Rejtélyes kék csillagkorong egy fekete lyuknál

Ahogy érzed 😄

Nyugodt vagyok és még nyugodtabb leszek, ha befejezem...

Az addig oké, hogy összeomlás, de hogy abból fekete lyuk legyen, az már vicces.

PS: hagylak tovább "szakérteni", értelmetlen veled a vita. Már bánom, hogy belefogtam.

Nem, hidd el nyugodtan, hogy bizonyított. Minden galaxis középpontjában egy SBH található.

A napok esetében a folyamatos robbanás és fúzió az, ami meggátolja, hogy összeessen egy fekete lyukká, ezért csak a fúzió leállása/lelassulása után lehetséges az összeomlás

Logikusnak pedig pláne nem logikus...

Ezzel semmit sem magyaráztál meg. Az meg, hogy _bizonyított_, talán enyhe túlzás. Ugyanolyan feltételezés, mint a többi.

Ez marhaság. A fekete lyuk képzõdése tömeg kérdése, nem pedig fajsúlyé. A tömeg pedig ugye még napként is adott volt lett volna...

Azért azt ugye te is sejted, hogy azok az ikernapok is egy galaxis részei, ami viszont egy SBH körül kering 😛 Ez bizonyított tény, és teljesen logikus

"Húúú ezek szerint ebben laikus vagy" - Ez tetszett! Ezek szerint te pedig a téma kiváló szakértõje, igaz? LOL!!!
Szerintem itt arányszámokkal és tömegdefiníciókkal nem érdemes vagdalkozni, hiszen semmilyen hiteles adat nincsen, csak találgatások.

PS: ugye te is hallottál ikernapokról, amik a tömegközéppontjuk körül keringenek, nem pedig valami szupermasszív középpont körül?

Vagy csak kitágul, és összeomlik, ebbõl lesz a fekete lyuk.
Keressek képet 😊)

nemegészen ... a csillag ledobja a kölsõ rétegeit és marad egy mag. Ez a neutroncsillag.
Keressek képet ?

??????? A szupernova igenis attól szupernova, hogy a szabályozott fúzió megszûnik szabályozottnak lenni és az a nap felrobban. De mivel nagy a tömege, ezért a gravitációja is, így egy _része_ ismét összeáll.
Nem minden napból lesz szupernova, sõt, csak nagyon kevésbõl lesz.

Nem mindegy, hogy felrobban, vagy csak ereszt. A supernova sem képes felrobbanni, felfúvódik, aztán összeesik.

Húúú ezek szerint ebben laikus vagy. Azért szupermasszív, mert a galaxis középpontjában található, méretre több százezerszerese egy normál f.lyuknak.
Ja, és azért mert akkor a gravja, hogy körülötte forog a teljes galaxis 😊

Egyébként én is azt mondom, hogy a berobbanás ereje képes legyõzni a grav.erõt és ezért tud anyag áramolni belõle

Ugyanmár! Mitõl szupermasszív? Egy fekete lyuk (ha van egyáltalán) nem eléggé masszív? A gravitációs erõt pedig igenis le lehet gyõzni, máskülönben pl. Mars szondáról sem beszélhetnénk.

Áhá ... szóval ahhoz már túl nagy a gravitáció hogy felrobbanjon de ahhoz nem hogy eresszen ...

Ne csúsztass! Én azt írtam, hogy megtörténhet, nem pedig azt, hogy gyakran megtörténik.

Hát ez bizonyítéknak eléggé lepkefing. És ebbõl hogyan következik az az idõ, amit írtál? Arról nem is beszélve, hogy mitõl ne lehetne a plazmaállapoton túli halmazállapot is?

vigyázz!! mert lola szerint lehetséges és gyakran megtörténik ilyen ...

Hát erre csak azt mondom hogy se bizonyítani se cáfolni nem tudom hogy az SBH-k zabálják a világegyetem-energiáját 😊
Ahoz én túl laikus vagyok.

Nem fekete lyuk, hanem szupermasszív fekete lyuk (hatalmas a külömbség)
Felrobbanni a hatalmas gravitáció miatt SBH nem tud, ezért is írtam implóziót (azaz befele robbanás)

nemegészen ...
Én úgy tudom hogy aranyatomokat ütköztetnek piszokanagy sebességgel és ez az a határ amennyire össze tudják tömöríteni az anyagot 😊
És ezt a plazmát még vizsgálni lehet...

