94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#84535
Vs. F-104G
1971 után 20 gép / 100k óra alatt tudtak maradni és a kezdei pocsék átlagot görgetve pár év múlva ez alatt maradtak. Egyedól az MF változat volt ennél jobb itthon.
![]()
-
#84534
Lövésem sincs. -
fonak #84533 A bisz A-nál a legkisebb a darabszám és a repült óra is, így könnyebben torzulhatott a statisztika. Más üzemeltetőknél is ilyen esendő volt? -
#84532
MiG-21 itthon.
MiG-21 F-13 80 db
67 643 óra
29 db veszteség
43,2 gép / 100 ezer óra.
36%-os veszteség.
MiG-21 PF 24 db
37 409 óra
7 db veszteség
18,9 gép / 100 ezer óra.
29%-os veszteség.
MiG-21 MF 50 db
83 207 óra
9 db veszteség
10,8 gép / 100 ezer óra.
18%-os veszteség.
MiG-21 bisz A 15 db
18 728 óra
7 db veszteség
36,8 gép / 100 ezer óra.
46%-os veszteség. (az igen...)
MiG-21 bisz AP 47 db
69 885 óra
13 db veszteség
18,6 gép / 100 ezer óra.
27%-os veszteség.
MiG-21 UM 27 db
41 676 óra
6 db veszteség
14,3 gép / 100 ezer óra.
22%-os veszteség.
Baromi érdekes a csökkenő tendencia az MF-ig, aztán a bisz A katasztrofiális és a a bisz AP is csak PF szinten ért el.
Ez alapján az F-104G statisztikája nemhogy nem katasztrofális, hanem hízelgő. Majd este felrakom azt is.
-
#84531
fedélzeti videó
ezt gyorsan kiadták -
Drubowski #84530 Hosszabban:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához! -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#84529
A videó aláírásából ferdítve:
A "Zapad-2017" hadgyakorlat keretében a Szentpétervárhoz közeli Luzinszky gyakorlótéren történt incidensben egy Ka-52 véletlenül indított levegő-föld rakétákat. Két ember kórházba került az incidens következményeként. Az incidens nem sokkal az előtt következett be, hogy Putyin kilátogatott volna a gyakorlótérre. -
#84528
Krisztusom...
-
#84527
Nagyon röviden, a többit remélhetőleg karácsonykor már olvashatod. Ez is idézet lesz a műből.
A Patriot a HAWK-hoz képest nem csak az automatizáltság terén, hanem a célcsatorna és tűzcsatorna mennyiség terén is hatalmas előrelépést jelentett, továbbá a megsemmisítési zóna is nőtt, 35-40 km-ről 68 km-re. A rendszer szimultán célleküzdési képességgel rendelkezik annak ellenére, hogy csak egyetlen célfelderítő és tűzvezető radarral bír.
A TVM vezérlési módszerrel lehetővé vált egy időben 8 db célra 16 db rakétát rávezetni, de ebből csak 3 db rakéta lehetett végfázisban, ami a rávezetés utolsó néhány másodpercét jelenti, amikor folyamatosan szükséges megvilágítani a célpontokat a tűzvezető radarral. Ezt azt jelenti, hogy akár 16 db rakéta is úton lehet 8 db célpont felé, de a néhány másodperces TVM végfázis szakaszban egyszerre csak 3 db rakéta lehet. Ezért (is) szükséges a teljesen automatikus üzem, mert nincs olyan operátor, aki képes lenne a beérkező célokat rangsorolni a megsemmisítés szükséges sorrendjében és megadni, hogy a radar mikor melyik célt világítsa meg tűnyalábokkal.
A célokat nem a távolságuk vagy a sebességük, hanem az elfogásra rendelkezésre álló idő alapján kell rangsorolni, ami a cél sebességéből, távolságból és irányából számítható. Ez még repülőgépek esetén is megoldhatatlan feladat egy ember számára, erre rakódik rá még a célok megsemmisítésének fontossági sorrendje is (pl. ballisztikus rakéta fenyegetés), ahol azt is figyelembe kell venni, hogy az adott ballisztikus rakéta várhatóan hová csapódik be (sivatagba, vagy fontos védett objektumba). A valóságtól egyáltalán nem elrugaszkodott eset, hogy akár százas nagyságrendű céljel látható a kijelzőn. Az operátor a számítógép segítsége nélkül képtelen lenne arra, hogy a fenti helyzetekben megítélje azt, hogy mikor mire tüzeljen a rendszer.
