Érdemes az antigravitációs meghajtással foglalkozni?

(Manapság nemcsak atomerõmûvet nem építenek ám, hanem semmilyet, legalább is nyugaton)û

Ez így ebben a formában nem igaz. Gyors netes kereség (kb. 30 másodperc): High Desert Power Project, New power plant for Brooklyn., sõt, még egy Épülõ Finn atomerõmûvet is találtam .

Felhívnám figyelmedet, hogy egy katasztrófához elég 1 balfasz emberke a megfelelõ helyen!

Emmm... Ez nem csak a nukleáris erõmûvekre igaz, hanem mindenre. Ezzel az erõvel egy vizierõmû is iszonyú veszélyes.

Szerintem simán kiegyezhetünk döntetlenben, mert mire lesznek 40-50 év élettartamot biztosító intelligens önjavító berendezéseink, amik egy fotonrakétás missziót biztosítani tudnak, addigra a ZPE meg az antigrav is mindennaposak lesznek😉)))

A fotonrakétáknak legalább már van tudományos alapja. A ZPE-nek és az antigravnak még nincs. Nehéz egy nem létezõ dologra építeni....

Ilyen téren a fotonrakéta elõnye az, hogy legalább tervezni lehet vele. Ha jön egy jobb, akkor hurrá, kukába vele. De addig is egy lehetséges fejlõdési irány...

Cifu!
Csak gratulálni szeretnék, hogy sikerült megint egy ilyen nagy érdeklõdést kiváltó cikket összehoznod'

<#worship><#worship><#worship><#worship><#taps>

Visszatérve kicsit a cikkhez. Én mindig is úgy gondoltam, hogy alternativ meghajtást a mágnesességel lehet megoldani.

A sötétzöldek (Greenpeace) aktívumaiba ne keverjük a politikát, õk többnyire teljesen maguktól hülyék. Legalábbis a legtöbb területen.

Na télleg elég lesz a flooddolásból csak ezt a "baloldali liberálbolsevista álszent természetvédõs" cikket had szúrjam még be😉))

népszabi

k <#papakacsint>

Oks odafigyelek miket írok, és visszaveszek az arcból.

De mi lenne ha én meg beidéznék azokból a cikkekbõl, amiket 10 évvel ezelött írtak. Akkor asszem nyilvánvaló lenne mi a különbség a szavak és a tettek között.

10 éve pl még volt x-33 project (cifu kedvence😉
Aztán voltak tervek mindenféle részecskegyorsítókra, hogy megismerjük a fizikai erõket.
Ja volt Commanche helikopter is (na ez a másik kedvence Cifunak😉
Aztán nem is olyan régen Bushbácsi nyilatkozott valami új energia termelési projektrõl, aztán megtámadta Irakot az olajért.
stb

Amúgy nekem a tesóm meg a haverom dolgozik energetikai szektorban, de én is szeretek újságot olvasni, mert látod én is szeretem a sci-fit😉

Zürrepülõgépek. meg az ûrkutatás vs. ûrgazdaság, kinai étterem vs meki:

Cifu, amit írtál az ûrrepülõgéprõl az csak azt bizonyítja, hogy a jelenlegi technológiai szinten pénzkidobás lenne egy ilyen bonyolultságú szerkezet, mint egy fotonrakéta megépítése. Tök mindegy mitõl robbantak fel az ürrepülõgépek, mert végsõ soron olyan dolgok miatt semmisültek meg amire a tervezéskor nem gondoltak. A fotonrakéta után sem küldhetsz javítókészletet!


"Ez is vicces. Az USA hadseregének legfontosabb része a légierõ. Tankokat csak azért használnak, mert egy repülõgépben ülve nehéz kitûzni a zászlót az elfoglalt területekre. És az egész hadsereg mûködésképtelen lenne a mûholdak nélkül. Az igaz ugyan, hogy jelenleg csak a Föld közvetlen környezetét képes ellenõrizni, de még jó ideig nem kell attól tartani, hogy a Plútón kinai mosoda nyílik. Ha meg mégis, akkor az USA-nak se okozhat gondot utánnalõni egy McDonalds-ot."

