Rejtélyes kék csillagkorong egy fekete lyuknál
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#339
Mert nem vagyok VIP.
De bárki lehet, te is, ha küldesz egy emeltdíjas sms-t az SG-nek, cserébe rakhatsz nagyobb logot, választhatsz szint a most kék csíknak a neved mellett, csillagokat a neved mellé. A többit nemtudom, még mi jár mellé.
De bárki lehet, te is, ha küldesz egy emeltdíjas sms-t az SG-nek, cserébe rakhatsz nagyobb logot, választhatsz szint a most kék csíknak a neved mellett, csillagokat a neved mellé. A többit nemtudom, még mi jár mellé.
#338
<#action><#action><#action>
#337
Aha... és akkor neked pl. miért nincs 3 csillagod?
#336
Sehányad éves, mert már rég lediplomáztam...
Mellesleg a tranzisztor mûködését egy kicsit részletesebben tanultam, mint amit itt nagyon felületesen és konyhanyelven elõadtál.
De amit leírtál, annak még mindig semmi köze a kvantumfizikához...
Mellesleg a tranzisztor mûködését egy kicsit részletesebben tanultam, mint amit itt nagyon felületesen és konyhanyelven elõadtál.
De amit leírtál, annak még mindig semmi köze a kvantumfizikához...
#335
A csillagok a regisztrálás óta eltelt évek számát mutatja, és nem a fórumot jellemzi 😊
#334
Csak nem tudok lelépni....<#nyes>
Szóval TE villamosmérnök (is) vagy (hányad éves? :-))),szóval ez megmagyaráz néhány dolgot.
Mérnök szakokon néha elhanyagolják a jelenségek mélyebb okainak megismertetését,mert hisz ez nem szükséges a késõbbi munkához (amúgy ez logikus).
És ebbõl származik az,hogy azt hihetik néhányan hogy a tranzisztor mûködéséhez nem kell kvantum.
A helyettesítõ kép szerint,mely alapján a tranzisztort mint áramköri elemet számolni szokás,valóban nem kerül elõ a kvantum,de ha arra vagy kíváncsi hogyan is mûködik pontosan,noss az már kvantummechanika (félvezetõ tranzisztornál)....
Merthogy igazából az a kis kütyü egy három rétegben "szennyezett" félvezetõ egykristály.Van réteg melyben elektron többlet alahul ki,és van melyben hiány,a szennyezõ atomtól függõen.Ezután úgy áll be a szerkentyû,hogy az elektronok igyekeznek a lyukakat betölteni,illetve a lyukak is elektrongazdag vidékre szeretnek vándorolni,és beáll az egyensúly,az elektronnak ahhoz hogy mozogni tudjon,betöltetlen állapotba,sávba kell kerülnie,ehhez hõmozgás energiáját használja,tehát hõtõl ezért függnek a tulajdonságok.Bejátsza magát a tranzisztor egy egyensúlyi állapotba,lesznek részek ahol az elektron "szeret" lenni és ahhol nem,az elõzõek miatt.És ettõl olyanok a tulajdonságok,hogy ez a kis kristály hasznosítható számunkra.....,A villamosmérnök itt jön a képbe és rak össze ezekbõl jó kis éramköröket,hogy tudjunk fórumozni......<#smile>
De mostmár aztán tényleg mentem......
Szóval TE villamosmérnök (is) vagy (hányad éves? :-))),szóval ez megmagyaráz néhány dolgot.
Mérnök szakokon néha elhanyagolják a jelenségek mélyebb okainak megismertetését,mert hisz ez nem szükséges a késõbbi munkához (amúgy ez logikus).
És ebbõl származik az,hogy azt hihetik néhányan hogy a tranzisztor mûködéséhez nem kell kvantum.
A helyettesítõ kép szerint,mely alapján a tranzisztort mint áramköri elemet számolni szokás,valóban nem kerül elõ a kvantum,de ha arra vagy kíváncsi hogyan is mûködik pontosan,noss az már kvantummechanika (félvezetõ tranzisztornál)....
Merthogy igazából az a kis kütyü egy három rétegben "szennyezett" félvezetõ egykristály.Van réteg melyben elektron többlet alahul ki,és van melyben hiány,a szennyezõ atomtól függõen.Ezután úgy áll be a szerkentyû,hogy az elektronok igyekeznek a lyukakat betölteni,illetve a lyukak is elektrongazdag vidékre szeretnek vándorolni,és beáll az egyensúly,az elektronnak ahhoz hogy mozogni tudjon,betöltetlen állapotba,sávba kell kerülnie,ehhez hõmozgás energiáját használja,tehát hõtõl ezért függnek a tulajdonságok.Bejátsza magát a tranzisztor egy egyensúlyi állapotba,lesznek részek ahol az elektron "szeret" lenni és ahhol nem,az elõzõek miatt.És ettõl olyanok a tulajdonságok,hogy ez a kis kristály hasznosítható számunkra.....,A villamosmérnök itt jön a képbe és rak össze ezekbõl jó kis éramköröket,hogy tudjunk fórumozni......<#smile>
De mostmár aztán tényleg mentem......
