442
-
Konti #442 Hali!!!
Mivel nem találtam más topicot hirtelen,itt kérek segítséget...
Ha vki tudna nekem vmi anyagot adni az űrhajósok életéről azt megköszöném...
link,bármi amit tudtok
Előre is köszi!!! -
BiroAndras #441 "Csak néhány mondatban leírnád hogy milyen fejlődés volt a kémiai rakéták terén, amivel az űrbe jutunk?!!!"
Részleteket nem tudok, de azért enm hiszem, hogy 40 éve ponotsan ugyanolyan rakétákat használunk. Az autók működési elve se változott 100 éve, mégis azért igen jelentős fejlődésen mentek keresztül.
"Igen, így van. Akkor véleményed szerint a gravitáció is manipulálható lehet, ha majd megértjük működését."
Valószínűleg igen.
"Ezzel van egy két ellenérzésem. Szerintem értjük a gravitációt."
Az elméleti fizikusok másképp gondolják.
"tökéletesen értjük abban a tartományban, ahol az emberek vannak, ahol az emberek használják a technikát."
Ez a lényeg. Abban a tartományban.
"Most attól, hogy megértjük a fekete lyukak gravitációjának viselkedését is, hogyan fog fejlődni a technika, hiszen nem ugyan az a tartomány!!!"
Nem csak a feketelyukakról van szó. Azoknál jön elő látványosan a probléma, de attól még mindenütt jelen van, csak nem látjuk. Ha megértjük a működését, akkor képesek lehetünk mesterségesen előidézni olyan körülményeket, ahol ember léptékűvé válnak ezek az effektusok. Mint ahogy a fúzióhoz is több százmillió fokos hőmérséklet kell, ami igen távol van a hétköznapi tapasztalattól, mégis ma már képesek vagyunk létrehozni.
"Az elektromágneses és gyenge kölcsönhatást már sikerült egyesíteni, azaz alapjában véve már jól ismerjük mindkét kölcsönhatást, hiszen egyesíteni tudtuk. Na most ez milyen technika forradalmat indított el? Talán befolyásolni tudjuk a gyenge kölcsönhatás uralta bomlási törvényt? Hiszen értjük!!!"
Az egyesítés olyan energiákon történik, amit csak részecskegyorsítókban tudunk elérni jelenleg. De a technikai lehetőségeink rohamosan növekszenek, lehet, hogy 100 év múlva el sem tujuk majd képzelni az életünket nélküle. Mondjuk pl. jó lehet arra, hogy olyan stabil elemeket hozzunk létre, amik maguktól azonnal elbomlanának.
Nézzünk egy másik példát. Az elektromos és mágneses erő egyesítése igen jelentős forradalmat indított el (elektromágneses hullámok), gyakorlatilag a XX.századi technika teljes egészében ezen alapul. Pedig ez sem nézett ki jelentős felfedezésnek elsőre. -
dez #440 Már én is olvastam erről pár helyen, de addig csak egy ábránd marad, amíg legalább nem látjuk a saját szemünkkel (ez a dolog látványosan demonstrálható). Te láttad? -
zizu21 #439 "Manipulálható a gravitáció? Milyen elvi út van erre?"
Mar ma is van ra megoldas, de elarulom, hogy mar 1961 ben is volt..csak amig lesz olaj addig ezek az eszkozok a hatterben maradnak.
-
pipaxy #438 Egyébként azt is fejtegettük, hogy a rakétáknál is volt fejlődés.
Csak néhány mondatban leírnád hogy milyen fejlődés volt a kémiai rakéták terén, amivel az űrbe jutunk?!!!
Nagyon kíváncsi lennék…
Pont hogy a hőre tetted a hangsúlyt több ponton is (visszaolvastam).
Nekem meg nem kell visszaolvasni, mivel én írtam! :-))
Általában, ha valamit sikerül megérteni, akkor azt manipulálni is lehet.
Igen, így van. Akkor véleményed szerint a gravitáció is manipulálható lehet, ha majd megértjük működését. Ezzel van egy két ellenérzésem. Szerintem értjük a gravitációt. Értjük, mert pontosan meg tudjuk határozni egy szabadon eső test pályáját, hihetetlen pontossággal tudnak szondákat milliárd kilométeres távolságba eljuttatni minimális korrekcióval. Értjük a gravitációt kis tömegeknél, nagy méreteknél, tökéletesen értjük abban a tartományban, ahol az emberek vannak, ahol az emberek használják a technikát. Most attól, hogy megértjük a fekete lyukak gravitációjának viselkedését is, hogyan fog fejlődni a technika, hiszen nem ugyan az a tartomány!!!
hogy az összes ismert erő (beleértve a gravitációt is) ugyanannak az 1 erőnek a különböző megnyílvánulási formálya. Tehát megfelelő körülmények közt hasonló kapcsolat létezhet köztük, mint az elektromos és mágneses erők közt.
Az elektromágneses és gyenge kölcsönhatást már sikerült egyesíteni, azaz alapjában véve már jól ismerjük mindkét kölcsönhatást, hiszen egyesíteni tudtuk. Na most ez milyen technika forradalmat indított el? Talán befolyásolni tudjuk a gyenge kölcsönhatás uralta bomlási törvényt? Hiszen értjük!!!
-
BiroAndras #437 "A rakétával kapcsolatban írom nincs fejlődés. Az elektronikával kapcsolatban pedig írom, hogy van. Egyes részterületek kiugróan fejlődnek, még mások kevésbé, vagy éppen sehogy."
Ezért nem értem, hogy mire akarsz kilyukadni. Egyébként azt is fejtegettük, hogy a rakétáknál is volt fejlődés.
"Korábban én is detto ezt írtam, csak nem a hőre tettem hangsúlyt. Mint ahogy te sem. Nem tudom, nem olvastad?"
Pont hogy a hőre tetted a hangsúlyt több ponton is (visszaolvastam).
"Manipulálható a gravitáció? Milyen elvi út van erre?"
Ez még csak nagyon elvi sejtés. Általában, ha valamit sikerül megérteni, akkor azt manipulálni is lehet. És ha a húrelméletek működnek, az azt jelenti, hogy az összes ismert erő (beleértve a gravitációt is) ugyanannak az 1 erőnek a különböző megnyílvánulási formálya. Tehát megfelelő körülmények közt hasonló kapcsolat létezhet köztük, mint az elektromos és mágneses erők közt. -
pipaxy #436 Nem igazán értem, hogy mit is szeretnél bebizonyítani. Elismered, hogy a tudomány fejlődik, és hogy a technika is fejlődik, de azt mondod, hogy közben pedig mégsem.
Én meg azt nem értem, hogy miért nem érted. Olyanokat írsz nekem címezve, amelyet én is úgy gondolok, vagy már leírtam ugyanazt korábban…
Elismered, hogy a tudomány fejlődik, és hogy a technika is fejlődik, de azt mondod, hogy közben pedig mégsem.