Andris én még is azt mondom RAJTA!
Had ismételjem meg én nem ûrkutatásról, meg a földi erõk ûrböl történõ támogatásáról beszélek, hanem az ûrgazdaságról (kolóniák, termelés fogysztás stb)
De vajon miért nem mozdul rá sem Kína sem az EU sem az USA erre a témára?
Én csak arra tudok gondolni amit írtam.
Amúgy abból a pénzbõl (50-100 milliárd $) amit egy két év alatt az USA most kidobott tök fölöslegesen az iraki háborúra, és amit a magas olajhárakon keresztül majd mi fizetünk meg, már ki lehetne fejleszteni a megfelelõ technológiát, szállító eszközök, létfenttartó berendezések, új ûrállomások, bázisok.
És ehhez még nem kéne sem fotonrakéta, sem graviplán!!!!

Vegig olvastam a tridet, de nexus miert kell mindenkibe belekotnod holott a te allitasaid 90% baromsag, szemelyeskedes es mellesleg vajmi keveset ertesz a fizikahoz, (sztem meg a kozepiskolat se fejezhetted be).

Sokszor nevetnem kellett egy picit:
"(Manapság nemcsak atomerõmûvet nem építenek ám, hanem semmilyet, legalább is nyugaton. Ami van az meg olyan kornak megfelelõ színvonalú, amilyen, mert korszerûsíteni is csak módjával divat!)"

Ezt hol almodtad? szerencsere mar regota folgalkozom a kerdesel itt van par cikk (2005.01.13 - 2005.02.01) >>

// USA: atomenergiával csökkenthetõ a földgáztól való függés

// Megkezdte termelését a japán Hamaoka-5

// "A nukleáris energia jelentõs növelése nélkül nem valószínû, hogy kielégíthetõ a világ növekvõ energiaigénye, valamint biztos, hogy a levegõszennyezés és az üvegházhatást okozó gázok mennyisége nem szorítható vissza" - jelentette ki Spencer Abraham, az USA energiaügyi minisztere

// Pakisztán újabb atomerõmûvek építését tervezi

// Dél-Korea: engedély a Shin-Kori blokkoknak - hálózatra kapcsolták Ulchin-6-ot

// A Japán Atomfórum (Japan Atomic Industrial Forum - JAIF) elõrejelzése szerint az atomenergia részaránya Japánban 60%-ra emelkedik 2050-ig, ami közel duplája a jelenlegi aránynak.

// A lengyel kormány megerõsítette: 2021-ben vagy 2022-ben szándékában áll üzembe helyezni az ország elsõ atomerõmûvét

Hmm valoban tenyleg nem epitenek manapsag atomeromuvet.

Es ez csak az egyik hozzaszolasod elemzese. Egy kicsit figyelj oda mit irsz mindenkit nem verhetsz at a baromsagaiddal.

Felrobbanó rakéták, ufók és mikulás:

Akkor most miröl is beszélgetünk tulajdonképpen?
A fotonrakéta, itt úgy lett beállítva, mint egy olyan dolog aminek a tudományos, meg technológiai hátterét már mind ismerjük, csak meg kéne már építeni.
Erre leírtam, hogy azért nem annyira kóser ez a dolog, mint ahogy az elõszörre tûnik (magas igénybevétel hosszzú idõn keresztül, kommunikációs problémák, ja a szembejövõ szutyokról még nem is beszéltünk!). Erre jöttök olyan technológiákkal, amik ma még nincsenek is.
Szerintem simán kiegyezhetünk döntetlenben, mert mire lesznek 40-50 év élettartamot biztosító intelligens önjavító berendezéseink, amik egy fotonrakétás missziót biztosítani tudnak, addigra a ZPE meg az antigrav is mindennaposak lesznek😉)))

Amúgy minek fotonrakétával száguldozni a naprendszeren belül, amikor viszonylag minimális energiával meg nem túl sok idõ alatt a bolygók között bárhova el tudunk jutni?

Kvazárok, illetve az Erõ setét oldala:

"A sötét erõnek tudtommal egyáltalán semmi köze az antigravitációhoz. Nem úgy volt az, hogy valami plussz VONZÓ gravitátációs erõt mérünk ?"

Tudtommal meg van. A sötét erõt azért találták ki, mert úgy tûnik, hogy annak ellenére, hogy már egy pár milliárd év eltellt a NAGYBUMM óta, az univerzum egyszercsak elkezdett gyorsulva tágulni. Hát ezt csak kivételesen nagy fantáziával lehetne valami vonzó hatással megmagyarázni!

Amúgy a kvazárok tulajdonságainak általam felvázolt magyarázata egy hangyányival természsettudományosabb, mint a fotonrakétával randalírozó alienes változat, bár ízlések és pofonok ugye...
Asszem a tudókosok mai állása szerint mindkettõ legfeljebb csak valami sci-fiben lenne mûködöképes.

