514
-
BiroAndras #154 "mert akár tudnánk 3M sebességű utasszálítót is építeni csak nincs rá igény."
Igény van rá. Egy baj van cak vele : a hangrobbanás. Az a baj, hogy a nevéből is sejthetően nem egy különösebben diszkrét folyamat. Sajnos sok érzékeny lelkű szavazópolgárt zavar az ha néha kicsit beremeg az emelet. Szóval ennek következtében a szárazföldek felett tilos a hangsebesség átlépése. Így viszont nincs értelme szuperszónikus gépet építeni, mert legjobb esetben is csak az út felén mehetne teljes sebességgel.
A megoldás az lehetne, ha sikerülne megszabadulni a hangrobbanás lökéshullámától, de ez nem egyszerű dolog, ha egyáltalán lehetséges.
"Akkor most ugye ez egyfajta rakétahajtás, nem? Mert akkor mint írtam az elvet kb 1000 éve ismerjük!"
Ennyi erővel a mobiltelefont is szidhatnád, hiszen beszélni már minimum 100000 éve tudunk.
Az űrhajózás jelenleg egyetlen dolgon múlik, és ez a tolóerő/tömeg arány. Ez majd csak akkor változik meg, ha képesek leszünk a hipertérben közlekedni, vagy teleportálni. Gondolom ezt azért nem holnapra várod. Addigis az marad, hogy hatékonyabb üzemanyagot találjunk. Erre jelenlegi elméleti fizikai keretek közt az antianyag az elképzelhető legjobb megoldás, hiszen a rel. elm. kimondja, hogy bármilyen formában is tároljuk az energiát, az megfelel valamekkora tömegnek. Az antianyag pedig 100%-ban energiává alakítható, tehát nincs nagyobb tömege, mint amennyi tárolt hasznos energiából adódik.
Szóval ezzel két fontos dolog érhető el:
1. Nagy tömegek olcsó és egyszerű szállítása.
2. A jelenleginél nagyságrendekkel nagyobb sebesség elérése, és így arányosan nagyobb távolságok megtétele.
"Mit is szándékozunk csinálni a szétrepülő röntgensugarakkal? Ciki lenne, ha egy ilyen rakéta Floridából történő indításánál fél Miami kipusztúlna!"
Most akkor az a bej, hogy fejlődünk, vagy az, hogy nem ???
Egyébként nem röntgen, hanem kemény gamma sugarakról van szó, és nem különösebben nehéz árnyékolni. Ha van elég tolóerő, akkor nem gond a reaktort némi ólommal körberakni. -
BiroAndras #153 "Talán úgy lehetne fogalmazni, hogy a kutatói társadalom "ül a babérjain" ez ügyben. A rakéta lehet 1 kicsit gyorsabb, vagy nagyobb tömeget képes felemelni, de ALAPJAIBAN még mindig az 50 évvel ezelőtti technológiát használja."
Azok a szerencsétlen tudósok több tucat tervet dolgoztak ki, és nagyrészt el is kezdték megvalósítani őket. Csakhogy egy űrhajót nem lehet egy garázsban összedobni. A kutatók csak állami támogatásban reménykedhettek, amit néha meg is kaptak, de valamiért soha nem engedték, hogy be is fejezzék a projekteket.
Szerintem hatalmas mázli, hogy Burt Rutanban egyszemélyben minden megvan, ami egy projekt kivitelezéséhez kell :
- Előszöris van elég magán tőkéje (saját+támogatók), amit a politikusok nem vehetnek el.
- Van egy cége, ami képes megtervezni és legyártani a prototípust.
- A saját cégének korábbi projektjeiből volt elég elméleti tudása és gyakorlati tapasztalata egy kivitelezhető terv kidolgozásához.
- És persze volt bátorsága, hogy belevágjon. -
BiroAndras #152 ""nem érnék meg az erőfeszítéseket" <<< Ilyen mondatokat maximum a lapátoló segédmunkásoktól viselnék el."
És ha azt mondanák, hogy rendben, megcsináljuk kerül amibe kerül, és ezért előreláthatólag 30%-kal több adót kell fizetned? -
BiroAndras #151 "Nézdd csak meg pl. hogy az elmúlt 40 évben mennyit fejlődtek a belsőégésű motorok, vagy a mobilok meg számítógépek 10 év alatt!"
A kettő nem egy kategória. És nem jó a dátumozás. Mindkét technológia kezdeteit kell nézni. És így már a fejlődésük se különbözik annyira. Az nem elég fejlődés, hogy ugyanakkora űrtartalom mellett a motor ereje 20-ról 1000 lóerőre nőtt? Vagy hogy a fogyasztás 40 literről 7-re csökkent? És hogy régen egy karambolba könnyen bele lehetett halni 20 km/h sebesség mellett is, ma meg 80-120-as tempónál se szokás belehalni (persze az övet be kő kötni ehhez)?
"a repülők u. olyanok mint 1957-ben a B707"
Ennek részben az is oka, hogy a repülőgépek élettartama nem összemérhető a mobilokéval. Nem kevés 57 előtt épült gép ma is repül!
És nem lehet mondani, hogy nincs fejlődés. A hajtóművek teljesítménye és hatásfoka is rengeteget javult, és a gépek mérete is jócskán nőtt. De a fő fejlődés természetesen a fedélzeti elektronika.
"vagy a rakéták még most is egyszerhasználatos kémiai rakéták..."
