Rejtélyes kék csillagkorong egy fekete lyuknál
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#440
"Bocs, de én is azt vettem észre, hogy akkor is váltig ragaszkodsz az igazadhoz, amikor már teljesen nyilvánvaló, hogy nincs igazad."
Persze néha tévedek én is. De azért attól, hogy te úgy gondolod, hogy nyílvánvalóan tévedek, még nem biztos, hogy úgy is van. Na mindegy, ebbe inkább ne menjünk bele.
"Ha ez tankönyvekbõl van, akkor nem az igazi."
Pont hogy nem tankönyvbõl van. Persze nyílvánvalóan nem amgamtól jöttem rá mindenra, hanem valamikor valahonnan tanultam a nagy részét, de a lényeg az, hogy nem idézeteket tárolok a fejemben, hanem az inputot alaposan feldolgozom, beépítem a rendszerbe, ellenõrzöm a kapcsolódási pontokat és kereszt referenciákat, és végül kijön egy megbízható konzisztens tudásbázis.
Persze néha tévedek én is. De azért attól, hogy te úgy gondolod, hogy nyílvánvalóan tévedek, még nem biztos, hogy úgy is van. Na mindegy, ebbe inkább ne menjünk bele.
"Ha ez tankönyvekbõl van, akkor nem az igazi."
Pont hogy nem tankönyvbõl van. Persze nyílvánvalóan nem amgamtól jöttem rá mindenra, hanem valamikor valahonnan tanultam a nagy részét, de a lényeg az, hogy nem idézeteket tárolok a fejemben, hanem az inputot alaposan feldolgozom, beépítem a rendszerbe, ellenõrzöm a kapcsolódási pontokat és kereszt referenciákat, és végül kijön egy megbízható konzisztens tudásbázis.
#439
"Andrásnál, ami kívánni valót hagy maga után, esetleg a túlzott magabiztossága"
Néha valóban túlzásba viszem, de azért legtöbbször igazam van. De el tudom képzelni, hogy a másik oldalról ez zavaró lehet.
"a valóságban lehet, hogy õ is tele van kételyekkel, mint annyi más ember"
Valóban. Csak mint mondtam, van annyi eszem, hogy nem állok le vitázni ha nem vagyok biztos benne, hogy igazam van.
"Én mindenesetre szimpatizálok az olyan emberekkel, akiknek mindrnre van kész válaszuk"
Nincs kész válaszom mindenre. Nem is lehet, nem fér bele annyi minden a fejembe. Viszont ahhoz nagyon értek, hogy általános elveket, és szilárd keretrendszert találjak minden területen, és ezek alapján gyorsan oldjak meg konkrét problémákat (pl. nem tanulok meg képleteket, csak az elveket, ami alapján le lehet vezetni õket). Így nagyon sokféle problémát oldhatok meg szerény lexikális tudással. Szóval, amikor elõkerül egy adott téma, legtöbbször csak felületes tudással rendelkezem róla, és menet közben következtetem ki a részleteket (és persze a gugli is sokat segít). De ezt elég gyorsan és könnyen csinálom ahhoz, hogy úgy tûnjön, mintha mindezt már régóta tudnám. A módszer egyébként jól mûködik, a menet közben elõkerülõ konkrét adatok szinte mindíg egyeznek a következtetéseimmel (persze szoktam tévedni is).
Néha valóban túlzásba viszem, de azért legtöbbször igazam van. De el tudom képzelni, hogy a másik oldalról ez zavaró lehet.
"a valóságban lehet, hogy õ is tele van kételyekkel, mint annyi más ember"
Valóban. Csak mint mondtam, van annyi eszem, hogy nem állok le vitázni ha nem vagyok biztos benne, hogy igazam van.
"Én mindenesetre szimpatizálok az olyan emberekkel, akiknek mindrnre van kész válaszuk"
Nincs kész válaszom mindenre. Nem is lehet, nem fér bele annyi minden a fejembe. Viszont ahhoz nagyon értek, hogy általános elveket, és szilárd keretrendszert találjak minden területen, és ezek alapján gyorsan oldjak meg konkrét problémákat (pl. nem tanulok meg képleteket, csak az elveket, ami alapján le lehet vezetni õket). Így nagyon sokféle problémát oldhatok meg szerény lexikális tudással. Szóval, amikor elõkerül egy adott téma, legtöbbször csak felületes tudással rendelkezem róla, és menet közben következtetem ki a részleteket (és persze a gugli is sokat segít). De ezt elég gyorsan és könnyen csinálom ahhoz, hogy úgy tûnjön, mintha mindezt már régóta tudnám. A módszer egyébként jól mûködik, a menet közben elõkerülõ konkrét adatok szinte mindíg egyeznek a következtetéseimmel (persze szoktam tévedni is).
#438
"Én mindenesetre szimpatizálok az olyan emberekkel, akiknek mindrnre van kész válaszuk"
Ha ez tankönyvekbõl van, akkor nem az igazi.
Ha ez tankönyvekbõl van, akkor nem az igazi.
#437
"Lehet, úgy tûnik, hoyg soha nem engedek, de ez csak azért van, mert nem kezdek vitába, ha nem vagyok teljesen biztos az igazamban."
Bocs, de én is azt vettem észre, hogy akkor is váltig ragaszkodsz az igazadhoz, amikor már teljesen nyilvánvaló, hogy nincs igazad. És olyankor nem lehet tudni, hogy ennyire csökönyös vagy, vagy nem értetted meg, hogy nincs igazad. Bár én is tudok kissé csökönyös lenni (bár nem esik le a karikagyûrû az ujjamról, ha elismerem, hogy adott esetben nincs igazam), de te még rajtam is túlteszel. :) És fõleg, hogy állandóan nálad kell lennie az utólsó szónak.
Bocs, de én is azt vettem észre, hogy akkor is váltig ragaszkodsz az igazadhoz, amikor már teljesen nyilvánvaló, hogy nincs igazad. És olyankor nem lehet tudni, hogy ennyire csökönyös vagy, vagy nem értetted meg, hogy nincs igazad. Bár én is tudok kissé csökönyös lenni (bár nem esik le a karikagyûrû az ujjamról, ha elismerem, hogy adott esetben nincs igazam), de te még rajtam is túlteszel. :) És fõleg, hogy állandóan nálad kell lennie az utólsó szónak.
#436
"Ha esetleg lenne a végén egy "is", akkor nem hangzana úgy, mintha magát is a tudósok közé sorolná."
Ez nem állt szándékomban. Nem tartom magam tudósnak.
Ez nem állt szándékomban. Nem tartom magam tudósnak.
#435
"Köszönöm a választ bár a kérdésem az általános fizikára vonatkozott, nem a kvantumfizikára."
Ha az általános fizikán a newtoni fizikát érted, az sehogy sem magyarázza. Egyszerûen leírja a viselkedését. Ironikus, hogy a fizikát a gravitáció vizsgálatával alapozták meg, de ma sem értjük igazán.
Ha az általános fizikán a newtoni fizikát érted, az sehogy sem magyarázza. Egyszerûen leírja a viselkedését. Ironikus, hogy a fizikát a gravitáció vizsgálatával alapozták meg, de ma sem értjük igazán.
#434
"Hazudtál, hiába mosakodsz. Kergettek talán az asztal körül regisztráció közben, hogy hazugságot állítottál magadról?"
Te nagyon
Lehet, hogy te soha nem hibázol, de én sajnos nem vagyok ilyen tökéletes. Inkább azt mondd meg, hogyan lehet kijavítani.
"A hozzászólásaiddal a legnagyobb bajom az, hogy dogmatikusan ragaszkodsz egyes dolgokhoz, mint egy pap, akinek kutya kötelessége az istenbe vetett hit minden áron való fenntartása."
Én csak a tényekhez ragaszkodom. Lehet, úgy tûnik, hoyg soha nem engedek, de ez csak azért van, mert nem kezdek vitába, ha nem vagyok teljesen biztos az igazamban.
"Olyan laza magabiztossággal állítasz be tényként feltételezéseket, hogy az már fáj, más feltételezéseket pedig pökhendi és okoskodó módon lehurrogsz."
Feltevéseket nem kezelek tényként. Az viszont könynen lehet, hogy te nem vagy tisztában a rendelkezésre álló bizonyítékokkal. Mivel eltérõ a képzettségünk, ez nem is meglepõ. Csak azt nem értem, hogy ha egy témában nem vagy képben, akkor miért kell ilyen vehemenciával lehülyézni másokat.
"Írjad szorgalmasan a programokat, olvasgasd a feltételezésekkel és nagyotmondásokkal tarkított ismeretterjesztõ könyveidet, és képzeld be magadnak továbbra is, hogy te egy igazi fizikus tudós vagy - amitõl persze nagyon messze állsz, inkább egy lelkes amatõr képét mutattad. Felesleges a hõs megmentõ szerepét is eljátszanod, ha általad istenként tisztelt fizikusok balfaszságaira idõnként fény derül."
Gratulálok. Ismét egy nagy adag személyeskedés. Ezzel kit akarsz meggyõzni?
Nem tudom, mennyire figyeltél : Fizikus diplomám van. Tudod mi az? Nem a piacon árulják. Nem szoktam sûrûn felemlegetni, mert szerintem sokkal többet számít a tudás, mint a papír. De vannak, akik annyira elmerültek a saját kis álomvilágukban, hogy az érvek leperegnek róluk.
"Állapodjunk meg abban, hogy egymáshoz ezután nem szólunk, és egymás hozzászólásait nem minõsítjük. Én megpróbálok így tenni."
Ennek így nem sok értelme van. Nem lenne jobb inkább civilizált módon, érvekkel vitázni? Ne akarj az ignore listámra kerülni, nem túl elõkelõ a társaság (pár olyan srác van csak rajta, akiken már minenki csak röhög).
Te nagyon
Lehet, hogy te soha nem hibázol, de én sajnos nem vagyok ilyen tökéletes. Inkább azt mondd meg, hogyan lehet kijavítani.
"A hozzászólásaiddal a legnagyobb bajom az, hogy dogmatikusan ragaszkodsz egyes dolgokhoz, mint egy pap, akinek kutya kötelessége az istenbe vetett hit minden áron való fenntartása."
Én csak a tényekhez ragaszkodom. Lehet, úgy tûnik, hoyg soha nem engedek, de ez csak azért van, mert nem kezdek vitába, ha nem vagyok teljesen biztos az igazamban.
"Olyan laza magabiztossággal állítasz be tényként feltételezéseket, hogy az már fáj, más feltételezéseket pedig pökhendi és okoskodó módon lehurrogsz."
Feltevéseket nem kezelek tényként. Az viszont könynen lehet, hogy te nem vagy tisztában a rendelkezésre álló bizonyítékokkal. Mivel eltérõ a képzettségünk, ez nem is meglepõ. Csak azt nem értem, hogy ha egy témában nem vagy képben, akkor miért kell ilyen vehemenciával lehülyézni másokat.
"Írjad szorgalmasan a programokat, olvasgasd a feltételezésekkel és nagyotmondásokkal tarkított ismeretterjesztõ könyveidet, és képzeld be magadnak továbbra is, hogy te egy igazi fizikus tudós vagy - amitõl persze nagyon messze állsz, inkább egy lelkes amatõr képét mutattad. Felesleges a hõs megmentõ szerepét is eljátszanod, ha általad istenként tisztelt fizikusok balfaszságaira idõnként fény derül."
Gratulálok. Ismét egy nagy adag személyeskedés. Ezzel kit akarsz meggyõzni?
