A nagy UFO vita

Hali!!!

Mivel nem találtam más topicot hirtelen,itt kérek segítséget...
Ha vki tudna nekem vmi anyagot adni az ûrhajósok életérõl azt megköszöném...
link,bármi amit tudtok
Elõre is köszi!!!

"Csak néhány mondatban leírnád hogy milyen fejlõdés volt a kémiai rakéták terén, amivel az ûrbe jutunk?!!!"

Részleteket nem tudok, de azért enm hiszem, hogy 40 éve ponotsan ugyanolyan rakétákat használunk. Az autók mûködési elve se változott 100 éve, mégis azért igen jelentõs fejlõdésen mentek keresztül.

"Igen, így van. Akkor véleményed szerint a gravitáció is manipulálható lehet, ha majd megértjük mûködését."

Valószínûleg igen.

"Ezzel van egy két ellenérzésem. Szerintem értjük a gravitációt."

Az elméleti fizikusok másképp gondolják.

"tökéletesen értjük abban a tartományban, ahol az emberek vannak, ahol az emberek használják a technikát."

Ez a lényeg. Abban a tartományban.

"Most attól, hogy megértjük a fekete lyukak gravitációjának viselkedését is, hogyan fog fejlõdni a technika, hiszen nem ugyan az a tartomány!!!"

Nem csak a feketelyukakról van szó. Azoknál jön elõ látványosan a probléma, de attól még mindenütt jelen van, csak nem látjuk. Ha megértjük a mûködését, akkor képesek lehetünk mesterségesen elõidézni olyan körülményeket, ahol ember léptékûvé válnak ezek az effektusok. Mint ahogy a fúzióhoz is több százmillió fokos hõmérséklet kell, ami igen távol van a hétköznapi tapasztalattól, mégis ma már képesek vagyunk létrehozni.

"Az elektromágneses és gyenge kölcsönhatást már sikerült egyesíteni, azaz alapjában véve már jól ismerjük mindkét kölcsönhatást, hiszen egyesíteni tudtuk. Na most ez milyen technika forradalmat indított el? Talán befolyásolni tudjuk a gyenge kölcsönhatás uralta bomlási törvényt? Hiszen értjük!!!"

Az egyesítés olyan energiákon történik, amit csak részecskegyorsítókban tudunk elérni jelenleg. De a technikai lehetõségeink rohamosan növekszenek, lehet, hogy 100 év múlva el sem tujuk majd képzelni az életünket nélküle. Mondjuk pl. jó lehet arra, hogy olyan stabil elemeket hozzunk létre, amik maguktól azonnal elbomlanának.
Nézzünk egy másik példát. Az elektromos és mágneses erõ egyesítése igen jelentõs forradalmat indított el (elektromágneses hullámok), gyakorlatilag a XX.századi technika teljes egészében ezen alapul. Pedig ez sem nézett ki jelentõs felfedezésnek elsõre.

Már én is olvastam errõl pár helyen, de addig csak egy ábránd marad, amíg legalább nem látjuk a saját szemünkkel (ez a dolog látványosan demonstrálható). Te láttad?

"Manipulálható a gravitáció? Milyen elvi út van erre?"

Mar ma is van ra megoldas, de elarulom, hogy mar 1961 ben is volt..csak amig lesz olaj addig ezek az eszkozok a hatterben maradnak.

Egyébként azt is fejtegettük, hogy a rakétáknál is volt fejlõdés.

Csak néhány mondatban leírnád hogy milyen fejlõdés volt a kémiai rakéták terén, amivel az ûrbe jutunk?!!!
Nagyon kíváncsi lennék…

Pont hogy a hõre tetted a hangsúlyt több ponton is (visszaolvastam).

Nekem meg nem kell visszaolvasni, mivel én írtam! :-))

Általában, ha valamit sikerül megérteni, akkor azt manipulálni is lehet.

Igen, így van. Akkor véleményed szerint a gravitáció is manipulálható lehet, ha majd megértjük mûködését. Ezzel van egy két ellenérzésem. Szerintem értjük a gravitációt. Értjük, mert pontosan meg tudjuk határozni egy szabadon esõ test pályáját, hihetetlen pontossággal tudnak szondákat milliárd kilométeres távolságba eljuttatni minimális korrekcióval. Értjük a gravitációt kis tömegeknél, nagy méreteknél, tökéletesen értjük abban a tartományban, ahol az emberek vannak, ahol az emberek használják a technikát. Most attól, hogy megértjük a fekete lyukak gravitációjának viselkedését is, hogyan fog fejlõdni a technika, hiszen nem ugyan az a tartomány!!!

hogy az összes ismert erõ (beleértve a gravitációt is) ugyanannak az 1 erõnek a különbözõ megnyílvánulási formálya. Tehát megfelelõ körülmények közt hasonló kapcsolat létezhet köztük, mint az elektromos és mágneses erõk közt.

Az elektromágneses és gyenge kölcsönhatást már sikerült egyesíteni, azaz alapjában véve már jól ismerjük mindkét kölcsönhatást, hiszen egyesíteni tudtuk. Na most ez milyen technika forradalmat indított el? Talán befolyásolni tudjuk a gyenge kölcsönhatás uralta bomlási törvényt? Hiszen értjük!!!

"A rakétával kapcsolatban írom nincs fejlõdés. Az elektronikával kapcsolatban pedig írom, hogy van. Egyes részterületek kiugróan fejlõdnek, még mások kevésbé, vagy éppen sehogy."

Ezért nem értem, hogy mire akarsz kilyukadni. Egyébként azt is fejtegettük, hogy a rakétáknál is volt fejlõdés.

"Korábban én is detto ezt írtam, csak nem a hõre tettem hangsúlyt. Mint ahogy te sem. Nem tudom, nem olvastad?"

Pont hogy a hõre tetted a hangsúlyt több ponton is (visszaolvastam).

"Manipulálható a gravitáció? Milyen elvi út van erre?"

Ez még csak nagyon elvi sejtés. Általában, ha valamit sikerül megérteni, akkor azt manipulálni is lehet. És ha a húrelméletek mûködnek, az azt jelenti, hogy az összes ismert erõ (beleértve a gravitációt is) ugyanannak az 1 erõnek a különbözõ megnyílvánulási formálya. Tehát megfelelõ körülmények közt hasonló kapcsolat létezhet köztük, mint az elektromos és mágneses erõk közt.

Nem igazán értem, hogy mit is szeretnél bebizonyítani. Elismered, hogy a tudomány fejlõdik, és hogy a technika is fejlõdik, de azt mondod, hogy közben pedig mégsem.

Én meg azt nem értem, hogy miért nem érted. Olyanokat írsz nekem címezve, amelyet én is úgy gondolok, vagy már leírtam ugyanazt korábban…

Elismered, hogy a tudomány fejlõdik, és hogy a technika is fejlõdik, de azt mondod, hogy közben pedig mégsem.

A szövegkörnyezetben mi volt, kedves Bíró András? A rakétával kapcsolatban írom nincs fejlõdés. Az elektronikával kapcsolatban pedig írom, hogy van. Egyes részterületek kiugróan fejlõdnek, még mások kevésbé, vagy éppen sehogy.

Azt felejtetted el, hogy a hõ is energia. Az energiát meg valahonnan szerezni kell. És nagyon nem mindegy, hogy ezt vegyi vagy nukleáris folyamattal érjük el.
(egyébként nem a hõ a fontos, hanem a kiáramló gáz sebessége).

Korábban én is detto ezt írtam, csak nem a hõre tettem hangsúlyt. Mint ahogy te sem. Nem tudom, nem olvastad?

Van még mit tanulnod a kvantumfizikáról. Azért nincs grav. manipuláció a kvantumfizikában, mert mint ahogy már sokszor mondtam, korábban nem sikerült összeegyeztetni a relativitás elmélettel, ami a gravitációt írja le. Az egyesített elmélet már tartalmazza a kvantumgravitációt is. És persze ebbõl következik, hogy manipulálható is a gravitáció. De mire ebbõl technológi lesz, az még legalább 100 év, de lehet akár 500 is.

Na igen, ebbõl a témából némileg szûkösek ismereteim. Manipulálható a gravitáció? Milyen elvi út van erre?

"Bocs hogy belevau, de frankón passzol a gravitáció a
kvantum bigyókkal, a húrelmélet szerint!"

Ezt mondtam én is. De az még hivatalosan nem bizonyított elmélet.

"pl a foton mitõl stabil és miért nem fekete"

Ezt kifejthetnéd.