A szövegkörnyezetben mi volt, kedves Bíró András? A rakétával kapcsolatban írom nincs fejlődés. Az elektronikával kapcsolatban pedig írom, hogy van. Egyes részterületek kiugróan fejlődnek, még mások kevésbé, vagy éppen sehogy.
Azt felejtetted el, hogy a hő is energia. Az energiát meg valahonnan szerezni kell. És nagyon nem mindegy, hogy ezt vegyi vagy nukleáris folyamattal érjük el.
(egyébként nem a hő a fontos, hanem a kiáramló gáz sebessége).
Korábban én is detto ezt írtam, csak nem a hőre tettem hangsúlyt. Mint ahogy te sem. Nem tudom, nem olvastad?
Van még mit tanulnod a kvantumfizikáról. Azért nincs grav. manipuláció a kvantumfizikában, mert mint ahogy már sokszor mondtam, korábban nem sikerült összeegyeztetni a relativitás elmélettel, ami a gravitációt írja le. Az egyesített elmélet már tartalmazza a kvantumgravitációt is. És persze ebből következik, hogy manipulálható is a gravitáció. De mire ebből technológi lesz, az még legalább 100 év, de lehet akár 500 is.
Na igen, ebből a témából némileg szűkösek ismereteim. Manipulálható a gravitáció? Milyen elvi út van erre?
-
BiroAndras #435 "Bocs hogy belevau, de frankón passzol a gravitáció a
kvantum bigyókkal, a húrelmélet szerint!"
Ezt mondtam én is. De az még hivatalosan nem bizonyított elmélet.
"pl a foton mitől stabil és miért nem fekete"
Ezt kifejthetnéd. -
roliika #434 Bocs hogy belevau, de frankón passzol a gravitáció a
kvantum bigyókkal, a húrelmélet szerint! :-) Más dolog hogy fizikailag nem bizonyítható...matematikailag igen! Valóban, ha "csoda" nem történik, 100 év vagy több a húrok manipulációja...az is lehet hogy a húroknál még jóval finomabb dolgokról van szó, csak még a matek sem tud olyan mélyre nyúlni... :-)/pl a foton mitől stabil és miért nem fekete/ -
BiroAndras #433 Nem igazán értem, hogy mit is szeretnél bebizonyítani. Elismered, hogy a tudomány fejlődik, és hogy a technika is fejlődik, de azt mondod, hogy közben pedig mégsem.
"Még mindig a nukleáris hőrakétán vagy fennakadva?:) Az egy (szerintem jó) példa volt arra, hogy a rakéta végső soron nem a kvantummechanikai effektusoktól tud működni, hanem egyszerűen a hőtől. Ebből kifolyólag érzéketlen volt a kvantummechanika, de az elektronika fejlődésére is."
Azt felejtetted el, hogy a hő is energia. Az energiát meg valahonnan szerezni kell. És nagyon nem mindegy, hogy ezt vegyi vagy nukleáris folyamattal érjük el.
(egyébként nem a hő a fontos, hanem a kiáramló gáz sebessége).
"Amit a kvantumechanika megenged, azt evidens hogy létre is hozzuk (már ha tudjuk), mint például a lézert."
Ha csak ezt megtesszük, máris iszonyú sok dolgra képesek leszünk, ami ma még lehetetlen. A kvantumfizika nagyon-nagyon sok dolgot megenged. Szerintem vagy 1000 évre biztosítja a technika fejlődését cask az, aminek a létezését ma tudjuk vagy sejtjük.
"A nagy kérdés az, hogy amit a kvantumechanika nem enged meg, azt létre tudjuk-e hozni."
A tudományterület megnevezése ez esetben lénegtelen. A természet törvényei számítanak, függetlenül attól, hogy milyen kategóriába soroljuk őket.
"Szerintem nem, és mivel én úgy tudom a kvantumechanikában nincs például lehetőség a gravitáció manipulálására, ezért nincs is lehetőség ilyen levitátor építésére."
Van még mit tanulnod a kvantumfizikáról. Azért nincs grav. manipuláció a kvantumfizikában, mert mint ahogy már sokszor mondtam, korábban nem sikerült összeegyeztetni a relativitás elmélettel, ami a gravitációt írja le. Az egyesített elmélet már tartalmazza a kvantumgravitációt is. És persze ebből következik, hogy manipulálható is a gravitáció. De mire ebből technológi lesz, az még legalább 100 év, de lehet akár 500 is. -
pipaxy #432 Én még nem láttam de tudom, hogy vannak mert ha nem volnának nem is beszélnénk róla.
Ez igen könnyen támadható érv szerintem, kedves benli!
A Star Wars univerzum se létezik, csak kitaláció, mégis mindenki beszél róla.
Régen a sárkányok léte is elég közismert volt, még sincs belőlük egy se.
(na nekem mára betelt a keretem...) -
pipaxy #431 Telleg eros vol ez igy egy kicsit. Foleg h az elobbi hozzaszolasodban, egyszer az nuklearis meghajtasu raketaval peldaloztal. Ez is volt gyerekkorodba ?:)
A lezer jo pelda amugy a mostani vivmanyokra, nem a felfedezese hanem ahogy gyakorlatban hasznaljak. A gyogyaszatban is csomo uj dolog van, ami nemvolt 10-20 eve, de most nemtok peldalozni:)
Még mindig a nukleáris hőrakétán vagy fennakadva?:) Az egy (szerintem jó) példa volt arra, hogy a rakéta végső soron nem a kvantummechanikai effektusoktól tud működni, hanem egyszerűen a hőtől. Ebből kifolyólag érzéketlen volt a kvantummechanika, de az elektronika fejlődésére is.
Gyerekkoromba nem volt!:) Mint BíróAndrás is megmonta, én ahhoz túl fiatal vagyok.:)
Amit a kvantumechanika megenged, azt evidens hogy létre is hozzuk (már ha tudjuk), mint például a lézert. A nagy kérdés az, hogy amit a kvantumechanika nem enged meg, azt létre tudjuk-e hozni.
Szerintem nem, és mivel én úgy tudom a kvantumechanikában nincs például lehetőség a gravitáció manipulálására, ezért nincs is lehetőség ilyen levitátor építésére. Mint amilyet pl. az UFO-k használnak elméletileg…
-
pipaxy #430 Ezzel azt akartam mondani, peldalozni, hogy csomo dolog van amit emlehet feketen feheren megmagyarazni, mert egyszeruen nem alkalmasak ra, hogy lebontsa oket az ember, es megis leteznek. Durva hasonlattal nemlehet a szepseget vagy a szeretetet ampermerovel merni, barhogy is szeretned.
Értem mire gondolsz. Az érzelmeket kialakulását, a szerelmet lehet hogy nem lehet lebontani, elemezni kialakulását tudományosan, de az érzelem egy dolog, a tudomány egy másik. Az érzelem nem befolyásol végül is mást, csak az adott személy hangulatát, az ő szervezetét. De vegyünk például ezt az aura fotózást. Itt már fotózok, azaz konkrét fizikai folyamattal vizsgálok egy másikat, amelynek annak kell lennie, hisz befolyásolja a fényképezőgép igen csak normális, megszokott fizikai állapotát.