Nem tudom, mennyire figyeltél : Fizikus diplomám van. Tudod mi az? Nem a piacon árulják. Nem szoktam sûrûn felemlegetni, mert szerintem sokkal többet számít a tudás, mint a papír. De vannak, akik annyira elmerültek a saját kis álomvilágukban, hogy az érvek leperegnek róluk.
"Állapodjunk meg abban, hogy egymáshoz ezután nem szólunk, és egymás hozzászólásait nem minõsítjük. Én megpróbálok így tenni."
Ennek így nem sok értelme van. Nem lenne jobb inkább civilizált módon, érvekkel vitázni? Ne akarj az ignore listámra kerülni, nem túl elõkelõ a társaság (pár olyan srác van csak rajta, akiken már minenki csak röhög).
#433
"csak egy megjegyzésedre reagálva ("Az eseményhorizont alatti dolgokról csak elméleteink lehetnek, jelenlegi tudásunk szerint semmilyen anyag vagy információ nem juthat ki."): maga Hawking jelentette be, hogy elveszítette fogadását az egyik amerikai csillagásszal, ti. hogy a feketelyukból az információ nem nyerhetõ vissza. (Persze, szokott õ ilyen fogadásokat csinálni, amelyekrõl tudja, hogy biztosan elveszíti :-)"
Akkor én még le vagyok maradva. Hogyan lehet információt visszanyerni?
"De egyébként magad is írtál a Hawking sugárzásról, így nem is értem, miért írod azt, hogy onnan nem jön ki semmi."
Ott nem jön ki semmi, hanem az eseményhorizonton kívül, de ahhoz közel keletkezõ részecskékrõl van szó. Csak energia jön ki, se anyag információ se információ.
Akkor én még le vagyok maradva. Hogyan lehet információt visszanyerni?
"De egyébként magad is írtál a Hawking sugárzásról, így nem is értem, miért írod azt, hogy onnan nem jön ki semmi."
Ott nem jön ki semmi, hanem az eseményhorizonton kívül, de ahhoz közel keletkezõ részecskékrõl van szó. Csak energia jön ki, se anyag információ se információ.
#432
Bíró András:
""Érdekelne, hogy a garvitációt miképp magyarázza az általános fizika: a gravitáció keletkezése, mûködése, és a gravitáció megsemmisülése."
A rel.elm. szerint az anyag (és az energia) meggörbíti a téridõt, és ezt érzékeljük gravitációként.
A kvantumfizika szerint pedig mint minden kölcsönhatást, a gravitációt is részecskék (gravitronok) közvetítik. Ez így eléggé ellentmondásos, és jelenleg épp azon dolgoznak a fizikusok, hogy összeegyeztessék a két modelt. Van már egy elmélet, ami jónak tûnik, de még nincs igazolva."
Köszönöm a választ bár a kérdésem az általános fizikára vonatkozott, nem a kvantumfizikára. Vártam hogy lola majd lelkesen elmagyarázza nekem, hogy az általános fizika álláspontja szerint mik a válaszok a kérdéseimre, hiszen itt úgylátom egyedül õ mozog otthonosan az általános fizikában.
Bizonyára elkerülte a figyelmét és ezért nem kaptam választ a kérdésemre.
""Érdekelne, hogy a garvitációt miképp magyarázza az általános fizika: a gravitáció keletkezése, mûködése, és a gravitáció megsemmisülése."
A rel.elm. szerint az anyag (és az energia) meggörbíti a téridõt, és ezt érzékeljük gravitációként.
A kvantumfizika szerint pedig mint minden kölcsönhatást, a gravitációt is részecskék (gravitronok) közvetítik. Ez így eléggé ellentmondásos, és jelenleg épp azon dolgoznak a fizikusok, hogy összeegyeztessék a két modelt. Van már egy elmélet, ami jónak tûnik, de még nincs igazolva."
Köszönöm a választ bár a kérdésem az általános fizikára vonatkozott, nem a kvantumfizikára. Vártam hogy lola majd lelkesen elmagyarázza nekem, hogy az általános fizika álláspontja szerint mik a válaszok a kérdéseimre, hiszen itt úgylátom egyedül õ mozog otthonosan az általános fizikában.
Bizonyára elkerülte a figyelmét és ezért nem kaptam választ a kérdésemre.
#431
Errõl jut ezsembe egy kb. 20 évvel ezelõtti történet.
Még egyetemista voltam, és az egyik kollegának a világ legtermészetesebb hangján jelentettem ki, hogy "én, mint értelmiségi...". Felkapta a fejét az ürge, és annyit jegyzett meg ironikusan, hogy "mond inkább azt, hogy értelmiségi foglaltosságaid, érdeklõdésed vannak".
Mondanom sem kell, hogy soha nem bocsátottam meg neki ezt. Amúgy az ürge nagy nõcsábász volt, csilalgászati témákat nem igazán lehetett vele megvitatni, és magából kiindulva azt hitte, hogy más sem jutott el az értelmiségi állapotba.
No, vigyázz, nehogy veled is ez az eset forogjon fent. :-)
(U.i. Az, hogy vki hogyan definiálja önmagát, eléggé magánügy.)
Még egyetemista voltam, és az egyik kollegának a világ legtermészetesebb hangján jelentettem ki, hogy "én, mint értelmiségi...". Felkapta a fejét az ürge, és annyit jegyzett meg ironikusan, hogy "mond inkább azt, hogy értelmiségi foglaltosságaid, érdeklõdésed vannak".
Mondanom sem kell, hogy soha nem bocsátottam meg neki ezt. Amúgy az ürge nagy nõcsábász volt, csilalgászati témákat nem igazán lehetett vele megvitatni, és magából kiindulva azt hitte, hogy más sem jutott el az értelmiségi állapotba.
No, vigyázz, nehogy veled is ez az eset forogjon fent. :-)
(U.i. Az, hogy vki hogyan definiálja önmagát, eléggé magánügy.)
Kara kánként folytatom tanításom.
#430
Hát, ez szubjektív dolog. Olyan, mint az "alkotmányjogász" például, vagy a "szakértõ", vagy a "menedszer". Lassan mindenkinek lesz valamilyen címe. Így devalválódnak a címek, és szavak. (Lásd pld. "vállalati filozófia")
Mindenesetre, a tudóst talán a logikus gondolkodása és a mentalitása jellemzi a leginkább.
Andrásnál, ami kívánni valót hagy maga után, esetleg a túlzott magabiztossága (legalábbis ez jõ le a képernyõrõl, és a valóságban lehet, hogy õ is tele van kételyekkel, mint annyi más ember). Én mindenesetre szimpatizálok az olyan emberekkel, akiknek mindrnre van kész válaszuk, talán azért mert én meg túlzottan óvatos vagyok, millió tényezõt próbálok mindig figyelembe venni, olyanokat is, amelyek nem szorosan tartoznak az illetõ témához.
Hát, nem vagyunk egyformák. :-)
Mindenesetre, a tudóst talán a logikus gondolkodása és a mentalitása jellemzi a leginkább.
Andrásnál, ami kívánni valót hagy maga után, esetleg a túlzott magabiztossága (legalábbis ez jõ le a képernyõrõl, és a valóságban lehet, hogy õ is tele van kételyekkel, mint annyi más ember). Én mindenesetre szimpatizálok az olyan emberekkel, akiknek mindrnre van kész válaszuk, talán azért mert én meg túlzottan óvatos vagyok, millió tényezõt próbálok mindig figyelembe venni, olyanokat is, amelyek nem szorosan tartoznak az illetõ témához.
Hát, nem vagyunk egyformák. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#429
Ha esetleg lenne a végén egy "is", akkor nem hangzana úgy, mintha magát is a tudósok közé sorolná.
#428
Mi ebben a vicces:
Kara kánként folytatom tanításom.
#427
"nem csak engem, de az összes tudóst" :)
#426
Ez aztán a meglepetés!
"IMPORTANT NOTE
It has come to our attention that the book "The Theory of Everything: The Origin and Fate of the Universe" has been published. Professor Hawking would like to make it clear that he has not endorsed this book. The text was written by him many years ago, however the material has already been published in books such as 'A Brief History of Time'. A complaint was made to the Federal Trade Commission in the US in the hope that they would prevent the publication. We would urge you not to purchase this book in the belief that Professor Hawking was involved in its creation."
Ugye nem csoda, hogy hiányérzetem volt?
"IMPORTANT NOTE
It has come to our attention that the book "The Theory of Everything: The Origin and Fate of the Universe" has been published. Professor Hawking would like to make it clear that he has not endorsed this book. The text was written by him many years ago, however the material has already been published in books such as 'A Brief History of Time'. A complaint was made to the Federal Trade Commission in the US in the hope that they would prevent the publication. We would urge you not to purchase this book in the belief that Professor Hawking was involved in its creation."
Ugye nem csoda, hogy hiányérzetem volt?
Kara kánként folytatom tanításom.
#425
BiroAndras:
Hazudtál, hiába mosakodsz. Kergettek talán az asztal körül regisztráció közben, hogy hazugságot állítottál magadról? Netán a kvantumok számlájára írandó a dolog? Szerencsésebb lett volna, ha semmit sem írsz, mint én (és még sokan).
A hozzászólásaiddal a legnagyobb bajom az, hogy dogmatikusan ragaszkodsz egyes dolgokhoz, mint egy pap, akinek kutya kötelessége az istenbe vetett hit minden áron való fenntartása.
Olyan laza magabiztossággal állítasz be tényként feltételezéseket, hogy az már fáj, más feltételezéseket pedig pökhendi és okoskodó módon lehurrogsz. Ilyen emberrel nem vitatkozom. Nem azért, mert megfutamodok (nem szokásom), hanem azért, mert nincs értelme, elvakult vagy. Írjad szorgalmasan a programokat, olvasgasd a feltételezésekkel és nagyotmondásokkal tarkított ismeretterjesztõ könyveidet, és képzeld be magadnak továbbra is, hogy te egy igazi fizikus tudós vagy - amitõl persze nagyon messze állsz, inkább egy lelkes amatõr képét mutattad. Felesleges a hõs megmentõ szerepét is eljátszanod, ha általad istenként tisztelt fizikusok balfaszságaira idõnként fény derül.
Állapodjunk meg abban, hogy egymáshoz ezután nem szólunk, és egymás hozzászólásait nem minõsítjük. Én megpróbálok így tenni.
Hazudtál, hiába mosakodsz. Kergettek talán az asztal körül regisztráció közben, hogy hazugságot állítottál magadról? Netán a kvantumok számlájára írandó a dolog? Szerencsésebb lett volna, ha semmit sem írsz, mint én (és még sokan).
A hozzászólásaiddal a legnagyobb bajom az, hogy dogmatikusan ragaszkodsz egyes dolgokhoz, mint egy pap, akinek kutya kötelessége az istenbe vetett hit minden áron való fenntartása.
Olyan laza magabiztossággal állítasz be tényként feltételezéseket, hogy az már fáj, más feltételezéseket pedig pökhendi és okoskodó módon lehurrogsz. Ilyen emberrel nem vitatkozom. Nem azért, mert megfutamodok (nem szokásom), hanem azért, mert nincs értelme, elvakult vagy. Írjad szorgalmasan a programokat, olvasgasd a feltételezésekkel és nagyotmondásokkal tarkított ismeretterjesztõ könyveidet, és képzeld be magadnak továbbra is, hogy te egy igazi fizikus tudós vagy - amitõl persze nagyon messze állsz, inkább egy lelkes amatõr képét mutattad. Felesleges a hõs megmentõ szerepét is eljátszanod, ha általad istenként tisztelt fizikusok balfaszságaira idõnként fény derül.