Bocs hogy belevau, de frankón passzol a gravitáció a
kvantum bigyókkal, a húrelmélet szerint! :-) Más dolog hogy fizikailag nem bizonyítható...matematikailag igen! Valóban, ha "csoda" nem történik, 100 év vagy több a húrok manipulációja...az is lehet hogy a húroknál még jóval finomabb dolgokról van szó, csak még a matek sem tud olyan mélyre nyúlni... :-)/pl a foton mitõl stabil és miért nem fekete/

Nem igazán értem, hogy mit is szeretnél bebizonyítani. Elismered, hogy a tudomány fejlõdik, és hogy a technika is fejlõdik, de azt mondod, hogy közben pedig mégsem.

"Még mindig a nukleáris hõrakétán vagy fennakadva?😊 Az egy (szerintem jó) példa volt arra, hogy a rakéta végsõ soron nem a kvantummechanikai effektusoktól tud mûködni, hanem egyszerûen a hõtõl. Ebbõl kifolyólag érzéketlen volt a kvantummechanika, de az elektronika fejlõdésére is."

Azt felejtetted el, hogy a hõ is energia. Az energiát meg valahonnan szerezni kell. És nagyon nem mindegy, hogy ezt vegyi vagy nukleáris folyamattal érjük el.
(egyébként nem a hõ a fontos, hanem a kiáramló gáz sebessége).

"Amit a kvantumechanika megenged, azt evidens hogy létre is hozzuk (már ha tudjuk), mint például a lézert."

Ha csak ezt megtesszük, máris iszonyú sok dolgra képesek leszünk, ami ma még lehetetlen. A kvantumfizika nagyon-nagyon sok dolgot megenged. Szerintem vagy 1000 évre biztosítja a technika fejlõdését cask az, aminek a létezését ma tudjuk vagy sejtjük.

"A nagy kérdés az, hogy amit a kvantumechanika nem enged meg, azt létre tudjuk-e hozni."

A tudományterület megnevezése ez esetben lénegtelen. A természet törvényei számítanak, függetlenül attól, hogy milyen kategóriába soroljuk õket.

"Szerintem nem, és mivel én úgy tudom a kvantumechanikában nincs például lehetõség a gravitáció manipulálására, ezért nincs is lehetõség ilyen levitátor építésére."

Van még mit tanulnod a kvantumfizikáról. Azért nincs grav. manipuláció a kvantumfizikában, mert mint ahogy már sokszor mondtam, korábban nem sikerült összeegyeztetni a relativitás elmélettel, ami a gravitációt írja le. Az egyesített elmélet már tartalmazza a kvantumgravitációt is. És persze ebbõl következik, hogy manipulálható is a gravitáció. De mire ebbõl technológi lesz, az még legalább 100 év, de lehet akár 500 is.

Én még nem láttam de tudom, hogy vannak mert ha nem volnának nem is beszélnénk róla.

Ez igen könnyen támadható érv szerintem, kedves benli!
A Star Wars univerzum se létezik, csak kitaláció, mégis mindenki beszél róla.
Régen a sárkányok léte is elég közismert volt, még sincs belõlük egy se.

(na nekem mára betelt a keretem...)

Telleg eros vol ez igy egy kicsit. Foleg h az elobbi hozzaszolasodban, egyszer az nuklearis meghajtasu raketaval peldaloztal. Ez is volt gyerekkorodba ?😊
A lezer jo pelda amugy a mostani vivmanyokra, nem a felfedezese hanem ahogy gyakorlatban hasznaljak. A gyogyaszatban is csomo uj dolog van, ami nemvolt 10-20 eve, de most nemtok peldalozni😊

Még mindig a nukleáris hõrakétán vagy fennakadva?😊 Az egy (szerintem jó) példa volt arra, hogy a rakéta végsõ soron nem a kvantummechanikai effektusoktól tud mûködni, hanem egyszerûen a hõtõl. Ebbõl kifolyólag érzéketlen volt a kvantummechanika, de az elektronika fejlõdésére is.

Gyerekkoromba nem volt!😊 Mint BíróAndrás is megmonta, én ahhoz túl fiatal vagyok.😊

Amit a kvantumechanika megenged, azt evidens hogy létre is hozzuk (már ha tudjuk), mint például a lézert. A nagy kérdés az, hogy amit a kvantumechanika nem enged meg, azt létre tudjuk-e hozni.
Szerintem nem, és mivel én úgy tudom a kvantumechanikában nincs például lehetõség a gravitáció manipulálására, ezért nincs is lehetõség ilyen levitátor építésére. Mint amilyet pl. az UFO-k használnak elméletileg…

Ezzel azt akartam mondani, peldalozni, hogy csomo dolog van amit emlehet feketen feheren megmagyarazni, mert egyszeruen nem alkalmasak ra, hogy lebontsa oket az ember, es megis leteznek. Durva hasonlattal nemlehet a szepseget vagy a szeretetet ampermerovel merni, barhogy is szeretned.

Értem mire gondolsz. Az érzelmeket kialakulását, a szerelmet lehet hogy nem lehet lebontani, elemezni kialakulását tudományosan, de az érzelem egy dolog, a tudomány egy másik. Az érzelem nem befolyásol végül is mást, csak az adott személy hangulatát, az õ szervezetét. De vegyünk például ezt az aura fotózást. Itt már fotózok, azaz konkrét fizikai folyamattal vizsgálok egy másikat, amelynek annak kell lennie, hisz befolyásolja a fényképezõgép igen csak normális, megszokott fizikai állapotát.

Aham, szóval UFÓ-hajtómû, vagy semmi? 😊 Magasra teszed a lécet...

Hát hova tegyem máshova? A legtöbb ember szerint UFO-k természetesen léteznek, repkednek csodás masinájukkal mindenfelé. Szerintük e technika simán elérhetõ lenne számunkra is, ha ez a babérjaikon ülõ tudós közösség végre belefogna valami komoly munkába. Vagy ügye rég megvan már a fejlett technika csak az olaj érdekek, meg miegymás akadályozza… Mint pl. a vízautó is hasonló cipõben jár.

Nos, ha a tudomány a természetben nem látja jelenséget amely e gépekhez kell, akkor nem is tudja kifejleszteni azokat. Attól hogy száz éve még nem volt rakéta, jelenleg pillanatban pedig a Hold utazás is megvolt, az még messze nem jelenti azt, hogy a következõ évszázadban már fénysebesség közel száguldozunk, ahogy mondjuk a némely területen meglévõ exponenciális technikai fejlõdés sugallná.

Lehet hogy úgy tûnik e topik-ban tett hozzászólásaim alapján, hogy én valami fene elavult, régi dolgokhoz makacsul ragaszkodó fickó lennék, de én végig arra próbáltam utalni hogy attól hogy az elektronika rohamosan fejlõdött az utóbbi pár évtizedben, még nem következik hogy a sci-fikben, UFO jelenségeknél látható gépezetek megvalósulnak. A legtöbbre elvi lehetõség sincs.

A korábbi tapasztalatok alapján való jóslással vigyázni kell, sok neves tudóssal is elõfordult már, hogy az ilyetén kijelentéseiken nem sokkal késõbb már csak nevettek.

Hát igen, lehet hogyha Ûrodisszeia 2501 lett volna címe nem is tévedett volna nagyot….

Ha a félvezetõs számítógép még nem elég forradalmi (az elekrtoncsöves után), akkor a kvantumszámítógép már sokkal inkább az... Vagy ez nem számít, mert ez is "csak" kvantumfizika, nem valami kvantumfizika utáni fizika?

No igen, erre végül is kapásból rávághatnám, hogy igen, de akkor félreértenél. Meg azért sokkal árnyaltabb ez.
A számítástechnikában az elmúlt 20 év alatt a számítási teljesítmény ügye vagy meg-tízezer-szerez-õdött. Ez bámulatos, és a kvantumszámítógéppel ez a tendencia tovább folytatódhat.
Csak az a baj hogy például a rakéta nem a számítási teljesítménytõl megy föl…

Egyébként nem Ûrodesszia, hanem Ûrodisszeia. 😊
Ez nehéz szó és nem is túl gyakran használt. 😊

Hát, meg kellene nézni, hogy egy nanocsõ átmérõjének megfelelõ átmérõjû rézszálnak mekkora az ellenállása (persze itt ez a hossztól is függ). És arra is gondolni kell, hogy nem egyetlen ilyen csövecskén kell folynia az áramnak, hanem akár több százat, több ezret is össze lehet fogni egy kábelbe.