-
pipaxy #429 Aham, szóval UFÓ-hajtómű, vagy semmi? :) Magasra teszed a lécet...
Hát hova tegyem máshova? A legtöbb ember szerint UFO-k természetesen léteznek, repkednek csodás masinájukkal mindenfelé. Szerintük e technika simán elérhető lenne számunkra is, ha ez a babérjaikon ülő tudós közösség végre belefogna valami komoly munkába. Vagy ügye rég megvan már a fejlett technika csak az olaj érdekek, meg miegymás akadályozza… Mint pl. a vízautó is hasonló cipőben jár.
Nos, ha a tudomány a természetben nem látja jelenséget amely e gépekhez kell, akkor nem is tudja kifejleszteni azokat. Attól hogy száz éve még nem volt rakéta, jelenleg pillanatban pedig a Hold utazás is megvolt, az még messze nem jelenti azt, hogy a következő évszázadban már fénysebesség közel száguldozunk, ahogy mondjuk a némely területen meglévő exponenciális technikai fejlődés sugallná.
Lehet hogy úgy tűnik e topik-ban tett hozzászólásaim alapján, hogy én valami fene elavult, régi dolgokhoz makacsul ragaszkodó fickó lennék, de én végig arra próbáltam utalni hogy attól hogy az elektronika rohamosan fejlődött az utóbbi pár évtizedben, még nem következik hogy a sci-fikben, UFO jelenségeknél látható gépezetek megvalósulnak. A legtöbbre elvi lehetőség sincs.
A korábbi tapasztalatok alapján való jóslással vigyázni kell, sok neves tudóssal is előfordult már, hogy az ilyetén kijelentéseiken nem sokkal később már csak nevettek.
Hát igen, lehet hogyha Űrodisszeia 2501 lett volna címe nem is tévedett volna nagyot….
Ha a félvezetős számítógép még nem elég forradalmi (az elekrtoncsöves után), akkor a kvantumszámítógép már sokkal inkább az... Vagy ez nem számít, mert ez is "csak" kvantumfizika, nem valami kvantumfizika utáni fizika?
No igen, erre végül is kapásból rávághatnám, hogy igen, de akkor félreértenél. Meg azért sokkal árnyaltabb ez.
A számítástechnikában az elmúlt 20 év alatt a számítási teljesítmény ügye vagy meg-tízezer-szerez-ődött. Ez bámulatos, és a kvantumszámítógéppel ez a tendencia tovább folytatódhat.
Csak az a baj hogy például a rakéta nem a számítási teljesítménytől megy föl…
Egyébként nem Űrodesszia, hanem Űrodisszeia. :)
Ez nehéz szó és nem is túl gyakran használt. :)
-
pipaxy #428 Hát, meg kellene nézni, hogy egy nanocső átmérőjének megfelelő átmérőjű rézszálnak mekkora az ellenállása (persze itt ez a hossztól is függ). És arra is gondolni kell, hogy nem egyetlen ilyen csövecskén kell folynia az áramnak, hanem akár több százat, több ezret is össze lehet fogni egy kábelbe.
A cikkbe való első betekintésre, azt olvastam, hogy a nanocsövek vezetésére nem alkalmazható az ohm törvény, így kapásból arra gondoltam, hogy ez a minimum 6500 ohm, a nanocső olyan független paramétere, amely mindentől függetlenül annyi. Mint a normál PN átmenetnél is mindig 0,7 V az esés, függetlenül az átmenet nagyságától, vagy a soros-párhuzamos kapcsolástól.
De nem így van, ezt az ellenállás értéket is úgy mérték meg, hogy valami nanoszál „csokrot” folyékony fémbe lógattak bele, és az eredő ellenállás kvantumos változása alapján derítettek fényt erre.
Elméletben semmi akadálya az erősáramú alkalmazásnak.
-
alien47 #427 A nagyra becsult tudos tarsadalomrol csak annyit hogy 400 eve meg azt hittek hogy a fold lapos es kering korulotte a nap. Aki maskent gondolta azt megeggettek.
Manapsag is ez a helyzet. Majd 400 ev mulva verik a fejuket a falba a mai tudosok.
150 eve elkepzelhetetlen volt hogy egy kocsi 35 km/o felett haladjon. mert aki benne ul az azonnal meghal.
Es meg sorolhatnam. -
#426
Telleg eros vol ez igy egy kicsit. Foleg h az elobbi hozzaszolasodban, egyszer az nuklearis meghajtasu raketaval peldaloztal. Ez is volt gyerekkorodba ?:)
A lezer jo pelda amugy a mostani vivmanyokra, nem a felfedezese hanem ahogy gyakorlatban hasznaljak. A gyogyaszatban is csomo uj dolog van, ami nemvolt 10-20 eve, de most nemtok peldalozni:)
-
#425
Persze persze..:) Nyugodtan felvallal6od massagod:)Mi egy megerto, tolerans forumkozosseg vagyunk.:)
-
BiroAndras #424 Ez tegnap lemaradt:
""Teljes név: Bíró András
Neme: lány"
:) ez hogy sikerult ?:)"
Félrekattintás volt, és már nem tudom javítani. Próbáltam szólni az illetékeseknek, de semmilyen elérhetőséget nem találtam. -
BiroAndras #423 "„Kérlek mondj példákat arról, hogy a kvarkok „megtalálása” óta eltelt kb. 30 év alatt hol került a kvarkokról szerzett tudás kamatoztatásra az alkalmazott technológiák terén!”
Válaszolnál a kérdésre? Úgy hogy mindketten tudjuk „Nem a kvarkok a lényegesek.”"
Válaszoltam.
De kiegészíteném még azzal, hogy az elmélet és a gyakorlati megvalósítás között idő telik el. Sőt, úgy tűnik egyre több. A radioaktivitást a XIX. század végén fedezték fel, és csak 50 évvel később lett belőle bomba meg erőmű. A nukleáris fúziót nem sokkal később fedezték fel, és most 100 évvel később is még csak készülget az erőmű. A jelenlegi elméleti fizika a valóság olyan részeit kutatja, amivel nem találkozunk a Föld környékén. Nincs a szomszéd utcában feketelyuk, és nincs meg még a technológiánk sem ilyen extrém körülmények mesterséges előállítására sem. Igy nincs lehetőség az eredmények gyakorlati hasznosítására. De pl. a fúziós kuataások jelentős részben arról szólnak, hogy ilyen irányban is fejlődjünk. De a fúzióhoz szükséges pár száz millió fok még semmiség a részecskefizikában. Óriási gravitációs tereket sem tudunk előállítani. Ha képesek lennénk mesterségesen előállítani ilyan extrém körülményeket, akkor bőven lenne gyakorlati haszna a kvarkoknak (a részleteket lásd a Star Trek-ben). -
BiroAndras #422 "Akkor is volt Tv, most már plazmás is van, csak tudjak annyit kicsengetni. Most már van mobiltelefon, akkor is volt csak nem elterjedve. Számítógép ugyanúgy. Régen is gázzal fűtöttünk nagyobbrészt, mint most is. Végül is én nem látok olyan fene nagy változást, áttörést, forradalmat a mindennapok használt technikájában."