A régebbi két célcsatornás HAWK osztály vagy az egy-célcsatornás szovjet légvédelmi rendszerek osztályai a Patriot rendszerhez képes szinte véletlenszerűen dolgoztak. A rendelkezésre álló pillanatnyi helyzetkép alapján, parancsnoki utasításra támadtak egy célt amíg le nem lőtték, ki nem fogytak a rakétából, esetleg az osztályt nem lőtték szét, amennyiben az nem függesztette fel a légvédelmi rakéta rávezetést érzékelve a „radargyilkos” rakéta közeledését. (Az AVR rendszerek ezen segítettek az szovjet-orosz oldalon, lásd később.) A Patriot ehhez képest a fent ismertetett módon, szoftveres matematikai algoritmusok segítségével határozza meg a leküzdendő célokat az emberhez képest villámgyorsan akár 100-as nagyságrendű cél esetén is.
A rendszer képes a bejövő radargyilkos rakéták önvédelmi lelövésére is. A MIM-104A rakétával a maximális célsebesség 1100 m/s.
A rendszer a hálózatos felépítése miatt, több osztály (FU) ICC-n keresztül képes kiháromszögelni a zavaró célokat, de az ICC akár távolról is képes az egyes FU-k megsemmisítendő cél listáját (to be engaged queue, TBEQ) módosítani, ha ezt a légihelyzet megkívánja, és az összesített helyzetkép alapján úgy dönt a zászlóalj parancsnoka. A Patriot a honi légvédelemnél jóval dinamikusabb környezetben egészen más minőségű helyzetkép összeállítására képes, mint az korábban lehetséges volt akár a SAGE rendszerrel is.
Az ICC-ben is az ECS-hez hasonlóan három kezelő foglal helyet. Ami azt jelenti, hogy szélsőséges esetben az egész Patriot zászlóalj tűzereje felett mindösszesen kettő ember (meg a rádiós, és a szoftver) rendelkezik. Egészen elképesztő szintű tűzerőt központosíthat a rendszer néhány ember kezében.
Patriot osztály számára a cél prioritizálást az ICC végezte, mint a Volhov/Nyeva osztályok számára a Vektor/Szenyezs ezred szintű AVR, vagy mint a PBU ezred/dandár szintű vezetési pont az Sz-300 rendszernél, lásd később. Bár az ECS-ek képesek egymással kommunikálni és ebben koncepcionálisan eltérnek az Sz-300-tól, ez pusztán valós idejű adatmegosztást jelent, de nincs közöttük alá/fölérendeltségi viszony. Két ECS képes egymással cél információt megosztani, de egyik ECS sem bírálhatja felül a másik megsemmisítendő célok listáját. (to be engaged queue, TBEQ).
A Patriot alapvetően két féle üzemmódban működhet fél-automatikus vagy automatikus üzemben. A két módszer szinte megegyezik, az egyetlen eltérés a működési ciklusban zöld illetve ciánkék színnel van jelölve, a zöld fél-automatikus, a kék az automatikus harci munka közti eltérést mutatja. A komplexum működési ciklusa tehát a következő:
• RS (Radar Station) felderíti, majd követésbe veszi a célt. (esetleg másik Patriot osztálytól, AWACS-tól, vagy NAVY AEGIS rendszertől adatkapcsolatok keresztül megkapja)
• Elemzi hogy a cél követi-e az aktuális hadműveletben megszabott légi folyosókat, illetve veszélyeztet-e az előre beprogramozott védendő objektumokat.