Állapodjunk meg abban, hogy egymáshoz ezután nem szólunk, és egymás hozzászólásait nem minõsítjük. Én megpróbálok így tenni.
#424
Most jöttem rá, hogy mit hiányoltam Hawking könyvébõl: az M-elméletet.
Hiába, amíg nálunk ide begyûrûzik vmi, akkorra már lehet, hogy maga a tudós bírálta felül téziseit.
Bíró Andras: csak egy megjegyzésedre reagálva ("Az eseményhorizont alatti dolgokról csak elméleteink lehetnek, jelenlegi tudásunk szerint semmilyen anyag vagy információ nem juthat ki."): maga Hawking jelentette be, hogy elveszítette fogadását az egyik amerikai csillagásszal, ti. hogy a feketelyukból az információ nem nyerhetõ vissza. (Persze, szokott õ ilyen fogadásokat csinálni, amelyekrõl tudja, hogy biztosan elveszíti :-)
Az amerikai tudós nyereménye egyébként egy baseball enciklopédia, amelybõl az információ bármikor tetszõlegesen visszanyerhetõ. Hawking próbálta rábeszélni, hogy legyen foci enciklopédia, de az illetõ nem állt kötélnek.
De egyébként magad is írtál a Hawking sugárzásról, így nem is értem, miért írod azt, hogy onnan nem jön ki semmi. De, lehet, hogy félreértek vmit.
Hiába, amíg nálunk ide begyûrûzik vmi, akkorra már lehet, hogy maga a tudós bírálta felül téziseit.
Bíró Andras: csak egy megjegyzésedre reagálva ("Az eseményhorizont alatti dolgokról csak elméleteink lehetnek, jelenlegi tudásunk szerint semmilyen anyag vagy információ nem juthat ki."): maga Hawking jelentette be, hogy elveszítette fogadását az egyik amerikai csillagásszal, ti. hogy a feketelyukból az információ nem nyerhetõ vissza. (Persze, szokott õ ilyen fogadásokat csinálni, amelyekrõl tudja, hogy biztosan elveszíti :-)
Az amerikai tudós nyereménye egyébként egy baseball enciklopédia, amelybõl az információ bármikor tetszõlegesen visszanyerhetõ. Hawking próbálta rábeszélni, hogy legyen foci enciklopédia, de az illetõ nem állt kötélnek.
De egyébként magad is írtál a Hawking sugárzásról, így nem is értem, miért írod azt, hogy onnan nem jön ki semmi. De, lehet, hogy félreértek vmit.
Kara kánként folytatom tanításom.
#423
lola: Dogmázunk, hogy itt azzal érvelsz, ki mikor szerezte a diplomáját? :-) Számít ez valamit? Épp a tekintélyelv ellen érvetél, hogy nem jelent semit, ki mit mond, ki kicsoda, most meg jössz egy ilyennel. :-) Most nagyon megadtad neki, ami jár... Ez egész eddig gyûlt a lelkecskédben elhomályosítva téged a tisztánlátásban, hogy most ki tudd adni hirtelen? Milyen sérelmek ezek? András: Valami háborús tömeggyilkos bûnös vagy? :)
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#422
Ok, visszaolvasva, tényleg írtam 1-2 olyat, amit talán nem kellett volna. Csak tudod, amikor valaki nem csak engem, de az összes tudóst vérig sérti egyetlen laza mondattal, az a végsõkig próbára teszi a türelmem.
#421
Ja ezt lefelejtettem:
Többféle hõmérséklet definíció létezik, és ezek nem feltétlen adják ugyanazt a számot. Viszont mindegyik tudja a hõmérséklet fogalomtól elvárt tulajdonságokat.
Lehet pl. az entrópia és az energia változás összefügése alapján is definiálni (nem emlékszem a pontos képletre). Ebbõl kijöhet negatív hõhérséklet is, amikor a magasabb energiájú részecskékbõl van több. Ez pl. a lézereknél fordul elõ.
Többféle hõmérséklet definíció létezik, és ezek nem feltétlen adják ugyanazt a számot. Viszont mindegyik tudja a hõmérséklet fogalomtól elvárt tulajdonságokat.
Lehet pl. az entrópia és az energia változás összefügése alapján is definiálni (nem emlékszem a pontos képletre). Ebbõl kijöhet negatív hõhérséklet is, amikor a magasabb energiájú részecskékbõl van több. Ez pl. a lézereknél fordul elõ.
#420
Köszi. :)
#419
"Tóbb alkalommal is megsértett, már kijárt neki..."
Hát ha én számolnám, hogy te hányszor sértettél meg...
Mindenesetre, én legalább nem szándékosan tettem.
Hát ha én számolnám, hogy te hányszor sértettél meg...
Mindenesetre, én legalább nem szándékosan tettem.
#418
"Szerintem Bíró András azonos a csillagasz nickel, akivel volt szerencsém találkozni az Origo fórumain is."
Amennyire tudom, az nem én vagyok. :)
Én civilben programozóként dolgozom, a fizikát már csak hobbi szinten ûzöm.
Amennyire tudom, az nem én vagyok. :)
Én civilben programozóként dolgozom, a fizikát már csak hobbi szinten ûzöm.
#417
"A Nap felületének hõmérséklete kb. 4000 Kelvin fok.
Ezzel szemben ott legbelül több millió fokos hõmérséklet van. És a Nap mindig csak hûl."
De a Napnak van érzékelhetõ belsõ szerkezete. Egy fekete lyuknak nincsek. Csak tömege, perdülete, és töltése van, ami kívülrõl érzékelhetõ.
"Amúgy meg Hawking aszongya, hogy közvetlenül az eseményhorizont alatt a fotonok körpályán mozognak. Akkor mégiscsak van ott bent mozgás?"
Az eseményhorizont nem maga a feketelyuk, csak egy határvonal, ahonnan nincs visszatérés. A belsejében levõ szingularitás hordozza a tömeget.
Az eseményhorizont alatti dolgokról csak elméleteink lehetnek, jelenlegi tudásunk szerint semmilyen anyag vagy információ nem juthat ki. Tehát a belül levõ dolgokra nem tudunk hõmérséklet definíciót alapozni.
Ezzel szemben ott legbelül több millió fokos hõmérséklet van. És a Nap mindig csak hûl."
De a Napnak van érzékelhetõ belsõ szerkezete. Egy fekete lyuknak nincsek. Csak tömege, perdülete, és töltése van, ami kívülrõl érzékelhetõ.
"Amúgy meg Hawking aszongya, hogy közvetlenül az eseményhorizont alatt a fotonok körpályán mozognak. Akkor mégiscsak van ott bent mozgás?"
Az eseményhorizont nem maga a feketelyuk, csak egy határvonal, ahonnan nincs visszatérés. A belsejében levõ szingularitás hordozza a tömeget.
Az eseményhorizont alatti dolgokról csak elméleteink lehetnek, jelenlegi tudásunk szerint semmilyen anyag vagy információ nem juthat ki. Tehát a belül levõ dolgokra nem tudunk hõmérséklet definíciót alapozni.
#416
"10 éves korban pedig már kezdõdik a fizika tanítása az általánosban... Nos, így mindenki sok éve foglalkozik fizikával..."
Képzeld el, hogy engem már kisgyerekként is érdekelt a tudomány. És ami még hihetetlenebb, másokkal ellentétben én odafigyeltem az iskolában, és azon kívül is sok könyvet olvastam.
Mellesleg, nem azt mondtam, hogy 20 éve vagyok fizikus, hanem azt, hogy azóta foglalkozom tudománnyal (tehát olvasgatok, figyelem a híreket, stb.).
"Neme: lány - mint BiroAndras."
A nemem még mindíg nem lány, csak anno sietve regisztráltam, és mellényomtam. De nem lehet javítani, és nem találtam semmi lehetõséget az oldal üzemeltetõinek az értesítésére (ha valaki tud ebben segíteni, megköszönném).
Megjegyzem nagyon kifogyhattál az érvekbõl, ha már a nemembe kötsz bele...
"Foglalkozás, hobby: Programozó - nem a fizika? Aki fizikus, annak a munkája is és a hobbija is a fizika. Milyen fizikus vagy te?"
A fogalkozás pedig az én értelmezésem szerint azt jelenti, hogy mivel keresem a kenyerem. De ha gondolod, beszkennelem a fizikus diplomám.
A hobbihoz végülis beírhatnám a fizikát, de tudomásom szerint nem jár kivégzés azétr, hogy nem soroltam fel az összes hobbim.
Melleseleg neked semmilyen adatod nincs megadva...
"Ezeket valószínûleg szóról szóra tudod, bemagoltad mint egy papagáj, és szajkózod vég nélkül. Önálló gondolat: zéró."
Nagyon meglepne, ha azt mondanám, hogy amit a fórumokra írok, annak csak kb. fele meglevõ tudás, és a többit menet közben találom ki egyszerû logika segítségével (meg persze guglival ellenõrzöm, ha lehet)?
Tudod, ez az, amit úgy látszik, soha nem lesztek képesek megérteni : Bátran tölthetem ki logikával a lexikális tudásomban levõ hézagokat, mert a tudomány felépítése garantálja, hogy nem tévedhetek nagyot. Egy gyenge alapokon álló dogmatikus rendszernél ez lehetetlen lenne.
"a sok sületlenségre, amiket itt megint összehordtál nincs értelme válaszolnom."
Hogy a te képességeidet meghaladja a téma, arról nem én tehetek.
"az elsõ diplomám már akkor megvolt, amikor még meg sem születtél..."
Milyen diplomád?
"Jánossi professzort személyesen ismertem, sokszor voltam nála (I. ker. Czakó utcában, ott lakott)..."
Ügyes vagy. És akkor mi van?
Képzeld el, hogy engem már kisgyerekként is érdekelt a tudomány. És ami még hihetetlenebb, másokkal ellentétben én odafigyeltem az iskolában, és azon kívül is sok könyvet olvastam.
Mellesleg, nem azt mondtam, hogy 20 éve vagyok fizikus, hanem azt, hogy azóta foglalkozom tudománnyal (tehát olvasgatok, figyelem a híreket, stb.).
"Neme: lány - mint BiroAndras."
A nemem még mindíg nem lány, csak anno sietve regisztráltam, és mellényomtam. De nem lehet javítani, és nem találtam semmi lehetõséget az oldal üzemeltetõinek az értesítésére (ha valaki tud ebben segíteni, megköszönném).
Megjegyzem nagyon kifogyhattál az érvekbõl, ha már a nemembe kötsz bele...
"Foglalkozás, hobby: Programozó - nem a fizika? Aki fizikus, annak a munkája is és a hobbija is a fizika. Milyen fizikus vagy te?"
A fogalkozás pedig az én értelmezésem szerint azt jelenti, hogy mivel keresem a kenyerem. De ha gondolod, beszkennelem a fizikus diplomám.
A hobbihoz végülis beírhatnám a fizikát, de tudomásom szerint nem jár kivégzés azétr, hogy nem soroltam fel az összes hobbim.
Melleseleg neked semmilyen adatod nincs megadva...
"Ezeket valószínûleg szóról szóra tudod, bemagoltad mint egy papagáj, és szajkózod vég nélkül. Önálló gondolat: zéró."
