690
  • mrzed001
    #370
    Sztem láttatlanban egy profról sem kellene azt sugallnod, hogy buta áltudós, ez valahogy téged degradál. Egyébként ha kéred összeszedem kik szólaltak meg benne.

    De ha ez jobban tetszik, előkeresem Hawking és tsai filmjét (mit is mond a témáról, merthogy elég rég láttam, és öregszem), no annak már csak hiszel ?!
    Vagy ő is csak egy hülye áltudós ?
  • mrzed001
    #369
    Viszont a naprenszer éppen orbitra került a SBH körül, tehát a nem ebbe az irányba kilökött SNova anyag máshol kell, hogy legyen. De hol? És hol a Snova maradványa?
  • BiroAndras
    #368
    "1) nagy amcsi csatorna adta, ha hülyeség lett volna hatalmas bortány már másnap"

    Sajnos tévedsz. Rengeteg baromságot láttam már a Spektrumon és a Discovery-n is. Ezek csak ismeretterjesztő csatornák, nem pedig tudományos folyóiratok (BBC dettó, és az még nem is tudományos). A közvélemény szemében nincs akkora jelentőssége a tudománynak, hogy bármiféle reakciót váltson ki, ráadásul a többség nem is érti, hogy miről van szó.

    "2) maguk a tudósok mondják el a saját szavaikkal (gondolom egyiket se nézzük olyan hülyének, hogy így lejáratná magát egy eleve marhasággal)"

    Attól, hogy valaki tudósnak nevezi magát, még nem lesz az. Sajnos a tudományos címek bitorlását nem bünteti a törvény.
  • BiroAndras
    #367
    Ha valami egy adott pályáról kilökődik, akkor egyszerűen egy másik pályára áll (nem feltétlen kör). A felrobbant szupernova maradványai még jó ideig nem távolodnak el túlságosan, így nagyjából azonos pályán maradnak, és megtartják a gömb alakot. Jópár fényév méretűre kell híznia a ködnek ahhoz, hogy elkezdjen széthullani (a coriolis erő miatt).
  • BiroAndras
    #366
    "Véletlenül villamosmérnök (is) vagyok, amikor ezt tanultam annak idején, akkor nem volt szó ezzel kapcsolatban semmilyen kvantumfizikáról."

    Én meg véletlenül fizikus volnék. Benneteket valószínűleg megkíméltek a nehezebb részektől. Mert meg lehet érteni a tranzisztor működését kvantumfizika nélkül is, csak éppen nem olyan szinten, hogy gyártani is képes legyél (pláne ilyen kis méretben).
    De mondok még egy dolgot: Ugye van optikai meghajtód. Az ugye lézerrel megy. A lézer meg a kényszerített emisszió nevű jelenségen alapul, ami kvantumfizika nélkül nincs.
  • BiroAndras
    #365
    "Nem tudsz olyat mondani, ami a klasszikus modellel ne lenne magyarázható."

    Atomok létezése?
  • BiroAndras
    #364
    "Véletlenül tudom, hogy mennyi a 90 nanométer. Én részecskeszintű méretekre gondoltam, ahhot ez a méret óriási."

    Látom, mégsem tudod, hogy mennyi a 90nm. Ez alig pár száz atom. Mellesleg atom modellünk sincs kvantumfizika nélkül.
    És ha már atom, mi a helyzet az atomerőművekkel? Titokban szénnel fűtik őket?
    A fizikusok meg a CERN-ben a milliárd dolláros szuperszámítógépeken biztos a DooM III-at tolják egésznap. (Tudtad-é, hogy a CERN-ben találták ki a HTML-t!? - kvantumfizika nélkül még internet se lenne)
  • BiroAndras
    #363
    ""Ez így volt Einstein előtt. Azóta téridő van." - van a nagy túrót. Nem fogadom el. Mint ahogy a levezetést sem (ami alapján a spec.rel. elmélet meg lett alkotva), mert hibás."