A cikkbe való elsõ betekintésre, azt olvastam, hogy a nanocsövek vezetésére nem alkalmazható az ohm törvény, így kapásból arra gondoltam, hogy ez a minimum 6500 ohm, a nanocsõ olyan független paramétere, amely mindentõl függetlenül annyi. Mint a normál PN átmenetnél is mindig 0,7 V az esés, függetlenül az átmenet nagyságától, vagy a soros-párhuzamos kapcsolástól.

De nem így van, ezt az ellenállás értéket is úgy mérték meg, hogy valami nanoszál „csokrot” folyékony fémbe lógattak bele, és az eredõ ellenállás kvantumos változása alapján derítettek fényt erre.

Elméletben semmi akadálya az erõsáramú alkalmazásnak.

A nagyra becsult tudos tarsadalomrol csak annyit hogy 400 eve meg azt hittek hogy a fold lapos es kering korulotte a nap. Aki maskent gondolta azt megeggettek.

Manapsag is ez a helyzet. Majd 400 ev mulva verik a fejuket a falba a mai tudosok.

150 eve elkepzelhetetlen volt hogy egy kocsi 35 km/o felett haladjon. mert aki benne ul az azonnal meghal.

Es meg sorolhatnam.

Telleg eros vol ez igy egy kicsit. Foleg h az elobbi hozzaszolasodban, egyszer az nuklearis meghajtasu raketaval peldaloztal. Ez is volt gyerekkorodba ?😊
A lezer jo pelda amugy a mostani vivmanyokra, nem a felfedezese hanem ahogy gyakorlatban hasznaljak. A gyogyaszatban is csomo uj dolog van, ami nemvolt 10-20 eve, de most nemtok peldalozni😊

Persze persze..😊 Nyugodtan felvallal6od massagod😊Mi egy megerto, tolerans forumkozosseg vagyunk.😊

Ez tegnap lemaradt:

""Teljes név: Bíró András
Neme: lány"
😊 ez hogy sikerult ?😊"

Félrekattintás volt, és már nem tudom javítani. Próbáltam szólni az illetékeseknek, de semmilyen elérhetõséget nem találtam.

"„Kérlek mondj példákat arról, hogy a kvarkok „megtalálása” óta eltelt kb. 30 év alatt hol került a kvarkokról szerzett tudás kamatoztatásra az alkalmazott technológiák terén!”
Válaszolnál a kérdésre? Úgy hogy mindketten tudjuk „Nem a kvarkok a lényegesek.”"

Válaszoltam.
De kiegészíteném még azzal, hogy az elmélet és a gyakorlati megvalósítás között idõ telik el. Sõt, úgy tûnik egyre több. A radioaktivitást a XIX. század végén fedezték fel, és csak 50 évvel késõbb lett belõle bomba meg erõmû. A nukleáris fúziót nem sokkal késõbb fedezték fel, és most 100 évvel késõbb is még csak készülget az erõmû. A jelenlegi elméleti fizika a valóság olyan részeit kutatja, amivel nem találkozunk a Föld környékén. Nincs a szomszéd utcában feketelyuk, és nincs meg még a technológiánk sem ilyen extrém körülmények mesterséges elõállítására sem. Igy nincs lehetõség az eredmények gyakorlati hasznosítására. De pl. a fúziós kuataások jelentõs részben arról szólnak, hogy ilyen irányban is fejlõdjünk. De a fúzióhoz szükséges pár száz millió fok még semmiség a részecskefizikában. Óriási gravitációs tereket sem tudunk elõállítani. Ha képesek lennénk mesterségesen elõállítani ilyan extrém körülményeket, akkor bõven lenne gyakorlati haszna a kvarkoknak (a részleteket lásd a Star Trek-ben).

"Akkor is volt Tv, most már plazmás is van, csak tudjak annyit kicsengetni. Most már van mobiltelefon, akkor is volt csak nem elterjedve. Számítógép ugyanúgy. Régen is gázzal fûtöttünk nagyobbrészt, mint most is. Végül is én nem látok olyan fene nagy változást, áttörést, forradalmat a mindennapok használt technikájában."

Nagyon fiatal vagy még ezek szerint.

1. TV alig volt még 30 éve. Én még gyerekkoromban fekete-fehér távirányító nélküli 6 csatornás TV-t néztem. Most ha akarom HDTV-t is vehetek, 1000 csatornával, meg tucatnyi egyéb funkcióval, amit nemrég még elképzelni sem tudtunk.
2. Mobil telefon sincs túl régóta. Én még emlékszem, mekkora dolog volt, amikor a vonalas(!) telefont bekötötték.
3. A számítógép sem régen terjedt el. Pláne az internet. Csak próbáldd meg elképzelni, hogy milyen lehetett az adatbázis kezelés számítógépek nélkül. Meg milyen lehetett egy átlag iroda nyomtató és fénymásoló nélkül.

Ez a T-ma pont olyan mint a foci mindenkinek van róla valamilyen véleménye. A lényeg - amirõl nem tudsz az nem biztos, hogy nem létezik. Amirõl te tudsz az még nem bizonyosság más számára. Mindenki számára olyan mélységben létezik amilyenben megélte. Én még nem láttam de tudom, hogy vannak mert ha nem volnának nem is beszélnénk róla. <#worship><#integet2>

Aham, szóval UFÓ-hajtómû, vagy semmi? 😊 Magasra teszed a lécet... De szerintem elõbb-utóbb át fogjuk ugorni. Vagy nem. Mindenesetre csak úgy magától valószínûleg nem fog összeállni pl. egy ilyen hajtómû, csak úgy, ha nem átallunk újabb és újabb dimenziókat, és egyebeket belevinni az elméletekbe (amik alkalom adtán kísérleti bizonyítást nyerhetnek), stb. (Persze akár lehetnek más, talán egészen más utak is. Úgy értem, nem fizikai.)

A korábbi tapasztalatok alapján való jóslással vigyázni kell, sok neves tudóssal is elõfordult már, hogy az ilyetén kijelentéseiken nem sokkal késõbb már csak nevettek.

Ha a félvezetõs számítógép még nem elég forradalmi (az elekrtoncsöves után), akkor a kvantumszámítógép már sokkal inkább az... Vagy ez nem számít, mert ez is "csak" kvantumfizika, nem valami kvantumfizika utáni fizika?

Egyébként nem Ûrodesszia, hanem Ûrodisszeia. 😊

Na még egyszer:

Tehát az extra dimenziók bevezetése nem megerõszakolás, hanem matematikai szükségszerûség.

Én nem mondtam azt, hogy megerõszakolás, csak hogy annak tûnik. Mint pl. az ács aki nem bírja beleverni a szöget a kemény gerendába: „hé Béla, hozzá má’ egy nagyobb kalapácsot! Ez a k***a 3 kilós kalapács kicsi”
Fizikus: „ Hé kolléga adagoljunk már hozzá még egynéhány dimenziót! Ez a mostani 3+1 kevés.” 😊))

Nem a kvarkok a lényegesek. Ezek csak részei a kvantumfizikának, amelynek pl. a számítógépeket köszönhetjük.
Hasonlóak pl. a villámok. Egyáltalán semmire nem használjuk õket, tehát ilyen értelemben szerinte tanulmányozásuk is értelmetlen lenne. Csakhogy ugyanaz a fizikai jelenség más formában civilizációnk egyik alappillére.
Aztán ott a nanotechnológia, ami nem megy kvantumfizika nélkül, és a jövõben beláthatatlan következményei lesznek mindennapi életünkre.

Azt hogy a kvantummechanikának miket köszönhetünk, azt már itt egy párszor felvetettük, nem is tagadom, mint ahogy a nanotechnológiával kapcsolatban is.

„Kérlek mondj példákat arról, hogy a kvarkok „megtalálása” óta eltelt kb. 30 év alatt hol került a kvarkokról szerzett tudás kamatoztatásra az alkalmazott technológiák terén!”

Válaszolnál a kérdésre? Úgy hogy mindketten tudjuk „Nem a kvarkok a lényegesek.”!