Nagyon meglepne, ha azt mondanám, hogy amit a fórumokra írok, annak csak kb. fele meglevõ tudás, és a többit menet közben találom ki egyszerû logika segítségével (meg persze guglival ellenõrzöm, ha lehet)?
Tudod, ez az, amit úgy látszik, soha nem lesztek képesek megérteni : Bátran tölthetem ki logikával a lexikális tudásomban levõ hézagokat, mert a tudomány felépítése garantálja, hogy nem tévedhetek nagyot. Egy gyenge alapokon álló dogmatikus rendszernél ez lehetetlen lenne.
"a sok sületlenségre, amiket itt megint összehordtál nincs értelme válaszolnom."
Hogy a te képességeidet meghaladja a téma, arról nem én tehetek.
"az elsõ diplomám már akkor megvolt, amikor még meg sem születtél..."
Milyen diplomád?
"Jánossi professzort személyesen ismertem, sokszor voltam nála (I. ker. Czakó utcában, ott lakott)..."
Ügyes vagy. És akkor mi van?
#415
"Azért, mert nagyobb tömeg robban fel, mint a szupernovák esetében."
Nem, mert a feketelyuk nagy része addigra elpárolog. Csak akkor gyorsul fel a folyamat anyira, hogy már robbanásnak nevezhetõ, amikor a már egészen kicsi. Pontos számokat nem tudok, de emlékim szerint sehol sem emlegették a szupernovákkal egy szinten. Az általad említett "H-bombák milliói" reálisnak tûnik.
Nem, mert a feketelyuk nagy része addigra elpárolog. Csak akkor gyorsul fel a folyamat anyira, hogy már robbanásnak nevezhetõ, amikor a már egészen kicsi. Pontos számokat nem tudok, de emlékim szerint sehol sem emlegették a szupernovákkal egy szinten. Az általad említett "H-bombák milliói" reálisnak tûnik.
#414
"Én mondjuk elég toleráns vagyok ilyen esetben, nem vagyok szakmai soviniszta, mert értékelem az ún. lateral viewing-ot."
Persze, elõfordul, hogy kívülrõl könnyebb észrevenni valamit. De azért nem ez a jellemzõ. És nem mindegy, hogy mirõl van szó, és hogyan adják elõ.
A XX. századi fizika sajnos olyan, hogy a "józan paraszti logika" számára kezelhetetlen (idõtorzulások, görbült terek, hullámfüggvények, 11 dimenzió, stb.). Szóval ahhoz, hogy valaki értelmesen hozzászóljon, elõször alaposan meg kell ismernie az ehhez szükséges új gondolkodásmódot.
A többi tudományág esetén már jobb a helyzet.
Viszont egyik esetben se jó kezdés, ha valaki alapból tényként közli, hogy az eddigi elméletek mind rosszak, és õ majd megmondja a tutit. Még rosszabb, ha valaki egy közismerten téves elképzelést hoz fel csodaszerként (1000. alkalommal), és azt védi minden áron. Ilyen esetben nagy lelkierõ kell egy civilizált válaszhoz.
"A dilettáns sokszor nagyon lényeges pontokra tappint rá, amelyeket a szakmába beletemetkezett tudós nem vesz észre."
Ha nagyon elakadok a munkámmal meg szoktam kérni valakit a környékemrõl, hgy segítsen. Ahhoz, hogy el tudjam magyarázni neki a problémát, minél egyszerûbben és érthetõbben kell megfogalmaznom, vagyis egy kívülálló fejével kell gondolkodnom. Általában ez is elég ahhoz, hogy rájõjjek a megoldásra.
És olyan is volt már, hogy más kapásból megoldotta azt, amivel én semmire se jutottam, vagy egy sokkal egyszerûbb megoldást mondott. De ez ritka. Általában én vagyok az, aki kapásból átlátja a különféle variációkat, és ha valaki javasol valamit, rögtön megmondom, hogy mi a hiba benne (ezt néha nem szeretik). A laikusokból általában az a képesség hiányzik, hogy átlássák az egész rendszert. Csak az adott lokális problémára koncentrálnak, és nehezen értik meg, hogy egy jónak látszó megoldás a rendszer más részeit rombadöntheti (ez megint csak igaz a tudományokra, az informatikára, és valószínûleg minden más szakmára is).
"Mondjuk én az a típus vagyok, hogy elviselem a belepofázást, és én is beszoktam pofázni mások dolgába, de meggyõzhetõ vagyok. Nem is szeretem azt a szakértõt, aki nem nyitott."
Egyetértek.
Persze, elõfordul, hogy kívülrõl könnyebb észrevenni valamit. De azért nem ez a jellemzõ. És nem mindegy, hogy mirõl van szó, és hogyan adják elõ.
A XX. századi fizika sajnos olyan, hogy a "józan paraszti logika" számára kezelhetetlen (idõtorzulások, görbült terek, hullámfüggvények, 11 dimenzió, stb.). Szóval ahhoz, hogy valaki értelmesen hozzászóljon, elõször alaposan meg kell ismernie az ehhez szükséges új gondolkodásmódot.
A többi tudományág esetén már jobb a helyzet.
Viszont egyik esetben se jó kezdés, ha valaki alapból tényként közli, hogy az eddigi elméletek mind rosszak, és õ majd megmondja a tutit. Még rosszabb, ha valaki egy közismerten téves elképzelést hoz fel csodaszerként (1000. alkalommal), és azt védi minden áron. Ilyen esetben nagy lelkierõ kell egy civilizált válaszhoz.
"A dilettáns sokszor nagyon lényeges pontokra tappint rá, amelyeket a szakmába beletemetkezett tudós nem vesz észre."
Ha nagyon elakadok a munkámmal meg szoktam kérni valakit a környékemrõl, hgy segítsen. Ahhoz, hogy el tudjam magyarázni neki a problémát, minél egyszerûbben és érthetõbben kell megfogalmaznom, vagyis egy kívülálló fejével kell gondolkodnom. Általában ez is elég ahhoz, hogy rájõjjek a megoldásra.
És olyan is volt már, hogy más kapásból megoldotta azt, amivel én semmire se jutottam, vagy egy sokkal egyszerûbb megoldást mondott. De ez ritka. Általában én vagyok az, aki kapásból átlátja a különféle variációkat, és ha valaki javasol valamit, rögtön megmondom, hogy mi a hiba benne (ezt néha nem szeretik). A laikusokból általában az a képesség hiányzik, hogy átlássák az egész rendszert. Csak az adott lokális problémára koncentrálnak, és nehezen értik meg, hogy egy jónak látszó megoldás a rendszer más részeit rombadöntheti (ez megint csak igaz a tudományokra, az informatikára, és valószínûleg minden más szakmára is).
"Mondjuk én az a típus vagyok, hogy elviselem a belepofázást, és én is beszoktam pofázni mások dolgába, de meggyõzhetõ vagyok. Nem is szeretem azt a szakértõt, aki nem nyitott."
Egyetértek.
#413
Azt ugye elképzelhetetlennek atrtod, hogy kenyérrel dobj vissza?
---
Megnéztem az adatlapom, próbáltam beállítani a korom, de hibaüzit kaptam, hogy az aláírásom, amely esküszöm csak kb. 180 karakter, több, mint 250 karakter, így a születési dátumom sem vette be a rendszer.
Most jutott eszembe, hogy anno emiatt adtam fel a személyi adataim megadását. (Bocs.)
Úgyhogy, adatlapon mutatott információk után nem kell menni, szerintem az itt mutatott stílus és tartalom a lényeg, az többet mond a száraz számoknál.
És Bíró András esetében én örülök, hogy vele egy fórumon lehetek. Pont.
---
Megnéztem az adatlapom, próbáltam beállítani a korom, de hibaüzit kaptam, hogy az aláírásom, amely esküszöm csak kb. 180 karakter, több, mint 250 karakter, így a születési dátumom sem vette be a rendszer.
Most jutott eszembe, hogy anno emiatt adtam fel a személyi adataim megadását. (Bocs.)
Úgyhogy, adatlapon mutatott információk után nem kell menni, szerintem az itt mutatott stílus és tartalom a lényeg, az többet mond a száraz számoknál.
És Bíró András esetében én örülök, hogy vele egy fórumon lehetek. Pont.
Kara kánként folytatom tanításom.
#412
Tóbb alkalommal is megsértett, már kijárt neki...
#411
lola!
Ne személyeskedj.
Én sem tudom már mit írtam az adatlapomra, lehet hülyeséget is, a célom az volt, minél hamarabb essek át rajta.
Szerintem Bíró András azonos a csillagasz nickel, akivel volt szerencsém találkozni az Origo fórumain is. Ott is nagyra értékeltem türelmét, hozzárétését.
Meg kell neki köszönni, hogy itt van (mint Nekem is egyébként <#ravasz1>, nem kötekedni.
Póbálj meg a témára koncentrálni, hagyd a személyeskedést, és még ne adj isten, megérjük, hogy az elméd meglep minket, mert kihozod magadból a maximumot, de legalábbis a jobbik éned.
Ne személyeskedj.
Én sem tudom már mit írtam az adatlapomra, lehet hülyeséget is, a célom az volt, minél hamarabb essek át rajta.
Szerintem Bíró András azonos a csillagasz nickel, akivel volt szerencsém találkozni az Origo fórumain is. Ott is nagyra értékeltem türelmét, hozzárétését.
Meg kell neki köszönni, hogy itt van (mint Nekem is egyébként <#ravasz1>, nem kötekedni.
Póbálj meg a témára koncentrálni, hagyd a személyeskedést, és még ne adj isten, megérjük, hogy az elméd meglep minket, mert kihozod magadból a maximumot, de legalábbis a jobbik éned.
Kara kánként folytatom tanításom.
#410
"Ez a klasszikus fizikai kép, ahol izgõ-mozgó részecskék vannak. Egy fekete lyukban nincsennek részecskék. A hõmérsékletét a sugárzása alapján lehet definiálni."
A Nap felületének hõmérséklete kb. 4000 Kelvin fok.
Ezzel szemben ott legbelül több millió fokos hõmérséklet van. És a Nap mindig csak hûl.
A fekete lyuk viszont, ha mást nem, a környezetébõl érkezõ fotonokat csapadába ejti, tehát állandóan hízik. Hasonlóképpen megeszi a neutrínókat (sötét anyag) is, na jó, pech, mert sem a fotonnak sem a neutrínónak nincs tömege, csak energiája, de a kettõ egyenlõ, és egymásba átalakul.
Amúgy meg Hawking aszongya, hogy közvetlenül az eseményhorizont alatt a fotonok körpályán mozognak. Akkor mégiscsak van ott bent mozgás?
A Nap felületének hõmérséklete kb. 4000 Kelvin fok.
Ezzel szemben ott legbelül több millió fokos hõmérséklet van. És a Nap mindig csak hûl.
A fekete lyuk viszont, ha mást nem, a környezetébõl érkezõ fotonokat csapadába ejti, tehát állandóan hízik. Hasonlóképpen megeszi a neutrínókat (sötét anyag) is, na jó, pech, mert sem a fotonnak sem a neutrínónak nincs tömege, csak energiája, de a kettõ egyenlõ, és egymásba átalakul.
Amúgy meg Hawking aszongya, hogy közvetlenül az eseményhorizont alatt a fotonok körpályán mozognak. Akkor mégiscsak van ott bent mozgás?
Kara kánként folytatom tanításom.
#409
"Nézd, nekem az a bajom, hogy a fotonsugár (elektromágneses tér) elgörbülésébõl azt a következtetést vonják le, hogy a tér is elgörbül.
