Rejtélyes kék csillagkorong egy fekete lyuknál
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#390
""A lézer meg a kényszerített emisszió nevû jelenségen alapul, ami kvantumfizika nélkül nincs." - JAJ!!!! Ekkora mellébeszélést és csúsztatást!!! Az, hogy a kvantumfizikusok is vizsgálják, az nem azt jelenti, hogy kvantumfizika nélkül nincs."
Kvantumfizika nélkül még az energiaszinteket sem tudod értelmezni.
http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0112/nagy.html
Kvantumfizika nélkül még az energiaszinteket sem tudod értelmezni.
http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0112/nagy.html
#389
"Ilyen nagyképû hozzáállást!!! A részecskeméret és a páz száz atom között nagyságrendi különbségek vannak!!!"
Ezen a szinten már bõven érezhetõ a kvantumfizika hatása.
"a kvantumfizika elõtt is volt atommodell... Felesleges erõlködnöd."
Na nem mond. Több hajánál fogva elõrángatott szabályt kellett alkotniuk hozzá, és nem is volt túl pontos.
- Nem tudták magyarázni, hogy 1 atompályán miért pontosan 2 elektron lehet.
- Nem tudták magyarázni, hogy egyáltalán miért vannak atompályák.
- Nem tudták magyarázni, hogy miért maradnak pályán az elektronok, amikor a klasszikus elektrodinamika szerint energiát kéne kisugározniuk, és így gyorsan a magba zuhannának.
- Nem tudták magyarázni a kémiai kötéseket.
- stb.
Ezzel szemben a kvantumfizika mindezekre egységes magyarázatot adott. Sõt, rendkívül pontos számításokat lehet végezni vele.
Hogy magyarázod klasszikus fizikával a következõket:
- Feketetest sugárzás. A klasszikus fizika szerint végtelen sok energiát sugározna minden test.
- Fotoelektromos hatás (fotocella). A termelt feszültség független a fény erõsségétõl, de függ a frekvenciájától.
- Kétréses kísérlet. A részecskék interferencia képet mutatnak.
- Alagút effektus.
- Spektrum vonalak.
- Spin.
- Pauli-féle kizárási elv.
- Miért számít duplán a spin a mágneses momentumban. Sõt, nem is duplan, hanem még egy picivel jobban. (és persze a szorzó értékét a kvantumfizika sok tizedes pontossággal megadja)
- Bizonytalansági reláció.
- Tökéletesen azonos körülmények közt is több lehetséges eredménye van bizonyos méréseknek. De nem akármilyenek, hanem néhány jól meghatározott érték.
- EPR kísérlet.
- stb.
Ezen a szinten már bõven érezhetõ a kvantumfizika hatása.
"a kvantumfizika elõtt is volt atommodell... Felesleges erõlködnöd."
Na nem mond. Több hajánál fogva elõrángatott szabályt kellett alkotniuk hozzá, és nem is volt túl pontos.
- Nem tudták magyarázni, hogy 1 atompályán miért pontosan 2 elektron lehet.
- Nem tudták magyarázni, hogy egyáltalán miért vannak atompályák.
- Nem tudták magyarázni, hogy miért maradnak pályán az elektronok, amikor a klasszikus elektrodinamika szerint energiát kéne kisugározniuk, és így gyorsan a magba zuhannának.
- Nem tudták magyarázni a kémiai kötéseket.
- stb.
Ezzel szemben a kvantumfizika mindezekre egységes magyarázatot adott. Sõt, rendkívül pontos számításokat lehet végezni vele.
Hogy magyarázod klasszikus fizikával a következõket:
- Feketetest sugárzás. A klasszikus fizika szerint végtelen sok energiát sugározna minden test.
- Fotoelektromos hatás (fotocella). A termelt feszültség független a fény erõsségétõl, de függ a frekvenciájától.
- Kétréses kísérlet. A részecskék interferencia képet mutatnak.
- Alagút effektus.
- Spektrum vonalak.
- Spin.
- Pauli-féle kizárási elv.
- Miért számít duplán a spin a mágneses momentumban. Sõt, nem is duplan, hanem még egy picivel jobban. (és persze a szorzó értékét a kvantumfizika sok tizedes pontossággal megadja)
- Bizonytalansági reláció.
- Tökéletesen azonos körülmények közt is több lehetséges eredménye van bizonyos méréseknek. De nem akármilyenek, hanem néhány jól meghatározott érték.
- EPR kísérlet.
- stb.
#388
Érdekelne, hogy a garvitációt miképp magyarázza az általános fizika: a gravitáció keletkezése, mûködése, és a gravitáció megsemmisülése. Kérnék rá konkrét, nem lenézõslefikázós választ. Köszönöm.
#387
"Írtál már millió bizonyításról is, ez most leapadt 100-ra 😊)"
Millió darab kísérlet. 100 különbözõ fajta. Nem bonyolult 😊
"Tudod, ezek a bizonyítások nagyon nyögvenyelõsek."
Vannak, akik értenek is hozzá, úgy nem bonyolult.
"Ha véletlenül elvégeznek egy kisérletet, észlelnek valamit. Aztán hogy azt miképp magyarázzák, az már más kérdés."
Tudod, akiknek ez a munkájuk, azok nem véletlenül kísérletezne, hanem teljesen szándékosan. És a kiértékelés a szakmájuk, elboldogulnak vele.