#333
Az ilyen hozzászólásaidért kaptad a csillagjaidat? Nevetséges... Ez egyben a fórumot is jellemzi...
#332
Hányadszor szállsz ki?
A válaszod alapján egyedül a félvezetõk vezetési tulajdonságai tartozhatna a korábbi kijelentésedhez, de mivel a "klassz. modell ennél=hülyeség" marhaság, ezért tévedtél. A többi pedig részben kamu, részben másképp is magyarázható.
PS: ismét ki akarsz szállni?
A válaszod alapján egyedül a félvezetõk vezetési tulajdonságai tartozhatna a korábbi kijelentésedhez, de mivel a "klassz. modell ennél=hülyeség" marhaság, ezért tévedtél. A többi pedig részben kamu, részben másképp is magyarázható.
PS: ismét ki akarsz szállni?
#331
Ja,még egyet:Az atomok szerkezete (klassz. modell ennél=hülyeség),részecske-hullám kettõsség,határozatlanságból adódó furcsaságok,alagúteffektus,a spin,magfizikai tulajdonságok,H-atom leírása,félvezetõk vezetési tulajdonságai,sugárzás kvantáltsága.......,és még sokan mások,majdnem az egész modern fizika a kvantumra épül......Technológiából pedig:mikroelektronika,fotonika,manapság fejlesztett "plazmon technológia",nukleáris technológia.....stb,stb.
Ez csupán néhány példa a kvantumfizika jelentõségére......
Ezek után nem igazán állítható,hogy hülyeség lenne....
Na és most szállok ki....<#wave>
Ez csupán néhány példa a kvantumfizika jelentõségére......
Ezek után nem igazán állítható,hogy hülyeség lenne....
Na és most szállok ki....<#wave>
#330
Te meg ilyen egyszerû, mint a személyeskedõ buta hozzászólásod?
#329
A tranzisztor/dióda mûködéséhez semmilyen kvantummechanika nem kell. Szerinted miért is kell?
Véletlenül villamosmérnök (is) vagyok, amikor ezt tanultam annak idején, akkor nem volt szó ezzel kapcsolatban semmilyen kvantumfizikáról. De esetleg itt elõvezetheted a nagyképû kijelentéseid helyett.
Véletlenül villamosmérnök (is) vagyok, amikor ezt tanultam annak idején, akkor nem volt szó ezzel kapcsolatban semmilyen kvantumfizikáról. De esetleg itt elõvezetheted a nagyképû kijelentéseid helyett.
#328
Na lássuk,tudod-e hogyan mûködnek a félvezetõk,és a belõlük készült alkatrészek:dióda,tranzisztor...?,vagy a te géped elektroncsõvel megy...?
Vagy épp bármi konkrétumot tudsz a kvantummechanikával kapcsolatban,esetleg valamit cáfolni is tudnál?.....,Itt megteheted,csak írd le az érveidet.....
Na én most kiszállok ebbõl a meddõ vitából.....<#dumcsi>
Vagy épp bármi konkrétumot tudsz a kvantummechanikával kapcsolatban,esetleg valamit cáfolni is tudnál?.....,Itt megteheted,csak írd le az érveidet.....
Na én most kiszállok ebbõl a meddõ vitából.....<#dumcsi>
#327
lola, te tényleg lol vagy 😊
Repatarurgyán
#326
Senki sem kért rá, hogy írj ide. Különösen nem megalapozatlan tévhiteket, és tudományosnak mondott kamukat.
#325
Amit leírtál, annak csak kis része igaz.
#324
Kamu, és hamis
#323
Nem kellett volna "belepofáznod". Ha nem vetted volna észre, egy ezzel kapcsolatos hozzászólásra válaszoltam. Vagyis nem én kevertem ide. Miért okoskodsz mindig? Inkább idézgesd be a tankönyvedet, az jobban megy...
#322
Ez buta példa volt
#321
"Belepofázni" és okoskodni te szoktál. Egy csomó sületlenséget hordtál megint össze.
Milliónyi bizonyíték? Naneee!!!!
Véletlenül tudom, hogy mennyi a 90 nanométer. Én részecskeszintû méretekre gondoltam, ahhot ez a méret óriási.
Milliónyi bizonyíték? Naneee!!!!
Véletlenül tudom, hogy mennyi a 90 nanométer. Én részecskeszintû méretekre gondoltam, ahhot ez a méret óriási.
#320
Már hogyne mûködne! Nem tudsz olyat mondani, ami a klasszikus modellel ne lenne magyarázható. Ezt már egyszer korábban is elsütötted, akkor sem volt igazad.
#319
"Ez így volt Einstein elõtt. Azóta téridõ van." - van a nagy túrót. Nem fogadom el. Mint ahogy a levezetést sem (ami alapján a spec.rel. elmélet meg lett alkotva), mert hibás.
