94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
Kurfürst #84372 Kár hogy nem erről szól a vita, hanem a gép relatív (alacsony) manőverező képességéről ami miatt neki szopoda lehet a közelharc.
A DAS meg mindössze egy elektronikus rendszer, nem F-35 specifikus.
-
#84371
Miheztartás végett, FF fejlesztő csapat tagja voltam és a BMS4 csapatnak bedolgozik. Most akkor ez kinek hoszabb a fasza verseny...? 
Az is egy marhaság, hogy közelharca nem ideális az F-35A? Miért? Mert nincs HOBS rakétája....??? Az AIMVAL/ACEVAL máig élő öröksége az, hogy a helyzetkép alkotó képesség az, ami döntö 3v3 közeli légiharc és annál nagyob létszám esetén, meg az VID sebessége. Na ebben világbajnok az F-35A, mert ott a DAS. Miden más csúcskategóriásnak beállított gépen meg a pilóta két szép szeme... Emiatt van az, hogy két EF kill mark is van MB339-en és T-38 is kapott már el F-22-őt egyszer.
(Az más kérdés, hogy a közben BVR-ban halomra mészárolt mindenkit az F-22 és az EF ellen sincs esélye alapvetően az MB39-nek.)
Az F-35-ön az összes kontaktus fel van rajtva a displayre azok ID státuszával is. Ha repszimezel akkor megérted a hasonlatot, ez kb. olyan, mintha az F-35 pilótája labels cheattel repülne és padlockkal, a másik meg ezek nélkül... Kicsit könnyű így győzni... Nem kell hozzá még HOBS rakéta sem. Még, ha a VID a te dolgod is, akkor is ráállhat az EOTS is a célokra illetve nem kell keresni őket, mert a DAS felfelsti mindent a displayen, csak az ID-val kell töröni a kereséssel nem.
Orbitális difi.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.09.12. 16:03:23 -
Kurfürst #84370 Édes gyermekem, amikor te itt a HC szimekkel jössz, meg hogy abban mit fogsz nekem mutatni, én csak mosolygok. A miheztartás végett, engem rendszeresen kértek fel tanácsadásra gyakorlatilag az összes létező repszimhez az elmúlt 15 évben. DCS pl. elég hardcore? Nem én megyek oda kuncsorogni hogy én vagyok a modder pápa, ők keresnek engem. Több elsődleges forrásom van erről, mint neked pornó a kollégiumi gépeden, úgyhogy ezzel a kinek nagyobb a f*sza stílussal csak magadat égeted be.
Unom az üres szövegelésedet arról, hogy ha a lekvárnak fakanala volna, ő tenné el a nagymamát. Ha annyira nagyra nőtt az ész a fejedben és nem csak a pofázás megy, számold már ki kérlek hogy ugyan milyen kisebbfajta csodának kell ahhoz teljesülnie, hogy a kedvezőtlen alapadatok ellenére létrejöjjön az a csudás együttállása a fizikának, ahol az F-35 minden index adat és gyakorlati tapasztalat ellenére jól lesz közelharcban. Ha meg ez nem megy, részemről a továbbiakban úgy tekintem hogy fogtad a kis lapátodat visszamentél a homokozóba és onnan kiabálsz kifelé csacskaságokat.
Ti. a mondandó csak annyi, hogy az F-35 közelharcra nem ideális gép, célszerű attól óvakodnia, a bevetéseket úgy megtervezni, mert ezer más taktikai helyzet van, ami neki kedvez, csak valahogy ezt te nem fogadod el.
-
#84369
Jó regglet, ott van az FM-ekben. Az, hogy neked derogál megnézni, az nem az én problémám...
(Nézd meg, hogy pl. az állandósult szögesebességet mennyire zúzza le az F-15E-nél vagy az F-16C-nél, ha rábaszol sok tonnát.)
A 70 fokos állásszögnek tudom, hogy nincs harcászati haszna, én írtam le eddig kb. kétszázszor a TVC-s vitákban. Az arról szól, te nagyon te, hogy ha nincs tolóereje, se szárnyfefelülete, akkor mégis mia a fenétől nem esik le gép? Mert vagy ez-vagy az kell... A felhajtóerőt valaminek termelni kell a gravitáció ellenében...
Bocs, lehet, hogy a harkocsikhoz értesz, megszakérted számok nélkül, de ahol az FM-ek számai számítanak és fizikai modell van ott úgy tűnik, hogy labdába nem rúgsz. Te hablatyolsz, nem én. Én megnézem a manualokat és számokat...