Nagyon fiatal vagy még ezek szerint.
1. TV alig volt még 30 éve. Én még gyerekkoromban fekete-fehér távirányító nélküli 6 csatornás TV-t néztem. Most ha akarom HDTV-t is vehetek, 1000 csatornával, meg tucatnyi egyéb funkcióval, amit nemrég még elképzelni sem tudtunk.
2. Mobil telefon sincs túl régóta. Én még emlékszem, mekkora dolog volt, amikor a vonalas(!) telefont bekötötték.
3. A számítógép sem régen terjedt el. Pláne az internet. Csak próbáldd meg elképzelni, hogy milyen lehetett az adatbázis kezelés számítógépek nélkül. Meg milyen lehetett egy átlag iroda nyomtató és fénymásoló nélkül. -
benli #421 Ez a T-ma pont olyan mint a foci mindenkinek van róla valamilyen véleménye. A lényeg - amiről nem tudsz az nem biztos, hogy nem létezik. Amiről te tudsz az még nem bizonyosság más számára. Mindenki számára olyan mélységben létezik amilyenben megélte. Én még nem láttam de tudom, hogy vannak mert ha nem volnának nem is beszélnénk róla. 
-
dez #420 Aham, szóval UFÓ-hajtómű, vagy semmi? :) Magasra teszed a lécet... De szerintem előbb-utóbb át fogjuk ugorni. Vagy nem. Mindenesetre csak úgy magától valószínűleg nem fog összeállni pl. egy ilyen hajtómű, csak úgy, ha nem átallunk újabb és újabb dimenziókat, és egyebeket belevinni az elméletekbe (amik alkalom adtán kísérleti bizonyítást nyerhetnek), stb. (Persze akár lehetnek más, talán egészen más utak is. Úgy értem, nem fizikai.)
A korábbi tapasztalatok alapján való jóslással vigyázni kell, sok neves tudóssal is előfordult már, hogy az ilyetén kijelentéseiken nem sokkal később már csak nevettek.
Ha a félvezetős számítógép még nem elég forradalmi (az elekrtoncsöves után), akkor a kvantumszámítógép már sokkal inkább az... Vagy ez nem számít, mert ez is "csak" kvantumfizika, nem valami kvantumfizika utáni fizika?
Egyébként nem Űrodesszia, hanem Űrodisszeia. :) -
pipaxy #419 Na még egyszer:
Tehát az extra dimenziók bevezetése nem megerőszakolás, hanem matematikai szükségszerűség.
Én nem mondtam azt, hogy megerőszakolás, csak hogy annak tűnik. Mint pl. az ács aki nem bírja beleverni a szöget a kemény gerendába: „hé Béla, hozzá má’ egy nagyobb kalapácsot! Ez a k***a 3 kilós kalapács kicsi”
Fizikus: „ Hé kolléga adagoljunk már hozzá még egynéhány dimenziót! Ez a mostani 3+1 kevés.” :)))
Nem a kvarkok a lényegesek. Ezek csak részei a kvantumfizikának, amelynek pl. a számítógépeket köszönhetjük.
Hasonlóak pl. a villámok. Egyáltalán semmire nem használjuk őket, tehát ilyen értelemben szerinte tanulmányozásuk is értelmetlen lenne. Csakhogy ugyanaz a fizikai jelenség más formában civilizációnk egyik alappillére.
Aztán ott a nanotechnológia, ami nem megy kvantumfizika nélkül, és a jövőben beláthatatlan következményei lesznek mindennapi életünkre.
Azt hogy a kvantummechanikának miket köszönhetünk, azt már itt egy párszor felvetettük, nem is tagadom, mint ahogy a nanotechnológiával kapcsolatban is.
„Kérlek mondj példákat arról, hogy a kvarkok „megtalálása” óta eltelt kb. 30 év alatt hol került a kvarkokról szerzett tudás kamatoztatásra az alkalmazott technológiák terén!”
Válaszolnál a kérdésre? Úgy hogy mindketten tudjuk „Nem a kvarkok a lényegesek.”!
-
pipaxy #418 Tehát az extra dimenziók bevezetése nem megerőszakolás, hanem matematikai szükségszerűség.[i]
Én nem mondtam azt, hogy megerőszakolás, csak hogy annak tűnik. Mint pl. az ács aki nem bírja beleverni a szöget a kemény gerendába: „hé Béla, hozzá má’ egy nagyobb kalapácsot! Ez a k***a 3 kilós kalapács kicsi”
Fizikus: „ Hé kolléga adagoljunk már hozzá még egynéhány dimenziót! Ez a mostani 3+1 kevés.” :)))
[i] Nem a kvarkok a lényegesek. Ezek csak részei a kvantumfizikának, amelynek pl. a számítógépeket köszönhetjük.
Hasonlóak pl. a villámok. Egyáltalán semmire nem használjuk őket, tehát ilyen értelemben szerinte tanulmányozásuk is értelmetlen lenne. Csakhogy ugyanaz a fizikai jelenség más formában civilizációnk egyik alappillére.
Aztán ott a nanotechnológia, ami nem megy kvantumfizika nélkül, és a jövőben beláthatatlan következményei lesznek mindennapi életünkre.
Azt hogy a kvantummechanikának miket köszönhetünk, azt már itt is egy párszor felvetettük, nem is tagadom, mint ahogy a nanotechnológiával kapcsolatban sem.
„Kérlek mondj példákat arról, hogy a kvarkok „megtalálása” óta eltelt kb. 30 év alatt hol került a kvarkokról szerzett tudás kamatoztatásra az alkalmazott technológiák terén!”
Válaszolnál a kérdésre? Úgy hogy mindketten tudjuk „Nem a kvarkok a lényegesek.”!
-
pipaxy #417 Nem tudom, mi a helyzet most a szobahőmérsékletű szupravezetéssel. Másként meg körülményes és drága dolog lenne. Vagy lehet, hogy a szobahőmérsékleten szupravezető anyagok is drágák, stb. Viszont állítólag szén nanocsövet olcsón lehet majd gyártani.
Szobahőmérsékletű nincsen még, de van „magas” hőmérsékletű, amihez ügye csak a jóval olcsóbb folyékony nitrogén kell. Vezetékanyagnak úgy tudom még csak marginális mértékben alkalmazták, áramkorlátozók terén ugyanígy. Az velük a legnagyobb baj, hogy nagyon nehéz megfelelő érintkezőt szerelni a rideg kerámiára.
Milyen alapon vagy ebben olyan biztos?
Írtam, „gondlomom ez most, én”, ebből azért látszik, hogy abszolút nem vagyok meggyőződve róla.
