690
-
Epikurosz #410 "Ez a klasszikus fizikai kép, ahol izgő-mozgó részecskék vannak. Egy fekete lyukban nincsennek részecskék. A hőmérsékletét a sugárzása alapján lehet definiálni."
A Nap felületének hőmérséklete kb. 4000 Kelvin fok.
Ezzel szemben ott legbelül több millió fokos hőmérséklet van. És a Nap mindig csak hűl.
A fekete lyuk viszont, ha mást nem, a környezetéből érkező fotonokat csapadába ejti, tehát állandóan hízik. Hasonlóképpen megeszi a neutrínókat (sötét anyag) is, na jó, pech, mert sem a fotonnak sem a neutrínónak nincs tömege, csak energiája, de a kettő egyenlő, és egymásba átalakul.
Amúgy meg Hawking aszongya, hogy közvetlenül az eseményhorizont alatt a fotonok körpályán mozognak. Akkor mégiscsak van ott bent mozgás? -
BiroAndras #409 "Nézd, nekem az a bajom, hogy a fotonsugár (elektromágneses tér) elgörbüléséből azt a következtetést vonják le, hogy a tér is elgörbül.
Érdekes módon, ha egy mágnes közelében mondjuk 50 km/h-val elhaladó ferromágneses mozgó jármú útvonala kicsit módosul, "elgörbül", ebből még nem vonják le azt a messzemenő következtetést, hogy a tér elgörbül."
A rel. elm. nem ennek a jelenségnek magyarázatára született. Az alapot a fénysebesség állandósága és a vonatkoztatási rendszerek ekvivalenciája jelenti. Matematikai formában ezt a Lorentz tranzformáció írja le, amit még az is megerősít, hogy a Maxwell egyenletekből is levezethető. A Lorentz trafóból meg már kijön az összes relativisztikus effektus. Ezt az elgondolást vitte tovább Einstein úgy, hogy a gyorsulást, és a gravitációt is hozzávette az elmélethez. És ezt sikerül tisztán elméleti úton megtennie! Olvastam a gondolatmenetét (be is linkeltem lentebb). Hihetetlen, hogy mennyire egyszerű az egész, gimnáziumi szintű matek, és egy kis képzelőerő elég e megértéséhez.
Miután megvolt az elmélet, jött az ellenőrzés. Előre megjósolta az általad említett elhajlást (ami azért lényeges, mert a klasszikus fizikától eltérő eredményt jósolt, és igaza lett). Valamint az elméletből pontosan kijött a Merkúr pályájának eltérése a klasszikus fizika által jósolttól. Továbbá megjósolta a gravitációs hullámok létezését, amit a közelmúltban sikerült csillagászati megfigyeléssel igazolni.
A spec.rel. jóslatait pedig sokkal egyszerűbb igazolni, pl. részecskegyorsítókban.
"A foton az elektromágneses tér hordozója, elgörbülése ennek a térnek az elgörbülését mutatja, legfeljebb."
Legalább, nem legfeljebb. Ha a fény görbül, az uyganúgy lehet a tér görbülésének az eredméyne is. Viszont nincs olyan modell, ami csak az elektromágneses tér görbülését írná elő. És valószínűleg nem is lehet, hiszen a feltevések szerint egyetlen alapvető erő különféle megnyílvánulásait látjuk (az elektromágneses és a gyenge nukleáris kölcsönhatások azonosságát már bizonyították is).
"A fizikai, háromdimenziós tér görbülete legfeljebb akkor lenne igazolható, ha a graviton oályamódosulását tudnánk megfigyelni, vagyis a gravitációs hullámok elgörbülését."
A gravitációs hullámok maguk is térgörbületek, így nincs értelme annak, amit mondassz.
"Mint tudjuk, a gravitont még nem tudtuk érzékelni, a gravitációnak is legfeljebb az erősségét tudjuk mérni (g), erővonalait nem."
Az erővonal segédfogalom, csak szemléltetésre való. A számításoknál mezőket használnak (ami azt jelenti, hogy a tér minden pontjához egy irány és egy erősség van rendelve). Ezt remekül ki lehet mérni, akár egy egyszerű ingával és egy órával.
"És ha meg is tudnánk mérni ezeket az erővonalakat, vektorokat, még akkor sem beszélhetünk a tér görbületéről, hisz a 3D-s tér nem = gravitációs térrel, legalábbis szerintem. (Miért is hagynánk ki belőle az elektromágneses teret, vagy a gyenge+erős kölcsönhatásokat közvetítő teret? Meg esetleg más, egyelőre ismeretlen tereket.)"
Ezt nem egészen Értem. -
IoIa #408 BiroAndras:
Nem vagy ájulásra hajlamos? Nem lepne meg, ha időnként elájulnál magadtól. Mellesleg nem a havas henrik fia/lánya vagy? Nem lepne meg.
