Rejtélyes kék csillagkorong egy fekete lyuknál
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#239
A miérteket a vallás fórumokban szokás feltenni.
A tudomány a hogyanokra szoktak válaszolni.
Szerintem 😊
A tudomány a hogyanokra szoktak válaszolni.
Szerintem 😊
#238
Mibõl és miért is lett õsrobbanás, ha már hivatkozol rá?
#237
"Ez így nem biztos.
Pont azért, mert a sok részecske határozatlanságából nem feltétlenül következik a rendszer határozatlansága." - már miért ne?
"Itt statisztikus valószínûségekrõl lehet beszélni, amilyen állapotok statisztikailag vannak jelen. És a végén a nagy tömegben a statisztikai különbségek kiejtik egymást, és megvan a kiszámítható dolog." - ez eleve determináltságot kell, hogy feltételezzen, vagyis nincs itt semmiféle határozatlanság.
"Makroszkópikus szinten a határozatlansági elv csak szinte észlelhetetlen fluktuációkat okoz." - vagyis semmilyet...
"Egy puskagolyó határozatlansága a térben nm nagyságrendû, ha a sebessége m/s pontossággal ismert." - ezt honnan veszed? Ráütöttél a hasadra?
"Egy elektron helyzete ellenben csak 10000 m pontossággal határozható meg ilyen adatoknál." - na látod, errõl még az elektron nem hallott... még szerencse...
Pont azért, mert a sok részecske határozatlanságából nem feltétlenül következik a rendszer határozatlansága." - már miért ne?
"Itt statisztikus valószínûségekrõl lehet beszélni, amilyen állapotok statisztikailag vannak jelen. És a végén a nagy tömegben a statisztikai különbségek kiejtik egymást, és megvan a kiszámítható dolog." - ez eleve determináltságot kell, hogy feltételezzen, vagyis nincs itt semmiféle határozatlanság.
"Makroszkópikus szinten a határozatlansági elv csak szinte észlelhetetlen fluktuációkat okoz." - vagyis semmilyet...
"Egy puskagolyó határozatlansága a térben nm nagyságrendû, ha a sebessége m/s pontossággal ismert." - ezt honnan veszed? Ráütöttél a hasadra?
"Egy elektron helyzete ellenben csak 10000 m pontossággal határozható meg ilyen adatoknál." - na látod, errõl még az elektron nem hallott... még szerencse...
#236
Nem kellett hozzá gondolatolvasó tréning, hogy rájöjjek miért nem értetted, amit írtam. Nem kellett sok, csupán csak egy kevés empátia. Inkább írd meg az elmaradt válaszokat plamexnek.
Áltudományosságot éppen onnan lehet fölismerni, hogy valaki ahelyett, hogy átgondolná az érveket, inkább leIQlájtozza azokat, akik nem értenek vele egyet.
Áltudományosságot éppen onnan lehet fölismerni, hogy valaki ahelyett, hogy átgondolná az érveket, inkább leIQlájtozza azokat, akik nem értenek vele egyet.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#235
"És elliptikus pálya egy nyugvõ felhõ anyagaiból ???"
Mitõl nyugvó ? Volt az õsrobbanáskor elég sugárzás ami megmozgatta a dolgokat ... pl háttérsugárzás se 2 Kelvin volt.
Mitõl nyugvó ? Volt az õsrobbanáskor elég sugárzás ami megmozgatta a dolgokat ... pl háttérsugárzás se 2 Kelvin volt.
#234
Ha nem volt már eleve egy csomósodása, akkor egy szimpla felhõbõl jelentõsen tovább tart a kialakulása
És elliptikus pálya egy nyugvõ felhõ anyagaiból ???
És elliptikus pálya egy nyugvõ felhõ anyagaiból ???
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#233
de akkor a Naprendszer voltegyszer egy köd is hülyeség ...
Hiszen miért is indulna meg a csomósodás ...?
Hiszen miért is indulna meg a csomósodás ...?
#232
A Napban ráadásul még van is annyi anyag.