Milyen alapon? Erről sokat lehetne írni. Tapasztalati tényeken. Vissza kell emlékezni olyan régre, amilyenre csak tudsz, és meg kell vizsgálni akkor milyen eszközök vettek körül bennünket, normál embereket. Amilyen messze én vissza tudok, akkor is voltak autók, a mostaniak annyiban különböznek tőlük, hogy telerakták elektronikával. Régen ha rossz volt a kocsi és ügyes voltál te magad is meg tudtad szerelni, most emiatt már nem. Akkor is volt Tv, most már plazmás is van, csak tudjak annyit kicsengetni. Most már van mobiltelefon, akkor is volt csak nem elterjedve. Számítógép ugyanúgy. Régen is gázzal fűtöttünk nagyobbrészt, mint most is. Végül is én nem látok olyan fene nagy változást, áttörést, forradalmat a mindennapok használt technikájában.
De írhatnék mondjuk a régi sci-fi regényekről is. Vegyük például az Űrodesszia 2001-et. Artur C. Clarke nem arról híres, hogy telerakná a regényeit mindenféle futurisztikus technikával. De még mennyire hogy nem! Inkább próbál valamelyest a realitás talaján megállni. (Én így tapasztaltam könyveit olvasva) Az akkor létező technika (1960), az akkori fejlődési ütemből extrapolált és így ő 2001 tájára tehette a Jupiterhez indított emberes küldetés időpontját. Ügye már rég elmúlt ez az időpont. És hogy is van? Vissza a Holdra 2020-ban?…
A 3. Űrodesszia végén a következő olvasható:
Különös dolog történt velem: azt hittem, regényt írok, de lehet, hogy tévedtem. Mert vegyük sorra az alábbi eseményeket:
1. A 2010. Második űrodisszeiában a Leonov űrhajó a "Szaharov-meghajtást" alkalmazta.
2. Most, fél évszázaddal később (8. fejezet) az űrhajókat a muonkatalizálta "hideg fúziós" reakció látja el energiával, amelyet Luis Alvarez et al fedezett föl az 50-es években. (Lásd Alvarez önéletrajzát: Basic Books, NY, 1987).
3. A londoni Times 1987. augusztus 17-i száma szerint dr. Szaharov jelenleg "a muonkatalizálta… vagy »hideg« fúzión alapuló… nukleáris energia, előállításán dolgozik, amely egy az elektronhoz kapcsolódó, rövid életű elemi részecske tulajdonságait használja ki… A »hideg fúzió« hívei rámutatnak, hogy az összes kulcsreakció pontosan 900 Celsius-fokon működik a legjobban…"
Most aztán igazán kíváncsi vagyok, mit szól a Nobel-díjas Szaharov és Alvarez azokhoz a szerepekhez, amiket kiosztottam nekik.
Arthur C. Clarke, 1987. szeptember 30.
Írod: Eddig nem nyíltak meg új utak előttünk ilyen irányú felfedezésekkel? A számítógépek nem nyitnak új lehetőségeket? Vagy az elektronmikroszkóp? Vagy a nanocsövek? Vagy egy csomó minden, amit oldalakon keresztül lehetne sorolni?
Félreértesz, ezek mind úgy vannak ahogy mondod, de én nem „holmi” számítógépről, meg elektronmikroszkópról szóltam, mert evidens azoknak a létrehozása. Én olyan új utakról beszéltem, amelyet már le is írtam, bár picit más aspektusban. Idézem magamtól:
#303„Azt hiszem rosszul használtam ezt a „forradalmasító” szót.
Ez alatt olyan új elméletet értettem, aminek hatására az életben valamely eszközünk radikálisan megváltozik, jobbá válik. Például vezetékes távíróból lett szikratávíró az elektromágneses hullámok felfedezésével. Napjainkban pedig ügye már mindenki mobiltelefonál, a technika is felnőtt hozzá.
Akárhogy is fejlesztgethetünk pl. a rádióhullámok kapcsán, sosem léphetjük át a fénysebességet. Ahhoz hogy fénysebességen felül kommunikálni tudjunk, ahhoz valami új, „forradalmasító” elmélet kellene.
Ilyesféle elméletek ritkultak meg napjainkra véleményem szerint.”
Világos már az általam használt „új út” kifejezés mit is takar? Azt az utat amely például az UFO járművek technikájához kellene.
-
BiroAndras #416 "A jelenlegi eszközökkel nem láthatók azok a valamik, amiket csak tisztán elméleti alapon sejtünk. Nem is látunk, és csak sejtjük. Sejtjük egy olyan elméletcsoport segítségével amely csak azért hogy összeegyeztethető legyen a valósággal, feltételeznie kell hogy 9,10,27(?) térbeli dimenziónak kell lennie. Ez nekem egy picit megerőszakolásnak tűnik. Nem működik az elmélet? Adjunk hozzá plussz 5-6 láthatatlan dimenziót, majd jó lesz az!
Ez persze csak az én nem hozzáértő különvéleményem, természetesen ettől még lehet, hogy ez lesz a „mindenség elmélete”."
Arról van szó, hogy van két nagy elmélet, amiket milliószor alaposan igazoltak a kísérletek. Ezek a relativitás elmélet és a kvantumfizika. A saját területén mindkettő tökéletesen leírja a valóságot. Viszont a határtarületeken ellentmondanak egymásnak és a kísérleteknek is. A logikus következtetés, hogy egy olyan elméletre van szükség, ami mindkettőt tartalmazza, és ellentmondás mentes. Az egyenletek matematikai vizsgálatából derült ki, hogy nem lehetséges 3+1 dimenzióban egyesíteni őket. Már az első próbálkozásokból min. 5 dimenziós tér jött ki. Azóta úgy néz ki, hogy megvan a jó elmélet, ami minden követelménynek megfelel, de még nem sikerült kísérletileg igazolni.
Tehát az extra dimenziók bevezetése nem megerőszakolás, hanem matematikai szükségszerűség. Hasonló, mint amikor Einstein kénytelen volt bevezetni a görbült téridő fogalmát, mert másképp lehetetlen volt magyarázni a kísérleti adatokat.
"Szóval vannak olyan jelenségek amelyeket képtelenek vagyunk látni a megfelelő technika nélkül. Gondolom itt most legfőképp az egyre nagyobb energiájú gyorsítókra gondolsz, amelyekkel egyre mélyebbre láthatunk az atom belsejébe."
Sokmindenre gondolhatok. Pl. maguk az atomok sem voltak érzékelhetők 150 éve. Csak a XX. elején sikerült bizonyítani az atomok létezését!
Meg ott vannak a különféle részecske sugárzások, meg a röntgen sugárzás, a rádióhullámok, mikrohullámok, az infravörös fény, stb. Ezek mind csak műszerekkel érzékelhetők, és nyílvánvalóan óriási hatásuk volt a technikai fejlődésre.
Aztán vannak gravitációs hullámok, amiknek a létezését éppen csak ki tudjuk mutatni óriási tömegű neutroncsillagok segítségével.
"Kérlek mondj példákat arról, hogy a kvarkok „megtalálása” óta eltelt kb. 30 év alatt hol került a kvarkokról szerzett tudás kamatoztatásra az alkalmazott technológiák terén!"
