95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
Kurfürst #84353 Látom megint megcéloztad a fütyierdőt.
Teljességgel használhatatlan diagram, mert fékpadi tolóerőre vonatkozik, aminek köze nincs ahhoz, hogy beépítve a gépbe mekkora valódi tolóerő, ami magasság és sebességfüggő, de elég durván.
Ezt én inkább én a te unos-untalan posztolt házilag erjesztett diagramodra mondanám, mert túl azon hogy teljesen más hajtóművek karakterisztikáját mutatja, a 2 és 5 km-es magasságot leszámítva bizony igen hasonló relatív arányszámokat mutatja 0,5-1,5 Mach között... erre azt mantrázni, hogy fölösleges az alap tolóerő számokat nézni, mert a valóság teljesen más lesz, igen nagy butaság.
Ezért mondom, hogy senki se bombázzon az ilyen fékpadi tolóerő és más teljesen lényegtelen statisztikai számokkal, mert kb. semmire sem jók.
Nem, te ezt azért mondod, mert bezavar a szemellenzős hozzáállásodba a valóság.
Apró hiba, hogy még mindig van légellenállása is a gépeknek...
Apró hiba, hogy kevered a szezont a fazonnal. Vagy csak simán nem vagy vele tisztában, hogy a légellenállás nem egy egyállandós, konstans tényező, bár szemmel láthatólag eddig ezt akartad bizonygatni, de legalábbis gumi érvnek jó lesz.
Az egyik gond ezzel csak az, hogy manőverező harcban teljesen más fizikai tényezők (pl. tömeg, felhajtóerő, sok g terhelés - az indukált légellenállás domináns) alakítják ki a gép össz-légellenállását, erre te jössz mindenféle külső felfüggesztmények hatásával 1-g terhelésnél 1,5 Mach sebességnél.
Kevered a szezont a fazonnal, mert a kettőnek (nagy sebességű, egyenes vonalú repülésnél fellépő légellenállásnak vs a manőverező sebességen és g-terheléseknél fellépő légellenállásnak) viszonylag kevés nincs köze egymáshoz. Nagy sebességnél a torló légellenállás lesz a domináns, alacsony sebességnél az indukált légellenállás. A kettő optimum metszéspontjában pedig ott a legkedvezőbb sebesség a fordulásra.
Nagy kár, hogy az F-35 egyik tekintetben sem állhat valami túl jól, amit a valós kísérleti összehasonlító repülések is igazolnak. A nagy indukált legellenállásra predesztinálja a relatív nagy tömeg és alacsonyabb felhajtóerő, ráadásul a torló légellenállás tekintetében is elég szarul állhat, a sebesség/felhasznált tolóerő viszonyszámai alapján. Nincsen sajnos ingyen ebéd, ha belső fegyverhordozást akarsz, a légellenállás még nem fog nullára csökkenni, hanem kvázi beépített csomag lesz, mert elég begyes lesz a gép (torló légellállást növeli) és a hordozott fegyverzet sem lesz hirtelen 0 tömegű (indukált légellenállást növeli).
![]()
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#84352
A kínai tankok tornyán látható nagyméretű modulok azok vajon NERA?
A legtöbb forrás ERA-ként hivatkozik rá, a fellelhető információk alapján a Type-98-tól kezdődően alapvetően a torony kevés változáson esett át, a különbség a ráaggatott kiegészítő modulokon figyelhető meg leginkább:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
![]()
A Type-99A2 (olykor Type-99G vagy ZTZ-99G)
![]()
A Type-99A tornya kiegészítő modul nélkül
![]()
A Type-99A kiegészítő modulja, a nyílás a tetején alapvetően a keletkező gázok / energia távozását teszi lehetővé
![]()
A Type-99A/A2 kiegészítő moduljának vázlata - legalábbis ezt feltételezik, a Zöld szín a torony kompozit páncélzata, a Lila a tartókeret, a Fehérek pedig az ERA modulok rajta
Érdekes mennyire felmelegednek a lánctalpak, ez csak az aszfalttal való súrlódás miatt van, vagy terepen is így világítanának? Vagy csak átveszik a hőt az erőátviteltől?
