94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#84413
Az F-22A a nem nukleáris elrettentés eszköze lényegében. A típus egymaga zárójelbe teszi középhatalmak teljes légierejét és részben légvédelmi rendszereit is... -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#84412
A lényeg, hogy az F22-esnek jelen helyzetben nincs létjogosultsága, mert nincs olyan ellenfél amihez ne lenne over kill használni, mire meg majd lesz olyan országnak is méltó társa aki ellen szívbaj nélkül nekimenne anélkül, hogy globális atomháborút kockáztatnának vele addigra kiöregedik
Az F-22A szvsz a legjobb légfölény vadászgép jelenleg, nyilván addig kell örülni, amíg nincs rá szükség. Ha lenne, akkor viszont jelentős előnyt képvisel és képviselhet a légifölény megszerzése érdekében.
Nem szabad elfelejteni, hogy a program a hidegháborúban indult, ahogy például a B-2A Spirit is. Ahogy az, ez is jelentősen vissza lett vágva, és ma is korlátozott sok szempontból (pl. nincs sisakcélzó, nincs opció se a kétirányú Link-16-ra, stb.). Hogy overkill? Igen, de pontosan ezért fontos az, hogy hadrendben tartsák: egyértelmű jelzés, hogy az USAF a legütőképesebb légierő jelenleg, és ehhez az olyan gépek tesznek hozzá sokat, mint az F-22A vagy a B-2A. Ha csak "legacy" gépek lennének a mai napig, akkor sokkal kisebb lenne a technikai fölénye... -
#84411
Ez ebben a formában nem igaz. A légitankolás nagyon nem olcsó, csak több dolog miatt jó:
1. A világ túlsó felére is képes vagy átdobni még harcászati gépeket is úgy, hogy nem kell n+1 ország engedélye és jóváhagyása, hogy használhasd reptereiket.
2. Képes vagy őrjáratozni, BARCAP, DCA típusú bevetések. A nagysebességű gépek korában ez a legjobb, mert a készütlségi gépek riasztása és helyszínre érése az 1000 km/h-val közeledő ellenfélnél eléggé szuboptimális megoldás... A 20-30-es BARCAP station time alig 250 km-es távolsággal is kb. 0. A Sivatagi Pajzs alatt 4-8 órás bevetéseket is repülte kaz F-15-ösök. A MiG-31-el is csak ezzel lehetséges, hogy olyannyira távol őrjáratozzanak, hogy a AGM-86 platfromok lelvölödözése lehetséges legyen.
3. A légitankolással a saját támaszpontok messzebb lesznek az ellenféltől, olyan messzire lehet tenni őket, hogy az ellenfél kisebb gépeinek hatósugara egyszerűen elégtelen azok támadásához. Okkal volt az összes AFB , német-francia-benelux államok határán a németeknél meg UK-ban. Ők onnan is elérték a NSZ-NDK határt, míg azokat lényegében a Szu-17/24-eseken kívül kb. semmi nem érte el, a UK-ben levő gépeket meg csak a 24-esek, de azoknak is légitankolás kellett ehhez. Az F-111-es gépk behatolási mélysége meg UK-ból nagyobb volt, mint a Tornadoké Németországból.
USAF támaszpontok
Németország
-Bitburg
-Hahn
-Spangdahlem
-Ramstein
-Zweibrucken
Hollandia
-Soesterberg
Spanyolország
-Torrejon
UK
-Alconbury
-Upper Heyford
-Lakenheath
-Bentwaters
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.09.14. 10:08:18 -
#84410
Jó lehet , hogy egyszerűen fogalmaztam, de azt akartam belőle kihozni, hogy az oroszok a saját érdekükben mozdulnak bárhova is, mig az usa meg bárhova megy ahova semmi dolga csak, hogy besegítsen 3.ként azon a fél oldalán ami számára kedvező.
Egyébként egy kicsit eltértünk a tárgytól hála Balagenak, hogy szóba hozta a strat bombázókat és hogy leragadtunk az utántöltésnél .
