szivar#213
Ha jól emlékszem vissza, akkor lentebb te példálóztál(?) az óraalkatrészekkel, hogy mennyi annak az esélye hogy... Akkor növeljük 'reálisra' a zsákok számát. Mondjuk 10^16-ra, majd ezen zsákokat rázogassuk mondjuk 1-2 milliárd évig. Mennyi lesz így az esély?
A tudomány és a törvények: A newtoni törvények egészen jól működnek. Kivéve ha extrém nagy gravitáció van a környéken, esetleg a fénysebességet megközelíti a 'mérendő|számolandó' objektum. Ekkor érdemesebb Einstein képleteit felhasználni. Ez utóbbival pontosabb eredményt kapunk a mozgó testtel kapcsolatban, mint a Newtoni társával. Viszont az elemi részecskék szintjén szinte használhatatlan ez a 'törvény', ezért számolgatnak ott meg a kvantumfizikával és társaival.
Ugyanis a törvényeket nem az ember alkotja. Az ember csak megpróbálja megmagyarázni ezen törvényeket, több vagy kevesebb sikerrel. Ezen meghatározások jó közelítéssel helyes eredményt adnak, ámde mivel csak a saját környezetünkből meríthetünk, előbb vagy utóbb előkerül egy olyan eset, amire nem érvényes az adott magyarázat. Példa kedvéért Pitagorasz tételét emlegetném. Ha felrajzolsz egy derékszögű háromszöget krétával az aszfaltra, akkor arra stimmelni fog az anégyzetszerbénégyzet egyenlő cénégyzet meghatározás. Ámde ha a a derékszögű háromszög két befogója mondjuk ezer kilométer hosszúságú, így az némi fejtörést okozhat...
Azt azért nem mondhatjuk hogy nem igaz ez utóbbi tétel, csak azt hogy van némi érvényességi tartománya. Mondjuk az hogy csak sík térben érvényes. S mivel kis távolságok esetén a föld görbülete jóformán észrevehetetlen, egészen használható a képlet, noha bizonyíthatólag nem teljesen fedi a valóságot (mondjuk nem számoltam még enne, így ez csak a 'szerintem' kategória). Ugyanez van a Newtoni vs. Einsteini képletek közt, s még jónéhány más helyen a fizikában.
A DNS másolása valóban az 'eredeti' tökéletes mását adja - ha minden rendben megy a másolási folyamat közben. De elég sűrűn nem megy rendben. :) Viszont ha eltekintünk ettől az apró hibalehetőségtől, akkor megfigyelhető az is hogy a DNS minden hibajavító mechanizmus ellenére változásokon mehet|megy át az egyed élete során. Amennyiben ezen változások nem veszélyeztetik az utód életét, akkor megmaradnak|megmaradhatnak. Így történhet meg az is hogy akár a vírusok genetikai állománya is beépülhet az emberi genomba. Esetleg meg lehet még említeni a metilációt is, amikor molekulák kötődnek a DNS-hez, amelyek hatása a későbbi generációk életében fog megnyilvánulni.
Az evolúciós elméletet több megfigyelés is alátámasztja. Ha eltekintünk a megkövült élőlényektől meg ilyenektől, akkor leginkább olyan alanyokon lehet ezt nyomon követni, melyeknek nagy a szaporodási képessége és számunkra rövid az életciklusa. Lehetne sorolni a példákat a rovarokkal, baktériumokkal, vírusokkal, satöbbivel kapcsolatban, de teljesen felesleges.
Ha azt nézem hogy több élőnek tekinthető egyed élt ezidáig a földön, mintsem azt elképzelni tudnánk... Számunkra ezer év is szinte felfoghatatlan időnek számít, hát még kétmilliárd év. Volt ideje a természetnek 'kísérletezni'. Aki meg ezt nem akarja megérteni, mert szerinte csak úgy egycsapásra megteremtettek minket, azt megértem. Sokkal hihetőbb és egyszerűbb magyarázat.