Hát ez meg főleg azért van, mert a kedves politikusok sorban állítják le az ígéretes projekteket. Én vagy egy tucat programról tudok, amik mind a rakéták jelentős modernizálását tűzték ki célul, de ma már egy sem él.
De szerencsére van már SpaceShip One, aminek a sikere remélhetőleg nagy lendületet ad majd az űrrepülés fejlődésének. -
BiroAndras #150 El is olvastad a cikket ?
"A vizsgálat szerint a lengyel útszakaszt szintén magas fák határolják, vagyis a horizont megbecslése itt is nehézkes. A GPS alapú mérések szerint viszont a néhány száz méteres útszakaszon a vélt emelkedő irányába valójában 6 métert lejt az út." -
BiroAndras #149 "Ha viszont a nagyhatalmak nem áldoznak erre annnyi pénzt, amire elötte és talán még utána se áldoztak, akkor ma sincs se Lenin atomjégtörő, se paksi atomerőmű. Sajnos szükség volt egy mindent felülmúló fegyverre."
Ez is tévedés. Az atomenergia békés felhasználásaegyidős az atombombával. És a kormányok ezt is támogatták volna atombomba nélkül is, még ha nem is olyan mértékban, mert a 40-es és 50-es években még úgy nézett ki, hogy az lesz a jövő energiaforrása. -
BiroAndras #148 "Az elfogulatlan kutatók.. Az itteni fórumozó fizikusok mindig tagadják, hogy ilyen nincs. Főleg Bíró András. Valami teljesen ideálisnak, emberi hibáktól teljesen mentesnek állítják be a kutatásokat."
Ilyet sosem állítottam. Csak annyit mondtam, hogy a tudomány, mint intézmény eléggé jól képes kezelni ezt a problémát. Ami ebben az esetben is látszik, hiszen mégiscsak foglalkoznak a témával.
"Pedig itt az élő példa, még az sem hiszi el és nem bízik benne, aki a kutatással meg volt bízva."
Ezt csúnyán elnézted. Az idézet a megfelelő szövegkörnyezettel együtt így hangzik:
"Ők arra a következtetésre jutottak, hogy még ha lehetséges lenne is megvalósítani ezt a szabályozást, az előnyök, melyekkel kiemelhetnének egy űrhajót a Föld gravitációs mezejéből nem érnék meg az erőfeszítéseket. Azonban több hasonló meghajtási elveken dolgozó tudós vitatja a fenti megállapítást. "Én ezt a megállapítást, még ha helytálló is, érdektelennek és teljesen mellékesnek tekintem" - mondta James Woodward, aki a NASA megbízásából dolgozott a gravitáció szabályozású meghajtáson."
Tehát a srác épp hogy támogatja a kutatásokat.
Közérthetően az idézetet :
Egyik csapat : - Még ha lehetséges is az AG, nem ez a legjobb módja a közlekedésnek.
Másik csapat : - Nem érdekel minket, hogy mire jó a cucc, csak meg akarjuk ismerni. -
p00h #147 azt csinálják itt egyesek mint az állatok... -
Kryon #146 Amúgy a "gravitációs dipól" tényleg elég erős.Ha lehetne is csinálni talán nem így,esetleg egy forrásból s egy nyelőből összerakva,de nem ilyen mágneses indukció módon.....Nade van még mit felfedezni,találhatnak egysmást. -
Kryon #145 De lekéstem erről a hírről...Jó volna a gravitáció befolyásolása,ilyen lehetőságeket kéne jobban kutatni az űriparban.A hosszútávú haszon nagy lehetne....Na majd én megépítem a garázsban... 
-
DcsabaS #144 A fenti ábra szerint indukált gravitációs dipól-lal szeretnének machinálni, csak az a baj, hogy gravitációs dipólt még senki sem gyártott, sőt, természetes gravitációs dipólról sem tudunk.
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#143
Az előbbinél a tudományos háttér szinte 100%-ig kidolgozott, de egy technológiai/mérnöki/pénzügyi rémálom!
Az antigravos viszont nem rendelkezik teljes tudományos háttérrel, viszont sok az előbbi esetében megoldhatatlan probléma nem jelentkezik.
Honnan tudod? Van kidolgozott antigravitációs hajtóműre vonatkozó terved? Mert foton-hajtóműnél már láttam ilyet (csak éppen a tárolást kezelték 'viszonylag' póriasan), de antigravitációs hajtóműnél még nem, lévén a működési elv sem ismert!
Lehet, hogy még nagyobb energiát kéne befektetni, mint az anti-anyag előállásánál... -
#142
Ha az erőforrások szinte korlátlanok, akkor viszont azok mindenki számára, aki csak oda kijut, legyen az az USA
Korlátlanok? Milyen téren? Napenergia? Azt a földön is hozzáférhető. Hélium-3? Minek, nincs fúziós reaktorunk, amelyben tartósan és gazdaságosan fel tudnánk használni. Először a szükséges technikai háttért kell biztosítani.
A 60-70-es években gyak 2 ország volt aki képes lett volna egy űrgazdaságot lehetővé tevő technológia kifejlesztésére (ma talán 1,5).
Hát ehhez képest ma legalább 9 ország képes űrbe feljutattni műholdanakat (USA, Oroszország, Franciaország/EU, Ukrajna, Kína, Japán, India, Brazilia és Izrael). Ha valaki akarna, akkor most kellene vezető pozicióra törekednie az űriparban, de még az olyan országok, mint Kína vagy Japán is viszonylag visszafogottan állnak az ügyhöz. Azt azért ne mond, hogy ők is azért, mert az USA-t támogatják... -
#141
Asszem cifu írta azt is, hogy hú van itt előre lépés, mert akár tudnánk 3M sebességű utasszálítót is építeni csak nincs rá igény.