DE azzal is öngólt rúgott, mert az amik szinte mindenre tesznek tankolócsövet alapból már Vietnam óta, mig az oroszoknál a 90es évekig egy extra volt azokon a típusuknál ami a feladatához kellett. A mig 31esen is azért volt, mert kevés darabszámmal nem tudták volna nélküle biztositani az egész ország lefedését.
A lényeg, hogy az F22-esnek jelen helyzetben nincs létjogosultsága, mert nincs olyan ellenfél amihez ne lenne over kill használni, mire meg majd lesz olyan országnak is méltó társa aki ellen szívbaj nélkül nekimenne anélkül, hogy globális atomháborút kockáztatnának vele addigra kiöregedik -
#84409
Mondhat bárki bármit, azért transzparencia terén nincs párja az Egyesült Államoknak.
A GAO kiadott egy anyagot az amerikai haditengerészet hajógyárairól:
Röviden: a 4 hajógyár állapota katasztrofális. Az egyik, 62 éves, 300 tonnás hidraulikus présnél rongyokkal itatják fel a kiszabaduló olajat. Norfolkban pedig egy 1931-ben épült kemencét használtak egyes tengeralattjáró-alkatrészek hőkezelésére - két évvel ezelőttig, amikor a munkások rájöttek, hogy a kemencében a munkadarabok nem hevültek át egyenletesen, illetve nem érték el a kívánt hőmérsékletet. Emiatt 10 évnyi korábbi javítás elemeit kell újravizsgálni. Pearl Harbourban van olyan épület, amelyik az 1941-es japán támadáskor sérült meg, és azóta őrzi a lövedéktalálatok nyomait.
A problémák jó része oda vezethető vissza, hogy a haditengerészet igényel X összeget a hajógyárak és szárazdokkok karbantartására, és évtizedek óta nagyságrendileg X/2 összeget kapnak a költségvetésből erre. Mivel most a politikai csapásirány a 355 hajós hadiflotta, értelemszerű, hogy a hajógyárak és karbantartó egységek még jobban le lesznek terhelve, messze túl jelenlegi képességeiken.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.09.14. 09:38:02 -
JanáJ #84408 "A szovjet mennyiségi és minőség illetve az anyagi lehetősége metsze volt a légiutántölhetőség hiánya a Front Légierőnél és a PVO-nál is."
Ezt fejtsd ki kérlek. Tudom, hogy mindenhez oroszosan álltak, de ha akartak volna, akkor lett volna ilyen képességük. -
JanáJ #84407 "az oroszok úgy tervezik a gépüket, hogy saját magukat meg tudják védeni velük"
Nem személyeskedés, de ez erős. Már tudjuk, hogy a hidegháborúban végig támadásban gondolkodtak. Arra meg nem kell légitankolás, mert felszállsz, dobsz egy nukit és ha csoda szerencséd van, akkor haza jössz. Jó eséllyel nem is lettek volna elég képzettek hozzá a keleti pilóták.
Az amik kénytelenek voltak kitelepülésben gondolkodni, ha tényleg segíteni akartak volna a 3. VH-ban. -
#84406
Na innentől válik értelmetlenné az egész .
Mert már megint belekeversz mindent csak hogy ellent tudj mondani és a te igazad hozd ki. -
#84405
Juj... Orbitális téveszme...
A MiG-31 igazán hatékony rendszer pont, hogy csak a légitankolással lett. A Szu-24M-ek utátölthetőek voltak - egyedül a Front Légierő gépi közül - és a strat bombázók már az '50-es évek végén is. A szovjet mennyiségi és minőség illetve az anyagi lehetősége metsze volt a légiutántölhetőség hiánya a Front Légierőnél és a PVO-nál is.
A szovjetek mindig számoltak az exporttal, csak nem minden típusnál. A MiG-29-est már 1985-ben eladták Indiának... -
#84404
Nem számítottam másra...