• IFF ellenőrzést hajt végre, aminek eredménye lehet;
o True friend (saját gép, IFF mód-4 válasszal)
o Special Friend, Friend (saját gép)
o Assumed friend (feltételezett saját gép)
o Unknown (ismeretlen cél)
o Hostile (ellenséges cél)
• A cél kinematikai pályájából megállapítja hogy az;
o ABT (Air Breathing Target, légi cél)
o SOJ (Stand Off Jammer, zavaró cél)
o ARM (Anti-Radiation Missile, „radargyilkos” rakéta)
o ARMC (Anti-Radiation Missile Carrier, „radargyilkos” rakétát indító repülőgép)
o TBM (Tactical Ballistic Missile, ballisztikus rakéta)
• Kiszámolja, hogy a cél jelent-e követlen fenyegetést a Patriot ütegre: Self Defense Threat
• Kiszámolja, hogy a TBM (ballisztikus cél) jelent-e követlen fenyegetést beprogramozott védendő objektumokra
• A célt grafikusan ábrázolja a TCO/TCA képernyőjén.
• TCA az ellenséges célt kijelöli a egerével, és megnyomja az ENG gombot (S/I) (Ez a zöld színű szöveg)
• A célt a szoftver automatikusan kijelöli megsemmisítésre (Ez a cián színű)
• A cél felkerül a TBEQ (To Be Engaged Qeue) listára, ami a megsemmisítésre kijelölt célok sorrendjét tartalmazza.
• A rendszer eldönti az ideális indítási pillanatot, indítóállványt, és rakéta típust, ezekbe a kezelőknek már nincs beleszólásuk.
• A rendszer indítja a rakétát(kat) majd elemzi a találat eredményét, esetleg dönt újabb indításról.
A rakétákat a következő módon indíthatja a rendszer:
Shoot look shoot
Jellemzően légi célok ellen ez a módszer használatos. Egy célra egy rakéta indítása. A rakéta célpont közelébe érése és a találat kiértékelését követően indít újra ugyanarra célra a rendszer, ha szükséges a találat elmaradása miatt. Az automatikus üzem esetén ezt használja a Patriot.
Ripple
Két rakéta indítása történik 4,2 másodperc eltéréssel, ez eltérő vagy azonos indítóból (LS) is lehetséges, ezek a 4,2 másodperces indítási szekvenciák ismétlődnek (egy adott időn belül.) Ez akkor kívánatos amikor több, kötelékben repülő célpont szimultán célleküzdése szükséges. Ekkor az első találat után a második rakétának van ideje a kötelék következő gépére átállni, amennyiben az első célpont megsemmisült.
Salvo
Két rakéta indítása történik 1,2 másodperc különbséggel. Erre akkor van szükség, amikor egy célpontot nagyon magas valószínűséggel kell megsemmisíteni, jellemzően ballisztikus rakéták – különösen, ha atomháború esete áll már fent – vagy közeledő „radargyilkos” rakéták ilyen célok. Ez a legkevésbé kívánatos üzemmód akkor, amikor nagyszámú célpont van, mert az osztály így hamar kifogyhat a rakétákból.
A felsorolt képességek, üzemmódok és funckiók után érdemes megjegyezni, hogy a Patriot számítástechnikai igényét a ’70-es évek végén ’80-as évek elején egy kétmagos, 6MHz-es redundáns processzor biztosította szintén redundáns 2x256 kbyte memóriával. Viszonyításképpen az 1982-ben piacra dobott Commodore 64 számítógép 1 MHz-es órajelű processzorral és 64 kbyte RAM és 20 kbyte ROM memóriával rendelkezett.
A MIM-104A rakéta maximális célsebessége 1100 m/s volt, ami azt jelenti, hogy legfeljebb a harcászati ballisztikus rakéták egy igen szűk spektruma, nagyjából a maximum 150 km-es hatótávolságú ballisztikus rakéták ellen volt hatásos, de azok ellen is inkább csak önvédelmi funkcióval. Az osztály nem a környező csapatokat vagy objektumokat, hanem saját magát védte meg (egy VSz elleni háború esetén atomtöltetű) ballisztikus rakéta támadás ellen. Elvi lehetősége természetesen megvan az ilyen alkalmazásnak is, de ebben az esetben a találat valószínűsége a gyakorlati tapasztalatok szerint nagyon alacsony.
![]()
Az aerodinamikai fékezéssel bíró ballisztikus rakéták pályája.
(TTFL = time to first launch, TTLL = time to last launch)
A ’80-as évek végén a szovjet oldalon megjelent OTR-23 Oka és a 2000-es évek közepén érkező 9K720 Iszkander ballisztikus rakéták újfajta kihívást jelentettek a Patriot számára. Nem csak a nagyobb célsebességük miatt, hanem azért, mert nem tisztán ballisztikus pályán közeledett a rakéta, hanem a végfázisban „törést” vittek be a pályájukba azzal, hogy aerodinamikai fékezésre voltak képesek.
