-
remark #134 "A fiat pénz rendszerében a pénz termék, a központi bank terméke. Ugyanolyan, mint mondjuk a számítógép vagy a televízió."
Nem. Hiaba termek, semmilyen egyetlen mas termekhez sem hasonlithato. A penz eltarthato barmeddig, visszatarthato barmeddig, univerzalisan bevalthato mindenre, valamint barmikor barmennyi barmikor a semmibol is krealhato, valamint barmennyi barmikor megsemmisitheto. Nincs egyetlen egy olyan termek sem amelyik ilyen, igy a penz semmilyen mas termekhez sem hasonlithato. A penz a termekek kozott a kiraly, a penz az Az Egy Gyűrű amelyik uralkodik a tobbi felett
"A központi banknak csak a mennyiségre van befolyása, a pszichés részre nem."
A psziches reszre (amit te annak nevezel) is hatasa van a banknak: ha bevon hiteleket, a penz mennyisege csokken, es megno a kereslet. Ennyi. A "bank run" az egy tipikusan olyan dolog ahol tisztan lathatod hogy milyen modon befolyasolja a "psziches" reszet a bank a dolgoknak. Mestersegesen tudjak az inflaciot es a deflaciot eloidezni, minden komolyabb erofeszites nelkul, uj penz krealassal vagy a penz megszuntetesevel. Es a piacnak nincs sok valasztasa, megfizeti a penz mindenkori arat. Mivel a penzkibocsajtasra jogosultak monopolhelyzetben vannak.
"Magyarán semmi értelme arról beszélni, hogy a központi bankhoz pénz áramlik, vagy hogy a központi bank vagyonokat halmoz fel."
A bankrendszer egeszet probald mar meg egyszer ugy nezni ahogy az valojaban van: egy egyseges egeszkent.
A kozponti bank vagyonfelhalmozasa egyebkent sem igy mukodik. Nem hiszem el hogy ennyire nehez elkepzelni hogy mirol irok. Kitalalt szimbolikus pelda: a FED-et iranyitok eldontik hogy ok most X dolgot el akarnak erni. Pl. legyen az hogy atveszik az iranyitast a kukoricatermeles felett. Gyartanak egy kupac penzt, es allami beruhazasokon vagy kereskedelmi banki hiteleken keresztul beleteszik olyan cegekbe akik hajlandoak a FED eredeti celjat vegrehajtani, persze BUSAS "ugynoki dij"-ert cserebe. A ceg megalakul, es valamilyen modon (felvasarlas, es mas tisztesseges es tisszessegtelen uzleti praktikakkal - ezekrol gondolom tudsz te magad is) lenyomja az osszes versenytarsat. Mivel a FED, azaz a hatalom a hata mogott all, ugyis nyer, elobb vagy utobb. Ha kell tizezer uj torvenyt fogadtatnak el ami vegul a FED altal favorizalt ceget hozza ki gyoztesnek, de megoldjak. De mivel ez a favorizalt ceg a forrasokhoz csak akkor jut, ha azt csinalja amit mondanak neki, igy a FED valik iranyitova. Ennyi a peldam. Rovid, de talan ertheto.
"Analógiaként lehetne hozni a gyémántot, amit ha jól tudom, jelenleg néhány kartell tart kézben."
Gyemant nem jo analogia. Tudnod kell magadtol is hogy miert. A penzre nincs jo analogia.
"Pont, ahogy a pénz is csak egy közvetítője az árucserének. Hasznos papír, semmi más. Ettől a hadseregnek a főparancsnok adja ki a parancsot, és a Honda vezetője dönt arról, melyik országba exportál autót."
