Rock az Egyesült Királyságban:
http://en.wikipedia.org/wiki/Nationalisation_of_Northern_Rock -
kukacos #130 Ne akard a számba adni, hogy mit mondtam. Lejjebb írtam: beteg összeesküvés-elmélet az, ami kiagyalójának cáfolhatatlan. Mégegyszer felteszem a kérdést: mi tudna meggyőzni arról, hogy a központi bankok hálózata NEM tör világuralomra? Mert ha nincs ilyen eset, és lejjebb ennek jeleit látom felfedezni abban, hogy *bármilyen* tevékenységét negatívan magyarázod, akkor vedd észre, hogy bezártad magad egy kalitkába, és eldobtad a kulcsot. -
kukacos #129 #121, 126, 127 a bankrendszer mechanizmusáról:
Alapvető közgazdasági fogalmakkal sem vagy tisztában.
A fiat pénz rendszerében a pénz termék, a központi bank terméke. Ugyanolyan, mint mondjuk a számítógép vagy a televízió. Birtoklása iránti igényt a gazdaság többi szektorának pénzhez való viszonya határozza meg. Előfordulhat, hogy a kutyának se kell (ez a hiperinfláció), de előfordulhat az is, hogy hirtelen mindenki pénzt akar birtokolni (defláció). Egy termék értékét a ritkasága és a birtoklási vágy *együtt* határozza meg. Lehet valami marha ritka, de a kutyának se kell, de lehet belőle sok, mégis mindenki gyűjti. A központi banknak csak a mennyiségre van befolyása, a pszichés részre nem.
A pénz a központi bank speciális terméke, mert a központi banknak eleve végtelen sok van, ugyanis annyit állít elő, amennyit akar. A FED már most végtelenül gazdag dollárban, az MNB meg forintban. Ha akarja, százcsillió dollárt penget ki akármiért, csak hozzábiggyeszt néhány nullát a számlájához. Magyarán a FED-nek akármennyi bevétele is jelentkezik dollárban, a vagyona egyáltalán nem változik, végtelen marad. A központi banknak csak pénzbevétele és kiadása jelentkezik, mert egyetlen funkciója, hogy más bankoknak hitelezzen. Magyarán semmi értelme arról beszélni, hogy a központi bankhoz pénz áramlik, vagy hogy a központi bank vagyonokat halmoz fel.
Analógiaként lehetne hozni a gyémántot, amit ha jól tudom, jelenleg néhány kartell tart kézben. Tegyük fel, hogy a monopólium tökéletes, és gyémántot csak a kartell tud kiadni. A világ rengeteg gyémántot termel, de a kartell csak keveset bocsát ki, hogy ékszerként keresett termék maradjon. Ha pedig nagyon keresett, akkor sokat. Ebből nem következik, hogy a világot a gyémántkereskedők tartják kézben. A gyémánt csak egy szelete a gazdaságnak. Pont, ahogy a pénz is csak egy közvetítője az árucserének. Hasznos papír, semmi más. Ettől a hadseregnek a főparancsnok adja ki a parancsot, és a Honda vezetője dönt arról, melyik országba exportál autót.
A hitelkihelyezés monopóliuma valóban fontos monopólium lenne, mert tényleg lehet rajta keresztül érdeket érvényesíteni. Ebben semmi különleges nincs, minden monopólium extra hatalmat jelent, a fenti példában pl. a gyémántipar a kartell kezében van. *Pont ezért* van sok bank, hogy ne legyen monopólium, és az egymással ellentétes érdekek garantálják, hogy a bankok versenyre kényszerüljenek az ügyfelekért.
Értem én, hogy szerinted igenis monopólium van, és a Honda vezetőjét valami titokzatos módon a bankrendszer kényszeríteni tudja, hogy hova küldje az autóit. Már beszélgetésünk elején írtam, hogy ez pillanatok alatt kiderülne. Ha egy cég pontosan ugyanakkor, ugyanolyan feltételekkel kapna hitelt minden banktól vagy nem kapna, elég gyorsan rájönne, hogy összefogtak ellene, és a hitelintézetek valami olyasvalamibe akarják kényszeríteni, amit ő nem akar. Azt állítod, hogy ez így történik, de az elmúlt kétszáz évben ez még senkinek sem tűnt fel, senki sem dobott fel konkrét eseteket a gazdaság milliónyi szereplőjéből. Beláthatod, hogy ez ökörség.
A gazdaság állapota, a központi bank céljai legtöbbször a kamatszinteken át jelentkeznek, amit a gazdaság szereplői vagy bevállalnak, vagy nem. Nem muszáj kölcsönt felvenni.
A központi bank nem hitelez más országoknak, magyarán a központi bank nem képes más országok eladósítására. Erről ennyit.
Javaslom olvasgatásra még az MNB alapító okiratát:
http://www.mnb.hu/Resource.aspx?ResourceID=mnbfile&resourcename=alapito_okirat
Az MNB részvénye a Magyar Állam tulajdonában van. A Magyar Államot mint
részvénytulajdonost (a továbbiakban: Részvényes) az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: Miniszter) képviseli.
Különösen érdekes még a 6. fejezet, az MNB ellenőrzése. Elég meggyőzően bemutatja, hogy az MNB széleskörű állami felügyelet alatt áll. -
kukacos #128 "Nem az mondom hogy a FED vesz pár anyahajót mert van rá pénze"
Á, nem állnak meg ilyen apróságoknál, konkrétan azt írtad, hogy "orszagok komplett gazdasagat is kepesek ilyenkor szõröstõl-bõröstõl bekebelezni". Most már csak finoman manipulálják. Folyamatosan módosítod az álláspontod.
A bank a hitelkihelyezéseknél nyilvánvaló dolgokat ír elő. Például ha egy cég hitelt kap, akkor a bank előírja, hogy a cégvezető nem költheti nőkre, hanem mondjuk a cég bővítését kell vele finanszírozni. Ha lakáshitelt kapsz, lakásra kell költeni, milyen meglepő. Elég nehéz ezzel bármit is kontrollálni.
Ha most azon csodálkozol, hogy pénz végsősoron a felhasználható javakat előállító, dolgozó embertől a csúcs irányába áramlik, akkor ezt néhány nagy szakállú bácsi a múlt században már részletesen megtárgyalta. A vagyon koncentrációja a kapitalizmus szerkezetéből következik. Nekik sem tetszett, és nekem sem, szerintem a megoldás a személyes vagyonok maximálása lenne, de nem tudom, hogy működne a gyakorlatban.
A lényegi kérdés az, hogy végsősoron profitál-e a rendszerből az a bizonyos dolgozó ember is. A válasz az, hogy ha ügyes, igen. A tények azt mutatják, hogy ha jó helyre születik, ha értékes munkát csinál, ha jó politikusok irányítják az országát, ha szerencséje van és kedvezőek a gazdasági folyamatok, akkor gazdagon, jólétben, az elérhető maximális életkorban hal meg Nyugat-Európában, az USA-ban vagy mondjuk ötven év múlva Kínában. Pont úgy, mint ahogy az ügyes oroszlán jóllakik, a béna éhezik. Most akkor azon siránkozol, hogy aki rátermettebb, jobban boldogul? Aki jól helyezkedik és szerencsés, az gazdagabb, aki nem, szegényebb? -
remark #127 A hatalom egy kezben tartasanak a legfontosabb alapja a penz kibocsajtasanak kozpontositasa. Amig a penz egy bizonyos, es mindenkitol fuggetlen, immunitast elvezo szervtol szarmazik, addig a hatalmat ez a bizonyos szerv gyakorolja.
