Rejtélyes kék csillagkorong egy fekete lyuknál
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#490
Akkor ne olvasd.....
#489
Miért kell ezt leszögezni?
Ez nem hitvita :-)
Ez nem hitvita :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#488
Hát nem egészen úgy,de majdnem.....
Ezek valahogy úgy néznek ki,hogy mikroszkopikus szinten a mi 3 térdimenziónk átmegy magasabb rendû felületekbe.
Pl.messzirõl a cérna is csak egy vonalnak (1D alakzatnak) tûnik,de közelrõl látszik,hogy van egy térbeli felülete is,mely ez esetben hengeres,"felcsavarodott".
Valahogy így lehet elképzelni.
Ezek valahogy úgy néznek ki,hogy mikroszkopikus szinten a mi 3 térdimenziónk átmegy magasabb rendû felületekbe.
Pl.messzirõl a cérna is csak egy vonalnak (1D alakzatnak) tûnik,de közelrõl látszik,hogy van egy térbeli felülete is,mely ez esetben hengeres,"felcsavarodott".
Valahogy így lehet elképzelni.
#487
Feltettem = Feltetted...
Kara kánként folytatom tanításom.
#486
A membránok nem honnanvannak, hanem vannak.
Te gondolom lehetsz olyan 170-180 cm körül.
Feltettem magadban a kérdést, hogy honnan van a magasság?
Nem, mert ez egy nyilvánvaló, önmagában létezõ tulajdonsága becses alakodnak.
(Térbeli kiterjedésed írja le, részben).
Ugyanígy a világnak is vannak belsõ, lényeges ("intrinsical") tulajdonságai.
A membránokkal a világot írjuk le, így nincs értelme azt kérdezni, hogy honnan lettek. Azon természtesen lehet vitatkozni, hogy mennyire membránszerû a világ, és hány dimenzió a kóser.
Te gondolom lehetsz olyan 170-180 cm körül.
Feltettem magadban a kérdést, hogy honnan van a magasság?
Nem, mert ez egy nyilvánvaló, önmagában létezõ tulajdonsága becses alakodnak.
(Térbeli kiterjedésed írja le, részben).
Ugyanígy a világnak is vannak belsõ, lényeges ("intrinsical") tulajdonságai.
A membránokkal a világot írjuk le, így nincs értelme azt kérdezni, hogy honnan lettek. Azon természtesen lehet vitatkozni, hogy mennyire membránszerû a világ, és hány dimenzió a kóser.
Kara kánként folytatom tanításom.
#485
Azért azt szeretném leszögezni, hogy nem vagyok vallásos, és nem hiszek semmilyen istenben.
#484
Egy ûrhajósnak még egy Jupiter méretû bolygón is "annyi lenne", nemhogy egy fekete lyukban...
Ez az információs hadova is borzasztó...
Ez az információs hadova is borzasztó...
#483
Szóval ez sem tudományosabb, mint az "isten teremtette a világot".
#482
Ha jól tudom,az információ ugyan megmarad,de roncsolódik,tehát szerencsétlen ûrhajósunknak végképp annyi.....
#481
Ez sem kevésbé nyögvenyelõs, mint amit eddig írtál. Honnan vannak a membránok?
#480
"fel vannak tekeredve"
Így van. Olyan tupírozottak, mint Mátrai Márta (Fidesz), vagy Gereben Ágnes (kremlinológus) hajkoronája.
<#lookaround><#fejvakaras>
Így van. Olyan tupírozottak, mint Mátrai Márta (Fidesz), vagy Gereben Ágnes (kremlinológus) hajkoronája.
<#lookaround><#fejvakaras>
Kara kánként folytatom tanításom.
#479
Hawking azért nem egyszerû figura,tudjuk milyen állapotban van sajnos,de eközben mégis gõzerõvel viszi elõre a tudományt.És még arra is gondol,hogy elméleteit közérthetõ formában is a nyilvánosság elé tárja....<#worship>
#478
lola!
Csak egy szavadba kerül:
Vannak olyan tudósok, akik szerint az univerzum 26 dimenziós.
Én mindenesetre maradok a 11-nél, csinos kis prímszám, nekem tetszik.
"Honnan van az a valami, ami felrobbant az õsrobbanáskor, és miért robbant fel?"
A robbanás azért következett be, mert a 11 dimenziós világban két membrán összeért. Különben állandóan érnek össze membránok, és állandóan keletkeznek világegyetemek, de mi csak ezt az antropikus univerzumot tudjuk megismerni.
Az a "valami" tehát az õsrobbanás pillanatában keletkezett, így semmi értelme arról elmélkedni, hogy mibõl lett. Ha úgy tetszik, a semmibõl lett.
Ez sem vadabb elmélet, mint a kreacionizmus.
Csak egy szavadba kerül:
Vannak olyan tudósok, akik szerint az univerzum 26 dimenziós.
Én mindenesetre maradok a 11-nél, csinos kis prímszám, nekem tetszik.
