Fejlődnek a szintetikus életformák

Hát akit érdekel, az szerintem így is el tudja olvasni. (Pl. elmentés után.) Sortörés azért nincs, mert így kaptam.

Csaba, te nagyon naiv vagy, ha azt hiszed, hogy az emberek a külsõ linkeket elolvassák. Ha közvetlenül kattinthatók, esetleg igen. Én egyébként bemásoltam a böngészõm címsorába a TXT fájl címét, de eléggé olvashatatlan az egész, ugyanis nincs sortörés. Nagy segítség lenne, ha legközelebb beidézed ide a szövegeket.

Kedves Mindenki!

Általában nem szokásom E-mail-eket nyilvánosságra hozni, de az alábbi annyira sugárzik a felebaráti szeretettõl, hogy tanulság képpen mégis megteszem. (A kedves (vagy inkább kedvetlen és dühös) feladó neve és E-mail címe nélkül.)
Küldött egy mellékletet is ("Az evolúció egymondatos cáfolata"). Ez talán az elméletileg képzettebbeknek szólhat, mert nekem sajnos nincs elég szürkeállományom hozzá :-) (ezt a levél írója részletesen kifejtette), úgyhogy szinte kötelességem is publikálni.

http://alag3.mfa.kfki.hu/dcsabas/velemeny/science/0001_01_kritika/090314_kritika.txt
http://alag3.mfa.kfki.hu/dcsabas/velemeny/science/0001_01_kritika/Az evolucio egymondatos cafolata.doc


Bár az interneten könnyû ráakadni, az alábbi kritikám (ez is egy kritika) verte ki a biztosítékot:
http://alag3.mfa.kfki.hu/dcsabas/velemeny/science/0001_001.htm

Kedves frenk007 #203!

"Véletlen sokmindenre jó de nem "szervezõ" erõ."

Na de hogy kerül a csizma az asztalra? Eleve szóba sem jött, hogy a véletlen (vagy a törvényszerû) egymagában képes volna erre! A véletlen egyszerre csak 1 elemi újdonságot képes produkálni, azt is ész nélkül. A valamílyen szervezetet eredményezni képes szervezõ erõ csak egy olyan dolog lehet, amely a véletlent és a törvényszerût sajátos egységbe foglalja (mint az evolúció).


"A törvényszerü pedig a törvények pontatlanságából kifolyólag nem axiomatikus."
Teljesen másról van szó! A törvények a lényegükbõl fakadóan elvileg abszolút pontosak! És éppen ezért, csakis korábbi önmagukat tudják reprodukálni, minden újdonság, minden változás nélkül. Ezért egy teljesen törvényszerû világ statikus lenne. Hogy a világ mégsem statikus (ezt látjuk) már annak a megnyilvánulása, hogy a világon négsincs minden az ún. törvényeknek alárendelve, ha tetszik, nem minden esemény törvényszerû, vagy ha így még jobban tetszik, nincs benne minden eleve elrendelve.

Vannak dolgok, amelyek csak a jelenben dõlnek el, nem eleve. Ez a forrása az emberi (és ha létezik, akkor az isteni) szabadságnak is. (Elõbbinél beszélhetünk véletlen eseményrõl, utóbbinál pedig mondjuk csodáról.)


"Nomeg "elvben" a véletlen is leirható törvények rendszerével, csak olyan bonyi lenne hogy senki nem látná át."
Itt talán arra gondolsz, hogy esetleg nem is létezik valódi véletlen, hanem csak olyan törvények, amelyeket bonyolultságuknál fogva nem látunk át, és ezért eleve és elvileg is átláthatatlannak gondoljuk, holott valójában nem is azok.

A véletlenhez hasonló (véletlen jellegû, illetve véletlenSZERÛ) események jó része nyilván ilyen. Ámde bizonyosan nem mind, ugyanis abból egy szigorúan statikus világ következne, márpedig látjuk, hogy a világban van mozgás (változás). És semmilyen filozófiai okoskodással nem lehet eltüntetni belõle MINDEN mozgást. A keresztények (Arisztotelész-re hivatkozva, de valójában Aquioni Szent Tamás után) e mozgás forrását Istenben jelölik meg. Én nem hivatkozom Istenre, de azért a mozgás realitását nem vonom kétségbe.

"PL. annó az enterprise 128-asom véletlenszámgenerátorát több esetben megjósoltam..."
A számítógépekbe szerelt (pláne szoftveres) "véletlengenerátorok" valójában EGYÁLTALÁN NEM PRODUKÁLNAK VÉLETLEN sorozatokat. Ellenkezõleg, zömük meglehetõsen determinisztikusan (és ezért elég megjósolhatóan) adja ki a számokat. Azért használják mégis (az egyszerûségükön túl), mert sok-sok alkalmazásban valójában nem is véletlen számokra van szükségünk, hanem csak olyan STATISZTIKÁJÚ számokra, amely statisztika egyébként a véletlenre is jellemzõ.

Triviális példa: ha papírra írunk egy egyébként valóban véletlen számsorozatot (most ne firtassuk ennek eredetét), akkor a papírról utólag FELOLVASOTT számsorozat, bár ugyanannak látszik, MÉGSEM EGY VÉLETLEN SZÁMSOROZAT, hanem ellenkezõleg, egy TELJESEN DETERMINISZTIKUS számsorozat - hiszen ott van a papíron!

A véletlen ugyanis definíció szerint olyan eseményt jelent, amely még nem dõlt el (majd csak ezután), és az eredménye semmiféle módszerrel, senki által nem jósolható meg teljes biztonsággal elõre. Vagyis legfeljebb valószínûségi kijelentést tehetünk rá.

A már bekövetkezett eseményeknél éppen fordítva van. Azokra pedig valószínûségi kijelentést NEM tehetünk, hiszen a bekövetkeztük immár nem valószínûségi, hanem TÉNYkérdés. Amit vagy ismerünk, vagy nem. Ha nem ismerjük, attól még megtippelhetjük (valószínûségi becslés), de a becslés meg nem azonos a valószínûséggel. A valószínûség egy objektív érték, nem függ attól, hogy mi (a tudásunk alapján) mekkorára becsüljük. (Mindezek a dolgok sajnos teljesen kaotikusan vannak tanítva az egyetemeken, és ennek az eredménye, hogy nehéz dolognak tartján a valószínûségszámítást.)