Persze téged az sem érdekelne, ha HC szimben lerepülve mutatnám be őket... -
Kurfürst #84368 Csak ugyanazokat a megalapozatlan butaságokat ismételgeted, tökmindegy, mennyire is valószínűtlen az egész a konkrét számok alapján.
Lássunk már végre tőled valami konkrétumot is az üres buzzwordökön meg a felmérhetetlen X és Y faktorokon túl, vagy dugulj el szerintem.
A szupercirkálásról meg a sok maszatolós baromság helyett elég megnézni a hajtóművek teljesítmény adatait, az F-35-ön utánégetés nélkül is tud kb. annyit mint az F-100 utánégetővel. Nincsen benne semmilyen varázslat. Más erők hatnak a gépre. Viszont ha megnézi az ember a tolerő/sebesség arányszámokat, az kb. mindent eláruló adat az F-35 torló légellenállásáról.
A 70 fokos állásszög ugyanilyen hablaty, gyakorlatilag óriási légellenállással áll a gép a levegőben és villámgyorsan lelassul a rá ható fizikai erők miatt, a gyakorlatban kb. 0 a haszna, mert azon nem segít hogy hogyan kerüljön lövési pozícióba. Repülőnapra jópofa elem, lásd átesés közelében bohóckodó Szuhojok.
Ez viszont csak arra elég hogy a gép egyenes vonalban repüljön, kár hogy nem ez a téma, meg kurvára irreleváns is hiszen manőverező légi harcban rohadtul nem az számít, hogy a szuperszónikus közegben a torlólégellenállásod mekkora, mert ott a tolóerő / tömeg és az indukált légellenállás lesz érdekes (az indukált legellenállás pedig megint erősen tömeg / felhajtóerő függő). Jah, indukált legellenállás - sajnos ügye tömeg függő, tehát ebből a szemponból édesmindegy, hogy az adott tömegű fegyverzetet kinn vagy bennt hordozza a gép.... sajnos ez a fajta légellenállás növekedés bennt sem fog eltünni, a torlólégellenállás pedig már eleve be van építve a gépbe mert a mackós törzset ami a belső bombatérhez sajnos szükséges, szintén nem adják ingyen. -
JanáJ #84367 Nem értem miért kell személyeskednetek olyan dologban amihez nem is értetek és nem is lehettek képben éppen ezért nem is tudhatjátok a tutit. Gondolok itt pl olyanokra, mint amit Molni írt, hogy pl a B-1-nél a sebességet beáldozták az RCS csökkentés érdekében. Nem értem miért számít melyik fordul jobban, mikor elismeritek mindketten, hogy a helyzetkép és a lopakodás miatt a Villám a befutó. Azt csak én teszem hozzá, hogy amcsi pilóta nem nagyon tud olyan ellenséggel szembe kerülni, aki annyira kiképzett mint ő. Igazából több az ismeretlen tényező, mint az ismert. -
JanáJ #84366 "*Egyébként miből vontad le azt a tanulságot, hogy 6 km alá/tájára tervezték?"
Azt én írtam, de gyorsan töröltem. :-) Én a két gép és nem a két hajtómű t/w arányát láttam bele. -
#84365
Az én megközelítésem az n+1 PE görbe trend és valós repteljesímény után, hogy mi az, amit ma láthatunk és tudhatunk az F-35A-ról?
1. A teljes repteljesítmény (1G envelope) egyes pontjait, pl. M1,2 szupercirkálás AG konfigban is köszönhetően annak, hogy a külső függesztmények nem barmolják el a hullámellenállást. (Az F-16-on még F-35A-t el sem érő képességek esetén úgy kell venni, hogy alatta van a HTS és a Sniper TGP is. Nagyvonalú vagyok, mert a pótosokat is oda kéne heggeszteni és akkor sem érné el az F-16 az F-35 hatósugarát, de most csak csapásmérő + SEAD-et néztem...)
2. A max. perf. turn 7G mellett.
3. Gyorsulási adatok néhány tartományban, de ezek is még akkor voltak, amikor a gép igen korai szoftverekkel repült és 4 éves adatok,
4. A max állásszög és kormányozhatóság szélső értékeit (55-70 fokos AoA, negatívban is..)
Na, fenti négy pontnál az előd F-16C-hez képest mit látunk az F-35A-nál?
1. Erre nem képes az F-16C nemhogy AG, de AA konfigban sem. Pont.
2. Az F-16C airshow configban kb. fél másodperccel volt jobb, mint az F-35A, ami 7G-re van korlátozva. Ezek után a legprimitívebb szárazföldi járműves LE/t is kihozza azt, hogy haci konfiban - főleg csapásmérőben - az F-16C-vel kb. felmossa a padlót az F-35A. F-35A homolokfelülete és Cl/Cd-je sem változik, az F-16-nál meg a fügesztmény szépen lebarmol mindent. A rel. tömegnövekedés is nagyobb. Sokkal.