Atomerõmûvek:

Miért gondolod, hogy ha az 50-es években elkezdtek volna atomosítani mint állat, akkor most csupa új és korszerû atomerõmû lenne, világszinten több tízmillió megfelelõen kiképzett, becsületes és jóhiszemû szakemberrel. (Manapság nemcsak atomerõmûvet nem építenek ám, hanem semmilyet, legalább is nyugaton. Ami van az meg olyan kornak megfelelõ színvonalú, amilyen, mert korszerûsíteni is csak módjával divat!)

Felhívnám figyelmedet, hogy egy katasztrófához elég 1 balfasz emberke a megfelelõ helyen! (lásd Csernobil ott 90%-ban történt emberi mulasztás és csak 10%-ban okolható az erõmû maga).

Amúgy mennyi idõ alatt lehet szerinted annyi erõmûvet felépíteni, hogy az energiafogyasztás 80/90%-át atomból fedezzûk, ha egyetlen erõmû építése is legalább egy évtizedig tart, a kapacitások meg korlátozottak????
Ált isk 4 osztályos matematikai feladvány.

Szóval akkor tisztázhatjuk, hogy pénz csak a bejáratott népszerû témákra van. Ha valaki ettõl el akar térni pl antigravitáció, gabonakörök , UFO, stb akkor nagyon nehéz pénzt szerezni kutatásra. Maradnak a cikkek az SG-n, meg a Blikkben 😞
Meg a nagy fantáziálások..

Mutass egy olyan nagybonyolultságú berendezést, ami karbantartás, rendszeres emberi beavatkozás nélkül ilyen sokáig mûködik!

Nem hinném, hogy megoldhatattlan probléma, és még mindig sokkal egyszerûbben megoldható, mint egy évtizedekig önellátásra képes mini-társadalmat magával cipelõ ûrhajó megépítése...

10 év alatt hányszor is robbant fel az ûrrepülõgép, ami kb hasonló összetettségû rendszer lehet?

Nem a legjobb példa. Egyfelõl összesen csak egy ûrsikló robbant fel, a Challenger, másfelõl ott éppenséggel egy nagyon is egyszerû tömítés hibája okozta a katasztrófát, amelyen az sem segített, hogy emberek felügyelték a munkát...

...Vár újabb 1-2 évet amíg oda vissza lerádiózzuk a feladatokat, vagy mi legyen?...

Szvsz amire oda jutunk, hogy egy másik naprendszerbe szondát küldhetnénk, azért legalábbis korlátozottan önálló döntési képességekkel rendelkezõ mesterséges inteligencia már rendelkezésre fog állni.
Vagy te holnap akarod indítani a szondát? 😊

"Amit leírtál, az gondolom az egész Földre vonatkozó átlag... Ilyen alapon szét lehetne locsolni egész Budapesten több tonnányi idegmérget, vagy akármit - globálisan alig változnának a számok."

A szennyezõdés az egész Földön szétterült. Persze nem egyenletesen.

""Ezen túlmenõen – több mint 15 év elteltével – nincs rá tudományos bizonyíték, hogy megnövekedett volna a rákos megbetegedések száma közel vagy távol Csernobiltól."

Aha, és persze tudjuk, milyen nehéz is valamit tudományosan bizonyítsani..."

A radioaktív sugárzás élettani hatásait eléggé jól ismerik. Másrészt azt nem különösebben nehéz kimutatni, hogy több a rákos megbetegedés.

"Azt is tudjuk, folyamatosan és egyre gyorsabban növekszik egy csomó betegség elõfordulási aránya... Csakhogy senki sem fogja tudni bizonyítani, hogy a kettõnek van-e, és ha van, mennyi köze van egymáshoz."

Nem tudom, hogy mi hogy növekszik. errõl esetleg valami link?
Az összefüggés pedig kizárható, ha olyan betegségekrõl van szó, amiket a sugárzás biztosan nem okoz. A többinél meg a különbözõ lehetséges okok elemzésével adható jó becslés.

""Más megalapozott adatot nem találtam, de ha feltesszük, hogy a hivatalos adatnál 40x több az áldozat, akkor kerülünk csak a Bhopali katasztrófa közelébe."

Ez eléggé csak játék a számokkal."

Tehát, ha konkrét adatokat írok, az csak "játék" ??? Jobban hiszel nekem, ha érvek nélkül ismételgetem a véleményem?
Vagy esetleg arra akartál utalni, hogy akiket nem a radioaktív sugárzás ölt meg, azok csak pusztuljanak el, neked az nem számít?