"Honnan van az a valami, ami felrobbant az õsrobbanáskor, és miért robbant fel?"
A robbanás azért következett be, mert a 11 dimenziós világban két membrán összeért. Különben állandóan érnek össze membránok, és állandóan keletkeznek világegyetemek, de mi csak ezt az antropikus univerzumot tudjuk megismerni.
Az a "valami" tehát az õsrobbanás pillanatában keletkezett, így semmi értelme arról elmélkedni, hogy mibõl lett. Ha úgy tetszik, a semmibõl lett.
Ez sem vadabb elmélet, mint a kreacionizmus.
Kara kánként folytatom tanításom.
#477
"Akkor én még le vagyok maradva. Hogyan lehet információt visszanyerni?"
Ez maga a a Hawking sugárzás. Errõl meg tudsz.
"A fekete lyukak sugárzása azt mutatja, hogy a gravitációs összeomlás mégsem olyan végzetes és visszafordíthatatlan, mint azt régeben gondoltuk. Ha egy ûrhajós beleesik a fekete lyukba, annak tömege megnõ. Végsõ soron az extratömegnek megfelelõ sugárzás visszakerül a világegyetembe, és ebben az értelemben az ûrhajós visszatér. Ez azonban a halhatatlanaság elég sanyarú formája, mivel számára a személyes idõ véget ér, ahogy eltûnik a fekete lyukban. Még a fekete lyuk által kibocsátott részecskék típusa is más lesz, mint amibõl az ûrhajós felépült. Az ûrhajós egyetlen tulajdonsága, mely túléli a fekete lyukat, a tömege (energiája) lesz."
(id. mû 84. old., javítottam egy fordítói hibát)
Vágod?
Ez maga a a Hawking sugárzás. Errõl meg tudsz.
"A fekete lyukak sugárzása azt mutatja, hogy a gravitációs összeomlás mégsem olyan végzetes és visszafordíthatatlan, mint azt régeben gondoltuk. Ha egy ûrhajós beleesik a fekete lyukba, annak tömege megnõ. Végsõ soron az extratömegnek megfelelõ sugárzás visszakerül a világegyetembe, és ebben az értelemben az ûrhajós visszatér. Ez azonban a halhatatlanaság elég sanyarú formája, mivel számára a személyes idõ véget ér, ahogy eltûnik a fekete lyukban. Még a fekete lyuk által kibocsátott részecskék típusa is más lesz, mint amibõl az ûrhajós felépült. Az ûrhajós egyetlen tulajdonsága, mely túléli a fekete lyukat, a tömege (energiája) lesz."
(id. mû 84. old., javítottam egy fordítói hibát)
Vágod?
Kara kánként folytatom tanításom.
#476
Honnan van az a valami, ami felrobbant az õsrobbanáskor, és miért robbant fel? Ez az elmélet semmit sem magyaráz meg. Legalábbis az anyagi világot semmiképp.
#475
Hmmm... Ez siralmas... Ti ezt tényleg elhiszitek?
PS: alternatív javaslat (nem kell komolyan venni), amivel a vallásban és a kvantumfizikában hívõk közesen elfogadhatnak:
bõvítsük ki a 11 dimenziót további hárommal.
1. mennyország
2. pokol
3. isten dimenziója
Ez így legalább annyira vad, mint a "csak" 11 dimenzió
PS: alternatív javaslat (nem kell komolyan venni), amivel a vallásban és a kvantumfizikában hívõk közesen elfogadhatnak:
bõvítsük ki a 11 dimenziót további hárommal.
1. mennyország
2. pokol
3. isten dimenziója
Ez így legalább annyira vad, mint a "csak" 11 dimenzió
#474
Különben íme mit mond Hawking a galaxisok kialakulásáról é örvénylõ mozgásáról:
Amikor az õsrobbanás után a hõmérsékelt pár ezer fokra hûl, elkezdõdik az atomok képzõdése. A világegyetem alles zusammen tágul, de vannak benne olyan tartományok, ahol valamivel nagyobb az anyag sûrûsége, mint máshol, és itt elkezd mûködni a gravitációs vonzás.
Most tessék nagyon figyelni:
Az összehúzódás során a környezõ anyag gravitációs vonzása elkezdi forgatni a tömörülõ anyaghalmazt, és a forgás sebessége a továbbiakban (az összehúzódás miatt) felgyorsul.
Utána, a galaxis peremén lévõ gáz kisebb felhõkre esik szét, itt is elkezd mûködni a gravitáció, és kialakulnak a csillagok.
A többit már tudjuk.
Amikor az õsrobbanás után a hõmérsékelt pár ezer fokra hûl, elkezdõdik az atomok képzõdése. A világegyetem alles zusammen tágul, de vannak benne olyan tartományok, ahol valamivel nagyobb az anyag sûrûsége, mint máshol, és itt elkezd mûködni a gravitációs vonzás.
Most tessék nagyon figyelni:
Az összehúzódás során a környezõ anyag gravitációs vonzása elkezdi forgatni a tömörülõ anyaghalmazt, és a forgás sebessége a továbbiakban (az összehúzódás miatt) felgyorsul.