Azt jelentené, hogy az oroszok úgy tervezik a gépüket, hogy saját magukat meg tudják védeni velük és eddig úgy volt, hogy azok közül akik őket el tudják érni azok ellen megfelelő volt a felhozatal.Nem hiába hiányoztak a 90es évekig az légi-tankolás képesség a gépeken
Míg az USA már eleve belekalkulálta a tervezésnél, hogy a világ bármely pontjára bármely típusa ellen jó legyen és a darabszámot is úgy számolták, hogy a külső állomás helyekre is kerüljön , ne csak a saját országba.
A Raptor esetében is így volt a darabszám drasztikus faragása is emiatt lehetett , hogy elmaradtak az ellenfelek és nem kell jelen lenni vele mindenhol elég ha otthon van pár darab.
F1End:
Azért ezek az orosz háborúk egyik sem a légi hadviselésről szólt és mind saját egyforma típusok álltak szemben -
F1End #84403 Azért az oroszok is megvívnak egy-két látványosabb háborút minden évtizedben:
90 -es évek: Csecsen háborúk
2000 -es évek: Grúzia
2010+ Szíria + Ukrajna -
#84402
Ők eleve úgy készítenek egy gépet, hogy jobb esetben soha nem lesz bevetve éles helyzetbe csak ha az importáló országban nem.
Ezt a részt egészen egyszerűen képtelen vagyok értelmezni...
A Raptort akkor álmondták meg, amikor attól szartak be, hogy a szovjet 4. generációs gépek egyenrangúak lesznek a jenki vasakkal minden téren és úgy számolták, hogy ezerszám lesz belőlük.
Aztán a Szu összedőlt és kb. 25 éves késéssel következett ez be, de akkor is ez lényegében Indiát és Kínát jelentette. Kína több korszerű vadászgéppel rendelkezik ma, mint Oroszország. Legalábbis szeritem.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.09.13. 15:50:08 -
#84401
1 szem légigyőzelmet, amit bámilyen más gép is elérhetett volna, abban a helyzetben csak szerencséje volt a 25-ösnek. Nappal pont úgy lelövöldözték őket, mint a MiG-23 és 29-eseket vagy a Mirage F.1 EQ-kat...
Ezzel szemben még egy szutyok iráni F-5 is lőtt le MIG-25-öt... -
#84400
Gondolod azért irtam le ezeket mert nem tudom mi a különbség a FM és az üzemeltetési manuál között?DE ahhoz, hogy egy gépet tudj reptetni nem elég az FM,
Az oroszokat azért nem hoztam fel példának,mert ők nem szoktak a szomszédba mászkálni demokráciát osztogatni.Ők eleve úgy készítenek egy gépet, hogy jobb esetben soha nem lesz bevetve éles helyzetbe csak ha az importáló országban nem.
Viszont az usa eleve úgy áll a dolognak , hogy mindenhol jó legyen.
DE a raptornál egy kicsit túltolták vagy pedig a többi maradt el tőle nagyon és partner nélkül maradt így meg csak repnapokon tudja mutogatni magát. -
#84399
Azért a MiG-25PD legalább Iraki színekben mutatott fel légi győzelmeket, illetve a maga módján figyelemre méltó eredményt (nem lőtték le őket nyakra-főre 1991-ben). -
#84398
Dettó, pont a 31-est akartam példának hozni. Na, nem mintha a MiG-25 bármi fantasztikusan tett volna, mert a harcászati vadászgépes környezetebn a gép, mint vadászgép kb. egy rakás szar volt. Felderítőnek istenkirály volt viszont. -
#84397
A Szu-27P szinte ikertestvére a Szu-27Sz-nek, csak a harcászati elektronika más, a repülésu jellemzők kvázi azonosak.
A neten a pilóta számára készült FM van fent, ami 100%-ban használható, Ivan Ivanovics pilóta is azt használta... Nem a gép teljes üzemeltetési utasítása azér hívják FLIGTH manualnak. Az teljes üzemeltetési nincs fent, mert az több ezer vagy tízezer oldal. Van benne teljesen jelentéktelen és bizalmas infó is. A Patriotnak is elérhető az operátori manualja, a durvább dolgoké nem...
