690
-
#208
Igen, erre jó pl. a valószínűtlenségi meghajtó ha jól tudom :] -
Caro #207 Én pl úgy magyaráznám, hogy az ősrobbanás bekövetkezte egy valószínűtlen esemény, de ha elég nagy időintervallumot tekintünk, akkor bekövetkezik. Így hajnal 2 előtt más nem jut eszembe :) -
Caro #206 Ez így nem biztos.
Pont azért, mert a sok részecske határozatlanságából nem feltétlenül következik a rendszer határozatlansága.
Itt statisztikus valószínűségekről lehet beszélni, amilyen állapotok statisztikailag vannak jelen. És a végén a nagy tömegben a statisztikai különbségek kiejtik egymást, és megvan a kiszámítható dolog. Makroszkópikus szinten a határozatlansági elv csak szinte észlelhetetlen fluktuációkat okoz.
Egy puskagolyó határozatlansága a térben nm nagyságrendű, ha a sebessége m/s pontossággal ismert.
Egy elektron helyzete ellenben csak 10000 m pontossággal határozható meg ilyen adatoknál. -
IoIa #205 A rezgés változás, tehát beszélhetünk időről.
De még mindig nem kaptam feleletet arra, hogy miért is volt ősrobbanás? Hiszen egy nyugalomban lévő valami csak úgy magától nem változik meg. Ha viszont változás következett be, akkor ezt valaminek elő kellett idéznie, és az a valami is változás, vagyis beszélhetünk időről. -
IoIa #204 Minél vadabb dolgot talál ki valaki, az annál hihetőbb/elfogadhatóbb/szimpatikusabb?
Tudod az a nagy határozatlanság is egy nagy kamu. Ha igaz lenne, akkor az alma nem mindig esne le. De mindig leesik...
Ha a határozatlanság igaz lenne, akkor nem lehetne reprodukálható kisérleteket csinálni.
A kvantumfizika is (bár lehet, hogy részecske szinten vannak másfajta törvényszerűségek, mint makroszkópikus szinten) csak feltételezések sora.
Egy rendszer, ha már alapjaiban sem határozott (bizonytalan), akkor magasabb szinten még határozatlanabbnak kéne lennie. A mindennapi élet nem ezt mutatja.
PS: most jöhetnek a megmondó és gyalázkodó, önálló gondolattal nem rendelkező minden titkok tudójai, és bebizonyíthatják egymás előtt, hogy milyen mélyen sajátították el a kamut. -
Kryon #203 Na most megyek aludni.... 
-
Kryon #202 Ezek sokdimenziós cuccok (elvileg 11) melyekbe szuperhúrok (az elmélet szerint minden részecske ezek különböző rezgései) vannak "beleragadva",és ezek egy nagy "cipót" alkotnak mint a szeletek,és ezek a párh. világegyetemek.A kvantummechanikában van egy bizonyos határozatlanság,valamien kiindulásból több dolog is történhet,ezen elmélet szerint mind meg is történik,más más párhuzamos világban,de ebből mi csak az egyiket észlelhetjüh.
Az idő valóban segédfogalom,és pont ezért köthető a kezdete az ősrobbanáshoz mert a 0-ponthoz közeledve a fizika ismert törvényei érvényüket vesztik,és velük az idő is,és jöhet az "új fizika".Ezt sokan valóban úgy is értelmezik: "és lőn világosság"...... -
IoIa #201 "Az valóban értelmetlen kérdés,hogy mi volt előtte időben,hisz a tér és idő is akkor született" - egyáltalán nem értelmetlen kérdés. A semmiből nem lehet valami. -
IoIa #200 Ez nem magyaráz meg semmit. Mi az a brame, és az hogyan jött létre? Miféle párhuzamos világegyetem? És miféle mi univerzumunkkal? Egyáltalán milyen szóval írható le, amibe minden létező dolog beletartozik, akár "páthuzamos", akár nem?