    Kifejtenéd nekem, hogy hol van benne a hiba? És azt is, hogy hogy a francba sikerült kb. 100 féle különböző módon kísérletileg igazolni, ha egyszer hibás?
  • plamex
    #362
    Egy kis érdekesség
    1.7 Millió év mulva 1 fényévre halad el egy csillag.
    Meg kéne várni :)
  • plamex
    #361
    ""A gravitáció nem növekszik attól, hogy összesűrűsödik az anyag"
    Viszont attól, hogy magábaszippantja a közel's távol összes anyagát igen, és mivel nem állíthatsz mindent orbitra körülötte, így a szívás elmélet szerint exponenciálisan növekvő sebességgel kellene a SBH felé tartanunk"


    Azt nemérted hogy ha nem lenne SBH a galaxis középpontjában a galaxis akkor is forogna ?
    Mint ahogy a kettős vagy több csillagos rendszerek is forognak egymás tömegközéppontja körül.
    És mivel a SBH nagyságrendekkel kisebb tömeggel rendelkezik mint a galaxis anyaga így nincs olyan hogy ha nagyobb tömeggel rendelkezne akkor minden behullana.
  • mrzed001
    #360
    Itt teljesen egyetértek veled :)
  • mrzed001
    #359
    "A gravitáció nem növekszik attól, hogy összesűrűsödik az anyag"
    Viszont attól, hogy magábaszippantja a közel's távol összes anyagát igen, és mivel nem állíthatsz mindent orbitra körülötte, így a szívás elmélet szerint exponenciálisan növekvő sebességgel kellene a SBH felé tartanunk

    "A karok szerintem a lokális sűrűsödés miatt jönnek létre"
    Szimmetrikusan??? A lokális sűrűsödés a globális sűrűsödéssel egyetemben éppenhogy egyenletes eloszlást generált volna, nem alakzatokat
    A hivatalos vélemény a gravitációs ár-apály elmélet tudtommal.

    "Nem maradhatott köd, mert a gravitáció összehúzta mindet."
    Azzal kezdtem, hogy a köd mérete pl 10x-ese a galaxisnak. A galaxis a közepén, egy fél galaxisnyi üres rész, ahonnan még elszippantotta a galaxis az anyagot, majd a köd (ahol a belső csomósodás miatt fialakult SNovák és napok keltette gravitáció már soknagyságrenddel nagyobb, mint a galaxisé, tehát ez a külső köd már nem zuhan a SBH felé -vagy lényegtelenül lassan-). Na az ilyesmit hiányolom én (és nem a körbe egy kis gyűrű, mert az is lehet kilökődés eredménye)
  • mrzed001
    #358
    "Kezdem azt hinni, hogy sikerült kifognod valami áltudományos maszlagot"
    Hát kérlekszépen
    1) nagy amcsi csatorna adta, ha hülyeség lett volna hatalmas bortány már másnap (egyébként talán 3 hete adták most az ismétlését szvsz)
    2) maguk a tudósok mondják el a saját szavaikkal (gondolom egyiket se nézzük olyan hülyének, hogy így lejáratná magát egy eleve marhasággal)
  • mrzed001
    #357
    "De attól még hogy valami felrobban még nem fog letérni az elliptikus pályájáról."
    Miért ne, feltételeztük, hogy 2 eset lehetséges:
    1) kitör a felhő/anyag a SNova maradvány gravitációjából, állandó sebességgel távolodik tőle,
    1.a. ha épp hátra Galaxis forgásával ellentétesen, akkor letér orbitról és bezuhan,
    1.b. ha előre, akkor folyamatosan növeli a SBH-tól a távolságát,
    1.c. ha SBH-felé, akkor egyértelműen belezuhan,
    1.d. ha SBH-tól ellentétes irányban, akkor gyorsan távolodik SBH-tól
    2) vagy nem tör ki SNova maradvány gravitációjából
    2.a. orbitra (ellipszis) áll a SNova magja körül
    2.b. gyorsulva zuhan SNova magja felé

    Mindkét esetben pontosan meg lehetne határozni a kezdeti SNova helyét, és a maradványának helyzetét, mert befolyásolná a mostani "körözgetésünk" a SBH körül (pl hol pozitív, hol negatív radiális sebesség, másik karhoz képest helyzetünk változása), de egyik esetben sem elképzelhető az állandó sebességű közel orbitális mozgás SBH körül
  • plamex
    #356
    Szóval szerintem ezt úgy kell elképzelni hogy nem egy supernova van hanem akár több is .... ezekből jönnek létre a planetáris ködök (Rákköd pl. ittegy)
    De attól még hogy valami felrobban még nem fog letérni az elliptikus pályájáról.
    Tehát létrejön ez a pl 10 fényéves placsni :) ami ugyanúgy eliptikus pályán mozog ... aztán később haverkodik másik ködökkel