Kis emlékeztető, amit - ha jól emlékszem - ebben a topicban írtál:
20 éve foglalkozol fizikával. Összevetve az adatlapoddal:
Életkor: 25-30 között
Neme: lány
Foglalkozás, hobby: Programozó
Hmmm.... Egy pillanatig sem probléma számodra, hogy hazudsz, igaz?
Nézzük csak:
Életkor: 25-30 között - vagyis 5-10 éves lehettél, amikor elkezdtél fizikával foglalkozni. Az 5 éves kor elég hihetetlen, hisz még iskolába sem jártál, valószínűleg a betűket sem ismerted. 10 éves korban pedig már kezdődik a fizika tanítása az általánosban... Nos, így mindenki sok éve foglalkozik fizikával...
Neme: lány - mint BiroAndras. Nem rossz. Melegklubokra jársz? Mikor volt a műtéted?
Foglalkozás, hobby: Programozó - nem a fizika? Aki fizikus, annak a munkája is és a hobbija is a fizika. Milyen fizikus vagy te?
Szerintem elvakult vagy. Kedvenc olvasmányaid közé tartoznak biztos a tudományos ismeretterjesztő könyvek, ezen belül is Einstein írásai és a kvantumfizika. Ezeket valószínűleg szóról szóra tudod, bemagoltad mint egy papagáj, és szajkózod vég nélkül. Önálló gondolat: zéró.
PS: a sok sületlenségre, amiket itt megint összehordtál nincs értelme válaszolnom.
PS2: az első diplomám már akkor megvolt, amikor még meg sem születtél...
PS3: Jánossi professzort személyesen ismertem, sokszor voltam nála (I. ker. Czakó utcában, ott lakott)... -
Epikurosz #407 ""Mindenesetre nagyobb kellene legyen a durranás, mint egy szupernova robbanása."
Miért?"
Azért, mert nagyobb tömeg robban fel, mint a szupernovák esetében. -
Epikurosz #406 "Gondolj bele, hogy te mit szólnál hozzá, ha a te munkádba szólna bele egy totál kívülálló. "
Én mondjuk elég toleráns vagyok ilyen esetben, nem vagyok szakmai soviniszta, mert értékelem az ún. lateral viewing-ot. Arra célzok, hogy ha mereszted a szemet, halvány csillagokat nem látsz meg, de néha a szemed sakában felvillannak.
A dilettáns sokszor nagyon lényeges pontokra tappint rá, amelyeket a szakmába beletemetkezett tudós nem vesz észre.
Mondjuk én az a típus vagyok, hogy elviselem a belepofázást, és én is beszoktam pofázni mások dolgába, de meggyőzhető vagyok. Nem is szeretem azt a szakértőt, aki nem nyitott.
(Csak egy példát mondok:
Kb. 15 évvel ezelőtt, miután foggyökérkezelés + korna kapcsán a doki jó megkínzott (akkor még tanársegéd volt a fogászai egyetemen), felvetettem neki, hogy szerintem az utóbbi 10 évben egyáltalán nem fejlődött a fogászat, mikor lesz az, amikor reprodukálni tudják a fognövesztést. Utaltam arra, hogy a szervezet 7 éves kor körül a tejfogak után új fogakat növeszt, ezt kellene reprodukálni. Nem olyan egyszerű az - monta ő, és ezzel csak egyet tudtam érteni. Mondjuk, én már akkor úgy képzeltem el a dolot, hogy minden emberből 7 éves kora körül kiműtünk parányi foggyökér-gyökér mintát, mélyfagyasztjuk, és utána idősebb korában csak felhasználjuk új fogak növesztésére. Mivel saját sejtekről van szó, kilökődés nincs. Nos, ma már tudjuk, hogy tényleg ez a követendő út - lásd őssejtek. Persze, még mindig nem értünk az út végére.)
-
BiroAndras #405 "Hawking H-bombák millióinak felrobbanásával egyenértékű energiáról beszél."
Az kozmikus mércével mérve lepkefing.
"Mindenesetre nagyobb kellene legyen a durranás, mint egy szupernova robbanása."
Miért?
"Tény, hogy ilyen állatot még senki nem látott."
Hawking is azt mondja, hogy csak nagyon speciális esetben láthatnánk.
"Eesetleg azoknak a robbanásoknak egy része, amelyeket szupernova robbanásnak vélünk ide sorolódna be?"
Azoknak a robbanásoknak jellemző tulajdonságaik vannak (méret, időtartam, stb.). Jó eséllyel azonosítható lenne egy fekete lyuk robbanás (exponenciálisan növekvő fényesség, aztán hirtelen vége). -
BiroAndras #404 "Az ember azt hinni, minél sűrűbb egy anyag, minél nagyobb a nyomás (gravitáció) annál nagyobb a hőmérséklete."
