Hunter

Rejtélyes kék csillagkorong egy fekete lyuknál

Csillagászok a Hubble Űrtávcső segítségével beazonosították egy furcsa kék fény forrását a velünk szomszédos Androméda (M31) galaxisban, ami egy hatalmas tömegű fekete lyuk körül kering.

A fény már több mint egy évtizede okoz fejtörést a tudósoknak, az új felfedezés azonban ahelyett, hogy megoldotta volna a kérdést, tovább bonyolítja azt. A kék fény egy forró, fiatal csillagokból álló korongtól származik, melyek úgy keringenek a fekete lyuk körül, mint naprendszerünk bolygói a Nap körül. A csillagászok nem értik hogyan alakulhatott ki egy ilyen lapos, 1 fényév átmérőjű csillagkorong egy hatalmas fekete lyuk közelében. A zord körülmények között a fekete lyuk erejének következtében az anyagnak szét kellett volna szakadnia, ami elvileg lehetetlenné teszi a gáz és a por számára a csillagok formálását. Maga az 1 fényéves átmérő is meglepő, mivel kozmikus mércével mérve ez egy elképesztően kompakt csillaghalmazt jelent.



Tod Lauer, az arizonai Nemzeti Optikai Csillagvizsgáló munkatársa a jelenséget egy bűvésztrükkhöz hasonlította. Az ember látja hogy megtörtént a mutatvány, arról azonban sejtelme sincs hogyan. A furcsa kék fényt elsőként 1995-ben észlelte a Washington Egyetem Ivan King vezette csillagászcsoportja szintén a Hubble segítségével. King úgy vélte a fény egyetlen ragyogó kék csillagtól, vagy valami egészen különleges energikus folyamatból származik.

Három évvel később Lauer és Sandra Faber újra szemügyre vették a fényt. Megfigyeléseikből arra következtettek, hogy a fényt egy kék csillagklaszter adja. A Hubble Leképező Spektrográfjával (STIS) végzett legújabb spektroszkópos vizsgálatok végül kimutatták, hogy a kék fény több mint 400 csillagból tevődik össze, melyek 200 millió évvel ezelőtt alakultak ki a 12 milliárd éves galaxis magjában. A korong egy öregebb, hűvösebb, vörösesebb csillagokból álló elliptikus gyűrűben helyezkedik el, melyeket már a Hubble korábbi megfigyelései során is észleltek.



A csillagászok szintén a STIS alkalmazásával megmérték a szóban forgó csillagok sebességét is. A fekete lyuk gravitációjának köszönhetően rendkívül gyorsan haladnak, óránkénti 3,6 millió kilométeres sebességgel, éppen ezért rejtély a kialakulásuk. A megfigyelések bizonyítékként szolgálnak az Androméda központi sötét objektumának meghatározásában is. Immár bizonyos, hogy egy fekete lyukról van szó, kizárva minden más elméletet. Az elemzések szerint a szóban forgó objektum tömege 140 millió Napénak felel meg.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • dez #690
    Én nem szeretek teljesen nyilvánvaló dolgokat leírogatni.
  • BiroAndras #689
    Megint kitértél a válasz elől.
  • dez #688
    (Persze azért vagy annyira biztos magadban, mert ugye a forrásaidban úgy szerepelt.)
  • dez #687
    Nem. Csak: a., tapasztalat, b., magad is írtad, hogy csak akkor írsz le valamit, ha biztos vagy a dolgodban. Ergo ez a helyzet 99.9%-ban adott.
  • dez #686
    Én ezzel nem értek egyet, de mindegy.
  • BiroAndras #685
    "Annak megértésében is vannak áttörések, hogy mit nem lehet matematikailag leírni (pedig korábban próbálkoztak). Lásd pl. amit a neurotranszmitterekről írtam."

    Az, hogy nincs egyértelmű mennyiségi összefüggés, még nem jelenti azt, hogy másféle nincs.
  • BiroAndras #684
    "És ezzel hogyan ellenőrzöd a galaxisok vöröseltolódás-távolság összefüggését?
    Azzal, hogy pontosan tudsz sebességet, és távolságot mérni ~100 fényévig?"

    A galaxisok távolságát meg lehet mérni sokféleképp. Itt most nem erről volt szó, hanem arról, hogy a vöröseltolódás mennyire biztosan a távolodás sebességétől van.
  • BiroAndras #683
    "Bár már egyszer elköszöntem, egy gondolat erejéig beírok. Nálam a matematika szent tehén, de ahhoz tényleg nagy arcúnak kell lenni, hogy olyan kijelentést tegyen valaki, hogy a tapasztalat bebizonyította, hogy az egész világ _mindenestül_ leírható matematikailag."

    Úgy értem, hogy eddig nagyon jól bevált a módszer, és semmi sem utal az ellenkezőjére, és nincs más módszer sem, ami szóba jöhet. Természetesen ebből nem következik, hogy tényleg minden leírható vele, ennyiben jogos a kritika.
  • BiroAndras #682
    "Na, mielőtt még baj lenne, hogy nem támasztom alá, amit írok: vegyük pl. a másik topikban lévő i-RAM esetét. Annak használatát is egyedül olyan esetben láttad hasznosnak, ha több, mint 4GB RAM-ra van szükség (a mai hétköznapi alaplapokra ugye nem fér több). Egyszerű "if A then B" logikai kapcsolat. Olyan, némileg összetettebb esetre már nem gondolsz, hogy pl. több program van egyszerre betöltve, melyek közül egyszerre csak egyet használsz egy időben"

    Részletesen indokoltam, hogy miért nincs igazad. Nagyon ritka szituáció az, amit te felvázoltál. Eleve feltételezed, hogy szuperdrága RAM van az illető gépében. Aztán arra hivatkozol, hogy az ipsének nem telik több memóriára. Elismertem, hogy ebben a speciális esetben valóban van értelme. De ez nem változtat azon, hogy az emberek egész kis százalékának van csak szüksége ilyen cuccra, és ez volt az állításom.
  • BiroAndras #681
    ""Most tegyük fel hogy az egyik félnek igaza van, a másik meg téved. Ez esetben is engednie kell mindkettőnek?"
    Nos, ez az, hogy abban a kényszerképzetben vagy, hogy eleve és csakis igazad lehet"

    Na látod. Már megint személyeskedsz ahelyett, hogy értelmesen válaszolnál. Tisztán elméleti szituációt vázoltam fel, és ezzel kapcsolatban kérdeztelek. Te meg rögtön úgy értelmezed, mintha magamat állítanám be tökéletesnek.