😊 NOS filozofikus megközelités.
Van benne pár dolog amivel nem tudok egyet érteni.
PL a véletlen szerepe.
Véletlen sokmindenre jó de nem "szervezõ" erõ.
A törvényszerü pedig a törvények pontatlanságából kifolyólag nem axiomatikus.
Nomeg "elvben" a véletlen is leirható törvények rendszerével, csak olyan bonyi lenne hogy senki nem látná át. Nomeg olyan pontatlanságokat hordozna melyek miatt eltérne a várt és a megvalósúlt "véletlen".
PL. annó az enterprise 128-asom véletlenszámgenerátorát több esetben megjósoltam... 😊 nomert ismertem hogy számolja a "véletlent".
Tehát szép filozófiai esszé de nem 100%-os az igazsága.


Üdv.

Ugye a védettség nem a különféle génszekvenciák, hanem csak a vírus fehérjeburka ellen alakul ki. Ezért a legtisztább módszernél nem is adnak be mást, csak a DNS-étõl megszabadított üres fehérjeburkot. (A DNS-t a kivonás elõtt még esetleg roncsolják is, biztos ami biztos alapon.)

Kevésbé tiszta, és éppen ezért kissé kockázatosabb módszer, hogy tényleg beadjuk a vírus DNS-ét is, pontosabban komplett (szaporodóképes) vírusokat, de erõsen "meggyomrozott" állapotban, hogy ne legyenek már annyira virulensek, és a szervezetünk kifejezetten jó eséllyel legyen képes legyõzni.

Önmagában egy védõoltásba csak úgy belekeverni egy DNS génszekvenciát (pl. a H5N1 DNS-ének egyes részeit) teljesen hatástalan lenne. Csakis akkor lehet hatásos, ha valamilyen szaporodóképes hordozó vírus DNS-éhez illesztjük jozzá, és így a hordozó vírus szaporodásakor az adott génszekvencia által kódolt fehérjék is legyártódnak. Így elméletileg valóban lehet immunválaszt kiváltani a H5N1 ellen is. Ez még NEM jelenti a komplett (szaporodóképes) H5N1 legyártását, sem azt, hogy az eredménül kapható vírus különösen szaporodóképes lenne. De akkor is azt jelenti, hogy megalkotunk egy hibrid vírust, amitõl egyébként szokás tartani.

A veszélyessége végül is azon múlik, hogy találnak-e megfelelõ génszekvenciát a H5N1-ébõl. Amelyik olyan fehérjét kódol, amely nem ruházza fel új funkcióval a hordozó vírust, hanem csak a ruháján lesz egy újabb folt.

Na, végre, beugrott.
Én is beadattam az influenza elleni védõoltást õsszel, és kutya bajom nem lett tõle, bár lehet, hogy más tételbõl való, semmi köze az amerikai készítményekhez, amelyeket Ausztriába és Csehországba küldtek.
A híreszteléseknek az adhat alapot, hogy az influenza ellenes védõoltást feltuningolták: a h5n1 vírus egyes génszekvenciáit is belerakták, ezzel remélve kialakítani az immunválaszt a h5n1-re is. Ez tudtommal egy teljesen új eljárás, én nem hallottam róla, hogy eddig az influenza ellenes védõoltás gyártásánál a génmanipulációt is alkalmazták volna. Mely GM ellen ugye az európaiaknak nagyobb fenntartásaik vannak, mint az amerikaiaknak.

Ha most a vírusellenes védõoltással kapcsolatos gyanusítgatásokat vesszük, szerintem azok is alaptalanok. Ott is inkább csak annyi az igaz, hogy az amcsik szeretik saját magukat a legnagyobb biztonságban érezni (ezért szedik "mázsaszám" a vitaminokat is). Persze a védõoltásoknak is megvan a maguk kockázata, de általában azért nagyságrendekkel kisebb, mint ami ellen védenek. Ráadásul a kockázatok zöme allergiára megy vissza, ami ellen megfelelõ tájékozódással és tájékoztatással lehet védekezni. (Persze Magyarországon és szinte egész Európában ennek nincsenek meg a hagyományai. Pl. hány ember tart magánál egy hivatalos papírt, amelyrõl balesetkor kiolvasható a vércsoportja, allergiái és fõbb betegségei? Aztán meg hõbörgünk, ha netalán félrekezelnek minket, vagy a késedelmes beavatkozás miatt elpatkolunk :-o ...)

Én pl. kaptam az újabb influenzaellenes védõoltásból is, és azóta még csak enyhe náthám sem volt, pedig bõven jártam emberek között. Jövõ hét elején pedig tüdõgyuszi elleni oltást is adatok magamnak (baktériumok ellen), mert nem lehet 1 lapra tenni azzal, hogy milyen az, ha a szervezetünk akár csak viszonylag könnyed (lábon kihordott) bírkózásba kényszerül egy komolyabb baktériummal.

Szerintem sem akar minket kiirtani az amcsi kormány. De náluk a politikai/katonai életet tényleg mélyen átitató gondolkodás, hogy a legfõbb érték az emberi élet (értsd: az amerikai emberek élete), ezért csinálnak lézeres távvezérelhetõ rakétákat, repülõket, meg ezer féle más kütyüt, hogy egy nagyon biztonságos és kényelmes fotelben ülve, joystickkel a kezükben nyírhassák ki az ellenséget (azt ugyanis szabad számolatlanul is megtenniük).

Ebbe a vonulatba illeszkedik be a leírt program, amennyiben úgy szeretnék biztosítani a legjobb sebészeket katonáiknak (gondolom elsõsorban a magasabb rangúaknak), hogy azok élete ne legyen veszélyeztetve.

Egy hasonló program az oroszoknál vagy a kínaiaknál aligha lenne támogatott, ott ugyanis olcsó az emberélet.

Ugye, hogy szerinted is egy nagy összeesküvés elmélet az egész? Nem akar minket kiirtani az amcsi kormány.<#ravasz1>

Pontosan mire kellene reagálnom?

http://www.sg.hu/listazas.php3?id=1236439039

Kedves frenk007 #194 !

A véletlen szerepe az emberi tervezésben sem az, hogy egy zsák alkatrészt nyomás alá helyezünk, és ekkor - egyszer csak véletlenül - kiugrik belõle a svájci óra. A véletlen 1 lépésben csak elemi szintû újdonságot tud produkálni (a konkrét nagysága függ a felhasznált elemek nagyságától). Egy valamirevaló bonyolultságú új dolog létrehozásához a VÉLETLENSZERÛ és a TÖRVÉNYSZERÛ események SAJÁTOS ÖSSZJÁTÉKÁRA van szükség. Külön-külön egyik sem elégséges. (A tiszta törvényszerûség csak korábbi önmagát tudja megismételni, a tiszta véletlen pedig csak helyben topogó változásokat eredményez.)