Az F-22-es részt sem értem. Nem a típus tehet arról, hogy 1991 óta nem volt nagyléptékű légiháború és 1999 óta meg semilyen... -
#84396
A napokban olvastam , hogy már 20 éves az F-22-es . és elgondolkodtam , hogy ezalatt a 20 év alatt mit tett le az asztalra, hát csak a 2014es szíriai pár bombavetést találtam , az is csak azért volt, hogy elmondhassák, hogy volt éles bevetésen.Eddig csak air show-on bemutatózik.
...
Így egyenlőre nem tudom hova tenni a raptorokat, hogy a jelenlegi helyzetben túl jók ahhoz, hogy beküldjék a dedóba az afgán és szír nemlétező légierője ellen, mire megjelennek a komolyabb ellenfelek ,meg már kivonják mert kiöregedik.
Én a MiG-31-esekkel tudom párhuzamba állítani. Nem szokta senki kétségbe vonni, hogy arra, amire tervezték őket, nagyon jók. De vajon mi a helyzet az éles bevetésekkel? Nos, mivel a feladatkörük eléggé szigorúan szabott, ezért pontosan zéró éles bevetésben vettek részt.
Az F-22A a legjobb légifölény gép lehet ma a világon. Viszont e célból hol vessék be? Irak felett nem sok értelme lett volna. Szíria felett dettó nem. Hiába küldték oda az oroszok is a Szu-35Sz, Szu-34, Szu-27K, MiG-29K repülőgépeiket, ezek közül a légi fölényt biztosító bevetések eléggé elhanyagolhatóak, leginkább csak jelzés értékéűek, hogy figyeljetek, mert itt vagyunk, és mi is figyelünk.
Az F-22A-t pedig minek küldenéd ilyen helyre? Bombázni felesleges, mert sokkal jobb képességű gépek vannak erre. Légifölénynek megint felesleges, mert ott egyszerűen nem tudnak érdemben hozzátenni a cselekményekhez. Japánban és Litvániában már "repültek célt" az oroszoknak, kínaiaknak.
Ez egyszerűen nem az a gép, amely az adott körülmények között látványos bevetéseket tehet. 1991-ben (I. Öböl-Háború) vagy 1995-ben (Bosznia-Hercegoniva feletti légi háború) vagy 1999-ben (Szerbiai légi háború) megtehette volna...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.09.13. 15:34:33 -
#84395
Szu-27P-t írtak a cikkben, hogy olyan bohóckodott a Falconnal Nevada felett.
Amúgy meg Nem hinném, hogy amit az interneten találtál az bármire is használható lenne csak úgy mint a Falconos FM doksik. Mert azok max leírják a gép fontosabb paraméterét, de nem hiszem, hogy megtalálod bárhol is az üzemeltetési leírást, hogy hol mit milyen gyakran milyen mélységben kell ellenőrizni vagy az elektromos , hidraulika vagy bármely rendszer szabásmintáját ami alapján javítani lehet.
Csak úgy nem található az interneten a konkrét géphez tartozó leírások, hogy mikor mit cseréltek minek mennyi az üzemideje.
DE tegyük fel megvan minden papírja a gépnek, ebben az esetben nem hinném, hogy pótalkatrészből olyan nagyon el lennének látva. DE az ellenőrző, mérő berendezéseit biztos nem vették meg vagy csak vegyük azt, hogy az egész rendszere a gépnek sanszosan oroszul van .már itt bonyolódik a dolog.
Arról a különbségről nem is beszélve, hogy az orosz típusokon méter a mértékegység mig amcsiban láb a sebesség km/h amcsiba mérföld.
A műhorizont az orosz gépen máshogy működik . ÉS egy vészhelyzetnél az ilyen kis eltérések nagyon befolyásolják a végkimenetelt.
Mert hiába van 2000 repórája sok nyugati típuson ha az orosz technikán csak pár óra . egy vészhelyzetnél a 2000órás rutin fog előjönni nem a pár órás.
MÁS:
A napokban olvastam , hogy már 20 éves az F-22-es . és elgondolkodtam , hogy ezalatt a 20 év alatt mit tett le az asztalra, hát csak a 2014es szíriai pár bombavetést találtam , az is csak azért volt, hogy elmondhassák, hogy volt éles bevetésen.Eddig csak air show-on bemutatózik.