Ez a szerv lehet akarki es lehet akarmilyen szervezet, lehet az egyhaz, lehet az allam, lehet a kiraly, lehet a "bolcsek tanacsa", ez a resze a tortenetnek teljesen mindegy, a lenyeget kell megerteni, ami az, hogy aki a penz kibocsajtasanak monopoliumat birotokolja annak a kezeben van a tenyleges hatalom, ami raadasul tejhatalom. Ennyi a lenyeg, nem tobb.
Az meg ugye ertheto, hogy a hatalom birtoklasa valamint a fuggetlenseg, erinthetetlenseg, az immunitas, azok kez a kezben jaro dolgok! Egyik kovetkezik a masikbol, egyik eredmenyezi a masikat. -
remark #126 Nem tudom milyen bankokrol beszelsz. Mint az MNB? Ha nem, mondj egy peldat.
Egyebkent meg mit jelent az hogy ott ulnek az allam kepviseloi? Az allam "kepviseloi". Ez mit jelent? Milyen jogkort takar, milyen felelosseget takar? Most vagy torvenyadta lehetosege valakinek hogy beleszoljon a bankok mukodesebe, vagy nincs ilyen torvenyadta lehetoseg.
Az egesz beszelgetes lenyege az hogy megertsd, hogy a bank donti el hogy mi legyen, mert kizarolag a banknak a kezeben van tenyleges hatalom. Ha nincs bank (azaz nincs kozpontositott penzkibocsajtas a mai formajaban), akkor nincs semmi sem. Nincs rendorseg, nincs birosag, nincs hadsereg, nincs semmi azon erok kozul amit ma hatalomkent azonositunk. Vagy ha van is, akkor teljesen mas alapokra epul, egy teljesen mas vilagban, ami ossze sem hasonlithato a mostanival. A mostaniban a csucsragadozo az a bank. (Mar azon szereplok kozul ameddig a hetkoznapi ember szeme ellat...)
De mar errol is volt vitam regen, hogy kie a tenyleges hatalom: http://www.sg.hu/listazas.php3?id=1210150480
Azt hogy mitõl döglik a légy, regota tudjak. Ehhez kapcsolodó idezet, tessek minden szavát halálosan komolyan venni (komolyan, és ne szó szerint, tehát a lenyeget tessek megerteni!):
"Sztárcsinálók: Történelmi lecke császárfiúknak
Seneca:
Csak egy-két kérdés van hátra még.
Alulról kezdjük: mért kell a nép?
Néró:
Nagyszájú bunkók! Ez nem vitás...
Bevesznek mindent, hogyha formás,
Ha ínycsiklandozó a tálalás.
Seneca:
Felettébb frappáns konklúzió.
A másik kérdés beugrató:
A pénz, vagy fegyver a fontosabb?
Néró:
Kapásból vágom rá a választ:
A fegyver az, hiszen hatalmat ad.
Seneca:
Egy nagy-nagy túrót, kisfiam!
A pénz az első, te oktalan!
Elmondom újból, hogy megjegyezd:
Ameddig érték lesz a pénzed
A széltől is megóv a hadsereg!" -
remark #125 Mult idot hasznaltam, azaz a tortenelemre hivatkoztam. Mar egyszer megdontotte Iran kormanyat. Ez a lenyeg. -
kukacos #124 Azokról a bankokról beszélek, amelyek vezetésében tényleg ott ülnek az állam képviselői és döntéseket hoznak. Ezek az államosított bankok. Ők is a rendszer befolyása alatt álnak és más bankok utasításainak engedelmeskednek? -
Epikurosz #123 "az USA megdöntötte Irán kormányát "
Még nem. -
remark #122 "Te itt például szépen leírtad, hogy ha a bankok jót tesznek, azt is rosszindulatból teszik."
Te ezzel akarod alátámasztani hogy én összeesküvés elméletet gyártok? Nem a jó vagy a rosszindulat a lényeg, hanem az, hogy kizárólag az ő érdekeik érvényesülnek, az hogy valami jó is történik abból a pénzből amit legyártanak, az szimplán véletlen egybeesés.
Vagy fogalmazzunk máshogy. Ha most arról beszélgetnénk, hogy cégek milyen szemetek, mert csak a profitot tartják szemelőtt, akkor elhangzana ugyanaz amit te az én fejemhez vágtál. Ami nem más minthogy a cégek a profitért működnek, nem másért, nem az én két szép szememért, nem azért hogy nekem jó legyen, hanem kizárólag a profitért. Azaz mikor "egy cég jót tesz, azt is rosszból teszi", azaz mikor ad nekem egy teniszbérletet, akkor nem kedveskedni akar nekem, hanem motiválni akar, azaz megtesz mindent ami a hatalmában áll hogy a profit növekedjen.
Ez a kapitalizmus rendje, ne az én fejemhez vágd, hogy ez összeesküvés elmélet. Lassan ott tartunk, hogy minden amit én írok, az összeesküvés elmélet, és minden amit te írsz, az nem az, attól teljesen függetlenül, hogy miről írok. Ha most az írnám le hogy az USA megdöntötte Irán kormányát azért hogy visszaszerezze az ellenőrzést az olaj felett, akkor megkapnám a magamét hogy összeesküvés elméletet gyártok, miközben ez ma már mindenhol (hivatalos forrásokból is) elolvasható, hogy így volt.
Tehát mikor azt írom hogy egy üzleti vállalkozás (lásd: bank) mindent a profitért tesz meg, akkor összeesküvés elméletet gyártok, igaz? De bezzeg ha ezt a tényt arra lehetne felhasználni hogy megindokold hogy hülyeséget beszélek akkor mikor megkérdőjelezem annak létjogosultságát hogy a profit legyen a társadalom elsőszámú prioritása, akkor elküldenél melegebb éghajlatra, sőt valószínű még le is kommunistáznál. Mégis hogy van ez? Mi ez ha nem kettős mérce? -
remark #121 "A kibocsátott pénzt a bank nem arra használja, hogy földi javakat vásároljon vele. A rendszer kényszerein belül új pénzt kreál belőle, amit kölcsönad..."
De mivel a bank mindig meghatározza hogy mire használható fel a hitel, kér biztosítékokat is, innen kezdve miről beszélsz? Nem az mondom hogy a FED vesz pár anyahajót mert van rá pénze. Nézd már az egész rendszert összességében!
Először is a pénz az élet azon területeire megy, ami a bank szerint kívánatos. Tehát csak olyan területekre érkezik friss pénz, amit a bank jóváhagy. Ez a kontroll egyik eszköze.
Másrészt teljesen lényegtelen hogy kinek a tulajdonában van a hitelen megvásárolt dolog, a bank közvetve mindig "tulajdonossá" azaz irányítóvá válik két dolog miatt:
1) a kamat arra kényszeríti a hitelfelvevőt hogy kizárólag úgy költse el a hitelt hogy az a hitelkamatnál nagyobb profitot tudjon bezsebelni, ezáltal a hitelfelvevő a bank ügynökévé válik az "erőforrás-elvonás business-ben" (merthogy ahogy már leírtam, a banki termék nem más, mint "erőforráselvonási" termék és a bank nem más business-ben utazik mint az erőforrás-elvonás business-ben, más szavakkal: a hitelt nem lehet úgy elkölteni hogy azoknak jó legyen akikhez a pénz eljut, csak úgy lehet elkölteni, hogy azoknak akikhez eljut még rosszabb legyen mint ami a kamat mértékéből következik, ezért van az hogy a pénz mindig a kis szemétládákat találja meg, nem véletlenül, hiszen csak ők képesek kíméletlenül képviselni a bankok érdekeit, és behajtani az esedékes részleteket - és ezt még ki lehetne fejteni bővebben is, lásd bank társadalomirányítási szerepe)
2) a hitel bedőlése esetén is a hitelező érdekei kapnak prioritást, tehát a fedezetként használható értékek értékesítését is bank vezényli le, azaz pl. annak a kezébe kerül a fedezet, vagy bármilyen más értékesíthető érték akit a bank preferál, annyiért amennyit a bank preferál stb.