Ez a klasszikus fizikai kép, ahol izgő-mozgó részecskék vannak. Egy fekete lyukban nincsennek részecskék. A hőmérsékletét a sugárzása alapján lehet definiálni.
"lopkadodó"
Gondolom elírás, de nagyon tetszik! Vajon hogy néz ki az a lény, amit így hívnak? -
BiroAndras #403 "Érdekelne, hogy a garvitációt miképp magyarázza az általános fizika: a gravitáció keletkezése, működése, és a gravitáció megsemmisülése."
A rel.elm. szerint az anyag (és az energia) meggörbíti a téridőt, és ezt érzékeljük gravitációként.
A kvantumfizika szerint pedig mint minden kölcsönhatást, a gravitációt is részecskék (gravitronok) közvetítik. Ez így eléggé ellentmondásos, és jelenleg épp azon dolgoznak a fizikusok, hogy összeegyeztessék a két modelt. Van már egy elmélet, ami jónak tűnik, de még nincs igazolva. -
IoIa #402 Ezzel tökéletesen egyetértek. -
BiroAndras #401 "A másik baj az, h a tudomány alapkérdéseire csak elméletek vannak, melyekre a legkézenfekvőbb válasz van elfogadva."
Ha te birtokában vagy az "Egyetlen Örök Igazság"-nak, kérlek oszd meg velünk, egyszerű halandókkal.
"Ha valaki megkérdőjelezi a dogmává szilárdult elméletek helyességét, máris 1000 tudós (vagy magát annak tartó fórumozó)ugrik öklét rázva, és szentségtörést kiabálva..."
Már megint a régi nóta. Csoda, hogy csak most jött elő.
Érdekes dogmák azok, amik folyamatosan változnak, fejlődnek és néha csrélődnek. Némelyik "dogma" alig pár éves.
Kénytelen vagyok ismét leírni:
1. Egy elmélet akkor van elfogadva, ha alaposan igazolják a kísérletek. Utánna viszont már nagyon nem egyszerű kidobni, hiszen kísérletek eredményei nem változnak meg. Ha egyszer már igazolták az elméletet, akkor valami csúnya nagy tévedésnek kell történnie ahhoz, hogy mégis téves legyen. De hogy ezt is kivédjék, az a szokás, hogy az elmélet alapján előre megjósolják a döntő kísérletek eredményét, így rettentő kicsi az esélye, hogy hibás értelmezésről van szó. Ráadásul az elméletet utánna sokan használják is, tehát ha mégse jó, az gyorsan kiderülne.
2. Bizonyított elmélet sosem bizonyult még tévesnek. Viszont a kísérletek szükségképpen a avlóság egy véges tartományára korlátozódnak, tehát az elmélet érvényessége cask abban atartományban bizonyított, azon kívül leeht téves. És ekkor jön be egy új elmélet, ami az új eredményeket is leírja, de szükségképpen a régivel azonos eredményt ad a korábban is vizsgált esetekben (hiszen a régi kísérleti eredményekkel az új elméletnek is egyeznie kell). Tehát a régi elmélet továbbra is helyes marad. Pl. a newtoni fizikát máig széles körben alkalmazzák (az alma ma is leesik).
3. Ahhoz, hogy valaki jogosan kritizálhasson egy elméletet értenie is kell hozzá. Ez dogmatizmus, és nem a tudósok agyszüleménye, ez minden szakmában ugyanígy van.
Gondolj bele, hogy te mit szólnál hozzá, ha a te munkádba szólna bele egy totál kívülálló. És amikor dimplomatikusan közlöd vele, hogy ne pofázzon bele abba, amiről lövése sincs, akkor meg megkérdőjelezi a te hozzáértésedet.
Vagy képzeld el, hogy egy repülőgép gyár kirúgja az összes mérnökét, és helyettük felvesz egy önjelölt "szakértőt", aki állítása szerint mindenhez sokkal jobban ért.
Te felünél az ő gépükre? -
Epikurosz #400 "A rel.elm. épp azt mondja, hogy a tér és az idő is olyan dolog, hogy képes görbülni. De ha csak segéd fogalomnak tekintjük őket, akkor sincs gond a görbüléssel. Lehet úgy tekinteni, hogy olyan vonatkoztatási rendszert veszünk fel, amiben a lehető legegyszerűbbek a fizika egyenletei."
Nézd, nekem az a bajom, hogy a fotonsugár (elektromágneses tér) elgörbüléséből azt a következtetést vonják le, hogy a tér is elgörbül.
Érdekes módon, ha egy mágnes közelében mondjuk 50 km/h-val elhaladó ferromágneses mozgó jármú útvonala kicsit módosul, "elgörbül", ebből még nem vonják le azt a messzemenő következtetést, hogy a tér elgörbül.