3. Szubszonikus tartományban akkor kb. 15%-kal volt lassabb emlékeim szerint az F-35B, nem az A változat. Csak éppen függesztmények nélküli F-16-tal mérték össze őket és nem az A változatot és ne is a véglegest. Értelmetlen volt az egész...
4. 55-70 fokos állásszögnél az F-16 nem kormányozható, de még csak fent sem marad a levegőben. Hulló falevél. Akkor halkan kérdem, ha az F-35A-nak "elégtelen a tolóereje" és "kicsi szárnya van" (muhaha), akkor mégis miféle fekete mágia tartja fent a levegőben....? Hm...?
Ja, hogy itt dől meg kb. ötvenedjéra az, hogy a wing loading és fékpadi t/w arány semmit sem mutatnak a lifting body és tolóerő karakterisztika miatt...? Az F-106 wing loading aránya jobb, mint az F-15-é, ehhez képest sok esélye nincs dogfigthban ellene..
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.09.12. 15:08:10 -
#84364
Semmi hülysegén nincs benne, mert pontosan oda lőtték be.* A légi harcok 95%-a 25000 láb alatt zajlott, ami nincs 8 km. Olvasd el az F-15 és AF légiharc leírásait is. BVR tiszta fázisban, ahol van idő gyorsítani ott 30k láb van. Aztán manőverezéshez le kell menni 20k láb alá, mert afelett pikk-pakk elkopik a sebesség 1-2 komolyabb forduló után is. A klasszikus komoly fordulóharcok fizikailag nem lehetségesek még 6 km magasságban sem nagyon még a 4. gen gépekkel sem...
Amit légiharcnak titulálnak, az nagy magasságban kecses szép lassú fordulózás még nagyobb sebességel is. Az F-4 és MiG-21 légiharca 7,5 km-en 3G-3,5G-s kitartott fordulókat sem tett lehetővé úgy, hogy M0,8-M1,0 táján repültek. 7-8 fok/sec forduló szögsebesség mindösszesen 2+2 AAM-mel és fél keróval pótosokat eldobbva... Ilyen sebesség mellett az AS fenntartása vicces sok v sok légiharban, mert ha a sebesség megtartása a cél, akkor másodperceket alatt 2-3 km-et változhatnak a távolságok és a VID meg stressz alatt nem egyszerű ár 3-4 km-ről sem. Konkrétan a jóisten alig különböztet meg egy F-8-as egy MiG-21-től 4 km-ről, közel kell menni, ez is az AIMVAL/ACEVAL egyik tapasztalata volt még akkor is, amikor F-15/F-14 vs F-5 gépek voltak és nem méretre hasonló gépek...
![]()
Fun fact, nagy magasságú bombázógép elfogásnál arra jöttek rá, hogy vadászgépek teljesíménytartaléka hamar elfogy és azért kellett AVR rendszer és számítógépes támogatás, mert a pilóták akkora sebesség és távolság mellett nem tudták megbecsülni, hogy az elfogási ponthoz mikor és hogyan kell fordulni és sokszor annyira lelassultak, hogy a bombázók lehagyták őket. Nekik magasságot kellett veszteni, ahol újra sebeséget gyűjtöttek és mászhattak fel megint.
*Egyébként miből vontad le azt a tanulságot, hogy 6 km alá/tájára tervezték? -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#84363
Senki sem állította, hogy a diagram mindent figyelembe vesz, tehát abban teljesen igazad van, hogy ezer oldalról meg lehet támadni. :)
Egy érdekesség volt, amely rámutat arra, hogy T/W terén mi a hozzávetőleges helyzet, illetve a hogy a belső üzemanyag-mennyiség arányait tekintve hogy áll a gép 1.00 T/W mellet. Nyilván valós értékekkel nem rendelkezünk az adott gépek esetén, különösen az F-35 család esetében, és számtalan tényező van, amely terén adott esetben elhasalhat egy ilyen összevetés. -
#84362
Az, hogy mennyivel nehezebb két számmal leírható. Üres tömeg. Ennyi. A diagram viszont semmiféle érdemi infót nem ad, mert kb. semmiféle fő paramétert nem vesz figyelembe. Ennyi erővel lehetne azzal is érvelni, hogy a Ferrari gyorsabb mint a McLaren, mert a Ferrari piros... -
#84361
A példa arról szólt, [b]mintha a Pz V is tudná 20 LE/t és az Pz II-is.[b] Nem arról volt szó, hogy valós Pz II vs Pz V.