Egyébként, akinek 1-nél több mûködõ agysejtje van, az képes felfogni az eredményeket.
Millió darab kísérlet. 100 különbözõ fajta. Nem bonyolult 😊
"Tudod, ezek a bizonyítások nagyon nyögvenyelõsek."
Vannak, akik értenek is hozzá, úgy nem bonyolult.
"Ha véletlenül elvégeznek egy kisérletet, észlelnek valamit. Aztán hogy azt miképp magyarázzák, az már más kérdés."
Tudod, akiknek ez a munkájuk, azok nem véletlenül kísérletezne, hanem teljesen szándékosan. És a kiértékelés a szakmájuk, elboldogulnak vele.
Egyébként, akinek 1-nél több mûködõ agysejtje van, az képes felfogni az eredményeket.
#386
A másik baj az, h a tudomány alapkérdéseire csak elméletek vannak, melyekre a legkézenfekvõbb válasz van elfogadva.
Ha valaki megkérdõjelezi a dogmává szilárdult elméletek helyességét, máris 1000 tudós (vagy magát annak tartó fórumozó)ugrik öklét rázva, és szentségtörést kiabálva...
Ha valaki megkérdõjelezi a dogmává szilárdult elméletek helyességét, máris 1000 tudós (vagy magát annak tartó fórumozó)ugrik öklét rázva, és szentségtörést kiabálva...
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#385
Ugye, ugye?
Bár én nem olvastam a könyvet...
Valójában nincs szükségem arra, hogy birka módján szajkózzam az aktuális (és divatos) fõ csapásirány állításait, amik nagyon gyakran borzasztó nagy tévedések.
Csak a saját realitásérzékemben és logikámban bízom.
A legmesszebbmenõkig sem érdekel az, hogy ha egy-két magolómûvész és a tudatlanok szavalókórusa kánonban gyalázkodnak ezért.
Bár én nem olvastam a könyvet...
Valójában nincs szükségem arra, hogy birka módján szajkózzam az aktuális (és divatos) fõ csapásirány állításait, amik nagyon gyakran borzasztó nagy tévedések.
Csak a saját realitásérzékemben és logikámban bízom.
A legmesszebbmenõkig sem érdekel az, hogy ha egy-két magolómûvész és a tudatlanok szavalókórusa kánonban gyalázkodnak ezért.
#384
No, egyvégtében elolvastam, de kicsit kiábrándított, mint Hawking könyvei általában. Túl sok a fantázia, kevés a "kézzelfogható" tény.
Mondjuk, a 78. oldalon elégedetten olvastam egy olyan fejezetcímet, hogy: A feketye lyuk robbanása
Puff neki!
Különben szándékosan nem használtam idézõjelet, mert a könyvben sincs.
Hát, mit nem mondjak, még soha nem olvastam fekete lyuk robbanásról, csak pár héttel ezelõtt feldobtam itt a fórumon <#nezze> (bele is csimpaszkodott aztán lola és mrzed000 keményen :-)), tehát ez nekem nem új.
Úgy néz ki, hogy a szellemnek van egy mûködési módja, és ugyanarra többen is rájönnek, függetlenül akár a tudományos apparátustól is. A bizonyítás persze más tészta.
Stephen Hawking írásában egyébként egyéb kifogásolnivalóm is van:
A fekete likakról úgy beszél, mint ahol a tér gömb alakban begörbül. ez ugye extrém esete a fénysugár eltérítésének. Azt már tudjuk, hogy távoli galaxisok fénye, ha áthalad egy közelebbi csillag mellett, elgörbül. Lencsehatás stb.
Napfogyikor is megfigyelték a jelenséget.
Tessék figyuzni, most mondom a lényeget:
Ez nem térgörbület, uraim! Eccerûen arról van szó, hogy az ELEKTROMÁGNESES MEZÕ görbül el, extrém esetben egy gömb felületén felcsavarodik, de NEM A TÉR!
A tér maga, köszöni szépen, jól van.
Persze, lehet nekem jönni azzal, hogy a tér, mint olyan, önmagában létezik-e vagy sem?
A tér nem fizikai fogalom, kérem szépen, hanem metafizikai fogalom. Semmi köze az anyaghoz. Egyszerûen egy elméleti keret, amelybe a világegyetemet belepakoljuk, mi emberek, szóval egy elvont fogalom, amely az anyagi világban nem is létezik, tehát nem is görbülhet el.
És, ha elméletrõl beszélünk, akkor ott már nem az anyagi világ törvényei a mérvadók, hanem a logikáé, vagy a racionális szellemvilágé. (Persze ott van emellett az irracionális szellemvilág is, de az - határozatlansági elv, káosz elméletek stb. ellenére - a valós világ magyarázatára nem alkalmas.)
No, erre pihenek egy kicsit.
(Jött az ápolónó, ha úgy tetszik. <#beka2>)
Mondjuk, a 78. oldalon elégedetten olvastam egy olyan fejezetcímet, hogy: A feketye lyuk robbanása
Puff neki!
Különben szándékosan nem használtam idézõjelet, mert a könyvben sincs.