[i] Tehát az extra dimenziók bevezetése nem megerõszakolás, hanem matematikai szükségszerûség.[i]

Én nem mondtam azt, hogy megerõszakolás, csak hogy annak tûnik. Mint pl. az ács aki nem bírja beleverni a szöget a kemény gerendába: „hé Béla, hozzá má’ egy nagyobb kalapácsot! Ez a k***a 3 kilós kalapács kicsi”
Fizikus: „ Hé kolléga adagoljunk már hozzá még egynéhány dimenziót! Ez a mostani 3+1 kevés.” 😊))

Nem a kvarkok a lényegesek. Ezek csak részei a kvantumfizikának, amelynek pl. a számítógépeket köszönhetjük.
Hasonlóak pl. a villámok. Egyáltalán semmire nem használjuk õket, tehát ilyen értelemben szerinte tanulmányozásuk is értelmetlen lenne. Csakhogy ugyanaz a fizikai jelenség más formában civilizációnk egyik alappillére.
Aztán ott a nanotechnológia, ami nem megy kvantumfizika nélkül, és a jövõben beláthatatlan következményei lesznek mindennapi életünkre.

Azt hogy a kvantummechanikának miket köszönhetünk, azt már itt is egy párszor felvetettük, nem is tagadom, mint ahogy a nanotechnológiával kapcsolatban sem.

„Kérlek mondj példákat arról, hogy a kvarkok „megtalálása” óta eltelt kb. 30 év alatt hol került a kvarkokról szerzett tudás kamatoztatásra az alkalmazott technológiák terén!”

Válaszolnál a kérdésre? Úgy hogy mindketten tudjuk „Nem a kvarkok a lényegesek.”!

Nem tudom, mi a helyzet most a szobahõmérsékletû szupravezetéssel. Másként meg körülményes és drága dolog lenne. Vagy lehet, hogy a szobahõmérsékleten szupravezetõ anyagok is drágák, stb. Viszont állítólag szén nanocsövet olcsón lehet majd gyártani.

Szobahõmérsékletû nincsen még, de van „magas” hõmérsékletû, amihez ügye csak a jóval olcsóbb folyékony nitrogén kell. Vezetékanyagnak úgy tudom még csak marginális mértékben alkalmazták, áramkorlátozók terén ugyanígy. Az velük a legnagyobb baj, hogy nagyon nehéz megfelelõ érintkezõt szerelni a rideg kerámiára.

Milyen alapon vagy ebben olyan biztos?

Írtam, „gondlomom ez most, én”, ebbõl azért látszik, hogy abszolút nem vagyok meggyõzõdve róla.
Milyen alapon? Errõl sokat lehetne írni. Tapasztalati tényeken. Vissza kell emlékezni olyan régre, amilyenre csak tudsz, és meg kell vizsgálni akkor milyen eszközök vettek körül bennünket, normál embereket. Amilyen messze én vissza tudok, akkor is voltak autók, a mostaniak annyiban különböznek tõlük, hogy telerakták elektronikával. Régen ha rossz volt a kocsi és ügyes voltál te magad is meg tudtad szerelni, most emiatt már nem. Akkor is volt Tv, most már plazmás is van, csak tudjak annyit kicsengetni. Most már van mobiltelefon, akkor is volt csak nem elterjedve. Számítógép ugyanúgy. Régen is gázzal fûtöttünk nagyobbrészt, mint most is. Végül is én nem látok olyan fene nagy változást, áttörést, forradalmat a mindennapok használt technikájában.

De írhatnék mondjuk a régi sci-fi regényekrõl is. Vegyük például az Ûrodesszia 2001-et. Artur C. Clarke nem arról híres, hogy telerakná a regényeit mindenféle futurisztikus technikával. De még mennyire hogy nem! Inkább próbál valamelyest a realitás talaján megállni. (Én így tapasztaltam könyveit olvasva) Az akkor létezõ technika (1960), az akkori fejlõdési ütembõl extrapolált és így õ 2001 tájára tehette a Jupiterhez indított emberes küldetés idõpontját. Ügye már rég elmúlt ez az idõpont. És hogy is van? Vissza a Holdra 2020-ban?…

A 3. Ûrodesszia végén a következõ olvasható:
Különös dolog történt velem: azt hittem, regényt írok, de lehet, hogy tévedtem. Mert vegyük sorra az alábbi eseményeket:
1. A 2010. Második ûrodisszeiában a Leonov ûrhajó a "Szaharov-meghajtást" alkalmazta.
2. Most, fél évszázaddal késõbb (8. fejezet) az ûrhajókat a muonkatalizálta "hideg fúziós" reakció látja el energiával, amelyet Luis Alvarez et al fedezett föl az 50-es években. (Lásd Alvarez önéletrajzát: Basic Books, NY, 1987).
3. A londoni Times 1987. augusztus 17-i száma szerint dr. Szaharov jelenleg "a muonkatalizálta… vagy »hideg« fúzión alapuló… nukleáris energia, elõállításán dolgozik, amely egy az elektronhoz kapcsolódó, rövid életû elemi részecske tulajdonságait használja ki… A »hideg fúzió« hívei rámutatnak, hogy az összes kulcsreakció pontosan 900 Celsius-fokon mûködik a legjobban…"
Most aztán igazán kíváncsi vagyok, mit szól a Nobel-díjas Szaharov és Alvarez azokhoz a szerepekhez, amiket kiosztottam nekik.

Arthur C. Clarke, 1987. szeptember 30.

Írod: Eddig nem nyíltak meg új utak elõttünk ilyen irányú felfedezésekkel? A számítógépek nem nyitnak új lehetõségeket? Vagy az elektronmikroszkóp? Vagy a nanocsövek? Vagy egy csomó minden, amit oldalakon keresztül lehetne sorolni?

Félreértesz, ezek mind úgy vannak ahogy mondod, de én nem „holmi” számítógéprõl, meg elektronmikroszkópról szóltam, mert evidens azoknak a létrehozása. Én olyan új utakról beszéltem, amelyet már le is írtam, bár picit más aspektusban. Idézem magamtól:

#303„Azt hiszem rosszul használtam ezt a „forradalmasító” szót.
Ez alatt olyan új elméletet értettem, aminek hatására az életben valamely eszközünk radikálisan megváltozik, jobbá válik. Például vezetékes távíróból lett szikratávíró az elektromágneses hullámok felfedezésével. Napjainkban pedig ügye már mindenki mobiltelefonál, a technika is felnõtt hozzá.
Akárhogy is fejlesztgethetünk pl. a rádióhullámok kapcsán, sosem léphetjük át a fénysebességet. Ahhoz hogy fénysebességen felül kommunikálni tudjunk, ahhoz valami új, „forradalmasító” elmélet kellene.
Ilyesféle elméletek ritkultak meg napjainkra véleményem szerint.”

Világos már az általam használt „új út” kifejezés mit is takar? Azt az utat amely például az UFO jármûvek technikájához kellene.

"A jelenlegi eszközökkel nem láthatók azok a valamik, amiket csak tisztán elméleti alapon sejtünk. Nem is látunk, és csak sejtjük. Sejtjük egy olyan elméletcsoport segítségével amely csak azért hogy összeegyeztethetõ legyen a valósággal, feltételeznie kell hogy 9,10,27(?) térbeli dimenziónak kell lennie. Ez nekem egy picit megerõszakolásnak tûnik. Nem mûködik az elmélet? Adjunk hozzá plussz 5-6 láthatatlan dimenziót, majd jó lesz az!
Ez persze csak az én nem hozzáértõ különvéleményem, természetesen ettõl még lehet, hogy ez lesz a „mindenség elmélete”."

Arról van szó, hogy van két nagy elmélet, amiket milliószor alaposan igazoltak a kísérletek. Ezek a relativitás elmélet és a kvantumfizika. A saját területén mindkettõ tökéletesen leírja a valóságot. Viszont a határtarületeken ellentmondanak egymásnak és a kísérleteknek is. A logikus következtetés, hogy egy olyan elméletre van szükség, ami mindkettõt tartalmazza, és ellentmondás mentes. Az egyenletek matematikai vizsgálatából derült ki, hogy nem lehetséges 3+1 dimenzióban egyesíteni õket. Már az elsõ próbálkozásokból min. 5 dimenziós tér jött ki. Azóta úgy néz ki, hogy megvan a jó elmélet, ami minden követelménynek megfelel, de még nem sikerült kísérletileg igazolni.
Tehát az extra dimenziók bevezetése nem megerõszakolás, hanem matematikai szükségszerûség. Hasonló, mint amikor Einstein kénytelen volt bevezetni a görbült téridõ fogalmát, mert másképp lehetetlen volt magyarázni a kísérleti adatokat.