#318
Egyet értek. Ezek állatok... 😊
Ennyit írni egyszerre!
Bocsi, de nem fogom elolvasni. 😄
A közepét így is kihagytam. 😊
Ennyit írni egyszerre!
Bocsi, de nem fogom elolvasni. 😄
A közepét így is kihagytam. 😊
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#317
Asszem drasztikusan rövidülnének ezek a viták, ha nektek kéne megfizetni azt a kárt, amit a muka helyetti fórumozással a cégemnek okozok... 😊
#316
"Hogy láthatunk mi 12-13 milliárd éves galaxisokat (mármint akkori állapotukat)?"
Annyira öregeket szerintem nem látunk. De egyébként lehetséges, mivel valójában a fénynek csak visszafelé kell megtennie a távolságot. A 13Mrd évvel ezelõtt indult fénysugár még induláskor nem volt 13Mrd fényévre, csak töredékére.
Annyira öregeket szerintem nem látunk. De egyébként lehetséges, mivel valójában a fénynek csak visszafelé kell megtennie a távolságot. A 13Mrd évvel ezelõtt indult fénysugár még induláskor nem volt 13Mrd fényévre, csak töredékére.
#315
"Vagy a SBH körül keringõ plazmagyûrû, a kvazár robbanásszerû eltávolodása a SBH-tól (BBC-s film)"
Kezdem azt hinni, hogy sikerült kifognod valami áltudományos maszlagot. Ilyen sajnos elõfordul minden csatornán. Ezért jó ha az ember nem 1 forrásból tájékozódik (a sok olvasás különösen ajánlott).
Kezdem azt hinni, hogy sikerült kifognod valami áltudományos maszlagot. Ilyen sajnos elõfordul minden csatornán. Ezért jó ha az ember nem 1 forrásból tájékozódik (a sok olvasás különösen ajánlott).
#314
"A földnek ha jól emlékszem vasmagja van, de jelentõs a kéregben a nehézfém aránya is."
A csillagok tömegéhesz képest az légyfing.
"a) piszok nagy mázlink van, hogy a s.novától pont a galaxis forgásának irányába lökõdtünk ki"
A robbanás minden irányba löki szét az anyagot. Aból lesz egy szép köd, ami aztán esetleg más robbanások maradványával vegyülve újra összeállhat csillaggá, és bolygókká (A Nap 2. generációs csillag, más csillagok maradványai alkotják).
"e) és hol van az a sok f.lyuk, pulzár, neutroncsillag ami maradt a sok-sok s.nova robbanás után (mert olyan sok nincs)"
Elég sok szupernova van (a pontos számra nem emléxem, de meglepõen gyakoriak). ÉS ne feledd, hogy a naprendszer 5 milliárd éves, az univerzum viszont 13. Tehát 8 milliárd év volt a nehezebb anyagok felhalmozódására. Ezalatt több milliárd szupernova is lehetett a galaxisban.
A csillagok tömegéhesz képest az légyfing.
"a) piszok nagy mázlink van, hogy a s.novától pont a galaxis forgásának irányába lökõdtünk ki"
A robbanás minden irányba löki szét az anyagot. Aból lesz egy szép köd, ami aztán esetleg más robbanások maradványával vegyülve újra összeállhat csillaggá, és bolygókká (A Nap 2. generációs csillag, más csillagok maradványai alkotják).
"e) és hol van az a sok f.lyuk, pulzár, neutroncsillag ami maradt a sok-sok s.nova robbanás után (mert olyan sok nincs)"
Elég sok szupernova van (a pontos számra nem emléxem, de meglepõen gyakoriak). ÉS ne feledd, hogy a naprendszer 5 milliárd éves, az univerzum viszont 13. Tehát 8 milliárd év volt a nehezebb anyagok felhalmozódására. Ezalatt több milliárd szupernova is lehetett a galaxisban.
#313
"Miért nem pont ennek a tizedéig, vagy a százszorosáig?"
Mert minden idõpillanathoz tartozik egy energiaszint. És a gyorsítókban egy adott energiát tudnak elérni. Ezen kívül vannak bizonyos kulcs események (pl. a gyenge és az elekromágneses kölcsönhatás szétválása), amik szintén meghatározott energiaszintet képviselnek. Egyébként inkább az utóbbiak a fontosak, a tört másodpercek szerintem inkább arra valók, hogy a kutatást fizetõ politikusok is értsenek valamitaz egészbõl.
"És mivel az õsrobbanás is csak egy feltételezés, ahhoz elég gyenge, hogy csak ennyire tudják visszahasalni..."
Már megint...
Épp elég sok bizonyíték van az õsrobbanásra. Pl.:
- A kozmikus háttérsugárzás. Egyenletes eloszlás + kvantumfluktuációk (épp a megjósolt mértékûek).
- A galaxisok vöröseltolódásának távolságfüggése.
- A világegyetem kémiai összetétele (Sok H, kevés He, és némi kosz).