Ezzel a Patriot számítógépét meg tudták zavarni, mert a becsapódási pont a Patriot osztályhoz közel változik meg ezzel felborítva a TBEQ rangsorolást és a rakétaindítás folyamatát. Amennyiben a rendszer nem elég gyors, akkor elfogó rakéta indítására nincs már lehetőség, vagy amennyiben már indult korábban a ballisztikus rakétára, akkor az a rakéta valószínűleg kárba vész, hiszen a közel ballisztikus pályán mozgó légvédelmi rakéta számított elfogási pontja eléggé megváltozik, emiatt új rakéta indítása szükséges.
Természetesen a változó fenyegetésre a rendszer továbbfejlesztése során új program verziókkal illetve rakétákkal reagáltak.
-
#84526
imhol... -
JanáJ #84525 " Az Oka és Iszkander pályatörése is ezen alapszik, hogy a Patriot TBEQ-ját szétbarmolja azzal, hogy a lehető legkésőbb piszkál ebbe bele. Csak azok nem klasszikus BM-ek, mert képesek végfázis manőverezésre is. Persze a mai szoftverek mellett ezekre is fel lehet készíteni a rendszereket főleg úgy, hogy 198x évek óta azért a számítástecnikai háttár is nőtt."
Ezt fejtsd ki kérlek. A repülés melyik fázisában töri meg a pályáját? Még a végfázis előtt? -
#84524
Attól függ milyen pontossággal akarod, mert mindennek van mérési hibája. Egy ballisztikus parabola pályának a végpontja a legelméletibb közelítéssel két pontból számolható. A bibi az, ha ezek egymáshoz közel vannak és a mérési hiba nagy, akkor a végén a célterületre baromi nagy hibával rendelkező területet kasz. Ezért van az, hogy amikor bejelntik, hogy XY aszerodiát vagy új bolygószerű izét találnak, akkor bizony várni kell, hogy a pályára mondjanak valamit....
A BM gyorsítás alatt tudtommal már eleve kijelöli a pálya végpontját, de ha ez nem így van, akkor bizony meg kell várni a hajtómű kiégést és akkor onnantól valóban Newton kezédben van a dolog. Minél hosszabb és több ideig mérnek rá annál biztosabb a dolog. Emelkedő fázisban egy 100 km-es kör szerintem simán számolható, mert azért határozott jellege van az egésznek. Az, hogy akkor néhány km-es célterületet te meghatározz, ahhoz picit több idő kell. Az Oka és Iszkander pályatörése is ezen alapszik, hogy a Patriot TBEQ-ját szétbarmolja azzal, hogy a lehető legkésőbb piszkál ebbe bele. Csak azok nem klasszikus BM-ek, mert képesek végfázis manőverezésre is. Persze a mai szoftverek mellett ezekre is fel lehet készíteni a rendszereket főleg úgy, hogy 198x évek óta azért a számítástecnikai háttár is nőtt.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.09.19. 10:06:30 -
F1End #84523 Azt egyébként mennyi idő megállapitani, hogy milyen pályán fog haladni a rakáta? Elvileg amig be nem fejezi a gyorsitást maximum az irányt lehet tudni, nem? -
Kurfürst #84522 Mert elviekben lehetne úgy is Csendes-óceánra lőni, hogy Szahalin felett repüljön át... Csak az meg már atomhatalom... Érdekelné az oroszokat ez?
Blyat! Piros gomb lenyom, probléma és Észak Korea örökre elfelejt.
Utoljára szerkesztette: Kurfürst, 2017.09.18. 21:25:18 -
#84521
+ Japán nem támadhat.
Gondolom ha a röppálya a területükre mutatna leradíroznák az égről valahogy.
Arra jó, hogy a szintidőket lefaragják és optimalizálják a műveleteket egy esetleges "éles" helyzetre készülve. -
#84520
Nincs olyan egyezmény, amely a ballisztikus rakéták tesztelésére vonatkozik, természetesen igyekeznek azért a "saját" felségterületükön belül, vagy SLBM-ek esetében a nyílt óceánon tartani.