"Az viszont valós, hogy én utána nem sokkal betegedtem le, és egy orvos sem tudta megmondani, mi a bajom. Semmi látható oka nem volt."

A tünetek alapján a neten rá tudsz keresni, hogy mi lehetett a betegség. A sugárzás élettani hatásai elég szépen vannak dokumentálva, úgyhogy ha az okozta, akkor meg fogod találni.
Kezdetnek pl. itt egy részletes elemzés a Hirosima és Nagaszaki elelni támadásról : link

"De akkor még egy tény az említett mûsorból: az eset után folyamatosan bejeleztek az angol atomerõmûvek ki-/bejárati riasztói. Elõször azt hitték, belülrõl kerül ki sugárzó anyag az emberek ruháján, stb. Aztán kiderült, hogy kintõl viszik befelé, a csizmájukon... Összeszedték munkába menet."

Azok a riasztók elég érzékenyek, messze a veszélyes dózis alatt már jeleznek. Egyébként Svéd erõmûvekrõl volt szó, és õk kapták a legnagyobb dózist.

"Valahogy az ottani szénerõmûvek pora nem okozott ilyet."

A szén gondolom csak az erõmûvek és bányák környékén okoz szennyezést. Viszont ezekbõl nagyon sok van.

"Ha a legközelebbi csillagig 40-50 év alatt lehet eljutni az vajon mire is jó?"

Hova rohansz annyira? Ma még a Holdra is épp csak el tudunk menni. A belátható jövõben a naprendszert kell felderíteni, és ehhez elegendõ a fénysebesség 10%-a.

"De én nem errõl beszélek, az ûrbejutás és az a képesség hogy egy ország megteremtse az ûripart, ûrgazdaságot (az ûrben történõ ipari méretû termelést és fogyasztást) az két különbözõ dolog.
Ez utóbbit jelenleg talán csak az USA lenne képes megteremteni!"

Azt hiszem, kicsit le vagy maradva. Jelenleg az ûriparban Európa is elég erõs. És ha az orosz gazdaság kicsit rendbejönne, õk is az élvonalban lehetnének. És ott van ugye Kína, aminek hamarosan meglehet a technikai és gazdasági potenciálja ahhoz, hogy a többieket lekörözze.

"Magyarul ha az USA vagy akármelyik hatalom elveti egy gigantikus bolygóközi társadalom csíráját, abból neki itt a földön nem feltétlenül lesz közvetlen haszna."

Ez nem igaz. Hogy a fenébe ne lenne elõnye az USA-nak az ûrkutatásból ???
Hát nem õk lövöldözik fel sorban a katonai és kereskedelmi mûholdakat? Nem õk üzemeltetik a GPS-t? Nem õk építették az ûrsiklókat? Nem õk építik a ISS-t? Nem õk tervezgetik a marsutazást?
Az ISS-t kivéve mindenbõl jelentõs katonai/gazdasági hasznuk van.

"Mert az USA mint közösség egy jellemzõen "Földhöz kötött" politikai erõ, az õt fenttartó eszközeivel csak a Föld közvetlen környezetét képes ellenõrizni, politikailag, katonailag és gazdaságilag."

Ez is vicces. Az USA hadseregének legfontosabb része a légierõ. Tankokat csak azért használnak, mert egy repülõgépben ülve nehéz kitûzni a zászlót az elfoglalt területekre. És az egész hadsereg mûködésképtelen lenne a mûholdak nélkül. Az igaz ugyan, hogy jelenleg csak a Föld közvetlen környezetét képes ellenõrizni, de még jó ideig nem kell attól tartani, hogy a Plútón kinai mosoda nyílik. Ha meg mégis, akkor az USA-nak se okozhat gondot utánnalõni egy McDonalds-ot.

"A ZPE/antigrav/elektrogravos berendezéssel felszerelt jármûnek viszont nem kell magával cipelnie a rengetegsok hajtóanyagot, mert abban közlekedik!!! Így a szerkezet nagyságrendekkel kisebb méretû lehet."

Meg a mikulás szánja is közel fénysebességgel képes repülni, pedig csak pár rénszarvas húzza...
Komolyan: Hiába találsz megoldást egy problémára, ha az (jelenleg) nem megvalósítható. Belátható idõn belül csak a kémiai meghajtás jöhet szóba, vagy nagyobb távokra esetleg nukleáris. De mint a közelmúltban láttuk, a kémiai meghajtás terén is bõven lehet fejlõdni, és ez nem is csak ködös feltételezés, hanem kõkemény valóság.

"Amúgy a természetben is találkozhatunk vele, sötét erõ miegymás."