Utána, a galaxis peremén lévõ gáz kisebb felhõkre esik szét, itt is elkezd mûködni a gravitáció, és kialakulnak a csillagok.
A többit már tudjuk.
Kara kánként folytatom tanításom.
#473
Még egyet,asszem....
#472
Úgyám,és még csak nem is ilyen eccerûen néznek ki,hanem irtózatosan fel vannak tekeredve......
#471
Bocs, tévedtem egy kicsit:
Ha a 11-bõl elveszünk 1 dimenziót nem húrokat kapunk, hanem sima membránokat. Azért, hogy húrokat kapjunk, õszintén szólva nem tudom hányat kell elvenni a tizenegyõl.
Ha a 11-bõl elveszünk 1 dimenziót nem húrokat kapunk, hanem sima membránokat. Azért, hogy húrokat kapjunk, õszintén szólva nem tudom hányat kell elvenni a tizenegyõl.
Kara kánként folytatom tanításom.
#470
Az a gond, hogy nem tudnál sétálni benne, mert nem férne bele a kis lábujjad sem.
Az ismert 3D jó nagy, az idõ is bazi nagy, de a többi 7-el az a gond, hogy pindurkák, 1 cm-t el kell osztani sok-sok-sok-sok-sok... nullával.
Ugye most érted?
Az ismert 3D jó nagy, az idõ is bazi nagy, de a többi 7-el az a gond, hogy pindurkák, 1 cm-t el kell osztani sok-sok-sok-sok-sok... nullával.
Ugye most érted?
Kara kánként folytatom tanításom.
#469
Ez nagyon fájt. Merre kell sétálnom, hogy a másik 8 dimenziót is megláthassam? 😊)
#468
És hol van a maradék 68%?
#467
"Más kérdés ... szerinted az õsrobbanás után feketelyukak alakultak ki és semmi normál anyag ?
Nem, sûrû anyag (laza köd) alakult ki, ami csomósodni kezdett, míg el nem érte a SBH méretet, ekkor az anyagként lõtte ki egy részét -> galaxis"
Megvagy!
Te 3D-ben képzeled el a világot.
Pedig 11 dimenziós! Na bumm!
A csomósodásra a membránelmélet adja meg a magyarázatot.
A - tessék fogózkodni - szuperuniverzumot membránok töltik ki, amelyek felülete nem sima, hanem egyenetlen (ha így jobban érthetõ: rücskös).
A mi világunk akkor született, amikor 2 ilyen membrán (mégegysezr hangsúlyozom: 11 dimenzióról (10 tér+ 1 idõ) beszélünk) egymáshoz ér. Ebben a pilllanatban keletkezik egy világegyetem, a sok közül, hisz sok párhuzamos világegyetem létezik.
A membránok tehát több ponton simulnak össze, és ahol két érdesség összeér, ott lesz a csomósodás, a majdani galaxisok.
Ha a 11 dimenzióból elveszel 1-et, megkapod a húrokat.
<#gun>
Nem, sûrû anyag (laza köd) alakult ki, ami csomósodni kezdett, míg el nem érte a SBH méretet, ekkor az anyagként lõtte ki egy részét -> galaxis"
Megvagy!
Te 3D-ben képzeled el a világot.
Pedig 11 dimenziós! Na bumm!
A csomósodásra a membránelmélet adja meg a magyarázatot.
A - tessék fogózkodni - szuperuniverzumot membránok töltik ki, amelyek felülete nem sima, hanem egyenetlen (ha így jobban érthetõ: rücskös).
A mi világunk akkor született, amikor 2 ilyen membrán (mégegysezr hangsúlyozom: 11 dimenzióról (10 tér+ 1 idõ) beszélünk) egymáshoz ér. Ebben a pilllanatban keletkezik egy világegyetem, a sok közül, hisz sok párhuzamos világegyetem létezik.
A membránok tehát több ponton simulnak össze, és ahol két érdesség összeér, ott lesz a csomósodás, a majdani galaxisok.
Ha a 11 dimenzióból elveszel 1-et, megkapod a húrokat.
<#gun>
Kara kánként folytatom tanításom.
#466
Ez gondolom a JET miatt van.Ott lök vissza anyagot,a többit meg benyeli...
#465
Biztos olvastátok, de ha nem, ide illik.
http://index.hu/tech/urkutatas/feke0815/
http://index.hu/tech/urkutatas/feke0815/
#464
Az antianyagot nagy energiakoncetrálással lehet elõállítani.Az ûrben a hozmikus sugárzás termelhet valami keveset,és talán a Flyuk JET-je is termelhet valamennyit ,ott is rendesen felgyorsulnak a részecskék,azután már csak ütközniük kell valamivel.
Egyébként a térben folyamatosan keletkeznek és tûnnek el virtuális részecskék,köztük részecske-antirészecske párok is.Ez a határozatlanság miatt van.