"A bank kizárólag a kölcsön kamatkülönbözetét nyeri. Abból aztán elég nehéz lenne egész országokat felvásárolni."
Nem érted. A hitel feltételekhez van kötve, másrészt a kamatok hosszú távon jóval meghaladják a tőkét, tehát nem kis összegekről beszélünk. Nem a bank válik szó szerint a tulajdonossá, de mégis, a kamatfizetés miatt, a megtermelhető javakból ő mindig részesül, ráadásul elsőbbséget élvez, azaz a bank akkor is ki lesz fizetve ha mindenki más éhenhal. És még egyszer: itt nem kis összegekről van szó, a kamat óriási mértékű erőforrás-elvonást tesz lehetővé.
Tehát persze, a bank Magyarországot sem vásárolta meg, mégis irányítja. Érdekes dolgok ezek, nem?
"...a világ legnagyobb bankja a Bank of America 91 milliárd dollárnyi tőkével..."
Állj! A kereskedelmi bankokról is megbeszéltük már, hogy azok csak kishalak. A banki üzlet lényege az, hogy az ő kezükben van a pénzkibocsájtás monopóliuma. Az igazi nagy üzletet a központi bankok nyúlják le, kezdve azzal hogy ők pár csip-csup hitelecske kihelyezése helyett ők komplett nemzetek nyakig történő eladósítását preferálják. És pontosan ezt is csinálják, nézz csak körül. Ez az igazán nagy üzlet, és ettől válnak igazán nagy urakká a bankok, mert ezen a jogosítványukon keresztül bárkit sakkban tarthatnak, beleértve a kormányokat, nemzeteket, kontinenseket.
A korrupcióról és a bankszervezet irányításáról annyit, hogy a pl. a CIA és hasonló szervezeteket is oly módon irányítják, hogy mindenki csak arról tud ami a saját munkájának az elvégzéséhez kell, semmivel sem többet. Ebben sincs semmi összeesküvés, mindössze ismerni kellene ezt a technikát. Keress rá arra hogy "compartmentalization":
"The basis for compartmentalization is that if fewer people know the details of a mission or task, the risk or likelihood that such information could be compromised or fall into the hands of the opposition is decreased. Hence, varying levels of clearance within organizations exist." -
remark #120 "Szóval minden bank magán. Mi a helyzet az államosított bankokkal?"
Most kezdjük az egészet elölről? Azt hittem ezt már megtárgyaltunk. Kezdve azzal, hogy az MNB _tulajdonosa_ az állam, és ezen a példán keresztül megbeszéltük hogy miért kell mégis úgy tekinteni az MNB-re mint egy magánbankra... -
kukacos #119 Szóval minden bank magán. Mi a helyzet az államosított bankokkal? Előfordulnak minden országban, minisztériumi tisztségviselők ülnek bennük. Nyilván ezt a sokezer embert mind lefizették vagy más módon elnémították. Általában is feltételezed, hogy tíz és százezer közgazdász, banki hivatalnok feje fölött évtizedeken át összehangolt döntéseket hoznak, és ezt olyan ügyesen csinálják, hogy nem lehet bizonyítani.
A másik jellemzője a konspirációs elméletnek, hogy cáfolhatatlan: hívője bezárta az agyát, elméletét támadhatatlanná teszi. Bármilyen tényt és az ellenkezőjét is meg tudja magyarázni az elméletéből. Te itt például szépen leírtad, hogy ha a bankok jót tesznek, azt is rosszindulatból teszik. Gondolkodj el kérlek: milyen tények fennforgása esetén hinnéd el, hogy a FED az, aminek állítja magát? Ha nem találsz ilyen tényeket, akkor a rendszered beteg, önmagát igazolja. Tudod, mint a viccben, azért piros az elefánt szeme, hogy jól elbújjon a cseresznyefán, és hogy nem találunk elefántot ott, bizonyítja, hogy milyen jól elbújt.
A recesszió-hitelkihelyezés gazdasági ciklusát mindenki nagyon jól ismeri, az egyetlen különbség, hogy a mainstream ezt a gazdaságban lezajló természetes folyamatoknak tulajdonítja, nem összeesküvésnek. Vizuális analógiák helyett esetleg elmagyaráznád, hogy tudnak ebből a bankok vagyont felhalmozni? A gazdaság nem mandulafa, ahogy az űrhajó sem szekér, noha van közös bennük. Egyetlen konkrétumot írtál:
"Es maga a recesszio folyamata nem mas, mint oriasi merteku profit bezsebelese, hiszen az arak alacsonyak, mindeki probal penzhez jutni (amit mestersegesen vettek ki a korforgasbol), es az uj penz honnan jon? Hat a penzt kibocsajtani jogosult bankoktol, akik ilyenkor fillerekert felvasarolnak mindent ami csak elkepzelheto. Orszagok komplett gazdasagat is kepesek ilyenkor szõröstõl-bõröstõl bekebelezni."
Ácsi. Ez oltári nagy szamárság. A kibocsátott pénzt a bank nem arra használja, hogy földi javakat vásároljon vele. A rendszer kényszerein belül új pénzt kreál belőle, amit kölcsönad. Amikor a kölcsönt visszafizetik, a pénz megsemmisül. A bank kizárólag a kölcsön kamatkülönbözetét nyeri. Abból aztán elég nehéz lenne egész országokat felvásárolni. Speciel itt van nálam a 2009-es Pocket World: a világ legnagyobb bankja a Bank of America 91 milliárd dollárnyi tőkével. Eladások alapján már csak a 21. cég a világon. A Wal-Mart forgalma négyszer akkora évente, mint a világ legnagyobb bankjának tőkéje. Nekem úgy tűnik, nagyon-nagyon kell még iparkodnia a bankoknak, hogy eljussanak a világhatalomig, az olajcégek sokkal közelebb állnak ehhez.
"kozben valamilyen rejtelyes modon egyre melyebbre merulunk a szarban"
Ami Magyarországon rosszul megy pénzügyileg, az a kormányok idiotizmusa, nem a központi banké. -
kukacos #118 Már leírtam egyszer, hogy nem a gazdagok oldalán állok, de a központi bankok támadása akkor is egetverő hülyeség.
Itt egy résztvevő újságíró beszámolója a Bilderberg-konferenciáról:
http://arama.hurriyet.com.tr/arsivnews.aspx?id=-607336
There were neither secret plans made, nor secret sentences uttered, nor secret decisions taken. It was no different than hundreds of other high-end international conferences I had attended. There was nothing different except for the influence of the participants.
Nyilván porhintés, hazudik, megvették kilóra.
A profik általában a tőzsdei csúcson vonják ki a tőkéjüket. Épp ezért profik, azért bíznak rájuk óriási összegeket, mert jól forgatják. Több információhoz férnek hozzá és tudnak olvasni az előjelekből. Sokszor még shortba is mennek a csúcson, erősítve az összeomlást. Csak az a bibi, hogy mindenki pontosan ugyanezt csinálja, Átlag Géza ötforintos tétjeitől kezdve a milliárdosig. Az szentségel és kiabál összeesküvést, aki peches vagy béna volt a játékban.