A sötét erõnek tudtommal egyáltalán semmi köze az antigravitációhoz. Nem úgy volt az, hogy valami plussz VONZÓ gravitátációs erõt mérünk ?

"Sõt, ha feltesszük, hogy a kvazárok kompakt antigravitációs alapú anyagkitörések (valóban nem doppler eltolódást tapasztalunk, hanem gravitációsat) akkor az már kettõ példa😉))"

Azért egy igen merész és meglehetõsen bizonytalan feltevéssel egy másik hasonló feltevést alátámasztani nem épp a legjobb érvelési technika.

"Így is, hossza fejlõdés után átlagban talán ha 10%-át adják a teljes energiának az atomerõmûvek."

Ennek szerintem leginkább az atomenergiához kapcsolódó félelmek az okai.

"Ha száz százalékát adnák az ugye azt jelentené 10X ennyi erõmû lenne, legalább 10X ennyi kockázattal!"

Ez nem igaz. A problémás erõmûvek régiek, rosszul tervezettek, rossz állapotban vannak, és még így is súlyos mulasztások sorozata kell egy komolyabb balesethez. Plussz még az is, hogy ne legyen semmiféle vészhelyzeti terv.
A modernebb erõmûvekben (mint pl. Paks) hasonló baleset nem fordulhat elõ. És ha sok erõmûvet építettek volna, akkor azok jó eséllyel ezekre hasonlítanának. ÉS valószínûleg a törvényi szabályozásuk is komolyabb lenne, illetve arányosan komolyabb ellenõrzõ szervezet lenne.
Egyébként egy hagymányos erõmû nem kevésbbé veszélyes. Csak a hagyományos az folyamatosan mérgezi a környezetet, az atomerõmû meg csak akkor, ha valami nagyon nagy baj történik.

"Szerintem az atomerõmû manapság sokkal inkább katonai, és píár jelentõséggel bír, és csak másodsorban hoz gyakorlati hasznot."

Egyrészt a katonai felhasználás is gyakorlati haszon, másrészt azért az erõmûvek áramot is termelnek.

"De mit építsünk az ûrben? Minek menjünk oda, azon kívül, hogy poén, na meg Han Solonak is volt ûrhajója és Han Solo tökös gyerek? Túlnépesedés? Mikor fog a technika oda jutni, hogy egy csomag óvszer drágább lesz, mint egy ûrutazás?..."

Bontsuk szintekre a dolgokat:
1. Az egyes embernek érdeke vajon kimenni az ûrbe?
Persze! Hatalmas kihívás, kaland, élmény, stb
2. Az emberiségnek van keresnivalója az ûrben?
Szintén igen a válasz. Az ûr/más égitestek szolgálhatnak hosszútávú lakhelyül. És ha létrehozunk egy önfenttartó fejlõdõképes közösséget az elõtt tényleg korlátlanok a lehetõségek.
Az emberiség nem lesz többé egyetlen korlátozott erõforrásokkal rendelkezõ élõhelyhez kötve, ami javítja a hosszútávú túlélés esélyeit.
Az ûrbõl ráadásul az esetleges globális katasztrófát okozó aszteroidák is jobban kezelhetõek lennének.stb
3. Érdeke az embereket irányító nemzeti kormányzatoknak egy ûrtársadalom létrehozása?
NEM!!!!
Hosszútávon csökkentené jelentõségüket és hatalmukat, miközben csak kevés elõnyük származna belõlük.

Amikor valaki megkérdõjelezi az emberiség ûrbe történõ kijutásának szükségességét, az átveszi azon kisebbség gondolkodását, akiknek ez valóban nem érdeke!

"Eljön még annak az ideje, amikor évszázadokra kell elõre gondolkodni. Legalábbis szerintem. Egyébként itt szerintem tévedésben vagy: elõször nem személyzettel ellátott ûrhajókban kell gondolkodni, hanem felderítõ mûholdakban, amely kissebb szondákat visz magával, melyekkel felderíti az adott naprendszert, és visszasugározza az adatokat a Földre. Itt majd elemzik az adatokat, és ha igéretes a rendszer, csak akkor látnak neki egy emberes misszió megszervezésének"

Én egyelõre azt látom, hogy a jó kis szocilista 5 éves tervek után a politika olyan 1-2 évre tud mostanában tervezni. És ez inkább csak roszabb lesz!