- Elméleti alap pedig a rel.elm.
- És még biztos van pár, de most hirtelen nem jut eszembe több.
Mert minden idõpillanathoz tartozik egy energiaszint. És a gyorsítókban egy adott energiát tudnak elérni. Ezen kívül vannak bizonyos kulcs események (pl. a gyenge és az elekromágneses kölcsönhatás szétválása), amik szintén meghatározott energiaszintet képviselnek. Egyébként inkább az utóbbiak a fontosak, a tört másodpercek szerintem inkább arra valók, hogy a kutatást fizetõ politikusok is értsenek valamitaz egészbõl.
"És mivel az õsrobbanás is csak egy feltételezés, ahhoz elég gyenge, hogy csak ennyire tudják visszahasalni..."
Már megint...
Épp elég sok bizonyíték van az õsrobbanásra. Pl.:
- A kozmikus háttérsugárzás. Egyenletes eloszlás + kvantumfluktuációk (épp a megjósolt mértékûek).
- A galaxisok vöröseltolódásának távolságfüggése.
- A világegyetem kémiai összetétele (Sok H, kevés He, és némi kosz).
- Elméleti alap pedig a rel.elm.
- És még biztos van pár, de most hirtelen nem jut eszembe több.
#312
"A 100%-osan bizonyított dolog = tény."
Akkor tények nem léteznek.
Akkor tények nem léteznek.
#311
"A tér egy alapfogalom, semmi köze a gravitációs térhez, vagy az elektromos térhez, amik valójában a térben lévõ, és ott leírható, kifejezhetõ jellemzõk. Az idõ pedig eleve egy bevezetett, vagyis nem létezõ segédfogalom, amivel a változások egymáshoz való viszonyát fejezhetjük ki. Ez hogy a bánatba tudna csavarodni?"
Kérdezd Einsteint. De komoylan, szerintem soha senki nem írta le olyan egyszerûen és világosan a rel.elm.-et, mint õ. http://www.bartleby.com/173/
Persze a megértéséhez el kell fogadni, hogy a valóság néha túlmegy a képzeletünk határain.
Kérdezd Einsteint. De komoylan, szerintem soha senki nem írta le olyan egyszerûen és világosan a rel.elm.-et, mint õ. http://www.bartleby.com/173/
Persze a megértéséhez el kell fogadni, hogy a valóság néha túlmegy a képzeletünk határain.
#310
"Egyébként a tudomány - legjobb tudomásom szerint - nem a vallás kérdéseire ad választ."
Ez most egyáltalán nem ide tartozik. Ne nyissunk itt is vallás vs. tudomány vitát.
Ez most egyáltalán nem ide tartozik. Ne nyissunk itt is vallás vs. tudomány vitát.
#309
"Nos, talán az egyik elsõ hozzászólásomnál írtam, hogy csökken a lambda (univerzumunk belsõ energiája). Hova tûnik ez a rengeteg energia???"
Ugyanaz az elmélet meg is mondja. Anyag keletkezik belõle. De nem ám a feketelyukakban, hanem éppen hogy a csillagközi térben mindenfelé. Teljesen logikus, hogy ahonnan az energia eltûnik (a tér összes pontja), ott keletkezzen belõle anyag.
Ugyanaz az elmélet meg is mondja. Anyag keletkezik belõle. De nem ám a feketelyukakban, hanem éppen hogy a csillagközi térben mindenfelé. Teljesen logikus, hogy ahonnan az energia eltûnik (a tér összes pontja), ott keletkezzen belõle anyag.
#308
"Ezek persze mind csak olyan lehethogy dolgok, lényegében légbõlkapott tippek. Annak viszont amit én leírok ott a modellje"
Mármint amiket te mondassz az a légbõlkapott. Milyen elméleti háttere van a modellednek? Milyen megfigyelésekre alapszik? Milyen jóslatait sikerült megfigyelésekkel igazolni?
Mármint amiket te mondassz az a légbõlkapott. Milyen elméleti háttere van a modellednek? Milyen megfigyelésekre alapszik? Milyen jóslatait sikerült megfigyelésekkel igazolni?
#307
Az univerzum valószínûleg jóval nagyobb mint amit belátunk. Csak nehéz tudni, hogy mennyivel.(mert volt amikor a tágulás a fénysebesség sokszorosával folyt. ez csak feltételezés, mert jó magyarázat sok mindenre, de nem bizonyított)
Szóval a 13 milliárd éves galaxis 13 milliárd fényévre van tõlünk.
Szóval a 13 milliárd éves galaxis 13 milliárd fényévre van tõlünk.
#306
"ez eleve determináltságot kell, hogy feltételezzen, vagyis nincs itt semmiféle határozatlanság."
Atomi szinten bizonytalanság, makroszkópikus szinten determináltság van. mit lehet ezen nem érteni?
Példa: 1 emberrõl nem tudod eldönteni, hogy Budapesten vagy vidéken lakik, de azt pontosan lehet tudni, hogy az ország lakosságának hány százaléka és a fõvárosban.