Olvasol te értően egyáltalán...???
Azért ez a kettő volt a példa, mert talán reméltem, hogy ezzel megérted, de láthatólag az értő olvasás sem megy... Remélem ezek után csukva marad a szád, mert értelmezni sem tudod, aitm leírtam.
Pedig rém egyszerű volt. Ha azonos LE/t arány tudna mindkető és mindkettőre rábaszol 5 tonnát, akkor szeritned melyiké romlik le jobban? Még példát sem fogtad fel...
Az F-35 üres tömege 1,5-szer nagyobb, egy F-16C-jé mégis még 7G-re korlátozva is az a tiszta F-16C teljesítményét lényegében hozza, 0,5 sec volt kb. a 16-17-sec MPT-ben. Na, ha rábaszolt extra drag-et és tömeget a kisebb gépre és 0 draget és azonos tömeget a 1,5-szernagyobb gépre, akkor melyik szopja meg? Segítek, nem a nagyobb..
Egészen elképesztő, hogy ennyire egyszerű dolgokat nem fogsz fel...
A valós Pz V vs Pz II kb. egy F-14A és F-16A összehasonlításban állja meg a helyét, ha mindkettőre ráteszel 4 db Mk-84-et. Akkor hirtelen közel lesz a két gép, pedig az F-14A vérgyenge egy F-16A-hoz képest. AA konfigban labdába nem rúg az F-14A, mert borzalmasak a valós fajlagos mutatói, csak éppen, ha jól szétkúrod az F-16A légellenállását és annyi tömeget raksz rá, ami alatt "majd megszakad", akkor az F-14A számára a paraméterek kevésbé romlanak, mint az F-16 számára. Vagy képzeld el F-5E-vel úgy, hogy túlterheled és arra rakod rá a 4 tonna bombát vagy A-4re...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.09.12. 14:37:09 -
#84360
Csak tudnám, hogy miért jó a személyeskedés mindkettőtök részéről...
Én továbbra is azt látom, hogy nézőpont különbségek vannak, és egyikőtök sem ereszt a sajátjából. :)
Az általam belinkelt diagram egy érdekességnek volt szánva, eredetileg azért csinálták, hogy rámutassanak, mennyivel nehezebb alapból az F-35 (és különösen az F-35C) az F-16C és az F/A-18E-hez képest. Az ábrán az 1.00 T/W vonalon fel van tüntetve mindegyik gépnek az adott T/W és fegyverzet mellett az üzemanyag-mennyisége. Figyelemre méltó, hogy az F-35B a "legjobb" ezen a vonalon a Lightning II verziók közül, mivel ugye minimális a belső üzemanyag-terhelése a tesóihoz képest. Az is figyelemre méltó, hogy az F-35C mennyire rosszul áll az üzemanyag-arány alapján, és hogy a hatalmas szárnyak (illetve a megerősített sárkány és futómű) mennyire leterheli. -
#84359
Kész, ez már kabaré...
Az F100 és AL-31 görbék azt mutatják te nagyon te, hogy a fékpadi vagy bármilyen 1 fix tolóerőre fajlagosítani orbitális faszság. A Cifu által diagram az a diagram azt teszi. Nem veszi figyelembe azt, hogy a sebesség növekedésével a hajtómű tolóereje hogyan változik illetve a szívócsatorna alapvető hatásait sem. Az F100 fékpadi tolóerejeéhez képest M1.0 közelében laza 25%-kal magasabb.... Tehát az diagram már itt elhasal... Az, hogy milyen zónában milyen karaktersztika azt attól függ, hogy mire tervezik a gépet. Az F-15/F-16 idején még elvárta azt az USAF, hogy gépek tudják az M2.0-át annak ellenére, hogy harcászatialg nem realizálható az, az F-15-nél és azF-16-nál is kb. 2xAIM-9-cel lehetséges olyan hatósugár mellett, hogy elsírod magad... Az F-35A-nál az USAF végre képes volt ezzel a marhasággal szakítani és beeérték kevesebbel is. Csak éppen hangsúlyossá tették az M0.6 és M1.2 közötti gyorsulást.
Ezen felül a másik, ahol elhasal az a nevetséges diagram, hogy a szép dolog a t/w arány, ha a gép gyorsításakor a légellenállás és a gép tehetetlensége ellen is kell dolgozni. A légellenállás egy része a klasszikus friction drag, a másik része meg a wave drag, ami nagyon durván megnehezítette régen a hanghatár áttörését. Ezért is látod az F-16 CJ supplementnél, hogy már viszontlag minimális függesztmény esetén is az F-16 CJ elvi csúcssebessége hogyan csökken és a transszonikus és szuperszonikus gyorsulási idő hogyan változik
Tudok és 25 000 font tömegű F-16-ot csinálni úgy, hogy alig van benne keró, de ott van alatta két egytonnás bomba, két AAM, két pótos és sniper meg úgy is, hogy van benne cirka 4500 font keró és 0 külső függesztmény. Na, szerinted melyik esetben lesz nagyobb a gyorsulás? Hm...?