Nem is értem egyébként, hogyhogy nem vagy milliomos. Ha az összeesküvés olyan tisztán áll előtted, nyilván előre látod a lépéseiket, egyszerűen csak követni kell, és pillanatok alatt meggazdagszol. A világ piacainak kiszámíthatatlansága kiválóan bizonyítja minden központi akarat hiányát. Kivéve, ha az összeesküvők kockadobással döntik el a következő lépést. Viszont akkor annyira ökrök, hogy veszélytelenek :D -
remark #117 Latom nektek mostanaban tobb idotok van mint nekem, nagyon elszaladt a beszelgetes, visszaolvasni sem tudom hogy mi minden hangzott el, nemhogy meg reagaljak is... Azert megprobalok érdemben bekapcsolodni.
"Tehát akkor szerinted csak magánbankok léteznek, a jelzőt akár el is hagyhatod."
Ugy gondoltam hogy ezt a dolgot erdemes tisztazni, mert ez az alapja mindennek. Tehat a bankrendszer egy az egyben magankezben van, es gyakorlatilag azt csinalnak amit akarnak, senki nincs a Foldon aki beleszolhatna tevekenysegukbe, kiveve sajat magukat. Masszoval hatalmukban all a sajat erdekeiket kepviselni, es ennek az erdekervenyesitesnek semmi nem all utjaba, kizarolag azok a torvenyszerusegek, melyek egyelore meg a bank hataskoren kivul allnak (ertsd: azok a torvenyszerusegek melyek semennyi penz raforditasaval sem valtoztathatoak meg - egyelore). Ilyen pl. az emberek onallo akarata, es ilyenek a termeszeti (pl. fizikai) torvenyek is. Mondjuk manipulalni ezeket is lehet, de ez mas tema.
Nezzuk a kovetkezo tisztazando dolgot.
A LIBOR kozponti szabalyozasa mindossze annyit jelent, hogy ez a teljesen onallo es fuggetlen bankrendszer, ami magankezekben van es ami hierarchikus szerkezetu, sajat maga hatarozza meg a sajat mukodese szempontjabol a legmegfelelobb kamatlabakat. A bankrendszerre nincs ertelme kulonallo bankok csoportjakent tekinteni, hiszen a bankok kapcsolatban allnak egymassal, az alarendelt banki egysegeket a hiearchiaban felettuk allok meretukbol adodoan egyszeruen befolyasolhatjak (peldanak lasd hogy hogyan szabadult meg a FED-et megalapito oligarchia a konkurens kisbankoktol). Igy gyakorlatilag ma mar nem konkuralo bankok rendszererol van szo, hanem egyuttmukodo bankok rendszererol. Ennek a teljesen osszefonodo, igy egyetlen bankhalozatnak tekintheto rendszernek egyetlen kozos celja van, ami nem mas mint a monopolhelyzetenek megorzese a penzkibocsajtas (=hitelteremtes) monopoliumanak megtartasaval. Maga a banki uzleti tevekenyseg ma nem szol masrol, mint az egymas kozott felosztott teruleteken a bankrendszer erdekeinek kepviselese, azaz az adott teruleten a profit maximalizalasa. A profit maga pedig nem mas mint elvonas, tehat a bankrendszer egesze, valamint az egyes fiokbankok (mint pl. az MNB) elsoszamu feladata az adott teruleten az elvonas maximalizalasa.
De a kocsis sem utheti a lovát naphosszat, hanem idorol idore meg kell allnia es meg kell etetnie, itatnia a lovát, sõt, idot kell hagynia regeneralodasra. Ugyanigy az elvonas merteke sem emelheto a vegletekig a rendszer karositasa nelkul. Igy az emberek kulonfele igenyeit ki kell szolgalni, mely igenyek nagyban fuggenek attol hogy a Fold melyik pontjan mukodik a bank. Es habar ezen igenyek kielegitese mind a profitot csokkentik, a bank megsem mellozheti oket, mert ezzel azt kockaztatja hogy a rendszer osszedol, es onnan kezdve semennyi profitot nem tud az adott teruletrol behajtani. Mint mikor a kocsis addig uti-veri a lovat, mig az megbetegszik, vagy elpusztul. Beteg vagy halott lo pedig semennyi profitot sem termel.
Tehat pl. mikor az MNB "alacsonyan tarja" az inflaciot, akkor ez az alacsonyan tartast ezt nem szo szerint kell venni, hanem ezt ugy kell erteni, hogy az MNB azon a szinten fogja tartani az inflaciot, hogy az orszagra nezve az elvonast maximalizalni tudja. De ez egy osszetett rendszer, az inflacio csak egy parameter, igy ezt csak mint pelda vedd.
Altalanossagban veve, a bankok celja a rendszer egeszeben a profit maximalizalasa. Ennek erdekeben minden eszkozt bevetnek amit csak el tudsz kepzelni, beleertve a haboruk inditasat is. Merugye az is koztudomasu dolog hogy a haboru nagyon jovedelmezo, hiszen az emberek szinte minden ellenszolgaltas nelkul, a sajat szemelyes igenyeikrol teljesen lemondva hajlandoak naphosszat dolgozni, vagy hajlandoak kozremukodni masok altal megtermelt javak elrablasaban. Nagyon jol kifizetodoek meg a munkataborok uzemeltetese, amit jol ismerunk a tortenelembol, de van ennek mostani megfeleloje is.
Es akkor visszaterve a LIBOR-ra. A LIBOR azert annyi amennyi, mert a bankrendszer ugy latja, hogy az adott mertek kell az erdekei ervenyesitesehez.
A gazdasagban a fluktuacio is ezert van jelen. Nem lenne nagyon bonyolult stabil gazdasagot uzemeltetni, stabil arakkal, a realgazdasagi folyamatokat jobban koveto penzmennyiseggel. De ez nem erdekuk. A mandualt is ugy konnyu leszedni a farol, ha jol megrazzuk a fat. A gazdasagot is jol megrazzak neha, kilengetik balra, majd jobbra, majd balra majd megint jobbra. Azaz egyszer keves penz van a gazdasagban (recesszio), majd sok (miutan ujra megindulnak a hitelkihelyezesek). Ez tortent 1929 kornyeken is, ez tortenik azota is idorol-idore, es ez tortenik ma is. A rengeteg hitel visszavonasa, vagy bedolese azt is jelenti hogy a penzmennyiseg csokken, azaz a gazdasag nem tud optimalisan mukodni, igy recesszio lep fel. Ami mar evek ota fennall egyebkent az USA-ban, csakhat a szamokkal sokat lehet buveszkedni, hogy ez ne deruljon ki. A recessziot mindig alacsony hitelkamatok kovetik (lasd mi tortenik most), azaz megindul a hitelkihelyezes, ezzel uj penz keletkezik, es vegre ujra elegendo penz lesz a gazdasag mukodtetesehez. Regi trukk, alkalmazzak ma is.
Es maga a recesszio folyamata nem mas, mint oriasi merteku profit bezsebelese, hiszen az arak alacsonyak, mindeki probal penzhez jutni (amit mestersegesen vettek ki a korforgasbol), es az uj penz honnan jon? Hat a penzt kibocsajtani jogosult bankoktol, akik ilyenkor fillerekert felvasarolnak mindent ami csak elkepzelheto. Orszagok komplett gazdasagat is kepesek ilyenkor szõröstõl-bõröstõl bekebelezni.
Tehat hogy kovetkezik a bakugras onnan hogy bankrendszer globalis meretu rendszer mely az eroforrasok elvonasat tuzte ki celjaul oda hogy a bankrendszer van abban a pozicioban hogy a tarsadalmat iranyitja? A fentiek ravilagitanak.