Hogy milyen módokon lehet kombinálni a véletlenszerût és a törvényszerût, arra nézve akadnak különféle lehetõségek, de ezekre mindenesetre csak olyan ember jöhet rá, aki a véletlenszerût és a törvényszerût is reális létezõnek, és ezért kombinálhatónak fogja fel. Feltehetõen már Darwin elõtt is akadtak emberek, akik eszerint gondolkoztak, de a Darwint megelõzõ századokban a tudományban eléggé eluralkodott a "világon MINDEN törvényszerû" felfogás, ami úgyszólván lehetetlenné tette, hogy a tudományos elméletekben a véletlent egyenrangú félként figyelembe vegyék a törbények mellett. Darwin HATALMAS érdeme, hogy az általa felfedezett evolúciós mechanizmus mûködõ szerves egységben mutatja e 2 dolgot. Mindez azért is érdekes, mert az "emberiség agya" még nem állt rá az önmûködõ dolgokra (bár gõzgép már volt). Az evolúciós mechanizmus is mûködik, akár csak egy robbanómotor (ez késõbbi találmány).

Amikor emberként tervezünk pl. egy hidat, akkor mi is evolúciós úton járunk el:

1. Elõször is, hidat leginkább csak olyanok terveznek, akik már láttak hidat. Elsõ körben igyekszünk a már látott hidat REPRODUKÁLNI.
2. Azonban a reprodukcióban lehetnek egyrészt másolási hibák (MUTÁCIÓK), másrészt kisebb szándékos változtatások is.
3. Egy-egy körben túl sokat nem érdemes változtatni, mert esetleg a híd leszakad, és nem is fogjuk tudni, hogy miért.
4. Az elõzõhöz képest kissé módosított hidat tehát kipróbáljuk. Ha rossz elvetjük, ha jó a további tervezéshez MINTAKÉNT felhasználjuk (SZELEKCIÓ). (Vagy visszaugrás az 1. pontra.)
5. Gyorsíthatjuk a folyamatot különféle trükkökkel, pl. ha a kipróbálandó hidat kisebb méretben építjük meg (modellezés), vagy ha ezt egyenesen számítógépben tesszük (szimuláció), vagy ha a (véletlen) módosításokat is automatizáljuk (Monte-Carlo), stb.

Utolsó szó jogán 😉
Van e, olyan dolog amit mi hoztunk létre (alkottunk) aminek ne lenne tervezõje?
Gügye kérdés, de mégis elgondolkodtató. Milyen precizitással, összehangoltsággal készülnek monumentális építmények? Ezek emberi mûvek. Na és ha egy kicsit kitekintünk, bolygónkat, a kozmoszt stb.. vajon tényleg a véletlen mûve?
Hát ez az amit én nem veszek be!
Ha, valamit szétszedsz darabjaira, mondjuk egy svájci órát, beteszel egy befõttes üvegbe, elkezded rázni, nyomás alá helyezni stb… lesz belõle ismét egy mûködõ óra?
Vagy leteszek egy cementes zsákot pár vödör vizet, téglát stb…, mikor lesz belõle ház?
Szerintem nem kell túlbonyolítani, meg tudva levõ, hogy ha sokat tudsz rájössz hogy még több dolog van amit nem tudsz!

Üdv.!

Kedves Epikurosz #188 !

A távvezérlés lehetõsége idõnként fantasztikusan hasznos bír lenni, de a bemutatott konkrét rendszer szerintem még a tökéletlenségei ellenére is jó darabig drágább lesz, mint valódi sebészeket küldeni a helyszínre. De volt alkalmam meggyõzõdni róla, hogy az orvosok milyen ügyesen tudják felhasználni a nem túlságosan jó eszközöket és berendezéseket is, szóval ha õk jónak találják, akkor érdemes lehet megtudni, hogy meddig lehet eljutni ezen az úton. (Ha pl. valakinek a bordái közé fúródott egy fel nem robbant éles gránát, valószínûleg jó hasznát lehetne venni egy ilyen operáló robotnak.)

"Nos, megpróbálom kibontani: ha például apu azt mondja, hogy ezt ne tedd, meg mert rossz lesz a következménye, akkor nem azért nem teszem meg normális esetben, mert „agyonver”, Hanem, mert szeretem és elfogadom, amit mond és megbízok az apuban. Nos ennyit az igazi hitrõl, ami nem félelmen alapszik!"

Ezzel egyetértek, sõt, megtoldanám azzal, hogy az ember mentalitására ez a fajta viselkedés rendkívül jellemzõ, pl. a kutyáéval szemben. Egy pszichológiai kísérletbõl pl. kiderült, hogy az eléggé fiatal csecsemõk és a kutyák felfogóképessége bár hasonló, akad egy igen figyelemreméltó különbség is: míg a csecsemõ hajlamos akkor is a felnõtt által bemutatott módon eljárni, amikor nem látja annak ésszerûségét, a kutya csak addig jár el az ember által bemutatott (szándékosan butuska) módon, amíg jelen van az ember, bezzeg ha nincs, akkor felülbírálja az embert és a saját esze szerint jár el. Másszóval a kutya biztos saját eszében, az ember viszont csecsemõként is el tudja fogadni felsõbb intelligenciák át nem látott szempontjait.

Még annyit, hogy valóban attól senki nem lesz jobb, ha ráerõltetnek bármit, viszont szerintem fontos, hogy az alternatívák között lehessen szabadon választani. Ne ítélje senki a másikat a nézete miatt, ha az nem támadja az egyén szabadságához való jogát.
Viszont az igazi kereszténységbe a lényeg, hogy Isten korszakokra osztotta fel a történelmet.
1. Adott idõt a lelkiismeretnek
2. Adott idõt a törvénynek (betû)
3. Adott idõt és helyet a kegyelemnek.
Mi az értelme ennek? Nagyon egyszerû.
1. Az ember nem képes saját lelkiismeretébõl jobb lenni!
2. A törvény szintén nem hozott az emberben jó lelkiismeretet, sõt még jobban súlyosbította a helyzetet.
No, most akkor mi van. Az se volt megoldás ha nem volt törvény, és az se hozott megoldást hogy lett törvény. Egyik által sincs igazzá válás!!!
De, jött a megváltó. Mit közvetített? Az Atya szeretetét kegyelmét, ami ingyen ajándékba kaptunk! Miért? Csak úgy, Isten szuverén.
De, éppen ezért a hit ajándék, mert mindenkinek adatott, hogy megismerje, mégse mindenki él vele!!!

