A véletlen szerepe az emberi tervezésben sem az, hogy egy zsák alkatrészt nyomás alá helyezünk, és ekkor - egyszer csak véletlenül - kiugrik belőle a svájci óra. A véletlen 1 lépésben csak elemi szintű újdonságot tud produkálni (a konkrét nagysága függ a felhasznált elemek nagyságától). Egy valamirevaló bonyolultságú új dolog létrehozásához a VÉLETLENSZERŰ és a TÖRVÉNYSZERŰ események SAJÁTOS ÖSSZJÁTÉKÁRA van szükség. Külön-külön egyik sem elégséges. (A tiszta törvényszerűség csak korábbi önmagát tudja megismételni, a tiszta véletlen pedig csak helyben topogó változásokat eredményez.)
Hogy milyen módokon lehet kombinálni a véletlenszerűt és a törvényszerűt, arra nézve akadnak különféle lehetőségek, de ezekre mindenesetre csak olyan ember jöhet rá, aki a véletlenszerűt és a törvényszerűt is reális létezőnek, és ezért kombinálhatónak fogja fel. Feltehetően már Darwin előtt is akadtak emberek, akik eszerint gondolkoztak, de a Darwint megelőző századokban a tudományban eléggé eluralkodott a "világon MINDEN törvényszerű" felfogás, ami úgyszólván lehetetlenné tette, hogy a tudományos elméletekben a véletlent egyenrangú félként figyelembe vegyék a törbények mellett. Darwin HATALMAS érdeme, hogy az általa felfedezett evolúciós mechanizmus működő szerves egységben mutatja e 2 dolgot. Mindez azért is érdekes, mert az "emberiség agya" még nem állt rá az önműködő dolgokra (bár gőzgép már volt). Az evolúciós mechanizmus is működik, akár csak egy robbanómotor (ez későbbi találmány).
Amikor emberként tervezünk pl. egy hidat, akkor mi is evolúciós úton járunk el:
1. Először is, hidat leginkább csak olyanok terveznek, akik már láttak hidat. Első körben igyekszünk a már látott hidat REPRODUKÁLNI.
2. Azonban a reprodukcióban lehetnek egyrészt másolási hibák (MUTÁCIÓK), másrészt kisebb szándékos változtatások is.
3. Egy-egy körben túl sokat nem érdemes változtatni, mert esetleg a híd leszakad, és nem is fogjuk tudni, hogy miért.
4. Az előzőhöz képest kissé módosított hidat tehát kipróbáljuk. Ha rossz elvetjük, ha jó a további tervezéshez MINTAKÉNT felhasználjuk (SZELEKCIÓ). (Vagy visszaugrás az 1. pontra.)
5. Gyorsíthatjuk a folyamatot különféle trükkökkel, pl. ha a kipróbálandó hidat kisebb méretben építjük meg (modellezés), vagy ha ezt egyenesen számítógépben tesszük (szimuláció), vagy ha a (véletlen) módosításokat is automatizáljuk (Monte-Carlo), stb.