Egyébként a térben folyamatosan keletkeznek és tûnnek el virtuális részecskék,köztük részecske-antirészecske párok is.Ez a határozatlanság miatt van.
#463
"Nova után maradhatott fehér törpe,vagy kék óriás,vagy pulzár/neutroncsillag..."
"SNova után tudtommal csak Flyuk maradhat"
Noss....
A NOVA az amikor egy fehér törpe neutroncsillaggá omlik össze,mert pl anyagot szívott el egy közeli csillagtól és elérte azt a kb. Nap-tömeget ami ehhez kell.
(Ezt szeretik mérésekhez használni mert mindíg pont ugyan olyan erõsek)
SUPERNOVA után maradhat fehér törpe,neutroncsillag,vagy Flyuk.
A neutroncsillagot akkor nevezzük pulzárnak,ha a csillagtól megörökölt perdület miatt gyorsan forog és rádió-tartományban sugároz impulzusszerûen így lett pulzár.Amúgy akár sok ezerszer is megfordulhat másodpercenként,míg végül ki nem sugározza forgási energiáját és le nem lassul.
A kék óriások hatalmas,forró,fiatal csillagok.
F-lyuk akkor keletkezhet,ha egy legalább 10*Nap tömegû csillag magja összeomlik.
"SNova után tudtommal csak Flyuk maradhat"
Noss....
A NOVA az amikor egy fehér törpe neutroncsillaggá omlik össze,mert pl anyagot szívott el egy közeli csillagtól és elérte azt a kb. Nap-tömeget ami ehhez kell.
(Ezt szeretik mérésekhez használni mert mindíg pont ugyan olyan erõsek)
SUPERNOVA után maradhat fehér törpe,neutroncsillag,vagy Flyuk.
A neutroncsillagot akkor nevezzük pulzárnak,ha a csillagtól megörökölt perdület miatt gyorsan forog és rádió-tartományban sugároz impulzusszerûen így lett pulzár.Amúgy akár sok ezerszer is megfordulhat másodpercenként,míg végül ki nem sugározza forgási energiáját és le nem lassul.
A kék óriások hatalmas,forró,fiatal csillagok.
F-lyuk akkor keletkezhet,ha egy legalább 10*Nap tömegû csillag magja összeomlik.
#462
gondolom már hallpttál errõl ... ;-)
#461
Csak úgy kapcsolódik ez a témánkkhoz hogy
a mai elméletek szerint látható anyag anyag csak 1-2 százaláka az õsrobbanáskor keletkezett összenergiának ...
30 % körül van a sötét anyag (ami nélkül nem tudják megmagyarázni a galaxisok forgását - több anyag van mint ami látható) és a többi a sötét energia ami nélkül viszont nem tudják megmagyarázni a világegyettem nagyléptékû gyorsulva tágulását....
a mai elméletek szerint látható anyag anyag csak 1-2 százaláka az õsrobbanáskor keletkezett összenergiának ...
30 % körül van a sötét anyag (ami nélkül nem tudják megmagyarázni a galaxisok forgását - több anyag van mint ami látható) és a többi a sötét energia ami nélkül viszont nem tudják megmagyarázni a világegyettem nagyléptékû gyorsulva tágulását....
#460
Azt ugye végképp nem igazán tudod (legalább elvben),hogy mi az a "kényszerített emisszió",és hogy mükszik a lézer(legalább nagy vonalakban)????
Ezen hozzászólásodból ez egyértelmûen kiderült......<#nevetes1>
Ezen hozzászólásodból ez egyértelmûen kiderült......<#nevetes1>
#459
Más kérdés ... szerinted az õsrobbanás után feketelyukak alakultak ki és semmi normál anyag ?
Nem, sûrû anyag (laza köd) alakult ki, ami csomósodni kezdett, míg el nem érte a SBH méretet, ekkor az anyagként lõtte ki egy részét -> galaxis.
És az õsrobbanás feltételezésed szerint a lyukak robbanása volt ? 😊)
Nem, ilyet én nem mondtam. El se tudom képzelni, hogy mi lehetett az õsrobbanás, de nekem olyan folyamatosan felfújódó szappanbuborék szerûnek tûnik
Mi a vélemyényed a sötét anyag és sötét energia kialakulásáról ?
Antianyag? Nemtom. Hallottam valahol, hogy van kapcsolata a lambdával is, de már nem emlékszem miféle.
Elméletileg folyamatosan jön létre anyag az ûrben, és pusztul is el.
Lehet, hogy akkor jön létre antianyag, amikor az anyag megmarad, pl befogja egy gravitációs tér, vagy a fekete lyukakkal ellentétes fehér lyukak eregetik ... Szóval hallottam már 1-2 vad teóriát. Nemtom 😊
Nem, sûrû anyag (laza köd) alakult ki, ami csomósodni kezdett, míg el nem érte a SBH méretet, ekkor az anyagként lõtte ki egy részét -> galaxis.