Jó écakát!

Kedves toto66 #187 !

Szerintem a társadalomban a rendszer szintû problémákat fõleg az okozza, hogy olyanok (is) hozzák a rendszert érintõ döntéseket, akik nem értenek hozzá, vagy nem is a társadalom érdekei szerint akarnak eljárni. Ez amúgy a demokratikus berendezkedés egyik legsúlyosabb gondja, ugyanis a demokrácia nevében olyankor is erõltethetik az egyenlõség eszméjét, amikor nem szabadna. Mert ugye vannak TÉNYKÉRDÉSEK (szakmai kérdések), ahol nincs helye a demokráciának, és vannak a jövõre vonatkozó szabad választási lehetõségek, ahol viszont VAN.

A felzárkózás témájához tartozó ténykérdés pl., hogy hiába zárjuk össze a legkiválóbb nem cigány diákokat a nem éppen olyan kiváló cigány fiatalokkal, elõbbiek nem fogják tudni magukkal húzni az utóbbiakat. Ha történik valami, akkor az csak a fordítottja lehet, amiként a falusi (vagy dakota?) ember sem igen lát példát arra, hogy a zsák krumpli közé kevert rothadó szemek megjavulnának a többiek hatására - inkább mindegyik megrothad.

Elõrehúzó hatás csak hasonszõrûek között van, amikor a másik követése reálisnak látszó lehetõség - és még ilyenkor is csak ritkán. Ezért az elsúlyosbodott problémáknál az elhatárolás a legfontosabb teendõ, hogy ne nõjön a baj (ezt a szegregációt manapság bûnösnek tartják), aztán kit-kit hozzá hasonlók osztályaiba kell helyezni, azzal a lehetõséggel, hogy a fejlõdése függvényében magasabb osztályba léphessen. Mindez réges-régen kitalált dolog, és még a teljesen politikamentes játékok készítõi is tudják (lásd pl. QuakeLive).

Nyilván sok egyéb példát is lehetne hozni. Azért inkább csak annyit jegyeznék meg, hogy egy viszonylag kis probléma is igen nagy bajt okozhat, ha makacsul félrekezelik.

Illetve még1 megjegyzés. Demokráciában a mégoly gazember politikusokat is mi helyezzük a hatalomba (közvetve vagy közvetlenül), mert bevesszük azt a demagóg dumát (összetevõi: 99 százalék lényegtelen igazság és 1 százaléknyi lényeges, de elbújtatott hazugság - jól felrázva, nem keverve, majd ízlés szerint tálalva), amit kimondottan ebból a célból alkottak meg. Ezért nemcsak a társadalom befolyásolja az egyének civilizációs szintjének alakulását, de az egyének civilizáltsága is a társadalom további fejlõdését.

Bocs!

Úgy gondolom Ti nem vagytok elfogultak, legalábbis abban az értelemben ahogy a fogalmazásomból kivehetõ volt. Nem kimondottan a félelemre gondoltam, ami arra motiválja az embert, hogy ne csináljon rosszat, nyilván nem ezért gondolkoztok úgy ahogy. Kérdem én, akkor hol van a szabadság?
Nos, megpróbálom kibontani: ha például apu azt mondja, hogy ezt ne tedd, meg mert rossz lesz a következménye, akkor nem azért nem teszem meg normális esetben, mert „agyonver”,
Hanem, mert szeretem és elfogadom, amit mond és megbízok az apuban. Nos ennyit az igazi hitrõl, ami nem félelmen alapszik!
Ha nem halottam hogy lopni rossz, nem láttam nem tapasztaltam stb., akkor is ha megteszem, bizony a lelkiismeretem megszólal. Ezt nem lehet kitörölni! Csak tönkre lehet tenni!
Én nem gondolom, hogy a rosszat távol lehet tartani a megfélemlítéssel! Ha megcsinálod, akkor ez és ez lesz…….
Szóval inkább az európai kultúrára lehetne mondani hogy annyira racionalista, hogy a transzcendens megtapasztalást teljesen kiszorította a közéletbõl, lejáratta, értéktelenné tette stb…
A másik hozzászólóhoz annyit mondanék aki azt mondta, hogy az evolúció nem szabad a materializmussal teljesen egyenlõvé tenni.
Erre csak annyit, hogy bizonyos felekezet miért emelte be a „keresztény” hitvallásába a pogány isteneket??? Szerintem sokkal könnyebb elfogadtatni egy dolgot, ha ötvözöm a más gondolkodású emberek ereklyéivel.

Ennyi………

toto66-nak mutattam meg ezt a másik SG-s témát (#24). Te mit szólsz hozzá?

Nos az igazság az, hogy szörnyû:
A cigányok felzárkoztatására szánt pénzt meg umbuldázták (mai hír)
A segélyeket elszedik a bûnözõk (cigány uzsorások), szegénységben tartva, így mindig felhasználhatóként a rászorultabb cigányokat. Hasonlít a módszer a román koldus maffiához, ahol gyerekeket csonkítanak (láttam saját szememmel kint erdélyben), hogy kolduljanak. Nincs alap ahonnan induljanak, nincs perspektíva, de nam azért mert nem adjuk meg, hanem a bûnözõk elveszik. Lent is fent is. A bûnözés nõ, adó nõ, eltartottak száma nõ, és rasszisták vagyunk a világ szemében! Pedig csak bünözõk vannak fent is lent is és van pár millió ember akit rabolnak gyilkolásznak, lent is fent is!
Utálom a nácikat, de már jöhetnének. És ez a legszörnyûbb, hogy már ezt várják az emberek, akik áldozatok, mert már nem lehet nyugodt az ember a kicsi kis tulajdonával sem, életével sem!
Mocskos politikusok, akik az mellett hogy hazudnak, lopnak tönkreteszik az országot, hagyák sõt bíztatják a bûnözõket, lebutítják a gyermekeinket elveszik a jövönket, önérzetünket sértik, még most úgy megosztják az országot hogy zavargások legyenek, mindezt olyan pofával, hogy az "erõszakot, rasszizmust" elítélik, és mi vagyunk a raszisták, akik voltaképp eltartjuk a politikusokat.
Na ennyit a pozitív diszkriminációról...

A különféle diszkriminációkat én nem utasítom el élbõl, sem a pozitívat, sem a negatívat.