Ezért kellene alaposabban megnézed te zseni azt a FM-et, mert láthatólag teszel rá magasról...
-
Kurfürst #84358 Vagy akkor hozzak hk. példát? Szeritned a Pz V vagy a Pz II LE/t arányát rontja le jobban, ha ráteszel még 5 tonna plusz tömeget egy olyan elképzelt helyzetben, ha mindkettően azonos lenen alapból? (Az azonos MPT rate ezt jelenti.)
Hmm. Érdekes példa. Nézzük csak konkrét számokkal ezt az elméletet is.
Pz II 9 tonna, 180 LE vs Pz V 45 tonna, 600 LE avagy 20 LE/t vs 13,3 LE/t
Pakoljunk rájuk 5-5 tonnát...
Pz II 14 tonna, 180 LE vs Pz V 50 tonna, 600 LE avagy 12,85 LE/t vs 12 LE/t....
Remélem csukva volt a szád. -
Kurfürst #84357 Amikor tőled valaki azt a vádaskodást hallja, hogy ostoba és nem ért hozzá, az legfeljebb megmosolyogtatja az embert. :)
Látom nem sikerült értelmezni sem a Cifu által postolt számított görbéket. Pedig igencsak érdekesek. Segítek - az F-16 egyszerűen annyival jobb t/w aránnyal kezd neki a megméretettésnek hogy A2G configgal megpakolva sem tud az F-35A A2A szintjére romlani, hogy az A2G-ről már ne is beszéljük. Jobban lehúzza az F-16 t/w-t az A2G config? Persze. Csak nem eléggé sajnos hogy annyira szar legyen mint az F-35.
Ez az a tény amit te képtelen vagy felfogni, akármennyi halandzsát is nyomsz az általános iskolai szinten megragadt relatív tömegnövekedés elméletedről vagy ezredszerre megemlíted, hogy te bizony már láttad az F-16 Flight Manualt, amit ugyan első találatként dob ki a google bármelyik kültelki stílusban kommunikáló gyalognak, de hát ez olyan kurva jól hangzik hogy folyton meg kell említeni.
A végeredmény szempontjából semmit nem számít ugyanis, hogy relatív mennyivel romlik az arány, ha a végén a relatíve nagyobb romlás mellett is magasabb lesz abszolút értéken. Amennyire én látom, téged ezek viszont ezek a tények egyáltalán nem zavarnak, rendületlenül rohamozod tovább azt a bizonyos szélmalmot. -
#84356
Te zseni, az F-35A azért is bajnok az M0.8 M1.2 tartományban, mert a gép hullámellenállása az átmeneti és low supersonic tartományban nincs szétcseszve, míg az F-16-nál a függesztmények kb. szétkúrják az egészet...
Ajánlom ezt a könyvet neked. Erősen...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.09.12. 13:59:01 -
#84355
Az eredeti forrásokat megtalálod a HTKA-s F-15 írás mellékletei között. Én csak egybeszerkesztettem az adatokat, hogy ne két szkennelt papírlapot hasonlítgass össze, ahol az egyik ráadásul kg vagy kiopontban, a másik meg fontban van Ezeket nem én találtam ki te zseni... Az AL-31-én még online is elérhető, az F-15-ét kaptam mástól. Tessék, a lap alján van az AL-31F.
Különösen vicces, hogy egy áramlástechnikusnak akarsz magyarázni dolgokat...
Az utolsó bekezdés tényleg vicces, airshow konfigban a gépek MPT értéke közötti eltérés 5% volt úgy, hogy az F-35A még mindig 7G-re van korlátozva...
Ezen felül a legegyszerűbb példával elmondtam, hogy ha elkezded megpakolni a gépeket, akkor az F-16 számára a Cd/Cl é a hullámellenállása a béka segge alatt lesz, illetve a relatív tömegnövekedése is nagyobb, tehát azonos plusz terhet rakva a teljesítménye a földbeáll az F-35A-hoz képest.
Most komolyan, ennyire ostoba vagy...? Szerinted, ha az F-15E és F-16C demoban kb. ugyanazt lerepülni, majd ráteszel 2 db Mk-84-et, két AAM-et és két pótost az F-16C-nek, akkor az többet őriz meg a repteljesíményéből, mint a póttartály mentes F-15E 3 tonna fegyverzettel...? Ez miféle mágia lenne? Az gimis fizikán elhasal kb. amit itten összekamuzgatsz...
