DcsabaS#216
"A számítógép "világa" eléggé szabályokra épülő.
Tehát elvben ki van zárva benne a véletlen és a változás."
Azért nincs teljesen kizárva, de a MAI SZÁMÍTÓGÉPEK tényleg sokkkkkal merevebbek, sokkal "szabályraépülőbbek", mint az élet és az élőlények. Bár az is igaz, hogy egyre inkább törekszünk a véletlen jelenségek tudatos beépítésére, felhasználására. Határesetben akár kvantumszámítógépes formában is.
"NODE téged még sosem viccel meg egy machina ugy hogy ugyan azt a
feladatot 1000szer tökreugyanúgy megoldja de 1001-edikre valami
mellémegy?"
Dehogynem. A mai szoftverek világában ez általában tisztán rossznak, hibának van elkönyvelve, mert nincs bennük olyan mechanizmus (pl. evolúciós), amely képes volna az ilyen események esetleges előnyeit kihasználni. (Vagy csak a felhasználó.) Pedig lehet előnyös még az is, ha egy program bedöglik (lefagy).
"És megkell mondjam nem minden esetben tudom hogy egy adott megoldásom
mért is jó az adott bug ellen... és csak kisérleti úton tudom igazolni
annak okésságát."
Az ilyen kísérleti jellegű "igazolás" persze elméletileg homályos és ezért vitatható, de ettől még tényleg lehet használható. Csak arra kell vigyázni, hogy a számunkra fontos esetek környékét elég sűrű mintavételezzéssel ellenőrizzük, és inkább véletlenszerűen, mint valamilyen szabályossal.
"a valóvilágban is szinte minden szabály és törvény alól
van legalább időszakos kivétel."
A való világban feltétlenül :-). Az elméleti gondolkodás az, amelyik ezt nehezen tudja megemészteni. Ahogy a mondás is tartja:
- Mi a különbség az elmélet és a gyakorlat között?
- Elméletileg semmi, na de gyakorlatilag...
"Nodehogy a tereket kifene vagy miféle erő csapta össze? :)"
Erre is vannak elképzeléseink. (Ráadásul olyanok, amelyeknek közük van az evolúcióelmélethez.)
"Az életre soksok def. van de szvsz egyik sem 100%-ban pontos."
A pontosságról megbeszéltük, hogy egyébként is egy délibábos dolog, ezért sokszor érdemesebb a gyakorlati hasznavehetőségre koncentrálni. Te is hoztál erre példát.
"A tudomány ne akarjon a feltételezések között tutit mondani!"
A tudomány ilyet nem is tesz!
A különféle VALLÁSOK sajátja, hogy önkényes feltételezéseket dogmaszerű igazságként kezel.
A tudomány ezzel szemben azt csinálja, hogy bármilyen feltevés elméletileg kispekulálható és kísérletileg felkutatható következményeit ELLENŐRZI, és az ellenőrzés eredményétől teszi függővé, hogy mennyire tekinti majd az adott feltevést igazoltnak, vagy cáfoltnak.
Az nem a tudomány hibája, hogy a tudomány módszereit és eredményeit NEM ISMERŐ vallásos emberek SOKSZOR AZT HISZIK, hogy a tudományon belül a dolgok igazolása vagy cáfolata ugyanolyan ráolvasásos (ráfogásos, kihirdetéses, stb.) módon történik, mint a vallásokban.
"Amég az élet def. sem biztos tudományosan addig a teremtés vagy ősrobbanás ténye vagy nemténye ténylegesen másodlagos és értelmezhetetlen.. "
A tudomány nem az élettel összefüggésben vizsgálja az Ősrobbanás kérdését (bár érdekes módon van bizonyos kapcsolat), hanem attól teljesen függetlenül. Továbbá a tudomány közvetlenül nem érdekelt a teremtés hittételében, így azzal egyáltalán nem is foglalkozik. Az Ősrobbanási elmélete nem egy teremtéselmélet, csupán egyes hívő emberek érzik (hiszik) úgy, hogy mindenképpen tisztázandó e 2 dolog viszonya. Ezesetben viszont a nem a tudósok tévednek illetéktelen területre, hanem ezek a hívő emberek: maguk szeretnék alakítani a tudományos elméleteket, ámde nem a tudomány módszereivel, hanem vallási dogmák szerint.
DNS replikáció:
Nem tudom miért fontos Neked, de mint írtam a DNS replikációja csak ritkán tökéletes, és az egysejtű (amely sokkkkkalta bonyolultabb egy DNS-nél) osztódásánál pláne sok további különbség jön létre (a többi összetevőben). Persze a zömüknek nincs semmi különösebb jelentősége.
"DE itt a földön tán lineáris és egyirányú a tapasztalt idő."
Kvantumszinten ITT A FÖLDÖN SEM. De nagyobb léptékben itt is és máshol is elég jó közelítéssel igen.