A foton az elektromágneses tér hordozója, elgörbülése ennek a térnek az elgörbülését mutatja, legfeljebb.
A fizikai, háromdimenziós tér görbülete legfeljebb akkor lenne igazolható, ha a graviton oályamódosulását tudnánk megfigyelni, vagyis a gravitációs hullámok elgörbülését.
Mint tudjuk, a gravitont még nem tudtuk érzékelni, a gravitációnak is legfeljebb az erősségét tudjuk mérni (g), erővonalait nem.
És ha meg is tudnánk mérni ezeket az erővonalakat, vektorokat, még akkor sem beszélhetünk a tér görbületéről, hisz a 3D-s tér nem = gravitációs térrel, legalábbis szerintem. (Miért is hagynánk ki belőle az elektromágneses teret, vagy a gyenge+erős kölcsönhatásokat közvetítő teret? Meg esetleg más, egyelőre ismeretlen tereket.)
-
BiroAndras #399 "Valójában nincs szükségem arra, hogy birka módján szajkózzam az aktuális (és divatos) fő csapásirány állításait"
Te lökött ember. Épp arról van szó, hogy Hawking sem ezt szajkózza, hanem épp hogy azokon a dolgokon elmélekedik, amiket még nem tud leírni a fizika.
Nem értem, egyesek miért büszkék a tudatlanságukra.
"amik nagyon gyakran borzasztó nagy tévedések."
Pontosan mik a tévedések, és miért?
"Csak a saját realitásérzékemben és logikámban bízom."
Ezzel alapvetően nem lenne baj, csakhogy így kb. 1000 év múlva éred el a mai tudomány szintjét, ha nagyon okos vagy, és nagyon igyekszel.
Milliószor hatékonyabb mások eredményeit is felhasználni, megfelelő ellenőrzés után.
"A legmesszebbmenőkig sem érdekel az, hogy ha egy-két magolóművész és a tudatlanok szavalókórusa kánonban gyalázkodnak ezért."
Tudatlannak azt nevezzük, aki nemrendelkezik tudással. Márpedig épp most mondtad, hogy te elutasítod az emberiség évezredek alatt felhalmozott tudását, és csak a magad által összekapargatott morzsákat fogadod el. Szóval ki a tudatlan? -
Epikurosz #398 "De pont ezért a robbanás nem igazán jelentős kozmikus mércével mérve."
Hawking H-bombák millióinak felrobbanásával egyenértékű energiáról beszél.
Mindenesetre nagyobb kellene legyen a durranás, mint egy szupernova robbanása.
Tény, hogy ilyen állatot még senki nem látott. Eesetleg azoknak a robbanásoknak egy része, amelyeket szupernova robbanásnak vélünk ide sorolódna be? Nem tudom...
Egy másik helyen azt írja, hogy ha a feketlyuk-robbanások után maradó gammasugárzásokat felfedezik, akkor megkapja a Nobel-díjat.
-
Epikurosz #397 Oké, hát a szólás szabadságától, és Fricitől mit vársz? Az ő műsorában nem lehet tud. vitákat lefolytatni.
De a könyve talán érdekesebb...
Annyit megér esetleg, hogy elolvassa az ember. (?)
A köny borítóján különben nincs ott a szakmája, ezt én tettem ide ki, csípőből, hogy "En guarde!". -
BiroAndras #396 "No, egyvégtében elolvastam, de kicsit kiábrándított, mint Hawking könyvei általában. Túl sok a fantázia, kevés a "kézzelfogható" tény."
Ő az a fajta, aki két lépéssel a tények előtt jár. Nem fényesítgeti a fizika törvényeit, hanem újraírja őket. Szóval olyan, amilyen a tudomány útálók szerint egy elismert tudós semmiképp nem lehet.
"Mondjuk, a 78. oldalon elégedetten olvastam egy olyan fejezetcímet, hogy: A feketye lyuk robbanása"
Valószínűleg arról van itt is szó, hogy a fekete lyukak párolognak. És mivel a párolgás sebessége a tömeggel fordítottan arányos, a vége robbanás lesz. De ez nem azt jelenti, hogy egy nagy fekete lyuk fogja magát, és felrobban. Előbb összemennek, aztán robbannak. De pont ezért a robbanás nem igazán jelentős kozmikus mércével mérve.
"Ez nem térgörbület, uraim! Eccerűen arról van szó, hogy az ELEKTROMÁGNESES MEZŐ görbül el, extrém esetben egy gömb felületén felcsavarodik, de NEM A TÉR!"
Ezzel az a baj, hogy sokféle anyagra is igazolták a rel.elm. működését.
"A tér nem fizikai fogalom, kérem szépen, hanem metafizikai fogalom. Semmi köze az anyaghoz. Egyszerűen egy elméleti keret, amelybe a világegyetemet belepakoljuk, mi emberek, szóval egy elvont fogalom, amely az anyagi világban nem is létezik, tehát nem is görbülhet el."