Vagy akkor hozzak hk. példát? Szeritned a Pz V vagy a Pz II LE/t arányát rontja le jobban, ha ráteszel még 5 tonna plusz tömeget egy olyan elképzelt helyzetben, ha mindkettően azonos lenen alapból? (Az azonos MPT rate ezt jelenti.)
A fütyierdő célzásoddal fárasszál mást, ha kérhetlek. Olyan szinten fogalmatlan vagy a témában és mégis osztani akarod azt észt, hogy az valami iszonyat. Még az F-16CJ FM-je is ellentmond neked... Tudod, ami alapján a pilóták repülik a gépet. Az nem elmélet, a gyakorlatban azt hasznájlák. Az F-35A AG konfigban M1.2-re képes utánégető nékül. Ha F-16-ra azonos kerót akarsz, TGP-t és HTS podot a gép lényegben a hangsebességet nem tudja átlépni harcászatilag értelmes hatósugárral... -
Kurfürst #84354 A szívócsatorna vesztesége és n+1 más faktor miatt az jön ki, hogy a fékpadi t/w arány ellenére az F-35A csúcssebessége M1.6, az F-16 meg vígan elmegy M2.0-ig, talán picit fölé is..
Jah, csak a szívócsatorna meg az amiatt fellépő tér-hajlított tolóerők lehetnek a bűnösok, totál kizárt hogy a kisebb sebesség oka egyszerűen az hogy az F-35 egy baszott nagy homlokfelületű gép az F-16-oshoz képest...
Persze lehet hogy neked van igazad de ez esetben azt állítod hogy "fékpadi" tolóerőkhöz képest is szarabb a helyzet. Monduk a thrust/weight összefüggést nagy sebességnél nem tudom értelmezni, viszonylag szar t/w aránnyal is lehet nagy sebességet elérni, ha jók a nagysebességű légellenást befolyásoló tényezők, lásd. pl. P-51.
![]()
Utoljára szerkesztette: Kurfürst, 2017.09.12. 13:52:30 -
Kurfürst #84353 Látom megint megcéloztad a fütyierdőt.
Teljességgel használhatatlan diagram, mert fékpadi tolóerőre vonatkozik, aminek köze nincs ahhoz, hogy beépítve a gépbe mekkora valódi tolóerő, ami magasság és sebességfüggő, de elég durván.
Ezt én inkább én a te unos-untalan posztolt házilag erjesztett diagramodra mondanám, mert túl azon hogy teljesen más hajtóművek karakterisztikáját mutatja, a 2 és 5 km-es magasságot leszámítva bizony igen hasonló relatív arányszámokat mutatja 0,5-1,5 Mach között... erre azt mantrázni, hogy fölösleges az alap tolóerő számokat nézni, mert a valóság teljesen más lesz, igen nagy butaság.
Ezért mondom, hogy senki se bombázzon az ilyen fékpadi tolóerő és más teljesen lényegtelen statisztikai számokkal, mert kb. semmire sem jók.
Nem, te ezt azért mondod, mert bezavar a szemellenzős hozzáállásodba a valóság.
Apró hiba, hogy még mindig van légellenállása is a gépeknek...
Apró hiba, hogy kevered a szezont a fazonnal. Vagy csak simán nem vagy vele tisztában, hogy a légellenállás nem egy egyállandós, konstans tényező, bár szemmel láthatólag eddig ezt akartad bizonygatni, de legalábbis gumi érvnek jó lesz.
Az egyik gond ezzel csak az, hogy manőverező harcban teljesen más fizikai tényezők (pl. tömeg, felhajtóerő, sok g terhelés - az indukált légellenállás domináns) alakítják ki a gép össz-légellenállását, erre te jössz mindenféle külső felfüggesztmények hatásával 1-g terhelésnél 1,5 Mach sebességnél.
Kevered a szezont a fazonnal, mert a kettőnek (nagy sebességű, egyenes vonalú repülésnél fellépő légellenállásnak vs a manőverező sebességen és g-terheléseknél fellépő légellenállásnak) viszonylag kevés nincs köze egymáshoz. Nagy sebességnél a torló légellenállás lesz a domináns, alacsony sebességnél az indukált légellenállás. A kettő optimum metszéspontjában pedig ott a legkedvezőbb sebesség a fordulásra.