Érdekes módon, ha egy mágnes közelében mondjuk 50 km/h-val elhaladó ferromágneses mozgó jármú útvonala kicsit módosul, "elgörbül", ebbõl még nem vonják le azt a messzemenõ következtetést, hogy a tér elgörbül."
A rel. elm. nem ennek a jelenségnek magyarázatára született. Az alapot a fénysebesség állandósága és a vonatkoztatási rendszerek ekvivalenciája jelenti. Matematikai formában ezt a Lorentz tranzformáció írja le, amit még az is megerõsít, hogy a Maxwell egyenletekbõl is levezethetõ. A Lorentz trafóból meg már kijön az összes relativisztikus effektus. Ezt az elgondolást vitte tovább Einstein úgy, hogy a gyorsulást, és a gravitációt is hozzávette az elmélethez. És ezt sikerül tisztán elméleti úton megtennie! Olvastam a gondolatmenetét (be is linkeltem lentebb). Hihetetlen, hogy mennyire egyszerû az egész, gimnáziumi szintû matek, és egy kis képzelõerõ elég e megértéséhez.
Miután megvolt az elmélet, jött az ellenõrzés. Elõre megjósolta az általad említett elhajlást (ami azért lényeges, mert a klasszikus fizikától eltérõ eredményt jósolt, és igaza lett). Valamint az elméletbõl pontosan kijött a Merkúr pályájának eltérése a klasszikus fizika által jósolttól. Továbbá megjósolta a gravitációs hullámok létezését, amit a közelmúltban sikerült csillagászati megfigyeléssel igazolni.
A spec.rel. jóslatait pedig sokkal egyszerûbb igazolni, pl. részecskegyorsítókban.
"A foton az elektromágneses tér hordozója, elgörbülése ennek a térnek az elgörbülését mutatja, legfeljebb."
Legalább, nem legfeljebb. Ha a fény görbül, az uyganúgy lehet a tér görbülésének az eredméyne is. Viszont nincs olyan modell, ami csak az elektromágneses tér görbülését írná elõ. És valószínûleg nem is lehet, hiszen a feltevések szerint egyetlen alapvetõ erõ különféle megnyílvánulásait látjuk (az elektromágneses és a gyenge nukleáris kölcsönhatások azonosságát már bizonyították is).
"A fizikai, háromdimenziós tér görbülete legfeljebb akkor lenne igazolható, ha a graviton oályamódosulását tudnánk megfigyelni, vagyis a gravitációs hullámok elgörbülését."
A gravitációs hullámok maguk is térgörbületek, így nincs értelme annak, amit mondassz.
"Mint tudjuk, a gravitont még nem tudtuk érzékelni, a gravitációnak is legfeljebb az erõsségét tudjuk mérni (g), erõvonalait nem."
Az erõvonal segédfogalom, csak szemléltetésre való. A számításoknál mezõket használnak (ami azt jelenti, hogy a tér minden pontjához egy irány és egy erõsség van rendelve). Ezt remekül ki lehet mérni, akár egy egyszerû ingával és egy órával.
"És ha meg is tudnánk mérni ezeket az erõvonalakat, vektorokat, még akkor sem beszélhetünk a tér görbületérõl, hisz a 3D-s tér nem = gravitációs térrel, legalábbis szerintem. (Miért is hagynánk ki belõle az elektromágneses teret, vagy a gyenge+erõs kölcsönhatásokat közvetítõ teret? Meg esetleg más, egyelõre ismeretlen tereket.)"
Ezt nem egészen Értem.
Érdekes módon, ha egy mágnes közelében mondjuk 50 km/h-val elhaladó ferromágneses mozgó jármú útvonala kicsit módosul, "elgörbül", ebbõl még nem vonják le azt a messzemenõ következtetést, hogy a tér elgörbül."
A rel. elm. nem ennek a jelenségnek magyarázatára született. Az alapot a fénysebesség állandósága és a vonatkoztatási rendszerek ekvivalenciája jelenti. Matematikai formában ezt a Lorentz tranzformáció írja le, amit még az is megerõsít, hogy a Maxwell egyenletekbõl is levezethetõ. A Lorentz trafóból meg már kijön az összes relativisztikus effektus. Ezt az elgondolást vitte tovább Einstein úgy, hogy a gyorsulást, és a gravitációt is hozzávette az elmélethez. És ezt sikerül tisztán elméleti úton megtennie! Olvastam a gondolatmenetét (be is linkeltem lentebb). Hihetetlen, hogy mennyire egyszerû az egész, gimnáziumi szintû matek, és egy kis képzelõerõ elég e megértéséhez.
Miután megvolt az elmélet, jött az ellenõrzés. Elõre megjósolta az általad említett elhajlást (ami azért lényeges, mert a klasszikus fizikától eltérõ eredményt jósolt, és igaza lett). Valamint az elméletbõl pontosan kijött a Merkúr pályájának eltérése a klasszikus fizika által jósolttól. Továbbá megjósolta a gravitációs hullámok létezését, amit a közelmúltban sikerült csillagászati megfigyeléssel igazolni.
A spec.rel. jóslatait pedig sokkal egyszerûbb igazolni, pl. részecskegyorsítókban.
"A foton az elektromágneses tér hordozója, elgörbülése ennek a térnek az elgörbülését mutatja, legfeljebb."
Legalább, nem legfeljebb. Ha a fény görbül, az uyganúgy lehet a tér görbülésének az eredméyne is. Viszont nincs olyan modell, ami csak az elektromágneses tér görbülését írná elõ. És valószínûleg nem is lehet, hiszen a feltevések szerint egyetlen alapvetõ erõ különféle megnyílvánulásait látjuk (az elektromágneses és a gyenge nukleáris kölcsönhatások azonosságát már bizonyították is).
"A fizikai, háromdimenziós tér görbülete legfeljebb akkor lenne igazolható, ha a graviton oályamódosulását tudnánk megfigyelni, vagyis a gravitációs hullámok elgörbülését."
A gravitációs hullámok maguk is térgörbületek, így nincs értelme annak, amit mondassz.
"Mint tudjuk, a gravitont még nem tudtuk érzékelni, a gravitációnak is legfeljebb az erõsségét tudjuk mérni (g), erõvonalait nem."
Az erõvonal segédfogalom, csak szemléltetésre való. A számításoknál mezõket használnak (ami azt jelenti, hogy a tér minden pontjához egy irány és egy erõsség van rendelve). Ezt remekül ki lehet mérni, akár egy egyszerû ingával és egy órával.
"És ha meg is tudnánk mérni ezeket az erõvonalakat, vektorokat, még akkor sem beszélhetünk a tér görbületérõl, hisz a 3D-s tér nem = gravitációs térrel, legalábbis szerintem. (Miért is hagynánk ki belõle az elektromágneses teret, vagy a gyenge+erõs kölcsönhatásokat közvetítõ teret? Meg esetleg más, egyelõre ismeretlen tereket.)"
Ezt nem egészen Értem.
#408
BiroAndras:
Nem vagy ájulásra hajlamos? Nem lepne meg, ha idõnként elájulnál magadtól. Mellesleg nem a havas henrik fia/lánya vagy? Nem lepne meg.
Kis emlékeztetõ, amit - ha jól emlékszem - ebben a topicban írtál:
20 éve foglalkozol fizikával. Összevetve az adatlapoddal:
Életkor: 25-30 között
Neme: lány
Foglalkozás, hobby: Programozó
Hmmm.... Egy pillanatig sem probléma számodra, hogy hazudsz, igaz?
Nézzük csak:
Életkor: 25-30 között - vagyis 5-10 éves lehettél, amikor elkezdtél fizikával foglalkozni. Az 5 éves kor elég hihetetlen, hisz még iskolába sem jártál, valószínûleg a betûket sem ismerted. 10 éves korban pedig már kezdõdik a fizika tanítása az általánosban... Nos, így mindenki sok éve foglalkozik fizikával...
Neme: lány - mint BiroAndras. Nem rossz. Melegklubokra jársz? Mikor volt a mûtéted?
Foglalkozás, hobby: Programozó - nem a fizika? Aki fizikus, annak a munkája is és a hobbija is a fizika. Milyen fizikus vagy te?
Szerintem elvakult vagy. Kedvenc olvasmányaid közé tartoznak biztos a tudományos ismeretterjesztõ könyvek, ezen belül is Einstein írásai és a kvantumfizika. Ezeket valószínûleg szóról szóra tudod, bemagoltad mint egy papagáj, és szajkózod vég nélkül. Önálló gondolat: zéró.
PS: a sok sületlenségre, amiket itt megint összehordtál nincs értelme válaszolnom.
PS2: az elsõ diplomám már akkor megvolt, amikor még meg sem születtél...
PS3: Jánossi professzort személyesen ismertem, sokszor voltam nála (I. ker. Czakó utcában, ott lakott)...
Nem vagy ájulásra hajlamos? Nem lepne meg, ha idõnként elájulnál magadtól. Mellesleg nem a havas henrik fia/lánya vagy? Nem lepne meg.
Kis emlékeztetõ, amit - ha jól emlékszem - ebben a topicban írtál:
20 éve foglalkozol fizikával. Összevetve az adatlapoddal:
Életkor: 25-30 között
Neme: lány
Foglalkozás, hobby: Programozó
Hmmm.... Egy pillanatig sem probléma számodra, hogy hazudsz, igaz?
Nézzük csak:
Életkor: 25-30 között - vagyis 5-10 éves lehettél, amikor elkezdtél fizikával foglalkozni. Az 5 éves kor elég hihetetlen, hisz még iskolába sem jártál, valószínûleg a betûket sem ismerted. 10 éves korban pedig már kezdõdik a fizika tanítása az általánosban... Nos, így mindenki sok éve foglalkozik fizikával...
Neme: lány - mint BiroAndras. Nem rossz. Melegklubokra jársz? Mikor volt a mûtéted?
Foglalkozás, hobby: Programozó - nem a fizika? Aki fizikus, annak a munkája is és a hobbija is a fizika. Milyen fizikus vagy te?
Szerintem elvakult vagy. Kedvenc olvasmányaid közé tartoznak biztos a tudományos ismeretterjesztõ könyvek, ezen belül is Einstein írásai és a kvantumfizika. Ezeket valószínûleg szóról szóra tudod, bemagoltad mint egy papagáj, és szajkózod vég nélkül. Önálló gondolat: zéró.
PS: a sok sületlenségre, amiket itt megint összehordtál nincs értelme válaszolnom.
PS2: az elsõ diplomám már akkor megvolt, amikor még meg sem születtél...
PS3: Jánossi professzort személyesen ismertem, sokszor voltam nála (I. ker. Czakó utcában, ott lakott)...
#407
""Mindenesetre nagyobb kellene legyen a durranás, mint egy szupernova robbanása."
Miért?"
Azért, mert nagyobb tömeg robban fel, mint a szupernovák esetében.
Miért?"
Azért, mert nagyobb tömeg robban fel, mint a szupernovák esetében.
Kara kánként folytatom tanításom.
#406
"Gondolj bele, hogy te mit szólnál hozzá, ha a te munkádba szólna bele egy totál kívülálló. "
Én mondjuk elég toleráns vagyok ilyen esetben, nem vagyok szakmai soviniszta, mert értékelem az ún. lateral viewing-ot. Arra célzok, hogy ha mereszted a szemet, halvány csillagokat nem látsz meg, de néha a szemed sakában felvillannak.
A dilettáns sokszor nagyon lényeges pontokra tappint rá, amelyeket a szakmába beletemetkezett tudós nem vesz észre.
