Rejtélyes kék csillagkorong egy fekete lyuknál

Capise akkor "elfogadni" !
Amúgy amúgy megint kikerülöd a lényegesebb dolgot: #588
Szóval hogy lehet hülõ egy szupernova ?

Ez nem hit kérdése nálam (nálad talán igen). Eleve úgy fogalmaztam, hogy "elfogadni". Capise?

te azt se hinnéd el szerintem ha maga az Õsrobbanás mondaná el személyesen 😊)

Igen ... pontosan ... a szpernovákon lehet legjobban lemérni a voroseltolást mivel az nem lehet hülõ !

Attól a pillanattól fogva, hogy valaki el tudja mondani (és természetesen bizonyítani is), hogy mi és miért robbant fel az õsrobbanáskor, valamint azt, hogy ami felrobbant, az honnan lett, hajlandó vagyok elfogadni az õsrobbanás tényét. Addig ez csak egy vad elképzelés, amire támaszkodva még vadabb elképzelések születtek.

Errõl többet nem tudok elmondani.

Hangulatfeljavító szavacska.

"Nem egy helyen és idõben keletkezett a világ, hanem 'egyszer' létrejött a tér és az idõ. Hol a közepe? Sehol. és mindenhol." - Ugye nem ez a tudományos magyarázat??? Mert ennél azért én is jobban elmagyaráznám. A "laikus" nem azt jelenti, hogy óvodás, hanem hogy nem vagyok atomfizikus.

"bruhaha" - ??? Ezt végképp nem tudom mire vélni azok után, amiket írtál. Vagy magadon röhögtél már elõre???

Ezek szerint minden szupernova távolodik?
Szép dolog ez a vöröseltolódásos magyarázat, csak a észlelés, következtetés és a tények nem biztos, hogy fedik egymést.

Kérdés: ha jön szembe egy kihülõ csillag, amit vörösnek látunk, arról jelenleg nem azt hisszük, hogy távolodik?

Ezt ugye te sem értetted?

ja és minnél távolabbra tekintünk annál fiatalabb univerzumot látunk viszont a vöröseltolódás fordított ... minnél távolabb annál nagyobb.

Igen vörösbe.
Csakhogy a szupernováknál is van vöröseltolódás ...

Mesélj még! Látom, nagyon értesz hozzá... <#csodalk>

Nem egy helyen és idõben keletkezett a világ, hanem 'egyszer' létrejött a tér és az idõ. Az 'egyszer' pedig nem lehet idõpont, hiszen akkor még nem volt idõ. Nem olyan, mint a grafikonunk idõtengelyének vége, attól kicsit dúrvább valami lehetett.

és mindenhol.

bruhaha
Kezdet,nincs tér. Létrejön, tágul mindenhol.
Hol a közepe?
Sehol.

http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20051005alegosibb.html

Szerintem kapcsolódik a fórumhoz. Megint csak azt kérdezném, hogy láthatjuk (inkább észlelhetjük) most a kb 13 milliárd éve történt robbanásokat? Kicsit laikus vagyok és én is a logikára támaszkodom alapvetõen, ezért ez számomra tisztázatlan. A feltételezett õsrobbanástól különben mi milyen sebességgel távolodunk? Erre van valami számszerû adat?

Csak egy kérdés: ha egy csillag kezd kihülni, akkor nem vörösbe megy át?

ja pár milliárd évmulva ütközünk úgyhogy tessék felkészülni <#wave>

azt még azért hozzátenném hogy a gyorsulva tágulás csak galaxishalmazok között érvényes ... Pl mi nem távolodunk a szomszédos csillagoktól de még az Andromédához is inkább közeledünk.

"Azt akarom mondani, hogy az energia kisebb térben koncentrálódott anno, tehát a taszítóerõk erõsebbek voltak a múltban.
Mert azt én sem vitatom, hogy a világegyetem összenergiája nem változott, és az entrópiája is - alles zusammen - állandó. Csak a "fajsúlya", vagy sûrûsége csökkent."

Hát ez így nem igaz...

Nem sokkal az õsrobbanás után a taszítás pl.sugárnyomás miatt tényleg erõs volt,de ez a "taszítás" nem az ami a lambda miatt van.
Késõbb ez jelentéktelen lett,és a gravitációs összehúzódás számított/számít igazán,mely lassítaná a tágulást,és ez így is ment egy darabig.
Majd elért egy olyan méretet az Univerzum,hogy a taszítóerõ olyan szintet ért el,hogy gyorsítani kezdte a tágulást.
Érdekes,de e miatt az erõ miatt,és az okozott gyorsulás miatt az umiverzum energiája nem állandó,az Univerzum egészére mint rendszerre nem érvényes az energiamegmaradás.
Az entrópia pedig nem állandó,hanem a megszokott módon,folyton növekszik (ez így természetes).A sûrûsége azonban valóban csökken az Univerzumnak....