Terepen is így "világít", mivel a mozgástól (surlódástól) felmelegszik mind a futógörgő, mind maga a lánc:
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.09.12. 13:27:42 -
#84351
Akit érdekel a téma.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.09.12. 12:50:25 -
fonak #84350 A kínai tankok tornyán látható nagyméretű modulok azok vajon NERA?
A hőképekre, a BMP-3 és a T-90 motorja/kipufogója is "világít" rendesen azért. Érdekes mennyire felmelegednek a lánctalpak, ez csak az aszfalttal való súrlódás miatt van, vagy terepen is így világítanának? Vagy csak átveszik a hőt az erőátviteltől? -
#84349
Hmm... jogos az öt pont. Csak nekem új volt a diagram, gondoltam megosztom... -
#84348
Meg ez a diagram mutatja meg azt, hogy miért erőteljsebb az F-15 vertikális manőverekben valós harci helyzetekben sokszor. A két gép üres tömege között majdnem 4 tonna eltérés van, de M0.8 és M1. táján a két gép tolóereje majdnem azonos sőt, 5 km magasan ebben a tartományban az F100 még jobb is, hajtóművenként majdnem 1 tonnával úgy, hogy a gép még könnyebb is. Izé...
A fékpadi adatok és kis sebesség mellett ehhez képest orbitális marhaságot kapsz.
Ezért mondom, hogy senki se bombázzon az ilyen fékpadi tolóerő és más teljesen lényegtelen statisztikai számokkal, mert kb. semmire sem jók.
A valóságban nem olyan görbéket kapsz, mint amit lent látsz.
Ha érdekel, akkor odaadhatom az Excel táblát és abból csinálhatsz hasonló görbéket F-15 és Szu-27-re a tömeggel játszva...
Apró hiba, hogy még mindig van légellenállása is a gépeknek...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.09.12. 13:07:19 -
#84347
Érdekesség:
![]()
-
#84346
Teljességgel használhatatlan diagram, mert fékpadi tolóerőre vonatkozik, aminek köze nincs ahhoz, hogy beépítve a gépbe mekkora valódi tolóerő, ami magasság és sebességfüggő, de elég durván. A szívócsatorna vesztesége és n+1 más faktor miatt az jön ki, hogy a fékpadi t/w arány ellenére az F-35A csúcssebessége M1.6, az F-16 meg vígan elmegy M2.0-ig, talán picit fölé is..
Valóságos tolóerő vs. fékpadi.
F100-PW-F100 fékpadi 23 800 font
AL-31 fékpadi 27 500 font.
Aztán vesd össze csak a 0-1 Mach tartományban...
![]()
Ennyit számít a sebesség és a magasság. Az F-35A az M0.8-M1.2 tartományra van belőle, mert harcászatialg ez a fontos.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.09.12. 12:07:23 -
#84345
F-16 vs. F-35 tolóerő / tömeg arányok az üzemanyag-mennyiség mellett:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
R0kaur #84344 akkor úgy tűnik, tényleg durva motor gondokkal küzd egyik-másik új orosz masina -
#84343
Valaki egy hőkamerát vitt a Májusi felvonulásra, igazából tesztelgette a készülékét, emiatt folyamatosan váltogatja az üzemmódot, de azért érdekes:
A videó érdekessége, hogy valaki kiszúrta, hogy a Boomerang se 100-as. Az egyik elhaladó jármű motortere (jobb oldalt elől) iszonyatosan forró, annyira, hogy átmelegíti a jobb első futóművet és kereket is, továbbá a hagyományos fotókon kiszúrható, hogy konkrétan olyan forróságot csinált, hogy leégett a jármű külső festése egy jó nagy részen:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.09.12. 11:47:44 -
#84342
Nagyon jó megfigyelés! Tény, hogy az Oplot esetében a sofőr csak az előrefele álló torony esetén tud "fent" kimenekülni - de elvben minden szovjet-orosz és a legtöbb nyugati harckocsin van második menekülőajtó alul, pont azért, ha a felső búvónyílást valami elbarrikádozza.