Latom ez az a pont amit nehez felfognod. Ha a bank ad valamilyen celra penzt, akkor az a terulete a gazdasagnak nekiall fejlodni. Ha nem ad, akkor nem. Pl. vannak mindenfele megpalyazhato EU hitelek, vagy vannak a bankoknal celhitelek. Mit gondolsz ennek mi a kovetkezmenye? Amilyen fajta celhitel van, az a terulet jobban fog fejlodni mint a masik. Gondolom ez kovetheto, es belathato. Hiszen ki is mondjak, megpedig nagyon hangosan, hogy most X agazat fejlesztese a cel, ezert X agazat olcso hiteleket kap. Ennel nyilvanvalobb mar nem is lehet. Tehat talan az is egyertelmu, hogy az hogy bizonyos agazatok jobban fejlodnek, az nem kovetkezmeny, hanem cel. A FED (maradjunk a FED-nel) kitalalja hogy mostantol jobban favorizalja az elektromos autokat. Eleg azt mondania, hogy akkor adok forrast ha elektromos autokra koltitek, es kesz, az elektromos autok maris lenyomtak a benzines autokat.
Ez megint csak szimbolikus pelda, de gondolom ertheto hogy mirol beszelek. Igy mukodik az eroforras visszaosztas rendszere. Elvonjak, kozpontositjak, majd visszaosztjak. Igy az egesz tarsadalom abba az iranyba fejlodik, ami a banknak kedvezo.
"*Pont ezért* van sok bank, hogy ne legyen monopólium, és az egymással ellentétes érdekek garantálják, hogy a bankok versenyre kényszerüljenek az ügyfelekért."
Nincs egymassal ellentetes erdek. Akkor latom ezt megsem tisztaztuk. A bankok egy egyseges vilagmeretu halozatot alkotnak. Persze van par kivetel, de azok nem rugnak labdaba egyebkent sem, ezert elhanyagolhatoak. Errol irtam mar valahol, es ha elsore nem sikerult erthetoen elmagyaraznom, akkor gondolom masodszorra sem fog sikerulni, ugyhogy hagyjuk.
De remelem legalabb annyit latsz, hogy errol mar irtam neked oldalakat.
"Értem én, hogy szerinted igenis monopólium van, és a Honda vezetőjét valami titokzatos módon a bankrendszer kényszeríteni tudja, hogy hova küldje az autóit. Már beszélgetésünk elején írtam, hogy ez pillanatok alatt kiderülne. Ha egy cég pontosan ugyanakkor, ugyanolyan feltételekkel kapna hitelt minden banktól vagy nem kapna, elég gyorsan rájönne, hogy összefogtak ellene, és a hitelintézetek valami olyasvalamibe akarják kényszeríteni, amit ő nem akar. Azt állítod, hogy ez így történik, de az elmúlt kétszáz évben ez még senkinek sem tűnt fel, senki sem dobott fel konkrét eseteket a gazdaság milliónyi szereplőjéből. Beláthatod, hogy ez ökörség."
Hat ez az, hogy ez folyamatosan mindenkinek feltunik, csak pont neked nem. Nagy meretekben nincs verseny. A szinpadon az orrod elott megy a latvanyos harc, legalabbis annak imitacioja. A szinfalak mogott pedig minden osszekapcsolodik egyetlen nagy halozatta. Igazi harc addig van, mig a halozat be nem kebelezi az adott ceget. Addig van igazi harc. De te azt is nagyon jol tudod hogy soha ilyen kevesek kezeben nem volt meg ilyen sok ceg. Soha nem volt meg ennyi oriasceg. Ez is biztos benne van a Pocket World-ben. Es ez meg pontosan azt igazolja amit en mondok.
"A gazdaság állapota, a központi bank céljai legtöbbször a kamatszinteken át jelentkeznek, amit a gazdaság szereplői vagy bevállalnak, vagy nem. Nem muszáj kölcsönt felvenni."