De erdemes azon is elgondolkodni, hogy demokratikus elvek vagy kapitalista elvek menten szervezodik jelenleg a tarsadalmunk. Minden indoklas nelkul csak annyit irok, hogy kapitalista elvek menten szervezodunk. Kapitalizmusban a profit az isten, minden mas mellekes, es a profitmaximalizasi kenyszert a gyakorlatba maga a bankrendszer ulteti at, a kamattal terhelt penzteremtes (=hitelkihelyezes) modszerevel. Valamint aki kap hitelt, az fejlodik, aki nem kap hitelt, az csodbe megy. Ez igaz orszagokra, de igaz kis apro vallakozasokra is. Ezzel valosul meg a tarsadalmi kontroll, igy valtotta le a demokraciat mar jo regen a kapitalizmus. A folyamat maga ket vilaghaboru kozben es utana zajlott, igy senkinek sem volt ereje ellenallni. Dehat a kriziseknek pontosan ez a szerepuk, hogy az emberek ellenallokepesseget teljesen letorje. De erre szolgal a rossz minosegu elelmiszer is, es nem sorolom, mert nagyon elkanyarodnank a temanktol.
"Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésre álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját."
Azt vegiggondoltad hogy ha nincs senki aki szamonkerje hogy mit csinal az MNB, akkor innen kezdve tok mindegy mi szerepel a papiron? Az is lehetne a papiron hogy az MNB celja a kánaán felé vezetõ út megtalalasa, ha egyszer senki sem kerhet semmit szamon rajtuk, akkor mondhatjak azt, hogy nyugi, dolgozunk a kerdesen, csak turelem. Ahogy most is dolgoznak az árstabilizáción, meg halom mas, az orszagnak kedvezo dolgon. Csak epp nem sikerul elerniuk, es kozben valamilyen rejtelyes modon egyre melyebbre merulunk a szarban. Pedig korul vagyunk veve ennyi joakaratu bankkal, akik mast se csinalnak mint ertunk dolgoznak. Fura, nem?
"Nem mellesleg a jegybank vezetőjét a miniszterelnök nevezi ki, akit a köztársasági elnök hagy jóvá."
Lenyegtelen. -
toto66 #116 "farkasra bízzuk a bárányokat." Mi nem bízzuk senkire, mi vagyunk a bárányok (birkák?) :C -
#115
Barátom, ez nem az én elméletem, hanem történelem.
Azért tettem be pár linket,hogy azokon el tudj indulni,ha ellenőrizni akarnád a hitelességét a történelemnek.
Mi az,hogy féligazság, meg hazugság?
Te meg akarod hamisítani a valódi tényállásokat?
Ezek a dolgok már ezerszer le lettek tisztázva, csak épp nem reklámozzák a tv-ben, igencsak pánikra adna okot.
A bilderberg csoportba nem riporterek hívnak meg, hanem jelentős média szakembereket, és média tulajdonosokat, de csak azért, hogy egyeztessenek, hogy a médián keresztül is irányítani tudjanak, végső soron nem csak ebben a csoportban megy az összehangolt média akció, hanem napi szinten, de erre az éves csúcsra ugyan úgy elmennek, persze nem mindenki.
Írhatnék én háborúkról, rendszerváltásról, országok eladósításáról is, a 29-es crack csak egy jó példa volt, ami igen jól dokumentálva lett végül.
Ehhez nem lehet kétséged, mert akárhova mész, megerősítik.
De ne a FED közlönyéből szemezgess. Hazudnak mint a vízfolyás, miért sároznák be magukat??
"Regarding the Great Depression. You're right, we did it. We're very sorry."
Bár, itt beismerik, meglepő. De volt idő mikor tagadni próbálták, és a megmentő szerepében tetszelegtek.
Az,hogy most mit csinál a FED, milyen terveik vannak a jövőre nézve, te azt nem tudhatod.
A pokolba vezető út, jó szándékokkal van kikövezve.
Amit csinálnak az a tervükhöz tartozik, biztos nem azért, hogy neked vagy nekem, vagy az amiknak jobb legyen.
Egyszerűen csak forgatókönyv szerint haladnak a dolgok, és, hogy mik az igazi szándékok, azt úgy is csak a jövő igazolhatja, se te sem én nem tudhatjuk biztosan. De ha valami nagy disznóság fog kikerekedni és a nagy központi bankok fognak bezsebelni mindent, vagy egy fontos lépés lesz a világkormány, NWO felé, akkor remélem te is át értékeled a nézeteidet. Ha meg nem akkor én fogok rajta gondolkodni.
"A "központi jelre részvényeladás", a "központi jelre" a hitelezés beszüntetése hülyeség."
Több történelemkutató, közgazdász is megerősítheti, hogy ilyen magas szinteken így mennek a dolgok.
Nagyon könnyen utána járhat bármely történelem kutató aki belenéz a napi sajtóba arról az időről, vagy belenéz a napi gazdasági naplóba és banki forgalmakba, mert már akkor is naplóztak.
Megállapítható, hogy kik voltak és mikor akik kivonták a tőkéjüket, mielőtt kipukkadt a tőzsde lufi.
A FED-et még mindig ők irányítják, az ember nehezen változik, főleg egy mohó, gyilkos erkölcstelen érdekcsoport.
De kár beléd a szó, mert látom nem egy malomban őrölünk.
Ha fényképeket videókat, hangfelvételeket mutatnék, te azt is rendre megcáfolnád.
Csak tudnám miért véded olyan erősen ezeket a férgeket?
Hát nem ellened is dolgoznak? A te pénzedet nem restriktiválják, vagy nálad nem hat az infláció?
Te melyik oldalon álsz?.
Ha elnézőek vagyunk velük szembe, és bemeséljük magunknak,hogy ááá ők nem hibáztathatóak semmiért, felmagasztaljuk őket, mindent megbocsátunk, csak magunkat csapjuk be, és a farkasra bízzuk a bárányokat. -
kukacos #114 Érdekes, igazságokból, féligazságokból és sima hazugságokból összerakott katyvasz. A "központi jelre részvényeladás", a "központi jelre" a hitelezés beszüntetése hülyeség. A részvénypiac a húszas évek részvénymániája miatt omlott össze, fenntarthatatlanná vált. Hitelválság idején nem valamiféle központi akarat szünteti be a hitelezést, hanem az, hogy minden bankár a maga bőrét akarja védeni. Adjon más kölcsön, én nem fogok, nekem kell a tőkém, mert én is tartozom.
Abban viszont ma minden közgazdász egyetért, hogy a 29-es válság elmélyülésében a FED teljesen elhibázott pénzpolitikájának elsődleges szerepe volt. Érdemes elolvasni Ben Bernake beszédét erről:
http://www.federalreserve.gov/BOARDDOCS/SPEECHES/2002/20021108/default.htm
Ezzel fejezi be:
I would like to say to Milton and Anna: Regarding the Great Depression. You're right, we did it. We're very sorry. But thanks to you, we won't do it again.