De miért is nincsen?
Mert drága az olaj, és ez megdrágtítaná a jegyárakat!!
Kegyetlenül nem figyelsz!
Én azt írtam, hogy NEM LEHET ÁTLÉPNI A HANGSEBESSÉGET AZ ORSZÁGOK LÉGTERÉBEN CIVIL GÉPNEK!!!! (kivéve speciális esetek, lásd Rutan SSO-ja, de az nem a hagyományos légiforgalomban résztvevő jármű)
Mehetne akár homokkal is az a szerencsétlen repülő, de akkor sem haladhatna gyorsabban a hangnál!!! -
DcsabaS #140 Csernobillal kapcsolatban talán érdemes megemlíteni, hogy a szénerőművek miatt felszínre hozott, a felszíni anyagoknál radioaktívabb szén ún. sztochasztikus hatása miatt folyamatosan nagyságrendekkel több ember hal meg rákos megbetegedésekben, mint az atomerőművek és az eddig felrobbantott atombombák miatt. (A közlekedésben elpuffogtatott olaj és az elszívott cigaretták pedig újabb nagyságrendi ugrást jelentenek.)
*******
Adalék a fotonrakéta témához: A fotonrakéta nyilvánvalóan bődületesen erős fényforrást jelent, ráadásul meglehetősen párhuzamos kimenő fénynyaláb (nagyon kemény gamma sugárzás) formájában. Ugyanakkor ahogyan távolodik (egyre nagyobb sebességgel) a rakéta, egyre erősebben érvényesül a Doppler-effektus, amiért is a gamma sugárzás spektruma egyre inkább a nagyobb hullámhosszak felé tolódik. (Vöröseltolódás.)
Na most, ha vannak a mienknél fejlettebb civilizációk az Univerzumban, azok már csinálhattak fotonrakétákat. Minthogy a fotonrakéta hátrafelé világít, oldalról, vagy elölről nem látnánk, de bezzeg, ha véletlenül pont egyenesen távolodik tőlünk, akkor bele kerülnénk a kimenő nyalábjába. Ekkor a következőket tapasztalhatnánk:
1.) pontszerű fényforrás
2.) de amúgy roppant fényes
3.) nagy vöröseltolódással.
És mit ád isten, tényleg tapasztalunk ilyen fényforrásokat - lásd kvazár-ok! A kvazárok létére persze vannak más magyarázó elméletek is, de történetesen egyik sincs bizonyítva, csak valamelyest támogatva.
Általában azt feltételezik, hogy galaxis-keletkezések során lép fel az észlelt kolosszális energiakisugárzás, a vöröseltolódás petig az Univerzum egyetemes tágulásával függ össze (Hubble). Ám vannak esetek, amikor 2 nyilvánvalóan gravitációs kölcsönhatásban álló ilyen sugárforrás (kvazár) egyik tagjaának sokkal nagyobb a vöröseltolódása, mint a másiknak. Ez arra utalhat, hogy a vöröseltolódás legalább részben nem a Doppler-effektusból jön, hanem talán a sugárzó objektum nagyon erős gravitációjából. Az utóbbi feltevés azt jelenti, hogy a sugárzás valahol az eseményhorizonttól nem túlságosan kijjebb keletkezik. Értelemszerűen ezek a méretek a Földről nézve picik lennének, vagyis érthető lenne a sugárforrások pontszerű jellege.
Más civilizációk fotonrakétáit onnan ismerhetnénk fel, hogy az elektron-pozitron, illetve proton-antiproton annihilációra jellemző gamma foton spektrumot kapjuk (Doppler-eltolódással), vagyis a kiinduló energiák 0.5 Mev, illetve 1 GeV körül lennének.
-
mrzool #139 DcsabaS: mondhatsz neki bármit, ha meglátja a 'tudomány' vagy 'tudósok' szót, egyből a gonosz összeesküvésekre asszociál...
dez: "Azt mondták, vannak még ilyen elavúlt reaktorok, és hogy az újabbak sem tudják 100%-ig kizárni a bajt, csak csökkenteni."
Valóban van még üzemben néhány RBMK reaktor, szerencsére nem túl sok. Mindenesetre az újabbak elég rendesen 'ki tudják zárni a bajt', bár abban igazad van, hogy semmi sem 100%-os. Mindenesetre a csernobilihez hasnoló eset nem történhet ma meg egy modern, nem-RBMK reaktorban, már csak azért sem, mert az előbbiek negatív, míg az utóbbiak pozitív visszacsatolással rendelkeznek (azaz gebasz esetén egy nem-RBMK reaktor magától leáll). -
DcsabaS #138 © dez #135-nek:
Kérdezed:
"És mi van, ha csak tapasztal valamit (és nevét is adja hozzá), de nem tudja alátámasztani? Akkor az "felejtős"?"
Az egyáltalán NEM elvárás, hogy ha valaki tapasztal valamit, azt pontosan meg is tudja magyarázni (feltéve, hogy nem triviális a magyarázat!). Egy különleges tapasztalat alátámasztása nem más, mint azon körülmények elég pontos megadása, amelyek között tapasztalta az illető a jelenséget. Elég pontosnak meg az számít, hogy más kutatók által is reprodukálható legyen.
"Hmm, ilyen alapon a relativitás-elmélet és a kvantummechanika is áltudomány, mert nem illeszkedik a Newton-i fizikába."