Azt gondolom viszont, hogy nem az olyan FAFEJÛ pozitív diszkriminációra van szükség, mint amit a mostani kormány is tervez (és a korábbiak is követtek), hogy egyszerûen csak leviszik a ponthatárt az egyetemi felvételin a cigány jelentkezõk elõtt (ilyen alapon egybõl diplomát is adhatnának nekik, imígyen növelve a cigány diplomások arányát), hanem AZ ELÕZETES TANULÁSBAN KELL SEGÍTENI õket. A felvételin pedig jussanak be azok, akik a legjobbak.

Az én rendszeremben nem kellene attól tartanod, hogy egy cigány szakember tudása bármiben is elmarad majd a nem cigányétól.

"A cigány gyerekek általad említett lemorzsolódása épp emiatt következik be, mert hiába tud valaki lexikális tudást felhalmozni, ha utána nem lépes csapatmunkára."
Ezt aranyosnak találom, mert nem úgy rémlik, hogy a lexikálus tudásuk általában kiemelkedõbb lett volna. Egyfajta "csapatmunkára" még inkább láttam.

Ha már hoztál egy indiai példát, én hozok agy pakisztánit. Pár napja még Svédországban voltam, a Lund-i egyetem egyik laborjában (MAX-lab, elektron szinkrotron). Ott meglehetõsen nemzetközi a személyzet, volt pl. egy pakisztáni fickó is, akivel idõnként vicces momentumokat is megbeszéltünk. Elmondta pl., hogy azért akarta a doktori címét mindenáron egy MÁSIK svéd egyetemen megszerezni, mert a Lund szót sokan "lond"-nak ejtenék a hazájában, és ez a legelterjedtebben használt nyelven hogy úgy mondjam, a férfiak legnagyobb becsben tartott szervét jelenti :-). Szóval a kultúrák és a nyelvek különbsége furcsa preferenciákat eredményezhet.

A pozitív diszkriminációval az a baj, hogy épp a lényeget ássa alá, a diszkriminációmentességet.
Én nagyon nem értek vele egyet. Ugyanis, a véleményem az, hogy sokkal jobb egy profi buszsofõr, mint egy ha ugyanazt az embert pozitív diszkriminációval mondjuk cégvezetõvé avanzsáljuk, és ilyen minõségében csak kárt okoz.
Ezért mondom, hogy jobb 100 profi szakmunkás, mint 1 elbaltázott zseni. Ma minden csapatmunka, és a szociális készségek irtózatosan fontosak. A cigány gyerekek általad említett lemorzsolódása épp emiatt következik be, mert hiába tud valaki lexikális tudást felhalmozni, ha utána nem lépes csapatmunkára.

Egy érdekes filmet láttam errõl valamelyik természettudományos csatornán. Egy fiatal indiai kisfiúról szólt, aki az orvostudományba ásta bele magát, és rengeteg könyvet elolvasott, 11 éves korában már a rákkutatás elméleti kérdéseit elemezgette.
Természetesen, felfigyeltek rá, és Londonba került, ahol neves orvosprofesszorok kezdtek el vele foglalkozni. Nos, itt aztán lassan kezdtek kibújni a szögek a zsákból. Ugyanis, például, imádott kijelentõ módban beszélni, sokszor használta a "kell" szócskát, összekeverte a vágyait a realitásokkal, stb. stb. Elvégeztettek vele különbözõ teszteket is, és azok szépen feltárták a hiányosságokat. A szülõket is megszólaltatta a riporter, mit ne mondjak, picit ki voltak ábrándulva, ugyanis a csodatévõ gyerek helyett el kellett fogadniuk, hogy a kisfiúk is egy ember, akinek sok mindent meg kell még tanulnia a világról. A film aztán mégis heppi enddel végzõdött, mert úgy a szülõknek, mint a gyereknek volt annyi intelligenciájuk, hogy beismerjék a hiányosságaikat. A másik meg az, hogy annyi pénz nincs a világon, hogy mindenkire ennyi idõt szánjanak.

"A jövõben még kevésbé lesz az. A normális ember megleli az érvényesülés útját."

A saját tapasztalataim ennek ellentmondani látszanak. Mert noha az általános iskolában, ahová jártam a gyerekek kb. 10-15 százaléka volt cigány és nem pontosan ugyanez a 10-15 százaléka úgyszólván értelmi fogyatékos, de azért a cigányok között is jócskán akadtak kifejezetten értelmes, jóravaló gyerekek, akiknek semmilyen gyakorlati esélye sem volt gimnáziumba, vagy akár szakközépiskolába jutni. A gimnáziumban talán minden 100. gyerek volt cigány. Az egyetem még rátett erre is egy lapáttal (KLTE, Debrecen), mert a 2000 diák között volt talán vagy 2. Ezreléknyi.

Pedig a társadalmi élet minden területén szükség volna cigányokra, már ha a cigányok integrálódását, civilizálódását elõ kívánjuk segíteni. Ugyanis csak õk és csak így mutathatnak megfelelõ példát a többieknek. Szükség van cigány szakmunkásra, cigány rendõrre, cigány pénztárosra, cigány postásra, cigány óvónõre, cigány tanárnõre, cigány mérnõkre, cigány orvosra, cigány festõre, cigány tudósra - nemcsak cigány zenészekre és politikusokra (újabban).

Mindez tehetségkutatás nélkül azért nem megy, mert nincs annyi pénz és erõ a társadalomban, hogy azt azokra is forgácsolhatná, akik NEM akarnak emelkedni.

"szerintem nem elég a társadalomnak karbatett kézzel várni, hogy a nyomorból feltörekvõ tehetségesebb emberkék kopogtassanak"

Na, látod, itt már nem értünk egyet. Nem tehetségkutatás kell, hanem normális embereket kell nevelni. Ma már nem divat az ezermester vagy a zseni. A jövõben még kevésbé lesz az. A normális ember megleli az érvényesülés útját.

Nagyon csábító arra gondolni, hogy a társadalom teljesen társadalmiasítja a gyermeknevelést (is). Határértékként szerintem éppen erre tartunk. De bizonyos történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy ennek nagy kockázatai is vannak, és az emberiség még nem tanulta meg, hogy ezeket hogyan lehetne lecsökkenteni. Így (kisebbik rosszként) marad egyelõre a család szerepének hangsúlyozása, ami viszont sajnos esélyegyenlõtlenséget és nagyfokú civilizáltságbeli különbségeket eredményez.