"Szóval vannak olyan jelenségek amelyeket képtelenek vagyunk látni a megfelelõ technika nélkül. Gondolom itt most legfõképp az egyre nagyobb energiájú gyorsítókra gondolsz, amelyekkel egyre mélyebbre láthatunk az atom belsejébe."

Sokmindenre gondolhatok. Pl. maguk az atomok sem voltak érzékelhetõk 150 éve. Csak a XX. elején sikerült bizonyítani az atomok létezését!
Meg ott vannak a különféle részecske sugárzások, meg a röntgen sugárzás, a rádióhullámok, mikrohullámok, az infravörös fény, stb. Ezek mind csak mûszerekkel érzékelhetõk, és nyílvánvalóan óriási hatásuk volt a technikai fejlõdésre.
Aztán vannak gravitációs hullámok, amiknek a létezését éppen csak ki tudjuk mutatni óriási tömegû neutroncsillagok segítségével.

"Kérlek mondj példákat arról, hogy a kvarkok „megtalálása” óta eltelt kb. 30 év alatt hol került a kvarkokról szerzett tudás kamatoztatásra az alkalmazott technológiák terén!"

Nem a kvarkok a lényegesek. Ezek csak részei a kvantumfizikának, amelynek pl. a számítógépeket köszönhetjük.
Hasonlóak pl. a villámok. Egyáltalán semmire nem használjuk õket, tehát ilyen értelemben szerinte tanulmányozásuk is értelmetlen lenne. Csakhogy ugyanaz a fizikai jelenség más formában civilizációnk egyik alappillére.
Aztán ott a nanotechnológia, ami nem megy kvantumfizika nélkül, és a jövõben beláthatatlan következményei lesznek mindennapi életünkre.
http://www.mindentudas.hu/vonderviszt/20041010vonderviszt.html

Rendben pipaxy baratom, a filozofiatanarom is ezt mondta: vitatkozni csak azzal erdemes akik elvben van eselyunk meggyozni😊 Na szal dobok be mas temat a kovetkezo mondatodra: "Egyrészt gondolom nem átjáróház a lakása, eleve csak 2-3 személy léphet be hozzá, mindjárt 50-33%-ék a sikerre."
Ez amit most irtal analizis, ami az elme egy tanult folyamata, amit az evek soran megszerez, kialakit. Az a kerdes, hogy ezek az eszkozok amiket analizis folyaman haszal ez ember, megfeleloek-e... Mindjart mondom mire akarok kilyukadni,a kedvenc Tmam a nok felfiakban😊Szal a csajoknal ritka a racionalis kepesseg meg hasonlok😊 es sztem ennek koszonhetik azt hogy az erzelmi vilaguk szinesebb, kerekebb a ffiaknal. Te megtood mondani miaz a szerelem ? Illetve akkor biztos el is tood altatni ezt magadban, ha egyoldalu a dolog, ugye ?😊 Ezzel azt akartam mondani, peldalozni, hogy csomo dolog van amit emlehet feketen feheren megmagyarazni, mert egyszeruen nem alkalmasak ra, hogy lebontsa oket az ember, es megis leteznek. Durva hasonlattal nemlehet a szepseget vagy a szeretetet ampermerovel merni, barhogy is szeretned.

"This means that nanotubes are predicted to have a minimum resistance of about 6500 Ohms, independent of their length.

Ez az erõsáramú alkalmazásnak mégis csak határt szab, nem is akár milyet. Sõt, össze se lehet hasonlítani a mormál vezetõkkel e szerint."

Hát, meg kellene nézni, hogy egy nanocsõ átmérõjének megfelelõ átmérõjû rézszálnak mekkora az ellenállása (persze itt ez a hossztól is függ). És arra is gondolni kell, hogy nem egyetlen ilyen csövecskén kell folynia az áramnak, hanem akár több százat, több ezret is össze lehet fogni egy kábelbe.

Egyébként egy nanocsõnek a belsõ átmérõjétõl függõen más-más (adott esetben igen érdekes) tulajdonságai vannak.

"Hát nem. A magyar villamosenergia rendszernek, amely együtt fut egész Nyugat-Európával nem sok köze van dinamizmushoz, ahhoz pl. hogy a franciák mikor mennyit termelnek. Bizonyos erõmûvek állandóan mennek, maximumon, mások tartanak egy menetrendet amelyben annyi dinamizmus van, hogy figy’ hat óra múlva majd szabályozz lejjebb 100 MW-al. A csúcserõmûvek meg azonnal indulnak ha a hálózatra csatlakozás pontján lecsökken a frekvencia. Simán meg lehetne oldani számítógép nélkül. Persze kérdés, hogy minek, hisz azzal sokkal kényelmesebb és valós idejû beavatkozást enged."

Vannak olyan helyzetek, amikor igencsak jól jön a számítógépes irányítás... (Feltéve, hogy nem fagy le egy kritikus mûvelet közepén... :p )

"E célra a szupravezetõ is jó volna, mégse használják…"

Nem tudom, mi a helyzet most a szobahõmérsékletû szupravezetéssel. Másként meg körülményes és drága dolog lenne. Vagy lehet, hogy a szobahõmérsékleten szupravezetõ anyagok is drágák, stb. Viszont állítólag szén nanocsövet olcsón lehet majd gyártani.

"Érdekes dolgokat hozhat, nem is tagadom. Erre most már csak azt tudnám írni, hogy majd meglátjuk, de sajnos ezt se tehetem, mert biztos vagyok benne, hogy nem fognak a mi életünkben új effektuson alapuló rakéták szálldogálni… Gondolom ezt most, én."

Milyen alapon vagy ebben olyan biztos?

"Ezt írtam: „Szerinted pl. a kvantumechanikának még vannak máig ismeretlen „bugyrai”, amelyek felfedezésével új utak nyílhatnak meg elõttünk?”"

Eddig nem nyíltak meg új utak elõttünk ilyen irányú felfedezésekkel? A számítógépek nem nyitnak új lehetõségeket? Vagy az elektronmikroszkóp? Vagy a nanocsövek? Vagy egy csomó minden, amit oldalakon keresztül lehetne sorolni?

"Nos, ha a természetben nincs meg egy fizikai hatás, akkor azt mi sem hozhatjuk létre. Te másként gondolod?"

Csakhogy még nem is ismerjük teljesen a természetet. Sõt még a saját testünket sem... Én pl. nem zárom ki, hogy a tegnap említett ESP esetleg valós dolog. (Bár egyesek rádióhullámokkal magyarázzák, de ennek semmi jele.)

"De a mai világunk nem agyon specializált? Egy ember nem tanulhat annyit, hogy mindenhez értsen, csupán szûkös részterületekben lehet jó."

Legalábbis egyes szakemberek szerint ezt kõtáblába kellene vésni, és megtiltani, hogy bárki is beleszólhasson az õ dolgukba... (Bebetonozott presztizs.) De ez szerintem most nem ide tartozik.

"Amúgy pár területen a számítógépek megjelenésének akadályozása nem feltétlen fogja vissza a fejlõdést. Csak sokkal kényelmesebb."

Pontosan ezt írtam én is.

Most találtam itt:

This means that nanotubes are predicted to have a minimum resistance of about 6500 Ohms, independent of their length.

Ez az erõsáramú alkalmazásnak mégis csak határt szab, nem is akár milyet. Sõt, össze se lehet hasonlítani a mormál vezetõkkel e szerint.

Mindezt? Koránt sem mindent, amit ma csinálnak, lásd pl. automatikus, egész kontinensekre kiterjedõ dinamikus áram-elosztás. Ezt szerintem csak számítógépekkel lehet kézben tartani. És egy erõmûvi rendszertervezõ bizonyára tudna még példákat mondani.

Hát nem. A magyar villamosenergia rendszernek, amely együtt fut egész Nyugat-Európával nem sok köze van dinamizmushoz, ahhoz pl. hogy a franciák mikor mennyit termelnek. Bizonyos erõmûvek állandóan mennek, maximumon, mások tartanak egy menetrendet amelyben annyi dinamizmus van, hogy figy’ hat óra múlva majd szabályozz lejjebb 100 MW-al. A csúcserõmûvek meg azonnal indulnak ha a hálózatra csatlakozás pontján lecsökken a frekvencia. Simán meg lehetne oldani számítógép nélkül. Persze kérdés, hogy minek, hisz azzal sokkal kényelmesebb és valós idejû beavatkozást enged.

De itt vannak pl. a szén nanocsövek - mûködése kvantumfizikán alapul, és egy vékony szálon Amperek százai, ezrei folyhatnak... Ezeket biztos be fogják vezetni, ha gazdaságosan tudják gyártani.

