Érdemes az antigravitációs meghajtással foglalkozni?

Miért ne lehetne ezé a jövõ? Könnyû rámondani mindenre hogy semmi se lesz belõle. Ha most az 1880-as években lennénk, itt kritizálná mindenki az Otto-motort hogy gyenge, rossz hatásfokú, sok benne a mozgó alkatrész, körülményesebb anyag a benzin mint a szén stb.

A lifter nem antigravitáció, de megérdemelne egy alapos kisérletezést. Lehet hogy nem közlekedésre használnánk, de hát biztos fel tudunk használni valahol 1-2 lebegõ kondenzátort...

Hidd el, olvastam sci-fi az 1920-as évekbõl. Szinte semmit sem találtak el a jövõvel (nekünk már jelen)kapcsolatban. 😞
Éppen ezért vagyok szkeptikus az antigravval kapcsolatban. Majdnam bztos vagyok benne, hogy rajtunk is ugyanígy fognak röhögni 82 év múlva, amikor visszanéznek a mi antigravos fantáziálásainkra.
Szerintem a jövõ meghajtása olyasmi lesz, amit mi egyelõre el sem tudunk képzelni.

Na, picit sok maszlagot irtam. A lenyeg, hogy a multat es a jelent szemlelve rengeteget lehet megtudni a jovorol, mert a jovo is relativ. A mai ember mindig kulonlegesnek latja a sajat korat, amire mostantol az eddigiek nem ervenyesek.. Regen is mindenki ezt a hibat kovette el.

Ja, scifi mint a repulogep peldaul, vagy meg sorolhatnam.. A mostani tudasoddal nem tudod megitelni, mit hozhat a jovo. Peldat vehetsz a mult barmely idoszakabol. Olvasgass picit, mondjuk 19. szazadban milyennek kepzeltek el a jovot, eleg erdekes. Altalaban a jelen koruk fejlettseget nagyitottak fel, az akkori eszkozeik helyett kepzeltek el jobbat, de a ma letezo dolgokra a legvadabb almukban sem gondoltak volna. Vagy ha megis kitalaltak vmi extremet, azota mar reg megvalosult sokkal fejlettebb formaban. Mi mar ezen az antigravon fantazialgatunk egy ideje, meg ha erre nem is, sokkal sokkal 'scifibb' dolgokat lathatsz talan meg az eleted soran is 😊 Csak egy elrugaszkodott peldakent: most a meghajtas gondot okoz nekunk, azon megy a filo, milyen fejlettebb valtozatot hozhatunk letre, de lehet hogy kesobb nem is lesz szukseg urhajora, ki tudja.

Azt gondolom nem hiszed, hogy most tartunk a tudomanyunk csucsan, vagy egyaltalan kozel hozza. Ha pl 19. szazadban forumoznal, sztem korberohognenek, ha elkezdted volna meselni, hogy a jovoben az emberek repulo gepekkel utaznak, megkerulik vele a foldet, eljutnak a holdra, olyan fegyvereket fejlesztenek, amivel elpusztithatjak a fel foldet, robotkutyat csinalnak csak a hecc kedveert, stb. Errol az antigrav meghajtasrol beszelni ezekhez kepest zero 😊

Talán mert azoknak a tömeggyártása még mindig olcsóbb?😊

mennyi okos ember...

Hát igen, igen, a Mikulás is lehet, hogy létezik, csak messze él... sajnos a galaxisok szerkezetébõl úgy tûnik, hogy az alma a világegyetem elég távoli szegleteiben is lefelé esik a fáról. Persze lehet, hogy az Óperencián túl más a helyzet. Ha a tömegrõl feltesszük, hogy nem skalár, hanem tenzor, vajon mivel jutunk közelebb az antigravitációhoz? Akkor lenne valami haszna, ha a tömeg változtatható (és nem helyfüggõ) anyagjellemzõ lenne. Vagy létezne valami "tömegtér" saját dinamikával és idõfejlõdéssel? Stockholm nem szalad sehova, tessék kidolgozni.

vagyis ez most mire erv, hisz ha jol ertem az is oda van irva, hogy mas elmeletek miert nem jottek be.