És az õsrobbanás feltételezésed szerint a lyukak robbanása volt ? 😊)
Nem, ilyet én nem mondtam. El se tudom képzelni, hogy mi lehetett az õsrobbanás, de nekem olyan folyamatosan felfújódó szappanbuborék szerûnek tûnik
Mi a vélemyényed a sötét anyag és sötét energia kialakulásáról ?
Antianyag? Nemtom. Hallottam valahol, hogy van kapcsolata a lambdával is, de már nem emlékszem miféle.
Elméletileg folyamatosan jön létre anyag az ûrben, és pusztul is el.
Lehet, hogy akkor jön létre antianyag, amikor az anyag megmarad, pl befogja egy gravitációs tér, vagy a fekete lyukakkal ellentétes fehér lyukak eregetik ... Szóval hallottam már 1-2 vad teóriát. Nemtom 😊
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#458
Nem feltétlen nyelnek el minden anyagot. Csak a galaxisok belsõbb részeit.
Majd ezt követõen a külsõket is, mivel nõtt a központ grav tere, ezért a közelében lévõket erõsebben szívja -> letérnek orbitról, amitõl távolabbiakat is befolyásol (grav. tölcsér mélyül) .... nagyon-nagyon hosszú távon semmi sem maradhat orbiton körülötte sztem
És elõbb-utóbb kisugározzák az összes energiájukat (igaz, rettenetes lassan).
Sugároznak, igen, de ez vajon újból hozzáadódik a lambdához ?
Mi lesz ezzel az energiával? És mekkora ez az elnyelt anyag viszonlatában?
Majd ezt követõen a külsõket is, mivel nõtt a központ grav tere, ezért a közelében lévõket erõsebben szívja -> letérnek orbitról, amitõl távolabbiakat is befolyásol (grav. tölcsér mélyül) .... nagyon-nagyon hosszú távon semmi sem maradhat orbiton körülötte sztem
És elõbb-utóbb kisugározzák az összes energiájukat (igaz, rettenetes lassan).
Sugároznak, igen, de ez vajon újból hozzáadódik a lambdához ?
Mi lesz ezzel az energiával? És mekkora ez az elnyelt anyag viszonlatában?
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#457
"-EPR kísérlet."
Nekem nem rémlik hogy az mi.Írnál néhány mondatot róla?
És tudnál e nekekem ajánlani (nem túl durva) olvasnivalót az alapállapoti energiával,"holografikus világmodellel",húrelmélettel kapcsolatban?
Elõre is köszönöm!
Te amúgy nagyon vágod a témát...<#eljen>
Nekem nem rémlik hogy az mi.Írnál néhány mondatot róla?
És tudnál e nekekem ajánlani (nem túl durva) olvasnivalót az alapállapoti energiával,"holografikus világmodellel",húrelmélettel kapcsolatban?
Elõre is köszönöm!
Te amúgy nagyon vágod a témát...<#eljen>
#456
Nem feltétlen marad ilyesmi egy szupernova után. Lehet egy közönséges fehér törpe is.
Nova után maradhatott fehér törpe, vagy kék óriás, vagy pulzár/neutroncsillag ha jól emlékszem (persze erre nem vennék mérget, utána kellene nézni)
SNova után tudtommal csak Flyuk maradhat
És nem feltétlen kell közel lennie, elsodródhatott jó messze is. A környezõ csillagok eléggé megvariálják a grav. mezõt, és 5 milliárd év rettentõ hosszú idõ.
Mivel a SNovából szabadultak akkor el a környezõ csillagok is, szóval nem zavarhattak össze semmit, SÕT, pont hogy nekik is a közös központ körül kellene keringeni!
Szóval sztem annyira nem megalapozott ez az egész SNovából lett a nap tézis (pláne mások szerint a SBH keringõ felhõ csomósodott azzá, és kész)
Nova után maradhatott fehér törpe, vagy kék óriás, vagy pulzár/neutroncsillag ha jól emlékszem (persze erre nem vennék mérget, utána kellene nézni)
SNova után tudtommal csak Flyuk maradhat
És nem feltétlen kell közel lennie, elsodródhatott jó messze is. A környezõ csillagok eléggé megvariálják a grav. mezõt, és 5 milliárd év rettentõ hosszú idõ.
Mivel a SNovából szabadultak akkor el a környezõ csillagok is, szóval nem zavarhattak össze semmit, SÕT, pont hogy nekik is a közös központ körül kellene keringeni!
Szóval sztem annyira nem megalapozott ez az egész SNovából lett a nap tézis (pláne mások szerint a SBH keringõ felhõ csomósodott azzá, és kész)
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#455
Nem erre gondoltam, volt más is.
Mimás? Öregszem 😊)
Felejtsd már el ezt az ár-apály dolgot. Semmi köze az egészhez.