Atomi szinten bizonytalanság, makroszkópikus szinten determináltság van. mit lehet ezen nem érteni?
Példa: 1 emberrõl nem tudod eldönteni, hogy Budapesten vagy vidéken lakik, de azt pontosan lehet tudni, hogy az ország lakosságának hány százaléka és a fõvárosban.
#305
"Az elliptikus pályát meg sztem nem kell ezek után magyarázni (ami a volt egyszer egy köd kezdetû mesébõl elég nehezen magyarázható)"
Mi a gond vele? Ugyanúgy a forgás a lényeg, mint a galaxisoknál.
Mi a gond vele? Ugyanúgy a forgás a lényeg, mint a galaxisoknál.
#304
Nem tudom meg tudom-e fogalmazni amit kérdezni akarok, de megpróbálom. Hogy láthatunk mi 12-13 milliárd éves galaxisokat (mármint akkori állapotukat)? Alapfeltevés persze, hogy 13 milliárd éve volt õsrobbanás. Ha nem fénysebességgel távolodunk a központtól, akkor a 13 milliárd éve onnan jövõ fény már rég elhagyott minket (valamit nem értek, de ha a fénysebesség 10 %-ával is száguldanánk az univerzumban, akkor is max 2,6 Mrd fényévrõl láthatnánk bármit is, ami anyagból származik, mint pl a fény).
13 Mrd éve
A__________1,3Mrd__________(.)________1,3Mrd____________B
fényév BUMM!!! fényév
Lehet hogy fáradt vagyok és egyszerû a magyarázat, de most belegondoltam és nem jövök rá. Az a fél mell az õsrobbanás helye!
13 Mrd éve
A__________1,3Mrd__________(.)________1,3Mrd____________B
fényév BUMM!!! fényév
Lehet hogy fáradt vagyok és egyszerû a magyarázat, de most belegondoltam és nem jövök rá. Az a fél mell az õsrobbanás helye!
#303
Nem tudom honnan veszitek, hogy az õsrobbanás meg a minden galaxis közepén SBH van elmélet bozonyított lenne. Ezek csak (mostmár) elfogadott elméletek, mert sok dolog utal rájuk, nincs jobb stb.
#302
Egy puskagolyó,és bármi egyéb megtalálási helyének határozatlanságát az adott pontossággal ismert impulzusból könnyen ki lehet számolni,bizonyára innen tudja õ is....
#301
"Tudod az a nagy határozatlanság is egy nagy kamu. Ha igaz lenne, akkor az alma nem mindig esne le. De mindig leesik..."
Nem nyert. Kéretik mûvelõdni, vagy nem belepofázni.
A kvantumfizika köszöni nagyonis jól van. Einstein sem tudta megcáfolni, pedig évekig próbálkozott.
Szóval a dolog úgy mûködik, hogy csak az atomok szintjén érzékelhetõ a bizonytalanság. Ez egyszerûen azért van, mert a bizonytalanság mértéke nem arányos a mért mennyiséggel, hanem fix mértékû.
"A kvantumfizika is (bár lehet, hogy részecske szinten vannak másfajta törvényszerûségek, mint makroszkópikus szinten) csak feltételezések sora."
Milliónyi kísérlet igazolja a kvantumfizikát. Mellesleg a számítógéped nem létezne kvantumfizika nélkül (tudod mekkora az a 90 nanométer?).
"Egy rendszer, ha már alapjaiban sem határozott (bizonytalan), akkor magasabb szinten még határozatlanabbnak kéne lennie."
Tévedsz. A véletlenszerû bizonytalanságok ritka kivételektõl eltekintve kiátlagolódnak. Azt gondolom tudod, hogy egy pohár vízben levõ molekulák állandóan össze-vissza mozognak. Mégis a pohár víz nem megy sehová.
Nem nyert. Kéretik mûvelõdni, vagy nem belepofázni.
A kvantumfizika köszöni nagyonis jól van. Einstein sem tudta megcáfolni, pedig évekig próbálkozott.
Szóval a dolog úgy mûködik, hogy csak az atomok szintjén érzékelhetõ a bizonytalanság. Ez egyszerûen azért van, mert a bizonytalanság mértéke nem arányos a mért mennyiséggel, hanem fix mértékû.
"A kvantumfizika is (bár lehet, hogy részecske szinten vannak másfajta törvényszerûségek, mint makroszkópikus szinten) csak feltételezések sora."
Milliónyi kísérlet igazolja a kvantumfizikát. Mellesleg a számítógéped nem létezne kvantumfizika nélkül (tudod mekkora az a 90 nanométer?).
"Egy rendszer, ha már alapjaiban sem határozott (bizonytalan), akkor magasabb szinten még határozatlanabbnak kéne lennie."