Nézd, eddig a teóriádhoz nem akartam hozzászólni, mert én az egészrõl másként vélekedek.
Nem lehet fekete lyuk, ha onnan folyamatosan jön ki anyag, hiszen ez ellentmond a fekete lyuk definíciójának.
Szerintem fekete lyuk maximum felrobbanhat - de ekkor meg is szûnik fekete lyuknak lenni, utána már jöhet belõle rendesen az anyag, akár folyamatosan is.

Ugyanmár! Miért nem pont ennek a tizedéig, vagy a százszorosáig? Valakinek ez volt a hasára írva, amikor ráütött? És mivel az õsrobbanás is csak egy feltételezés, ahhoz elég gyenge, hogy csak ennyire tudják visszahasalni...

Jól belemelegedtetek 😊)
Nos plamex, hozzáfûzés a #244-hez ?

Ilyenen nem szoktam fantáziálni 😊)

"Mibõl és miért is lett õsrobbanás, ha már hivatkozol rá?"

Mibõl ? egy nagyon kis térrészbõl.
jelenleg ha jóltudom 1000 milliomod másodpercig tudjuk visszakövetni hogy milyen volt az anyag állapota. (Részecskegyosítós kisérletek)

Fantáziád nem sok van, az biztos. Gondolkodj még egy kicsit. Ha nem lesz semmilyen tipped, akkor mondok én is egy lehetõséget.

Hanem ?

Vöröseltolódás nem csak Doppler-effektus miatt lehet...

"Azok a bizonyos "bizonyítékok" is csak feltevések"

Akkor szerinted a vöröseltolódás tény vagy feltételezés ?

Ismét csak kérdezel, a válasz elõl pedig kibújsz.

Választ nem fogok adni két ok miatt sem:
- az én feltételezésem is csak egy feltételezés, és nem kívánok róla _itt_ vitatkozni
- arra semmi szükségem, hogy pár alulképzett rajtam poénkodjon, mert másra úgysem képes, ahogy az korábbi topicokból kiderült.

Maradok a logikátlanságok és a tévedések rávilágításánál.

"Az elmélet nem feltételezés!" - ismét egy tévhit, illetve nem vagy tisztában fogalmakkal.
Az elmélet egy feltételezés, egy lehetséges magyarázat.
A 100%-osan bizonyított dolog = tény.

Halljuk ... most már tényleg kváncsi vagyok az te verziódra ! 😉

Azok a bizonyos "bizonyítékok" is csak feltevések. A mért illetve tapasztalt dolgokra más magyarázat is van, nem csak az õsrobbanás nyomaiként/következményeiként lehet értelmezni.

"A feltételezésekre épített feltételezések miatt a tévedés lehetõsége akár exponenciálisan nõhet, ami a megismerhetõség lehetõségét még távolabbra viszi."

Az elmélet nem feltételezés!
Olyan mint egy modell ... ha mûködik és egybevág a valóságal megtartják ha eltér a megfigyelésektõl eldobják.
(Ha bejön a csaj megtartom ha nem akkor dobom 😊
Szerintem 😊

"Az õsrobbanásra hivatkozol stabilan, mikor még az sem biztos hogy volt, és egyáltalán a hogyanjára sem tudsz semmilyen magyarázatot adni."

Van jobb elméleted ? Halljuk !!
Nem is én fogom majd a hogyan megmagyarázni ... arra ottvannak az elméleti fizikusok, csillagászok.
Én elismerem hogy laikus vagyok a témában.

mégegyszer leírjam hogy mik a bizonyítékai az õsrobbanás elméletnek ?

Te kevered a szezont a fazonnal, de mindegy.

Az õsrobbanásra hivatkozol stabilan, mikor még az sem biztos hogy volt, és egyáltalán a hogyanjára sem tudsz semmilyen magyarázatot adni.

A feltételezésekre épített feltételezések miatt a tévedés lehetõsége akár exponenciálisan nõhet, ami a megismerhetõség lehetõségét még távolabbra viszi.

