690
-
IoIa #329 A tranzisztor/dióda működéséhez semmilyen kvantummechanika nem kell. Szerinted miért is kell?
Véletlenül villamosmérnök (is) vagyok, amikor ezt tanultam annak idején, akkor nem volt szó ezzel kapcsolatban semmilyen kvantumfizikáról. De esetleg itt elővezetheted a nagyképű kijelentéseid helyett. -
Kryon #328 Na lássuk,tudod-e hogyan működnek a félvezetők,és a belőlük készült alkatrészek:dióda,tranzisztor...?,vagy a te géped elektroncsővel megy...?
Vagy épp bármi konkrétumot tudsz a kvantummechanikával kapcsolatban,esetleg valamit cáfolni is tudnál?.....,Itt megteheted,csak írd le az érveidet.....
Na én most kiszállok ebből a meddő vitából.....
-
#327
lola, te tényleg lol vagy :) -
IoIa #326 Senki sem kért rá, hogy írj ide. Különösen nem megalapozatlan tévhiteket, és tudományosnak mondott kamukat. -
IoIa #325 Amit leírtál, annak csak kis része igaz. -
IoIa #324 Kamu, és hamis -
IoIa #323 Nem kellett volna "belepofáznod". Ha nem vetted volna észre, egy ezzel kapcsolatos hozzászólásra válaszoltam. Vagyis nem én kevertem ide. Miért okoskodsz mindig? Inkább idézgesd be a tankönyvedet, az jobban megy... -
IoIa #322 Ez buta példa volt -
IoIa #321 "Belepofázni" és okoskodni te szoktál. Egy csomó sületlenséget hordtál megint össze.
Milliónyi bizonyíték? Naneee!!!!
Véletlenül tudom, hogy mennyi a 90 nanométer. Én részecskeszintű méretekre gondoltam, ahhot ez a méret óriási. -
IoIa #320 Már hogyne működne! Nem tudsz olyat mondani, ami a klasszikus modellel ne lenne magyarázható. Ezt már egyszer korábban is elsütötted, akkor sem volt igazad. -
IoIa #319 "Ez így volt Einstein előtt. Azóta téridő van." - van a nagy túrót. Nem fogadom el. Mint ahogy a levezetést sem (ami alapján a spec.rel. elmélet meg lett alkotva), mert hibás. -
Caro #318 Egyet értek. Ezek állatok... :)
Ennyit írni egyszerre!
Bocsi, de nem fogom elolvasni. :D
A közepét így is kihagytam. :) -
BiroAndras #317 Asszem drasztikusan rövidülnének ezek a viták, ha nektek kéne megfizetni azt a kárt, amit a muka helyetti fórumozással a cégemnek okozok... :) -
BiroAndras #316 "Hogy láthatunk mi 12-13 milliárd éves galaxisokat (mármint akkori állapotukat)?"
Annyira öregeket szerintem nem látunk. De egyébként lehetséges, mivel valójában a fénynek csak visszafelé kell megtennie a távolságot. A 13Mrd évvel ezelőtt indult fénysugár még induláskor nem volt 13Mrd fényévre, csak töredékére. -
BiroAndras #315 "Vagy a SBH körül keringő plazmagyűrű, a kvazár robbanásszerű eltávolodása a SBH-tól (BBC-s film)"
Kezdem azt hinni, hogy sikerült kifognod valami áltudományos maszlagot. Ilyen sajnos előfordul minden csatornán. Ezért jó ha az ember nem 1 forrásból tájékozódik (a sok olvasás különösen ajánlott). -
BiroAndras #314 "A földnek ha jól emlékszem vasmagja van, de jelentős a kéregben a nehézfém aránya is."
A csillagok tömegéhesz képest az légyfing.
"a) piszok nagy mázlink van, hogy a s.novától pont a galaxis forgásának irányába lökődtünk ki"
A robbanás minden irányba löki szét az anyagot. Aból lesz egy szép köd, ami aztán esetleg más robbanások maradványával vegyülve újra összeállhat csillaggá, és bolygókká (A Nap 2. generációs csillag, más csillagok maradványai alkotják).