Mondjuk én az a típus vagyok, hogy elviselem a belepofázást, és én is beszoktam pofázni mások dolgába, de meggyõzhetõ vagyok. Nem is szeretem azt a szakértõt, aki nem nyitott.
(Csak egy példát mondok:
Kb. 15 évvel ezelõtt, miután foggyökérkezelés + korna kapcsán a doki jó megkínzott (akkor még tanársegéd volt a fogászai egyetemen), felvetettem neki, hogy szerintem az utóbbi 10 évben egyáltalán nem fejlõdött a fogászat, mikor lesz az, amikor reprodukálni tudják a fognövesztést. Utaltam arra, hogy a szervezet 7 éves kor körül a tejfogak után új fogakat növeszt, ezt kellene reprodukálni. Nem olyan egyszerû az - monta õ, és ezzel csak egyet tudtam érteni. Mondjuk, én már akkor úgy képzeltem el a dolot, hogy minden emberbõl 7 éves kora körül kimûtünk parányi foggyökér-gyökér mintát, mélyfagyasztjuk, és utána idõsebb korában csak felhasználjuk új fogak növesztésére. Mivel saját sejtekrõl van szó, kilökõdés nincs. Nos, ma már tudjuk, hogy tényleg ez a követendõ út - lásd õssejtek. Persze, még mindig nem értünk az út végére.)
Én mondjuk elég toleráns vagyok ilyen esetben, nem vagyok szakmai soviniszta, mert értékelem az ún. lateral viewing-ot. Arra célzok, hogy ha mereszted a szemet, halvány csillagokat nem látsz meg, de néha a szemed sakában felvillannak.
A dilettáns sokszor nagyon lényeges pontokra tappint rá, amelyeket a szakmába beletemetkezett tudós nem vesz észre.
Mondjuk én az a típus vagyok, hogy elviselem a belepofázást, és én is beszoktam pofázni mások dolgába, de meggyõzhetõ vagyok. Nem is szeretem azt a szakértõt, aki nem nyitott.
(Csak egy példát mondok:
Kb. 15 évvel ezelõtt, miután foggyökérkezelés + korna kapcsán a doki jó megkínzott (akkor még tanársegéd volt a fogászai egyetemen), felvetettem neki, hogy szerintem az utóbbi 10 évben egyáltalán nem fejlõdött a fogászat, mikor lesz az, amikor reprodukálni tudják a fognövesztést. Utaltam arra, hogy a szervezet 7 éves kor körül a tejfogak után új fogakat növeszt, ezt kellene reprodukálni. Nem olyan egyszerû az - monta õ, és ezzel csak egyet tudtam érteni. Mondjuk, én már akkor úgy képzeltem el a dolot, hogy minden emberbõl 7 éves kora körül kimûtünk parányi foggyökér-gyökér mintát, mélyfagyasztjuk, és utána idõsebb korában csak felhasználjuk új fogak növesztésére. Mivel saját sejtekrõl van szó, kilökõdés nincs. Nos, ma már tudjuk, hogy tényleg ez a követendõ út - lásd õssejtek. Persze, még mindig nem értünk az út végére.)
Kara kánként folytatom tanításom.
#405
"Hawking H-bombák millióinak felrobbanásával egyenértékû energiáról beszél."
Az kozmikus mércével mérve lepkefing.
"Mindenesetre nagyobb kellene legyen a durranás, mint egy szupernova robbanása."
Miért?
"Tény, hogy ilyen állatot még senki nem látott."
Hawking is azt mondja, hogy csak nagyon speciális esetben láthatnánk.
"Eesetleg azoknak a robbanásoknak egy része, amelyeket szupernova robbanásnak vélünk ide sorolódna be?"
Azoknak a robbanásoknak jellemzõ tulajdonságaik vannak (méret, idõtartam, stb.). Jó eséllyel azonosítható lenne egy fekete lyuk robbanás (exponenciálisan növekvõ fényesség, aztán hirtelen vége).
Az kozmikus mércével mérve lepkefing.
"Mindenesetre nagyobb kellene legyen a durranás, mint egy szupernova robbanása."
Miért?
"Tény, hogy ilyen állatot még senki nem látott."
Hawking is azt mondja, hogy csak nagyon speciális esetben láthatnánk.
"Eesetleg azoknak a robbanásoknak egy része, amelyeket szupernova robbanásnak vélünk ide sorolódna be?"
Azoknak a robbanásoknak jellemzõ tulajdonságaik vannak (méret, idõtartam, stb.). Jó eséllyel azonosítható lenne egy fekete lyuk robbanás (exponenciálisan növekvõ fényesség, aztán hirtelen vége).
#404
"Az ember azt hinni, minél sûrûbb egy anyag, minél nagyobb a nyomás (gravitáció) annál nagyobb a hõmérséklete."
Ez a klasszikus fizikai kép, ahol izgõ-mozgó részecskék vannak. Egy fekete lyukban nincsennek részecskék. A hõmérsékletét a sugárzása alapján lehet definiálni.
"lopkadodó"
Gondolom elírás, de nagyon tetszik! Vajon hogy néz ki az a lény, amit így hívnak?
Ez a klasszikus fizikai kép, ahol izgõ-mozgó részecskék vannak. Egy fekete lyukban nincsennek részecskék. A hõmérsékletét a sugárzása alapján lehet definiálni.
"lopkadodó"
Gondolom elírás, de nagyon tetszik! Vajon hogy néz ki az a lény, amit így hívnak?
#403
"Érdekelne, hogy a garvitációt miképp magyarázza az általános fizika: a gravitáció keletkezése, mûködése, és a gravitáció megsemmisülése."
A rel.elm. szerint az anyag (és az energia) meggörbíti a téridõt, és ezt érzékeljük gravitációként.
A kvantumfizika szerint pedig mint minden kölcsönhatást, a gravitációt is részecskék (gravitronok) közvetítik. Ez így eléggé ellentmondásos, és jelenleg épp azon dolgoznak a fizikusok, hogy összeegyeztessék a két modelt. Van már egy elmélet, ami jónak tûnik, de még nincs igazolva.
A rel.elm. szerint az anyag (és az energia) meggörbíti a téridõt, és ezt érzékeljük gravitációként.
A kvantumfizika szerint pedig mint minden kölcsönhatást, a gravitációt is részecskék (gravitronok) közvetítik. Ez így eléggé ellentmondásos, és jelenleg épp azon dolgoznak a fizikusok, hogy összeegyeztessék a két modelt. Van már egy elmélet, ami jónak tûnik, de még nincs igazolva.
#402
Ezzel tökéletesen egyetértek.
#401
"A másik baj az, h a tudomány alapkérdéseire csak elméletek vannak, melyekre a legkézenfekvõbb válasz van elfogadva."
Ha te birtokában vagy az "Egyetlen Örök Igazság"-nak, kérlek oszd meg velünk, egyszerû halandókkal.
"Ha valaki megkérdõjelezi a dogmává szilárdult elméletek helyességét, máris 1000 tudós (vagy magát annak tartó fórumozó)ugrik öklét rázva, és szentségtörést kiabálva..."
Már megint a régi nóta. Csoda, hogy csak most jött elõ.
Érdekes dogmák azok, amik folyamatosan változnak, fejlõdnek és néha csrélõdnek. Némelyik "dogma" alig pár éves.
Kénytelen vagyok ismét leírni:
1. Egy elmélet akkor van elfogadva, ha alaposan igazolják a kísérletek. Utánna viszont már nagyon nem egyszerû kidobni, hiszen kísérletek eredményei nem változnak meg. Ha egyszer már igazolták az elméletet, akkor valami csúnya nagy tévedésnek kell történnie ahhoz, hogy mégis téves legyen. De hogy ezt is kivédjék, az a szokás, hogy az elmélet alapján elõre megjósolják a döntõ kísérletek eredményét, így rettentõ kicsi az esélye, hogy hibás értelmezésrõl van szó. Ráadásul az elméletet utánna sokan használják is, tehát ha mégse jó, az gyorsan kiderülne.
2. Bizonyított elmélet sosem bizonyult még tévesnek. Viszont a kísérletek szükségképpen a avlóság egy véges tartományára korlátozódnak, tehát az elmélet érvényessége cask abban atartományban bizonyított, azon kívül leeht téves. És ekkor jön be egy új elmélet, ami az új eredményeket is leírja, de szükségképpen a régivel azonos eredményt ad a korábban is vizsgált esetekben (hiszen a régi kísérleti eredményekkel az új elméletnek is egyeznie kell). Tehát a régi elmélet továbbra is helyes marad. Pl. a newtoni fizikát máig széles körben alkalmazzák (az alma ma is leesik).
3. Ahhoz, hogy valaki jogosan kritizálhasson egy elméletet értenie is kell hozzá. Ez dogmatizmus, és nem a tudósok agyszüleménye, ez minden szakmában ugyanígy van.
Gondolj bele, hogy te mit szólnál hozzá, ha a te munkádba szólna bele egy totál kívülálló. És amikor dimplomatikusan közlöd vele, hogy ne pofázzon bele abba, amirõl lövése sincs, akkor meg megkérdõjelezi a te hozzáértésedet.
Vagy képzeld el, hogy egy repülõgép gyár kirúgja az összes mérnökét, és helyettük felvesz egy önjelölt "szakértõt", aki állítása szerint mindenhez sokkal jobban ért.
Te felünél az õ gépükre?
Ha te birtokában vagy az "Egyetlen Örök Igazság"-nak, kérlek oszd meg velünk, egyszerû halandókkal.
"Ha valaki megkérdõjelezi a dogmává szilárdult elméletek helyességét, máris 1000 tudós (vagy magát annak tartó fórumozó)ugrik öklét rázva, és szentségtörést kiabálva..."
Már megint a régi nóta. Csoda, hogy csak most jött elõ.
Érdekes dogmák azok, amik folyamatosan változnak, fejlõdnek és néha csrélõdnek. Némelyik "dogma" alig pár éves.
Kénytelen vagyok ismét leírni:
1. Egy elmélet akkor van elfogadva, ha alaposan igazolják a kísérletek. Utánna viszont már nagyon nem egyszerû kidobni, hiszen kísérletek eredményei nem változnak meg. Ha egyszer már igazolták az elméletet, akkor valami csúnya nagy tévedésnek kell történnie ahhoz, hogy mégis téves legyen. De hogy ezt is kivédjék, az a szokás, hogy az elmélet alapján elõre megjósolják a döntõ kísérletek eredményét, így rettentõ kicsi az esélye, hogy hibás értelmezésrõl van szó. Ráadásul az elméletet utánna sokan használják is, tehát ha mégse jó, az gyorsan kiderülne.
2. Bizonyított elmélet sosem bizonyult még tévesnek. Viszont a kísérletek szükségképpen a avlóság egy véges tartományára korlátozódnak, tehát az elmélet érvényessége cask abban atartományban bizonyított, azon kívül leeht téves. És ekkor jön be egy új elmélet, ami az új eredményeket is leírja, de szükségképpen a régivel azonos eredményt ad a korábban is vizsgált esetekben (hiszen a régi kísérleti eredményekkel az új elméletnek is egyeznie kell). Tehát a régi elmélet továbbra is helyes marad. Pl. a newtoni fizikát máig széles körben alkalmazzák (az alma ma is leesik).
3. Ahhoz, hogy valaki jogosan kritizálhasson egy elméletet értenie is kell hozzá. Ez dogmatizmus, és nem a tudósok agyszüleménye, ez minden szakmában ugyanígy van.