Én mindenesetre a gyermekeket támogatnám, bölcsõdével, óvodával, iskolával, bentlakásos kollégiumokkal, külön foglalkozásokkal és amit csak lehet természetben, hogy a szülõk (vagy más felnõttek) ne élõsködhessenek iparszerû jelleggel a gyermekeiken, ráadásul ugyanerre mutatva életvezetési és erkölcsi példát a következõ generációnak. Továbbá szerintem nem elég a társadalomnak karbatett kézzel várni, hogy a nyomorból feltörekvõ tehetségesebb emberkék kopogtassanak, hiszen pont a helyzetükbõl fakadóan erre nemigen képesek. A társadalomnak kell értük menni, kiszûrni õket, menteni a menthetõt.

"Felnõtt" bocs a helyesírásért!

Egyébként nagyából egyetértünk, csak az erkölcs már felnött korhoz tartozik.
Bár a nevelés a legfontosabb, mégis felnöttként leszel erkölcsös, ha kialakul benned az individum!

Nem kell sokat hozzátennem ahhoz, amit leírtál.

Annyiban egészíteném ki - és ez nem saját találmány, hanem olyan pszichológusoktól olvastam, mint pld. az általam nagyra becsült Bagdi Emõke - , hogy az elsõ 3 életévben sok minden eldõl.

Na, de mi van akkor, ha a szülõk alkalmatlanok a szülõi feladatra? Mert ugye gépkocsivezetéshez kell jogosítvány* (persze azt is meg lehet venni pénzért), de ahhoz, ami ennél sokkal bonyolultabb, a gyerekneveléshez nem kell semmilyen szakmai felkészültség, mert feltételezzük, hogy ez minden emberben megvan. Illetve, dehogy feltételezzük, hisz örökbefogadáskor azért aprólékosan vizsgálják, hogy alkalmas vagy-e szülõnek.

Vér szerinti gyermek esetében ezt nem vizsgálják, mert az kvázi a tulajdonod. Persze, ha bûncselekmények sorozatát követi el a gyerek, vagy téged letartóztatnak, akkor a gyereket gyámság alá helyezik. Utólag.

_______________________
* A jogosítvány példája, amúgy, nekem kedvenc vesszõparipám, fel is hozom egyre-másra. Mert a gépjármû vezetése egy veszélyes üzem, orvosi alkalmassági vizsga kell hozzá, de vezetõ politikusnak lenni, ahhoz nem kell orvosi alkalmassági vizsga.

Kedves Epikurosz #169!

Szerintem nagyjából egyetértünk. Az ember genetikailag magában hordozza a munkamegosztáson alapuló közösségi élethez szükséges viselkedésekre való hajlamot. Ez annyira igaz, hogy a gyerekek még felnõttek nélkül is közösségbe szervezõdnek, kialakítva ilyenkor a saját szabályaikat. De a szabályokat nagyon szívesen elsajátítják a felnõttektõl is, ha a látókörükbe kerülnek. Itt azonban nem a "prédikáció" a döntõ, hanem a tettek. Ha a felnõttek vizet prédikálnak, miközben bort isznak, akkor ebbõl a gyerekek nem azt vonják le, hogy vizet kell inni, hanem hogy vizet kell prédikálni, miközben bort iszunk. (Tehát logikusan járnak el.)

A minták és megértésük alapján a gyerekek egy ("jó" :-) ) része magától is elvonatkoztatja az erkülcsi szabályokat, azok külön kimondása nélkül is. De nem lenne a 10parancsolatnak és más hasonlóknak a jelentõsége akkora, ha nem lenne érdemes sokak számára explicite is kimondani. Az ezzel kapcsolatos probléma mindössze annyi, hogy akik csupán ennek hatására viselkednek helyesen, azok célt téveszthetnek, és esetleg nem a társadalom érdekeit látják a szabályok mögött, hanem pl. valamely Isten igényét. Ettõl függetlenül a szabálykövetõ magatartásuk még mindig jobb, mint a tömeges szabályszegés.

Az emberek egy része kilóg az elõbbiek alól, mert ha fel is ismerik a szabályok mûködését, azokat maguk nem tartják be, vagy esetleg csak úgy csinálnak, mintha betartanák. Idõsebb korban ez már nagyon nehezen megváltoztatható. Ilyenkor és ay "õ kedvükért" kell a társadalomnak fenntartani a büntetés intézményét, hogy ezzel mintegy kiegyenlítse a számlát. Enélkül a társadalom könnyen odaveszhet.

Ha valamely embercsoportban túl sokan hajlanak úgymond a bûnözésre, az aligha van azért, mert rájuk ne lenne igaz, amit az imént írtam. Az õ erkölcsi nevelésük/érésük is MEGTÖRTÉNT. Õk is azokat a mintákat követik, amelyeket kora gyermekkorukban láttak maguk körül. Szóval a probléma inkább lehet az, hogy a társadalom túl késõi életkorban biztosított számukra CIVILIZÁLT KÖRÜLMÉNYEKET. (Avagy kapcsolódott be a nevelésükbe, miközben a biológiai akceleráció miatt egyre korábban kellene. Vajon hány ilyen problémás felnõtt járt kisgyermekként óvodába, bölcsõdébe? Hiszen jószerivel még az iskolába sem!)

"csak az egyénen múlik akar-e jó vagy rossz lenni."

Ha csak 1, azaz egy gyerekpszichológiával foglalkozó könyvet elolvastál volna, kedves toto66, akkor tudnád, hogy most nem tudnám megmondani hány hónapos korig a gyereknek nincs személyisége, teljes mértékben azonosul a szoptatójával.

"de azt is tudni kell, hogy nem lesz 100% az eredmény!"
Nyitott kapukat döngetsz.

Valami alapja van annak amit írsz, de ha teljesen igazad lenne akkor nem lenne becsületes erkölcsös cigánypedig van (no sajnos nem tömegesen), még olyan családokból is ahol bûnöztek
Csak két dolog kell megismerni, és akarni a jót!

De valójában szerintem a jó és rossz tanulható, csak az egyénen múlik akar-e jó vagy rossz lenni. Ez nem annyira az eredendõ bûn, hanem a szabad akarat.
Az eredendõ bûn esetén nem dönthetnél!
Persze hogy nevelni kell, de azt is tudni kell, hogy nem lesz 100% az eredmény!

Mondok egy példát: nagyon nem mindegy, hogy az anya hogy szoptatja, pelenkázza a gyereket, majd milyen a kapcsolat az anya és az apa között.
Megint csak a cigányokat fogom felhozni példaként, illetve egy részüket. Tudvalevõ, hogy a cigány családokon belül sokkal, de sokkal nagyobb az erõszak, mint nálunk, magyaroknál. Õk lényegében ezt viszik ki aztán a társadalomba is. Nem tanulják meg az önkontrollt, az erõszakmentes konfliktuskezelést, de a rendes, helyes beszédet sem. Megoldás? Voltak erre ötletek.