Más: szerintem itt többeknek fogalmi zavaruk van. Olyan hanyag eleganciával beszélnek itt tér-idõ csavarodásról, deformációról, hogy egyáltalán az alapfogalmakkal sincsenek tisztában.
A tér egy alapfogalom, semmi köze a gravitációs térhez, vagy az elektromos térhez, amik valójában a térben lévõ, és ott leírható, kifejezhetõ jellemzõk. Az idõ pedig eleve egy bevezetett, vagyis nem létezõ segédfogalom, amivel a változások egymáshoz való viszonyát fejezhetjük ki. Ez hogy a bánatba tudna csavarodni? Egy változás?

"Te másoktól választ vársz, de te magad nem válaszolsz... Kényelmes dolog..."

Csak nem mindegy mit kérdezek !

Pl válaszolj nekem arra a kérdésre hogy a neme a Tündérek álmodnak bennünket !
És ha nem miért nem ?
Értelmes kérdés e tudományos szempont e ez a kérdés ?

Csak olyan kérdésekrõl érdemes vitázni tudomány keretein belül amikrõl vannak ismereteink.
Arról hogy mi volt az õsrobbanás elõt jelenlegi ismeretink szerint kár és kérdéseket feltenni.

Hidd el .. én is gondolkodok rajta de empirikus választ soha nem fogok tudni adni rá.

Az elõbbi a #239-re ment.

"A miérteket a vallás fórumokban szokás feltenni.
A tudomány a hogyanokra szoktak válaszolni.
Szerintem 😊"

Te másoktól választ vársz, de te magad nem válaszolsz... Kényelmes dolog...

Egyébként a tudomány - legjobb tudomásom szerint - nem a vallás kérdéseire ad választ. A gondolkodó embert a nem gondolkodótól többek között az különbözteti meg, hogy a gondolkodóban kérdések merülnek fel és azokra magyarázatot próbál keresni, a nem gondolkodó pedig csak ismételgeti a mások által már kimondott dolgokat, mint egy papagáj.

Talán, mert egyensúlyban vannak, tehát elérték azt a forgásuktól függõ kitikus sebességet, ami után már nem nõhetnek.
És akkor mégis hogy jön ki belõle több anyag?
Nos, talán az egyik elsõ hozzászólásomnál írtam, hogy csökken a lambda (univerzumunk belsõ energiája). Hova tûnik ez a rengeteg energia???
Mint azt Einstein óta tudjuk, az anyag energia, és az energia anyag (csak az átalakítás nehéz), tehát sztem a SBH-ok alakítják át az univerzum belsõ energiáját belsõ anyaggá
Persze lehet az is, hogy oda-vissza folyik az anyag SBH-ok közötti féreglyukakban 😊)

Én találtam utalást, ott van a link, ezek szerint nem nézted meg: http://physics.ucsc.edu/cosmo/workshop/jsimon_santacruz.ppt, szép, színes .ppt, nem nehéz belõle elõvadászni egy távoli galaxis esetében kimért radiális sebességeket. Pl. 27. dia alsó ábrái. Eszerint a radiális sebesség nulla körül ingadozik, van olyan távolság a galaxismagtól, ahol a centrum felé tartanak a csillagok, van amikor kifelé. Van olyan tartomány, ahol 10 km/sec-kel mozognak a centrumba BEFELÉ. Elméletedet tehát, miszerint a csillagok 1.2 km/sec sebességnél kisebbel folyamatosan távolodnak a centrumból, egyáltalán nem támasztja alá a csillagok radiális mozgása, pedig elsõsorban ennek kellene.

Egyébként tök mindegy, hogy egy év alatt mennyire kicsi a csillagok centrumtól számított relatív távolodása. Ez nem valami TIT szemléltetõ óra, ahol a nagyon kicsi meg nagyon nagy számok mágiájával gyõzködjük a hallgatókat. Egy év alatt nem sokat mozognak a csillagok sem az égen, de kétszázmillió év alatt igen sokat. Az év egy Naprendszeren belüli mérték, érdektelen, hogy egy év alatt mi történik galaktikus méretekben. Mindenesetre ha ezt érvnek szántad, elárulja, hogy nem tudod, a csillagászok nem nyugdíjas nagymamák, és elsõsorban mérési adatokkal lehet õket meggyõzni egy elmélet helyességérõl vagy hibájáról.