Keress rá, hivatalosan ez a forgással fûszerezett gravitációs ár-apály van (elég kevés utalást fogsz találni rá, mint minden másra is, mert annyira vad elképzelések, hogy a tudósok is alig merik leírni -sejtik sztem, hogy valami sántít-, bár még számítást is találtam rá 1-2 igen vad elképzeléssel fûszerezve)
A "lefolyó" pedig csak egy példa volt arra, hogy hogyan jön létre forgás. Nem arról van szó, hogy a fekete lyuk minden anyagot lenyel, hanem arról, hogy a gravitáció összébb húzza az anyagot, és ettõl a perdületmegmaradás miatt annak forgása felgyorsul.
Na, ezt fejtsd ki kérlek bõvebben. Hogy tudja a grav. összébb húzni úgy, hogy pont orbit közeli legyen benne az anyag sebessége
"De nem hoz létre szimmetrikus, nem gömbfelületû alakzatokat"
Dehogynem. Pont hogy szimmetrikus gömböket hoz létre
Sztem ugyanazt írtuk 😊
Mimás? Öregszem 😊)
Felejtsd már el ezt az ár-apály dolgot. Semmi köze az egészhez.
Keress rá, hivatalosan ez a forgással fûszerezett gravitációs ár-apály van (elég kevés utalást fogsz találni rá, mint minden másra is, mert annyira vad elképzelések, hogy a tudósok is alig merik leírni -sejtik sztem, hogy valami sántít-, bár még számítást is találtam rá 1-2 igen vad elképzeléssel fûszerezve)
A "lefolyó" pedig csak egy példa volt arra, hogy hogyan jön létre forgás. Nem arról van szó, hogy a fekete lyuk minden anyagot lenyel, hanem arról, hogy a gravitáció összébb húzza az anyagot, és ettõl a perdületmegmaradás miatt annak forgása felgyorsul.
Na, ezt fejtsd ki kérlek bõvebben. Hogy tudja a grav. összébb húzni úgy, hogy pont orbit közeli legyen benne az anyag sebessége
"De nem hoz létre szimmetrikus, nem gömbfelületû alakzatokat"
Dehogynem. Pont hogy szimmetrikus gömböket hoz létre
Sztem ugyanazt írtuk 😊
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#454
az elõzõ a #449 re ment
#453
""És mivel a SBH nagyságrendekkel kisebb tömeggel rendelkezik mint a galaxis anyaga így nincs olyan hogy ha nagyobb tömeggel rendelkezne akkor minden behullana."
Nemnem. Rossz a hozzáállásod, a galaxis gravitációs középpontja is a SBH, tehát a galaxis összes anyaga is hozzáadódik a SBH gravitációs vonzásához Ezért is feltételezték régen, hogy központi mag nélkül is így forognának a galaxisok. Csak arra nem gondoltak a kis buták, hogy ami nem éri el az orbit sebességét, az akkor középre fog zuhanni. És mivel minden egy lassan forgó felhõbõl alakult ki szerintük, ezért azt kellene feltételezni, hogy a felhõ kapásból olyan gyorsan forgott, amekkora a SBH+galaxis gravitációs terénél szükséges, hogy mindene orbiton maradjon: ez persze megintcsak a lottóötös a négyzeten (ellenkezõ esetben meg ugyebár minden zuhanna gyorsulva befelé ... de ezt már leírtam)"
Szerintem úgy kell elképzelni mint a korcsojázót amikor összehúzza a kezét gyosabban forog ... ugyanígy volt a kezdeti köddel is ami összhúzódott a gravitációnak köszönhetõen.
Más kérdés ... szerinted az õsrobbanás után feketelyukak alakultak ki és semmi normál anyag ?
És az õsrobbanás feltételezésed szerint a lyukak robbanása volt ? 😊)
Mi a vélemyényed a sötét anyag és sötét energia kialakulásáról ?
Nemnem. Rossz a hozzáállásod, a galaxis gravitációs középpontja is a SBH, tehát a galaxis összes anyaga is hozzáadódik a SBH gravitációs vonzásához Ezért is feltételezték régen, hogy központi mag nélkül is így forognának a galaxisok. Csak arra nem gondoltak a kis buták, hogy ami nem éri el az orbit sebességét, az akkor középre fog zuhanni. És mivel minden egy lassan forgó felhõbõl alakult ki szerintük, ezért azt kellene feltételezni, hogy a felhõ kapásból olyan gyorsan forgott, amekkora a SBH+galaxis gravitációs terénél szükséges, hogy mindene orbiton maradjon: ez persze megintcsak a lottóötös a négyzeten (ellenkezõ esetben meg ugyebár minden zuhanna gyorsulva befelé ... de ezt már leírtam)"
Szerintem úgy kell elképzelni mint a korcsojázót amikor összehúzza a kezét gyosabban forog ... ugyanígy volt a kezdeti köddel is ami összhúzódott a gravitációnak köszönhetõen.
Más kérdés ... szerinted az õsrobbanás után feketelyukak alakultak ki és semmi normál anyag ?
És az õsrobbanás feltételezésed szerint a lyukak robbanása volt ? 😊)
Mi a vélemyényed a sötét anyag és sötét energia kialakulásáról ?