A Nap - bolygók tömegaránya még jobb is mint a SBH - csillagok tömegaránya.
A Nap - bolygók tömegaránya még jobb is mint a SBH - csillagok tömegaránya.
#231
A SBH kifúlyta a felhõt/ködöt/anyaghalmazt (nevezd, ahogy akarod), persze kisebb nagyobb csomódosodással, a folyamatos lassítás miatt még jobban összesûrûsödtek, és ennyi. Az elliptikus pályát meg sztem nem kell ezek után magyarázni (ami a volt egyszer egy köd kezdetû mesébõl elég nehezen magyarázható)
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#230
Ez nem hülyeség.... mától ragaszkodok ehhez ... cáfold meg hogy nem így van !
#229
De nem érzed az analógiát ?
Kb ugyanaz az elképzelésed csak nagyobb léptékben.
Akkor miért ne lehetne így kisebb léptékben ???
Kb ugyanaz az elképzelésed csak nagyobb léptékben.
Akkor miért ne lehetne így kisebb léptékben ???
#228
Naaaa
Nemá a hülyeséget, eddig értelmes embernek tûntél <#ticking>
Nemá a hülyeséget, eddig értelmes embernek tûntél <#ticking>
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#227
Én meg ehhez ragaszkodok!
Szerintem a naprendszer úgy keletkezett hogy ... kezdetben volt a Nap majd kifújta az anyagot magából .. majd ezek bolygókká kondenzálódtak.
Szerintem így volt ! <#boxer>
Szerintem a naprendszer úgy keletkezett hogy ... kezdetben volt a Nap majd kifújta az anyagot magából .. majd ezek bolygókká kondenzálódtak.
Szerintem így volt ! <#boxer>
#226
<#papakacsint>
#225
Sõt .. a napszélbõl keletkeztek nem ? 😊)
#224
igen ? Szóvan a nap is kezdetben egy feketelyuk volt ... majd kifújta a bolygókat ? 😊
#223
Ha a kifúlyás elméletet nézzük, akkor még egyszerûbben megmagyarázható.
Sõt, akkor még az elliptikus pályák is egyszerûbben megmagyarázhatók 😊)
Sõt, akkor még az elliptikus pályák is egyszerûbben megmagyarázhatók 😊)
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#222
Ebben az esetben csak álerény lehetne. :-)
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#221
Nagyrészt egyetértünk.
Volt viszont itt valakinek egy érdekes hozzászólása, hogy mi van, ha egyes SBH-k szívnak, mások fújnak.
Egy röpke fura gondolatként felötlött bennem a párhuzamos univerzumok elmélete + a hatalmas szinte a téridõ szövetét átlyukasztó SBH, szóval lehet, hogy átjáró az anyagnak az univerzumok között?
Volt viszont itt valakinek egy érdekes hozzászólása, hogy mi van, ha egyes SBH-k szívnak, mások fújnak.
Egy röpke fura gondolatként felötlött bennem a párhuzamos univerzumok elmélete + a hatalmas szinte a téridõ szövetét átlyukasztó SBH, szóval lehet, hogy átjáró az anyagnak az univerzumok között?
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#220
nem érte el a kritikus tömeget .. és MÉGIS vannak körülötte ELLIPTIKUS pályán bolygók!
#219
Nem válaszként küldted, és mivel gondolatolvasó tréningre még mindig nem jutottam el ... 😊))
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#218
Amúgy 210-es lola írására ment, mielõtt teljesen beleélnéd magad, hogy te vagy a világ közepe, bár ez érthetõ:
A világban nincs biztos pont, minden örvénylik, kavarog, változik.
Mi szerit örvénylik, kavarog? Ott a biztos pont. De csak egy vagy a millióból.
A világban nincs biztos pont, minden örvénylik, kavarog, változik.