Egyébként az, hogy a tér és az idő akkor született, az marhaság. Az idő eleve egy segédfogalom, amit a változások leírásáhozhoz bevezettünk. Ha az ősrobbanás előtt nem volt változás, akkor mitől lett hirtelen ősrobbanás? Ha viszont volt, akkor nyugodtan beszélhetünk időről is. Az ősrobbanást vallók szerint az ősrobbanás előtt minden egyetlen szinguláris pontban volt. Bár elvileg a szingulásris pontnak nincs kiterjedése, ez így nagyon valószínűtlen. Ha viszont volt, akkor térről is kell beszélnünk.
Bár ezek a dolgok nagyon is hajaznak az "és lőn világosság"-ra. -
Kryon #199 Az valóban értelmetlen kérdés,hogy mi volt előtte időben,hisz a tér és idő is akkor született,de az,hogy mi is volt tulajdonképpen az ősrobbanás,miért és miként jött létre,az jelenleg egy elég érdekes elméleti fizikai kérdés,mely jópár fizikust leköt pl. Hawking is ezzel foglalkozik mostanság.
Én a húrelméleti magyarázatról hallottam egy keveset.E szerint egy párhuzamos világegyetemet tartalmazó ún. brame ütközött össze a mi univerzumunkat tartalmazóval,és ekkor óriási energiamennyiség szabadult fel.Érdekesség,hogy ez akár többször is megtörténhetett a múltban,és a jövőben is megtörténhet (remélem nem errefelé)......,de a részletekről nem sokat tudok..
-
Kryon #198 Majdnem 200 hozzászólás gyorsolvasása után már egy kissé jojózott a szemem.... 
-
IoIa #197 Még ha bentről is menne kifelé, az vég nélkül nem mehetne. Ha bentről menne kifele, akkor valójában nem egy nagy ősrobbanásról, hanem sok kicsiről beszélhetnénk.
Az ősrobbanásnak csak egy szépséghibája van: mi volt előtte? Ugyanis arra ugyanúgy nem lehet választ adni, mint a vallásosoknak feltett kérdésre: mi volt isten előtt? -
IoIa #196 Lett volna még mit javítanod... -
Kryon #195 Egyébként a galaxist X-el szokás írni..... 
-
Kryon #194 Találtam is egy jó oldalt,mely a hivatkozásodban szereplő küllős spirálgalaxisok kialakulásáról szól,és megmagyarázza miért így néznek ki.
Íme:www.supernova.hu/ujhirek/junius/kullosg/ -
Kryon #193 Tudsz valamien konkrét elméletről,megfigyelésről,mely alátámaszthatja az állításod,vagy ezt csak te találtad ki??? A galakszisok fejlődésük korai szakaszában a mai elméletek szerint kvazárok voltak,melyekben a központi f-lyuk intenzíven nyelte az anyagot,és a kvazárok megfigyelhető erős energiakibocyátása az ekkor összesűrűsödő,forgó anyaghorongból származó sugárzás.Amikor elfogyott a lyuk közvetlen környezetéből az anyag akkor az nem tudott többé annyit elnyelni mint azelőtt,így a galakszis megszűnt kvazár lenni erősen fénylő akkréciós korong hílyán a központi f-lyuk körül.Bár néha manapság is széttép és elnyel egy-két közel kerülő csillagot,de azok is határozottan belefele zuhannak,és semmit,különösen nem intenzív gázáramot nem láttak még kijönni belőle.....És bár ma is kérdéses mik is pontosan a fekete-lyukak abban megegyeznek az elméletek,hogy azokat némi Hawking-sugárzáson kívül nem hagyja el semmi... Egyébként erről a témáról nagyon-nagyon sokat írtak/írnak...,járj utána...... 
-
Kryon #192 Na végigolvastam......
Szóval,ha jól értem a konfliktus az,hogy mrzed001 szerint a galakszisok anyaga a központi fekete-lyukból jön kifelé,míg a többiek szerint (szerintem is) kintről megy befelé.....