Nagy kár, hogy az F-35 egyik tekintetben sem állhat valami túl jól, amit a valós kísérleti összehasonlító repülések is igazolnak. A nagy indukált legellenállásra predesztinálja a relatív nagy tömeg és alacsonyabb felhajtóerő, ráadásul a torló légellenállás tekintetében is elég szarul állhat, a sebesség/felhasznált tolóerő viszonyszámai alapján. Nincsen sajnos ingyen ebéd, ha belső fegyverhordozást akarsz, a légellenállás még nem fog nullára csökkenni, hanem kvázi beépített csomag lesz, mert elég begyes lesz a gép (torló légellállást növeli) és a hordozott fegyverzet sem lesz hirtelen 0 tömegű (indukált légellenállást növeli).
![]()
-
#84352
A kínai tankok tornyán látható nagyméretű modulok azok vajon NERA?
A legtöbb forrás ERA-ként hivatkozik rá, a fellelhető információk alapján a Type-98-tól kezdődően alapvetően a torony kevés változáson esett át, a különbség a ráaggatott kiegészítő modulokon figyelhető meg leginkább:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
![]()
A Type-99A2 (olykor Type-99G vagy ZTZ-99G)
![]()
A Type-99A tornya kiegészítő modul nélkül
![]()
A Type-99A kiegészítő modulja, a nyílás a tetején alapvetően a keletkező gázok / energia távozását teszi lehetővé
![]()
A Type-99A/A2 kiegészítő moduljának vázlata - legalábbis ezt feltételezik, a Zöld szín a torony kompozit páncélzata, a Lila a tartókeret, a Fehérek pedig az ERA modulok rajta
Érdekes mennyire felmelegednek a lánctalpak, ez csak az aszfalttal való súrlódás miatt van, vagy terepen is így világítanának? Vagy csak átveszik a hőt az erőátviteltől?
Terepen is így "világít", mivel a mozgástól (surlódástól) felmelegszik mind a futógörgő, mind maga a lánc:
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.09.12. 13:27:42 -
#84351
Akit érdekel a téma.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.09.12. 12:50:25 -
fonak #84350 A kínai tankok tornyán látható nagyméretű modulok azok vajon NERA?
A hőképekre, a BMP-3 és a T-90 motorja/kipufogója is "világít" rendesen azért. Érdekes mennyire felmelegednek a lánctalpak, ez csak az aszfalttal való súrlódás miatt van, vagy terepen is így világítanának? Vagy csak átveszik a hőt az erőátviteltől? -
#84349
Hmm... jogos az öt pont. Csak nekem új volt a diagram, gondoltam megosztom... -
#84348
Meg ez a diagram mutatja meg azt, hogy miért erőteljsebb az F-15 vertikális manőverekben valós harci helyzetekben sokszor. A két gép üres tömege között majdnem 4 tonna eltérés van, de M0.8 és M1. táján a két gép tolóereje majdnem azonos sőt, 5 km magasan ebben a tartományban az F100 még jobb is, hajtóművenként majdnem 1 tonnával úgy, hogy a gép még könnyebb is. Izé...
A fékpadi adatok és kis sebesség mellett ehhez képest orbitális marhaságot kapsz.
Ezért mondom, hogy senki se bombázzon az ilyen fékpadi tolóerő és más teljesen lényegtelen statisztikai számokkal, mert kb. semmire sem jók.
A valóságban nem olyan görbéket kapsz, mint amit lent látsz.
Ha érdekel, akkor odaadhatom az Excel táblát és abból csinálhatsz hasonló görbéket F-15 és Szu-27-re a tömeggel játszva...
Apró hiba, hogy még mindig van légellenállása is a gépeknek...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.09.12. 13:07:19 -
#84347
Érdekesség:
![]()
-
#84346
Teljességgel használhatatlan diagram, mert fékpadi tolóerőre vonatkozik, aminek köze nincs ahhoz, hogy beépítve a gépbe mekkora valódi tolóerő, ami magasság és sebességfüggő, de elég durván. A szívócsatorna vesztesége és n+1 más faktor miatt az jön ki, hogy a fékpadi t/w arány ellenére az F-35A csúcssebessége M1.6, az F-16 meg vígan elmegy M2.0-ig, talán picit fölé is..
Valóságos tolóerő vs. fékpadi.
F100-PW-F100 fékpadi 23 800 font
AL-31 fékpadi 27 500 font.
Aztán vesd össze csak a 0-1 Mach tartományban...