Amúgy én is úgy gondoltam, hogy elõbb a "robotos", szondás küldetéseknek kellene következniük.
Csakhogy:
Egy ilyen fotonrakéta valszeg az ember által készített legbonyolultabb rendszer lenne.
Mutass egy olyan nagybonyolultságú berendezést, ami karbantartás, rendszeres emberi beavatkozás nélkül ilyen sokáig mûködik! 10 év alatt hányszor is robbant fel az ûrrepülõgép, ami kb hasonló összetettségû rendszer lehet?

Tegyük fel odaér a szonda és talál egy csomó olyan dolgot, amire nem gondoltunk, mondjuk pont ezért is küldtük oda, hogy ilyeneket találjon. Akkor most mit is fog csinálni?
Vár újabb 1-2 évet amíg oda vissza lerádiózzuk a feladatokat, vagy mi legyen?
A marsjárók ugyan pont így mûködnek, csak azok itt vannak a szomszédban.
Szerintem vagy embert küldünk, vagy hagyjuk az egészet!

Majd mindjárt beszól valaki, hogy így születnek az urban legendák. 😊

S ami érdekes hogy az ember egy csomó ismerõsétõl hall ilyen eseteket, ami persze lehet h csak paranoia.. de én már v 20 konkrét ügyrõl tudok.

(Jahh, és persze az is lehet, hogy semmi köze sem volt ahhoz a krumplihoz. <#nevetes1> Csak azért érdekes véletlenek. De nem vagyok mániákus krumpli-gyûlõlõ. <#vigyor5>)

Ma igen, de ez náhány évtizeden belül megváltozhat. Másrészt, az ûrkutatás jó politikai eszköz is.

Nem vagyok benne biztos, hogy mindíg egyértelmûen eldönthetõ, valami tudományos-e vagy sem. Nincs éles határvonal.

De mit építsünk az ûrben? Minek menjünk oda, azon kívül, hogy poén, na meg Han Solonak is volt ûrhajója és Han Solo tökös gyerek? Túlnépesedés? Mikor fog a technika oda jutni, hogy egy csomag óvszer drágább lesz, mint egy ûrutazás? Nyersanyagok? Amikor ma is nagyrészt kõolajat meg szenet tüzelünk? Vajon milyen gazdasági racionalitás indokolja az ûrhajózást?

Én mai napig csak kíváncsiságot (kutatást) látok. Ott viszont tenger sok felfedezni való van. Én speciel egy jó kis antigravos csészealjjal elsõként egy rohadt nagy távcsövet építenék a Holdon vagy Nap körüli pályán, aztán usgyi felfedezni minél több Föld-szerû bolygót a környéken 😊

Hogy lehet többféle képpen értelmezni?!?

2 feltétel egyidejû teljesülésérõl van szó:
1.) nem tudományos
2.) tudományosnak van beállítva

Ha csak az egyik feltétel teljesül (vagy éppen egyik sem), az nem áltudomány. Csak a kettõ együtt.

Többen feszegettétek, hogy vajon hová lenne érdemes elmennünk ûrhajóval, ha az már könnyebb, gyorsabb és biztonságosabb lenne.

Szerintem a legérdekesebb talán az lenne, ha kisbolygókat cserkésznénk be. (Ezektõl egyúttal visszatérni is sokkal könnyebb lenne.) Könnyen kiaknázható nyersanyagforrásként használhatnánk ûrbéli építkezésekhez. Vagy akár a Földre is irányíthatnánk egynémelyiket (:-). (Állítólag az elsõ vasszerszámokat is lehullott vas meteoritokból készítették!)

Azt is nagyon érdekesnek tartanám, ha pl. a Marson egy üvegház szerûség alatt megvizsgálnánk, hogy tudnánk-e önfenntartó körülményeket biztosítani földi élõlények számára.

"Nem, de a tudományban nem is ezt kell bizonyítani. Hanem azt, hogy egy adott dolog létezik. Amíg ez nincs bizonyítva, addig az adott dolog (még ha létezik is) kívül van a tudományon."

Tulajdonképpen az a kérdés, mi kell ahhoz, hogy többen is elkezdjenek vele foglalkozni. Lehetõleg elegen, hogy egyeseknek sikerüljön is. (Lásd darts.) Igen nehéz ezt elérni, mert ugye ellentmond a jelenleg elfogadott törvényeknek, legalábbis elméleteknek. Még az említése is mosolyt varázsol sok fizikus arcára. Vagy épp dühöt.

"Csak akkor áltudomány, ha nem tudományos, de közben tudományosnak van álcázva."