Leo2A4:
Az Abrams esetében a küzdőtéren keresztül lehetséges a sofőr kimentése / menekülése:
-
#84341
A lengyel tengó beszerzés elemzése érdekes. Furcsának tűnne nekem a Scorpéne 2000 győzelme, én esélyesen a TKMS U-212-őt tartom befutónak, a fekete lő pedig a Saab / Kockums A26 (amely ugye nemrég tért vissza a teszthalott állapotból, miután a svédek kvázi visszarabolták a terveket és mérnököket a TKMS által felvásárolt, majd bebábozódott Kockums-tól). -
R0kaur #84340 jó tudni, eddig abban a tévedésben voltam, hogy más az elhelyezkedése, a gumilapok megtévesztettek, viszont érdekes, hogy az oplot esetében máshogy pozicionálták
igazából az az érdekes, hogy a cseheken és a horvátokon kívül, aki upgrade-elt, az mind ék alakot választott, a pótpáncél esetében -
#84339
Ők meg nagy kezdőbetűvel, illetve csupa nagybetűvel idézőjelek között. -
#84338
Ők mindig nagybetűvel írják... -
Árpicsek #84337 Üdv!
Szerintem azért ilyen a pótpáncél kialakítása a T-harckocsiknál, hogy a vezető bármilyen toronypozíciónál ki tudjon menekülni. Gondolom, rács is elfordulhat felfelé. -
#84336
Nyelvtanból gatya vagyok sajnos, de szerintem,
ha az eszköz neve egy értelmes, jelentéssel bíró szó, akkor csak az első betű nagy
pl: Бук» Buk, Bükk(fa) vagy Оса, Osa, Osza, Darázs
A darázs az amúgy kisbetű, de itt név így nagybetű, hogy ne keveredjen a mondatrészeivel szokták macska körmözni "Darázs" .
Oroszok ezt a jelölést szeretik használni «Бук»
Amikor minden betű nagy, akkor az eszköz neve szerintem egy több szóból álló, összetett név és ilyenkor a szavak kezdőbetűiből áll a neve.
pl az önjáró felderítő és irányító rendszer, самоходная установка разведки и наведения, СУРН, SURN, -
fonak #84335 Az oroszok nem írják csupa nagybetűvel, viszont idézőjelbe szokták tenni a neveket, pl. «Бук-М1-2». Ez a csupa nagybetűzés valami régi szokás lehetett a szakirodalomban, ami berögzült egyeseknél (pl. a hajók neveit is csupa nagybetűvel írták egyes cikkek, könyvek anno, arra emlékszem). -
#84334
Kis nyeltvannáciskodás. A Buk, Krug, Osza, Vozduh, stb. orosz rendszerek neveit hol csupa nagybetűvel látom, hol nagy kezdőbetűvel. Most akkor melyik a helyes? 
-
![]()
forrás http://gurkhan.blogspot.hu/2017/09/90_10.html
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
- Persze van arabos style is :D
![]()
forrás http://spioenkop.blogspot.hu/2017/08/armour-in-islamic-state-story-of.html
- A lengyel PT-91M Pendekar
![]()
forrás http://below-the-turret-ring.blogspot.hu/2017/09/new-polish-afvs-revealed-at-mspo.html
- «Армата»
- planobrasil.com cikk a Lengyel tengó beszerzésről
- link
![]()
![]()
forrás http://www.vitalykuzmin.net/Military/ARMY-2017-Demonstration-p2/
- Orosz tömegoszlató masina képekben
- kép
-
#84332
Egy kis érdekesség ERA / NERA hatásról a kumulatív sugárra:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
#84331
Ez az eredeti Chobham-modul felépítése:
![]()
A piros anyag gumi vagy műanyag, és rugalmas, az acél ugye szürke, az acél és rugalmas lapokat szegecsek fogták össze, a kék távtartók feladata pedig a lemezek megfelelő helyén tartása - és becsapódáskor a mozgás lehetővé tevése.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.09.11. 17:17:08 -
#84330
Ha a páncéllemez elmozdul szöget bezárva a becsapódással, akkor ugye sértetlen lemez kerül a lövedék / kumulatív sugár útjába.