![]()
Ennyit számít a sebesség és a magasság. Az F-35A az M0.8-M1.2 tartományra van belőle, mert harcászatialg ez a fontos.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.09.12. 12:07:23 -
#84345
F-16 vs. F-35 tolóerő / tömeg arányok az üzemanyag-mennyiség mellett:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
R0kaur #84344 akkor úgy tűnik, tényleg durva motor gondokkal küzd egyik-másik új orosz masina -
#84343
Valaki egy hőkamerát vitt a Májusi felvonulásra, igazából tesztelgette a készülékét, emiatt folyamatosan váltogatja az üzemmódot, de azért érdekes:
A videó érdekessége, hogy valaki kiszúrta, hogy a Boomerang se 100-as. Az egyik elhaladó jármű motortere (jobb oldalt elől) iszonyatosan forró, annyira, hogy átmelegíti a jobb első futóművet és kereket is, továbbá a hagyományos fotókon kiszúrható, hogy konkrétan olyan forróságot csinált, hogy leégett a jármű külső festése egy jó nagy részen:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.09.12. 11:47:44 -
#84342
Nagyon jó megfigyelés! Tény, hogy az Oplot esetében a sofőr csak az előrefele álló torony esetén tud "fent" kimenekülni - de elvben minden szovjet-orosz és a legtöbb nyugati harckocsin van második menekülőajtó alul, pont azért, ha a felső búvónyílást valami elbarrikádozza.
Leo2A4:
Az Abrams esetében a küzdőtéren keresztül lehetséges a sofőr kimentése / menekülése:
-
#84341
A lengyel tengó beszerzés elemzése érdekes. Furcsának tűnne nekem a Scorpéne 2000 győzelme, én esélyesen a TKMS U-212-őt tartom befutónak, a fekete lő pedig a Saab / Kockums A26 (amely ugye nemrég tért vissza a teszthalott állapotból, miután a svédek kvázi visszarabolták a terveket és mérnököket a TKMS által felvásárolt, majd bebábozódott Kockums-tól). -
R0kaur #84340 jó tudni, eddig abban a tévedésben voltam, hogy más az elhelyezkedése, a gumilapok megtévesztettek, viszont érdekes, hogy az oplot esetében máshogy pozicionálták
igazából az az érdekes, hogy a cseheken és a horvátokon kívül, aki upgrade-elt, az mind ék alakot választott, a pótpáncél esetében -
#84339
Ők meg nagy kezdőbetűvel, illetve csupa nagybetűvel idézőjelek között. -
#84338
Ők mindig nagybetűvel írják... -
Árpicsek #84337 Üdv!
Szerintem azért ilyen a pótpáncél kialakítása a T-harckocsiknál, hogy a vezető bármilyen toronypozíciónál ki tudjon menekülni. Gondolom, rács is elfordulhat felfelé. -
#84336
Nyelvtanból gatya vagyok sajnos, de szerintem,
ha az eszköz neve egy értelmes, jelentéssel bíró szó, akkor csak az első betű nagy
pl: Бук» Buk, Bükk(fa) vagy Оса, Osa, Osza, Darázs
A darázs az amúgy kisbetű, de itt név így nagybetű, hogy ne keveredjen a mondatrészeivel szokták macska körmözni "Darázs" .
Oroszok ezt a jelölést szeretik használni «Бук»
Amikor minden betű nagy, akkor az eszköz neve szerintem egy több szóból álló, összetett név és ilyenkor a szavak kezdőbetűiből áll a neve.
pl az önjáró felderítő és irányító rendszer, самоходная установка разведки и наведения, СУРН, SURN, -
fonak #84335 Az oroszok nem írják csupa nagybetűvel, viszont idézőjelbe szokták tenni a neveket, pl. «Бук-М1-2». Ez a csupa nagybetűzés valami régi szokás lehetett a szakirodalomban, ami berögzült egyeseknél (pl. a hajók neveit is csupa nagybetűvel írták egyes cikkek, könyvek anno, arra emlékszem). -
#84334
Kis nyeltvannáciskodás. A Buk, Krug, Osza, Vozduh, stb. orosz rendszerek neveit hol csupa nagybetűvel látom, hol nagy kezdőbetűvel. Most akkor melyik a helyes?
-
![]()
forrás http://gurkhan.blogspot.hu/2017/09/90_10.html
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
- Persze van arabos style is :D
![]()
forrás http://spioenkop.blogspot.hu/2017/08/armour-in-islamic-state-story-of.html
- A lengyel PT-91M Pendekar
![]()
forrás http://below-the-turret-ring.blogspot.hu/2017/09/new-polish-afvs-revealed-at-mspo.html
- «Армата»
- planobrasil.com cikk a Lengyel tengó beszerzésről
- link
![]()
![]()
forrás http://www.vitalykuzmin.net/Military/ARMY-2017-Demonstration-p2/
- Orosz tömegoszlató masina képekben
- kép