OFF
meg szerencse, hogy csak ketszer idezted be a szoveget😉
ON

"Brans és Dicke már 1961-ben felvetette, hogy a gravitációs kölcsönhatás a téridõ különbözõ pontjain eltérõ lehet. Nem hittek az anyagi részecskék nyugalmi tömegének állandóságában, hiszen erre nincs is bizonyíték. Ezt a megkötést az Einsteini elmélet önkényesen, az idõ definíciójával vezette be. Brans és Dicke a nyugalmi tömeg helyfüggését egy skaláris mezõvel adták meg, amely egy új mozgásegyenlethez vezetett.

(d/ds)(mui) - 1/2mgjk,iujuk - m,i = 0

ahol

m=m0f(x)

Meg kell jegyezni, hogy ez a függvény különbözõ részecskék esetén nem feltétlenül azonos.

Brans és Dicke <7> ezt a helyfüggést a gravitációs állandóba kívánta integrálni, és csak egy - gyenge mezõ esetén használható - közelítést adtak. Ezzel a közelítéssel számolt bolygópályáknak a mért értékektõl való eltérése nagyobb volt, mint az Einsteini, így az elmélet nem hódíthatta meg a világot.

Majd két évtizeddel késõbb, 1977-ben Bekenstein <8> a részecske mozgásegyenletébe a tömeg helyfüggését skaláris függvény helyett egy dimenzió nélküli “tömeg tenzorral” írta le.

Sajnos ezen megközelítések minden esetben új ismeretlent vezettek be; a függvények meghatározására analitikus módszer nem áll rendelkezésre, tapasztalati meghatározásuk pedig a szükséges pontossággal még manapság sem lehetséges.

Az a baj, hogy túl sok a megválaszolatlan kérdés ebben a témában. Görcsösen kapaszkodunk a relativitás elméletbe, de biztos helyes ez igy?

Összesküvés szemszögbõl lehetne azt mondani, hogy a nagy pénzek a titkos kutatásokra mennek el..A hivatalos jelentésekbe mindenki azt ír, amit akar. Fõleg a katonai költségvetésrõl-kutatási tervekrõl..PL ti mindent elhisztek minden politikusnak?
Én abszolút nem tartom kizártnak, hogy valahol 1000 rel kutatják, sokkal nagyobb intenzitással..

Bölcs, okos válasz...büszke lehetsz rá....

antigravitáció ? hm majd ha lehet kapni szóljatok 😊

Ez igaz. Bár, náluk legalább erõsebb lehet a motiváció, mint a jelenlegi elméleteken alapuló szkepticizmus uralta hozzáállás esetén az alapkutatásokat végzõknél. Mint ahogy a nagy elektronikai gyártóknál bizonyos elektromos anomáliák kihasználása/elkerülése.

Eric K. Shinseki tábornok mondta, aki a Stryker Brigade-ok megálmodója is volt (emiatt aztán vannak olyanok, akik egyenes az elsõ fára felkötnék), és már nem az U.S. Army elsõ embere (sokan fújtak rá, több okból). Mellesleg a Comanche programot törölték, és jelenleg nincs a hadseregnek valós új helikopterprogramja, egy pilóta nélküli harci helikopterprogram az elsõ fázisban van, de ez hagyományos helikopter, rotorokkal. Ha olyan jól haladnak az anti-gravitációval, akkor miért áldoznak mégis milliárdokat a helikopter és a billenõrotoros szállítógépek fejlesztésére?

Tessék, találd fel. <#vigyor3>
Mondani könnyû, csinálni nehéz...