"e) és hol van az a sok f.lyuk, pulzár, neutroncsillag ami maradt a sok-sok s.nova robbanás után (mert olyan sok nincs)"
Elég sok szupernova van (a pontos számra nem emléxem, de meglepően gyakoriak). ÉS ne feledd, hogy a naprendszer 5 milliárd éves, az univerzum viszont 13. Tehát 8 milliárd év volt a nehezebb anyagok felhalmozódására. Ezalatt több milliárd szupernova is lehetett a galaxisban. -
BiroAndras #313 "Miért nem pont ennek a tizedéig, vagy a százszorosáig?"
Mert minden időpillanathoz tartozik egy energiaszint. És a gyorsítókban egy adott energiát tudnak elérni. Ezen kívül vannak bizonyos kulcs események (pl. a gyenge és az elekromágneses kölcsönhatás szétválása), amik szintén meghatározott energiaszintet képviselnek. Egyébként inkább az utóbbiak a fontosak, a tört másodpercek szerintem inkább arra valók, hogy a kutatást fizető politikusok is értsenek valamitaz egészből.
"És mivel az ősrobbanás is csak egy feltételezés, ahhoz elég gyenge, hogy csak ennyire tudják visszahasalni..."
Már megint...
Épp elég sok bizonyíték van az ősrobbanásra. Pl.:
- A kozmikus háttérsugárzás. Egyenletes eloszlás + kvantumfluktuációk (épp a megjósolt mértékűek).
- A galaxisok vöröseltolódásának távolságfüggése.
- A világegyetem kémiai összetétele (Sok H, kevés He, és némi kosz).
- Elméleti alap pedig a rel.elm.
- És még biztos van pár, de most hirtelen nem jut eszembe több. -
BiroAndras #312 "A 100%-osan bizonyított dolog = tény."
Akkor tények nem léteznek. -
BiroAndras #311 "A tér egy alapfogalom, semmi köze a gravitációs térhez, vagy az elektromos térhez, amik valójában a térben lévő, és ott leírható, kifejezhető jellemzők. Az idő pedig eleve egy bevezetett, vagyis nem létező segédfogalom, amivel a változások egymáshoz való viszonyát fejezhetjük ki. Ez hogy a bánatba tudna csavarodni?"
Kérdezd Einsteint. De komoylan, szerintem soha senki nem írta le olyan egyszerűen és világosan a rel.elm.-et, mint ő. http://www.bartleby.com/173/
Persze a megértéséhez el kell fogadni, hogy a valóság néha túlmegy a képzeletünk határain. -
BiroAndras #310 "Egyébként a tudomány - legjobb tudomásom szerint - nem a vallás kérdéseire ad választ."
Ez most egyáltalán nem ide tartozik. Ne nyissunk itt is vallás vs. tudomány vitát. -
BiroAndras #309 "Nos, talán az egyik első hozzászólásomnál írtam, hogy csökken a lambda (univerzumunk belső energiája). Hova tűnik ez a rengeteg energia???"
Ugyanaz az elmélet meg is mondja. Anyag keletkezik belőle. De nem ám a feketelyukakban, hanem éppen hogy a csillagközi térben mindenfelé. Teljesen logikus, hogy ahonnan az energia eltűnik (a tér összes pontja), ott keletkezzen belőle anyag. -
BiroAndras #308 "Ezek persze mind csak olyan lehethogy dolgok, lényegében légbőlkapott tippek. Annak viszont amit én leírok ott a modellje"
Mármint amiket te mondassz az a légbőlkapott. Milyen elméleti háttere van a modellednek? Milyen megfigyelésekre alapszik? Milyen jóslatait sikerült megfigyelésekkel igazolni? -
ge3lan #307 Az univerzum valószínűleg jóval nagyobb mint amit belátunk. Csak nehéz tudni, hogy mennyivel.(mert volt amikor a tágulás a fénysebesség sokszorosával folyt. ez csak feltételezés, mert jó magyarázat sok mindenre, de nem bizonyított)
Szóval a 13 milliárd éves galaxis 13 milliárd fényévre van tőlünk. -
BiroAndras #306 "ez eleve determináltságot kell, hogy feltételezzen, vagyis nincs itt semmiféle határozatlanság."