Na ez most egy olyan állítás, amit többféleképp is lehet értelmezni. (Törvényszövegekbe, szerzõdésekbe ideális... 😊 )

© NEXUS6 #159-nak:
Valóban mérnöki rémálom, de azért nem ilyen aránytalanul. Végül is az üzemanyag nyugalmi tömegét alakítanánk át elõbb a fotonok energiájává, majd azon keresztül az ûrhajó mozgási tömegévé. Ha elfogadható a hatásfok, akkor az üzemanyag tömege összemérhetõ lenne az ûrhajó tömegével.

A ZPE tartós kitermelése jelenleg ugyanolyan áltudományosnak tekintendõ, mint az antigravitáció. Semmi sem támasztja alá, sõt, inkább ellentmond neki (pl. határozatlansági reláció).

Az antigravitációval nem az a gond, hogy ne tudnánk megmondani, hogy mit értenénk rajta, hanem hogy nincs bizonyítva a létezése. Az önmagában nem sokat számít, hogy vannak jelenségek, amelyeket általa könnyen tudnánk magyarázni. (Pl. varázslókkal is könnyen tudnánk magyarázni a világ csodás sokféleségét, csak az a baj, hogy ha megedünk ilyen bizonytalan dolgokat a tudományban, akkor az nyomban elveszíti a megbízhatóságát, bizonyító erejét.)

*********
© kukacos #166-nak:
Bizony, a teleportáció a másik nagy baromság, ami elvileg a legszebben oldaná meg a közlekedési gondjainkat (:-)...

**********
© dez #173-nak:

Kérdezed:
"Csak az a kérdés, bizonyító erejû-e (a dolog nemlétezésére), ha páran megpróbálják, és nem sikerül? "
Nem, de a tudományban nem is ezt kell bizonyítani. Hanem azt, hogy egy adott dolog létezik. Amíg ez nincs bizonyítva, addig az adott dolog (még ha létezik is) kívül van a tudományon.

Áltudomány:
Mint már írtam, bármivel lehet foglalkozni, akár a csillagjóslást is vizsgálhatja valaki, ez önmagában nem áltudomány. Lehet tudománytalan a vizsgálódás módja miatt, és még ekkor sem áltudomány. Csak akkor áltudomány, ha nem tudományos, de közben tudományosnak van álcázva.

Napelemek hatásfokának javításáról: naná, hogy hallottam (:-).

Ha a legközelebbi csillagig 40-50 év alatt lehet eljutni az vajon mire is jó?
A mai világban kevesen terveznek ennyire elõre!

Eljön még annak az ideje, amikor évszázadokra kell elõre gondolkodni. Legalábbis szerintem. Egyébként itt szerintem tévedésben vagy: elõször nem személyzettel ellátott ûrhajókban kell gondolkodni, hanem felderítõ mûholdakban, amely kissebb szondákat visz magával, melyekkel felderíti az adott naprendszert, és visszasugározza az adatokat a Földre. Itt majd elemzik az adatokat, és ha igéretes a rendszer, csak akkor látnak neki egy emberes misszió megszervezésének.

Amit leírtál, az gondolom az egész Földre vonatkozó átlag... Ilyen alapon szét lehetne locsolni egész Budapesten több tonnányi idegmérget, vagy akármit - globálisan alig változnának a számok.

A betegség nem misztikus, csak a kiváltó ok ismeretlen. Nincs itt semmilyen mágikus gondolkodás, csak tényeket írtam le. Lehet, hogy más baja volt annak a krumplinak. Az talán még neked is gyanús lett volna egy kicsit, hogy tonnaszámra osztogatták, nagyon olcsón, pedig mint írtam, ránézésre szép volt. Azóta sem járt arra több ilyen pótkocsis nagy teherautó. (Egyébként lehet, hogy nem is keletrõl hoszták, hanem nyugatról. Majd megkérdezem anyámékat. Mindenesetre "az ország másik végébõl" jött.)

Én úgy hallottam, az ominózus, bár nem tudom, mennyire igaz eset a kintrõl behozott csernobili szennyezõdéssel Svédországban történt, akik elõször kaptak a szennyezésbõl. De végül is mindegy: az 50-es, 60-as években az atmoszférában végzett atomfegyver-kísérletek egész bolygóra gyakorolt hosszútávú hatásai mellett egy tucatnyi Csernobil is eltörpülne. Egyszer láttam egy ábrát az átlagembert ért sugárterhelésekrõl, ha jól emlékszem, a természetes forrásból érkezõ terhelés kb. ugyanakkora, mint a mesterséges források hatásai, ez utóbbinak kb. 60-70% jön az orvosi diagnosztikából (röntgen), a maradékon a különbözõ szennyezések és a kísérleti atomrobbantások osztoznak.