Tévedés! Mindkét elmélettel szemben már a legelső pillanattól kezdve kezdve, és azóta is követelmény, hogy összhangban legyen a klasszikus elméletekkel, sőt, határesetben kiadja azokat. (Ez az ún. korrespodencia-elv.) Csak olyan vonatkozásokban mondanak ezek az elméletek új és a korábbi elméleteknek ellentmondó dolgokat, amelyekről egyébként is lehetett tudni, hogy a korábbi elméletek nem érvényesek - csak azt nem lehetett tudni, hogy akkor mi az érvényes.
"És mi van, ha valaki - teljesen tudományos igényességgel - kidolgoz egy olyan modellt, teóriát, ami pl. megengedi az ilyesmit? Az talán áltudományos, csak mert még nem ellenőrízték még kísérletileg? "
Nem. De azon nyomban áltudományossá válik, ha bizonyítottként állítják be, amikor nem az. A bizonyítatlan tudományos elméleteket bizonyítatlan tudományos elméletként kell kezelni, vagyis nem lehet igazságként beépíteni a tudomány testébe, amíg nincsenek bizonyítva.
"Itt úgy tűnik, magadnak mondasz ellent. Ott van a mondatodban: "az adott kor"..."
Nincs semmiféle ellentmondás. A tudományosság mindig az adott kor tudománya szerinti tudományosságot jelenti. Pl. az, hogy a Nap kering a Föld körül, a középkorban tudományos volt (noha téves), aztán Kopernikusz és a többiek után az vált tudományossá, hogy a Föld kering a Nap körül. (Már innen is látszik, hogy a tudomány sem mindenható, és nem feltétlenül birtokosa az abszolút igazságnak. A tudomány csupán az eddigi legjobb módszer arra, hogy az ellenőrzött/ellenőrizhető igazságokat csokorba szedjük.)
**********
"Nem igazán népszerűek mostanában ezek a nukleáris erőművek sem. Tudod a politika, meg miegymás. A fél Földet meg csak nem fogják napelemekkel beburkolni, technikai probléma mellett a pénz is kérdéses."
Akik utána tudnak számolni, hogy az emberiség energiaigénye várhatóan hogyan alakul majd, pontosan tudják: pár száz éves távlatban csak a nukleáris energiára támaszkodhatunk. A napenergia is csak későbbi alternatívát jelenthet, ugyanis pusztán a megfelelő napelemek előállítása is horribilis energiát igényel. (Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a napenergia felhasználásával és a különböző energiatakarékos technológiákkal ne kellene már MOST kísérletezni.)
(Amúgy a majdani napelemeket szerintem nem a Földre, hanem a világűrbe fogják telepíteni, esetleg a Naphoz közelebb.)
"Szal, marha impozáns meg látványos lenne egy ilyen antianyag meghajtású fotonrakéta, de az én szememben kevésbé reális, mint a vákuumenergiás antigravitációs űrhajó. "
Ez aranyos (:-). Még egyszer leírom. Semmi sincs, ami alapján tudhatnák, hogy antigravitációs űrhajót akárcsak elvileg is csinálhatnánk. (Nem attól válik valami elvileg kivitelezhetővé, hogy van egy elmélet, amely szerint kivitelezhető, hanem attól, hogy az az elmélet bizonyított.)
A fotonrakéta elméleti alapjai bizonyítottak, és legfontosabb alkatrészeinek működése a gyakorlatban is ellenőrzött. Nagyjából hasonló helyzetben vagyunk vele kapcsolatban, minbt a 2. Világháború idején voltunk az atombombával, illetve atomreaktorral kapcsolatban.
*********
"Egyébként épp most hallottam, hogy kidolgoztak egy módszert, amivel a többszörösére növelhető a napelemek hatásfoka (és alig drágít a módszer rajtuk)."
Ez ebben a formában félrevezető. Tudni kell, hogy az űrkutatásban felhasznált napelemek hatásfoka 45 százalék körül van. Világos, hogy ezt semmiféle trükkel sem lehet mondjuk meg 3-szorozni. A többszörözés csak azokra az olcsó (gagyi) napelemekre vonatkozik, amelyek hatásfoka az előbbihez képest nevetségesen alacsony, csupán 1-3 százalék. (Egyébként a mi kutatóontézetünkben is folyik napelem gyártás/fejlesztés, talán a legkomolyabb Magyarországon.) Sajnos még sok munkába kerül majd elérni, hogy a valóban jó hatásfokú napelemek olcsók legyenek, vagy az olcsók jó hatásfokúak.
-
dez #137 "Nem igazán népszerűek mostanában ezek a nukleáris erőművek sem."
Épp most volt a National G.-n, hogy a csernobili katasztrófa még sokkal nagyobb volt, mint a legtöbben gondolják. Igazából nem is "csernobili" volt, hanem világméretű: a radioaktív felhő egész Európát is magában foglaló körben okozott akár egészségkárosító hatást is kifejteni tudó sugárdózist (persze nem lehet megmérni, hányan betegedtek meg pont emiatt), és amúgy az egész Földre szétterjedt. Azt mondták, vannak még ilyen elavúlt reaktorok, és hogy az újabbak sem tudják 100%-ig kizárni a bajt, csak csökkenteni. De még ez a "csökkentett" hatás is épp elég nagy lenne.