Amúgy szvsz direkt Japán felett lőnek át az Észak-Koreaiak, pontosan tudják, hogy azzal az Egyesült Államok egyik szövetségesének intenek be, miközben Japán területén ugye amerikai bázisok is vannak... -
#84519
A válasz egyszerű. Nincs értelme lelőni, amíg nem az ország felé tart. A rossz pillanatban tett lelvöéssel pont azt érnék el, hogy csak a roncsok zunannak az országra.
BTW a rakéta pontos pályája merre ment? Hol repült át Japán felett? Mert elviekben lehetne úgy is Csendes-óceánra lőni, hogy Szahalin felett repüljön át... Csak az meg már atomhatalom... Érdekelné az oroszokat ez? Van egyáltalán erre bármilyen egyezmény, hogy hogyan "illik" BM tesztet csinálni? Na nem mintha ÉK bármit aláírnia... -
#84518
Az SM-3 Block IIA MRMB esetében mindhárom fázisban bevethető, Japán bír továbbá Patriot PAC-3-al illetve SM-3 Block IA-val is, amelyek végfázisban bevethetőek. -
_rudi #84517 Ha Japán megpróbálna lelőni egy olyan É. Koreai rakétát ami átrepül a feje a.) semmi haszna nem lenne belőle, b.) magának okozna kárt.
a.) ha a gyorsítási szakasz után a világűrben próbálná meg elfogni semmit nem érne el vele. Még ha el is találják a rakétát a roncsok a gravitáció törvényének engedelmeskedve így is - úgy is átrepülnének a feje felett és kicsit nagyobb körben de kb. u.ott csapódnának az óceánba ahol elfogás nélkül.
b.) ha a gyorsítási szakaszban próbálják elfogni az indított rakétát akkor nagyon ügyesnek kell lenniük. Egy ilyen 3000-4000 km hatótávolságú folyékony hajtóanyagú rakétának kb. 190-200 sec.ig megy a hajtóműve. Ha rossz időpillanatban szakítják meg a gyorsítást a roncsok (esetleg a robbanófej) nem fognak elrepülni Japán felett hanem pont Japánra fognak esni. Ahhoz hogy a roncsok még Japán előtt vizet érjenek kb. egy nagyon szűk tartományban (szerintem kb. 100 sec.) kellene beavatkozniuk. Ennyi idő alatt észlelni kell az indítást, nyomon kell követni a rakétát (kiszámolni a pályáját), ha úgy ítélik meg hogy el lehet/kell fogni akkor a parancsnoki láncnak engedélyezni kell az indítást, a rakétát ki kell lőni és annak még célba is kellene érnie. Még leírni is több időbe telik mint amennyi idő rendelkezésre állna az egész feladatra...
Amíg nem észlelnek olyan rakétát ami ténylegesen veszélyezteti japánt addig jobb ha nem csinálnak semmit. Ha meg találnak majd egy ilyet azt megpróbálhatják a rendelkezésükre álló eszközökkel végfázisban elkapni. -
#84516
Az SM-3 Block IIA, ami az US NAVY és a JSDF NAVY állományában is megtalálható képes lehet egy közép-hatótávolságú rakéta lelövésére, mint amilyenről itt is szó van. Hogy miért nem lövik le? Ezt csak tippelni lehet.
Lehet katona-politikai oka, mert ha nem sikerül elkapni a rakétát, az hatalmas blama lenne a rakétavédelmi képesség megítélésének értelmében.
Lehet pusztán politikai oka, mely szerint amíg nem jelent veszélyt, nem bántják a rakétákat. Ennek lehet egyfelől stratégiai hozadéka, mert többet tudhatnak meg az Észak-Koreai rakétákról a pályájukat elemezve, mintha félúton szétlövik. Másfelől lehet, hogy inkább abban reménykednek, hogy a rakéta magától felrobban út közben, így inkább az Észak-Koreai rakétaprogram rossz állapotára mutatna rá.