A rel.elm. épp azt mondja, hogy a tér és az idő is olyan dolog, hogy képes görbülni. De ha csak segéd fogalomnak tekintjük őket, akkor sincs gond a görbüléssel. Lehet úgy tekinteni, hogy olyan vonatkoztatási rendszert veszünk fel, amiben a lehető legegyszerűbbek a fizika egyenletei.
"És, ha elméletről beszélünk, akkor ott már nem az anyagi világ törvényei a mérvadók, hanem a logikáé, vagy a racionális szellemvilágé."
De épp az anyagi világot akarnánk leírni az elméletekkel. -
Epikurosz #395 Azt írja Hawking:
"Egy néhányszoros naptömegű fekete lyuk hőmérséklete pusztán csak egy tízmilliomod fokkal van az abszolút nulla fölött."
Na, bumm! Az ember azt hinni, minél sűrűbb egy anyag, minél nagyobb a nyomás (gravitáció) annál nagyobb a hőmérséklete.
Hawking nyilván a fekete lyuk külső szemlélő által érzékelt hőmérsékletéről beszél. Ez ugyanaz, mint a lopkadodó esete, a külső szemlélő számára hidegnek tűnik, de bent ettől függetlenül lehet és van jó meleg. -
Epikurosz #394 Az inkriminált fejezet
Stephen Hawking: A mindenség elmélete c. könyvéből
<b>A fekete lyuk robbanása</b>
"Minél kisebb a fekete lyuk tömege, annál magasabb a hőmérséklete. Ezáltal ahogy a fekete lyuk veszít a tömegéből, hőmérséklete és a sugárzás sebessége
növekszik. Hogy mi történik akkor, amikor a fekete lyuk tömege nagyon kicsivé válik, nem világos, csak találgatni tudunk. <font color="#FF0000" face="Arial"><b>A legvalószínűbb, hogy teljesen megsemmisül egy hatalmas
kitörésben, mely hidrogénbombák millióinak felrobbanásához hasonló. </b></font><font face="Arial">Egy néhányszoros naptömegű fekete lyuk hőmérséklete pusztán csak egy tízmilliomod fokkal van az abszolút nulla fölött. Ez jóval a világegyetemet betöltő mikrohullámú háttérsugárzás 2,7
fokos hőmérséklete alatt van. Az ilyen fekete lyukak kevesebbet sugároznak ki, mint amennyit elnyelnek, még ha ez a sugárzás igen csekély is. Ha a világegyetem tovább tágul, a mikrohullámú háttérsugárzás hőmérséklete végül
valamelyik ilyen fekete lyuk hőmérséklete alá csökken, és az több energiát fog veszíteni, mint amennyit elnyel, tehát tömege csökkenni kezd. De mivel a hőmérséklete roppant alacsony, 10<sup>66</sup> évig is eltart, mire teljesen
elpárolog. Ez az idő sokkal hosszabb, mint a világegyetem kora, amely körülbelül 10<sup>10</sup> év."
Majd így folytatja:
"Ugyanakkor, mint azt az előző előadásban láttuk, lehetnek sokkal kisebb tömegű ősi fekete lyukak, melyek a szabálytalanságok összeomlásából keletkeztek a korai világegyetemben. Ezeknek a fekete lyukaknak sokkal magasabb a hőmérséklete, és sokkal erősebben sugároznak. Egy egymilliárd tonna tömegű ősi fekete lyuk élettartama durván a világegyetem korával egyezik meg. Az ennél kisebb ősi fekete lyukak már régen elpárologhattak, azonban az ennél kicsit nagyobb tömegűek még mindig sugározhatnak a röntgen- vagy gamma-tartományban. Ezek is fényhullámok, csak jóval rövidebb hullámhosszal. Az ilyen
fekete lyukak nem érdemlik meg a fekete jelzőt, valójában igen forrók, és tízezer megawatt teljesítménnyel szórják az energiát."
Ilyent még, tudtommal, nem figyeltek meg a csillagászok.
"Egy ilyen fekete lyuk tíz nagy erőművet tudna üzemeltetni, ha be tudnánk gyűjteni sugárzását. Ez azonban meglehetősen bonyolult feladat: a fekete lyuk egy hegy tömegével rendelkezik, ami egy atommag méretére van összepréselve. Ha a Földön lenne egy ilyen fekete lyuk, semmi nem állítaná meg, hogy a padlót áttörve a Föld középpontja felé essen, majd sebessége következtében folytassa mozgását a Föld átellenes pontja felé, amíg le nem csillapodna a Föld középpontjában. Az egyetlen hely, ahova a fekete lyukat elhelyezhetjük, ha
energiát akarunk belőle kinyerni, a Föld körüli pálya. Ide azonban csak úgy tudnánk elvonszolni, ha egy másik nagy tömeget mozgatnánk előtte, mely a gravitációs vonzásával irányítaná úgy, ahogy a szamár követi az orra elé
lógatott répát. Ez a megoldás azonban gyakorlatilag nem látszik megvalósíthatónak, legalábbis nem a közeljövőben." -
Epikurosz #393 "Ugye, ugye? Bár én nem olvastam a könyvet..."
lola!