De az ESA feladata lenne ennek kutatása? Van rá remény, hogy belátható idõn belül sikerül elérni valamit? Ez volt itt a kérdés. A válasz az, hogy nem. Szvsz jogosan...
Az ESA költségvetése korlátozott, nyilván nem fognak olyasmire áldozni, ami lehet, hogy 200 év múlva lesz csak realitás...

Ehh, pont ezt nem láttam!? Melyik volt?

<#dumcsi>

Ja, és nem csak az amcsi, a legtöbb ország esetén így van ez.

Ez igazán konstruktív hozzászólás volt... Mellesleg az nem csak elmélet, hogy az amcsi nemzetvédelem bármikor ráteheti a kezét egy bejegyzésre váró találmányra, titkosíthatja, és megtilthatja a feltalálónak, hogy tovább foglalkozzon vele, beszéljen róla bárkinek, hogy volt ilyen találmány, és hogy megtörtént az egész. Évtizedekig nem mertek errõl beszélni a kutatók, feltalálók. És ez alatt az idõ alatt igen sok találmányt foglaltak így le.

Ja, bocsánat, az mégis benne van. Csak kicsit kapkodva "olvastam".

"Pedig itt az élõ példa, még az sem hiszi el és nem bízik benne, aki a kutatással meg volt bízva.. Csak kijelenti, hogy ez nem ér semmit, aztán kész."

Rosszul értelmezted a szöveget. Az NASA-s kutató éppenhogy azzal nem ért egyet, hogy értelmetlen a kutatás.

"Ez egy ördögi kör, a kísérleteket a jelenlegi tudásunk alapján tervezzük meg, vagy is ha tökéletesen csináljuk akkor végül is csak a meglevõ ismereteinket fogjuk tudni megmagyarázni."

Bizony. Bár, még ilyenkor is elõjöhetnek anomáliák, amikor utána meg kell próbálni elméleteileg is alátámasztani, magyarázni. De még jobb, ha eleve keressük az anomáliákat.

Érdekes, hogy pont ebben a cikkben nem említik, hogy már több ilyen anomáliát is megfigyeltek, pl. egy orosz kutató. Úgy tudom, épp az õ megfigyelései alapján kutattak/kutatnak a NASÁ-nál is és egy nagyobb repülõgép-gyártó is.

Az lehet, de akkor is sok szempontból sokkal fejlettebb dolog lenne. (A valószínû csendesség és tisztaság mellett egy mesterséges gravitáció úgy tud gyorsítani egy testet, hogy az "észre sem veszi", tehát nem lenne gond eddig elképzelhetetlen gyorsulásokat elérni.)

Ezt nem "megcsinálták", hanem gravitációs anomáliáról van szó.
http://index.hu/tech/tudomany/grav0605/

Ez nem így van. Én láttam a discovery-n egy mûsort az usa hadsereg modernizálásáról. Szó volt a comanche helikopterrõl is, ahol is megemlítette vmi Chinseki tábornok(a reformálás vezetõje), hogy a comanche az utolsó helikopter amit az usa serege fejleszt, ugyanis jelentõs jól haladó kutatások folynak az anti gravitációs technológiákat illetõen. Tehát a jövõt már ebben látják. <#nemtudom>

na ugye 😊))
nem kéne már valami komolyabb technologia??
csak toporgunk egyhelyben......
50 éve nem volt áttörés szinte semmilyen tudományágban..ez nonszensz..

Rakétákat már a kínaiak is használtak, szal valójában a technológia, már vagy félezer éves, ha nem 1000!!!!!!!!

Igazábol arrol szolna a történet. hogy a rég elavult kémiai motorjainkat már rég le kellett volna cserélni fizikai motorokra!
Ion hajtás, atigraviton, fotonmotor, turboqvadrohidroakármi😊))))
teljesen mind1, de az röhej, hogy 40-es években feltalált teljesen elavult vacak, rakétamotorokkal vacakolunk.... ennyi.