Nem a kvarkok a lényegesek. Ezek csak részei a kvantumfizikának, amelynek pl. a számítógépeket köszönhetjük.
Hasonlóak pl. a villámok. Egyáltalán semmire nem használjuk őket, tehát ilyen értelemben szerinte tanulmányozásuk is értelmetlen lenne. Csakhogy ugyanaz a fizikai jelenség más formában civilizációnk egyik alappillére.
Aztán ott a nanotechnológia, ami nem megy kvantumfizika nélkül, és a jövőben beláthatatlan következményei lesznek mindennapi életünkre.
http://www.mindentudas.hu/vonderviszt/20041010vonderviszt.html -
#415
Rendben pipaxy baratom, a filozofiatanarom is ezt mondta: vitatkozni csak azzal erdemes akik elvben van eselyunk meggyozni:) Na szal dobok be mas temat a kovetkezo mondatodra: "Egyrészt gondolom nem átjáróház a lakása, eleve csak 2-3 személy léphet be hozzá, mindjárt 50-33%-ék a sikerre."
Ez amit most irtal analizis, ami az elme egy tanult folyamata, amit az evek soran megszerez, kialakit. Az a kerdes, hogy ezek az eszkozok amiket analizis folyaman haszal ez ember, megfeleloek-e... Mindjart mondom mire akarok kilyukadni,a kedvenc Tmam a nok felfiakban:)Szal a csajoknal ritka a racionalis kepesseg meg hasonlok:) es sztem ennek koszonhetik azt hogy az erzelmi vilaguk szinesebb, kerekebb a ffiaknal. Te megtood mondani miaz a szerelem ? Illetve akkor biztos el is tood altatni ezt magadban, ha egyoldalu a dolog, ugye ?:) Ezzel azt akartam mondani, peldalozni, hogy csomo dolog van amit emlehet feketen feheren megmagyarazni, mert egyszeruen nem alkalmasak ra, hogy lebontsa oket az ember, es megis leteznek. Durva hasonlattal nemlehet a szepseget vagy a szeretetet ampermerovel merni, barhogy is szeretned. -
dez #414 "This means that nanotubes are predicted to have a minimum resistance of about 6500 Ohms, independent of their length.
Ez az erősáramú alkalmazásnak mégis csak határt szab, nem is akár milyet. Sőt, össze se lehet hasonlítani a mormál vezetőkkel e szerint."
Hát, meg kellene nézni, hogy egy nanocső átmérőjének megfelelő átmérőjű rézszálnak mekkora az ellenállása (persze itt ez a hossztól is függ). És arra is gondolni kell, hogy nem egyetlen ilyen csövecskén kell folynia az áramnak, hanem akár több százat, több ezret is össze lehet fogni egy kábelbe.
Egyébként egy nanocsőnek a belső átmérőjétől függően más-más (adott esetben igen érdekes) tulajdonságai vannak. -
dez #413 "Hát nem. A magyar villamosenergia rendszernek, amely együtt fut egész Nyugat-Európával nem sok köze van dinamizmushoz, ahhoz pl. hogy a franciák mikor mennyit termelnek. Bizonyos erőművek állandóan mennek, maximumon, mások tartanak egy menetrendet amelyben annyi dinamizmus van, hogy figy’ hat óra múlva majd szabályozz lejjebb 100 MW-al. A csúcserőművek meg azonnal indulnak ha a hálózatra csatlakozás pontján lecsökken a frekvencia. Simán meg lehetne oldani számítógép nélkül. Persze kérdés, hogy minek, hisz azzal sokkal kényelmesebb és valós idejű beavatkozást enged."
Vannak olyan helyzetek, amikor igencsak jól jön a számítógépes irányítás... (Feltéve, hogy nem fagy le egy kritikus művelet közepén... :p )
"E célra a szupravezető is jó volna, mégse használják…"
Nem tudom, mi a helyzet most a szobahőmérsékletű szupravezetéssel. Másként meg körülményes és drága dolog lenne. Vagy lehet, hogy a szobahőmérsékleten szupravezető anyagok is drágák, stb. Viszont állítólag szén nanocsövet olcsón lehet majd gyártani.
"Érdekes dolgokat hozhat, nem is tagadom. Erre most már csak azt tudnám írni, hogy majd meglátjuk, de sajnos ezt se tehetem, mert biztos vagyok benne, hogy nem fognak a mi életünkben új effektuson alapuló rakéták szálldogálni… Gondolom ezt most, én."
Milyen alapon vagy ebben olyan biztos?
"Ezt írtam: „Szerinted pl. a kvantumechanikának még vannak máig ismeretlen „bugyrai”, amelyek felfedezésével új utak nyílhatnak meg előttünk?”"
Eddig nem nyíltak meg új utak előttünk ilyen irányú felfedezésekkel? A számítógépek nem nyitnak új lehetőségeket? Vagy az elektronmikroszkóp? Vagy a nanocsövek? Vagy egy csomó minden, amit oldalakon keresztül lehetne sorolni?
"Nos, ha a természetben nincs meg egy fizikai hatás, akkor azt mi sem hozhatjuk létre. Te másként gondolod?"
Csakhogy még nem is ismerjük teljesen a természetet. Sőt még a saját testünket sem... Én pl. nem zárom ki, hogy a tegnap említett ESP esetleg valós dolog. (Bár egyesek rádióhullámokkal magyarázzák, de ennek semmi jele.)
"De a mai világunk nem agyon specializált? Egy ember nem tanulhat annyit, hogy mindenhez értsen, csupán szűkös részterületekben lehet jó."
Legalábbis egyes szakemberek szerint ezt kőtáblába kellene vésni, és megtiltani, hogy bárki is beleszólhasson az ő dolgukba... (Bebetonozott presztizs.) De ez szerintem most nem ide tartozik.
"Amúgy pár területen a számítógépek megjelenésének akadályozása nem feltétlen fogja vissza a fejlődést. Csak sokkal kényelmesebb."
Pontosan ezt írtam én is. -
pipaxy #412 Most találtam itt:
This means that nanotubes are predicted to have a minimum resistance of about 6500 Ohms, independent of their length.
Ez az erősáramú alkalmazásnak mégis csak határt szab, nem is akár milyet. Sőt, össze se lehet hasonlítani a mormál vezetőkkel e szerint. -
pipaxy #411 Mindezt? Koránt sem mindent, amit ma csinálnak, lásd pl. automatikus, egész kontinensekre kiterjedő dinamikus áram-elosztás. Ezt szerintem csak számítógépekkel lehet kézben tartani. És egy erőművi rendszertervező bizonyára tudna még példákat mondani.
