Alapvető közgazdasági fogalmakkal sem vagy tisztában.
A fiat pénz rendszerében a pénz termék, a központi bank terméke. Ugyanolyan, mint mondjuk a számítógép vagy a televízió. Birtoklása iránti igényt a gazdaság többi szektorának pénzhez való viszonya határozza meg. Előfordulhat, hogy a kutyának se kell (ez a hiperinfláció), de előfordulhat az is, hogy hirtelen mindenki pénzt akar birtokolni (defláció). Egy termék értékét a ritkasága és a birtoklási vágy *együtt* határozza meg. Lehet valami marha ritka, de a kutyának se kell, de lehet belőle sok, mégis mindenki gyűjti. A központi banknak csak a mennyiségre van befolyása, a pszichés részre nem.
A pénz a központi bank speciális terméke, mert a központi banknak eleve végtelen sok van, ugyanis annyit állít elő, amennyit akar. A FED már most végtelenül gazdag dollárban, az MNB meg forintban. Ha akarja, százcsillió dollárt penget ki akármiért, csak hozzábiggyeszt néhány nullát a számlájához. Magyarán a FED-nek akármennyi bevétele is jelentkezik dollárban, a vagyona egyáltalán nem változik, végtelen marad. A központi banknak csak pénzbevétele és kiadása jelentkezik, mert egyetlen funkciója, hogy más bankoknak hitelezzen. Magyarán semmi értelme arról beszélni, hogy a központi bankhoz pénz áramlik, vagy hogy a központi bank vagyonokat halmoz fel.
Analógiaként lehetne hozni a gyémántot, amit ha jól tudom, jelenleg néhány kartell tart kézben. Tegyük fel, hogy a monopólium tökéletes, és gyémántot csak a kartell tud kiadni. A világ rengeteg gyémántot termel, de a kartell csak keveset bocsát ki, hogy ékszerként keresett termék maradjon. Ha pedig nagyon keresett, akkor sokat. Ebből nem következik, hogy a világot a gyémántkereskedők tartják kézben. A gyémánt csak egy szelete a gazdaságnak. Pont, ahogy a pénz is csak egy közvetítője az árucserének. Hasznos papír, semmi más. Ettől a hadseregnek a főparancsnok adja ki a parancsot, és a Honda vezetője dönt arról, melyik országba exportál autót.
A hitelkihelyezés monopóliuma valóban fontos monopólium lenne, mert tényleg lehet rajta keresztül érdeket érvényesíteni. Ebben semmi különleges nincs, minden monopólium extra hatalmat jelent, a fenti példában pl. a gyémántipar a kartell kezében van. *Pont ezért* van sok bank, hogy ne legyen monopólium, és az egymással ellentétes érdekek garantálják, hogy a bankok versenyre kényszerüljenek az ügyfelekért.
Értem én, hogy szerinted igenis monopólium van, és a Honda vezetőjét valami titokzatos módon a bankrendszer kényszeríteni tudja, hogy hova küldje az autóit. Már beszélgetésünk elején írtam, hogy ez pillanatok alatt kiderülne. Ha egy cég pontosan ugyanakkor, ugyanolyan feltételekkel kapna hitelt minden banktól vagy nem kapna, elég gyorsan rájönne, hogy összefogtak ellene, és a hitelintézetek valami olyasvalamibe akarják kényszeríteni, amit ő nem akar. Azt állítod, hogy ez így történik, de az elmúlt kétszáz évben ez még senkinek sem tűnt fel, senki sem dobott fel konkrét eseteket a gazdaság milliónyi szereplőjéből. Beláthatod, hogy ez ökörség.
A gazdaság állapota, a központi bank céljai legtöbbször a kamatszinteken át jelentkeznek, amit a gazdaság szereplői vagy bevállalnak, vagy nem. Nem muszáj kölcsönt felvenni.
A központi bank nem hitelez más országoknak, magyarán a központi bank nem képes más országok eladósítására. Erről ennyit.
Javaslom olvasgatásra még az MNB alapító okiratát:
Az MNB részvénye a Magyar Állam tulajdonában van. A Magyar Államot mint
részvénytulajdonost (a továbbiakban: Részvényes) az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: Miniszter) képviseli.
Különösen érdekes még a 6. fejezet, az MNB ellenőrzése. Elég meggyőzően bemutatja, hogy az MNB széleskörű állami felügyelet alatt áll.