-
#191
Nos, megtaláltam, és mindenkinek ajánlom megnézésre:
BBC Horizon - Supermassive Black Holes.TVRip.DivX.avi
Letölthető nagyobb nemzetközi torrentes oldalakról :)
Ebben benne van, hogy hogy jöttek rá, hogy van SBH egy galaxisban, majd mindben (erről a részről láttam már jobb doksifilmet is, de ez is jó :)))
-
lokko #190 jah meg kéne az mrzed féle harcosoknak egy kurzus a természettudományos paradigmarendszeről -
lokko #189 BiróAndris nem nyitsz egy türelemiskolát? -
lokko #188 IQLite ... na most adtam fel -
#187
Sietek, 1000 melóm van még, fénysebbel verem a billentyűt, sorry, ha leszarom a helyesírást.
Egyébként elnézést kérek minden megsértett magát IQLite-nak érző személytől, de a hülyeségekre végképp semmi időm (okos emberekkel érvelésre szívesebben pazalom azt a kevés szabadidőt) -
#186
Szóval: A távoli galaxisoknak régebbi állapotát látjuk, vagyis kisebbnek kell lennük nagyobb központi feketelyukkal
Ha valóban összefelé mennek és csak belefolyik az anyag, ellenkező esetben nőttek. Ha van időd utána számolhatsz, hogy milyen messze vannak -> mennyi idővel ez előtti állapotukat látjuk -> a nap SBH körüli forgásidelyét alapul véve (és megfelően leintegrált gravitációcsökkenésből adódó lassuláscsökkenést figyelembe véve mekkorák lehetnek). Érdekes lenne összehasonlítani a legtávolabbi galaxisok képét a legközelebbiekkel (bár a külömbség lehet, hogy csak 3-7 rotáció lenne)
A távoli galaxisok is hasonló összetételűek és méretűek
Persze, hiszen mindnek a kialakulása nagyjából ugyanakkora, a nagy bumm környékére tehető (mármint nem akkor, hanem az akkor keletkezett viszonyok hatására). Érdekes, hogy a kialakulásukkal kapcsolatban amit leírtam, azzal senki sem vitázik :)
Nem, mert a mostanra megmaradt anyag nagyrészt körpályán mozog. A feketelyuk közelében levő sűrűbb anyag viszont szépen belehullik, mert az ütközések lelassítják
A nagyrészt körpályán mozgott fogjuk rá a kezdeti felhőben, csakhogy utána egy nagy gravkúp lett a közepén, extra húzással. Akkor miért nem gyorsul arra?
És mégvalami, még senkitől nem hallottam egy rendes magyarázatot a saját szavaival, hogy a lefolyó elmélet szerint hogy is jöttek létre a karok 0 gravitációs térben (és nem közegben, és nem egy másik galaxis közelsége miatt ...)
Az nagyjából egyenletes kezdeti eloszlás miatt nem jöhet létre éles határ.
Nem az éles határ hiánya a gond, hanem hogy nem látni olyat, hogy egy nagy folt (nagy köd :)), benne egy galaxis a csápjaival, szünet, majd a köd még jópár galaxisnyi szélességben. Hol van az megírva, hogy egy köd csak akkora lehetett, mint egy galaxis ? Miért pont akkora a köd "maradványa", mint egy galaxis?
-
#185
Nem szántam hülyeségnek, de bebizonyítani sajnos nem tudom az állítást :)
Amúgy lehet, hogy jobban járnál és megértőbbek lennének az un."IQLite seregek" ha nem tennél rájuk folyamatosan ledegradáló jelzőket.