Ben Bernake azóta a FED elnöke lett. Jelenleg egy közel ugyanolyan válságban ül az USA (és a világ). Tökéletes körülmények, hogy teszteljük elméleted, miszerint a FED nem teljesíti végső hitelezői szerepét. Nézzük csak az eddigieket:
- A FED az elmúlt egy évben példátlan mértékben, 4%-kal ejtette a kamatrátáit, most 1%, elemzők nem zárják ki a 0%-ot sem hamarosan,
- a hitelválság kezdete óta a kormánnyal felváltva mentik a pénzügyi intézményeket a csődtől többszázmilliárd dollárnyi likviditást pumpálva a gazdaságba. Ezeket a lépéseket azok is kritizálják, akik a felelőtlen bankokat hibáztatják a válságért, és azok is, akik szerint a Lehmant is meg kellett volna menteni. Szerintem így pont ideális, figyelmeztetés a piacnak, hogy ne higgyétek, hogy mindent lehet,
- dollár swap line-okat bővített a világ összes többi központi bankjával, óriási mértékben növelve a dollárhoz való hozzáférés lehetőségét,
- feladva hagyományos, háttérből irányító szerepét, direktben hitelez (!) amerikai cégeknek,
- a TARP program keretében eddig 700 milliárd dollárnyi keret van rossz minőségű hitelek átvállalására, amit most fognak bővíteni,
- többször kijelentették, hogy korlátlan mennyiségű pénzt biztosítanak, mindenhol, mindenkinek. Pl. legutóbb október 13-án:
http://www.actionforex.com/fundamental-analysis/daily-forex-fundamentals/central-banks-will-provide-unlimited-liquidity-2008101364070/
A többi központi bank ugyanilyen lépéseket tesz. Eredmény: a LIBOR már a nyári szinteken van, a piac kezdi elhinni, hogy a központi bankok megállítják a hitelválságot. Végsősoron helikopterről fogják leszórni a pénzt, ahogy Friedman híres mondásában. Ez nem vicc: pár hónapja az USA minden polgára kapott egy pár száz dolláros csekket az államtól (más kérdés, hogy ezt nyilván a választás is motiválta).
Magyarán nagyon szépen megtanulták a 29-es leckét, volt haszna az ezernyi tanulmánynak, elemzésnek: a világgazdaság recessziója most nem fog a központi bankok tohonyaságán múlni. Ha olcsón ússzuk meg a válságot, az nagyon nagy részben nekik köszönhető. Így is későn léptek, de amikor léptek, elég gyorsan tették. Sajnos a végső szót mindig a történelem mondja ki, lehetnek olyan jelenségek, ami nem volt még 1929-ben, de eddig nem a legrosszabb forgatókönyv valósult meg.
Az elméleted gyakorlatban csúfosan megbukott.
-
#113
The Crash of 1929
Federal Reserve System
"A politikusok azonban továbbra is ellenezték ezt az irányt, sőt azzal vádolták Aldrich-ot, hogy a gazdag bankárokhoz, mint J. P. Morganhez és John D. Rockefellerhez fűződő szoros kapcsolatai miatt elfogult a témában. 1910-ben Aldrich, illetve a J.P. Morgan, Rockefeller és Kuhn, Loeb, & Co. bankok képviselői 10 napra együtt félrevonultak a georgia-i Jekyll-szigetre. A megbeszéléseket Paul Warburg (Kuhn, Loeb, & Co.) irányította, és ő készítette el a későbbi Federal Reserve-törvény első vázlatát. „A Jekyll-szigeten megvitattuk és lezártuk egy egységes diszkont ráta (kamatláb) ügyét” – írta később."
Andrew W. Mellon
Montagu Norman
"When this Wall Street Bubble had reached gargantuan proportions in the autumn of 1929, Montagu Norman sharply cut the British bank rate, repatriating British hot money, and pulling the rug out from under the Wall Street speculators, thus deliberately and consciously imploding the US markets. This caused a violent depression in the United States and some other countries, with the collapse of financial markets and the contraction of production and employment. In 1929, Norman engineered a collapse by puncturing the bubble."
Paul Warburg
"He became a director of the Council on Foreign Relations at its founding in 1921, remaining on the board until his death. From 1921 to 1926 Warburg was a member of the advisory council of Federal Reserve Board"
"The signal sent by the higher London Bank Rate was underlined in March 1929 by the Anglophile banker Paul Warburg. This was once again the scion of the notorious Anglo-Venetian Del Banco family who had been the main architect of the Federal Reserve System."
Ennek a "Council on Foreign Relations" -nak nagyon fontos, hogy utánna nézzetek, mert csak így ál össze a kép a háttérről. Innen jött majdnem az össze usa elnök is, nem véletlenül.
Council on Foreign Relations
CFR titkok
A forrásokat több száz linkel bővíthetném, mindegyik nagyjából ugyan arról szól.
-
babajaga #112 Aszondi hogy vonják ki a manyjukat a tőzsdéről. Oszt hová teszik? A matracba? Mert ha a bank is csődbe mén akkor ugrik a many. -
babajaga #111 "1929-et követő négy és fél évben az Egyesült Államok gazdasági élete és a társadalom egésze mély válságba süllyedt."
Nofene! És én még egész idáig azt tudtam hogy az egész világon válság volt. Megvilágosodtam! Pedig nem is ülök fügefa alatt!
-
#110
Kis felvilágosítás.
Miért omlott össze a New York-i Tőzsde 1929-ben?
Ma már elegendő adat áll rendelkezésünkre annak a kijelentéséhez, hogy a new yorki tőzsde összeomlását, amely kiváltotta a nagy világgazdasági válságot, a Federal Reserve System megtervezett intézkedései készítették elő. A City of London vezető bankárai már több mint egy évszázadon át úgy manipulálták a pénzügyi folyamatokat, hogy felváltva hoztak létre inflációs és deflációs időszakokat, mindezt azért, hogy a rendelkezésükre álló pénzvagyont még gyorsabban növelhessék. Az 1920-as évek végére megérett bennük az a szándék, hogy a mesterségesen felfúvódott tőzsdei árak és a részvénypiac összeomlásával rákényszerítik az amerikai államot, hogy mondjon le az aranyra beváltható pénz forgalombantartásáról. 1923 és 1929 között a Federal Reserve System mintegy 62%-kal kibővítette az amerikai gazdasági élet számára rendelkezésére álló közvetítő közeget, a saját maga által kiadott bankjegyet, a dollárt. Sok beruházó igénybe vette a könnyen elérhető és olcsó kamatozású hiteleket azért, hogy ezen a pénzen részvényeket és más értékpapírokat vásároljon. Ez a folyamat vezetett ahhoz, hogy a részvényárak szédítő magasságba emelkedtek.
A washingtoni Kongresszus néhány törvényhozója látva ezt a folyamatot, 1928-ban kongresszusi meghallgatásokat tartott arról, hogy miként lehetne stabilizálni a dollárt. Ezeken a kongresszusi meghallgatásokon derült fény arra, hogy 1927-ben a FED és az európai központi bankok vezetői egy titkos munkaebédjükön kidolgoztak és elfogadtak egy tervet arról, hogy előkészítenek egy nagyarányú tőzsdei összeomlást. Mivel az amerikai törvényhozók többsége szabadkőműves volt (a képviselők 69%-a, a szenátorok 63%-a tartozott a szabadkőművesség valamelyik irányzatához), így a kihallgatások során felszínre került tények nyomán nem hoztak megfelelő intézkedéseket. Az Egyesült Államok élén álló Calvin Coolidge elnök maga nem volt szabadkőműves, de az ő befolyásuk alatt állt és kormányának valamennyi tagja kivétel nélkül szabadkőműves volt. Köztük volt Andrew Mellon pénzügyminiszter, a Mellon National Bank of Pittsburgh elnöke, aki a „Royal Arch” elnevezésű fokozatot viselte, mint szabadkőműves. 1929. február 26-án az ugyancsak magas fokozatú szabadkőműves Montagu Norman, a Bank of England kormányzója, Washingtonba utazott, hogy tárgyaljon Andrew Mellon-nal. Nyomban a tárgyalást követően a FED megváltoztatta hitelezési politikáját és a kamatok nagyarányú megnövelésével megnehezítette a hitelekhez való jutást. Ebből a tényből kiindulva és az ezt követő eseményekre támaszkodva levonhatjuk azt a következtetést, hogy a brit szabadkőműves pénzoligarchia szándékosan olyan monetáris kurzusba kezdett, amely szükségszerűen vezetett a pénzügyi összeomláshoz, és addig példa nélkül álló gazdasági nehézségeket okozott az amerikai gazdaság egészének és az Egyesült Államok lakóinak. A fő cél az volt, hogy kikényszerítsék a kormánytól az aranyra átváltható pénz feladását. De további fontos cél volt az értéket előállító reálgazdaság ipari és mezőgazdasági üzemeinek a pénzügyi oligarchia tulajdonába való átvétele. A City of London urai számára azonban fontosnak találták, hogy tájékoztassák szabadkőműves testvérüket, Andrew Mellón-t, mert egyrészt az amerikai pénzügyminiszternek tudnia kellett, hogy a saját vagyonát mikor vonja ki a tőzsdéről. Fontos érdek volt, hogy az amerikai pénzügyminiszter saját vagyonát illetően gazdaságilag ne menjen csődbe, mert ellenkező esetben olyan kormányintézkedésekhez folyamodhat, mint a tőzsde bezárása, egészen addig, amíg a spekulációs láz alábbhagy, és a tőzsde megnyugszik.