Nyíllövedék esetében mellékesen pedig így nyíró irányú erőt hoz létre az átütésért felelős hosszú magon, így eltörve vagy legalábbis elgörbítve azt. Ha eltörik, akkor a tömege kisebb lesz -> könnyebben állítja meg a még hátralévő páncélzat. Ha elgörbül, akkor a keresztmetszete lesz nagyobb, illetve a mozgási iránya némileg változhat, kevésbé optimális így a páncélzat átütéséhez:
![]()
Egy elmozduló lemez hatása a nyíllövedékre, itt most az nincs tekintve, hogy miért is mozdul el a lemez,
bár a 200m/s sebesség alapján ERA-ról lehet szó, a NERA esetében a lövedék energiája az, ami a lemezt mozgatja
A NERA esetében általában úgy vannak a lemezek rögzítve, hogy lehetőleg csak egy bizonyos irányba mozdulhassanak el (lásd még a korábban bemutatott Leo2A5-A7 ék alakú modul belsejében látható lemezeket), ez pedig lehetőleg 60°-ot zárjon be a becsapódó lövedékkel.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.09.11. 16:55:34 -
Kurfürst #84329 A mozgás miért lényeges? Elnyel valamennyi energiát? Vagy a találatokkor keletkező "lyukak" betapasztása miatt? -
#84328
Ez így van egy pontig. Aztán ha eljutsz oda, hogy a lövedékek már 500-600mm RHA-t képesek átütni, akkor ahhoz, hogy ferdén elhelyezett lemezekből csinálj hatékony páncélzatot, az irgalmatlanul nehéz lesz és irgalmatlanul sok helyet foglal.
A legtöbb esetben ezért már elég egy relatíve kisebb döntött szög, és a lényeg már inkább az, hogy "mozogni" tudjon, vagyis NERA-ként működhessen, lövedék becsapódásakor sértetlen részt "húzva" annak útjába. Kivétel persze van, például az izraeli Merkava esetében.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
M1A2 SEP oldalsó páncélzatának felépítése, pár réteg "lemez", amelyek egymáshoz képest is képesek elmozdulni, és ezek távtartó "lábakon" állnak, amelyek további mozgást tesznek lehetővé
![]()
Ugyanezek a modulok más képen
![]()
Az Abrams ágyúpajzsának metszete, láthatóak a ferdén elhelyezett NERA modulok
![]()
Merkava Mk.3 Baz kiegészítő toronypáncélzatának kinézete és felépítése
![]()
Balra a Merkava-féle megoldás, jobbra a Leo2 / Abrams féle megoldás
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.09.11. 16:21:43 -
Kurfürst #84327 Az átmenő vastagság ugyan nő, de adott felület "takarására" a felhasználandó anyag mennyisége is ugyanannyival lesz több, tehát ugyanott vagy. Teszem azt számold ki hogy egy 50x250 centis függőleges felület takarására mennyi anyag kell, ha függőleges vagy 30 fokban döntött lemezt használsz - az utóbbiból nagyobb, nehezebb lemez kell, az előbbi meg ugye pont 50x350 centi.