Lehet katonai-gazdasági oka is, hiszen egy SM-3 Block IIA ára jelenleg 14-16 millió dollár közé tehető, és amíg az Észak-Koreai rakéták pályája nem Japán területére csapódna be, addig felesleges pazarlás lenne kísérleti és nem katonai rakéták lelövöldözése... -
#84514
HQ-17 (Kínai TOR másolat) éleslövészet:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
fade2black #84513 "F-35-re egyedül az a becslések szerint eddig elbasztak 400 milliárd dollárt"
Ez a 400b$ már egy jópár éves szám és a fejlesztés plusz a ~2400gép legyártásának összköltsége. btw ha rémítő számokkal akarsz dobálózni jó szám a program totál költsége amibe 2070ig mindent beleszámoltak és ezt 1.400b$+ra tippelik. Igen 20évnyi Orosz katonai költségvetés.
A DAS egyik előnye még mindig nem jött át. DAS Az én olvasatomban WVR harcban az F-35 a leg. Agyonveri az F-22t, Su-35öt, Su-57et.... mindent. Nem kell manővereznie WVRben. Indít rád akármilyen pozicióból is közelítesz.
Az US külker mérleg/Trade ballance rossz témához. példával jövök direkt: Amikor Kína exportál egy IPhonet USAbe akkor annak darabja 800$on van elszámolva. Miközben a Kínai hozzáadott érték mondjuk 30$. Szóval a trade balance mint szám magában nem sokat mond.
US adóság annyira problémás, hogy jellemzően 0% környékén mennek az US állampapírok. Az US adóság és a quantitative easing kapcsolatáról nem írnék ez mégiscsak HT forum.
Akármerre nézek minden ország nagyon komoly problémákkal néz szembe. Egy hete olvastam, hogy Kínában 2025re az eladott gépkocsik 20%a villlamos áram fogja hajtani és ezt a villamos áramot saját forrásból akarják megtermelni. 2040re pedig a 20%ot 100%ra akarják felfuttatni. Hogy fog ez a piacra és olyan országok gazdaságára hatni ahol az export 70%+a energiahordozó? És Kína tényleg csak az egyik ország ami ilyen irányba mozdul, Német, Franciao esetén (két nagy autógyártó nemzet) 2030as céldátumot rebesgetnek.
Ha pazarlás és US akkor amúgy az én két kedvencem a NAVY és az LCS és a Zumwalt. De, hogy ennyire hordozóközpontúak, vagy (még) nincs igazi LR ASM, vagy, hogy mért nincs AIPs DE tengólyuk nekem az is rejtély.... -
Drubowski #84512 SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához! -
#84511
G11K2 Demonstration – Aberdeen Proving Ground, MD 1990
-
#84510
The Astra Mk1 BVRAAM, now being developed by the DRDO’s Hyderabad-based Defence R & D Laboratory (DRDL), allowing IAF pilots to hit enemy aircraft up to 44km away and at altitudes of up to 20,000 metres. The follow-on Astra Mk2 will have a longer range of 80km. Once it is 15km from the target, the Astra Mk1’s on-board Agat-built 9B-1348E radar will pick up the target for terminal homing. When the target is within 5 metres, the Astra’s radio proximity fuse will detonate its warhead, sending a volley of shrapnel ripping through the targeted aircraft. A drawback in the Astra Mk1 remains its high weight. In comparison with the Astra Mk1’s 150kg, other BVRAAMs like the Derby weigh around 100kg only, while the Vympel R-77 weighs 175kg.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
![]()
-
#84509
Az indiai ASTRA BVR légiharc-rakéta teszteléséről két kép:
[spoiler][spoiler]![]()
![]()
-
#84508
Ez a SAAB Arexis EW rendszer érdekesen hangzik... -
F-35 By the Numbers
- videó -
DSEI 2017 News London UK Day 1
DSEI Day 3: Naval Zone
Inside Kazan Helicopters' production plant
Saab Mini Talk
Poking into a hornet’s nest - penetration of modern air defense systems
-
#84505
Az LVPT-sorozat partraszálló eszköznek megtette, de a szárazföldön... kevésbé. Az eredeti AAV-P7 eléggé megbízhatatlan volt, a karbantartása pedig az adott körülmények között nehézkes, ezért kellett az A1-ben gyakorlatilag a teljes erőátvitelt, motorral együtt lecserélni, plusz az üzemanyagtankot biztonságosabbá tenni, és így tovább.