1929. március 9-én a Grand Orient szabadkőműves Paul Warburg jelt adott a FED valamennyi tagbankjának, hogy kezdjék meg részvényeik még magas áron történő eladását, és mielőbb vonják ki vagyonukat a tőzsdéről. Ha a jelzést követően azonnal cselekednek, hatalmas haszonra tehetnek szert, amikor a Dow Jones index a mélybe zuhan. Mellon-nak a bankja volt az első, amely követte Paul Warburg tanácsát. Hét hónappal később, 1929. október 24-én, a FED által hét éven át következetesen felpumpált pénzbuborék kipukkadt. Ekkoriban már új elnöke volt az Egyesült Államoknak, Herbert Hoover, aki maga nem volt szabadkőműves, de az ő pénzügyminisztere is Andrew Mellon volt, vagyis az az amerikai politikus, akit elsőnek tájékoztattak a new yorki tőzsde tudatosan előidézett krachjának az időpontjáról. Az említett tőzsdei összeomlás menete a következő volt: A Wall Street szabadkőműves pénzemberei egyszerre visszahívták a tőzsdei brókerek számára nyújtott 24 órás hiteleket. A tőzsdei brókerek és ügyfeleik így arra kényszerültek, hogy piacra dobják részvényeiket, mert csak így tudtak készpénzhez jutni és így tudták a gyors és rövidlejáratú hiteleket visszafizetni. A FED rendszerébe nem tartozó bankok jelentős mértékben vettek fel és nyújtottak is tőzsdei spekuláció céljára rövidlejáratú hiteleket. Amikor ezeket a hiteleket váratlanul visszahívták, és a hitelezők megrohamozták a bankokat, ezek a bankok kénytelenek voltak bezárni. A Federal Reserve System, amely többek között azzal indokolta létjogosultságát, hogy ellátja a „Lender of last resort” („Utolsó menedék bankja”) feladatát, visszautasította, hogy ezeknek a pénz nélkül maradt bankoknak a segítségére siessen, és hitelekkel lássa el őket.
A FED-nek és a hozzá hasonló többi modern központi banknak - legalábbis hivatalosan - az a legfontosabb funkciója és egyben létének végső igazolása, hogy a kereskedelmi bankok számára végső hitelforrást jelentenek, azaz a „hitelezők végső mentsvárai”. A végső hitelforrás iránti igény pénzügyi válságok idején merült fel - és ma is ilyen esetekben jelentkezik -, vagyis amikor megrendül az emberek magánhitelekbe vetett bizalma, és magánköveteléseiket megingathatatlanul szilárd eszközökbe kívánják konvertálni. Ez a nyomás nagy erővel nehezedik a bankrendszerre, és ha egy bank nem képes gyorsan likviddé tenni pénzügyi eszközeit, akkor az egész rendszert az összeomlás veszélye fenyegeti. Ezt előzheti meg a központi bank, avagy kivételes esetekben az állam támogató közbeavatkozása. De mint már utaltunk rá, a FED nem teljesítette ezt a törvény által előírt kötelezettségét. Ezért az 1929-et követő négy és fél évben az Egyesült Államok gazdasági élete és a társadalom egésze mély válságba süllyedt.
A tények ismeretében, bátran kijelenthetem,hogy a tartalék rendszernek, jegybanknak nem érdeke a kismeber érdekeit is figyelembe venni. Csak a saját bevételének a maximalizálása, nem mondható rá az,hogy védi az átlagpolgárt, persze később mégis a segítő, a megmentő szerepében tetszeleg.
Nem,hogy a gazdaság megmentője a FED, hanem egyenesen a gazdasági válság okozója. -
#109
"Te adnál pénzt bárkinek akár 1000%-os kamatra is, ha NEM adsz esélyt arra, hogy visszafizeti?"
Akiknek mások eladósítása a célja az adna kölcsön, nem is egyszer előfordult már. Főleg akkor adnak kölcsön, kis kamatra is, ha látják,hogy képtelen lesz visszafizetni az ország. Így szerzik meg a jegybankokat például.
"NEM azért történik, mert összeesküdtek, hanem mert így működik a rendszer."
A rendszer működését használja ki a pénzvagyonos elit, saját érdekükben, hogy tovább gazdagodjanak.
Az ingatlan buborékkal egyetértek, meg, hogy miért erősödik a dollár, de ezt a nagyok már nagyon régóta látták, és még rá is segítettek.
"Ez nem jó az importból élő amerikai gazdaságnak, a FED lépni kezd, védi a defláció ellen az átlagpolgárt, hogy ne kerüljön negatívba."
Te most szívtál valamit?
"A FED és a jegybankok egyik fontos szerepe épp az, hogy ilyen válságok esetén a "lender of last resort" legyenek, tehát akiktől teljes bizalomhiány esetén is lehet kölcsönkérni."
Szép kis álom, ha még igaz is volna. Elvileg a tartalékrendszernek tényleg ez lenne a szerepe.
Ezért olyan furcsa,hogy pont a FED tagadja meg a hitel nyújtást a végső stádiumban. Mikor meg a kisember eladósítása a cél "válság előtti időszak" akkor meg még magánszemélyeknek is kölcsönöz a tartalékrendszer.
Ugye ugye?
Nézd meg,hogy '29 ben, hogy húzta ki a talajt a FED az amerikaiak lába alól, azzal, hogy betagadta a végső hitelező szerepét, arra hivatkozva,hogy megmaradjon a likviditása.
Mekkora átverés volt. Már annak a fényében,hogy tudom, a háttérben milyen összebeszélések voltak, minden forgatókönyv módjára időzítve ment. Tudatosan tették tönkre az egész piacot. Persze aztán rá lehet fogni, magára a rendszer kiszámíthatatlanságára. Senki nem hibás, SŐT, még a bankok a jó fiúk, hogy meg próbálták megmenteni az átlagpolgárt, csak nem sikerült :((
Közben ahogy telik az idő, azt veszed észre,hogy házastól ingatlanostul, kilóra megvehetnék a világot, annyi pénzt lopkodtak már össze.
-
kukacos #108 Te adnál pénzt bárkinek akár 1000%-os kamatra is, ha adsz esélyt arra, hogy visszafizeti?
Helyesen:
Te adnál pénzt bárkinek akár 1000%-os kamatra is, ha NEM adsz esélyt arra, hogy visszafizeti? -
kukacos #107 Jóember, nézz már meg egy gazdasági újságot, pontosan ez történik ezekben a pillanatokban is. A LIBOR az egekben, a tőzsde zuhan (nagy művészet megjósolni hitelválság idején), a hitelnyújtás befagyott, a monetáris politikák percről percre változnak. Ezek egymásból következő folyamatok, ugyanabból a hitelválságból következnek.
