-
remark #117 Latom nektek mostanaban tobb idotok van mint nekem, nagyon elszaladt a beszelgetes, visszaolvasni sem tudom hogy mi minden hangzott el, nemhogy meg reagaljak is... Azert megprobalok érdemben bekapcsolodni.
"Tehát akkor szerinted csak magánbankok léteznek, a jelzőt akár el is hagyhatod."
Ugy gondoltam hogy ezt a dolgot erdemes tisztazni, mert ez az alapja mindennek. Tehat a bankrendszer egy az egyben magankezben van, es gyakorlatilag azt csinalnak amit akarnak, senki nincs a Foldon aki beleszolhatna tevekenysegukbe, kiveve sajat magukat. Masszoval hatalmukban all a sajat erdekeiket kepviselni, es ennek az erdekervenyesitesnek semmi nem all utjaba, kizarolag azok a torvenyszerusegek, melyek egyelore meg a bank hataskoren kivul allnak (ertsd: azok a torvenyszerusegek melyek semennyi penz raforditasaval sem valtoztathatoak meg - egyelore). Ilyen pl. az emberek onallo akarata, es ilyenek a termeszeti (pl. fizikai) torvenyek is. Mondjuk manipulalni ezeket is lehet, de ez mas tema.
Nezzuk a kovetkezo tisztazando dolgot.
A LIBOR kozponti szabalyozasa mindossze annyit jelent, hogy ez a teljesen onallo es fuggetlen bankrendszer, ami magankezekben van es ami hierarchikus szerkezetu, sajat maga hatarozza meg a sajat mukodese szempontjabol a legmegfelelobb kamatlabakat. A bankrendszerre nincs ertelme kulonallo bankok csoportjakent tekinteni, hiszen a bankok kapcsolatban allnak egymassal, az alarendelt banki egysegeket a hiearchiaban felettuk allok meretukbol adodoan egyszeruen befolyasolhatjak (peldanak lasd hogy hogyan szabadult meg a FED-et megalapito oligarchia a konkurens kisbankoktol). Igy gyakorlatilag ma mar nem konkuralo bankok rendszererol van szo, hanem egyuttmukodo bankok rendszererol. Ennek a teljesen osszefonodo, igy egyetlen bankhalozatnak tekintheto rendszernek egyetlen kozos celja van, ami nem mas mint a monopolhelyzetenek megorzese a penzkibocsajtas (=hitelteremtes) monopoliumanak megtartasaval. Maga a banki uzleti tevekenyseg ma nem szol masrol, mint az egymas kozott felosztott teruleteken a bankrendszer erdekeinek kepviselese, azaz az adott teruleten a profit maximalizalasa. A profit maga pedig nem mas mint elvonas, tehat a bankrendszer egesze, valamint az egyes fiokbankok (mint pl. az MNB) elsoszamu feladata az adott teruleten az elvonas maximalizalasa.
De a kocsis sem utheti a lovát naphosszat, hanem idorol idore meg kell allnia es meg kell etetnie, itatnia a lovát, sõt, idot kell hagynia regeneralodasra. Ugyanigy az elvonas merteke sem emelheto a vegletekig a rendszer karositasa nelkul. Igy az emberek kulonfele igenyeit ki kell szolgalni, mely igenyek nagyban fuggenek attol hogy a Fold melyik pontjan mukodik a bank. Es habar ezen igenyek kielegitese mind a profitot csokkentik, a bank megsem mellozheti oket, mert ezzel azt kockaztatja hogy a rendszer osszedol, es onnan kezdve semennyi profitot nem tud az adott teruletrol behajtani. Mint mikor a kocsis addig uti-veri a lovat, mig az megbetegszik, vagy elpusztul. Beteg vagy halott lo pedig semennyi profitot sem termel.
Tehat pl. mikor az MNB "alacsonyan tarja" az inflaciot, akkor ez az alacsonyan tartast ezt nem szo szerint kell venni, hanem ezt ugy kell erteni, hogy az MNB azon a szinten fogja tartani az inflaciot, hogy az orszagra nezve az elvonast maximalizalni tudja. De ez egy osszetett rendszer, az inflacio csak egy parameter, igy ezt csak mint pelda vedd.
Altalanossagban veve, a bankok celja a rendszer egeszeben a profit maximalizalasa. Ennek erdekeben minden eszkozt bevetnek amit csak el tudsz kepzelni, beleertve a haboruk inditasat is. Merugye az is koztudomasu dolog hogy a haboru nagyon jovedelmezo, hiszen az emberek szinte minden ellenszolgaltas nelkul, a sajat szemelyes igenyeikrol teljesen lemondva hajlandoak naphosszat dolgozni, vagy hajlandoak kozremukodni masok altal megtermelt javak elrablasaban. Nagyon jol kifizetodoek meg a munkataborok uzemeltetese, amit jol ismerunk a tortenelembol, de van ennek mostani megfeleloje is.