Ja, fejed, nem felyed(sic!) és mindig, nem mindíg. -
#184
"Ebből meg akár arra is lehetne következteni, hogy az egyik szív a másik fúj, és máris kész a féreglyuk :) "
Lehet, hogy hülyeségnek szántad, de már nekem is megfordult ilyesmi a felyemben
Csak vigyázz, mert az IQLite seregek szemében a végén te is közellenség leszel :p
-
BiroAndras #183 A cikk szerint ezek a gyűrűk nem az összehúzódás maradványai. -
BiroAndras #182 "Hát, hol is állították ezt: BBC dokumentumfilm, Discovery dokumentumfilm (az egész story le volt adva, ahol elmondát a résztvevők, hogy hogyan jöttek rá és bizonyították, hogy SBH van a galaxisok középpontjában), RTL dokumentumfilm"
Ezekről még nem volt itt szó. Én nem is láttam őket. Szóval nem tudom, hogy mit láttál, és hogy esetleg mit értettél félre.
"Ezt miből szűrted le? Mivel anyag elhagyja a SBH-t, tehát az idősebb galaxisok nagyobbak lennének (vagy több anyag lenne a karokban)"
Én is ezt akartam mondadni, csak rosszul fogalmaztam. Szóval: A távoli galaxisoknak régebbi állapotát látjuk, vagyis kisebbnek kell lennük nagyobb központi feketelyukkal. És a spirálgalaxisok aránya nem lehet kisebb.
A valóságban viszont ez nem így van. A távoli galaxisok is hasonló összetételűek és méretűek. És kevesebb a spirálgalaxis.
"A karokban lévő anyagoknak gyorsulva kellene zuhanni a középpont felé"
Nem, mert a mostanra megmaradt anyag nagyrészt körpályán mozog. A feketelyuk közelében levő sűrűbb anyag viszont szépen belehullik, mert az ütközések lelassítják.
"- kiindulva egy ködből, mi magyarázza, hogy a teljes ködöt beszívja a SBH, miért nem marad a karokon (és a grav. befolyáson) kívül is egy gyűrű pl?"
Az nagyjából egyenletes kezdeti eloszlás miatt nem jöhet létre éles határ.
"- Hogyan is alakultak ki azok a karok? A lefolyó/hurrikán péda azért nem biztos, hogy jó"
A spirál szerkezet nem az összehúzódás következménye, ezt félreértetted szerintem.
Nem tudom, hogy mi az aktuális elmélet a spirálkarokról, de az biztos, hogy ha 2 galaxis elég közel halad el egymás mellett, akkor a grav. kölcsönhatás elég a karok kialakulásához (ezt szimulációkkal igazolták). -
#181
Köszi, olvasni még tudok.
"Az sem tiszta, hogyan alakulhatott ki egy ilyen szerkezet. Az egyik lehetőség, hogy a csillagok a mi galaxisunkból származnak, azonban az idők során valamilyen zavar hatására kilökődtek."
Én azért hozzáfűznék annyit, hogy "az egyik lehetőség"
"Bár számos más galaxis ismert melyeket gyűrűk vesznek körül, egyik sem hasonlít a Tejútrendszeréhez, mivel azokat fényes, fiatal csillagok alkotják" - nyilatkozott a SPACE.com-nak."
Tehát a mi Tejútunk körül öreg csillagok vannak, más galaxis körül meg fiatalok. Ebből meg akár arra is lehetne következteni, hogy az egyik szív a másik fúj, és máris kész a féreglyuk :)
-
#180
No ez az.
Bár sztem nem olvastad el rendesen a cikket:
"Bár számos más galaxis ismert melyeket gyűrűk vesznek körül, egyik sem hasonlít a Tejútrendszeréhez, mivel azokat fényes, fiatal csillagok alkotják" - nyilatkozott a SPACE.com-nak."
Éppen, hogy a legöregebbeknek kellene lenniük (vagy egyidősnek a karok végével)
"Az sem tiszta, hogyan alakulhatott ki egy ilyen szerkezet. Az egyik lehetőség, hogy a csillagok a mi galaxisunkból származnak, azonban az idők során valamilyen zavar hatására kilökődtek."