Mi szerit örvénylik, kavarog? Ott a biztos pont. De csak egy vagy a millióból.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#217
A nap nem érte el az a kritikus tömeget.
plamex: összegezd a kérdéseidet egy listába (már írtam), nem fogok keresgélni
Érdekes egyébként, hogy a galaxis forgási sebessége és a közepén csücsülõ SBH között arányosság van (tehát a nagyobb SBH-nak gyorsabb a galaxisa)
Miértis ?
plamex: összegezd a kérdéseidet egy listába (már írtam), nem fogok keresgélni
Érdekes egyébként, hogy a galaxis forgási sebessége és a közepén csücsülõ SBH között arányosság van (tehát a nagyobb SBH-nak gyorsabb a galaxisa)
Miértis ?
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#215
és egy jópár érvemre még mindíg nem válaszoltál ... szerintem egyértelmû miért :
A gyenge pontokat hanyagolod az elméletedben.
Ezért mondtam hogy gyenge lábakon áll az elméleted.
Amúgy be is lehet ismerni ha tévedünk ... általában ez erény.
A gyenge pontokat hanyagolod az elméletedben.
Ezért mondtam hogy gyenge lábakon áll az elméleted.
Amúgy be is lehet ismerni ha tévedünk ... általában ez erény.
#214
Biztos jó pár ember van rajtad kívül, aki nem elég IQlight ahhoz, hogy megértse.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#213
Én azt nem értem miért nehéz elképzelni hogy a galaxis is úgy jött létre mint a naprendszer csak nagyobb mértékben ?
Vagy szerinted a Nap is folyamatosan lövel ki és hozza létre az új és új bolygókat ?
Vagy szerinted a Nap is folyamatosan lövel ki és hozza létre az új és új bolygókat ?
#212
Gravitációs szempontból kevésbé "veszélyes", ha az anyag összegyûlik egy SBH-ban, mintha körülötte van. A tömeg így sem lesz nagyobb, tehát a gravitáció sem lesz erõsebb. Szóval a galaxis ugyanúgy stabil marad, és tartani fogják a csillagok a pályájukat.
Persze a gravitációs hullámok idõvel eldisszipálják az összes mozgási energiát, és akkor tényleg belehullanak a fekete lyukba.
Hogy lehetséges-e egy dinamikus egyensúlyi állapot?
Szerintem nem, de ez semmit nem jelent. Azért valószínûtlen, mert igazából két dolog mûködik.
Az egyik az entrópianövekedés, hõhalál, stb.
A másik a folyamatos disszipációk, elektromágneses, gravitációs hullámok.
Ezek jobb esetben hasznosulnak valahol, de mi van akkor, ha nem ütköznek akadályba, és elhagyják az ismert világegyetemet?
Ilyen módon az univerzum (feltehetõen) nem zárt rendszer.
Mindkettõ oda vezet, hogy a rendszer hasznosítható energiája egyre csökken.
Szóval:
1)ha igaz az energiamegmaradás, és igaz az entrópianövekedés, akkor mindenki meghal
2)ha igaz az energiamegmaradás, de nem igaz az entrópinövekedés, akkor nem biztos
3)ha nem igaz az energiamegmaradás, akkor túl lehet élni egy nagy reccset is(talán, errõl igazából nem tudok). Egyszerûen "kitelepülünk" innen. De nem tudom, hogy ez lehetséges-e? A nagy reccsnél csak a testek közelednek egymáshoz, vagy maga a tér is összezsugorodik, tehát a létezõ tér is összehúzódik-e?
Persze a gravitációs hullámok idõvel eldisszipálják az összes mozgási energiát, és akkor tényleg belehullanak a fekete lyukba.
Hogy lehetséges-e egy dinamikus egyensúlyi állapot?
Szerintem nem, de ez semmit nem jelent. Azért valószínûtlen, mert igazából két dolog mûködik.
Az egyik az entrópianövekedés, hõhalál, stb.
A másik a folyamatos disszipációk, elektromágneses, gravitációs hullámok.
Ezek jobb esetben hasznosulnak valahol, de mi van akkor, ha nem ütköznek akadályba, és elhagyják az ismert világegyetemet?
Ilyen módon az univerzum (feltehetõen) nem zárt rendszer.