"Lehet és kell is foglalkozni az antigravitációval, de elõször is a hátterét kell kikutatni, tehát nem közvetlenül az antigravitációs jármûvek fejlesztése a cél, hanem magának az ismert fizikának kell választ adnia arra, hogy a lehetséges-e az antigravitáció, ill. milyen jelenségek felelõsek pl. a Pioneer szondák pályakitéréseire. "


Ez egy ördögi kör, a kísérleteket a jelenlegi tudásunk alapján tervezzük meg, vagy is ha tökéletesen csináljuk akkor végül is csak a meglevõ ismereteinket fogjuk tudni megmagyarázni.
Másrészt jó ha van komoly tudományos ismeret a technológiánk mögött, de ez sokszor szükséges de nem elégséges feltétel.
A mai tudásunk kizárja az antigravitációt?
Végül is nem.

De mindíg szükség van egy effektusra is, ami a mi léptékünkben lehetõvé tesz egy általános törvény kiaknázását.
Van ilyen? Igen, pl a Biefeld-Brown effektus.
De ez még mindíg nem elég!

Az atombomba fizikai alapja szélesebben a gyenge kölcsönhatás és rádioaktivitás.
Szûkebben viszont a nehéz magok láncreakciója, mint effektus.

Ha viszont a nagyhatalmak nem áldoznak erre annnyi pénzt, amire elötte és talán még utána se áldoztak, akkor ma sincs se Lenin atomjégtörõ, se paksi atomerõmû. Sajnos szükség volt egy mindent felülmúló fegyverre.

A Biefeld-Brown effektus kb annyi ideje ismert mint a láncreakció, viszont az antigravitáció a jelentés szerint semmi olyat nem fog produkálni, amit a mai technológiával ne tudnánk elérni, legalább is a tudokosok szerint.

Amúgy a gõzgéppel is elszórakoztak pár száz évig az emberek, akár az un. örökmozgókkal, mire valamire jutottak vele!

Balgaság azt gondolni, hogy csak egy antigravitációs hajtómû kell, arra felpattanunk, jó nagyot rúgunk a földbe, és már meg sem állunk a holdig!

Mindegy hogy mi a gravitáció, a téridõ torzulása vagy a gravitonrészecskék árama, egy dolog biztos: mûködik az energiamegmaradás törvénye. Tehát antigravitációs géppel x magasságba juttatni egy testet pont annyi energiát követel majd meg mint a jelenlegi gépeinkkel. A többi fantasztikum...

mint a Verne regenybe nem???

a szomszednak elektromos a verdaja.
pfuj en olyan gusztustalan autot nem lattam meg. de azer jo hogy elektromos, ezer tisztelem a tatat. 😊

Igazából annyira nem értek hozzá, mert nem vagyok fizikus, de a következõ 2 megoldást miért nem használják bolygóközi utazásra, mert ezek már nagyjából kivitelezhetõek?
1. raknának az ûrhajóra néhány ion hajtómûvet, a kezdeti lökést meg megadná pár rakéta
2. plazmahajtómûvet, mert ezt ha jól tudom már kicsiben megcsinálta és tesztelte a NASA

Pl. az amerikai haditengerészet fejlesztés alatt álló új rombolóihoz 150 km hatótávolságú GPS irányítású rakéte póthajtásos lõszereket használnak, szóval van olyan elektronika ami bírja a gyorsulást.A baj inkább az, hogy egy komplett mûhold nem bírná ki, meg ahhoz bazi nagy ágyú kellene, hogy egy olyat kilõjön a világûrbe...

Mondom összefognak ufokkal azt lesz itt jó ûrgép mert ami az UFOk-nak van az nem gynege eresztés.

nem pont ilyennel foglalkoznak a magyarok is? nemrég volt vmi ilyesmi hír h építenek a magyarok is ilyet...