Hát, mit nem mondjak, még soha nem olvastam fekete lyuk robbanásról, csak pár héttel ezelõtt feldobtam itt a fórumon <#nezze> (bele is csimpaszkodott aztán lola és mrzed000 keményen :-)), tehát ez nekem nem új.
Úgy néz ki, hogy a szellemnek van egy mûködési módja, és ugyanarra többen is rájönnek, függetlenül akár a tudományos apparátustól is. A bizonyítás persze más tészta.
Stephen Hawking írásában egyébként egyéb kifogásolnivalóm is van:
A fekete likakról úgy beszél, mint ahol a tér gömb alakban begörbül. ez ugye extrém esete a fénysugár eltérítésének. Azt már tudjuk, hogy távoli galaxisok fénye, ha áthalad egy közelebbi csillag mellett, elgörbül. Lencsehatás stb.
Napfogyikor is megfigyelték a jelenséget.
Tessék figyuzni, most mondom a lényeget:
Ez nem térgörbület, uraim! Eccerûen arról van szó, hogy az ELEKTROMÁGNESES MEZÕ görbül el, extrém esetben egy gömb felületén felcsavarodik, de NEM A TÉR!
A tér maga, köszöni szépen, jól van.
Persze, lehet nekem jönni azzal, hogy a tér, mint olyan, önmagában létezik-e vagy sem?
A tér nem fizikai fogalom, kérem szépen, hanem metafizikai fogalom. Semmi köze az anyaghoz. Egyszerûen egy elméleti keret, amelybe a világegyetemet belepakoljuk, mi emberek, szóval egy elvont fogalom, amely az anyagi világban nem is létezik, tehát nem is görbülhet el.
És, ha elméletrõl beszélünk, akkor ott már nem az anyagi világ törvényei a mérvadók, hanem a logikáé, vagy a racionális szellemvilágé. (Persze ott van emellett az irracionális szellemvilág is, de az - határozatlansági elv, káosz elméletek stb. ellenére - a valós világ magyarázatára nem alkalmas.)
No, erre pihenek egy kicsit.
(Jött az ápolónó, ha úgy tetszik. <#beka2>)
Kara kánként folytatom tanításom.
#383
A mindenség elméletét én is most vettem meg/olvastam el, de asszem még egyszer-kétszer el kell olvasnom hogy meg is maradjon belõle valami a fejembe 😊
A másik könyv amit szinte folyamatosan olvasok, az "A fizika világképe" címet viseli. Vaskos, nehéz könyv, tudományfilozófiától-matematika-káosz-etc. Majd otthon megnézem ki is adta ki. Nekem nagyon bejön.
A másik könyv amit szinte folyamatosan olvasok, az "A fizika világképe" címet viseli. Vaskos, nehéz könyv, tudományfilozófiától-matematika-káosz-etc. Majd otthon megnézem ki is adta ki. Nekem nagyon bejön.
Repatarurgyán
#382
Kara kánként folytatom tanításom.
#381
Andris!
Ma elsétáltam a könyvesboltba, mindjárt háromba is a Rákóczi úton.
Azzal a feltett szándékkal indultam el, hogy megveszem Hawking idõtörténet folytatását (5K Ft.), de végül csak egy kisebb, de frissebb könyvét vettem meg: A mindenség elmélete (ez csak 2k, hiába na, fukar vagyok, és másikat majd kiveszem a könyvtárból).
DE, mnost jön a lényeg:
Megütötte a szemem egy másik könyv
Dr. Korom Gyula, belgyógyász-kardiológus: Einstein tévedett!
(Nem az ezoterika részben volt, hanem a tud. részben.)
Most rákerestem a neten, és ezt találtam:
A Szólás szabadsága mûsorban elhangzott interjú szövege
Mi a véleményed errõl, olvastad a könyvet?
Vagy vki van itt, aki kicsit is konyít a fizikához, és elolvasta?
Ma elsétáltam a könyvesboltba, mindjárt háromba is a Rákóczi úton.
Azzal a feltett szándékkal indultam el, hogy megveszem Hawking idõtörténet folytatását (5K Ft.), de végül csak egy kisebb, de frissebb könyvét vettem meg: A mindenség elmélete (ez csak 2k, hiába na, fukar vagyok, és másikat majd kiveszem a könyvtárból).
DE, mnost jön a lényeg:
Megütötte a szemem egy másik könyv
Dr. Korom Gyula, belgyógyász-kardiológus: Einstein tévedett!
(Nem az ezoterika részben volt, hanem a tud. részben.)
Most rákerestem a neten, és ezt találtam:
A Szólás szabadsága mûsorban elhangzott interjú szövege
Mi a véleményed errõl, olvastad a könyvet?
Vagy vki van itt, aki kicsit is konyít a fizikához, és elolvasta?
Kara kánként folytatom tanításom.
#380
Ezt nem értem.
#379
Erre szokták mondani, hogy nem kell benne hinni ahhoz, hogy mûködjön?
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#378
Ugye az IC-k gyártását nem részecskegyorsítókban végzik? Nyugtass meg légy szíves, mert lehet, hogy azt is rosszul tudom 😊))
#377
"Mert meg lehet érteni a tranzisztor mûködését kvantumfizika nélkül is, csak éppen nem olyan szinten, hogy gyártani is képes legyél (pláne ilyen kis méretben)." - miért ne lehetne?