Ezt sem erted. Nincs olyan hogy nem veszel fel kolcsont. A penz maga mint kolcson teremtodik. Tudod hogy ez mit jelent? Azt, hogy akkor is fizeted a kamatokat, ha te nem vettel fel hitelt. Mert a kamat beleepul mindennek az araba. Ha pek hitelbol vette a konyhakeset, akkor a hitelkamat beleepul a kenyer araba. Es mivel az a pillanat amikor a penz megjelenik a gazdasagban az ma mar kizarolag hitelfelvetel lehet, igy ha az egyetlen hitelfelvevo az allam lenne csak, akkor is fizetnel kozvetve hitelkamatot, mert mindennek az araban megjelenne, mert az allam magasabb adokat lenne kenytelen beszedni. Mit gondoltal miert fizetsz adot? Annak nagy resze is hitelkamatokra megy el.
"A központi bank nem hitelez más országoknak, magyarán a központi bank nem képes más országok eladósítására. Erről ennyit."
Ne viccelj mar. IMF mit csinalt? Az IMF penze honnan jon? Nem tudom hogy az IMF teremthet-e penzt, ha igen, akkor az IMF az egyfajta kozponti bankok felett allo szuperbank. Ha pedig nem, akkor valamelyik, vagy tobb kozponti bank altal az IMF szamara rendelkezesre bocsajtott penzt osztja szet. Ez a reszlet lenyegtelen. A lenyeg hogy az IMF odaadja a penzt pl. Kongonak, igy az onnan kezdve adossa valik, ugy nagyjabol es hozzavetolegesen... örökre. Adossa, azaz at kell alakitania az orszag teljes eletet a hitelezok akaratanak megfeleloen. Ne mondd hogy errol te nem tudsz! Ez tortent minden orszaggal a Foldon, beleertve Magyarorszagot. Ha ezt is letagadod, akkor ez mar a fej homokba dugasahoz lesz hasonlithato.
"Javaslom olvasgatásra még az MNB alapító okiratát:
Az MNB részvénye a Magyar Állam tulajdonában van. A Magyar Államot mint részvénytulajdonost (a továbbiakban: Részvényes) az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: Miniszter) képviseli.
Különösen érdekes még a 6. fejezet, az MNB ellenőrzése. Elég meggyőzően bemutatja, hogy az MNB széleskörű állami felügyelet alatt áll."
Aham, ahogy azt te szeretned:
"A felügyelő bizottság ellenőrzési hatásköre nem terjed ki a 4. § (1)-(7) bekezdésében meghatározott feladatokra..."
Csak peldakepp hogy mibe nem szolhat bele a felugyelo bizottsag: nem szolhat bele a monetaris politikaba. Innen kezdve tok mindegy hogy mibe szolhat bele, hiaba szolhat mondjuk bele abba hogy milyen szinu legyen az uj 100.000-es bankjegy, az MNB alapvetoen azt csinal amit akar.
Egyebkent meg nem ertem hogy hogy jutott megint ide a beszelgetes. Az MNB fuggetlen, te magad mondtad, vagy nem igy lenne? Most meg azt bizonygatod hogy szeleskoru ellenorzes alatt all? Megbizonyosodtal te egyaltalan hogy mit takar a valosagban ez a szeleskoru ellenorzes? Pl. vegigolvastattad velem a 6-os paragrafust az alapito okiratban. De te magad felfogtad hogy mi van abban a paragrafusban? Pl. mit csinal a konyvvizsgalo? Nem csinal mast mint korulnez. Megkap ilyen meg olyan adatokat. Aztan leirja egy papirra hogy mit latott, es a tulajdonos asztalara teszi. Na es mit csinal a tulajdonos ezzel a papirral? Tudomasul veszi. Igen, mast nem csinalhat, mert nem utasithatja az MNB-t, ahogy az a jegybanktorvenyben le is van irva. Ugyhogy persze, szeleskoru ellenorzes valosul meg, csak nem ugy ahogy te gondolod. Az MNB szeleskoruen tajekoztatja a kormanyt arrol hogy epp mihez van kedve. A kormany meg rabolint. Ez igy mukodik a gyakorlatban. Legalabbis a torvenybol ez igy derul ki.