Mindkettõ oda vezet, hogy a rendszer hasznosítható energiája egyre csökken.
Szóval:
1)ha igaz az energiamegmaradás, és igaz az entrópianövekedés, akkor mindenki meghal
2)ha igaz az energiamegmaradás, de nem igaz az entrópinövekedés, akkor nem biztos
3)ha nem igaz az energiamegmaradás, akkor túl lehet élni egy nagy reccset is(talán, errõl igazából nem tudok). Egyszerûen "kitelepülünk" innen. De nem tudom, hogy ez lehetséges-e? A nagy reccsnél csak a testek közelednek egymáshoz, vagy maga a tér is összezsugorodik, tehát a létezõ tér is összehúzódik-e?
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#211
FRémboy, foglald össze 1 mondatba, hogy mit is akartál írni, mert ez olyan mint a boci boci tarka -> ........
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#210
És mi szerint döntöd el, mi kamu, és mi nem? Egyszerûség szerint? Vannak nagyon egyszerû hamis állítások, amire nem is azt mondanám, hogy hamis, csak a maguk rendszerében hamisak. Máris kijelented, hogy nagy kamu. Rád van bízva, hogy mibõl állítod föl a "rendet".
Attól, hogy egy rendszerben az alma leesik, még nem jelenti azt, hogy egy másikban is leesne, és nem is hiszem, hogy a világban egy alma lenne a biztos pont, bár ahhoz elég biztos volt, hogy egy rendszert lehessen rá építeni. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy ha a határozatlanság nem lenne igaz, akkor nem lenne szükség a kísérlet reprodukálására, és ha már láttam itt lefolyós érvet, "nézz rá, csak a vak nem látja" érvet, és centrifuga érvet, akkor azt hiszem nyugodtan érvelhetek az emberi elképzelések, ideák, és rendszerek múlandóságával.
Attól, hogy egy rendszerben az alma leesik, még nem jelenti azt, hogy egy másikban is leesne, és nem is hiszem, hogy a világban egy alma lenne a biztos pont, bár ahhoz elég biztos volt, hogy egy rendszert lehessen rá építeni. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy ha a határozatlanság nem lenne igaz, akkor nem lenne szükség a kísérlet reprodukálására, és ha már láttam itt lefolyós érvet, "nézz rá, csak a vak nem látja" érvet, és centrifuga érvet, akkor azt hiszem nyugodtan érvelhetek az emberi elképzelések, ideák, és rendszerek múlandóságával.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#209
Én nem a kezdetre, hanem inkább a folytatásra vagyok kíváncsi
Az univerzumban nincsenek zsákutcák, de ha azt feltételezzük, hogy csak befelé folyik az anyag (lefolyó/grav. árapály elmélet) a SBH-ba, akkor a vég kb az lesz, hogy az univerzum minden anyaga ezekben lesz megtalálható (magyarán szépen beszívja a teljes környezetét).
Ez lenne az univerzumunk jövõje?
Az univerzumban nincsenek zsákutcák, de ha azt feltételezzük, hogy csak befelé folyik az anyag (lefolyó/grav. árapály elmélet) a SBH-ba, akkor a vég kb az lesz, hogy az univerzum minden anyaga ezekben lesz megtalálható (magyarán szépen beszívja a teljes környezetét).
Ez lenne az univerzumunk jövõje?
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#208
Igen, erre jó pl. a valószínûtlenségi meghajtó ha jól tudom :]
Repatarurgyán
#207
Én pl úgy magyaráznám, hogy az õsrobbanás bekövetkezte egy valószínûtlen esemény, de ha elég nagy idõintervallumot tekintünk, akkor bekövetkezik. Így hajnal 2 elõtt más nem jut eszembe 😊
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#206
Ez így nem biztos.
Pont azért, mert a sok részecske határozatlanságából nem feltétlenül következik a rendszer határozatlansága.
Itt statisztikus valószínûségekrõl lehet beszélni, amilyen állapotok statisztikailag vannak jelen. És a végén a nagy tömegben a statisztikai különbségek kiejtik egymást, és megvan a kiszámítható dolog. Makroszkópikus szinten a határozatlansági elv csak szinte észlelhetetlen fluktuációkat okoz.