Mi a helyzet a többi kérdéssel? Fõleg azzal, hogy a galaxisok morfológiája nem támasztja alá az elméleted? A fiatalabb galaxisok között ritka a spirális. Elméleted szerint minden galaxisnak spirálisként kellene indulnia. Mi a helyzet pl. a gömbszerû galaxisokkal?

Mondok egy másik cáfolatot. Tudjuk, hogy a pályamenti sebesség nagyjából lineárisan NÕ a centrumból kifelé haladva, a sötét anyag miatt errõl biztosan hallottál már. Magyarán a rajzod egyáltalán nem állja meg a helyét: a karoknak forgás IRÁNYÁBA kellene mutatniuk, azaz elõre kellene szaladniuk, nem lemaradniuk, hiszen a kar külsõ pontjai gyorsabban haladnak, mint a belsõk. Szó nincs róla, hogy úgy spriccelne, mint a vízszóró fejbõl kijövõ permet.

Jó, akkor azt mondod, tévedtél, és a karok valójában elõre szaladnak, csak az ábrád hibás, de továbbra is a centrumból jön az anyag. Meg kellene nézni, hogy elõrefelé mutatnak-e a karok, vagy vissza, de most nem keresgélek linket, mondok egy másik cáfolatot. Használom a számaidat, bár le kellene ellenõrizni az adatokat. Nézzünk egy csillagot, ami egytized Nap-centrum távolsággal kijjebb kering, ez a lineáris törvény miatt egytizedével nagyobb sebességgel halad. Elméleted szerint nem sokkal egymás után lökõdtek ki, és nagyon lassan távolodtak a centrumtól, de õket kar köti össze, mert a kart a kilökött anyag folytonos "vízsugara" okozza. Ha 26-szor kerülték meg a centrumot azóta, akkor a külsõ, egytized távolsággal messzebb levõ csillag 28.6 fordulatot végzett, tehát a karnak egytized távolságon KÉT ÉS FÉLSZER fel kellene csavarodnia a mag körül. Ez azt jelenti, hogy a Whirlpool jelvény kismiska ahhoz képest, ahogy egy galaxisnak ki kellene néznie, olyan sûrûn lenne csíkozva a centrum körül, hogy beleszédülnél.

Elég lesz?

A galaxiskarok keletkezésérõl vannak szép elméletek, és egyáltalán nem valami gravitációs görbülettel összefüggõ árapályos hókuszpókusz. Ha ismét vetted volna a fáradtságot, és beleolvastál volna a plamex által belinkelt .pdf-be, ott szépen le van írva:
http://astro.elte.hu/astro/hun/oktatas/jegyzetek/kofi/kofi4.pdf, 94-96. oldal. Eszerint a csillagok egymásra gyakorolt perturbációival lényegében magyarázható a spirálszerkezet. A probléma egyébként rendkívül bonyolult, és senki sem állítja, hogy mindent tökéletesen értünk benne. Nem a te fogalmaid szerint, mert abban a mélységben (ami szerint a tudományos elméletek frappáns egymondatos magyarázatokat jelentenek) minden tökéletesen világos.

Olyan mintha hangyával próbálnád etetni az elefántot 😊)

Akkor megkérdezem mégegyszer vagy harmadszor nyomatékosan !

Miért van az hogy a SBH csak nagyon kis % a galaxisok össztömegének ?
Ha az SB táplál kb egy súlycsoportba kelleke lennie egy galaxissal ... NEM?

Ezek persze mind csak olyan lehethogy dolgok, lényegében légbõlkapott tippek.
Annak viszont amit én leírok ott a modellje, nem kellenek hozzá elsuhanó galaxisok, felpörgött felhõk és véletlenek egész sorozata.

BBC doksifilmben mivel magyarázták a napok kialakulását? Mivel csavargott ott az a köd, de csak minimálisan csomósodot ezért a SBH közül keringõ kvazárt kellett, hogy szétfújja a SBH elérve ezzel egy gyorsított csomósodást, és ekkor lépett át a SBH a 2. fázisába, amikor már "nem szív". Érted ??