Az előd típusok azért ennél több mindent tettek ez idő alatt.
Oké, vegyük úgy, hogy főleg vadász feladatúnak tervezték és jelen pillanatban nincs senki sem aki veszélyt jelentene rá.Ha kinát és a ruszkikat kivesszük a pakliból, mert ha azokkal kell összetűznie akkor már nagyon nagy baj lesz a világban. így olyan ország aki rendelkezne hasonló ellenfél típussal jelenleg nincs amihez bevethetnék, mire lesz addigra a Raptor már 40 éves lesz és a F-35-ösök lényegesen szélesebb repertoárral rendelkezve gazdaságosabban lesznek bevethetők mint az a pár száz Raptor.
Így egyenlőre nem tudom hova tenni a raptorokat, hogy a jelenlegi helyzetben túl jók ahhoz, hogy beküldjék a dedóba az afgán és szír nemlétező légierője ellen, mire megjelennek a komolyabb ellenfelek ,meg már kivonják mert kiöregedik. -
JanáJ #84394 Köszi, ennyit a 30 napomról. -
#84393
Az is egy lehetőség, hogy a kísérleti géppel repült, ezért nem publikus milyen típussal történt a baleset. Lásd Have Blue, Tacit Blue, Bird of Prey...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.09.13. 14:40:30 -
JanáJ #84392 Leeshetett bármivel. Én látatlanban valami ismert gép nem ismert képessége miatti titkolódzást tippeltem volna.
Persze hogy nem legenda, de simán lehet hogy semmi köze sincs a dologhoz. -
millerius #84391 Légi-utántöltési jogosítás megszerzéséhez min 4 sikeres rácsatlakozás kell, ebből az egyik min 500 font tényleges töltéssel. Az első oktatóval, kétüléses géppel, a többi szólóban együlésessel történik, az oktató a kísérőgépből rádión adhat utasításokat. A jogosítás megőrzéséhez 90 naponként min. 1, vagy félévente 3 rácsatlakozás kell (NATO-előírás szerint). -
#84390
Azok a gépek Szu-27Sz-ek sanszosan. Annak a kézikönyve egy időben még nekem is megvolt egy időben...
Tehát nem teljesen vakon repültek és használták. Vagy gondolod, ahogy akitől megvették, azokat ezeket nem adták hozzá? :) -
fonak #84389 Feltehetően Szu-27-tel esett le, mi a fenéért lenne egyébként titok. Az meg nem legenda, hogy repül(nek) Flanker(ek) Nevadában, le is fényképezték már F-16-ossal forgolódva. Agresszor MiG-23-assal is leesett anno egy tábornok, gyártói támogatás, kézikönyvek stb. nélkül üzemeltetett orosz technikán repkedni nem egy életbiztosítás, minél bonyolultabb annál kevésbé. A 17-esekkel, 21-esekkel még elég jól elboldogultak ezek nélkül is. -
JanáJ #84388 Tudtommal sem, csak a pápai gépekkel kapcsolatban olvastam. Gondolom legalább ilyen szinten kell repülni a típusengedélyhez is. Mondjuk a szabályok biztos irányelvekké szelídülnek a "top secret" plecsnire. :-)
Most valami Szu-27-est láttak szegénnyel kapcsolatban. Lesz itt még UFO is. -
#84387
A légi utántöltés tudomásom szerint nem típus-köteles, tehát ha van az adott pilótának mondjuk F-16C/D-re és F-117A-ra is típusengedélye, akkor elég, ha F-16C/D-vel gyakorol légi utántöltést. -
#84386
Na, ha már úgyis ráérek,b lássuk először a vízszintes gyorsulásra és max. sebessége a függesztmények hatását. Jól látható, hogy azonos tömeg esetén a DI növekedése mennyire durván odavág a max. sebességnek, DI = 150 és DI = 200 között masággi eltoltódás is van, látszik, hogy a friction és wave drag összege mit csinál.