Atomi szinten bizonytalanság, makroszkópikus szinten determináltság van. mit lehet ezen nem érteni?
Példa: 1 emberről nem tudod eldönteni, hogy Budapesten vagy vidéken lakik, de azt pontosan lehet tudni, hogy az ország lakosságának hány százaléka és a fővárosban. -
BiroAndras #305 "Az elliptikus pályát meg sztem nem kell ezek után magyarázni (ami a volt egyszer egy köd kezdetű meséből elég nehezen magyarázható)"
Mi a gond vele? Ugyanúgy a forgás a lényeg, mint a galaxisoknál. -
SzájenszFiksön #304 Nem tudom meg tudom-e fogalmazni amit kérdezni akarok, de megpróbálom. Hogy láthatunk mi 12-13 milliárd éves galaxisokat (mármint akkori állapotukat)? Alapfeltevés persze, hogy 13 milliárd éve volt ősrobbanás. Ha nem fénysebességgel távolodunk a központtól, akkor a 13 milliárd éve onnan jövő fény már rég elhagyott minket (valamit nem értek, de ha a fénysebesség 10 %-ával is száguldanánk az univerzumban, akkor is max 2,6 Mrd fényévről láthatnánk bármit is, ami anyagból származik, mint pl a fény).
13 Mrd éve
A__________1,3Mrd__________(.)________1,3Mrd____________B
fényév BUMM!!! fényév
Lehet hogy fáradt vagyok és egyszerű a magyarázat, de most belegondoltam és nem jövök rá. Az a fél mell az ősrobbanás helye! -
ge3lan #303 Nem tudom honnan veszitek, hogy az ősrobbanás meg a minden galaxis közepén SBH van elmélet bozonyított lenne. Ezek csak (mostmár) elfogadott elméletek, mert sok dolog utal rájuk, nincs jobb stb. -
Kryon #302 Egy puskagolyó,és bármi egyéb megtalálási helyének határozatlanságát az adott pontossággal ismert impulzusból könnyen ki lehet számolni,bizonyára innen tudja ő is.... -
BiroAndras #301 "Tudod az a nagy határozatlanság is egy nagy kamu. Ha igaz lenne, akkor az alma nem mindig esne le. De mindig leesik..."
Nem nyert. Kéretik művelődni, vagy nem belepofázni.
A kvantumfizika köszöni nagyonis jól van. Einstein sem tudta megcáfolni, pedig évekig próbálkozott.
Szóval a dolog úgy működik, hogy csak az atomok szintjén érzékelhető a bizonytalanság. Ez egyszerűen azért van, mert a bizonytalanság mértéke nem arányos a mért mennyiséggel, hanem fix mértékű.
"A kvantumfizika is (bár lehet, hogy részecske szinten vannak másfajta törvényszerűségek, mint makroszkópikus szinten) csak feltételezések sora."
Milliónyi kísérlet igazolja a kvantumfizikát. Mellesleg a számítógéped nem létezne kvantumfizika nélkül (tudod mekkora az a 90 nanométer?).
"Egy rendszer, ha már alapjaiban sem határozott (bizonytalan), akkor magasabb szinten még határozatlanabbnak kéne lennie."
Tévedsz. A véletlenszerű bizonytalanságok ritka kivételektől eltekintve kiátlagolódnak. Azt gondolom tudod, hogy egy pohár vízben levő molekulák állandóan össze-vissza mozognak. Mégis a pohár víz nem megy sehová. -
Kryon #300 Egyetértek... -
Kryon #299 Nem fogod elhinni,de a kvantumelmélet nagyon is bizonyított,és a számítógéped sem működne ennek kihasználása nélkül..... 