Pont most szerdán történt egy AAV baleset Camp Pendleton-ban, amelyben 14 tengerészgyalogos és tengerész sérült meg, mikor kigyulladt a járművük, öten közülük kritikus állapotban vannak.
A LAV-25... nos, ez a program tekinthető valóban sikernek, és tényleg megemlíthettem volna. -
#84504
Szíriai Szu-22 lelövése autentikus forrásból...
+videón
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.09.15. 17:21:38 -
#84503
A LAV-25 és a AAV-P7/A1 nem voltak sikeresek? -
JanáJ #84502 Szerintem nagy átlagban sem hülyébbek az ő beszerzéseik. De személyi felszerelés kapcsán szerintem racionálisabbak. -
JanáJ #84501 Köszi. -
1995 FM 5-430-00-2 Planning and design of roads, airfields, and heliports in the . . .
-pdf
1986 FM-5-104-General-Engineering
-pdf
2001 PAVEMENT DESIGN FOR AIRFIELDS UFC 3-260-02
-pdf -
savaz #84499 A Magyar Nephadseregnek azok az egysegei eltek volna tul az elso atomcsapast, amelyek eljutnak az osztrak hegyekig. Mivel oda elvileg nem terveztek semmit ledobni, meg valoszinuleg atomakna sem volt (igazi viszont boven). Ezeknek akar 15 percet is adnek, az 5 perc az ugye az egesz hadero atlaga. A szolnoki hidon vonatozo harckoscizoknal meg kb. a nezd meg jol, mert tobbet ilyet sose latsz imondat ideje jutott volna.
Ebbol a szempontbol nem is volt akkora hulyeseg a Po alfold. -
#84498
Nem hinném, hogy az elnöki körhöz köthető ez. Egyszerűen miután 1947-ben sikeresen átvészelték, hogy felszámolják és beolvasszák őket az US ARMY illetve az US NAVY kötelékébe (egyébként ennek egyik élharcosa Eisenhower volt), ügyelnek arra, hogy jó politikai kapcsolataik legyenek, és megfelelő támogatásuk a törvényhozásban.
Ha teljesen őszinték akarunk lenni, akkor az V-22 és az F-35-öst leszámítva kevés olyan program van, amely valóban sikertörténet az USMC számára. Oké, ide lehet sorolni például az IAR-t illetve az AH-1Z és UH-1Y programokat, de kb. ennyi.
Látványos volt az Expeditionary Fighting Vehicle (EFV) bukása, amely jó paritásban lett volna az F-35 vagy a V-22 programmal, ie.: iszonyatosan jó képességekkel bírt, iszonyatosan drágán és iszonyatosan fájdalmas fejlesztési programja volt, sok kudarccal. Látványos az USMC mesterlövész fegyverbeszerzési hiányossága (az M40 szériát használják évtizedek óta, képtelenek nagyobb kaliberű mesterlövész puska beszerzésére jó ideje). Az EFV bukta után próbálkoztak a Marine Personnel Carrier (MPC) és az Amphibious Combat Vehicle (ACV) programmal, előbbit 2013-ban kaszálták el, és integrálták az ACV-be, utóbbi hosszú évek és több pálfordulás után most ott tart, hogy az Iveco SuperAV és az ST Engineering Terrex tesztelése folyik, jövőre választanak, és vásárolnak belőle 204 darabot 2022-ig...
![]()
Egy Terrex II és két SuperAV illetve két AAV az USMC tengerállósági tesztjén -
millerius #84497 A 21-nél a "máshogy készítették fel" a füves pályás üzemelésre azt jelentette, hogy le kellett csökkenteni a keréknyomást és a rugóstagok nitrogén-nyomását. -
Csak tippelek, de szerintem az előrenyomulós verziónál amikor lenyomták a piros gombot és a nyugati határnál a harckocsizók elindultak Ausztriába és ott szembe találkoztak az eleséges páncélosokkal, na valószínűleg innentől van az 5 perc számolva, gondolom. -
Értem én is, hogy ez egy valószínűleg kiragadott szám valami akkori fejtágító könyvből, de rémisztgetni jó volt.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A légierő a meghatározó erő Koreában
-link
eredeti orosz
- link
ha valakit érdekel akkor érdemes a fekete pontok mögötti link url-jét a googli fordítóba másolni, mert azok az egész oldalak hivatkozásai.