NEM azért történik, mert összeesküdtek, hanem mert így működik a rendszer. Összeesküvés helyett épp az ellenkezője történik: ellentétes érdekeik miatt képtelenek "összeesküdni", közösen megegyezni a hitelekben. Az USA lakásárak zuhanása miatt a subprime hitelek bedőltek, bizonytalanná vált az interbank piac, senki sem bízik a másikban, nincs hitel. Ezt először a piacok érzik meg, akik masszív hiteleket használnak minden nap. A tőzsdei részvények legnagyobb részét hitelből veszik - ha nincs hitel, nincs kinek eladni a részvényeket, az áruk zuhanni kezd. A legtöbb befektető sokkal több pénzt forgat, mint amennyije van, mert meglévő tőkéjéből hiteleket vesz fel, és csak a kockázatokat fedezi (leverage). Ha nem tud hitelt felvenni, kevesebb pénzt forgat, de előtte vissza kell fizetnie a hiteleit, rengeteg pénz áramlik cash-be, aminek a következménye a dollár erősödése (deleverage). Ez nem jó az importból élő amerikai gazdaságnak, a FED lépni kezd, védi a defláció ellen az átlagpolgárt, hogy ne kerüljön negatívba. A rossz hírek miatt elkezdik kivonni a pénzt az EM piacokról, mint Mo... és így tovább... gigantikus építmény ez, ahol egyik lépés a másikból következik, ezerszer leírták már az okait és a folyamat lépéseit.
A bank egyetlen dominó ebben a játékban, amikor beszünteti a hitelezést. Te adnál pénzt bárkinek akár 1000%-os kamatra is, ha adsz esélyt arra, hogy visszafizeti? Naugye. Pontosan ez történik, csak nagyban. Játékelméleti szituáció, fogolydilemma, ahol ha senki sem lép, mindenki veszít, de senki sem mer elsőként lépni. A bankok biznisze a legfurább biznisz, mert a bizalomra épül. Ha nincs bizalom, nincs hitel.
Történetesen a bankok elég jól látják ezt a folyamatot, és igyekeznek ellene tenni. Olvasd el pl. az 1907-es válság történetét:
http://en.wikipedia.org/wiki/Panic_of_1907
Nézd meg, hogy a gonosz JP Morgan hogyan próbálja megmenteni az amerikai államot az összeomlástól, részben a saját pénzéből. Egy ponton bezárta a könyvtárba az USA egész pénzügyi társaságát és eldugta a kulcsot
. Más kérdés, hogy utána kihasználta a válság alatt szerzett pozícióit.
A FED és a jegybankok egyik fontos szerepe épp az, hogy ilyen válságok esetén a "lender of last resort" legyenek, tehát akiktől teljes bizalomhiány esetén is lehet kölcsönkérni.
Dehogy annak ellenére történik mindez, mert mindent ellenőriznek. Azért történik, mert majdnem semmit sem ellenőriznek a kapitalizmusban. Szabad piac van. A jegybank lenne az ellenőrző funkció, az állam, tehát én és a te nagyköveted a piacon, aki ellen olyannyira fenekedtek.
A Bilderberg csoport olyannyira titkos, hogy az ülésekre riportereket is beengedtek már. Nekem teljesen érdektelen, hogy kivel ismerkednek a magyar politikusok és gazdasági szakemberek, de valahogy nem tartom furcsának, hogy bankárokkal találkoznak ahelyett, hogy Kiss Bélával a hatodikról.
-
#106
Azt állítod,hogy a LIBOR-t nem lehet manipulatív szabályozni, hogy a világ összes bankja belefolyik az alakulásába. Papíron ez tényleg így van, mert csak egy ajánlás, egy váltó ráta.
De mégis, hogyan lehet az, hogy 1929-ben, a nagy tőzsde crack idején, egy maroknyi ember, akik elférnek egy tárgyaló asztal körül, két kezeden meg tudnád számolni őket, átírta a libort, nem kicsit nagyon, egy pillanat alatt, úgy hogy előbb jeleztek az akkori usa pénzügyminiszternek, hogy vonja ki a tőkéjét a tőzsdéről, mielőtt a dow jones a mélybe zuhan. Vele párhuzamosan megváltoztatták az USA monetáris politikáját, és befagyasztották a hitelnyújtást az egész országban. Ha, tényleg olyan rugalmas a világ pénzpiaca, és mindent ellenőriznek, hogyan magyarázod azt,hogy pár ember válságba taszította évekre az egész Amerikai nemzetet.
Hogy fordulhat elő az, hogy Surányi György, az MNB egykori elnöke, tagja azon titkos bizottságnak "Bilderberg csoport" melyet a nagy világbankok vezetői, opec tagok, FED tagok vezetnek. Ezek szerint Surányi György olyan hatalmas bankárdinasztiákkal paktált le mint a Rothschild a Rockefeller, a Morgan, a Schiff, aWarburg, a Weill, a Lazard, a Harriman, a Mellon, az Agnelli, a Montefiore, a Carnegie, a Bunge, a Noble, az Alemant, a Mitre és a Macri családok tagjai. Mit keres Surányi György, Bokros Lajossal egyetemben az MNB elnőke ezekben a körökben, titkos összejöveteleken???
Miért keresték meg Gyursány Ferencet ezek a szervezetek a rendszerváltást megelőzően? Mikor még Kiss titkár volt?
Surányi elnöki megbízatása úgy szűnt meg, hogy a jegybanktörvény módosítása 1991 októberében új elnök kinevezésére adott lehetőséget és a posztot Antall József miniszterelnöktől nem Surányi, hanem Bod Péter Ákos kapta. A magyar médiában gyakran olvasható, meg nem erősített vélemény, hogy ez a fajta kvázi menesztés azzal függött össze, hogy Surányi aláírta a Demokratikus Chartát, amelyet azok hoztak létre – főleg az MSZP és az SZDSZ szimpatizánsi köréből –, akik az Antall-kormányt a demokratikus jogok csorbításával vádolták.
Miért szövetkezett Surányi a háttérben az MSZP vel?
és végül,, Gyurcsány Ferenc kiknek a segítségével buktatta meg annak idelyén a Medgyesi kormányt? Nem a hivatalos álláspontok érdekelnek, mert abból már elgem van. Mondja el valaki az igazságot.
-
kukacos #105 Tehát akkor szerinted csak magánbankok léteznek, a jelzőt akár el is hagyhatod.
#53-mal semmi baj nincs, a problémám #50-nel van, ahol azt állítod, hogy a LIBOR-t központilag szabályozzák.
Most leírtad a nyilvánvalót a bankrendszer belső viszonyairól, de hogy hogy következik ebből az a bakugrás, hogy
"valosagban a bankok kezeben van az igazi eszkoz arra nezve hogy iranyitsak a tarsadalmat, globalis meretekben is"
az már teljes homályban marad. A bankok hierarchiája nem valami merev katonai rendszer, ahol mindenki csak akkor cselekszik, ha a feljebbvalója erre utasítja. Az egyes országok önálló árfolyampolitikát követnek gazdasági érdekeik mentén, és világpiaci lépéseik gyakran egymás ellen hatnak, ellenérdekeltek. Szerinted pl. ugyanaz a dollárárfolyam az érdeke a Bank of China-nak, mint a FED-nek? Az MNB azért emelt most 3% kamatot, mert az EKB erre utasította? Badarság.
A jegybankok függetlensége az államtól formálisan teljesül szakmai okok miatt, de céljaikat az ország érdeke írja elő. Olvasgasd még egy kicsit a jegybanktörvényt:
Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésre álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját.
Nem mellesleg a jegybank vezetőjét a miniszterelnök nevezi ki, akit a köztársasági elnök hagy jóvá.