Ne idegesíts megint.
Nem olvastad Hawking könyvét, de olvastál engem. ez majdnem ugyanaz.
-
BiroAndras #392 "Dr. Korom Gyula, belgyógyász-kardiológus"
Belgyógyász??? Ha Einstein akarná kivenni a vakbelem elszaladnék.
Elolvastam az interjút. Azt kaptam, amire számítottam: zéró információ, sok ködösítés. Amennyit mellébeszélt a srác, annyi idő alatt Einstein elmagyarázta volna az elmélete alapjait.
A "fizkus" meg akit megkérdeztek, szintén semmi értelmeset nem mondott. Szóval gyanús lett a fickó, és megkérdeztem a guglitól, hogy ki az. Persze megint csak helyes volt a megérzésem, nem sok köze van a tudományokhoz. -
BiroAndras #391 "Ugye az IC-k gyártását nem részecskegyorsítókban végzik? Nyugtass meg légy szíves, mert lehet, hogy azt is rosszul tudom :)))"
Nem. De a kvantumfizika mindenhol érvényes, nem csak a laborokban. -
BiroAndras #390 ""A lézer meg a kényszerített emisszió nevű jelenségen alapul, ami kvantumfizika nélkül nincs." - JAJ!!!! Ekkora mellébeszélést és csúsztatást!!! Az, hogy a kvantumfizikusok is vizsgálják, az nem azt jelenti, hogy kvantumfizika nélkül nincs."
Kvantumfizika nélkül még az energiaszinteket sem tudod értelmezni.
http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0112/nagy.html -
BiroAndras #389 "Ilyen nagyképű hozzáállást!!! A részecskeméret és a páz száz atom között nagyságrendi különbségek vannak!!!"
Ezen a szinten már bőven érezhető a kvantumfizika hatása.
"a kvantumfizika előtt is volt atommodell... Felesleges erőlködnöd."
Na nem mond. Több hajánál fogva előrángatott szabályt kellett alkotniuk hozzá, és nem is volt túl pontos.
- Nem tudták magyarázni, hogy 1 atompályán miért pontosan 2 elektron lehet.
- Nem tudták magyarázni, hogy egyáltalán miért vannak atompályák.
- Nem tudták magyarázni, hogy miért maradnak pályán az elektronok, amikor a klasszikus elektrodinamika szerint energiát kéne kisugározniuk, és így gyorsan a magba zuhannának.
- Nem tudták magyarázni a kémiai kötéseket.
- stb.
Ezzel szemben a kvantumfizika mindezekre egységes magyarázatot adott. Sőt, rendkívül pontos számításokat lehet végezni vele.
Hogy magyarázod klasszikus fizikával a következőket:
- Feketetest sugárzás. A klasszikus fizika szerint végtelen sok energiát sugározna minden test.
- Fotoelektromos hatás (fotocella). A termelt feszültség független a fény erősségétől, de függ a frekvenciájától.
- Kétréses kísérlet. A részecskék interferencia képet mutatnak.
- Alagút effektus.
- Spektrum vonalak.
- Spin.
- Pauli-féle kizárási elv.
- Miért számít duplán a spin a mágneses momentumban. Sőt, nem is duplan, hanem még egy picivel jobban. (és persze a szorzó értékét a kvantumfizika sok tizedes pontossággal megadja)
- Bizonytalansági reláció.
- Tökéletesen azonos körülmények közt is több lehetséges eredménye van bizonyos méréseknek. De nem akármilyenek, hanem néhány jól meghatározott érték.
- EPR kísérlet.
- stb. -
sonicXX #388 Érdekelne, hogy a garvitációt miképp magyarázza az általános fizika: a gravitáció keletkezése, működése, és a gravitáció megsemmisülése. Kérnék rá konkrét, nem lenézőslefikázós választ. Köszönöm. -
BiroAndras #387 "Írtál már millió bizonyításról is, ez most leapadt 100-ra :))"
Millió darab kísérlet. 100 különböző fajta. Nem bonyolult :)
"Tudod, ezek a bizonyítások nagyon nyögvenyelősek."
Vannak, akik értenek is hozzá, úgy nem bonyolult.
"Ha véletlenül elvégeznek egy kisérletet, észlelnek valamit. Aztán hogy azt miképp magyarázzák, az már más kérdés."