Egy puskagolyó határozatlansága a térben nm nagyságrendû, ha a sebessége m/s pontossággal ismert.
Egy elektron helyzete ellenben csak 10000 m pontossággal határozható meg ilyen adatoknál.
Pont azért, mert a sok részecske határozatlanságából nem feltétlenül következik a rendszer határozatlansága.
Itt statisztikus valószínûségekrõl lehet beszélni, amilyen állapotok statisztikailag vannak jelen. És a végén a nagy tömegben a statisztikai különbségek kiejtik egymást, és megvan a kiszámítható dolog. Makroszkópikus szinten a határozatlansági elv csak szinte észlelhetetlen fluktuációkat okoz.
Egy puskagolyó határozatlansága a térben nm nagyságrendû, ha a sebessége m/s pontossággal ismert.
Egy elektron helyzete ellenben csak 10000 m pontossággal határozható meg ilyen adatoknál.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#205
A rezgés változás, tehát beszélhetünk idõrõl.
De még mindig nem kaptam feleletet arra, hogy miért is volt õsrobbanás? Hiszen egy nyugalomban lévõ valami csak úgy magától nem változik meg. Ha viszont változás következett be, akkor ezt valaminek elõ kellett idéznie, és az a valami is változás, vagyis beszélhetünk idõrõl.
De még mindig nem kaptam feleletet arra, hogy miért is volt õsrobbanás? Hiszen egy nyugalomban lévõ valami csak úgy magától nem változik meg. Ha viszont változás következett be, akkor ezt valaminek elõ kellett idéznie, és az a valami is változás, vagyis beszélhetünk idõrõl.
#204
Minél vadabb dolgot talál ki valaki, az annál hihetõbb/elfogadhatóbb/szimpatikusabb?
Tudod az a nagy határozatlanság is egy nagy kamu. Ha igaz lenne, akkor az alma nem mindig esne le. De mindig leesik...
Ha a határozatlanság igaz lenne, akkor nem lehetne reprodukálható kisérleteket csinálni.
A kvantumfizika is (bár lehet, hogy részecske szinten vannak másfajta törvényszerûségek, mint makroszkópikus szinten) csak feltételezések sora.
Egy rendszer, ha már alapjaiban sem határozott (bizonytalan), akkor magasabb szinten még határozatlanabbnak kéne lennie. A mindennapi élet nem ezt mutatja.
PS: most jöhetnek a megmondó és gyalázkodó, önálló gondolattal nem rendelkezõ minden titkok tudójai, és bebizonyíthatják egymás elõtt, hogy milyen mélyen sajátították el a kamut.
Tudod az a nagy határozatlanság is egy nagy kamu. Ha igaz lenne, akkor az alma nem mindig esne le. De mindig leesik...
Ha a határozatlanság igaz lenne, akkor nem lehetne reprodukálható kisérleteket csinálni.
A kvantumfizika is (bár lehet, hogy részecske szinten vannak másfajta törvényszerûségek, mint makroszkópikus szinten) csak feltételezések sora.
Egy rendszer, ha már alapjaiban sem határozott (bizonytalan), akkor magasabb szinten még határozatlanabbnak kéne lennie. A mindennapi élet nem ezt mutatja.
PS: most jöhetnek a megmondó és gyalázkodó, önálló gondolattal nem rendelkezõ minden titkok tudójai, és bebizonyíthatják egymás elõtt, hogy milyen mélyen sajátították el a kamut.
#203
Na most megyek aludni....<#wave>
#202
Ezek sokdimenziós cuccok (elvileg 11) melyekbe szuperhúrok (az elmélet szerint minden részecske ezek különbözõ rezgései) vannak "beleragadva",és ezek egy nagy "cipót" alkotnak mint a szeletek,és ezek a párh. világegyetemek.A kvantummechanikában van egy bizonyos határozatlanság,valamien kiindulásból több dolog is történhet,ezen elmélet szerint mind meg is történik,más más párhuzamos világban,de ebbõl mi csak az egyiket észlelhetjüh.