#452
"Mint már említettem, a hivatalos tanok szerint a jövõ az, hogy lassan a SBH-ok elnyelik az univerzum összes anyagát (ami a lambdából alakul ki), és elfogy az univ. belsõ energiája (lefagy, v. valami??)"
Nem feltétlen nyelnek el minden anyagot. Csak a galaxisok belsõbb részeit. És elõbb-utóbb kisugározzák az összes energiájukat (igaz, rettenetes lassan).
Nem feltétlen nyelnek el minden anyagot. Csak a galaxisok belsõbb részeit. És elõbb-utóbb kisugározzák az összes energiájukat (igaz, rettenetes lassan).
#451
"Pl egy f.lyuk, pulzár, valami ??? Ezek nem mennek sehova 😊"
Nem feltétlen marad ilyesmi egy szupernova után. Lehet egy közönséges fehér törpe is. És nem feltétlen kell közel lennie, elsodródhatott jó messze is. A környezõ csillagok eléggé megvariálják a grav. mezõt, és 5 milliárd év rettentõ hosszú idõ.
"A lényeg, hogy mindegy mennyi idõ telt el, akkor is a robbanás középpontja körül kellene keringenünk, ha nem hagytuk el a gravitációs terét !"
Ez igaz lenne, ha cask 1 grav, centrum létezne. De nem ez a helyzet, tele van minden csillagokkal, amiknek megvan a saját gravitációja. Ilyen körülmények közt elég kaotikus mozgása lehet egy csillagnak.
Nem feltétlen marad ilyesmi egy szupernova után. Lehet egy közönséges fehér törpe is. És nem feltétlen kell közel lennie, elsodródhatott jó messze is. A környezõ csillagok eléggé megvariálják a grav. mezõt, és 5 milliárd év rettentõ hosszú idõ.
"A lényeg, hogy mindegy mennyi idõ telt el, akkor is a robbanás középpontja körül kellene keringenünk, ha nem hagytuk el a gravitációs terét !"
Ez igaz lenne, ha cask 1 grav, centrum létezne. De nem ez a helyzet, tele van minden csillagokkal, amiknek megvan a saját gravitációja. Ilyen körülmények közt elég kaotikus mozgása lehet egy csillagnak.
#450
"Az eredeti állítás az volt részemrõl, hogy a SBH-ból kifelé áramlik az anyag, ebbõl jön létre a galaxis"
Nem erre gondoltam, volt más is.
"Az általánosan elfogadott elméletek ezzel szemben a gravitációs ár-apály, és a régi lefolyó elmélet"
Felejtsd már el ezt az ár-apály dolgot. Semmi köze az egészhez.
A "lefolyó" pedig csak egy példa volt arra, hogy hogyan jön létre forgás. Nem arról van szó, hogy a fekete lyuk minden anyagot lenyel, hanem arról, hogy a gravitáció összébb húzza az anyagot, és ettõl a perdületmegmaradás miatt annak forgása felgyorsul.
""Nem, a sûrûsödés pontosan az egyenletes eloszlás ellen dolgozik."
De nem hoz létre szimmetrikus, nem gömbfelületû alakzatokat"
Dehogynem. Pont hogy szimmetrikus gömböket hoz létre. A spirálkarok létrejötte már egy picit bonyolultabb dolog.
Nem erre gondoltam, volt más is.
"Az általánosan elfogadott elméletek ezzel szemben a gravitációs ár-apály, és a régi lefolyó elmélet"
Felejtsd már el ezt az ár-apály dolgot. Semmi köze az egészhez.
A "lefolyó" pedig csak egy példa volt arra, hogy hogyan jön létre forgás. Nem arról van szó, hogy a fekete lyuk minden anyagot lenyel, hanem arról, hogy a gravitáció összébb húzza az anyagot, és ettõl a perdületmegmaradás miatt annak forgása felgyorsul.
""Nem, a sûrûsödés pontosan az egyenletes eloszlás ellen dolgozik."
De nem hoz létre szimmetrikus, nem gömbfelületû alakzatokat"
Dehogynem. Pont hogy szimmetrikus gömböket hoz létre. A spirálkarok létrejötte már egy picit bonyolultabb dolog.
#449
Azt nemérted hogy ha nem lenne SBH a galaxis középpontjában a galaxis akkor is forogna ?
Természetesen forogna. Éppen ezért is hiányolok valami ilyesmit:
Miért nincs külsõ felhõ ? Ott már nem érvényesül a SBH gravitációja, tehát minimális sebességgel haladnak csak a középpont felé (~0)
"És mivel a SBH nagyságrendekkel kisebb tömeggel rendelkezik mint a galaxis anyaga így nincs olyan hogy ha nagyobb tömeggel rendelkezne akkor minden behullana."