Tudod, akiknek ez a munkájuk, azok nem véletlenül kísérletezne, hanem teljesen szándékosan. És a kiértékelés a szakmájuk, elboldogulnak vele.
Egyébként, akinek 1-nél több működő agysejtje van, az képes felfogni az eredményeket. -
HUmanEmber41st #386 A másik baj az, h a tudomány alapkérdéseire csak elméletek vannak, melyekre a legkézenfekvőbb válasz van elfogadva.
Ha valaki megkérdőjelezi a dogmává szilárdult elméletek helyességét, máris 1000 tudós (vagy magát annak tartó fórumozó)ugrik öklét rázva, és szentségtörést kiabálva... -
IoIa #385 Ugye, ugye?
Bár én nem olvastam a könyvet...
Valójában nincs szükségem arra, hogy birka módján szajkózzam az aktuális (és divatos) fő csapásirány állításait, amik nagyon gyakran borzasztó nagy tévedések.
Csak a saját realitásérzékemben és logikámban bízom.
A legmesszebbmenőkig sem érdekel az, hogy ha egy-két magolóművész és a tudatlanok szavalókórusa kánonban gyalázkodnak ezért. -
Epikurosz #384 No, egyvégtében elolvastam, de kicsit kiábrándított, mint Hawking könyvei általában. Túl sok a fantázia, kevés a "kézzelfogható" tény.
Mondjuk, a 78. oldalon elégedetten olvastam egy olyan fejezetcímet, hogy: A feketye lyuk robbanása
Puff neki!
Különben szándékosan nem használtam idézőjelet, mert a könyvben sincs.
Hát, mit nem mondjak, még soha nem olvastam fekete lyuk robbanásról, csak pár héttel ezelőtt feldobtam itt a fórumon
(bele is csimpaszkodott aztán lola és mrzed000 keményen :-)), tehát ez nekem nem új.
Úgy néz ki, hogy a szellemnek van egy működési módja, és ugyanarra többen is rájönnek, függetlenül akár a tudományos apparátustól is. A bizonyítás persze más tészta.
Stephen Hawking írásában egyébként egyéb kifogásolnivalóm is van:
A fekete likakról úgy beszél, mint ahol a tér gömb alakban begörbül. ez ugye extrém esete a fénysugár eltérítésének. Azt már tudjuk, hogy távoli galaxisok fénye, ha áthalad egy közelebbi csillag mellett, elgörbül. Lencsehatás stb.
Napfogyikor is megfigyelték a jelenséget.
Tessék figyuzni, most mondom a lényeget:
Ez nem térgörbület, uraim! Eccerűen arról van szó, hogy az ELEKTROMÁGNESES MEZŐ görbül el, extrém esetben egy gömb felületén felcsavarodik, de NEM A TÉR!
A tér maga, köszöni szépen, jól van.
Persze, lehet nekem jönni azzal, hogy a tér, mint olyan, önmagában létezik-e vagy sem?
A tér nem fizikai fogalom, kérem szépen, hanem metafizikai fogalom. Semmi köze az anyaghoz. Egyszerűen egy elméleti keret, amelybe a világegyetemet belepakoljuk, mi emberek, szóval egy elvont fogalom, amely az anyagi világban nem is létezik, tehát nem is görbülhet el.
És, ha elméletről beszélünk, akkor ott már nem az anyagi világ törvényei a mérvadók, hanem a logikáé, vagy a racionális szellemvilágé. (Persze ott van emellett az irracionális szellemvilág is, de az - határozatlansági elv, káosz elméletek stb. ellenére - a valós világ magyarázatára nem alkalmas.)
No, erre pihenek egy kicsit.
(Jött az ápolónó, ha úgy tetszik.
)
-
#383
A mindenség elméletét én is most vettem meg/olvastam el, de asszem még egyszer-kétszer el kell olvasnom hogy meg is maradjon belőle valami a fejembe :)
A másik könyv amit szinte folyamatosan olvasok, az "A fizika világképe" címet viseli. Vaskos, nehéz könyv, tudományfilozófiától-matematika-káosz-etc. Majd otthon megnézem ki is adta ki. Nekem nagyon bejön. -
Epikurosz #382 Hoppá, most látom, hogy van az SG-n egy különv vitafórum erről -
Epikurosz #381 Andris!
Ma elsétáltam a könyvesboltba, mindjárt háromba is a Rákóczi úton.
Azzal a feltett szándékkal indultam el, hogy megveszem Hawking időtörténet folytatását (5K Ft.), de végül csak egy kisebb, de frissebb könyvét vettem meg: A mindenség elmélete (ez csak 2k, hiába na, fukar vagyok, és másikat majd kiveszem a könyvtárból).
DE, mnost jön a lényeg:
Megütötte a szemem egy másik könyv
Dr. Korom Gyula, belgyógyász-kardiológus: Einstein tévedett!