Gondolj bele, hogy te mit szólnál hozzá, ha a te munkádba szólna bele egy totál kívülálló. És amikor dimplomatikusan közlöd vele, hogy ne pofázzon bele abba, amirõl lövése sincs, akkor meg megkérdõjelezi a te hozzáértésedet.
Vagy képzeld el, hogy egy repülõgép gyár kirúgja az összes mérnökét, és helyettük felvesz egy önjelölt "szakértõt", aki állítása szerint mindenhez sokkal jobban ért.
Te felünél az õ gépükre?
#400
"A rel.elm. épp azt mondja, hogy a tér és az idõ is olyan dolog, hogy képes görbülni. De ha csak segéd fogalomnak tekintjük õket, akkor sincs gond a görbüléssel. Lehet úgy tekinteni, hogy olyan vonatkoztatási rendszert veszünk fel, amiben a lehetõ legegyszerûbbek a fizika egyenletei."
Nézd, nekem az a bajom, hogy a fotonsugár (elektromágneses tér) elgörbülésébõl azt a következtetést vonják le, hogy a tér is elgörbül.
Érdekes módon, ha egy mágnes közelében mondjuk 50 km/h-val elhaladó ferromágneses mozgó jármú útvonala kicsit módosul, "elgörbül", ebbõl még nem vonják le azt a messzemenõ következtetést, hogy a tér elgörbül.
A foton az elektromágneses tér hordozója, elgörbülése ennek a térnek az elgörbülését mutatja, legfeljebb.
A fizikai, háromdimenziós tér görbülete legfeljebb akkor lenne igazolható, ha a graviton oályamódosulását tudnánk megfigyelni, vagyis a gravitációs hullámok elgörbülését.
Mint tudjuk, a gravitont még nem tudtuk érzékelni, a gravitációnak is legfeljebb az erõsségét tudjuk mérni (g), erõvonalait nem.
És ha meg is tudnánk mérni ezeket az erõvonalakat, vektorokat, még akkor sem beszélhetünk a tér görbületérõl, hisz a 3D-s tér nem = gravitációs térrel, legalábbis szerintem. (Miért is hagynánk ki belõle az elektromágneses teret, vagy a gyenge+erõs kölcsönhatásokat közvetítõ teret? Meg esetleg más, egyelõre ismeretlen tereket.)
Nézd, nekem az a bajom, hogy a fotonsugár (elektromágneses tér) elgörbülésébõl azt a következtetést vonják le, hogy a tér is elgörbül.
Érdekes módon, ha egy mágnes közelében mondjuk 50 km/h-val elhaladó ferromágneses mozgó jármú útvonala kicsit módosul, "elgörbül", ebbõl még nem vonják le azt a messzemenõ következtetést, hogy a tér elgörbül.
A foton az elektromágneses tér hordozója, elgörbülése ennek a térnek az elgörbülését mutatja, legfeljebb.
A fizikai, háromdimenziós tér görbülete legfeljebb akkor lenne igazolható, ha a graviton oályamódosulását tudnánk megfigyelni, vagyis a gravitációs hullámok elgörbülését.
Mint tudjuk, a gravitont még nem tudtuk érzékelni, a gravitációnak is legfeljebb az erõsségét tudjuk mérni (g), erõvonalait nem.
És ha meg is tudnánk mérni ezeket az erõvonalakat, vektorokat, még akkor sem beszélhetünk a tér görbületérõl, hisz a 3D-s tér nem = gravitációs térrel, legalábbis szerintem. (Miért is hagynánk ki belõle az elektromágneses teret, vagy a gyenge+erõs kölcsönhatásokat közvetítõ teret? Meg esetleg más, egyelõre ismeretlen tereket.)
Kara kánként folytatom tanításom.
#399
"Valójában nincs szükségem arra, hogy birka módján szajkózzam az aktuális (és divatos) fõ csapásirány állításait"
Te lökött ember. Épp arról van szó, hogy Hawking sem ezt szajkózza, hanem épp hogy azokon a dolgokon elmélekedik, amiket még nem tud leírni a fizika.
Nem értem, egyesek miért büszkék a tudatlanságukra.
"amik nagyon gyakran borzasztó nagy tévedések."
Pontosan mik a tévedések, és miért?
"Csak a saját realitásérzékemben és logikámban bízom."
Ezzel alapvetõen nem lenne baj, csakhogy így kb. 1000 év múlva éred el a mai tudomány szintjét, ha nagyon okos vagy, és nagyon igyekszel.
Milliószor hatékonyabb mások eredményeit is felhasználni, megfelelõ ellenõrzés után.
"A legmesszebbmenõkig sem érdekel az, hogy ha egy-két magolómûvész és a tudatlanok szavalókórusa kánonban gyalázkodnak ezért."
Tudatlannak azt nevezzük, aki nemrendelkezik tudással. Márpedig épp most mondtad, hogy te elutasítod az emberiség évezredek alatt felhalmozott tudását, és csak a magad által összekapargatott morzsákat fogadod el. Szóval ki a tudatlan?
Te lökött ember. Épp arról van szó, hogy Hawking sem ezt szajkózza, hanem épp hogy azokon a dolgokon elmélekedik, amiket még nem tud leírni a fizika.
Nem értem, egyesek miért büszkék a tudatlanságukra.
"amik nagyon gyakran borzasztó nagy tévedések."
Pontosan mik a tévedések, és miért?
"Csak a saját realitásérzékemben és logikámban bízom."
Ezzel alapvetõen nem lenne baj, csakhogy így kb. 1000 év múlva éred el a mai tudomány szintjét, ha nagyon okos vagy, és nagyon igyekszel.
Milliószor hatékonyabb mások eredményeit is felhasználni, megfelelõ ellenõrzés után.
"A legmesszebbmenõkig sem érdekel az, hogy ha egy-két magolómûvész és a tudatlanok szavalókórusa kánonban gyalázkodnak ezért."
Tudatlannak azt nevezzük, aki nemrendelkezik tudással. Márpedig épp most mondtad, hogy te elutasítod az emberiség évezredek alatt felhalmozott tudását, és csak a magad által összekapargatott morzsákat fogadod el. Szóval ki a tudatlan?
#398
"De pont ezért a robbanás nem igazán jelentõs kozmikus mércével mérve."
Hawking H-bombák millióinak felrobbanásával egyenértékû energiáról beszél.
Mindenesetre nagyobb kellene legyen a durranás, mint egy szupernova robbanása.
Tény, hogy ilyen állatot még senki nem látott. Eesetleg azoknak a robbanásoknak egy része, amelyeket szupernova robbanásnak vélünk ide sorolódna be? Nem tudom...
Egy másik helyen azt írja, hogy ha a feketlyuk-robbanások után maradó gammasugárzásokat felfedezik, akkor megkapja a Nobel-díjat.
Hawking H-bombák millióinak felrobbanásával egyenértékû energiáról beszél.
Mindenesetre nagyobb kellene legyen a durranás, mint egy szupernova robbanása.
Tény, hogy ilyen állatot még senki nem látott. Eesetleg azoknak a robbanásoknak egy része, amelyeket szupernova robbanásnak vélünk ide sorolódna be? Nem tudom...
Egy másik helyen azt írja, hogy ha a feketlyuk-robbanások után maradó gammasugárzásokat felfedezik, akkor megkapja a Nobel-díjat.
Kara kánként folytatom tanításom.
#397
Oké, hát a szólás szabadságától, és Fricitõl mit vársz? Az õ mûsorában nem lehet tud. vitákat lefolytatni.
De a könyve talán érdekesebb...
Annyit megér esetleg, hogy elolvassa az ember. (?)
A köny borítóján különben nincs ott a szakmája, ezt én tettem ide ki, csípõbõl, hogy "En guarde!".
De a könyve talán érdekesebb...
Annyit megér esetleg, hogy elolvassa az ember. (?)
A köny borítóján különben nincs ott a szakmája, ezt én tettem ide ki, csípõbõl, hogy "En guarde!".
Kara kánként folytatom tanításom.
#396
"No, egyvégtében elolvastam, de kicsit kiábrándított, mint Hawking könyvei általában. Túl sok a fantázia, kevés a "kézzelfogható" tény."
Õ az a fajta, aki két lépéssel a tények elõtt jár. Nem fényesítgeti a fizika törvényeit, hanem újraírja õket. Szóval olyan, amilyen a tudomány útálók szerint egy elismert tudós semmiképp nem lehet.
"Mondjuk, a 78. oldalon elégedetten olvastam egy olyan fejezetcímet, hogy: A feketye lyuk robbanása"
Valószínûleg arról van itt is szó, hogy a fekete lyukak párolognak. És mivel a párolgás sebessége a tömeggel fordítottan arányos, a vége robbanás lesz. De ez nem azt jelenti, hogy egy nagy fekete lyuk fogja magát, és felrobban. Elõbb összemennek, aztán robbannak. De pont ezért a robbanás nem igazán jelentõs kozmikus mércével mérve.
"Ez nem térgörbület, uraim! Eccerûen arról van szó, hogy az ELEKTROMÁGNESES MEZÕ görbül el, extrém esetben egy gömb felületén felcsavarodik, de NEM A TÉR!"
Ezzel az a baj, hogy sokféle anyagra is igazolták a rel.elm. mûködését.
"A tér nem fizikai fogalom, kérem szépen, hanem metafizikai fogalom. Semmi köze az anyaghoz. Egyszerûen egy elméleti keret, amelybe a világegyetemet belepakoljuk, mi emberek, szóval egy elvont fogalom, amely az anyagi világban nem is létezik, tehát nem is görbülhet el."
A rel.elm. épp azt mondja, hogy a tér és az idõ is olyan dolog, hogy képes görbülni. De ha csak segéd fogalomnak tekintjük õket, akkor sincs gond a görbüléssel. Lehet úgy tekinteni, hogy olyan vonatkoztatási rendszert veszünk fel, amiben a lehetõ legegyszerûbbek a fizika egyenletei.
"És, ha elméletrõl beszélünk, akkor ott már nem az anyagi világ törvényei a mérvadók, hanem a logikáé, vagy a racionális szellemvilágé."
De épp az anyagi világot akarnánk leírni az elméletekkel.
Õ az a fajta, aki két lépéssel a tények elõtt jár. Nem fényesítgeti a fizika törvényeit, hanem újraírja õket. Szóval olyan, amilyen a tudomány útálók szerint egy elismert tudós semmiképp nem lehet.
"Mondjuk, a 78. oldalon elégedetten olvastam egy olyan fejezetcímet, hogy: A feketye lyuk robbanása"
Valószínûleg arról van itt is szó, hogy a fekete lyukak párolognak. És mivel a párolgás sebessége a tömeggel fordítottan arányos, a vége robbanás lesz. De ez nem azt jelenti, hogy egy nagy fekete lyuk fogja magát, és felrobban. Elõbb összemennek, aztán robbannak. De pont ezért a robbanás nem igazán jelentõs kozmikus mércével mérve.
"Ez nem térgörbület, uraim! Eccerûen arról van szó, hogy az ELEKTROMÁGNESES MEZÕ görbül el, extrém esetben egy gömb felületén felcsavarodik, de NEM A TÉR!"
Ezzel az a baj, hogy sokféle anyagra is igazolták a rel.elm. mûködését.
"A tér nem fizikai fogalom, kérem szépen, hanem metafizikai fogalom. Semmi köze az anyaghoz. Egyszerûen egy elméleti keret, amelybe a világegyetemet belepakoljuk, mi emberek, szóval egy elvont fogalom, amely az anyagi világban nem is létezik, tehát nem is görbülhet el."