Egyébként épp most hallottam, hogy kidolgoztak egy módszert, amivel a többszörösére növelhető a napelemek hatásfoka (és alig drágít a módszer rajtuk). -
#136
"A másik fő probléma a drága előállítás, de ez csak technológiai probléma, idővel egyre jobb lesz a hatásfok.
Távlatilag napenergiát, illetve nukleáris energiát lehet majd felhasználni hozzá.
(A fosszilis erőművekkel nyilván csak vicceltél.)"
Nem vicc volt! (sajnos)
Nem igazán népszerűek mostanában ezek a nukleáris erőművek sem. Tudod a politika, meg miegymás.
A fél Földet meg csak nem fogják napelemekkel beburkolni, technikai probléma mellett a pénz is kérdéses.
Szal, marha impozáns meg látványos lenne egy ilyen antianyag meghajtású fotonrakéta, de az én szememben kevésbé reális, mint a vákuumenergiás antigravitációs űrhajó. Azon kívül persze, hogy arra amire kitalálták (intersztelláris utazás) gyakorlatilag alkalmatlan.
Az előbbinél a tudományos háttér szinte 100%-ig kidolgozott, de egy technológiai/mérnöki/pénzügyi rémálom!
Az antigravos viszont nem rendelkezik teljes tudományos háttérrel, viszont sok az előbbi esetében megoldhatatlan probléma nem jelentkezik. -
dez #135 "Csak az számít, hogy mivel tudja alátámasztani az állítását. Ugyanis az állítása igazságát ennek alapján fogják ellenőrizni."
És mi van, ha csak tapasztal valamit (és nevét is adja hozzá), de nem tudja alátámasztani? Akkor az "felejtős"? Így aztán tényleg nagyon lassú lehet a fejlődés. Szerencsére akadnak, akik azt mondják, hogy na azért nézzük csak meg azt jobban...
"2.) ez a magyarázat összhangban van más elfogadott elméleteinkkel."
Hmm, ilyen alapon a relativitás-elmélet és a kvantummechanika is áltudomány, mert nem illeszkedik a Newton-i fizikába.
"NEM attól áltudományos valami, hogy miről szól. Tudományos igénnyel lehet(ne) vizsgálni akár a boszorkányok létezését is. Ugyanígy szabad az antigravitáció elvi lehetőségét is vizsgálni, ha valakinek az tetszik. De ha valaki azt a látszatot kelti, hogy már SIKERÜLT tudományosan megalapozni az antigravitációt, noha valójában nem, akkor ez áltudományos."
Igen, ezt tudjuk. És mi van, ha valaki - teljesen tudományos igényességgel - kidolgoz egy olyan modellt, teóriát, ami pl. megengedi az ilyesmit? Az talán áltudományos, csak mert még nem ellenőrízték még kísérletileg? Nem. Az csak egy nem igazolt tudományos teória. Mégis gyakran rámondják, hogy áltudományos.
"Vélekedsz: "végső soron az idő dönti el, mi marad áltudomány, és mi minősül át tudománnyá. "
Ez TELJESEN TÉVES! Az idő azt eldöntheti (esetleg), hogy mi igaz és mi nem, de hogy mi tudományos, azt mindig az adott kor tudománya határozza meg! Ezt világosan meg kell érteni!"
Itt úgy tűnik, magadnak mondasz ellent. Ott van a mondatodban: "az adott kor"... -
DcsabaS #134 © dez #111-nek:
Tűnjék bármilyen különösnek, a fizika szempontjából egyáltalán nem perdöntő, hogy ki állít valamit (pl. fizikus is állíthat hülyeséget, illetve akár meg is bolondulhat). Csak az számít, hogy mivel tudja alátámasztani az állítását. Ugyanis az állítása igazságát ennek alapján fogják ellenőrizni.
Ennek megfelelően akár Te is írhatnál tudományosnak szánt cikket mondjuk az antigravitációról (nem kell fizikusnak lenned). Azonban a leírtaknak legalább olyan mértékig meggyőzőnek kell lenniük, hogy ne számítson nyilvánvalóan komplett hülyeségnek, hibásnak, illetve csalásnak. (Ezt utóbbi szempontból van jelentősége annak, hogy ne állítsd magadról azt, hogy biológus vagy, amikor valójában villamosmérnők, vagy hogy fizikus, amikor valójában zeneszerző, stb.)
Most a bizonyításról. A tudományban egy újfajta magyarázati lehetőséget NEM akkor tekintenek bizonyítottnak, ha éppenséggel az is képes magyarázni egy adott jelenséget, hanem akkor, ha
1.) CSAKIS ÚGY lehet magyarázni, továbbá
2.) ez a magyarázat összhangban van más elfogadott elméleteinkkel.
Tehát, hogy felvetésedre válaszoljak, önmagában egy állítása akkor is semminek számít, ha történetesen fizikustól származik.
(Egyébként a Naprendszer külső tartományában a vártnál jobban lassuló űrszondákra kézenfekvő magyarázatok vannak.)
************
© HUmanEmber41st #113-nak:
Nyilvánvaló, hogy az antianyag hajtású fotonrakétákat sem a Földről fogják indítani. (Már a kockázati tényezők miatt sem.)
*************
#114-nek:
NEM attól áltudományos valami, hogy miről szól. Tudományos igénnyel lehet(ne) vizsgálni akár a boszorkányok létezését is. Ugyanígy szabad az antigravitáció elvi lehetőségét is vizsgálni, ha valakinek az tetszik. De ha valaki azt a látszatot kelti, hogy már SIKERÜLT tudományosan megalapozni az antigravitációt, noha valójában nem, akkor ez áltudományos.