"A lézer meg a kényszerített emisszió nevû jelenségen alapul, ami kvantumfizika nélkül nincs." - JAJ!!!! Ekkora mellébeszélést és csúsztatást!!! Az, hogy a kvantumfizikusok is vizsgálják, az nem azt jelenti, hogy kvantumfizika nélkül nincs. Ha a zöldséges is vizsgálná, akkor zöldséges nélkül sem lenne?
"A lézer meg a kényszerített emisszió nevû jelenségen alapul, ami kvantumfizika nélkül nincs." - JAJ!!!! Ekkora mellébeszélést és csúsztatást!!! Az, hogy a kvantumfizikusok is vizsgálják, az nem azt jelenti, hogy kvantumfizika nélkül nincs. Ha a zöldséges is vizsgálná, akkor zöldséges nélkül sem lenne?
#376
Ilyen nagyképû hozzáállást!!! A részecskeméret és a páz száz atom között nagyságrendi különbségek vannak!!!
"Mellesleg atom modellünk sincs kvantumfizika nélkül." - a kvantumfizika elõtt is volt atommodell... Felesleges erõlködnöd. Még a végén nem tudsz eleget dolgozni...
"Mellesleg atom modellünk sincs kvantumfizika nélkül." - a kvantumfizika elõtt is volt atommodell... Felesleges erõlködnöd. Még a végén nem tudsz eleget dolgozni...
#375
Írtál már millió bizonyításról is, ez most leapadt 100-ra 😊)
Tudod, ezek a bizonyítások nagyon nyögvenyelõsek. Ha véletlenül elvégeznek egy kisérletet, észlelnek valamit. Aztán hogy azt miképp magyarázzák, az már más kérdés. Mint a statisztika...
A hiba egyébként a levezetésben van.
Tudod, ezek a bizonyítások nagyon nyögvenyelõsek. Ha véletlenül elvégeznek egy kisérletet, észlelnek valamit. Aztán hogy azt miképp magyarázzák, az már más kérdés. Mint a statisztika...
A hiba egyébként a levezetésben van.
#374
"(egyébként mi a francról van szó? már nem is találom az eredeti állítást)"
Lassan már énse ...
Lassan már énse ...
#373
"Sztem láttatlanban egy profról sem kellene azt sugallnod, hogy buta áltudós, ez valahogy téged degradál."
Nem látatlanban mondom, hanem az alapján, amit te mondtál a filmrõl. És nem állítom biztosra, csak gyanakszom.
"De ha ez jobban tetszik, elõkeresem Hawking és tsai filmjét (mit is mond a témáról, merthogy elég rég láttam, és öregszem), no annak már csak hiszel ?!"
Az már érne valamit. Keresd!
Nem látatlanban mondom, hanem az alapján, amit te mondtál a filmrõl. És nem állítom biztosra, csak gyanakszom.
"De ha ez jobban tetszik, elõkeresem Hawking és tsai filmjét (mit is mond a témáról, merthogy elég rég láttam, és öregszem), no annak már csak hiszel ?!"
Az már érne valamit. Keresd!
#372
"Viszont a naprenszer éppen orbitra került a SBH körül, tehát a nem ebbe az irányba kilökött SNova anyag máshol kell, hogy legyen. De hol? És hol a Snova maradványa?"
Ember! Minimum 5 milliárd év telt el azóta. Szerinted mi maradhatott meg?
Ember! Minimum 5 milliárd év telt el azóta. Szerinted mi maradhatott meg?
#371
"Viszont attól, hogy magábaszippantja a közel's távol összes anyagát igen, és mivel nem állíthatsz mindent orbitra körülötte, így a szívás elmélet szerint exponenciálisan növekvõ sebességgel kellene a SBH felé tartanunk"
Csak az az anyag növeli a gravitáviót, ami a körpályán kívülrõl érkezik. De olyan nem nagyon van, hiszen egyenletesen húzódik össze az egész rendszer.
(egyébként mi a francról van szó? már nem is találom az eredeti állítást)
"A lokális sûrûsödés a globális sûrûsödéssel egyetemben éppenhogy egyenletes eloszlást generált volna, nem alakzatokat"
Nem, a sûrûsödés pontosan az egyenletes eloszlás ellen dolgozik.
"A hivatalos vélemény a gravitációs ár-apály elmélet tudtommal."
Link? Én sajnos nem találtam semmit.
"Azzal kezdtem, hogy a köd mérete pl 10x-ese a galaxisnak. A galaxis a közepén, egy fél galaxisnyi üres rész, ahonnan még elszippantotta a galaxis az anyagot, majd a köd (ahol a belsõ csomósodás miatt fialakult SNovák és napok keltette gravitáció már soknagyságrenddel nagyobb, mint a galaxisé, tehát ez a külsõ köd már nem zuhan a SBH felé -vagy lényegtelenül lassan-). Na az ilyesmit hiányolom én (és nem a körbe egy kis gyûrû, mert az is lehet kilökõdés eredménye)"
Nem marad meg a köd, mert befelé húzza a gravitáció. Ha meg mégis elég távol lenne, akkor meg kialakul neki saját grav. centruma, és másik galaxis lesz belõle. Szerintem nem olyan bonyolult belátni, hogy nem maradhat meg semmilyen köd túl sokáig.