A rel.elm. épp azt mondja, hogy a tér és az idõ is olyan dolog, hogy képes görbülni. De ha csak segéd fogalomnak tekintjük õket, akkor sincs gond a görbüléssel. Lehet úgy tekinteni, hogy olyan vonatkoztatási rendszert veszünk fel, amiben a lehetõ legegyszerûbbek a fizika egyenletei.
"És, ha elméletrõl beszélünk, akkor ott már nem az anyagi világ törvényei a mérvadók, hanem a logikáé, vagy a racionális szellemvilágé."
De épp az anyagi világot akarnánk leírni az elméletekkel.
#395
Azt írja Hawking:
"Egy néhányszoros naptömegû fekete lyuk hõmérséklete pusztán csak egy tízmilliomod fokkal van az abszolút nulla fölött."
Na, bumm! Az ember azt hinni, minél sûrûbb egy anyag, minél nagyobb a nyomás (gravitáció) annál nagyobb a hõmérséklete.
Hawking nyilván a fekete lyuk külsõ szemlélõ által érzékelt hõmérsékletérõl beszél. Ez ugyanaz, mint a lopkadodó esete, a külsõ szemlélõ számára hidegnek tûnik, de bent ettõl függetlenül lehet és van jó meleg.
"Egy néhányszoros naptömegû fekete lyuk hõmérséklete pusztán csak egy tízmilliomod fokkal van az abszolút nulla fölött."
Na, bumm! Az ember azt hinni, minél sûrûbb egy anyag, minél nagyobb a nyomás (gravitáció) annál nagyobb a hõmérséklete.
Hawking nyilván a fekete lyuk külsõ szemlélõ által érzékelt hõmérsékletérõl beszél. Ez ugyanaz, mint a lopkadodó esete, a külsõ szemlélõ számára hidegnek tûnik, de bent ettõl függetlenül lehet és van jó meleg.
Kara kánként folytatom tanításom.
#394
Az inkriminált fejezet
Stephen Hawking: A mindenség elmélete c. könyvébõl
<b>A fekete lyuk robbanása</b>
"Minél kisebb a fekete lyuk tömege, annál magasabb a hõmérséklete. Ezáltal ahogy a fekete lyuk veszít a tömegébõl, hõmérséklete és a sugárzás sebessége
növekszik. Hogy mi történik akkor, amikor a fekete lyuk tömege nagyon kicsivé válik, nem világos, csak találgatni tudunk. <font color="#FF0000" face="Arial"><b>A legvalószínûbb, hogy teljesen megsemmisül egy hatalmas
kitörésben, mely hidrogénbombák millióinak felrobbanásához hasonló. </b></font><font face="Arial">Egy néhányszoros naptömegû fekete lyuk hõmérséklete pusztán csak egy tízmilliomod fokkal van az abszolút nulla fölött. Ez jóval a világegyetemet betöltõ mikrohullámú háttérsugárzás 2,7
fokos hõmérséklete alatt van. Az ilyen fekete lyukak kevesebbet sugároznak ki, mint amennyit elnyelnek, még ha ez a sugárzás igen csekély is. Ha a világegyetem tovább tágul, a mikrohullámú háttérsugárzás hõmérséklete végül
valamelyik ilyen fekete lyuk hõmérséklete alá csökken, és az több energiát fog veszíteni, mint amennyit elnyel, tehát tömege csökkenni kezd. De mivel a hõmérséklete roppant alacsony, 10<sup>66</sup> évig is eltart, mire teljesen
elpárolog. Ez az idõ sokkal hosszabb, mint a világegyetem kora, amely körülbelül 10<sup>10</sup> év."
Majd így folytatja:
"Ugyanakkor, mint azt az elõzõ elõadásban láttuk, lehetnek sokkal kisebb tömegû õsi fekete lyukak, melyek a szabálytalanságok összeomlásából keletkeztek a korai világegyetemben. Ezeknek a fekete lyukaknak sokkal magasabb a hõmérséklete, és sokkal erõsebben sugároznak. Egy egymilliárd tonna tömegû õsi fekete lyuk élettartama durván a világegyetem korával egyezik meg. Az ennél kisebb õsi fekete lyukak már régen elpárologhattak, azonban az ennél kicsit nagyobb tömegûek még mindig sugározhatnak a röntgen- vagy gamma-tartományban. Ezek is fényhullámok, csak jóval rövidebb hullámhosszal. Az ilyen
fekete lyukak nem érdemlik meg a fekete jelzõt, valójában igen forrók, és tízezer megawatt teljesítménnyel szórják az energiát."
Ilyent még, tudtommal, nem figyeltek meg a csillagászok.
"Egy ilyen fekete lyuk tíz nagy erõmûvet tudna üzemeltetni, ha be tudnánk gyûjteni sugárzását. Ez azonban meglehetõsen bonyolult feladat: a fekete lyuk egy hegy tömegével rendelkezik, ami egy atommag méretére van összepréselve. Ha a Földön lenne egy ilyen fekete lyuk, semmi nem állítaná meg, hogy a padlót áttörve a Föld középpontja felé essen, majd sebessége következtében folytassa mozgását a Föld átellenes pontja felé, amíg le nem csillapodna a Föld középpontjában. Az egyetlen hely, ahova a fekete lyukat elhelyezhetjük, ha
energiát akarunk belõle kinyerni, a Föld körüli pálya. Ide azonban csak úgy tudnánk elvonszolni, ha egy másik nagy tömeget mozgatnánk elõtte, mely a gravitációs vonzásával irányítaná úgy, ahogy a szamár követi az orra elé
lógatott répát. Ez a megoldás azonban gyakorlatilag nem látszik megvalósíthatónak, legalábbis nem a közeljövõben."
Stephen Hawking: A mindenség elmélete c. könyvébõl
<b>A fekete lyuk robbanása</b>
"Minél kisebb a fekete lyuk tömege, annál magasabb a hõmérséklete. Ezáltal ahogy a fekete lyuk veszít a tömegébõl, hõmérséklete és a sugárzás sebessége
növekszik. Hogy mi történik akkor, amikor a fekete lyuk tömege nagyon kicsivé válik, nem világos, csak találgatni tudunk. <font color="#FF0000" face="Arial"><b>A legvalószínûbb, hogy teljesen megsemmisül egy hatalmas
kitörésben, mely hidrogénbombák millióinak felrobbanásához hasonló. </b></font><font face="Arial">Egy néhányszoros naptömegû fekete lyuk hõmérséklete pusztán csak egy tízmilliomod fokkal van az abszolút nulla fölött. Ez jóval a világegyetemet betöltõ mikrohullámú háttérsugárzás 2,7
fokos hõmérséklete alatt van. Az ilyen fekete lyukak kevesebbet sugároznak ki, mint amennyit elnyelnek, még ha ez a sugárzás igen csekély is. Ha a világegyetem tovább tágul, a mikrohullámú háttérsugárzás hõmérséklete végül
valamelyik ilyen fekete lyuk hõmérséklete alá csökken, és az több energiát fog veszíteni, mint amennyit elnyel, tehát tömege csökkenni kezd. De mivel a hõmérséklete roppant alacsony, 10<sup>66</sup> évig is eltart, mire teljesen
elpárolog. Ez az idõ sokkal hosszabb, mint a világegyetem kora, amely körülbelül 10<sup>10</sup> év."
Majd így folytatja:
"Ugyanakkor, mint azt az elõzõ elõadásban láttuk, lehetnek sokkal kisebb tömegû õsi fekete lyukak, melyek a szabálytalanságok összeomlásából keletkeztek a korai világegyetemben. Ezeknek a fekete lyukaknak sokkal magasabb a hõmérséklete, és sokkal erõsebben sugároznak. Egy egymilliárd tonna tömegû õsi fekete lyuk élettartama durván a világegyetem korával egyezik meg. Az ennél kisebb õsi fekete lyukak már régen elpárologhattak, azonban az ennél kicsit nagyobb tömegûek még mindig sugározhatnak a röntgen- vagy gamma-tartományban. Ezek is fényhullámok, csak jóval rövidebb hullámhosszal. Az ilyen
fekete lyukak nem érdemlik meg a fekete jelzõt, valójában igen forrók, és tízezer megawatt teljesítménnyel szórják az energiát."
Ilyent még, tudtommal, nem figyeltek meg a csillagászok.
"Egy ilyen fekete lyuk tíz nagy erõmûvet tudna üzemeltetni, ha be tudnánk gyûjteni sugárzását. Ez azonban meglehetõsen bonyolult feladat: a fekete lyuk egy hegy tömegével rendelkezik, ami egy atommag méretére van összepréselve. Ha a Földön lenne egy ilyen fekete lyuk, semmi nem állítaná meg, hogy a padlót áttörve a Föld középpontja felé essen, majd sebessége következtében folytassa mozgását a Föld átellenes pontja felé, amíg le nem csillapodna a Föld középpontjában. Az egyetlen hely, ahova a fekete lyukat elhelyezhetjük, ha
energiát akarunk belõle kinyerni, a Föld körüli pálya. Ide azonban csak úgy tudnánk elvonszolni, ha egy másik nagy tömeget mozgatnánk elõtte, mely a gravitációs vonzásával irányítaná úgy, ahogy a szamár követi az orra elé
lógatott répát. Ez a megoldás azonban gyakorlatilag nem látszik megvalósíthatónak, legalábbis nem a közeljövõben."
Kara kánként folytatom tanításom.
#393
"Ugye, ugye? Bár én nem olvastam a könyvet..."
lola!
Ne idegesíts megint.
Nem olvastad Hawking könyvét, de olvastál engem. ez majdnem ugyanaz.
lola!
Ne idegesíts megint.
Nem olvastad Hawking könyvét, de olvastál engem. ez majdnem ugyanaz.
Kara kánként folytatom tanításom.
#392
"Dr. Korom Gyula, belgyógyász-kardiológus"
Belgyógyász??? Ha Einstein akarná kivenni a vakbelem elszaladnék.
Elolvastam az interjút. Azt kaptam, amire számítottam: zéró információ, sok ködösítés. Amennyit mellébeszélt a srác, annyi idõ alatt Einstein elmagyarázta volna az elmélete alapjait.
A "fizkus" meg akit megkérdeztek, szintén semmi értelmeset nem mondott. Szóval gyanús lett a fickó, és megkérdeztem a guglitól, hogy ki az. Persze megint csak helyes volt a megérzésem, nem sok köze van a tudományokhoz.
Belgyógyász??? Ha Einstein akarná kivenni a vakbelem elszaladnék.
Elolvastam az interjút. Azt kaptam, amire számítottam: zéró információ, sok ködösítés. Amennyit mellébeszélt a srác, annyi idõ alatt Einstein elmagyarázta volna az elmélete alapjait.
A "fizkus" meg akit megkérdeztek, szintén semmi értelmeset nem mondott. Szóval gyanús lett a fickó, és megkérdeztem a guglitól, hogy ki az. Persze megint csak helyes volt a megérzésem, nem sok köze van a tudományokhoz.
#391
"Ugye az IC-k gyártását nem részecskegyorsítókban végzik? Nyugtass meg légy szíves, mert lehet, hogy azt is rosszul tudom :)))"
Nem. De a kvantumfizika mindenhol érvényes, nem csak a laborokban.
Nem. De a kvantumfizika mindenhol érvényes, nem csak a laborokban.