***********
#115-nek:
Vélekedsz: "végső soron az idő dönti el, mi marad áltudomány, és mi minősül át tudománnyá. "
Ez TELJESEN TÉVES! Az idő azt eldöntheti (esetleg), hogy mi igaz és mi nem, de hogy mi tudományos, azt mindig az adott kor tudománya határozza meg! Ezt világosan meg kell érteni!
*********
© NEXUS6 #123-nak:
1) A fotonrakéta természetesen rakétahajtású. (Ha erre gondoltál.) Mást típusú rakétákkal szemben az a fő előnye, hogy hogy a lehető legjobb hatásfokkal alakítja át az üzemanyag tömegét "impulzussá".
2.) Mint fentebb írtam, ezt sem a Földről indítanák. Az űrből indítanák, ott is raknák össze, mint ahogy az antianyagot is ott állítanák elő, illetve töltenék be a rakétába.
3.) Antianyagot már régóta állítanak elő (roppant kis mennyiségben). Az egyik fő probléma a tárolása volt, de ez most megoldódni látszik.
A másik fő probléma a drága előállítás, de ez csak technológiai probléma, idővel egyre jobb lesz a hatásfok.
Távlatilag napenergiát, illetve nukleáris energiát lehet majd felhasználni hozzá.
(A fosszilis erőművekkel nyilván csak vicceltél.)
-
#133
"A better understanding of the origin of inertia would lead to new insights into the laws of motion, perhaps with practical applications such as to spacecraft propulsion."
Ami ugye azt jelenti, hogy nem feltétlenül igaz az ami itt elhangzott, hogy akár antigravitációs, akár hagyományos meghajtással, szükséges a klasszikus mechanika törvényei által is kiszámítható, mennyiségű munkát végezni!
Sőt a ma elfogadott elméletekkel szemben nem csak kicsiny önmagukba záródó dimenziókkat, hanem a hagyományos értelemben vett "valódi" dimenziókat is említenek.
Teljesen sci-fi, csak ugye az elmélet meg több ponton egybevág pl a gyorsítókban is mért gyakorlattal;)
"Szörnyű", hogy ez a sok "áltudós" miket nem zagyvál itt össze;))) -
dez #132 Egy szigorúan áltudományos site, tele felháborító áltudományos cikkekkel:
http://www.calphysics.org/index.html -
#129
Nem értem minek játszuk el azt a hülyegyereket, amilyennek mások szeretnének látni bennünket. Arra gondolok, hogy itt egy páran adják a tájékoztottat a technológiai realitásokról, meg arról hogy "a lehetséges legjobb viilágban élünk", ami bölcs vezéreink/tudósaink alatt töretlenül és hatalmas lépésekkel nyomul a végtelen lehetőségek felé, vagy valami ilyesmi.
Már Ciolkovszkij is tisztában volt vele vagy 100 éve, hogy az űrben felfoghatatlan nagyságú lehetőségek és erőforrások várnak ránk.
Hát akkor miért is nem megyünk ki értük?
A válasz nyílvánvaló, még ha egyesek nem akarják látni.
Ha az erőforrások szinte korlátlanok, akkor viszont azok mindenki számára, aki csak oda kijut, legyen az az USA, Oroszország, vagy éppen Kína, esetleg Brazilia, netán India.
A 60-70-es években gyak 2 ország volt aki képes lett volna egy űrgazdaságot lehetővé tevő technológia kifejlesztésére (ma talán 1,5). Nem tették, mert nyilvánvaló, hogy ha megvan a technológia, azt nem tellik sokba másoknak lemásolni (lásd atombomba).
Ha mások lemásolják és használják, akkor ahogy az atom esetében is ez csak felborítja, a jelenlegi hatalmi helyzetet!
Ez pedig nem érdeke a jelenleg vezető hatalmaknak.
A 68-as világűr egyezmény lényege valójában ez volt!!!! Az akkori vezető hatalmak megijedtek ettől a kihívástól, és simán megegyeztek. Tanultak az atombombából!
-
#128
feladom:)))
érvek helyett ugyanazt szajkozzátok..ám legyen..kösz a vitát.
természetesen mindegyiktöket nagyra becsüllek és személy szerint senkivel semmi problemám, még morgo val sem.
kösz skacok.... -
The Termentor #127 lehetne olcsobb is az olaj...
az a nehany olajtarsasag ami uralja a vilagot, az teszi zsebre a nagy zsetont. amig ilyen cegek vannak a vilagon, addig a fejlodes korlatozva van. -
dez #126 Találd ki. Én uncsi vagyok. -
mrzool #125 Hozzászólásod első részére: blablabla... Uncsi vagy
A többi: kösz, nem kell bemutatnod a sztorit. De még mindig kíváncsi vagyok, mit is akarsz ezzel az esettel bizonyítani? -
dez #124 Az alacsony színvonalú, és hazug személyeskedés téged minősít. És az is, hogy nem tudod, miről van szó. De akkor legalább ne értelmeznéd félre a leírtakat.
Szal, ez a dolog így volt (itt is lehetett róla olvasni az SG-n): észrevették, hogy a távoli szondák letértek a pályájukról. Erre a NASA néhány tudósa azt nyilatkozta, hogy nincs magyarázatuk, és talán gravitációs anomáliáról lehet szó, azaz nem tökéletesek a mai modelljeink. Erre hogy reagált néhány nem-NASÁ-s tudós: "ezek hülyeségeket beszélnek!"... -
#123
Na most akkor nekem is lenne egy pár észrevételem:
Mr Cifu megmagyarázta, hogy nincs itt semmi lobbizás, amikor az ilyen jellegű kutatásokat befékezik, erre felhozza példának, az x-33-at.