    Itt van egy pár
  • Kryon
    #354
    Egébként 1-2 napra eltűnök,úgyhogy a választ majd akkorra várd,ha esetleg lenne valamien példád.....
  • Kryon
    #353
    És hogyan?......Lett volna következő kérdésem,de váltsunk át f-lyukra!
  • Kryon
    #352
    Akkor írj ehhez kötődő példát,ez engem is jobban érdekel a tranzisztornál...
  • IoIa
    #351
    De ezt majd esetleg egy olyan topicban vitassuk meg, ahol a tranzisztorokról lesz szó. Ez a topic erősen a fekete lyukkal és a környezetével foglalkozó cikkhez tartozik.
  • IoIa
    #350
    Mert a klasszikus modell alapján is magyarázható.
  • Kryon
    #349
    Te akartál példát....

    És most te jössz! Szerinted miért nem jó a kvantum???
  • Epikurosz
    #348
    Megint itt vagy, te Némber?
  • IoIa
    #347
    Valamivel jobb, de a "kvantum miatt van így" közbevetésed szükségtelen volt.
  • IoIa
    #346
    Ha ilyen marhaságokat írsz le, akkor nyugodtan leborulhatsz előttem...
  • Kryon
    #345
    Ez így is van,de BiroAndras arról írt hol érzékelhető megszokottan,ha kísérleteznél...,így aztán sztem mindkettőtöknek igaza van...
  • Kryon
    #344
    Szóval van sok-sok elektron a félvezetőben.És van sok-sok különböző energiaszint.A Pauli elv szabályozza,hogy ezek hogyan töltődnek fel elektronokkal.Ezekben azonban van egy "szakadás" egy bizonyos intervallumon nincs betölthető energiaszint,majd a kihagyás után folytatódik (ez kvantum miatt van így).A tiltott sáv felett (potenciál szerint) van egy intervallum ahol betöltetlen energiaszintek sorakoznak ,ha képess az elektron idáig felküzdeni magát pl.hő-ből,vagy EM-sugárzásbó merített energiával akkor ott mozgolódhat nyugodtan a sok betöltetlen szinten és ekkor elektromosan vezető a félvezető.Ha pl.Si-kristályba foszfort diffundáltatunk,akkor neki az 5 elektronja nem nagyon illik a külső 4 elektronos Si-atomok kristályrácsába,ám ha pl.bórt raksz bele ott éppenhogy egyel kevesebb elektron van mint kéne.Ha e kétféleképp szennyezett rész egy kristály egyik illetve másik részét alkotja,akkor a rácshibák igyekeznek kiegyenlítődni (ez is kvantum miatt) és az elektronok átrendeződnek,(állapotuk megváltozik) úgy hogy a többlet kipótolja a hiányt és a kristály némiképp polarizálódik e miatt.Ha ezt áramkörbe rakjuk akkor,a kiegyenlítődést elősegítő irányban átenged ha elértük azt a bizonyos nyitófeszültséget,ellenkező irányba nem>>dióda.
    A tranzisztornál az elv hasonló,csak ott két azonosan szennyezett (elrontott kristélyrácsú) rész között van egy vékony ellenkezően szennyezett réteg.
    (pnp és npn).....
    Ezt persze neked is tudnod kell,tehát feleslegesen írtam le....
  • Inquisitor
    #343
    "Szóval a dolog úgy működik, hogy csak az atomok szintjén érzékelhető a bizonytalanság."
    Nem is tudom ... én úgy értelmeztem, hogy a sok elemi részecske csak csökkenti a valószinüséget, illetve növeli azt az időt amit várnod kéne egy ilyen "fura" jelenségre.
    Konkrét példák az egy szoba egyetlen sarkába gyűlő összes gázatom, vagy az, hogy ha elég sokáig várnánk (világegyetem élettartamának sokszorosáig), akkor egy szilárd tárgy eltünhet A pontban, és feltünhet B-ben, mert nem lehetettlen csak kicsi a valószinüsége. :)
  • Inquisitor
    #342
    Azért vicces, hogy mióta van Kvantumfizika, a legjobb koponyáknak se sikerült cáfolnia, sőt ... egy halom jelenséget megjósólt amit késöbb fedeztek fel. De valakinek itt most sikerült???