Hát nem. A magyar villamosenergia rendszernek, amely együtt fut egész Nyugat-Európával nem sok köze van dinamizmushoz, ahhoz pl. hogy a franciák mikor mennyit termelnek. Bizonyos erőművek állandóan mennek, maximumon, mások tartanak egy menetrendet amelyben annyi dinamizmus van, hogy figy’ hat óra múlva majd szabályozz lejjebb 100 MW-al. A csúcserőművek meg azonnal indulnak ha a hálózatra csatlakozás pontján lecsökken a frekvencia. Simán meg lehetne oldani számítógép nélkül. Persze kérdés, hogy minek, hisz azzal sokkal kényelmesebb és valós idejű beavatkozást enged.
De itt vannak pl. a szén nanocsövek - működése kvantumfizikán alapul, és egy vékony szálon Amperek százai, ezrei folyhatnak... Ezeket biztos be fogják vezetni, ha gazdaságosan tudják gyártani.
Igazad van, de én is azt írtam korábban hogy a nanotechnikában nagy jövő van. A nanocsövek jobb vezetők mint a réz, de azért akármilyen vékony szálon csak nem folyhat olyan nagy áram. E célra a szupravezető is jó volna, mégse használják…
Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy újabb 100 évig így lesz... Az agyag "működésének" mélyebb megértése valószínűleg előhoz majd itt még érdekes dolgokat.
Pont erről írtam Bíró András hozzászólására reagálva.
Csak ismételni tudom, az agyag "működésének" mélyebb megértése valószínűleg előhoz majd itt még érdekes dolgokat.
Érdekes dolgokat hozhat, nem is tagadom. Erre most már csak azt tudnám írni, hogy majd meglátjuk, de sajnos ezt se tehetem, mert biztos vagyok benne, hogy nem fognak a mi életünkben új effektuson alapuló rakéták szálldogálni… Gondolom ezt most, én.
Ez nem szerintem kérdése, tudható, hogy vannak.
Ezt írtam: „Szerinted pl. a kvantumechanikának még vannak máig ismeretlen „bugyrai”, amelyek felfedezésével új utak nyílhatnak meg előttünk?”
Nem arra gondolsz, amire én. Akkor most tedd a hangsúlyt a mondat második felére, azaz amelyek felfedezésével új utak nyílhatnak meg előttünk
Még ekkor sem szerintem kérdése? Még most is olyan biztos vagy benne?
Hidd ezt, vagy nézz utána...
Én nem akarok hinni, inkább tudni, ha lehet. Utána nézni is szoktam a dolgoknak, nem csak úgy a levegőből írogatok.
Ez írtam: „olyanok amelyekkel új utak nyílhatnának meg előttünk, mert a természetben sem láthatunk olyan folyamatot amely ezen alapszik.”
Nos, ha a természetben nincs meg egy fizikai hatás, akkor azt mi sem hozhatjuk létre. Te másként gondolod?
Egyes speciális területeken elképzelhető ilyen.
De a mai világunk nem agyon specializált? Egy ember nem tanulhat annyit, hogy mindenhez értsen, csupán szűkös részterületekben lehet jó. Amúgy pár területen a számítógépek megjelenésének akadályozása nem feltétlen fogja vissza a fejlődést. Csak sokkal kényelmesebb.
-
pipaxy #410 nemtom mit nem ertesz, masnem tapasztalnod kellett volna a csajokon ezt a dolgot. amit irtam pedig nem mese volt, ezert hangsulyoztam ki h tudomanyos alapokon folyt a kiserlet. Amugy meg a hideghaboru idejen mind2 fel, de foleg az oroszok(errol tobbet hallottam)
A nők híres „női-megérzése” lévén véljem bizonyítottnak ezt az egész fizikán felüli, metafizikus „hitet”? Azt, hogy bizonyos dolgokra jobban ráéreznek sokféle, bizonyíthatatlan módon meg lehet magyarázni. Kinek melyik indoklás a szimpatikusabb. Szerinted a női megérzésnek fontos mélységei vannak, szerintem a nők sokkal emocionálisabb lényüknél fogva sokkal gyakrabban hibáznak rá dolgokra.
Itt írta valaki, hogy megérezte mikor belépett a szobájába édesanyja. Nos, te mindjárt valami „multidimenzionális” okot adtál erre. Én erre mást adnék. Egyrészt gondolom nem átjáróház a lakása, eleve csak 2-3 személy léphet be hozzá, mindjárt 50-33%-ék a sikerre. Másrészt hogy pont akkor érzi magát különösen? Ilyen véletlenül előfordulhat pusztán természetes, szervezeti okok miatt…
Sajnos ez a téma viszont olyan, hogy itt bizonyítékokat nem tudunk felmutatni, olyat hogy mindkét fél számára elfogadható legyen, így te engem, én téged nem tudlak meggyőzni vélt igazunkról.
Szóval tiszteljük egymás véleményét, meggyőződését.
Aztán ha van valami más, sokkal kézzelfoghatóbb, arról vitázzunk ezerrel.
-
pipaxy #409 Vannak olyan jelenségek, amiket nem láthatunk megfelelő technológia nélkül. Ilyen volt régen az atomok világa. Most ilyenek a tér magasabb dimenziói, és a bennük levő képződmények (szuperhúrok, bránok, stb.). Jelenleg kizárólag elméleti alapon sejtjük ezek létezését.
A jelenlegi eszközökkel nem láthatók azok a valamik, amiket csak tisztán elméleti alapon sejtünk. Nem is látunk, és csak sejtjük. Sejtjük egy olyan elméletcsoport segítségével amely csak azért hogy összeegyeztethető legyen a valósággal, feltételeznie kell hogy 9,10,27(?) térbeli dimenziónak kell lennie. Ez nekem egy picit megerőszakolásnak tűnik. Nem működik az elmélet? Adjunk hozzá plussz 5-6 láthatatlan dimenziót, majd jó lesz az!
Ez persze csak az én nem hozzáértő különvéleményem, természetesen ettől még lehet, hogy ez lesz a „mindenség elmélete”.
Szóval vannak olyan jelenségek amelyeket képtelenek vagyunk látni a megfelelő technika nélkül. Gondolom itt most legfőképp az egyre nagyobb energiájú gyorsítókra gondolsz, amelyekkel egyre mélyebbre láthatunk az atom belsejébe. Mint például régen meglátták a kvarkokat, később az azokat összeragasztó részecskéket.
És? Ez nagyszerű a fizikusnak, meg úgy egyébként hogy jobban értjük a mikrovilág működését, de attól még eredőben az atom ugyan úgy fog viselkedni, mint ahogy azt a kvark megismerése előtt tudták.
Kérlek mondj példákat arról, hogy a kvarkok „megtalálása” óta eltelt kb. 30 év alatt hol került a kvarkokról szerzett tudás kamatoztatásra az alkalmazott technológiák terén!
Kíváncsian várom válaszod.
-
roliika #408 Csak annyit szólnék hozzá a dologhoz, hogy a valódi aura fotózás nem ilyen mai digitális kütyükkel történik...a lényege, hogy nagyfrekvenciás szikrák közelében 1 spéci lemezre fotózzák az emberkét. A szikrák mágneses hullámainak visszaverődése okoz szivárvány szerű jelenséget, amit akár aurának is lehet nevezni.:-) /végülis az ember elektromágneses "védőpajzzsa" lesz látható/. Ez nem = a quartz aurával vagy a fali aurával. 