"Erkölcsöt hiába tanítod, csak példamutatásos neveléssel adható át, de csak kevés embernek!"

Nagyon nem értek egyet.
Amúgy te sem értesz ezzel egyet, tudom, mert ha igen, akkor aláírnád az eredendõ bûn fogalmát. Pedig, a hozzád hasonlók szerint az ember természetébõl fakadóan nem rossz. Én ezzel egyetértek, azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelés az emberek 90%-ánál döntõ tényezõ. Persze, nagyon korán kell kezdeni, mert az elsõ 3 életévben rengeteg dolog rögzül.

"Szóval a tévhitek eloszlatására:" akart lenni... C:

Szóval tévhitek:
Erkölcsöt hiába tanítod, csak példamutatásos neveléssel adható át, de csak kevés embernek!
Az erkölcs teljesen az egyénen múlik, nem lehet valkit erkölcsössé nevelni, ha nem akarja. Ebbõl következik, hogy szükség van a megfélemlítésre, amit régen a vallás is nyújtott, de erre már alkalmatlan! Most csak a törvények betartatása a megfélemlítõ eszköz, azokkal szemben akik nem erkölcsösek. Elõfordul viszont hogy az erkölcs törvényszegésre kényszeríti az embert, abban az esetben ha a törvény erkölcstelen! Tehát nincs 100%-ig jó módszer! (a vallás képviselõi is lehetnek erkölcstelenek)
De ez nem mond ellent annak, hogy vannak erkölcsös emberek, vannak nem erkölcsös, de becsületesen élõ emberek és vannak bûnözõk.

Csak megjegyzem, hogy amikor két fél - kereskedelemben, politikában, sõt, még a házasságban - kölcsönösen elõnyös és tiszta kapcsolatot akar kiépíteni, akkor az elsõ dolog az, hogy kötnek egy szerzõdést, amely rögzíti a jogokat és a kötelezettségeket.

A társadalomban ezt a szerzõdést gyerekkorban kötik, jó esetben a családban ismertetik a gyerekkel a szerzõdéses pontokat.

Ellentmondás van a korábbi hsz-oddal, mert ott még azt írod, hogy "A büntetés és az azzal való riogatás azoknál lehet "módszer", akiknek az erkölcsi érzéke csökevényes (gYerekeknél még elmegy).", itt már meg a szankcionálás szükségességérõl beszélsz.
Igazad van abban, hogy egy tantárgy nem oldja meg a helyzetet, de a legtöbb olyan gyerek, akibõl késõbb bûnözõ lesz, otthon nem kapja meg az erkölcsi nevelést, nem tudja, hogy mik a társadalmi együttélés játékszabályai. Olyan szabályokhoz meg nehéz alkalmazkodni, amelyeket nem ismerünk, ugye?

A bevándorlókkal is ugyanez a baj, amúgy. Idejönnek, azt látják, hogy ingyen kaját, szállást, ruhát kapnak, késõbb meg azt tapasztalják, hogy a mi bûnözõinknek megy itt jól. Hülyék lennének megpróbálni a beilleszkedést, az értékeinek tiszteletét, persze vannak jól beilleszkedõk is.

Kedves Epikurosz!

Nagyon jó, hogy szóbahoztad az illemet, ez szerintem is közös tõrõl fakad az erkölcsi érzékkel.

De azt nem hinném, hogy lehetne úgy erkölcsre/illemre nevelni az embereket, hogy akad 1-2 ilyen tantárgy, közben pedig a társadalomban a bûnözés megy ezerrel, és a bûnözõket meg nemcsak hogy símán felmentik, de néha még sztárolják is.

Evolúcióelméleti szempontból (ugye :-) ) "ahol szabad bûnözni, ott egyenesen muszáj is" :-(. Ezért csak azt lehet tenni a nagy közösségnek, hogy szankcionálja azt, ami számára káros, nem egyszerûen csak névleg tilosnak mondja.

toto66!
Beindultál.
Nos, azt ugye nem tagadod, hogy az állami iskolákban erkölcsi oktatás nincs.
A cigányok integrálásának is ez a buktatója. Nem számítógépes tanfolyamokra kell járatni õket, hogy aztán panaszkodjanak, hogy így sem találnak munkát, hanem erkölcsre, illemre kell tanítani, ez az elsõ, a non plus ultra. Egyébként, legfeljebb csak számítógépes bûnözõket fogsz kinevelni, nem a társadalomnak hasznos polgárokat.

Kedves frenk007 #159!

Ha igaz is, hogy az evolucionisták között több a materialista (speciel én is az vagyok), távolról sem szabad közéjük egyenlõségjelet tenni. Vannak hívõ evolucionisták is. Köztük nagyon sok tudóssal, akik az evolúcióra egyszerûen úgy tekintenek, mint Isten (egyik) teremtõ módszerére. (De erre már korábban is utaltam.)

Sõt, a materializmus és az ateizmus sem takarnak azonos fogalmakat, noha közöttük is elég nagy az átfedés. Én konkrétan pl. materialista vagyok, de NEM vagyok ateista. Az ateizmust is egyfajta (felesleges) vallásnak látom, olyannak, amely valamilyen dacból hirdeti, hogy "nincs Isten" (bármit is jelentsen az :-)...)

Tehát az evolúcióelmélet nem zárja ki az anyagon túli létezés lehetõségét és esetleges szerepét, csak éppen közvetlenül nem foglalkozik vele. (De ha valakinek mégis fontos rátalálnia, annak alighanem a mutációkat is okozó véletlen eseményeket kell közelebbrõl tanulmányoznia, amelyek a fizika jelen állása szerint minden porcikájában átitatják a kozmoszt (lásd a Heisenberg-féle határozatlansági relációt), végtelenül és kifürkészhetetlenül.)

A materializmus pedig nem jelent feltétlenül istentagadást, csupán egy olyan józan (takarékos) gondolkodást, hogy csupán azokból a dolgokból induljunk ki, amelyekre feltétlenül szükségünk van és a létezésük biztosnak látszik.

Erkölcsrõl és felelõsségrevonásról:
Én errõl azt gondolom, hogy a tényleg erkölcsös gondolkodás NEM a felelõsségrevonástól való félelmen alapul, hanem a közösség (mások) érdekeinek belsõ, természetes, ha tetszik lelkiismeretes figyelembe vételén. A büntetés és az azzal való riogatás azoknál lehet "módszer", akiknek az erkölcsi érzéke csökevényes (gzerekeknél még elmegy).