Na én megyek aludni...<#wave>

Az abszolút igaz,hogy a távolsággal gyakorlatilag az idõben tekintünk vissza,de ez inkább elõny mint hátrány,és ezeknél a méréseknél,és számításoknál épp ezt használják ki.
Látható mien volt a tágulás régebben (akár több milliárd év),de a közeli térséget vizsgálva negállapítható a mai (néhány millió év csúszás) sebesség is,és ebbõl már folyamatában láthatók az események,amibõl pedig következtetéseket vonhatunk le.
Amúgy,ha jól tudom konkrétan a NOVÁk fányének vöröseltolódásából jöttek rá erre a gyorsuló tágulásra.

Helyesbítés:
"...ahogy távolodunk a Földtõl, és közeledünk az õsrobbanáshoz, egyre nagyobb energiasûrûséggel rendelkezõ világegyetemet kapunk..."

Azt akarom mondani, hogy az energia kisebb térben koncentrálódott anno, tehát a taszítóerõk erõsebbek voltak a múltban.
Mert azt én sem vitatom, hogy a világegyetem összenergiája nem változott, és az entrópiája is - alles zusammen - állandó. Csak a "fajsúlya", vagy sûrûsége csökkent.

Köszi, szépen, azér' hallottam ezekrõl, de a szomszéd fûje mindig zöldebb. :-)

Azt írod:
"Majd nem is oly rég bebizonyosodott (asztrofizikai mérések alapján),hogy egyre gyorsul a tágulás..."

Közbeszólhatok?
Nekem az a régi problémám, amely t.képpen a mindenkori agnosztikusok problémája (lola, ha nem tudod ez mit jelent, akkor kérésre elmagyarázom):
A csillagászat, pontosabban a csillagászati megfigyelések a történelem kategóriába tartoznak.
Nem mondom, a naprendszerünkben, vagy akár a galaxisunkban lehet végezni kvázi valós idejû megfigyeléseket, de ahogy a teleszkópok egyre messzebb látnak, úgy nõ a távolság, és ezzel együtt a fény által onnan megtett idõ.
Tehát, a Világegyetem feltérképezése sem lehetséges, mert koncentrikus körökben (gömbfelszínekben) tõlünk távolodva csak egy idõben változó világegyetem képét kapjuk.
Minél messzebb megyünk, annál nagyobb a bizonytalanság, sõt, tõlünk több milliárd fényévre lévõ galaxisok esetében bizonyosan kijelenthetjük, hogy azok mai jellemzõi már nem egyeznek a megfigyelésekkel. Szép kis agnoszticizmus.

Tovább menve: ahogy távolodunk a Földtõl, és közeledünk az õsrobbanáshoz, egyre nagyobb energiával rendelkezõ világegyetemet kapunk, amelynek tágulása nyilván nagyobb sebességgel zajlott, mint ma, tehát a gyorsan táguló világegyetem puszta délibáb, optikai csalódás.

Az igazság az, hogy fogalmunk sincs arról, hogy ma 2005. október 4-én a világegyetem 1.) lassulva/egyenletesen/gyorsulva tágul-e, vagy 2.) esetleg egyensúlyi állapotban van, vagy 3.) elkezõdödtt az összehúzódása.

Az igazság odakint van.

1-A nagy lambda a kozmológiai állandó.Einstein korában úgy gondolták az Univerzum állandó (nem tágul és nem húzódik össze),de az õ elméletébõl az következett,hogy a sok tömeg gravitációja miatt össze kell omlania,

2-hogy ez ne legyen igy,elméletét kiegészítette egy taszító kölcsönhatással (egyfajta "negatív gravitáció") ami kiegyensúlyozza a világot.

3-Amikor Hubble bebizonyította hogy az Univerzum tágul,ki lehetett venni a lambdát,mert tágulás lendülete képes volt arra,hogy ellenálljon a gravitációs összehúzásnak.Így egy lassuló tágulás jött ki.

4-Majd nem is oly rég bebizonyosodott (asztrofizikai mérések alapján),hogy egyre gyorsul a tágulás.Ekkor mint a tágulást gyorsító,az Univerzum anyagát széttaszító erõt,ismét berakták a kozmológiai állandót.....

Ez úgy néz ki,hogy a kvantumfizika nem vezethetõ le a klasszikus fizikából.
Gyakorlatilag a kvantumf. a kísérleti eredmények magyarázataként született,és nagyon jól megállja a helyét.

csakhogy ezt is a kvantumelmélet alapján fejlesztették ki ...