Ilyenkor mindig fel lehetne tenni a kérdést: ki jár elektromos autóval? Mert kapható, megvásárolható. Rá vagy kényszerítve a belsõégésû motorral szerelt jármûre? Nem. Akkor? Jah, hát az elektromos autó hatótávolsága kicsi, nem gyorsul úgy, lassú, és egyébként is...
Nem csak a cégek hibája, hanem a tied, az enyém, a miénk is!!!

jó mi? Az elfogulatlan kutatók.. Az itteni fórumozó fizikusok mindig tagadják, hogy ilyen nincs.

Akkor két másik szöveget idéznék a cikkbõl:

De Matos elmondta, az ESA részben azért készíttette el a gravitáció szabályozásáról szóló felmérést, hogy megállapíthassa vajon a gravitáció egy kvantum elmélete felfedhet-e olyan hézagokat a jelenlegi ismereteinkben, amit az ûrtechnika hasznosíthatna.


Azonban nem a relativitás mondja ki az utolsó szót a tárgyban. "A gravitáció nem illik bele a részecskefizika standard modelljébe" - írja Clovis de Matos, az ESA tanulmány mûszaki lektora.

Szerintem mindenki tisztában van vele, hogy itt arról van szó, hogy a tudományos ismeretekre kell alapozni, hiszen ez az 'ismert' és 'kiszámítható' tudásunk. Lehet és kell is foglalkozni az antigravitációval, de elõször is a hátterét kell kikutatni, tehát nem közvetlenül az antigravitációs jármûvek fejlesztése a cél, hanem magának az ismert fizikának kell választ adnia arra, hogy a lehetséges-e az antigravitáció, ill. milyen jelenségek felelõsek pl. a Pioneer szondák pályakitéréseire. Ez viszont érthetõ okokból nem az ESA feladata, tehát érthetõ az, hogy a két tudós azt írta a jelentésében, amit.
Kicsit olyan, mint a perpetuum mobile kutatása. Annak felkutatására is komoly mennyiségû erõforrásokat áldoztak hajdanán, mégis mindegyik kudarcot vallott...

Antigravitáció az Amerikai Hadseregben? Ez érdekes. Kár hogy csak fikció, és fantázia, nyema tény. 😊

Még az Amerikai Légierõ is csak lifter-hez hasonló megoldásokon (a B-2A a legelfogadottabb nézet szerint valószinüleg ezt használja a hagyományos hajtómûvei mellett) és az új kémiai hajtómûveken gondolkozik ill. fejleszt...

volt eccer 1 újság nálam kölcsön amibe a csillagközi utazásalternatíváját kellet aszem amcsi meg japán egyetemistáknak kidolgozni a földtõl a tau ceti-ig ami asszem 121 fényév volt is 1 pár alternatíva a három legjobb a következõ volt(fejbõl mondom és régen olvastam szal lehet hogy nem minden stimmel):
1.:elfognak 1 elég nagy meteort a naprendszer határán és betelepítik a közepét aztán kurvasok hajtómûvel pályára állítják lesznek benne hidroplonikus telepek szal megmaradnak az emberek pár ezer évig de kell hozzá kb 50.000 önkéntes is<#love12>
2.:építenek 1 faszás ûrhajót ami megy majd oda 100-200 évig szal nem kell hozzá olyan sok kaja meg sör és két meghajtási altrnatíva va 1-egy kurvanagy felületû fólia ahol felrobbantanak negyzetméterenként 1 atombombát az fegyorsítaná annyra hogy hûdengyon namost itt aza probléma hogy ninsilyen anyag ami kibirna ilyenfelületi feszültséget mert úgy max 0.1 mm vastag lehet hogy ne legyen túl nagy a súlya(az atombombák számával nem hiszem hogy gond lenne ha az usa elõadná a rejetett készleteit <#eplus2>) 2-a másik mód az volt hogy az ûrhajót a földrõl tolják egy lezersugárral ami úgy 4000 terravattos itt az volt a bibi hogy megincsak nincs olyan anyag ami kibirná ha ráirányítanák a sugarat a másik bibi hogy a föld napi energiatermelése nem haladja meg az 1200 terravattot szal még gyurni kéne ott is kicsit(majd bekapcsolják mind a négy blokkot csernobilban asz meglesz a nafta<#duhos2>.Ami nagy probléma és mind a 2 esetben fennált az hogy hogyan fékezik le a hajókat ha elérték a céljukat(????)
3.:ez valami antianyagos meghajtás vol de már nem emlékszem pontosan sajna de azt írták hogy tú instabil lenne 1 ilyen hosszú útra