Avagy: C > A
![]()
A döntött lemeznek az volt az értelme pl. T-34-esen, hogy a kaliberes lövedékek fejét eltaszították, azok enyhén elfordultak és megváltoztatták az útjukat, több utat tettet meg mint a páncélban, mint egyébként, esetleg le is pattantak ha volt rá elég idő. Csakhogy ezek az általában (világháborús, 50-es évekbeli) L/4,5 kaliberhosszú űrméretes pct. lövedékek, jóval alacsonyabb sebességgel, és ezért jóval lassabban is mennek át a páncélon, több idő van az elfordulás kialakulására és könnyebben is elfordulnak (forgatónyomaték!) mint a manapság már erősen L/30 kaliberhosszú penetrátorok...
Utoljára szerkesztette: Kurfürst, 2017.09.11. 16:09:42 -
#84326
Egy kis gyűjtés a VK (orosz Facebook) megjegyzésekből az ukrán-lázadó(orosz) harckocsi alkalmazási tapasztalatok alapján:
1.: Az 5TDF motor (aminek amúgy elég rossz híre volt a korai időszakban (1960-as, 70-es évek) - Cifu) indítása télen nem okoz problémát a régi rossz híre ellenére. 5 perc előmelegítés után már probléma nélkül indítható.
2.: A T-64B/BV 1A33 tűzvezető rendszere igen pontos, és könnyen használható. A T-72B 1A40 tűzvezető rendszere hozzá képest használhatatlan.
3.: A T-72B alapvetően jobb teljesítményt nyújt mozgékonyság terén, mint a T-64BV, kivéve a sárban való mozgást. Ez utóbbi alapvetően a lánctalp eltérő kialakítása miatt ilyen, és a T-72BA esetében orvosolták is.
4.: A Kontakt-1 (Kontakt EDZ) ERA modulok rögzítése harci körülmények között egy hétnél tovább nem húzzák, akár a T-72B, akár a T-64B/BV változatokról van szó. (Ezeknek a problémáját ugye a Szíriai T-72B-k esetében is láttuk - Cifu)
5.: A távvezérelt géppuska a T-64B/BV esetében hatalmas előny - senki sem akar egy harckocsi búvónyílásában, max. egy vékony védőlemez mögött kuksolva géppuskázni.
6.: Az automata töltőben lévő 28 lőszer bőven elég egy átlagos harci bevetésnél.
7.: Megfelelő karbantartás mellett a T-64BV megbízhatósága semmivel sem rosszabb, mint a T-72B-é. A T-64BV-kkel a fő probléma az állapotuk, ahogy a tartós tárolás után előkerültek - rengetegnél a belső rendszerek szét voltak rohadva, rozsdásodva, a vezetékeket szinte mindegyiknél teljesen cserélni kell(ett volna).
8.: A T-64B/BV bő problémája a hűtése. A normális működési hőfok 105°C, túlmelegedésnek a 110°C számít, ~115-117°C-nál a hengerek gyűrűi beszorulnak. A harckocsizók ezért nyáron kénytelenek a fűtést is bekapcsolni, hogy a legalább ennyivel könnyítsék a harckocsi hűtőjének a dolgát. Ezzel viszont mobil szaunává alakították a harckocsit...
A T-72B esetében ilyen probléma nem volt.
9.: Ennek ellenére a T-64B/BV alapvetően jól karban és üzemben tartható.
10.: Az éjjellátók a legtöbb harckocsin nem működnek, főleg a karbantartás elmaradása és a pótalkatrész hiány miatt. Az éjszakai hadviselés így leginkább világító gránátok és más fényforrások bevetésével elképzelhető.
11.: A töltőberendezés rossz minőségű / állapotú olaj esetén képes a lövedék levállóköppenyeit "megenni".
A vélemények alapján mégis a T-64B/BV alapvetően jobb a T-72B-nél... -
#84325
Most nem értem ezt a kommentet. A páncél döntésének nem pont az a lényege, hogy az esetleges lecsúszás és pattanás elmaradása ellenére is az anyagon átmentő vastagsága nőjön...?
-
Kurfürst #84324 Ami a leopárdnál fura, az az, hogy nem egy abrams-hez vagy ariete-hez hasonló alakot választottak, hanem ezt az éket, bár alapvetően az eredeti leo 2 tornyot sem értettem soha, miért használtak rajta függőleges frontot.