Nos, ehhez mit is fűzhetnék hozzá :)) -
#179
Akkor inkább ezt ajánlom :) (nem kellett messzire menni érte) -
#178
"A zord körülmények között a fekete lyuk erejének következtében az anyagnak szét kellett volna szakadnia, ami elvileg lehetetlenné teszi a gáz és a por számára a csillagok formálását. Maga az 1 fényéves átmérő is meglepő, mivel kozmikus mércével mérve ez egy elképesztően kompakt csillaghalmazt jelent."
Magyarán nem a karokon kívül vannak, hanem mindössze max 0,5 fényévre a SBH-tól (föld 26.000 fényévre van a mi SBH-unktól)
-
#177
"- kiindulva egy ködből, mi magyarázza, hogy a teljes ködöt beszívja a SBH, miért nem marad a karokon (és a grav. befolyáson) kívül is egy gyűrű pl?"
Ne haragudj, de akkor miről is szól a fenti cikk? -
#176
"Nekem nem rémlik, hogy bárki más valaha ilyet állított volna."
Hát, hol is állították ezt: BBC dokumentumfilm, Discovery dokumentumfilm (az egész story le volt adva, ahol elmondát a résztvevők, hogy hogyan jöttek rá és bizonyították, hogy SBH van a galaxisok középpontjában), RTL dokumentumfilm
A tömeget nem tudom, hogy honnan vettem, sztem az egyik fenti filmben hallhattam (vagy félrehallhattam), vagy egy letöltött doksiban lehetett, már nem emlékszem. Ha rossz adat, akkor ez van
"Ha igazad van, az idősebb galaxisok kisebbek lennének nagyobb központi feketelyukkal"
Ezt miből szűrted le? Mivel anyag elhagyja a SBH-t, tehát az idősebb galaxisok nagyobbak lennének (vagy több anyag lenne a karokban)
Ja, még 1-2 ellenérv a lefolyó elmélettel szemben:
- A karokban lévő anyagoknak gyorsulva kellene zuhanni a középpont felé
- kiindulva egy ködből, mi magyarázza, hogy a teljes ködöt beszívja a SBH, miért nem marad a karokon (és a grav. befolyáson) kívül is egy gyűrű pl?
- Hogyan is alakultak ki azok a karok? A lefolyó/hurrikán péda azért nem biztos, hogy jó, mert ott egymáshoz közel lévő anyag hozza létre (most lusta vagyok kiszámolni, hogy mekkora 2-2 O2 N2 molekula vonzása a levegő sűrűségét figyelembe véve -nyomáskülömbségből-, és mennyi 2 nap tömegvonzása a itt a környéken). Magyarán tényleg van-e akkora összetartó erő a napok között, hogy levegőszerűen egymást vonszolva "becsavarodjanak"
#139-re még senki sem válaszolt, pegig kíváncsi lennék rá :)
-
#175
"A helyesírás kifejezi az ember komolyságát"
Vagy az időt, amit az írásra pazarol :P -
plamex #174 Boldog szülinapot :)
Remélem én is megérem :)) -
BiroAndras #173 "BiróAndris benned hogy van ennyi higgadság, hogy ilyen korrekten okísd itt az önjelölt tudósŐrülteket?"
Ilyen a természetem. Meg segít a sokéves fórumos tapasztalat.
Egyébként a mostani nickemnek pont ma van a szülinapja. :) -
BiroAndras #172 "gravitációs ár-apály elmélet szerint a tér görbülete nem egyenletes a SBH forgása miatt, és ez okozza a karosodást"
Ez a te agyszüleményed, vagy mi? Nekem nem rémlik, hogy bárki más valaha ilyet állított volna.
A téridő torzulás csak az feketelyuk körüli nagyon kis térrészben lenne mérhető, semmiképpen sem 100.000 fényévre.
A gázköd összehúzódás viszont pontosan a látott képet jósolja.
De arra még mindíg nem válaszoltál, hogy hogyan lehetséges, hogy a központi feketelyuk tömege 10^8 naptömeg nagyságrendű, míg az egész galaxis 10^11.