Igazad van, de én is azt írtam korábban hogy a nanotechnikában nagy jövõ van. A nanocsövek jobb vezetõk mint a réz, de azért akármilyen vékony szálon csak nem folyhat olyan nagy áram. E célra a szupravezetõ is jó volna, mégse használják…

Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy újabb 100 évig így lesz... Az agyag "mûködésének" mélyebb megértése valószínûleg elõhoz majd itt még érdekes dolgokat.

Pont errõl írtam Bíró András hozzászólására reagálva.

Csak ismételni tudom, az agyag "mûködésének" mélyebb megértése valószínûleg elõhoz majd itt még érdekes dolgokat.

Érdekes dolgokat hozhat, nem is tagadom. Erre most már csak azt tudnám írni, hogy majd meglátjuk, de sajnos ezt se tehetem, mert biztos vagyok benne, hogy nem fognak a mi életünkben új effektuson alapuló rakéták szálldogálni… Gondolom ezt most, én.

Ez nem szerintem kérdése, tudható, hogy vannak.

Ezt írtam: „Szerinted pl. a kvantumechanikának még vannak máig ismeretlen „bugyrai”, amelyek felfedezésével új utak nyílhatnak meg elõttünk?”

Nem arra gondolsz, amire én. Akkor most tedd a hangsúlyt a mondat második felére, azaz amelyek felfedezésével új utak nyílhatnak meg elõttünk
Még ekkor sem szerintem kérdése? Még most is olyan biztos vagy benne?

Hidd ezt, vagy nézz utána...

Én nem akarok hinni, inkább tudni, ha lehet. Utána nézni is szoktam a dolgoknak, nem csak úgy a levegõbõl írogatok.
Ez írtam: „olyanok amelyekkel új utak nyílhatnának meg elõttünk, mert a természetben sem láthatunk olyan folyamatot amely ezen alapszik.”

Nos, ha a természetben nincs meg egy fizikai hatás, akkor azt mi sem hozhatjuk létre. Te másként gondolod?

Egyes speciális területeken elképzelhetõ ilyen.

De a mai világunk nem agyon specializált? Egy ember nem tanulhat annyit, hogy mindenhez értsen, csupán szûkös részterületekben lehet jó. Amúgy pár területen a számítógépek megjelenésének akadályozása nem feltétlen fogja vissza a fejlõdést. Csak sokkal kényelmesebb.

nemtom mit nem ertesz, masnem tapasztalnod kellett volna a csajokon ezt a dolgot. amit irtam pedig nem mese volt, ezert hangsulyoztam ki h tudomanyos alapokon folyt a kiserlet. Amugy meg a hideghaboru idejen mind2 fel, de foleg az oroszok(errol tobbet hallottam)

A nõk híres „nõi-megérzése” lévén véljem bizonyítottnak ezt az egész fizikán felüli, metafizikus „hitet”? Azt, hogy bizonyos dolgokra jobban ráéreznek sokféle, bizonyíthatatlan módon meg lehet magyarázni. Kinek melyik indoklás a szimpatikusabb. Szerinted a nõi megérzésnek fontos mélységei vannak, szerintem a nõk sokkal emocionálisabb lényüknél fogva sokkal gyakrabban hibáznak rá dolgokra.

Itt írta valaki, hogy megérezte mikor belépett a szobájába édesanyja. Nos, te mindjárt valami „multidimenzionális” okot adtál erre. Én erre mást adnék. Egyrészt gondolom nem átjáróház a lakása, eleve csak 2-3 személy léphet be hozzá, mindjárt 50-33%-ék a sikerre. Másrészt hogy pont akkor érzi magát különösen? Ilyen véletlenül elõfordulhat pusztán természetes, szervezeti okok miatt…

Sajnos ez a téma viszont olyan, hogy itt bizonyítékokat nem tudunk felmutatni, olyat hogy mindkét fél számára elfogadható legyen, így te engem, én téged nem tudlak meggyõzni vélt igazunkról.
Szóval tiszteljük egymás véleményét, meggyõzõdését.

Aztán ha van valami más, sokkal kézzelfoghatóbb, arról vitázzunk ezerrel.

Vannak olyan jelenségek, amiket nem láthatunk megfelelõ technológia nélkül. Ilyen volt régen az atomok világa. Most ilyenek a tér magasabb dimenziói, és a bennük levõ képzõdmények (szuperhúrok, bránok, stb.). Jelenleg kizárólag elméleti alapon sejtjük ezek létezését.

A jelenlegi eszközökkel nem láthatók azok a valamik, amiket csak tisztán elméleti alapon sejtünk. Nem is látunk, és csak sejtjük. Sejtjük egy olyan elméletcsoport segítségével amely csak azért hogy összeegyeztethetõ legyen a valósággal, feltételeznie kell hogy 9,10,27(?) térbeli dimenziónak kell lennie. Ez nekem egy picit megerõszakolásnak tûnik. Nem mûködik az elmélet? Adjunk hozzá plussz 5-6 láthatatlan dimenziót, majd jó lesz az!
Ez persze csak az én nem hozzáértõ különvéleményem, természetesen ettõl még lehet, hogy ez lesz a „mindenség elmélete”.

Szóval vannak olyan jelenségek amelyeket képtelenek vagyunk látni a megfelelõ technika nélkül. Gondolom itt most legfõképp az egyre nagyobb energiájú gyorsítókra gondolsz, amelyekkel egyre mélyebbre láthatunk az atom belsejébe. Mint például régen meglátták a kvarkokat, késõbb az azokat összeragasztó részecskéket.
És? Ez nagyszerû a fizikusnak, meg úgy egyébként hogy jobban értjük a mikrovilág mûködését, de attól még eredõben az atom ugyan úgy fog viselkedni, mint ahogy azt a kvark megismerése elõtt tudták.

Kérlek mondj példákat arról, hogy a kvarkok „megtalálása” óta eltelt kb. 30 év alatt hol került a kvarkokról szerzett tudás kamatoztatásra az alkalmazott technológiák terén!

Kíváncsian várom válaszod.

Csak annyit szólnék hozzá a dologhoz, hogy a valódi aura fotózás nem ilyen mai digitális kütyükkel történik...a lényege, hogy nagyfrekvenciás szikrák közelében 1 spéci lemezre fotózzák az emberkét. A szikrák mágneses hullámainak visszaverõdése okoz szivárvány szerû jelenséget, amit akár aurának is lehet nevezni.:-) /végülis az ember elektromágneses "védõpajzzsa" lesz látható/. Ez nem = a quartz aurával vagy a fali aurával. <#nevetes1>

"Nem tudom, hogy pontosan mire gondoltak, de a kisülés szerkezetérõl van szó. Az ellenállás valszeg csak az erõsségét befolyásolja."

Az épp elég: így nem helyes a megállapítás, hogy semmi kapcsolat nem fedezhetõ fel a pszichés állapot, és a kisülések között.

"Lehet, hogy ezzel kapcsolatban igazad van, de ettõl még az aurához semmi köze ennek"

Szerintem sem. Bár épp tegnap volt az NG-n egy szkeptikus beállítottságú mûsor, ahol többek között, egy másik téma kapcsán bemutattak egy mûszerféleséget, ami egy ujj koronakisülését fényképezte, majd egy képernyõn egy egész test stilizált rajza köré volt téve az így kapott kép. Ennek még így önmagában semmi értelme nem lett volna, csakhogy, amikor valaki belehelyezte az ujját, és megszúrta magát egy helyen (arcán), a körvonalban a megszúrt pontnak megfelelõ helyen, jól láthatóan "kihagyott" a kisülés: mintha az ujj köré leképzõdött volna az egész test "valamije". Persze ez az aura létét nem bizonyítja, vagy hogy az a bizonyos valami az aura lenne.

Utána egy szkeptikus tudóscsoport egy saját szerkezettel demonstrálta, hogy itt egy egyszerû fizikai folyamatról van szó, és hogy akár élettelen tárgyaknak is gerjeszthetnek ilyen kisülést. Csak épp ezzel még nem magyarázták meg a fenti esetbeli kihagyást.

"és nem használható betegségek diagnosztizálására (legalábbis nem jobban, mint a bõr ellenállás mérés)."

Léteznek módszerek, amik a bõrellenállás változásokból jópár dologra tudnak következtetni. Egyes országokban ezek a klinikai gyakorlatban is használatosak, mint (elõ-)diagnosztikai mód, de pl. Magyarországon hivatalosan nem elismertek az effélék - itt marad (nem túl hatékony és érzékeny módszerként) a szemrevételezés és kikérdezés (mint elõzetes diagnosztika).