"a lézerre alapozott nagy pontosságú spektroszkópia kidolgozásához adott hozzájárulásukért, beleértve az optikai fésû módszer megalkotását" kapták az elismerést. Módszerük lehetõvé tette a frekvencia 15 tizedesjegy pontosságú mérését. Ennek alapján hihetetlenül egyszínû, nagyon keskeny frekvenciasávban sugárzó lézereket lehetett létrehozni, másrészt az "optikai fésû" segítségével rendkívül pontosan lehet bármilyen színû fényhullámhosszát megmérni.

A módszer fantasztikus pontosságára alapozva tanulmányozzák a fizika egyik megválaszolatlan alapkérdését: a természet leírásában felhasznált alapvetõ állandók értéke korábban is megegyezett-e a maival, vagy változott idõvel? Minden korábbinál pontosabb órák készítésében is hasznosulhat a kitüntettek felfedezése, s ennek révén még nagyobb pontosságot érhetnek el a mûholdas helymeghatározó (GPS) rendszerek. "

Ezt követték el ...

Kivételek mindig is voltak, vannak, lesznek.

Egyelõre nem csináltak. Igérgetéshegyek viszont vannak dögivel.

Szóval ha ennyire nem ér semmit a nóbel akkor a mágneses rezonancia elven mûködõ tomográf is csak egy újabb szarság amit az orvosi diagnosztikában használnak ?

Nemérdekel nóbel de aha ezlalapján csinálnak ilyen számítógépeket ... akkor már nem "Kertész" kategória .

No, mentem.
Majd jövök éjfél után, amikor útjára indul a gyönyör, legújabb vad ötleteimmel. Kéretik fogódzkodni!

Szándékosan írtam ezt a nevet. Gondoltam, hogy talán így egyértelmû lesz.

Remélem, hogy egyik smiley sem engem jelképez... 😊)

pedig tudtam, de elfelejtettem.

4×nem

Ha ugyanarról a lambdáról beszélünk, akkor ott õ leírja ezt.

<#puszi>

Lola!
Azér' a fizika egy fazon, az irodaLOM pedig egy szezon.

Tudod egyáltalán mi az a lambda ott?
Miért tette oda?
Miért akarta kivenni?
És most miért tekintik bizonyítottnak, hogy ott a helye?

Szerintem jobban tennéd, ha elolvasnád. Így kizárhatod azt is, hogy én esetleg félrevezetlek.

Látod errõl a lambdáról mesélhetnél, mert itt meg én agyok a hunyó.
Megspórolhatnék egy kis utánaolvasát.
Szóval, mi fán terem ez a lambada? Eszik vagy isszák?

A Nobel díjat csak hagyjuk. Ugye te is tudod, hogy kik kapják? Elég csak kertész imrére (nem elírás) gondolni.

Te ki vagy citromlikõr, hogy hozzám merészelsz szólni?
Nem ismerlek, tehát senki vagy. <#nyes>

Albert Einstein: Speciális és általános relativitáselmélet c. könyvében (õ írta) ott a levezetés is, aminek a végeredménye (szerinte), hogy a fénysebesség nem érhetõ el (többek között).
Ebben a levezetésben szerepel egy lambda (te is errõl a lambdáról írsz?), amivel olyan nyilvánvaló matematikai hibát követ el, amiért középiskolában bárkit megbuktatnának. Ennek a következménye a téves végeredmény.

lola!
Van egy rossz hírem, meg egy jó; úgy érterm nekem jó, neked rossz:

"Az amerikai Roy Glauber fénnyel végzett kutatásainak eredménye és a kvantummechanika kombinálása révén minden eddiginél nagyobb teljesítményû számítógép hozható létre.
A szintén amerikai John Hall és a német Theodor Haensch az atomok és molekulák fényének nagy pontosságú színmeghatározásával érdemelte ki a svéd királyi akadémia elismerését.
Munkájuknak köszönhetõen az eddiginél nagyságrendekkel pontosabbá válhat idõ mérése, és javul a mûholdas helymeghatározó rendszer - a GPS - is. "

A fenébe is, megint ilyen áltudományos kvantumfizikai kutatásokért adták a Nóbel-díjat.

Jó akkor pl hogy magyarázod az atompályák kialakulását ?

Vagy

Nézzünk egy konkrét példát: az elektron mágneses momentumát. Ezt a mennyiséget úgy kapjuk, hogy az elektront mágneses térbe helyezzük, kibillentjük, és megnézzük, hogyan billen vissza.

A fenti két elv alkalmazásával a tudománynak egy példa nélkül álló sikerével kerülünk szembe. Az elektron mágneses momentumát 11 tizedes jegyre meg lehet mérni, és ami az elméleti fizikus számára még érdekesebb, 11 tizedes jegyre ki lehet számolni.

me = 1,00115965219 kísérleti mérés
me = 1,00115965215 elméleti eredmény

Érdekel hogyha ennyire egybevág a mérés és a kvantumelméleten alapuló számítás akkor miért kellene kidobnunk ezt az elmletet ?

..remélem nem sötét energia :-))