    Leborulok elötted MESTER!
  • Kryon
    #341
    De hát igen a leírásom eléggé hozzávetőleges lett.....
  • Kryon
    #340
    Egyébként a kötött és a vezetési,és az ezek közt lévő ún. tiltott sávnak van köze a kvantumhoz....
  • Aramir
    #339
    Mert nem vagyok VIP.
    De bárki lehet, te is, ha küldesz egy emeltdíjas sms-t az SG-nek, cserébe rakhatsz nagyobb logot, választhatsz szint a most kék csíknak a neved mellett, csillagokat a neved mellé. A többit nemtudom, még mi jár mellé.
  • Kryon
    #338
  • IoIa
    #337
    Aha... és akkor neked pl. miért nincs 3 csillagod?
  • IoIa
    #336
    Sehányad éves, mert már rég lediplomáztam...
    Mellesleg a tranzisztor működését egy kicsit részletesebben tanultam, mint amit itt nagyon felületesen és konyhanyelven előadtál.
    De amit leírtál, annak még mindig semmi köze a kvantumfizikához...
  • Aramir
    #335
    A csillagok a regisztrálás óta eltelt évek számát mutatja, és nem a fórumot jellemzi :)
  • Kryon
    #334
    Csak nem tudok lelépni....

    Szóval TE villamosmérnök (is) vagy (hányad éves? :-))),szóval ez megmagyaráz néhány dolgot.
    Mérnök szakokon néha elhanyagolják a jelenségek mélyebb okainak megismertetését,mert hisz ez nem szükséges a későbbi munkához (amúgy ez logikus).

    És ebből származik az,hogy azt hihetik néhányan hogy a tranzisztor működéséhez nem kell kvantum.

    A helyettesítő kép szerint,mely alapján a tranzisztort mint áramköri elemet számolni szokás,valóban nem kerül elő a kvantum,de ha arra vagy kíváncsi hogyan is működik pontosan,noss az már kvantummechanika (félvezető tranzisztornál)....

    Merthogy igazából az a kis kütyü egy három rétegben "szennyezett" félvezető egykristály.Van réteg melyben elektron többlet alahul ki,és van melyben hiány,a szennyező atomtól függően.Ezután úgy áll be a szerkentyű,hogy az elektronok igyekeznek a lyukakat betölteni,illetve a lyukak is elektrongazdag vidékre szeretnek vándorolni,és beáll az egyensúly,az elektronnak ahhoz hogy mozogni tudjon,betöltetlen állapotba,sávba kell kerülnie,ehhez hőmozgás energiáját használja,tehát hőtől ezért függnek a tulajdonságok.Bejátsza magát a tranzisztor egy egyensúlyi állapotba,lesznek részek ahol az elektron "szeret" lenni és ahhol nem,az előzőek miatt.És ettől olyanok a tulajdonságok,hogy ez a kis kristály hasznosítható számunkra.....,A villamosmérnök itt jön a képbe és rak össze ezekből jó kis éramköröket,hogy tudjunk fórumozni......

    De mostmár aztán tényleg mentem......
  • IoIa
    #333
    Az ilyen hozzászólásaidért kaptad a csillagjaidat? Nevetséges... Ez egyben a fórumot is jellemzi...
  • IoIa
    #332
    Hányadszor szállsz ki?

    A válaszod alapján egyedül a félvezetők vezetési tulajdonságai tartozhatna a korábbi kijelentésedhez, de mivel a "klassz. modell ennél=hülyeség" marhaság, ezért tévedtél. A többi pedig részben kamu, részben másképp is magyarázható.

    PS: ismét ki akarsz szállni?
  • Kryon
    #331
    Ja,még egyet:Az atomok szerkezete (klassz. modell ennél=hülyeség),részecske-hullám kettősség,határozatlanságból adódó furcsaságok,alagúteffektus,a spin,magfizikai tulajdonságok,H-atom leírása,félvezetők vezetési tulajdonságai,sugárzás kvantáltsága.......,és még sokan mások,majdnem az egész modern fizika a kvantumra épül......Technológiából pedig:mikroelektronika,fotonika,manapság fejlesztett "plazmon technológia",nukleáris technológia.....stb,stb.

    Ez csupán néhány példa a kvantumfizika jelentőségére......
    Ezek után nem igazán állítható,hogy hülyeség lenne....

    Na és most szállok ki....
  • IoIa
    #330
    Te meg ilyen egyszerű, mint a személyeskedő buta hozzászólásod?