Csak az az anyag növeli a gravitáviót, ami a körpályán kívülrõl érkezik. De olyan nem nagyon van, hiszen egyenletesen húzódik össze az egész rendszer.
(egyébként mi a francról van szó? már nem is találom az eredeti állítást)
"A lokális sûrûsödés a globális sûrûsödéssel egyetemben éppenhogy egyenletes eloszlást generált volna, nem alakzatokat"
Nem, a sûrûsödés pontosan az egyenletes eloszlás ellen dolgozik.
"A hivatalos vélemény a gravitációs ár-apály elmélet tudtommal."
Link? Én sajnos nem találtam semmit.
"Azzal kezdtem, hogy a köd mérete pl 10x-ese a galaxisnak. A galaxis a közepén, egy fél galaxisnyi üres rész, ahonnan még elszippantotta a galaxis az anyagot, majd a köd (ahol a belsõ csomósodás miatt fialakult SNovák és napok keltette gravitáció már soknagyságrenddel nagyobb, mint a galaxisé, tehát ez a külsõ köd már nem zuhan a SBH felé -vagy lényegtelenül lassan-). Na az ilyesmit hiányolom én (és nem a körbe egy kis gyûrû, mert az is lehet kilökõdés eredménye)"
Nem marad meg a köd, mert befelé húzza a gravitáció. Ha meg mégis elég távol lenne, akkor meg kialakul neki saját grav. centruma, és másik galaxis lesz belõle. Szerintem nem olyan bonyolult belátni, hogy nem maradhat meg semmilyen köd túl sokáig.
#370
Sztem láttatlanban egy profról sem kellene azt sugallnod, hogy buta áltudós, ez valahogy téged degradál. Egyébként ha kéred összeszedem kik szólaltak meg benne.
De ha ez jobban tetszik, elõkeresem Hawking és tsai filmjét (mit is mond a témáról, merthogy elég rég láttam, és öregszem), no annak már csak hiszel ?!
Vagy õ is csak egy hülye áltudós ?
De ha ez jobban tetszik, elõkeresem Hawking és tsai filmjét (mit is mond a témáról, merthogy elég rég láttam, és öregszem), no annak már csak hiszel ?!
Vagy õ is csak egy hülye áltudós ?
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#369
Viszont a naprenszer éppen orbitra került a SBH körül, tehát a nem ebbe az irányba kilökött SNova anyag máshol kell, hogy legyen. De hol? És hol a Snova maradványa?
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#368
"1) nagy amcsi csatorna adta, ha hülyeség lett volna hatalmas bortány már másnap"
Sajnos tévedsz. Rengeteg baromságot láttam már a Spektrumon és a Discovery-n is. Ezek csak ismeretterjesztõ csatornák, nem pedig tudományos folyóiratok (BBC dettó, és az még nem is tudományos). A közvélemény szemében nincs akkora jelentõssége a tudománynak, hogy bármiféle reakciót váltson ki, ráadásul a többség nem is érti, hogy mirõl van szó.
"2) maguk a tudósok mondják el a saját szavaikkal (gondolom egyiket se nézzük olyan hülyének, hogy így lejáratná magát egy eleve marhasággal)"
Attól, hogy valaki tudósnak nevezi magát, még nem lesz az. Sajnos a tudományos címek bitorlását nem bünteti a törvény.
Sajnos tévedsz. Rengeteg baromságot láttam már a Spektrumon és a Discovery-n is. Ezek csak ismeretterjesztõ csatornák, nem pedig tudományos folyóiratok (BBC dettó, és az még nem is tudományos). A közvélemény szemében nincs akkora jelentõssége a tudománynak, hogy bármiféle reakciót váltson ki, ráadásul a többség nem is érti, hogy mirõl van szó.
"2) maguk a tudósok mondják el a saját szavaikkal (gondolom egyiket se nézzük olyan hülyének, hogy így lejáratná magát egy eleve marhasággal)"
Attól, hogy valaki tudósnak nevezi magát, még nem lesz az. Sajnos a tudományos címek bitorlását nem bünteti a törvény.
#367
Ha valami egy adott pályáról kilökõdik, akkor egyszerûen egy másik pályára áll (nem feltétlen kör). A felrobbant szupernova maradványai még jó ideig nem távolodnak el túlságosan, így nagyjából azonos pályán maradnak, és megtartják a gömb alakot. Jópár fényév méretûre kell híznia a ködnek ahhoz, hogy elkezdjen széthullani (a coriolis erõ miatt).
#366
"Véletlenül villamosmérnök (is) vagyok, amikor ezt tanultam annak idején, akkor nem volt szó ezzel kapcsolatban semmilyen kvantumfizikáról."
Én meg véletlenül fizikus volnék. Benneteket valószínûleg megkíméltek a nehezebb részektõl. Mert meg lehet érteni a tranzisztor mûködését kvantumfizika nélkül is, csak éppen nem olyan szinten, hogy gyártani is képes legyél (pláne ilyen kis méretben).
De mondok még egy dolgot: Ugye van optikai meghajtód. Az ugye lézerrel megy. A lézer meg a kényszerített emisszió nevû jelenségen alapul, ami kvantumfizika nélkül nincs.