"Ez a jelenségek 80-90 százalékára igaz. Egyébként a korona kisülés szerintem régebb óta ismert, mint az aura fotózás."

Helyes megfogalmazás: "...mint a Kirlian-fotográfia", mivel ez nem "aura-fotózás". Olyan nincs, hogy közvetlen aura-fotózás. Van egy "aura-fotózás"-nak nevezett eljárás, de az egy közvetett dolog: egyszerû bõrellenállás-mérés után ráfényképeznek az illetõ sima fotójára egy a bõrellenállás-mérés alapján, egy program által megjelenített mû-aurát. (Ez így önmagában nevetséges lenne, csakhogy az így megjelenített "aura", még ha csak jelképes is, szépen megmutat néhány dolgot. Bár ettõl itt még itt nincs túl sok misztikum.)

"A cikkben is benne van, hogy a tárgylemez szigetelõ anyag, vagyis megmarad rajta a töltés. Az ilyen kísérleteket tehát úgy kellene elvégezni, hogy a tárgylemezt is cserélik. Nem tudom, hogy így is próbálták-e."

Próbálták, és úgy már (állítólag) nem volt ott a hiányzó rész... 😊 Így ez a része a dolognak felejtõs.

Sok anomalia van, pl.:
"Teljes név: Bíró András
Neme: lány"
😊 ez hogy sikerult ?😊

"Nos, bennem erõs kételyek merülnek fel eme kísérletek megbízhatóságával kapcsolatban. Ugyanis: van egy olyan dolog, hogy bõrellenállás, ami változik a pszichikai állapottól függõen. És, ha más nem, ez nagyon is befolyásolja azt a bizonyos koronakisülést. (Mint azt már több felvételen is lehetett látni.)"

Nem tudom, hogy pontosan mire gondoltak, de a kisülés szerkezetérõl van szó. Az ellenállás valszeg csak az erõsségét befolyásolja.
Lehet, hogy ezzel kapcsolatban igazad van, de ettõl még az aurához semmi köze ennek, és nem használható betegségek diagnosztizálására (legalábbis nem jobban, mint a bõr ellenállás mérés).

"Ja, és a másik, hogy - meglepõ mód - elõbb fedezték fel, mint hogy megmagyarázták volna, mik a fizikai alapjai. 😊"

Ez a jelenségek 80-90 százalékára igaz. Egyébként a korona kisülés szerintem régebb óta ismert, mint az aura fotózás.

"Az aurával való (állítálagos) kapcsolata az, hogy akkor is megmaradnak egy tárgy, vagy élõlény eredeti körvonalai, ha eltávolítanak belõle egy darabot. Bár errõl utóbb azt olvastam, hogy állítólag inkább csak a tárgylemezen marad meg a "lenyomat" valamilyen formában."

A cikkben is benne van, hogy a tárgylemez szigetelõ anyag, vagyis megmarad rajta a töltés. Az ilyen kísérleteket tehát úgy kellene elvégezni, hogy a tárgylemezt is cserélik. Nem tudom, hogy így is próbálták-e.

Huh, közben itt nézem, milyen nevetséges, egysíkú hozzáállású definíciók is vannak azon a randis oldalon... 😛
(Pl. hogy a kundalíni egy összetekeredett kígyó, "de akár milyen alaposan keresték az anatómusok, nem találták..." Talán elõször a következõ szavak jelentését kellett volna megnézniük az "enciklópédia" szerkesztõinek, egy mezei értelmezõszótárban: hasonlat, jelkép, stb.)

"Továbbá, a kísérletek nem szolgáltattak bizonyítékokat arra nézve, hogy a koronakisülés szerkezetét kapcsolatba lehetne hozni a „minta fiziológiai, pszichológiai vagy pszichikai állapotával". Ehelyett összesen huszonkét olyan tényezõt találtak, amelyek befolyásolják a koronakisülés szerkezetét; ilyen tényezõ többek közt az ujjra gyakorolt vizsgált nyomás, a levegõ nedvességtartalma és sok más mechanikai, környezeti és fotográfiai körülmény."

Nos, bennem erõs kételyek merülnek fel eme kísérletek megbízhatóságával kapcsolatban. Ugyanis: van egy olyan dolog, hogy bõrellenállás, ami változik a pszichikai állapottól függõen. És, ha más nem, ez nagyon is befolyásolja azt a bizonyos koronakisülést. (Mint azt már több felvételen is lehetett látni.)

Az aurával való (állítálagos) kapcsolata az, hogy akkor is megmaradnak egy tárgy, vagy élõlény eredeti körvonalai, ha eltávolítanak belõle egy darabot. Bár errõl utóbb azt olvastam, hogy állítólag inkább csak a tárgylemezen marad meg a "lenyomat" valamilyen formában.

Ja, és a másik, hogy - meglepõ mód - elõbb fedezték fel, mint hogy megmagyarázták volna, mik a fizikai alapjai. 😊

elolvastam. Az 2. link ugyanazt allitja mint en, a 1. pedig egy cafolat(bar eleg erdekes). Amugy a termeszetgyogyaszok kozt is vannak olyanok akik ugy velekednek az orvosokrol(hentesek, koklerek, csak a penzert csinaljak, muhibak stb), mint ahogy az orvosok roluk. Kinek van igaza ? Egyikuknek sem, mert ok egyformak. A 1. linkben olvasottakban nem lehet nem eszrevenni az iro elfogultsagat. Illetve van 1 pontatlansag is (lehet h tobb is csak atfutottam), az indiaiaknal pránának nevezik nem paranának ezt az energiat. Amugy en nem adok azoknak sem igazat akik a hagyomanyos orvoslast es a fizikat szapuljak(tehat ugyanazt amit ti csak forditva😊)Ossze kene olvaszani a 2ot, nem pedig harcolni. Ez kb olyan mint a ff es no kozti ellentet, nincs jobb egyiknel. El kell fogadni a masikat es osszeolvadni vele. (bar van jopar dolog ami qvara idegesit a csajokban😊)

http://konyv.uw.hu/aura.htm
http://www.randi.org/encyclopedia/encyclopedia_K.html

Kifejtened ? Es azt is, hogy akkor mi az az aura ?

"Az elo szervezet koruli mezot(aurat) is ok tudtak elsore lefotozni a Krilian(ha jol emlexem) technikaval"

Errõl is csomószor bebizonyították már, hogy ismert fizikai jelenségen alapul, és semmi köze az aurához.

"Egyetértek, de régen még számítógép nélkül, csupán relékkel megoldották mindezt."

Mindezt? Koránt sem mindent, amit ma csinálnak, lásd pl. automatikus, egész kontinensekre kiterjedõ dinamikus áram-elosztás. Ezt szerintem csak számítógépekkel lehet kézben tartani. És egy erõmûvi rendszertervezõ bizonyára tudna még példákat mondani.

Apropó, a középkorban még csak áram sem kellett az élethez. Az õserdõben meg még egy csomó egyéb idegesítõ dolog sem. Gondolkodtam is rajta, fogom magam, és megyek vissza oda, elegem van a civilizációból! Te is jössz? 😉

"A mikroelektronika viszont szinte csak a vezérlésekben kapott helyett, a fõ erõsáramú energiaútban egyetlen egy félvezetõ sincs."

Ez a mai félvezetõ-technológia miatt van, késõbb még esetleg változhat. (Bár több ezer Voltokat és Ampereket nem bírnak a félvezetõk, olyanok léteznek, amik többszáz Voltot és többtíz Ampert elviselnek - ez már erõs áram.) De itt vannak pl. a szén nanocsövek - mûködése kvantumfizikán alapul, és egy vékony szálon Amperek százai, ezrei folyhatnak... Ezeket biztos be fogják vezetni, ha gazdaságosan tudják gyártani.

"Pont olyan, mint száz éve, nem befolyásolta a kvantummechanika."

Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy újabb 100 évig így lesz... Az agyag "mûködésének" mélyebb megértése valószínûleg elõhoz majd itt még érdekes dolgokat.

"És mitõl lesz a túlnyomás? A hõtõl. Ezért lehet beszélni normál kémiai rakétáról, nukleáris vagy nap-rakétáról, a hõforrás után elnevezve. Ezzel a példával csupán azt akartam érzékeltetni, hogy hiába ismerjük mi a kvantumechanikát, hiába tudjuk leírni tökéletesen az oxidáció folyamatát, attól még a földön maradunk… Sokkal „emberközelibb” tudományra van szükség hozzá."