Es akkor visszaterve a LIBOR-ra. A LIBOR azert annyi amennyi, mert a bankrendszer ugy latja, hogy az adott mertek kell az erdekei ervenyesitesehez.
A gazdasagban a fluktuacio is ezert van jelen. Nem lenne nagyon bonyolult stabil gazdasagot uzemeltetni, stabil arakkal, a realgazdasagi folyamatokat jobban koveto penzmennyiseggel. De ez nem erdekuk. A mandualt is ugy konnyu leszedni a farol, ha jol megrazzuk a fat. A gazdasagot is jol megrazzak neha, kilengetik balra, majd jobbra, majd balra majd megint jobbra. Azaz egyszer keves penz van a gazdasagban (recesszio), majd sok (miutan ujra megindulnak a hitelkihelyezesek). Ez tortent 1929 kornyeken is, ez tortenik azota is idorol-idore, es ez tortenik ma is. A rengeteg hitel visszavonasa, vagy bedolese azt is jelenti hogy a penzmennyiseg csokken, azaz a gazdasag nem tud optimalisan mukodni, igy recesszio lep fel. Ami mar evek ota fennall egyebkent az USA-ban, csakhat a szamokkal sokat lehet buveszkedni, hogy ez ne deruljon ki. A recessziot mindig alacsony hitelkamatok kovetik (lasd mi tortenik most), azaz megindul a hitelkihelyezes, ezzel uj penz keletkezik, es vegre ujra elegendo penz lesz a gazdasag mukodtetesehez. Regi trukk, alkalmazzak ma is.
Es maga a recesszio folyamata nem mas, mint oriasi merteku profit bezsebelese, hiszen az arak alacsonyak, mindeki probal penzhez jutni (amit mestersegesen vettek ki a korforgasbol), es az uj penz honnan jon? Hat a penzt kibocsajtani jogosult bankoktol, akik ilyenkor fillerekert felvasarolnak mindent ami csak elkepzelheto. Orszagok komplett gazdasagat is kepesek ilyenkor szõröstõl-bõröstõl bekebelezni.
Tehat hogy kovetkezik a bakugras onnan hogy bankrendszer globalis meretu rendszer mely az eroforrasok elvonasat tuzte ki celjaul oda hogy a bankrendszer van abban a pozicioban hogy a tarsadalmat iranyitja? A fentiek ravilagitanak.
De erdemes azon is elgondolkodni, hogy demokratikus elvek vagy kapitalista elvek menten szervezodik jelenleg a tarsadalmunk. Minden indoklas nelkul csak annyit irok, hogy kapitalista elvek menten szervezodunk. Kapitalizmusban a profit az isten, minden mas mellekes, es a profitmaximalizasi kenyszert a gyakorlatba maga a bankrendszer ulteti at, a kamattal terhelt penzteremtes (=hitelkihelyezes) modszerevel. Valamint aki kap hitelt, az fejlodik, aki nem kap hitelt, az csodbe megy. Ez igaz orszagokra, de igaz kis apro vallakozasokra is. Ezzel valosul meg a tarsadalmi kontroll, igy valtotta le a demokraciat mar jo regen a kapitalizmus. A folyamat maga ket vilaghaboru kozben es utana zajlott, igy senkinek sem volt ereje ellenallni. Dehat a kriziseknek pontosan ez a szerepuk, hogy az emberek ellenallokepesseget teljesen letorje. De erre szolgal a rossz minosegu elelmiszer is, es nem sorolom, mert nagyon elkanyarodnank a temanktol.
"Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésre álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját."
Azt vegiggondoltad hogy ha nincs senki aki szamonkerje hogy mit csinal az MNB, akkor innen kezdve tok mindegy mi szerepel a papiron? Az is lehetne a papiron hogy az MNB celja a kánaán felé vezetõ út megtalalasa, ha egyszer senki sem kerhet semmit szamon rajtuk, akkor mondhatjak azt, hogy nyugi, dolgozunk a kerdesen, csak turelem. Ahogy most is dolgoznak az árstabilizáción, meg halom mas, az orszagnak kedvezo dolgon. Csak epp nem sikerul elerniuk, es kozben valamilyen rejtelyes modon egyre melyebbre merulunk a szarban. Pedig korul vagyunk veve ennyi joakaratu bankkal, akik mast se csinalnak mint ertunk dolgoznak. Fura, nem?
"Nem mellesleg a jegybank vezetőjét a miniszterelnök nevezi ki, akit a köztársasági elnök hagy jóvá."
Lenyegtelen.