De kérem mi is a lobbizás egyáltalán?
Politikai döntés kikuncsorgása.
Volt politikai döntés? Volt!
Csak éppen nem ismerjük ki volt a háttérben. Valakinek érdekében állt a leállítás és ezt valahogy megsúgta Bushnak, mi ez ha nem lobbizás?
Amúgy kíváncsi lennék 2003-ban a NASA-nál miért hagyták abba az új meghajtási technológiák vizsgálatát? Szerintem, nem csak megúnták, gondolom nem kaptak több pénzt rá!
Szóba került itten az Ion meg plazmahajtómű, hogy az milyen szar, meg kiforratlan!
40 éve ismert a technológia, legalább 40 éve foglalkoznak komolyan egy ilyen hajtóművet tápláló űrben is működő atomreaktorral!!!
Egy gondja van, hogy igazán jól télleg csak az űrben tudna teljesíteni, csak éppen ugye nincsen különösebb létesítményeink ott kint. Nincsenek több ezer tonnát fuvarozó űrszállítóink, amihez ez kellene.
Pedig technikailag akár lehetnének.
Csak éppen nem erre jelölték ki a fejlődés irányát, hanem semerre!!!!
És kb ua ez a helyzet egy más szektorban is. Asszem cifu írta azt is, hogy hú van itt előre lépés, mert akár tudnánk 3M sebességű utasszálítót is építeni csak nincs rá igény.
De miért is nincsen?
Mert drága az olaj, és ez megdrágtítaná a jegyárakat!!
Nahát ez érdekes kis ördögi kör;)
Hát nem erről is ugatunk itt egy páran!!!!
Na itt Csababá, megmondta az őszintét az ántianyagról (meg az áltudokosokról). Mindenki rendesen le is esett a székről. Lehet egy-két kérdésem, mester!
- Akkor most ugye ez egyfajta rakétahajtás, nem? Mert akkor mint írtam az elvet kb 1000 éve ismerjük!
- Mit is szándékozunk csinálni a szétrepülő röntgensugarakkal? Ciki lenne, ha egy ilyen rakéta Floridából történő indításánál fél Miami kipusztúlna!
Akkor gondolom csak fönn az űrben használnák.De akkor meg hogy is jut föl oda?
- Kúrva jó ez az ántianyag csak éppen a fekete piacon is nehéz hozzá jutni, mer olyan kevés van belőle. Ergó elő kéne állítani, jórészt fosszilis energiahordozót égető erőművek segítségével.
NO COMMENT.
-
mrzool #122 "Vagy ott van a mai modellek alapján számolt pájától eltérő pályán mozgó űrszondák esete. Bizonyára a NASÁ-sok a hülyék."
Mondcsak, hogy állsz a LOGIKÁVAL? Mondjuk az eddigi megnyilvánulásaid szerint elég rosszul, de a fenti állításod is szép példány. Szerinted azért hülyék, mert a Pioneerok pályája eltér a számítottól? Szerintem szimplán tudosók, akik belátták, hogy belefutottak egy eddig még meg nem magyarázott jelenségbe... -
dez #121 Na, az valahol jó, hogy ezek helyzete nem olyan stabil. De én inkább az üzemanyaggyártókra, és úgy általában az energiaszektorra gondoltam. Bár, abból a szempontból nem jó az előbbiek bizonytalan helyzete, hogy így nem nagyon merhetnek keresztbetenni az utóbbiaknak. -
#120
Nekik nagyon is jó, ami éppen van, keres mindenki eleget.
Mondjuk az utasszálítóknál a Boeing, amely évek óta veszít a piacából?
Akár katonai, akár civil piacon a McDonnell-Douglas, amelyet a Boeing felvásárolt, miután csődközelbe került? A NorthropGrumman, amelynek katonai repülőgép csoportja 1997-ben, az utolsó B-2A 'Spirit' átadása óta csak beszállító szinten kénytelen vegetálni?
Vagy mondjuk a Dassault?
Az orosz cégeket már meg sem merem említeni (Tupoljev, Jakovlev, MiG-Mapo...). -
dez #119 Ha folynak ilyen kutatások (egyes cégek hátsószobáiban, mert a hivatalos tudománynak ugye állítólag nincs oka feltételezni, hogy érdemes itt bármit kutatni), azok már csak a konkurencia miatt is titkosak...
A másik, hogy bár a nagy cégek mesterségesen rá vannak kényszerítve a versenyre, maguktól kerülik a veszélyhelyzeteket. Nekik nagyon is jó, ami éppen van, keres mindenki eleget. ("Nagy cég"-en nem az olyanokat kell érteni, mint az ismert elektronikai cégek, mert azok bevétele eltörpül az igazán nagy ipari cégeké mellett, és a vezetőik azokhoz képest kispályások.) -
#118
Cifu! Nem szabadna összehasonlítani a tenger-hajózást az űr-hajózással.
Miért nem? Veszélyes volt az Atlanti-óceánon anno átkelni? Igen. Eltántorított ez valakit? Azokat biztos nem, akik át akartak kelni rajta...
Ezért is volna jobb olyan hajtómű, ami nem tartalmaz ekkora erejű kémiai robbanóanyagot.