Csak ismételni tudom, az agyag "mûködésének" mélyebb megértése valószínûleg elõhoz majd itt még érdekes dolgokat.

"Szerinted pl. a kvantumechanikának még vannak máig ismeretlen „bugyrai”, amelyek felfedezésével új utak nyílhatnak meg elõttünk."

Ez nem szerintem kérdése, tudható, hogy vannak.

"Szerintem meg ilyen új „bugyrok” nincsenek, olyanok amelyekkel új utak nyílhatnának meg elõttünk, mert a természetben sem láthatunk olyan folyamatot amely ezen alapszik."

Hidd ezt, vagy nézz utána...

"Hallod, elsõrangú! Ismerek olyan szakit aki már nyugdíjas korú, de még dolgozik az iparban. El lehet képzelni, mikor ült utoljára iskolapadban, milyen frissek az információi. Nos õ keresett szakember, azon felül havi félmilliótól jóval többet visz haza a családnak. És milyen érdekes dolga van neki!? Az egyes eszközök természetesen rendesen megváltoztak az õ idejéhez képest, szidja is rendesen a mindenhol megjelenõ számítógépeket. Mondogatja is, hogy bezzeg az õ idejében a relék, azoknak légkondi se kellett…"

Egyes speciális területeken elképzelhetõ ilyen. Bár az is lehet, hogy komoly tekintélye van, amivel viszont visszatarthatja a fejlõdést. Egyelõre megteheti, mert itt tényleg nem nagyon vannak forradalmi változások. De még lehetnek. (De amúgy nem egészen így értettem, hanem um. szélesebb skálán, de mindegy.)

pipaxy:nem vitatkozom, nemtom mit nem ertesz, masnem tapasztalnod kellett volna a csajokon ezt a dolgot. amit irtam pedig nem mese volt, ezert hangsulyoztam ki h tudomanyos alapokon folyt a kiserlet. Amugy meg a hideghaboru idejen mind2 fel, de foleg az oroszok(errol tobbet hallottam) nagy energiat fektettek ezekbe a kutatasokba. Nem abba h letezik e, hanem hogy hogy letezik es hogy hogy tudnak hasznalni. Az elo szervezet koruli mezot(aurat) is ok tudtak elsore lefotozni a Krilian(ha jol emlexem) technikaval, amit egy orosz urge fejlesztett ki. Lehet is kapni mar ilyen cuccos a neten neztem kb egy fel eve, asszem az amcsiknal.
Az a szaki akit emitettel, annak a fiatal koraban a relek olyanok voltak mint nekunk most a szgep. Az o koraban is voltak kisse "gyepes" szakik, akik talan meg a kezi tavirot emlegettek mint elfogadott dolgot, es a relekkel nemtudtak mit csinalni. Amugy ajanlom neked olvasmanynak A Menlo parki varazslot, ez Thomas Al Edison eleterol szol, de eleg jo, regenyes formaban. Szabalyosan kuzdenie kellett az akkori "tudosokkal" az elektromossagert es az izzolampaert, akik amugy bebizonyitottak(!) h lehetetlen megcsinalni.

"Szerintem meg ilyen új „bugyrok” nincsenek, olyanok amelyekkel új utak nyílhatnának meg elõttünk, mert a természetben sem láthatunk olyan folyamatot amely ezen alapszik."

Vannak olyan jelenségek, amiket nem láthatunk megfelelõ technológia nélkül. Ilyen volt régen az atomok világa. Most ilyenek a tér magasabb dimenziói, és a bennük levõ képzõdmények (szuperhúrok, bránok, stb.). Jelenleg kizárólag elméleti alapon sejtjük ezek létezését.

De igen. Csak ezzel max a isiben, nagyszunetben lehet bizonyitani valamit. Irtam h tudomanyos, es ezek kellettek hozza, hogy megfeleljenek a kriteriumoknak. Amugy nem minden embernek vannak kilesedve az ilyen kepessegei. A nuklearis raketa kicsit eros volt peldakent... Pipa, kicsit pihenni kene, nem ?😊

Igen, magamnak, ilyesféle kétkedõnek be tudom bizonyítani hogy létezik!!! Kell ettõl több?????? De tessék ezt sem lehet már, mert nincs mindenki kiélesedve… Mivel nem tapasztalom, nyilván nekem nem adatott meg. Tiszta Babylon5. Telepata vagy? Ja, kettes szint. Lassan meggyõztök arról hogy az szín igaz, elõbb utóbb ott leszünk fejlettségben…

Figyelj unio te is pihenj le, aztán meg vedd észre hogy a nickem pipaxy. Nem tudom hogy neked miért nem egyértelmû, de ha már leírod a nickem, akkor azt is írd. Ez úgy alap dolog.

Minden vezerles gyengearamon megy. Vagy te kezzel/gumikesztyube szeretned szetkapcsolni a 400kVoltot ?😊 Az atomeromuben (ahol szinten erosaram van)kezzel huzogatnad a grafitrudakat ?😊

És figyelj már, szerinted a gyengeáram és a mikroelektronika egy és ugyanaz? A vezérléseket egy darab félvezetõ nélkül is meg lehet oldani, csupán mágneskapcsolókkal. Mint ahogy régen tették. Elektronika nélkül is volt világ.

Sajat magadak csak hiszel.
Én neked is elhiszem, de ha csak meséket mondasz, és nem érveket, nem leszek meggyõzve.

A nagy elméletek nem dõlnek meg, csupán kiderül, hogy használhatósági tartományuk korlátos.

Hát, ma már nem nagyon lehetne erõmûveket számítógépes irányítórendszer nélkül üzemeltetni. Bár, végülis elektroncsövekbõl is lehet számítógépet építeni, de ez olyan lenne, mint valami rossz sci-fi (a chipek tranzisztorai nem pukkannak ki véletlenszerûen)...

Egyetértek, de régen még számítógép nélkül, csupán relékkel megoldották mindezt. A mikroelektronika viszont szinte csak a vezérlésekben kapott helyett, a fõ erõsáramú energiaútban egyetlen egy félvezetõ sincs. Pont olyan, mint száz éve, nem befolyásolta a kvantummechanika.

A kémiai rakéta mitõl mástól lesz rakéta, mint a reakció során keletkezõ túlnyomástól, gáz-áramtól?

És mitõl lesz a túlnyomás? A hõtõl. Ezért lehet beszélni normál kémiai rakétáról, nukleáris vagy nap-rakétáról, a hõforrás után elnevezve. Ezzel a példával csupán azt akartam érzékeltetni, hogy hiába ismerjük mi a kvantumechanikát, hiába tudjuk leírni tökéletesen az oxidáció folyamatát, attól még a földön maradunk… Sokkal „emberközelibb” tudományra van szükség hozzá.

Nos, egy ideig jó volt ez a módszer, de most már ideje lenne továbblépni... Ez viszont már nem nagyon képzelhetõ el új dolgok nélkül.

Ez viszont már nem nagyon képzelhetõ el új dolgok nélkül. Egyetértek, és ezzel visszakanyarodtunk vitánk kezdõpontjához. Szerinted pl. a kvantumechanikának még vannak máig ismeretlen „bugyrai”, amelyek felfedezésével új utak nyílhatnak meg elõttünk.
Szerintem meg ilyen új „bugyrok” nincsenek, olyanok amelyekkel új utak nyílhatnának meg elõttünk, mert a természetben sem láthatunk olyan folyamatot amely ezen alapszik.

Már akinek. Érdekes lehet az élete annak, aki számára csak a már 25 éve bizonyított és elfogadott dolgok érnek valamit. (És még érdekesebb, mi történik, ha egy-egy ilyen dologról "egyszer csak" kiderül, hogy tévedés...)

Hallod, elsõrangú! Ismerek olyan szakit aki már nyugdíjas korú, de még dolgozik az iparban. El lehet képzelni, mikor ült utoljára iskolapadban, milyen frissek az információi. Nos õ keresett szakember, azon felül havi félmilliótól jóval többet visz haza a családnak. És milyen érdekes dolga van neki!? Az egyes eszközök természetesen rendesen megváltoztak az õ idejéhez képest, szidja is rendesen a mindenhol megjelenõ számítógépeket. Mondogatja is, hogy bezzeg az õ idejében a relék, azoknak légkondi se kellett…