-
BiroAndras #298 "Az idő eleve egy segédfogalom, amit a változások leírásáhozhoz bevezettünk."
Ez így volt Einstein előtt. Azóta téridő van.
"Ha az ősrobbanás előtt nem volt változás, akkor mitől lett hirtelen ősrobbanás?"
Nem könnyű kérdés. Nem igazán tudunk elképzelni egy idő nélküli világot.
Egy durva hasonlat:
Vegyünk egy videokazettát. A felvett filmbeli történéseknek van egy jól definiált ideje, ami a filmen belül tökéletesen úgy működik, mint a valós idő. Azonban ennek az időnek van egy kezdete, ami előtt nincsen semmi. Nem lehet visszatekerni a kazettát az eleje elé. Nincs ott semmiféle felvétel, de még üres szalag sem.
(de ezzel nem azt akarom mondani, hogy van egy külső világ is)
"Az ősrobbanást vallók szerint az ősrobbanás előtt minden egyetlen szinguláris pontban volt."
Nem. Nem volt olyan, hogy előtte.
Egyébként van olyan változat is, ahol nincs szingularitás, hanem egy 4D gömbfelületben végződik a téridő (a tér és az idő folytonosan megy át egymásba) . Pontos választ majd csak akkor lehet adni, ha az egyesített elmélet készen lesz. -
BiroAndras #297 "jah meg kéne az mrzed féle harcosoknak egy kurzus a természettudományos paradigmarendszeről"
Már gondolkodtam róla, hogy írok egy FAQ-t, vagy egy egész könyvet, mert rengetegen jönnek hasonló hülyeségekkel, és sokkal egyszerűbb lenne csak a megfelelő fejezeteket belinkelni, mint minden alkalommal hosszan vitázni. -
BiroAndras #296 "Szóval: A távoli galaxisoknak régebbi állapotát látjuk, vagyis kisebbnek kell lennük nagyobb központi feketelyukkal
Ha valóban összefelé mennek és csak belefolyik az anyag, ellenkező esetben nőttek."
Ezt mondtam én is, nem? ahogy egyre öregebbek, egyre nagyobbaknak kellene lenniük, ha az elképzelésed igaz.
"Ha van időd utána számolhatsz, hogy milyen messze vannak -> mennyi idővel ez előtti állapotukat látjuk -> a nap SBH körüli forgásidelyét alapul véve (és megfelően leintegrált gravitációcsökkenésből adódó lassuláscsökkenést figyelembe véve mekkorák lehetnek)."
Nem kell számolni. Az az érdekes, hogy a mai állapothoz képest nagyobbak vagy kisebbek voltak.
"A távoli galaxisok is hasonló összetételűek és méretűek
Persze, hiszen mindnek a kialakulása nagyjából ugyanakkora, a nagy bumm környékére tehető"
Persze. Épp ezért lehet összehasonlítani őket. Feltehetjük, hogy kezdetben nagyjából egyformák voltak. Azt meg meg tudjuk nézni, hogy a különböző korúak hogy néznek ki. Mégegyszer : Az 1 milliárd fényévre levő galaxisnak az 1 milliárd évvel ezelőtti állapotát látjuk.
"Érdekes, hogy a kialakulásukkal kapcsolatban amit leírtam, azzal senki sem vitázik :)"
A fene se emléxik már rá. De ha csak ez kell, írd le újra, és majd vitázunk.
"A nagyrészt körpályán mozgott fogjuk rá a kezdeti felhőben, csakhogy utána egy nagy gravkúp lett a közepén, extra húzással. Akkor miért nem gyorsul arra?"
A gravitáció nem növekszik attól, hogy összesűrűsödik az anyag. Csak az számít, hogy a pálya sugarán belül mennyi anyag van (amíg a körszimmetria megmarad).
"És mégvalami, még senkitől nem hallottam egy rendes magyarázatot a saját szavaival, hogy a lefolyó elmélet szerint hogy is jöttek létre a karok"
Már mondtam: Az összehúzódás és a karok kialakulása két különböző folyamat.