Én meg véletlenül fizikus volnék. Benneteket valószínûleg megkíméltek a nehezebb részektõl. Mert meg lehet érteni a tranzisztor mûködését kvantumfizika nélkül is, csak éppen nem olyan szinten, hogy gyártani is képes legyél (pláne ilyen kis méretben).
De mondok még egy dolgot: Ugye van optikai meghajtód. Az ugye lézerrel megy. A lézer meg a kényszerített emisszió nevû jelenségen alapul, ami kvantumfizika nélkül nincs.
#365
"Nem tudsz olyat mondani, ami a klasszikus modellel ne lenne magyarázható."
Atomok létezése?
Atomok létezése?
#364
"Véletlenül tudom, hogy mennyi a 90 nanométer. Én részecskeszintû méretekre gondoltam, ahhot ez a méret óriási."
Látom, mégsem tudod, hogy mennyi a 90nm. Ez alig pár száz atom. Mellesleg atom modellünk sincs kvantumfizika nélkül.
És ha már atom, mi a helyzet az atomerõmûvekkel? Titokban szénnel fûtik õket?
A fizikusok meg a CERN-ben a milliárd dolláros szuperszámítógépeken biztos a DooM III-at tolják egésznap. (Tudtad-é, hogy a CERN-ben találták ki a HTML-t!? - kvantumfizika nélkül még internet se lenne)
Látom, mégsem tudod, hogy mennyi a 90nm. Ez alig pár száz atom. Mellesleg atom modellünk sincs kvantumfizika nélkül.
És ha már atom, mi a helyzet az atomerõmûvekkel? Titokban szénnel fûtik õket?
A fizikusok meg a CERN-ben a milliárd dolláros szuperszámítógépeken biztos a DooM III-at tolják egésznap. (Tudtad-é, hogy a CERN-ben találták ki a HTML-t!? - kvantumfizika nélkül még internet se lenne)
#363
""Ez így volt Einstein elõtt. Azóta téridõ van." - van a nagy túrót. Nem fogadom el. Mint ahogy a levezetést sem (ami alapján a spec.rel. elmélet meg lett alkotva), mert hibás."
Kifejtenéd nekem, hogy hol van benne a hiba? És azt is, hogy hogy a francba sikerült kb. 100 féle különbözõ módon kísérletileg igazolni, ha egyszer hibás?
Kifejtenéd nekem, hogy hol van benne a hiba? És azt is, hogy hogy a francba sikerült kb. 100 féle különbözõ módon kísérletileg igazolni, ha egyszer hibás?
#362
#361
""A gravitáció nem növekszik attól, hogy összesûrûsödik az anyag"
Viszont attól, hogy magábaszippantja a közel's távol összes anyagát igen, és mivel nem állíthatsz mindent orbitra körülötte, így a szívás elmélet szerint exponenciálisan növekvõ sebességgel kellene a SBH felé tartanunk"
Azt nemérted hogy ha nem lenne SBH a galaxis középpontjában a galaxis akkor is forogna ?
Mint ahogy a kettõs vagy több csillagos rendszerek is forognak egymás tömegközéppontja körül.
És mivel a SBH nagyságrendekkel kisebb tömeggel rendelkezik mint a galaxis anyaga így nincs olyan hogy ha nagyobb tömeggel rendelkezne akkor minden behullana.
Viszont attól, hogy magábaszippantja a közel's távol összes anyagát igen, és mivel nem állíthatsz mindent orbitra körülötte, így a szívás elmélet szerint exponenciálisan növekvõ sebességgel kellene a SBH felé tartanunk"
Azt nemérted hogy ha nem lenne SBH a galaxis középpontjában a galaxis akkor is forogna ?
Mint ahogy a kettõs vagy több csillagos rendszerek is forognak egymás tömegközéppontja körül.
És mivel a SBH nagyságrendekkel kisebb tömeggel rendelkezik mint a galaxis anyaga így nincs olyan hogy ha nagyobb tömeggel rendelkezne akkor minden behullana.
#360
Itt teljesen egyetértek veled 😊
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#359
"A gravitáció nem növekszik attól, hogy összesûrûsödik az anyag"
Viszont attól, hogy magábaszippantja a közel's távol összes anyagát igen, és mivel nem állíthatsz mindent orbitra körülötte, így a szívás elmélet szerint exponenciálisan növekvõ sebességgel kellene a SBH felé tartanunk
"A karok szerintem a lokális sûrûsödés miatt jönnek létre"
Szimmetrikusan??? A lokális sûrûsödés a globális sûrûsödéssel egyetemben éppenhogy egyenletes eloszlást generált volna, nem alakzatokat
A hivatalos vélemény a gravitációs ár-apály elmélet tudtommal.
"Nem maradhatott köd, mert a gravitáció összehúzta mindet."