A modern APFSDS-nek a régebbi űrméretes pct. gránátokkal szemben gyakorlatilag tök mindegy, hogy enyhén döntött vagy függőleges páncélt csap meg, csak az anyagon átmenő vastagság a fontos (ezért is éri meg mindenféle "szeméttel", azaz jó tömeg/balisztikai védelem hányadossal bíró anyagokat használni, a "sima" acél erre a célra már nem hatékony), az pedig döntött vagy függőleges lemezek esetén is ugyanannyi lesz tömegben, a döntött lemezek esetében viszont rosszabb a hely kihasználhatósága (lsd. tetőtéri lakások).
Egyedül akkor éri meg alkalmazni, ha extrém a dőlésszög, tehát mondjuk 5-10 fokos a vízszintestől, ott már esetleg lehetnek lepattanók, eltörő penetrátorok. Lásd modern homlokpáncélok vagy az újabb Leók extrém döntött ékpáncélja. -
#84323
Az ék alakról szólva, mint írtad az ék alak nem a legjobb megoldás, azért nem is értem az oroszok miért ragaszkodnak hozzá, hiszen az ukránok a bulatnál tök más megoldást használnak,
A Bulat (ami ugye egy T-64 upgrade) esetében ugyan ez a megoldás van, az ukránok gumilapokat helyeztek el, kb. ugyanezen célból:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
Az Oplot (T-84) esetében a reaktív modulok több szinten, ferdén vannak a torony elején elhelyezett tartószerkezeten elhelyezve, lásd:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
![]()
A T-72B "Rogatka" dettó ék alakot használ, sőt, a helyhiány miatt "fejjel lefelé" helyezték el a Relikt modulokat, de ahogy a Bulat esetében is, itt is gumilapok felelnek a pct. rakéták robbanófejének minél hamarabb történő aktiválásáért:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
bár alapvetően az eredeti leo 2 tornyot sem értettem soha, miért használtak rajta függőleges frontot.
A Leo2 torony frontpáncélzata eleve kompozit páncélzat volt, tehát amit kívülről látsz, az egy "doboz", aminek a belső tartalma a lényeg. A helykihasználás maximalizálása miatt pedig a tervezők úgy döntöttek, hogy kívülről is "doboz" lesz az a "doboz". Tessék:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
Görög Leo2 HEL tornyának készítése, látható, hogy van egy külső és egy belső fala, de nincs a kettő között most még semmi, ide kerül a NERA (Nem Robbanó Reaktív Páncélzat), amely különféle anyagú (főleg kerámia és fém) lapok rugalmasan rögzített szendvicse
![]()
Ez csak egy CGI, de jó támpontot ad a szendvicsről... :)
Ami a leopárdnál fura, az az, hogy nem egy abrams-hez vagy ariete-hez hasonló alakot választottak, hanem ezt az éket
Vigyázz, az az ék csak egy kiegészítő páncélmodul, amelyben két (vagy három) vastag, ferdén elhelyezett páncéllemez található, amely képes elmozdulni, így kvázi NERA-ként működik - probléma ezzel az, hogy értelemszerűen a közepén a legnagyobb a védelmi képessége, alul és felül kevesebb... Arról lövésem sincs, miért döntött a KMW így...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
Ez a két ék alakú modul van a Leo2A5-A7 harckocsik tornyának az elején, lehet látni az elmozdulni képes lemezeket is -
R0kaur #84322 Azért is furcsa ez a hálós megoldás, mert ugyan ezt megcsinálták rpg rácsba is, ami azért komolyabb dolog.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
![]()
Gondolom a merkava-féle golyós láncot valamilyen okból elvetették. Az ék alakról szólva, mint írtad az ék alak nem a legjobb megoldás, azért nem is értem az oroszok miért ragaszkodnak hozzá, hiszen az ukránok a bulatnál tök más megoldást használnak, de ott az orosz t-72 rogatka, ami szintén nem ék alakot használ. Ami a leopárdnál fura, az az, hogy nem egy abrams-hez vagy ariete-hez hasonló alakot választottak, hanem ezt az éket, bár alapvetően az eredeti leo 2 tornyot sem értettem soha, miért használtak rajta függőleges frontot. -
#84321
Hát ez a fajta pótháló eléggé... gyenge megoldásnak tűnik.