A karok szerintem a lokális sűrűsödés miatt jönnek létre. Ebben a mérettartományban a coriolis erő megakadályozza a gömbszimmetrikus összehúzódást, és pont ilyen spirálkarokat eredményez.
Egy adott sűrűsödési pont környékét nézve:
Érintő irányban semmi sincs, csak gravitáció, tehát mehet az összehúzódás.
Sugárirányban viszont ahogy a grav. másik pályára húzna egy csillagot, a coriolis erő érintőirányban arrébb löki, így nincs összehúzódás, viszont van spirál.
(jelzem : ez a saját véleményem, mint mondtam, nem ismerem a hivatalos elméletet)
"Nem az éles határ hiánya a gond, hanem hogy nem látni olyat, hogy egy nagy folt (nagy köd :)), benne egy galaxis a csápjaival, szünet, majd a köd még jópár galaxisnyi szélességben."
Nem maradhatott köd, mert a gravitáció összehúzta mindet.
"Hol van az megírva, hogy egy köd csak akkora lehetett, mint egy galaxis ? Miért pont akkora a köd "maradványa", mint egy galaxis?"
Nem akkora. A köd közel egyenletesen oszlott el az egész világegyetemben. A csomósodás mérete meg a kvantum ingadozásokból adódik. -
#295
Vagy a SBH körül keringő plazmagyűrű, a kvazár robbanásszerű eltávolodása a SBH-tól (BBC-s film)
Sztem egyik sem eléggé alátámasztott feltevés -
pipaxy #294 Naprenszer anyagát tartalmazó felhő már megvolt, egy közeli szupernóva robbanás(ok) lökéshulláma indította be az összehúzódását. -
#293
No, akkor nézzük meg, hogy ezzel is egyetértesz-e?
A földnek ha jól emlékszem vasmagja van, de jelentős a kéregben a nehézfém aránya is.
Az állításod szerint egy szupernova robbanás következtében jöhetett létre a naprendszert alkotó köd, majd a naprendszer.
No itt kezdődik nekem a gond, ha egy S.nova robbanásból kiszabadult anyag lenne a naprendszer, akkor
a) piszok nagy mázlink van, hogy a s.novától pont a galaxis forgásának irányába lökődtünk ki
b) és ráadásul pont a SBH sugarára merőlegesen ??
c) mi lett akkor az ellentétes irányba kilökött anyaggal? Ellentétes kar?
d) akkor ugyanilyen mázlista a többi naprendszer is?
e) és hol van az a sok f.lyuk, pulzár, neutroncsillag ami maradt a sok-sok s.nova robbanás után (mert olyan sok nincs)
-
plamex #292 végre valamiben egyetértünk :) -
#291
Ez pontosan így van. Viszont van olyan elmélet is, hogy a fúziós folyamat csak a nap külső rétegeiben folyik, és a mélyén a nagy nyomás és hőmérséklet hatására nehézfémek keletkeznek -
plamex #290 Ha fogytán van a hidrogén a gravitáció összeébbpréseli a csillagot és magasabb nyomáson már beindul a hélium és a periódusos rendszerben a magasabb redszámú atomok kialakulása. A fúzió vasig szolgáltat energiát (az van az energiagörbe alján)
A vasig viszont egyre nagyobb eneria és egyre hevesebb ez a reakció ami mintegy felrobbantja a csillagot. A csillag egy úgynevezett szupernova robbanáson megy át aminek fényessége egy időre felülmúlja a galaxis összes csillagát.
Ezalatt a csillag anyagának nagy részét ledobja és a fénynyomás kifújja a csillagközi térbe.
Ami ottmarad az omlik össze neutroncsillaggá vagy pulzárrá vagy esetleg feketelyukká.
A robbanás akkora energiát szolgáltat amiben nyomokban kialakulnak vas feletti rendszámú atomok is (ami csak energiabefektetéssel lehetséges)