ha már olcsóbb kijutásról beszélünk akkor meg kéne emliteni hogy nagy röppályájú ágyukkal is sikerült alacsony geostacionárius pályára állítani kisseb testeket...na ha ezt nagyonnagyba megcsinálják akkor mehetnek ki aprópézér az ionoszféráig, viszont az tény hogy ember azt a gyorsulást soha ki nem bírná meg a mai szuperérzékeny mûszerek nagyrésze se szerintem...De akkoris van ilyen megoldás is

A Biefel-Brown effektus, nem azonos azzal, ami a liftereket hajtja!!!
Az utóbbi valóban ionszél.
Az elõbbi viszont vákuumban érvényesül inkább!

A kettõ effektus mondjuk akár ki is egészíthetné egymást, atmoszféra határáig valami hidrodinamikus ion meghajtással, onnan meg jöhet a Biefeld-Brown effektus.

Csak valami bazi áramforrást kéne elõbb kitalálni, bár szükség megoldásnak talán az atom se lenne rossz.😉))

Aki mondjuk Gagarinon szocializálódott, az nem feltétlenül gondolkodik ilyenben. Persze egy bazi rakéta eccerûbb felépítésû, nagy kár hogy csak egyszerhasználatos;(((

én tök laikus vagyok a témához de egyszer olvastam hogy az oroszok a 80'as években az ultravezeõk abszolút nulla környéki viselkedésénél már tapasztaltak olyat hogy megváltozott a gravitáció mert egy pénzérme nagyságú ultravezetõ elkezdett lebegni meg minden...szal nem lehet olyan ismeretlen a téma mint azt mondják.Szerintem míg megéri a cégeknek elõállítani azt a töménytelen mennyiségû aszimetrikus-dimetil-hidrazint addig itt se lesz elõrelépés mint az alternatív erõforrású jármûvek terén se csak mikor elfogynak a fosszilis energiahordozók nehogy túl nagy legyen a kapkodás egy új alternatíva kidolgozásárban és elkapkodják, mert a világgazdaság meg a civilizáció meg majd jól összeomlik....én szoltam elõre<#ejnye1>

Egyébként meg ha jól értem, ezt csak arra használnák, hogy olcsobbért jussanak ki az ûrbe...azért szerintem elsõ lépcsõnek az is megtette volna, ha megépítik a Venture Star-t vagy olyan mágneses gyorsító pályákat használnak, vagy felrakják a gépet egy nagy utasszállítóra és az lesz az elsõ fokozat....szóval lehetne válogatni a módszerek közül, amik szintén csökkentenék 1-2 nagyságrenddel az ûrbe kijutás költségeit

Ejej!Meddig kell még várnom az Omega rombolómra?Peidg már mikor feladtam a rendelést!<#boxer>

De azis igaz hogy valami alapján el kell indulni,csak nem szabad szemellenzõsnek lenni.

Hát nem tudom...anyám fizika tanár volt aztán továbbképzésekre kellett járniuk és ott mutattak olyan filmet hogy valahol Olaszországban megcsinálták hogy dombon felfele gurult egy labda meg ilyenek..régen volt már nem emlékszem csak pont ez volt a lényeg hogy amit tanítanak fizikából nagy része nem igaz. akárhogy is van,nem szabad a tanult dolgokhoz foggal-körömmel ragaszkodni. Gondoljatok csak Einstein elméletére amit végül saját maga cáfolt meg...

Az ufo-kal együtt kidolgoznak ugyis egy fasza ûrhajót egyszer.