Egy idő után vízszintes repülésben a hangsebesség átlépése is lehetetlenné válik. Ahogy nő a magasság a hajtómű teljesítményének csökkenése ellenére a friction drag annyira kicsi lesz, hogy a wave drag ellenére lehetséges a szuperszonikus repülés. DI = 250 esetén csak zuhanásban és full utánégetővel érhető el a hangsebeség, bőven túl a harcászati tartományon.
![]()
![]()
![]()
Na, ezek az elvi max. sebesség értékek. Látszik, hogy azonos tömeg esetén a drag a fő faktor. A fenti példák egyébként azt jelentenék, hogy a DI emelkedésével a belső tüzag. is kisebb, hiszen függesztmény növeli a légellenállát nem fekete mágia...
A kérdés ezek után az, hogy a max. sebességek mennyi idő és keróval érhetőek el. A tömeg azonos, tehát a gyorsítandó testek tehetetlenséges azonos, csak a légellenállásban térnek el.
Gyorsulások, 28 000 font tömeg, M0,75 --> M1,24, ez a harcászatilag reális tartomány és ahol az F-35A még szupercirkálni is képes 8-10 km-en. DI = 0, és DI = 150-nél 20 ezer lábon, ez a MANPAD zónán kint és a SHORAD zóna határa van azon is kívül, a harcászati gépek jellemző üzemi tartománya.
![]()
![]()
DI = 0 eset
29 másodpercig tart a gyorsítás, 4,9 tmf hosszan és ezalatt 387 font kerót eszik meg a gép.
DI = 150 eset
77 másodpercig tart a gyorsítás, 14,3 tmf hosszan és ezalatt 1088 font kerót eszik meg a gép.
Ennyi számít az, hogy ha függesztmények vannak a gépen. Mindkét esetben a gép össztömeg azonos. Az F-35 ugyebár az F-16 jellemző csapásmérő fegyverzet mennyisége esetén DI = 0 marad.
A fenti táblázatból az is kinézhető, hogy azonos DI, de eltérő tömeg esetén relatív tömegnövekedés hatása mekkora. F-35-nél ez kisebb azonos abszolút tömeg növekedésnél.
Na, ezek csak a max. sebességek és gyorsulások, folyt köv...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.09.13. 11:45:24 -
JanáJ #84385 Van arról infód, hogy mi kell egy típus-engedély megtartásához? MErt légi utántöltést asszem 30 naponként kell "megújjítani" egy csatlakozással. -
#84384
Nyilvánvalóan repülnek a géppel, feltehetően van egy maréknyi pilóta, amely a típus-engedély fenntartása céljából X órát repül a géppel minden évben.
Hogy mire jó? Nos először is a gép továbbra is harcképes, GBU bombákat képes vetni, a lopakodóképessége is megvan, adott esetben bevethető mint lopakodó könnyű bombázó.
Másod sorban ideális tesztplatform arra, hogy különféle radarokat teszteljék lopakodó gépek elleni hatékonyság terén.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.09.13. 09:41:35 -
Kurfürst #84383 Ez amúgy könnyen lehet hogy ugyanaz a faszi aki a korábban linkelt F-16/F-35 összehasonlító repülésekben is repült. A 2000 ora stimmel és a típusok is.
Utoljára szerkesztette: Kurfürst, 2017.09.13. 09:20:45 -
F1End #84382 Hű, azért micsoda háttere volt ennek a tesztpilótának:
"...he received six degrees, including a doctorate in aerospace engineering from the California Institute of Technology and a master's of business administration from Penn State University.
Schultz was a U.S. Air Force combat veteran and test pilot with over 2,000 hours flying numerous aircraft, including the F-35 and CF-18, Canada's variant of the F/A-18 Hornet, and the F-15E, in which he flew more than 50 close air support missions in Afghanistan, according to the page.
He also held management positions, serving as director of operations and exchange officer at the Canadian Forces Flight Test Center, and performed systems engineering for the Airborne Laser program, the page states.