Tévedsz. A véletlenszerû bizonytalanságok ritka kivételektõl eltekintve kiátlagolódnak. Azt gondolom tudod, hogy egy pohár vízben levõ molekulák állandóan össze-vissza mozognak. Mégis a pohár víz nem megy sehová.
#300
Egyetértek...
#299
Nem fogod elhinni,de a kvantumelmélet nagyon is bizonyított,és a számítógéped sem mûködne ennek kihasználása nélkül.....<#vigyor2>
#298
"Az idõ eleve egy segédfogalom, amit a változások leírásáhozhoz bevezettünk."
Ez így volt Einstein elõtt. Azóta téridõ van.
"Ha az õsrobbanás elõtt nem volt változás, akkor mitõl lett hirtelen õsrobbanás?"
Nem könnyû kérdés. Nem igazán tudunk elképzelni egy idõ nélküli világot.
Egy durva hasonlat:
Vegyünk egy videokazettát. A felvett filmbeli történéseknek van egy jól definiált ideje, ami a filmen belül tökéletesen úgy mûködik, mint a valós idõ. Azonban ennek az idõnek van egy kezdete, ami elõtt nincsen semmi. Nem lehet visszatekerni a kazettát az eleje elé. Nincs ott semmiféle felvétel, de még üres szalag sem.
(de ezzel nem azt akarom mondani, hogy van egy külsõ világ is)
"Az õsrobbanást vallók szerint az õsrobbanás elõtt minden egyetlen szinguláris pontban volt."
Nem. Nem volt olyan, hogy elõtte.
Egyébként van olyan változat is, ahol nincs szingularitás, hanem egy 4D gömbfelületben végzõdik a téridõ (a tér és az idõ folytonosan megy át egymásba) . Pontos választ majd csak akkor lehet adni, ha az egyesített elmélet készen lesz.
Ez így volt Einstein elõtt. Azóta téridõ van.
"Ha az õsrobbanás elõtt nem volt változás, akkor mitõl lett hirtelen õsrobbanás?"
Nem könnyû kérdés. Nem igazán tudunk elképzelni egy idõ nélküli világot.
Egy durva hasonlat:
Vegyünk egy videokazettát. A felvett filmbeli történéseknek van egy jól definiált ideje, ami a filmen belül tökéletesen úgy mûködik, mint a valós idõ. Azonban ennek az idõnek van egy kezdete, ami elõtt nincsen semmi. Nem lehet visszatekerni a kazettát az eleje elé. Nincs ott semmiféle felvétel, de még üres szalag sem.
(de ezzel nem azt akarom mondani, hogy van egy külsõ világ is)
"Az õsrobbanást vallók szerint az õsrobbanás elõtt minden egyetlen szinguláris pontban volt."
Nem. Nem volt olyan, hogy elõtte.
Egyébként van olyan változat is, ahol nincs szingularitás, hanem egy 4D gömbfelületben végzõdik a téridõ (a tér és az idõ folytonosan megy át egymásba) . Pontos választ majd csak akkor lehet adni, ha az egyesített elmélet készen lesz.
#297
"jah meg kéne az mrzed féle harcosoknak egy kurzus a természettudományos paradigmarendszerõl"
Már gondolkodtam róla, hogy írok egy FAQ-t, vagy egy egész könyvet, mert rengetegen jönnek hasonló hülyeségekkel, és sokkal egyszerûbb lenne csak a megfelelõ fejezeteket belinkelni, mint minden alkalommal hosszan vitázni.
Már gondolkodtam róla, hogy írok egy FAQ-t, vagy egy egész könyvet, mert rengetegen jönnek hasonló hülyeségekkel, és sokkal egyszerûbb lenne csak a megfelelõ fejezeteket belinkelni, mint minden alkalommal hosszan vitázni.
#296
"Szóval: A távoli galaxisoknak régebbi állapotát látjuk, vagyis kisebbnek kell lennük nagyobb központi feketelyukkal
Ha valóban összefelé mennek és csak belefolyik az anyag, ellenkezõ esetben nõttek."
Ezt mondtam én is, nem? ahogy egyre öregebbek, egyre nagyobbaknak kellene lenniük, ha az elképzelésed igaz.
"Ha van idõd utána számolhatsz, hogy milyen messze vannak -> mennyi idõvel ez elõtti állapotukat látjuk -> a nap SBH körüli forgásidelyét alapul véve (és megfelõen leintegrált gravitációcsökkenésbõl adódó lassuláscsökkenést figyelembe véve mekkorák lehetnek)."
Nem kell számolni. Az az érdekes, hogy a mai állapothoz képest nagyobbak vagy kisebbek voltak.
"A távoli galaxisok is hasonló összetételûek és méretûek
Persze, hiszen mindnek a kialakulása nagyjából ugyanakkora, a nagy bumm környékére tehetõ"
Persze. Épp ezért lehet összehasonlítani õket. Feltehetjük, hogy kezdetben nagyjából egyformák voltak. Azt meg meg tudjuk nézni, hogy a különbözõ korúak hogy néznek ki. Mégegyszer : Az 1 milliárd fényévre levõ galaxisnak az 1 milliárd évvel ezelõtti állapotát látjuk.