Azzal kezdtem, hogy a köd mérete pl 10x-ese a galaxisnak. A galaxis a közepén, egy fél galaxisnyi üres rész, ahonnan még elszippantotta a galaxis az anyagot, majd a köd (ahol a belsõ csomósodás miatt fialakult SNovák és napok keltette gravitáció már soknagyságrenddel nagyobb, mint a galaxisé, tehát ez a külsõ köd már nem zuhan a SBH felé -vagy lényegtelenül lassan-). Na az ilyesmit hiányolom én (és nem a körbe egy kis gyûrû, mert az is lehet kilökõdés eredménye)
Viszont attól, hogy magábaszippantja a közel's távol összes anyagát igen, és mivel nem állíthatsz mindent orbitra körülötte, így a szívás elmélet szerint exponenciálisan növekvõ sebességgel kellene a SBH felé tartanunk
"A karok szerintem a lokális sûrûsödés miatt jönnek létre"
Szimmetrikusan??? A lokális sûrûsödés a globális sûrûsödéssel egyetemben éppenhogy egyenletes eloszlást generált volna, nem alakzatokat
A hivatalos vélemény a gravitációs ár-apály elmélet tudtommal.
"Nem maradhatott köd, mert a gravitáció összehúzta mindet."
Azzal kezdtem, hogy a köd mérete pl 10x-ese a galaxisnak. A galaxis a közepén, egy fél galaxisnyi üres rész, ahonnan még elszippantotta a galaxis az anyagot, majd a köd (ahol a belsõ csomósodás miatt fialakult SNovák és napok keltette gravitáció már soknagyságrenddel nagyobb, mint a galaxisé, tehát ez a külsõ köd már nem zuhan a SBH felé -vagy lényegtelenül lassan-). Na az ilyesmit hiányolom én (és nem a körbe egy kis gyûrû, mert az is lehet kilökõdés eredménye)
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#358
"Kezdem azt hinni, hogy sikerült kifognod valami áltudományos maszlagot"
Hát kérlekszépen
1) nagy amcsi csatorna adta, ha hülyeség lett volna hatalmas bortány már másnap (egyébként talán 3 hete adták most az ismétlését szvsz)
2) maguk a tudósok mondják el a saját szavaikkal (gondolom egyiket se nézzük olyan hülyének, hogy így lejáratná magát egy eleve marhasággal)
Hát kérlekszépen
1) nagy amcsi csatorna adta, ha hülyeség lett volna hatalmas bortány már másnap (egyébként talán 3 hete adták most az ismétlését szvsz)
2) maguk a tudósok mondják el a saját szavaikkal (gondolom egyiket se nézzük olyan hülyének, hogy így lejáratná magát egy eleve marhasággal)
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#357
"De attól még hogy valami felrobban még nem fog letérni az elliptikus pályájáról."
Miért ne, feltételeztük, hogy 2 eset lehetséges:
1) kitör a felhõ/anyag a SNova maradvány gravitációjából, állandó sebességgel távolodik tõle,
1.a. ha épp hátra Galaxis forgásával ellentétesen, akkor letér orbitról és bezuhan,
1.b. ha elõre, akkor folyamatosan növeli a SBH-tól a távolságát,
1.c. ha SBH-felé, akkor egyértelmûen belezuhan,
1.d. ha SBH-tól ellentétes irányban, akkor gyorsan távolodik SBH-tól
2) vagy nem tör ki SNova maradvány gravitációjából
2.a. orbitra (ellipszis) áll a SNova magja körül
2.b. gyorsulva zuhan SNova magja felé
Mindkét esetben pontosan meg lehetne határozni a kezdeti SNova helyét, és a maradványának helyzetét, mert befolyásolná a mostani "körözgetésünk" a SBH körül (pl hol pozitív, hol negatív radiális sebesség, másik karhoz képest helyzetünk változása), de egyik esetben sem elképzelhetõ az állandó sebességû közel orbitális mozgás SBH körül
Miért ne, feltételeztük, hogy 2 eset lehetséges:
1) kitör a felhõ/anyag a SNova maradvány gravitációjából, állandó sebességgel távolodik tõle,
1.a. ha épp hátra Galaxis forgásával ellentétesen, akkor letér orbitról és bezuhan,
1.b. ha elõre, akkor folyamatosan növeli a SBH-tól a távolságát,
1.c. ha SBH-felé, akkor egyértelmûen belezuhan,
1.d. ha SBH-tól ellentétes irányban, akkor gyorsan távolodik SBH-tól
2) vagy nem tör ki SNova maradvány gravitációjából
2.a. orbitra (ellipszis) áll a SNova magja körül
2.b. gyorsulva zuhan SNova magja felé
Mindkét esetben pontosan meg lehetne határozni a kezdeti SNova helyét, és a maradványának helyzetét, mert befolyásolná a mostani "körözgetésünk" a SBH körül (pl hol pozitív, hol negatív radiális sebesség, másik karhoz képest helyzetünk változása), de egyik esetben sem elképzelhetõ az állandó sebességû közel orbitális mozgás SBH körül
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#356
Szóval szerintem ezt úgy kell elképzelni hogy nem egy supernova van hanem akár több is .... ezekbõl jönnek létre a planetáris ködök (Rákköd pl. ittegy)
De attól még hogy valami felrobban még nem fog letérni az elliptikus pályájáról.
Tehát létrejön ez a pl 10 fényéves placsni 😊 ami ugyanúgy eliptikus pályán mozog ... aztán késõbb haverkodik másik ködökkel
Itt van egy pár
De attól még hogy valami felrobban még nem fog letérni az elliptikus pályájáról.
Tehát létrejön ez a pl 10 fényéves placsni 😊 ami ugyanúgy eliptikus pályán mozog ... aztán késõbb haverkodik másik ködökkel
Itt van egy pár
#354
Egébként 1-2 napra eltûnök,úgyhogy a választ majd akkorra várd,ha esetleg lenne valamien példád.....