Maga a megoldás nem új - az IDF kb. 20-25 éve használja a harckocsik tornyának hátsó részén, igaz ők "lesúlyozott" láncokat használnak, ami azért pár fokkal komolyabbnak tűnik:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
A másik oldalról a hiba alapvetően a torony ERA moduljainak a kialakításában van, ugyanis ez az ék alakú kialakítás sérülékennyé teszi a torony alsó részét. Igen, pl. a Leopard 2A5-A7 esetében is ez a probléma az ék alakú toronyfronttal. Az IBD AMAP és a Rheinmetall-féle "Revolution" (ami pl. a Leo2PL tornyán lesz) kiegészítő páncélzatnál ezt már orvosolták, amennyire lehet, "lapos" a torony alja...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
A KMW még a Leo2A7 esetében is maradt az ék alakú kialakításnál...
![]()
Leo2SG (Leo2A4 plusz IBD AMAP)
![]()
Leo2 Revolution csomag a Rheinmetal-tól
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.09.11. 13:41:31 -
R0kaur #84320 úgy tűnik az oroszok szépen felhasználják a szíriai tapasztalatokat, bár azt nem tudom, mennyire lehet hatékony ez a pót háló dolog
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
![]()
-
#84319
Csak, hogy érzékeljük a különbséget. 80 db PGM-et szórtak le egy darab teszthez... Mi örülnénk, ha összesen lenne ennyi SDB/JDAM a Gripen flottához...
-
#84318
A videóban meg érdekesen fejezi ki magát, hogy 1 fire control group van. Aztán később 3 fire control vehicle-re vonatkozik. Most akkor itt a FCG-nek a három járművére utalna?
Szerintem igen.
Meg hol max. 4 db indító tartozik hozzájuk, hol 6 db.
A hivatalos anyagban "up to 6 launcher" szerepel, tehát max. 6db, aztán gondolom költségcsökkentésként a rendszeresített osztályoknál csak 4db indító jármű van. -
#84317
Meg hol max. 4 db indító tartozik hozzájuk, hol 6 db. -
#84316
Namost a SAMP-T nekem kicsit homályos.
Eszerint egy radar van egy üteghez.
A videóban meg érdekesen fejezi ki magát, hogy 1 fire control group van. Aztán később 3 fire control vehicle-re vonatkozik. Most akkor itt a FCG-nek a három járművére utalna?
Az is muris, hogy a rendszerről elég ellentmondó számszerű adatok vannak, hogy 10, hol 16 célcsatornás, hol 10 km, hol 25 km-re telepíthetőek szét az indítók.
Érdekes, hogy mind a Vityáz, mind a SAMP-nál elvileg fejleslik a több radaros üzem, de a NASAMS-sal ellentétben egy radart használnak és a nagyobb HMZ miatt valójában inkább valahol a klasszikus rávezető állomásos és rávezető állomás nélkül között vannak félúton.
Mindhárom rendszernél radarok ARM érzékenyek, a NASAM-nál a Sentinel radarok X sávosak, ahogy az Arabel radar is, legfeljebb a Vityázé can 3GHz táján 6-10 GHz helyett. Ellenben a horizont alá tüzelési képesség erősen valószínűleg látszik az összesnél. -
#84315
Nem volt, köszi! :) -
Drubowski #84314 Nem tudom hogy volt-e a topicban, de nekem új: MALI : Opération Serval, rahedli kép a franciák 2013-as hadműveletéről.