(Nem az ezoterika részben volt, hanem a tud. részben.)
Most rákerestem a neten, és ezt találtam:
A Szólás szabadsága műsorban elhangzott interjú szövege
Mi a véleményed erről, olvastad a könyvet?
Vagy vki van itt, aki kicsit is konyít a fizikához, és elolvasta? -
IoIa #380 Ezt nem értem. -
#379
Erre szokták mondani, hogy nem kell benne hinni ahhoz, hogy működjön? -
IoIa #378 Ugye az IC-k gyártását nem részecskegyorsítókban végzik? Nyugtass meg légy szíves, mert lehet, hogy azt is rosszul tudom :))) -
IoIa #377 "Mert meg lehet érteni a tranzisztor működését kvantumfizika nélkül is, csak éppen nem olyan szinten, hogy gyártani is képes legyél (pláne ilyen kis méretben)." - miért ne lehetne?
"A lézer meg a kényszerített emisszió nevű jelenségen alapul, ami kvantumfizika nélkül nincs." - JAJ!!!! Ekkora mellébeszélést és csúsztatást!!! Az, hogy a kvantumfizikusok is vizsgálják, az nem azt jelenti, hogy kvantumfizika nélkül nincs. Ha a zöldséges is vizsgálná, akkor zöldséges nélkül sem lenne? -
IoIa #376 Ilyen nagyképű hozzáállást!!! A részecskeméret és a páz száz atom között nagyságrendi különbségek vannak!!!
"Mellesleg atom modellünk sincs kvantumfizika nélkül." - a kvantumfizika előtt is volt atommodell... Felesleges erőlködnöd. Még a végén nem tudsz eleget dolgozni... -
IoIa #375 Írtál már millió bizonyításról is, ez most leapadt 100-ra :))
Tudod, ezek a bizonyítások nagyon nyögvenyelősek. Ha véletlenül elvégeznek egy kisérletet, észlelnek valamit. Aztán hogy azt miképp magyarázzák, az már más kérdés. Mint a statisztika...
A hiba egyébként a levezetésben van. -
plamex #374 "(egyébként mi a francról van szó? már nem is találom az eredeti állítást)"
Lassan már énse ... -
BiroAndras #373 "Sztem láttatlanban egy profról sem kellene azt sugallnod, hogy buta áltudós, ez valahogy téged degradál."
Nem látatlanban mondom, hanem az alapján, amit te mondtál a filmről. És nem állítom biztosra, csak gyanakszom.
"De ha ez jobban tetszik, előkeresem Hawking és tsai filmjét (mit is mond a témáról, merthogy elég rég láttam, és öregszem), no annak már csak hiszel ?!"
Az már érne valamit. Keresd! -
BiroAndras #372 "Viszont a naprenszer éppen orbitra került a SBH körül, tehát a nem ebbe az irányba kilökött SNova anyag máshol kell, hogy legyen. De hol? És hol a Snova maradványa?"
Ember! Minimum 5 milliárd év telt el azóta. Szerinted mi maradhatott meg? -
BiroAndras #371 "Viszont attól, hogy magábaszippantja a közel's távol összes anyagát igen, és mivel nem állíthatsz mindent orbitra körülötte, így a szívás elmélet szerint exponenciálisan növekvő sebességgel kellene a SBH felé tartanunk"
Csak az az anyag növeli a gravitáviót, ami a körpályán kívülről érkezik. De olyan nem nagyon van, hiszen egyenletesen húzódik össze az egész rendszer.
(egyébként mi a francról van szó? már nem is találom az eredeti állítást)
"A lokális sűrűsödés a globális sűrűsödéssel egyetemben éppenhogy egyenletes eloszlást generált volna, nem alakzatokat"
Nem, a sűrűsödés pontosan az egyenletes eloszlás ellen dolgozik.
"A hivatalos vélemény a gravitációs ár-apály elmélet tudtommal."
Link? Én sajnos nem találtam semmit.
"Azzal kezdtem, hogy a köd mérete pl 10x-ese a galaxisnak. A galaxis a közepén, egy fél galaxisnyi üres rész, ahonnan még elszippantotta a galaxis az anyagot, majd a köd (ahol a belső csomósodás miatt fialakult SNovák és napok keltette gravitáció már soknagyságrenddel nagyobb, mint a galaxisé, tehát ez a külső köd már nem zuhan a SBH felé -vagy lényegtelenül lassan-). Na az ilyesmit hiányolom én (és nem a körbe egy kis gyűrű, mert az is lehet kilökődés eredménye)"
Nem marad meg a köd, mert befelé húzza a gravitáció. Ha meg mégis elég távol lenne, akkor meg kialakul neki saját grav. centruma, és másik galaxis lesz belőle. Szerintem nem olyan bonyolult belátni, hogy nem maradhat meg semmilyen köd túl sokáig.