#353
És hogyan?......Lett volna következõ kérdésem,de váltsunk át f-lyukra! <#vigyor2>
#352
Akkor írj ehhez kötõdõ példát,ez engem is jobban érdekel a tranzisztornál...<#wave>
#351
De ezt majd esetleg egy olyan topicban vitassuk meg, ahol a tranzisztorokról lesz szó. Ez a topic erõsen a fekete lyukkal és a környezetével foglalkozó cikkhez tartozik.
#350
Mert a klasszikus modell alapján is magyarázható.
#349
Te akartál példát....
És most te jössz! Szerinted miért nem jó a kvantum???
És most te jössz! Szerinted miért nem jó a kvantum???
#348
Megint itt vagy, te Némber?
<#boxer>
<#boxer>
Kara kánként folytatom tanításom.
#347
Valamivel jobb, de a "kvantum miatt van így" közbevetésed szükségtelen volt.
#346
Ha ilyen marhaságokat írsz le, akkor nyugodtan leborulhatsz elõttem...
#345
Ez így is van,de BiroAndras arról írt hol érzékelhetõ megszokottan,ha kísérleteznél...,így aztán sztem mindkettõtöknek igaza van...
#344
Szóval van sok-sok elektron a félvezetõben.És van sok-sok különbözõ energiaszint.A Pauli elv szabályozza,hogy ezek hogyan töltõdnek fel elektronokkal.Ezekben azonban van egy "szakadás" egy bizonyos intervallumon nincs betölthetõ energiaszint,majd a kihagyás után folytatódik (ez kvantum miatt van így).A tiltott sáv felett (potenciál szerint) van egy intervallum ahol betöltetlen energiaszintek sorakoznak ,ha képess az elektron idáig felküzdeni magát pl.hõ-bõl,vagy EM-sugárzásbó merített energiával akkor ott mozgolódhat nyugodtan a sok betöltetlen szinten és ekkor elektromosan vezetõ a félvezetõ.Ha pl.Si-kristályba foszfort diffundáltatunk,akkor neki az 5 elektronja nem nagyon illik a külsõ 4 elektronos Si-atomok kristályrácsába,ám ha pl.bórt raksz bele ott éppenhogy egyel kevesebb elektron van mint kéne.Ha e kétféleképp szennyezett rész egy kristály egyik illetve másik részét alkotja,akkor a rácshibák igyekeznek kiegyenlítõdni (ez is kvantum miatt) és az elektronok átrendezõdnek,(állapotuk megváltozik) úgy hogy a többlet kipótolja a hiányt és a kristály némiképp polarizálódik e miatt.Ha ezt áramkörbe rakjuk akkor,a kiegyenlítõdést elõsegítõ irányban átenged ha elértük azt a bizonyos nyitófeszültséget,ellenkezõ irányba nem>>dióda.
A tranzisztornál az elv hasonló,csak ott két azonosan szennyezett (elrontott kristélyrácsú) rész között van egy vékony ellenkezõen szennyezett réteg.
(pnp és npn).....
Ezt persze neked is tudnod kell,tehát feleslegesen írtam le....
A tranzisztornál az elv hasonló,csak ott két azonosan szennyezett (elrontott kristélyrácsú) rész között van egy vékony ellenkezõen szennyezett réteg.
(pnp és npn).....
Ezt persze neked is tudnod kell,tehát feleslegesen írtam le....
#343
"Szóval a dolog úgy mûködik, hogy csak az atomok szintjén érzékelhetõ a bizonytalanság."
Nem is tudom ... én úgy értelmeztem, hogy a sok elemi részecske csak csökkenti a valószinüséget, illetve növeli azt az idõt amit várnod kéne egy ilyen "fura" jelenségre.
Konkrét példák az egy szoba egyetlen sarkába gyûlõ összes gázatom, vagy az, hogy ha elég sokáig várnánk (világegyetem élettartamának sokszorosáig), akkor egy szilárd tárgy eltünhet A pontban, és feltünhet B-ben, mert nem lehetettlen csak kicsi a valószinüsége. 😊
Nem is tudom ... én úgy értelmeztem, hogy a sok elemi részecske csak csökkenti a valószinüséget, illetve növeli azt az idõt amit várnod kéne egy ilyen "fura" jelenségre.
Konkrét példák az egy szoba egyetlen sarkába gyûlõ összes gázatom, vagy az, hogy ha elég sokáig várnánk (világegyetem élettartamának sokszorosáig), akkor egy szilárd tárgy eltünhet A pontban, és feltünhet B-ben, mert nem lehetettlen csak kicsi a valószinüsége. 😊
#342
Azért vicces, hogy mióta van Kvantumfizika, a legjobb koponyáknak se sikerült cáfolnia, sõt ... egy halom jelenséget megjósólt amit késöbb fedeztek fel. De valakinek itt most sikerült??? <#taps>
Leborulok elötted MESTER! <#worship>
Leborulok elötted MESTER! <#worship>
#341
De hát igen a leírásom eléggé hozzávetõleges lett.....
#340
Egyébként a kötött és a vezetési,és az ezek közt lévõ ún. tiltott sávnak van köze a kvantumhoz....