Az idõ valóban segédfogalom,és pont ezért köthetõ a kezdete az õsrobbanáshoz mert a 0-ponthoz közeledve a fizika ismert törvényei érvényüket vesztik,és velük az idõ is,és jöhet az "új fizika".Ezt sokan valóban úgy is értelmezik: "és lõn világosság"......
Az idõ valóban segédfogalom,és pont ezért köthetõ a kezdete az õsrobbanáshoz mert a 0-ponthoz közeledve a fizika ismert törvényei érvényüket vesztik,és velük az idõ is,és jöhet az "új fizika".Ezt sokan valóban úgy is értelmezik: "és lõn világosság"......
#201
"Az valóban értelmetlen kérdés,hogy mi volt elõtte idõben,hisz a tér és idõ is akkor született" - egyáltalán nem értelmetlen kérdés. A semmibõl nem lehet valami.
#200
Ez nem magyaráz meg semmit. Mi az a brame, és az hogyan jött létre? Miféle párhuzamos világegyetem? És miféle mi univerzumunkkal? Egyáltalán milyen szóval írható le, amibe minden létezõ dolog beletartozik, akár "páthuzamos", akár nem?
Egyébként az, hogy a tér és az idõ akkor született, az marhaság. Az idõ eleve egy segédfogalom, amit a változások leírásáhozhoz bevezettünk. Ha az õsrobbanás elõtt nem volt változás, akkor mitõl lett hirtelen õsrobbanás? Ha viszont volt, akkor nyugodtan beszélhetünk idõrõl is. Az õsrobbanást vallók szerint az õsrobbanás elõtt minden egyetlen szinguláris pontban volt. Bár elvileg a szingulásris pontnak nincs kiterjedése, ez így nagyon valószínûtlen. Ha viszont volt, akkor térrõl is kell beszélnünk.
Bár ezek a dolgok nagyon is hajaznak az "és lõn világosság"-ra.
Egyébként az, hogy a tér és az idõ akkor született, az marhaság. Az idõ eleve egy segédfogalom, amit a változások leírásáhozhoz bevezettünk. Ha az õsrobbanás elõtt nem volt változás, akkor mitõl lett hirtelen õsrobbanás? Ha viszont volt, akkor nyugodtan beszélhetünk idõrõl is. Az õsrobbanást vallók szerint az õsrobbanás elõtt minden egyetlen szinguláris pontban volt. Bár elvileg a szingulásris pontnak nincs kiterjedése, ez így nagyon valószínûtlen. Ha viszont volt, akkor térrõl is kell beszélnünk.
Bár ezek a dolgok nagyon is hajaznak az "és lõn világosság"-ra.
#199
Az valóban értelmetlen kérdés,hogy mi volt elõtte idõben,hisz a tér és idõ is akkor született,de az,hogy mi is volt tulajdonképpen az õsrobbanás,miért és miként jött létre,az jelenleg egy elég érdekes elméleti fizikai kérdés,mely jópár fizikust leköt pl. Hawking is ezzel foglalkozik mostanság.
Én a húrelméleti magyarázatról hallottam egy keveset.E szerint egy párhuzamos világegyetemet tartalmazó ún. brame ütközött össze a mi univerzumunkat tartalmazóval,és ekkor óriási energiamennyiség szabadult fel.Érdekesség,hogy ez akár többször is megtörténhetett a múltban,és a jövõben is megtörténhet (remélem nem errefelé)......,de a részletekrõl nem sokat tudok..<#alien>
Én a húrelméleti magyarázatról hallottam egy keveset.E szerint egy párhuzamos világegyetemet tartalmazó ún. brame ütközött össze a mi univerzumunkat tartalmazóval,és ekkor óriási energiamennyiség szabadult fel.Érdekesség,hogy ez akár többször is megtörténhetett a múltban,és a jövõben is megtörténhet (remélem nem errefelé)......,de a részletekrõl nem sokat tudok..<#alien>
#198
Majdnem 200 hozzászólás gyorsolvasása után már egy kissé jojózott a szemem....<#wow3>
#197
Még ha bentrõl is menne kifelé, az vég nélkül nem mehetne. Ha bentrõl menne kifele, akkor valójában nem egy nagy õsrobbanásról, hanem sok kicsirõl beszélhetnénk.