Addigis még egy észrevétel:
Ha igazad van, az idősebb galaxisok kisebbek lennének nagyobb központi feketelyukkal, és továbbra is spirálszerűek. Mivel a távolabbi galaxisoknak arányosan régebbi állaoptát látjuk, ez a jóslat ellenőrizhető.
Todomásom szerint ez nem áll fenn. A több milliárd évvel ezelőtti galaxisok is hasonló méretűek, mint a maiak, viszont kisebb részük spirálgalaxis. -
#171
Támogatom, hogy inkább számokkal fejted ki az elméleted, mert az írásod borzasztó. A helyesírás kifejezi az ember komolyságát. -
#170
Arany Laci ismerős? Esetleg belinkelnétek mrzed-nek az oldalt, ott talál egy évre magának elgondolkodtató olvasnivalót. :-) -
#169
A munka, a munka, sajna nincs annyi időm, hogy a 10 egymás utáni hozzászólásra egyessével válaszoljak, szóval próbálom egybe összefogni
a galaxisokban keringő csillagok radiális sebessége közel nulla, és nem konstans a centrumból kifelé haladva, ahogy azt az "elméleted" jósolja:
Utánanéztem a témának, és a következő információkat találtam:
más galaxisokban ennek vizsgálatára nem találtam utalást
saját galaxisunkban a nap radiális mozgását figyelték, és arra a következtetésre jutottak, hogy "közel" orbitális pályán van a SBH körül (illetve még basic progit is találtam ami számolja a radiális sebességét :))
Ha ezt összevetjük azzal az információval, hogy a napunk kb 26 (vagy 32, vag 36 ne kövezzetek meg :)) alkalommal ment körbe a SBH körül, akkor azért felmerül 1-2 kérdés.
A naprendszerünk eléggé a külső régiójában van az egyik karnak (4-5/7-e felé lehet talán, aki tudja, írja le), tehát ha a becsavarunk egy ködöt elméletet nézzük (ahol folyamatosan zuhan az anyag a középpont felé), akkor bizony éppenhogy gyorsulva kellene a napunknak és a kar összes napjának zuhannia a Sag. A felé. De nem. (gravitációs ár-apály elmélet szerint a tér görbülete nem egyenletes a SBH forgása miatt, és ez okozza a karosodást, itt természetesen egyértelmű, hogy nem gyorsulva zuhan a SBH felé, tehát azt nem cáfolja)
Az, hogy közel orbit a nap a SBH körül hol igazolja az állításomat? Állításom szertint ez alatt a 26 kör alatt érte el ezt a magasságot (távolságot) a SBH-tól, tehát egy kör alatt ennek a 26.000 fényév távolságnak az 1/26-odát tette meg (1000 fényév/SBHév). Egy kör 225 millió év a SBH körül, tehát (a hangya szemszögéből nézve a föld bizony lapos) annyi idő óta amióta figyeljük a nap mozgását lényegében mérhetetlenül kis távolságot tett meg a SBH középpontjától távolodva 1 év alatt: 1000 fényév/225 millió év = 1/225000 fényév/év; 1 fényév = 9460500000000 km => 37842000 km/év a nap távolodása a SBH-tól
A nap átmérője: 2x697000 Km, tehát kb 27,15 napnyit távolodik egy földi év szerint a nap a SBH-tól
Ez mekkora is galaktikus viszonylatban? 1 év alatt ez 4,44*10^-6%-al növeli a nap-SBH távolságot, tehát egy év múlva a távolság az eredeti 1,0000000444 szerese lehet (egy nem is látott, és nem is pontosan behatárolható objektumhoz képest)
(persze a számítás rossz, mert állandó sebességű távolodást feltételez egyre csökkenő lassítás helyett -ahol még jóval kisebb eltávolodás jönne ki egy évre-, de szemléltetőnek jó, mert most nincs kedvem leintegrálni a SBH grav. terének erejét 26*225 millió évre)