"Ha csak pusztán egy „”anyag vagy ami alulról felépítkezett” akkor, az életnek nem sok minden ad értéket. Hol a méltósága az emberi fajnak az evolúcióban???"

Én másképp gondolom. Ez egy fantasztikus lehetõség és kihívás is egyben. Miénk (is) a felelõsség, hogy élhessünk a teremtés lehetõségével. Nem hinném, hogy Istennek, ha van, lenne ennél különb érdeme a méltóságra.

Azok az emberek nem erkölcsösek!

Az erkölcs nem minden ember sajátja! Az nem erkölcsös aki félelembõl látszik annak! Én nem félek Istentõl, mégsem teszek a meggyõzõdésem ellen!

Azok pedig erkölcstelenek, akik az evolúcionistákra, ateistákra rásütik az erkölcstelenség vádját! Ugyanis rosszhiszemûek, sõt rossz akartúak, mert azt sugalják, mindenki rossz rajtuk kívûl!
Az evolúció pedig tény, nem azért mert az evolúciónisták így tartják, hanem azért mert a természetben így van, akár tetszik, akár nem. És nem azért írom mert hú de elfogult vagyok, hanem azért mert ezt lehet látni, tapasztalni a másik állítást meg nem!

bizonyos embereket -> az emberek többségét

toto66!

Te is tudod, hogy nincs igazad.
És igenis, bizonyos embereket csak a büntetéstõl való félelem tud visszatartani a bûnözéstõl.

Pedig az erkölcs az ami nem félelembõl táplákozik, hanem meggyõzõdésbõl. Az nem erkölcs, hogy azért nem teszek valamit mert félek a felelõsségrevonástól, hanem az amikor azért nem teszek meg valamit mert helytelennek tartok!
Úgy hogy a hitnek nincs köze ahhoz hogy én mennyire vagyok erkölcsös, ez attól függ mit tartók jónak és mit rossznak.
Felhívnám a figyelmed, hogy a kereszténység és a zsidó vallás szerint ez az eredendõ bûn! A jó és a rossz tudása. Pedig ennélkül nem létezik erkölcs!
Én nem mondom, hogy a hívõk között nincs erkölcsös, sõt sok van, csak ugyanannyi van az ateistáknál is, mert nem hit függõ, hogy valaki jó vagy rossz ember!

Szia!

Nekem egyértelmû: evolúció=materializmus
Nem azzal van a gond, hogy van egy másik szemlélet, hanem, hogy kizárólagossá teszik, sõt mintha egy matematikai képlet levezetésével lenne egyenértékû a világnézeted, ami nem bizonyított, és nem is lesz soha bebizonyítható.
Mert a világunk nem csak anyagi természetû!
Már oly sokszor említettem, hogy a kreáció hívõi se tudnak semmi bizonyítékot felsorakoztatni, de abban különbség van közöttem és bizonyos más világnézetû emberek között, hogy én nem tényként tálalom amit gondolok, viszont vannak kérdéseim, és idáig egyre se kaptam értelmes elfogulatlan választ!
Nem sértegetek senkit, de sajna azt kell mondanom, hogy köze van az emberi erkölcsnek a világnézeti elfogultságához.
Mennyivel könnyebb bizonyos dolgokat megcsinálni, ha nincs felelõsségre vonás?
Vagy bizonyos devianciákat elfogadtatni a társadalommal, ha nincs Isten?
Ha csak pusztán egy „”anyag vagy ami alulról felépítkezett” akkor, az életnek nem sok minden ad értéket. Hol a méltósága az emberi fajnak az evolúcióban???
Csupán egy pár gondolat.


Üdv.!

frenk007 #154:

Számomra nem világos, hogy az evolúciót miért hozod kapcsolatba az erkölcsi felelõsség alól való felmentéssel (vagy kibújással?). Azt gondolom ugyanis, hogy pl. az egysejtûek nincsenek az intelligencia azon fokán, hogy az erkölccsel bármiféle értelmes kapcsolatban is legyenek. Ezért az általános értelemben vett evolúció biztosan nem kárhoztatható erkölcstelenséggel.

Vagy talán arra gondoltál, hogy az evolúcióelmélet megalkotásánál célja volt (mondjuk Darwinnak) ilyen módon támogatni az erkölcsi felelõsség alól való felmentést? Mondjuk úgy, hogy az elméletével jól lejáratja az egyházat, ennek révén pedig a jó erkölcsöket? Én nem tudok róla, hogy Darwin erkölcstelen életet élt volna, de azt viszont tudom, hogy hívõ ember volt. (Számára tehát nem okozott feloldhatatlan gondot az evolúcióelmélet és a vallásosság összebékítése.)

De írok valami érdekeset. Az evolúcióelmélet alapján gondolkodó ember még SOKKAL FELELÕSSÉGTELJESEBBEN IS GONDOLKODHAT AZ ÁLTALA MEGALKOTOTT TÖRVÉNYEKRÕL, mint egy nem evolucionista vallásos, mert NEM HÁRÍTJA ÁT A FELELÕSSÉGET ISTENRE, vagy FÖLDI HELYTARTÓIRA. Hiszen a felelõsség mindig az ALKOTÓÉ, és az evolócióelmélet szerint ez lehet akár az EMBER is, nemcsak mindig az Isten.

A nemek kialakulásáról:
A nemek kialakulásának hátterében az IVAROS SZAPORODÁSI MECHANIZMUS ÁLL, amely létezik már egysejtûek között is. Olyannyira, hogy a soksejtûek ivaros szaporodásának epicentrumában is 2 db "EGYSEJTÛ" (hímivarsejt és petesejt) egyesülése, majd génjeik rekombinálódása áll. A "nem soksejtû egysejtûek" között ivari szempontból még nincs különbség. Soksejtûeknél is gyakorta elõfordul, hogy a nemi státusz kettõs, vagy bizonytalan - mintegy igazodva az aktuális viszonyokhoz. Magasabb szinten azonban többe kerülhet valamely nemi státusznak megfelelõ szervek kifejlesztése, és ezért a nemi állapot inkább stabil (bár nagy ritkán még ilyenkor is lehetnek változások).

Érdemes megfigyelni, hogy az ivaros szaporodási mechanizmus, csakúgy mint a vírusokkal való fertõzõdés GÉNKEVEREDÉST eredményez, amely hosszabb távon javítja az evolúció hatásfokát. Az ivaros szaporodásnál a génkeveredés fajon belüli, vírusfertõzésnél viszont idegen fajok közötti.