"Érdekes, hogy a kialakulásukkal kapcsolatban amit leírtam, azzal senki sem vitázik 😊"
A fene se emléxik már rá. De ha csak ez kell, írd le újra, és majd vitázunk.
"A nagyrészt körpályán mozgott fogjuk rá a kezdeti felhõben, csakhogy utána egy nagy gravkúp lett a közepén, extra húzással. Akkor miért nem gyorsul arra?"
A gravitáció nem növekszik attól, hogy összesûrûsödik az anyag. Csak az számít, hogy a pálya sugarán belül mennyi anyag van (amíg a körszimmetria megmarad).
"És mégvalami, még senkitõl nem hallottam egy rendes magyarázatot a saját szavaival, hogy a lefolyó elmélet szerint hogy is jöttek létre a karok"
Már mondtam: Az összehúzódás és a karok kialakulása két különbözõ folyamat.
A karok szerintem a lokális sûrûsödés miatt jönnek létre. Ebben a mérettartományban a coriolis erõ megakadályozza a gömbszimmetrikus összehúzódást, és pont ilyen spirálkarokat eredményez.
Egy adott sûrûsödési pont környékét nézve:
Érintõ irányban semmi sincs, csak gravitáció, tehát mehet az összehúzódás.
Sugárirányban viszont ahogy a grav. másik pályára húzna egy csillagot, a coriolis erõ érintõirányban arrébb löki, így nincs összehúzódás, viszont van spirál.
(jelzem : ez a saját véleményem, mint mondtam, nem ismerem a hivatalos elméletet)
"Nem az éles határ hiánya a gond, hanem hogy nem látni olyat, hogy egy nagy folt (nagy köd 😊), benne egy galaxis a csápjaival, szünet, majd a köd még jópár galaxisnyi szélességben."
Nem maradhatott köd, mert a gravitáció összehúzta mindet.
"Hol van az megírva, hogy egy köd csak akkora lehetett, mint egy galaxis ? Miért pont akkora a köd "maradványa", mint egy galaxis?"
Nem akkora. A köd közel egyenletesen oszlott el az egész világegyetemben. A csomósodás mérete meg a kvantum ingadozásokból adódik.
Ha valóban összefelé mennek és csak belefolyik az anyag, ellenkezõ esetben nõttek."
Ezt mondtam én is, nem? ahogy egyre öregebbek, egyre nagyobbaknak kellene lenniük, ha az elképzelésed igaz.
"Ha van idõd utána számolhatsz, hogy milyen messze vannak -> mennyi idõvel ez elõtti állapotukat látjuk -> a nap SBH körüli forgásidelyét alapul véve (és megfelõen leintegrált gravitációcsökkenésbõl adódó lassuláscsökkenést figyelembe véve mekkorák lehetnek)."
Nem kell számolni. Az az érdekes, hogy a mai állapothoz képest nagyobbak vagy kisebbek voltak.
"A távoli galaxisok is hasonló összetételûek és méretûek
Persze, hiszen mindnek a kialakulása nagyjából ugyanakkora, a nagy bumm környékére tehetõ"
Persze. Épp ezért lehet összehasonlítani õket. Feltehetjük, hogy kezdetben nagyjából egyformák voltak. Azt meg meg tudjuk nézni, hogy a különbözõ korúak hogy néznek ki. Mégegyszer : Az 1 milliárd fényévre levõ galaxisnak az 1 milliárd évvel ezelõtti állapotát látjuk.
"Érdekes, hogy a kialakulásukkal kapcsolatban amit leírtam, azzal senki sem vitázik 😊"
A fene se emléxik már rá. De ha csak ez kell, írd le újra, és majd vitázunk.
"A nagyrészt körpályán mozgott fogjuk rá a kezdeti felhõben, csakhogy utána egy nagy gravkúp lett a közepén, extra húzással. Akkor miért nem gyorsul arra?"
A gravitáció nem növekszik attól, hogy összesûrûsödik az anyag. Csak az számít, hogy a pálya sugarán belül mennyi anyag van (amíg a körszimmetria megmarad).
"És mégvalami, még senkitõl nem hallottam egy rendes magyarázatot a saját szavaival, hogy a lefolyó elmélet szerint hogy is jöttek létre a karok"
Már mondtam: Az összehúzódás és a karok kialakulása két különbözõ folyamat.
A karok szerintem a lokális sûrûsödés miatt jönnek létre. Ebben a mérettartományban a coriolis erõ megakadályozza a gömbszimmetrikus összehúzódást, és pont ilyen spirálkarokat eredményez.
Egy adott sûrûsödési pont környékét nézve:
Érintõ irányban semmi sincs, csak gravitáció, tehát mehet az összehúzódás.
Sugárirányban viszont ahogy a grav. másik pályára húzna egy csillagot, a coriolis erõ érintõirányban arrébb löki, így nincs összehúzódás, viszont van spirál.