Egy Szojuz csaknem akkora mennyiségű kémiai robbanóanyagot visz, mint egy Boeing vagy Airbus óriásgép. Azok is olyan veszélyesek?
Hanem felszállás közben az űrhajótól független helyről folyamatosan venné fel a gyorsuláshoz szükséges energiát.
Mondjuk Lézer-tolás? Biztos, hogy biztonságosabb mondjuk egy hatalmas energiájű lézerrel lövöldözni?
De az elmondható, hogy ezek az elvek nem képviselik a fő kutatási irányzatot.(legalábbis publikusan) Inkább csak a meglévő korszerűsítése, erősítgetése folyik.
A lézer-tolással például emlékeim szerint a NASA is foglalkozik. A meglévő technológiák fejlesztése pedig eléggé reális hozzáállás, hiszen az eredmény többé-kevésbé garantált. Ez nem mondható el egy teljesen új technológiáról.
Talán úgy lehetne fogalmazni, hogy a kutatói társadalom "ül a babérjain" ez ügyben. A rakéta lehet 1 kicsit gyorsabb, vagy nagyobb tömeget képes felemelni, de ALAPJAIBAN még mindig az 50 évvel ezelőtti technológiát használja. Amíg nincs más, ez is megteszi alapon.
És szerinted erről a tudósok és a mérnökök tehetnek? Lásd NIAC, vannak látványos és talán működőképes tervek, de ha nem kapnak pénzt a megvalósításra, akkor mit csináljanak? Kénytelenek azzal foglalkozni, amire kapnak pénzt. Ezért tartom hibásnak például a Bush-kormányzat űrprogramját, amely kerek-perec kijelentette, hogy legalábbis rövid távon (5-10 év) csakis az egyszer használatos indítórakéták lesznek a kiválasztottak. -
HUmanEmber41st #117 Igazából azt mondta a két tudós, hogy még ne is foglalkozzunk az antigravitációval, míg azt sem tudjuk, mi is a gravitáció valójában. -
#116
Egyáltalán nem felejtettem el, csak másként látom: az üzletett a pénz mozgatja. Mi hozhatna több pénzt, mint a 'bejáratott' technológia? Egy forradalmian új technológia, amely jobb, mint a bejáratott. Ráadásul így a konkurenseket meg lehetne előzni, amely azt jelenti, hogy a piacon nagyobb részesedést lehet elérni vagyis bővül a profit. A saját zsebüknek is ellenségeik? -
dez #115 Egyre nem gondolsz te is: végső soron az idő dönti el, mi marad áltudomány, és mi minősül át tudománnyá. Mivel kiderülhet, hogy valami nem fantazmagória. És mi kell ehhez: foglalkozni kell a témával, kutatni kell, ha akár csak kis esélye is van, hogy kijöhet belőle valami. Különben megmarad a "lehet, de ki tudja, valós-e" kategóriában. Ilyen alapon sokminden ma is ebben a kategóriában lenne. Sok esetben nem lehetett előre látni dolgokat. Mivel ahhoz az kellene, hogy eleve mindent tudjunk. Kellettek emberek, akik kipróbálták, hogy "mi van, ha", miközben a többiek azt mondták, "semmi". -
#114
Na ez akkor most érdekes logikai csavar: áltudományossággal vádoljuk akkor a NASA-t, pontosabban a cikkben idézett két tudóst, Marc Millis-t és James Woodward-ot? Hiszen azt nem állították, hogy tudományosan megalapozott az anti-gravitáció, csupán azt, hogy az ESA jelentés káros. (újabb csavar: ami végülis érthető, hiszen ők ezen a területen dolgoztak, vagyis 'hazabeszélnek') -
HUmanEmber41st #113 Ennek a rövid antihidrogénes ismertetőnek nagyon örülök én is. Akkor az lenne a kérdés, hogyan lehet akkorára növelni a fénnyomást, hogy az űrhajó el tudjon startolni a Földről?
Cifu! Nem szabadna összehasonlítani a tenger-hajózást az űr-hajózással.
Mert a hajó "csak" az időjárás szeszélyeinek van kitéve+ navigációs hiba
Az űrhajó alatt viszont több tonna iszonyatos erejű robbanóanyag van, amit az ember rakott oda és ebből sok komoly baleset adódott. Ha elsüllyed 1 hajó, 1-2 évnyi munka kárbavész, de egy kisebb halászhajó tucattervek alapján készül.
Egy űrhajóval pedig kicsit több tervezőmunka van,és a berendezései is egyediek, nem beszélve a magasan képzett személyzetről. Ha 1 ilyen cucc felrobban sokkal nagyobb érték semmisül meg, mintha elsüllyedne 1 hajó. igen, minnél bonyolultabb a szerkezet, annál nagyobb a hibalehetőség is.
Ezért is volna jobb olyan hajtómű, ami nem tartalmaz ekkora erejű kémiai robbanóanyagot. Hanem felszállás közben az űrhajótól független helyről folyamatosan venné fel a gyorsuláshoz szükséges energiát.
De az elmondható, hogy ezek az elvek nem képviselik a fő kutatási irányzatot.(legalábbis publikusan) Inkább csak a meglévő korszerűsítése, erősítgetése folyik.
Talán úgy lehetne fogalmazni, hogy a kutatói társadalom "ül a babérjain" ez ügyben. A rakéta lehet 1 kicsit gyorsabb, vagy nagyobb tömeget képes felemelni, de ALAPJAIBAN még mindig az 50 évvel ezelőtti technológiát használja. Amíg nincs más, ez is megteszi alapon.