Nemnem. Rossz a hozzáállásod, a galaxis gravitációs középpontja is a SBH, tehát a galaxis összes anyaga is hozzáadódik a SBH gravitációs vonzásához Ezért is feltételezték régen, hogy központi mag nélkül is így forognának a galaxisok. Csak arra nem gondoltak a kis buták, hogy ami nem éri el az orbit sebességét, az akkor középre fog zuhanni. És mivel minden egy lassan forgó felhõbõl alakult ki szerintük, ezért azt kellene feltételezni, hogy a felhõ kapásból olyan gyorsan forgott, amekkora a SBH+galaxis gravitációs terénél szükséges, hogy mindene orbiton maradjon: ez persze megintcsak a lottóötös a négyzeten (ellenkezõ esetben meg ugyebár minden zuhanna gyorsulva befelé ... de ezt már leírtam)
Természetesen forogna. Éppen ezért is hiányolok valami ilyesmit:
Miért nincs külsõ felhõ ? Ott már nem érvényesül a SBH gravitációja, tehát minimális sebességgel haladnak csak a középpont felé (~0)
"És mivel a SBH nagyságrendekkel kisebb tömeggel rendelkezik mint a galaxis anyaga így nincs olyan hogy ha nagyobb tömeggel rendelkezne akkor minden behullana."
Nemnem. Rossz a hozzáállásod, a galaxis gravitációs középpontja is a SBH, tehát a galaxis összes anyaga is hozzáadódik a SBH gravitációs vonzásához Ezért is feltételezték régen, hogy központi mag nélkül is így forognának a galaxisok. Csak arra nem gondoltak a kis buták, hogy ami nem éri el az orbit sebességét, az akkor középre fog zuhanni. És mivel minden egy lassan forgó felhõbõl alakult ki szerintük, ezért azt kellene feltételezni, hogy a felhõ kapásból olyan gyorsan forgott, amekkora a SBH+galaxis gravitációs terénél szükséges, hogy mindene orbiton maradjon: ez persze megintcsak a lottóötös a négyzeten (ellenkezõ esetben meg ugyebár minden zuhanna gyorsulva befelé ... de ezt már leírtam)
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#448
Ja, félreértettem a kérdésed. Pill. és válaszolok rá 😊
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#447
Nem, #384 és folytatására
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#446
#361 re válaszolsz ?
#445
Mentsd meg uram a fizikát a programozóktól és a mérnököktõl.
#444
Hawking is próbálja arra keresni a magyarázatot, hogy mi lesz a folytatás.
Mint már említettem, a hivatalos tanok szerint a jövõ az, hogy lassan a SBH-ok elnyelik az univerzum összes anyagát (ami a lambdából alakul ki), és elfogy az univ. belsõ energiája (lefagy, v. valami??)
Azért próbál õ is más megoldásra jutni, mert az univerzumunk akkor egy zsákutca lenne (és a természetre nem igazán jellemzõk a zsákutcák)
Mint már említettem, a hivatalos tanok szerint a jövõ az, hogy lassan a SBH-ok elnyelik az univerzum összes anyagát (ami a lambdából alakul ki), és elfogy az univ. belsõ energiája (lefagy, v. valami??)
Azért próbál õ is más megoldásra jutni, mert az univerzumunk akkor egy zsákutca lenne (és a természetre nem igazán jellemzõk a zsákutcák)
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#443
"De hol? És hol a Snova maradványa?"
Ember! Minimum 5 milliárd év telt el azóta. Szerinted mi maradhatott meg?
Pl egy f.lyuk, pulzár, valami ??? Ezek nem mennek sehova 😊
A lényeg, hogy mindegy mennyi idõ telt el, akkor is a robbanás középpontja körül kellene keringenünk, ha nem hagytuk el a gravitációs terét !
Ember! Minimum 5 milliárd év telt el azóta. Szerinted mi maradhatott meg?
Pl egy f.lyuk, pulzár, valami ??? Ezek nem mennek sehova 😊
A lényeg, hogy mindegy mennyi idõ telt el, akkor is a robbanás középpontja körül kellene keringenünk, ha nem hagytuk el a gravitációs terét !
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#442
"egyébként mi a francról van szó? már nem is találom az eredeti állítást"
Az eredeti állítás az volt részemrõl, hogy a SBH-ból kifelé áramlik az anyag, ebbõl jön létre a galaxis
Az általánosan elfogadott elméletek ezzel szemben a gravitációs ár-apály, és a régi lefolyó elmélet
"Nem, a sûrûsödés pontosan az egyenletes eloszlás ellen dolgozik."
De nem hoz létre szimmetrikus, nem gömbfelületû alakzatokat
Az eredeti állítás az volt részemrõl, hogy a SBH-ból kifelé áramlik az anyag, ebbõl jön létre a galaxis
Az általánosan elfogadott elméletek ezzel szemben a gravitációs ár-apály, és a régi lefolyó elmélet
"Nem, a sûrûsödés pontosan az egyenletes eloszlás ellen dolgozik."
De nem hoz létre szimmetrikus, nem gömbfelületû alakzatokat
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#441
"És fõleg, hogy állandóan nálad kell lennie az utólsó szónak."
Ezt elismerem.
Ezt elismerem.