(jelzem : ez a saját véleményem, mint mondtam, nem ismerem a hivatalos elméletet)
"Nem az éles határ hiánya a gond, hanem hogy nem látni olyat, hogy egy nagy folt (nagy köd 😊), benne egy galaxis a csápjaival, szünet, majd a köd még jópár galaxisnyi szélességben."
Nem maradhatott köd, mert a gravitáció összehúzta mindet.
"Hol van az megírva, hogy egy köd csak akkora lehetett, mint egy galaxis ? Miért pont akkora a köd "maradványa", mint egy galaxis?"
Nem akkora. A köd közel egyenletesen oszlott el az egész világegyetemben. A csomósodás mérete meg a kvantum ingadozásokból adódik.
#295
Vagy a SBH körül keringõ plazmagyûrû, a kvazár robbanásszerû eltávolodása a SBH-tól (BBC-s film)
Sztem egyik sem eléggé alátámasztott feltevés
Sztem egyik sem eléggé alátámasztott feltevés
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#294
Naprenszer anyagát tartalmazó felhõ már megvolt, egy közeli szupernóva robbanás(ok) lökéshulláma indította be az összehúzódását.
#293
No, akkor nézzük meg, hogy ezzel is egyetértesz-e?
A földnek ha jól emlékszem vasmagja van, de jelentõs a kéregben a nehézfém aránya is.
Az állításod szerint egy szupernova robbanás következtében jöhetett létre a naprendszert alkotó köd, majd a naprendszer.
No itt kezdõdik nekem a gond, ha egy S.nova robbanásból kiszabadult anyag lenne a naprendszer, akkor
a) piszok nagy mázlink van, hogy a s.novától pont a galaxis forgásának irányába lökõdtünk ki
b) és ráadásul pont a SBH sugarára merõlegesen ??
c) mi lett akkor az ellentétes irányba kilökött anyaggal? Ellentétes kar?
d) akkor ugyanilyen mázlista a többi naprendszer is?
e) és hol van az a sok f.lyuk, pulzár, neutroncsillag ami maradt a sok-sok s.nova robbanás után (mert olyan sok nincs)
A földnek ha jól emlékszem vasmagja van, de jelentõs a kéregben a nehézfém aránya is.
Az állításod szerint egy szupernova robbanás következtében jöhetett létre a naprendszert alkotó köd, majd a naprendszer.
No itt kezdõdik nekem a gond, ha egy S.nova robbanásból kiszabadult anyag lenne a naprendszer, akkor
a) piszok nagy mázlink van, hogy a s.novától pont a galaxis forgásának irányába lökõdtünk ki
b) és ráadásul pont a SBH sugarára merõlegesen ??
c) mi lett akkor az ellentétes irányba kilökött anyaggal? Ellentétes kar?
d) akkor ugyanilyen mázlista a többi naprendszer is?
e) és hol van az a sok f.lyuk, pulzár, neutroncsillag ami maradt a sok-sok s.nova robbanás után (mert olyan sok nincs)
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#292
végre valamiben egyetértünk 😊
#291
Ez pontosan így van. Viszont van olyan elmélet is, hogy a fúziós folyamat csak a nap külsõ rétegeiben folyik, és a mélyén a nagy nyomás és hõmérséklet hatására nehézfémek keletkeznek
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#290
Ha fogytán van a hidrogén a gravitáció összeébbpréseli a csillagot és magasabb nyomáson már beindul a hélium és a periódusos rendszerben a magasabb redszámú atomok kialakulása. A fúzió vasig szolgáltat energiát (az van az energiagörbe alján)
A vasig viszont egyre nagyobb eneria és egyre hevesebb ez a reakció ami mintegy felrobbantja a csillagot. A csillag egy úgynevezett szupernova robbanáson megy át aminek fényessége egy idõre felülmúlja a galaxis összes csillagát.
Ezalatt a csillag anyagának nagy részét ledobja és a fénynyomás kifújja a csillagközi térbe.
Ami ottmarad az omlik össze neutroncsillaggá vagy pulzárrá vagy esetleg feketelyukká.
A robbanás akkora energiát szolgáltat amiben nyomokban kialakulnak vas feletti rendszámú atomok is (ami csak energiabefektetéssel lehetséges)
A vasig viszont egyre nagyobb eneria és egyre hevesebb ez a reakció ami mintegy felrobbantja a csillagot. A csillag egy úgynevezett szupernova robbanáson megy át aminek fényessége egy idõre felülmúlja a galaxis összes csillagát.
Ezalatt a csillag anyagának nagy részét ledobja és a fénynyomás kifújja a csillagközi térbe.
Ami ottmarad az omlik össze neutroncsillaggá vagy pulzárrá vagy esetleg feketelyukká.
A robbanás akkora energiát szolgáltat amiben nyomokban kialakulnak vas feletti rendszámú atomok is (ami csak energiabefektetéssel lehetséges)