Az õsrobbanásnak csak egy szépséghibája van: mi volt elõtte? Ugyanis arra ugyanúgy nem lehet választ adni, mint a vallásosoknak feltett kérdésre: mi volt isten elõtt?
Az õsrobbanásnak csak egy szépséghibája van: mi volt elõtte? Ugyanis arra ugyanúgy nem lehet választ adni, mint a vallásosoknak feltett kérdésre: mi volt isten elõtt?
#196
Lett volna még mit javítanod...
#195
Egyébként a galaxist X-el szokás írni.....<#idiota><#falbav>
#194
Találtam is egy jó oldalt,mely a hivatkozásodban szereplõ küllõs spirálgalaxisok kialakulásáról szól,és megmagyarázza miért így néznek ki.
Íme:www.supernova.hu/ujhirek/junius/kullosg/
Íme:www.supernova.hu/ujhirek/junius/kullosg/
#193
Tudsz valamien konkrét elméletrõl,megfigyelésrõl,mely alátámaszthatja az állításod,vagy ezt csak te találtad ki??? A galakszisok fejlõdésük korai szakaszában a mai elméletek szerint kvazárok voltak,melyekben a központi f-lyuk intenzíven nyelte az anyagot,és a kvazárok megfigyelhetõ erõs energiakibocyátása az ekkor összesûrûsödõ,forgó anyaghorongból származó sugárzás.Amikor elfogyott a lyuk közvetlen környezetébõl az anyag akkor az nem tudott többé annyit elnyelni mint azelõtt,így a galakszis megszûnt kvazár lenni erõsen fénylõ akkréciós korong hílyán a központi f-lyuk körül.Bár néha manapság is széttép és elnyel egy-két közel kerülõ csillagot,de azok is határozottan belefele zuhannak,és semmit,különösen nem intenzív gázáramot nem láttak még kijönni belõle.....És bár ma is kérdéses mik is pontosan a fekete-lyukak abban megegyeznek az elméletek,hogy azokat némi Hawking-sugárzáson kívül nem hagyja el semmi... Egyébként errõl a témáról nagyon-nagyon sokat írtak/írnak...,járj utána......<#nezze>
#192
Na végigolvastam......
Szóval,ha jól értem a konfliktus az,hogy mrzed001 szerint a galakszisok anyaga a központi fekete-lyukból jön kifelé,míg a többiek szerint (szerintem is) kintrõl megy befelé.....
Szóval,ha jól értem a konfliktus az,hogy mrzed001 szerint a galakszisok anyaga a központi fekete-lyukból jön kifelé,míg a többiek szerint (szerintem is) kintrõl megy befelé.....
#191
Nos, megtaláltam, és mindenkinek ajánlom megnézésre:
BBC Horizon - Supermassive Black Holes.TVRip.DivX.avi
Letölthetõ nagyobb nemzetközi torrentes oldalakról 😊
Ebben benne van, hogy hogy jöttek rá, hogy van SBH egy galaxisban, majd mindben (errõl a részrõl láttam már jobb doksifilmet is, de ez is jó 😊))
BBC Horizon - Supermassive Black Holes.TVRip.DivX.avi
Letölthetõ nagyobb nemzetközi torrentes oldalakról 😊
Ebben benne van, hogy hogy jöttek rá, hogy van SBH egy galaxisban, majd mindben (errõl a részrõl láttam már jobb doksifilmet is, de ez is jó 😊))
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#190
jah meg kéne az mrzed féle harcosoknak egy kurzus a természettudományos paradigmarendszerõl
#189
BiróAndris nem nyitsz egy türelemiskolát?