-
dez #407 "Nem tudom, hogy pontosan mire gondoltak, de a kisülés szerkezetéről van szó. Az ellenállás valszeg csak az erősségét befolyásolja."
Az épp elég: így nem helyes a megállapítás, hogy semmi kapcsolat nem fedezhető fel a pszichés állapot, és a kisülések között.
"Lehet, hogy ezzel kapcsolatban igazad van, de ettől még az aurához semmi köze ennek"
Szerintem sem. Bár épp tegnap volt az NG-n egy szkeptikus beállítottságú műsor, ahol többek között, egy másik téma kapcsán bemutattak egy műszerféleséget, ami egy ujj koronakisülését fényképezte, majd egy képernyőn egy egész test stilizált rajza köré volt téve az így kapott kép. Ennek még így önmagában semmi értelme nem lett volna, csakhogy, amikor valaki belehelyezte az ujját, és megszúrta magát egy helyen (arcán), a körvonalban a megszúrt pontnak megfelelő helyen, jól láthatóan "kihagyott" a kisülés: mintha az ujj köré leképződött volna az egész test "valamije". Persze ez az aura létét nem bizonyítja, vagy hogy az a bizonyos valami az aura lenne.
Utána egy szkeptikus tudóscsoport egy saját szerkezettel demonstrálta, hogy itt egy egyszerű fizikai folyamatról van szó, és hogy akár élettelen tárgyaknak is gerjeszthetnek ilyen kisülést. Csak épp ezzel még nem magyarázták meg a fenti esetbeli kihagyást.
"és nem használható betegségek diagnosztizálására (legalábbis nem jobban, mint a bőr ellenállás mérés)."
Léteznek módszerek, amik a bőrellenállás változásokból jópár dologra tudnak következtetni. Egyes országokban ezek a klinikai gyakorlatban is használatosak, mint (elő-)diagnosztikai mód, de pl. Magyarországon hivatalosan nem elismertek az effélék - itt marad (nem túl hatékony és érzékeny módszerként) a szemrevételezés és kikérdezés (mint előzetes diagnosztika).
"Ez a jelenségek 80-90 százalékára igaz. Egyébként a korona kisülés szerintem régebb óta ismert, mint az aura fotózás."
Helyes megfogalmazás: "...mint a Kirlian-fotográfia", mivel ez nem "aura-fotózás". Olyan nincs, hogy közvetlen aura-fotózás. Van egy "aura-fotózás"-nak nevezett eljárás, de az egy közvetett dolog: egyszerű bőrellenállás-mérés után ráfényképeznek az illető sima fotójára egy a bőrellenállás-mérés alapján, egy program által megjelenített mű-aurát. (Ez így önmagában nevetséges lenne, csakhogy az így megjelenített "aura", még ha csak jelképes is, szépen megmutat néhány dolgot. Bár ettől itt még itt nincs túl sok misztikum.)
"A cikkben is benne van, hogy a tárgylemez szigetelő anyag, vagyis megmarad rajta a töltés. Az ilyen kísérleteket tehát úgy kellene elvégezni, hogy a tárgylemezt is cserélik. Nem tudom, hogy így is próbálták-e."
Próbálták, és úgy már (állítólag) nem volt ott a hiányzó rész... :) Így ez a része a dolognak felejtős. -
#406
Sok anomalia van, pl.:
"Teljes név: Bíró András
Neme: lány"
:) ez hogy sikerult ?:)
-
BiroAndras #405 "Nos, bennem erős kételyek merülnek fel eme kísérletek megbízhatóságával kapcsolatban. Ugyanis: van egy olyan dolog, hogy bőrellenállás, ami változik a pszichikai állapottól függően. És, ha más nem, ez nagyon is befolyásolja azt a bizonyos koronakisülést. (Mint azt már több felvételen is lehetett látni.)"
Nem tudom, hogy pontosan mire gondoltak, de a kisülés szerkezetéről van szó. Az ellenállás valszeg csak az erősségét befolyásolja.
Lehet, hogy ezzel kapcsolatban igazad van, de ettől még az aurához semmi köze ennek, és nem használható betegségek diagnosztizálására (legalábbis nem jobban, mint a bőr ellenállás mérés).
"Ja, és a másik, hogy - meglepő mód - előbb fedezték fel, mint hogy megmagyarázták volna, mik a fizikai alapjai. :)"
Ez a jelenségek 80-90 százalékára igaz. Egyébként a korona kisülés szerintem régebb óta ismert, mint az aura fotózás.
"Az aurával való (állítálagos) kapcsolata az, hogy akkor is megmaradnak egy tárgy, vagy élőlény eredeti körvonalai, ha eltávolítanak belőle egy darabot. Bár erről utóbb azt olvastam, hogy állítólag inkább csak a tárgylemezen marad meg a "lenyomat" valamilyen formában."
A cikkben is benne van, hogy a tárgylemez szigetelő anyag, vagyis megmarad rajta a töltés. Az ilyen kísérleteket tehát úgy kellene elvégezni, hogy a tárgylemezt is cserélik. Nem tudom, hogy így is próbálták-e. -
dez #404 Huh, közben itt nézem, milyen nevetséges, egysíkú hozzáállású definíciók is vannak azon a randis oldalon... :P
(Pl. hogy a kundalíni egy összetekeredett kígyó, "de akár milyen alaposan keresték az anatómusok, nem találták..." Talán először a következő szavak jelentését kellett volna megnézniük az "enciklópédia" szerkesztőinek, egy mezei értelmezőszótárban: hasonlat, jelkép, stb.) -
dez #403 "Továbbá, a kísérletek nem szolgáltattak bizonyítékokat arra nézve, hogy a koronakisülés szerkezetét kapcsolatba lehetne hozni a „minta fiziológiai, pszichológiai vagy pszichikai állapotával". Ehelyett összesen huszonkét olyan tényezőt találtak, amelyek befolyásolják a koronakisülés szerkezetét; ilyen tényező többek közt az ujjra gyakorolt vizsgált nyomás, a levegő nedvességtartalma és sok más mechanikai, környezeti és fotográfiai körülmény."
Nos, bennem erős kételyek merülnek fel eme kísérletek megbízhatóságával kapcsolatban. Ugyanis: van egy olyan dolog, hogy bőrellenállás, ami változik a pszichikai állapottól függően. És, ha más nem, ez nagyon is befolyásolja azt a bizonyos koronakisülést. (Mint azt már több felvételen is lehetett látni.)
Az aurával való (állítálagos) kapcsolata az, hogy akkor is megmaradnak egy tárgy, vagy élőlény eredeti körvonalai, ha eltávolítanak belőle egy darabot. Bár erről utóbb azt olvastam, hogy állítólag inkább csak a tárgylemezen marad meg a "lenyomat" valamilyen formában.
Ja, és a másik, hogy - meglepő mód - előbb fedezték fel, mint hogy megmagyarázták volna, mik a fizikai alapjai. :)