Prior to joining the military, Schultz was the senior scientist and business development manger at the Pratt & Whitney Seattle Aerosciences Center, and a rotary wing flight test engineer at the Naval Air Warfare Center,..." -
JanáJ #84381 A pilóta képesítéseket vajon hogy tartják életben? Egyáltalán mi tökre lehet még jó a 117-es a teszt platformon kívül? -
#84380
A múlt héten lezuhant egy titkosított amerikai repülőgép, megölve a pilótáját. Annyit elárultak, hogy a gép típusát nem hozhatják nyilvánosságra, de többet nem.
Félig ide tartozik, hogy hogy az F-117A Nighthawk típusot lassan elkezdik véglegesen kivonni. Ugyanis eddig egy nem hivatalos "repülőképes állapotban való tárolás" (flyable storage) szinten tartották, ami közé tartozott a speciális festékének a karbantartása is. 52 Nighthawk-ot helyeztek ilyen szintű tartalékba, és idén egyet, majd ezek után évente négyet helyeznek végleges tartalékba vagy pedig (demilitarizálás után) múzeumba. -
#84379
Ha nincs érdemi hozzászólás, inkább ne szólj hozzá...
Ez vonatkozik mindenkire... -
#84378
Vagy fogalmazhaton másképpen is, magád az F-16-tal is mérve...
1. Nézd meg a lehető legkisebb tömegű F-16-hoz tartozó PE görbét DI = 0 esetén. (Ez 21 deg / sec, fejből tudom, 22k font tömeg mellett.)
2. Ezután nézd meg a DI = 150 és DI = 200-nál minél nehezebb tömenél de úgy, hogy annál a tömegnél a DI = 0 is elérhető legyen.
A DI = 0 esete az kb. F-35, csak alulbecsülve, a másik meg az F-16-os lezúzása.
Ha ezek után sem érted, hogy mi a gond, akkor én rajtad segíteni nem tudok... -
#84377
1. A lenti videó alapján a PE egy pontja ismert mindkét gép esetén, csak az F-16C-ről tudjuk, hogy mi a többi része... Pontosan tudjuk, hogy hogyan zúzza le a plusz tömeg és a légellenállás tetszőleges kombója... Akkor is, ha 4k fonttal több a keró és clean és akkor is, ha kevesebb a keró és gyak fegyverzet van rajta. Brutálisan.
2. Az F-35A-ról tudjuk, hogy azonos csapásmérő és AAM konfig esetén (2x2000 lb + 2xAIM-120) a drag hatása gyakorlatilag nulla. 1G víszintes repülésnél nagyobb állásszöggel kell repülni, de ez az F-16-nál is vagy és a relatív növekedés súlyosabb. Magának a fegyverzetnek azonban nincs hatása a gép Cd/Cl és hullámellenállására sem. Az F-16 esetén a hullámellnállásnak annyi... Főleg mert a két pótost erős túlzással fel is lehetne heggeszteni a gépekre, csak végszükséges esetén dobják el azokat...
(Az YF-23 híres blueprintjén szerinted viccből van felrajzolva a hosszmenti keresztmetszet változás?)
3. Az F-35A-ról tudjuk, hogy a hajtümű tolóerőkarakteriszitkát az M0.8 - M1.2 zónára lőtték be.
4. Az F-16CJ és minden gép manualja visszadja azt, amiről erről pofáztam. A nagy gép teljesítményét kevésbé zúzza le azonos függesztmény, mint a kisebbét.
Ez alapján a kommented vegytiszta trollkodás... A manualokban levő értékek a bizonyítékok és a fizikai maga. Tudod, a szarabb Cd/Cl és nagyobb homokfelület = nagyobb légellenállás.
Nem értem, hogy téged ki és mire kétr fel szakértani a DCS kapcsán bár lehet, hogy azért egy rakás szar mind a maipig a játék adatbázisa...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.09.12. 17:15:31 -
#84375
-
Kurfürst #84374 Ez is egy vélemény, persze minden forrás vagy bármiféle számszerű alátámasztás nélkül.
Úgyhogy szerintem erről ennyit volt érdemes vitázni, lsd. $84370... -
#84373
Az a relatíva alacsony manőverezőképesség az F-16C-vel azonos AA konfigban és csapásmérőben jobb...