Dez amit te gondolsz a krumpliról, az a mágikus gondolkodás szép példája 😊 Az északkeleti rész egyébként is az egyik legkevésbé szennyezett magyarországi terület, a radioaktivitiás akkor Ausztria felõl érkezett. Nyugodj meg, tutira nem Csernobiltól lettél beteg 😊 A radioaktivitás nagyon is jól definiált problémákat okoz, bár tudom, csábító a gondolat, hogy egy misztikus sugárzáshoz misztikus betegségek tartoznak.

(Mármint jó, csak félreérthetõ.)

"azokhoz képest nem sokkal drágábban 30-40%-os hatékonyság érhetõ el"

Hopp, ez sem jó így. Szóval, állítólag azok 10% körül vannak, és ezek lesznek 30-40%-osok. (Ami pl. az általad említett "profi" panelek 45%-ához képest igen szép eredmény.)

De akkor még egy tény az említett mûsorból: az eset után folyamatosan bejeleztek az angol atomerõmûvek ki-/bejárati riasztói. Elõször azt hitték, belülrõl kerül ki sugárzó anyag az emberek ruháján, stb. Aztán kiderült, hogy kintõl viszik befelé, a csizmájukon... Összeszedték munkába menet. (Nem véletlenül mosták le az összes közutat, és amit még lehetett fél Európában.) Valahogy az ottani szénerõmûvek pora nem okozott ilyet.

"Ezen túlmenõen – több mint 15 év elteltével – nincs rá tudományos bizonyíték, hogy megnövekedett volna a rákos megbetegedések száma közel vagy távol Csernobiltól."

Aha, és persze tudjuk, milyen nehéz is valamit tudományosan bizonyítsani... Azt is tudjuk, folyamatosan és egyre gyorsabban növekszik egy csomó betegség elõfordulási aránya... Csakhogy senki sem fogja tudni bizonyítani, hogy a kettõnek van-e, és ha van, mennyi köze van egymáshoz.

"Más megalapozott adatot nem találtam, de ha feltesszük, hogy a hivatalos adatnál 40x több az áldozat, akkor kerülünk csak a Bhopali katasztrófa közelébe."

Ez eléggé csak játék a számokkal.

Az viszont valós, hogy én utána nem sokkal betegedtem le, és egy orvos sem tudta megmondani, mi a bajom. Semmi látható oka nem volt. Amit viszont meg tudok említeni, hogy egy ideig azt az olcsó krumplit ettük, amit az észekkeleti határvidéken termeltek, de ott nem kellett senkinek (pedig ránézésre szép volt), és ezért vándor-árusokkal teríették országszerte. (Apám persze nem árulta el, honnan van a nagy zsák krumpli.) 10 évig voltam beteg. Bizonyítani persze sosem fogok tudni semmit.

Ehh, talán jobb lett volna egy egyszerû ignore, na mindegy.

"Az egyáltalán NEM elvárás, hogy ha valaki tapasztal valamit, azt pontosan meg is tudja magyarázni (feltéve, hogy nem triviális a magyarázat!). Egy különleges tapasztalat alátámasztása nem más, mint azon körülmények elég pontos megadása, amelyek között tapasztalta az illetõ a jelenséget. Elég pontosnak meg az számít, hogy más kutatók által is reprodukálható legyen."

Igen, ez rendben is van. Csak az a kérdés, bizonyító erejû-e (a dolog nemlétezésére), ha páran megpróbálják, és nem sikerül? Gondoljunk arra, hogy pl. milyen sokan próbálnak középre találni egy darts-meccsen. Pedig mindenki tudja, mit kell csinálni. Egy kísérletben is bõven lehetnek nem ismert, véletlenszerû elemek.

"Tévedés! Mindkét elmélettel szemben már a legelsõ pillanattól kezdve kezdve, és azóta is követelmény, hogy összhangban legyen a klasszikus elméletekkel, sõt, határesetben kiadja azokat. (Ez az ún. korrespodencia-elv.) Csak olyan vonatkozásokban mondanak ezek az elméletek új és a korábbi elméleteknek ellentmondó dolgokat, amelyekrõl egyébként is lehetett tudni, hogy a korábbi elméletek nem érvényesek - csak azt nem lehetett tudni, hogy akkor mi az érvényes."

Azért ez nem egy tökéletesen egybeforrott modell így, csak egyfajta közmegegyezés.

"Nem. De azon nyomban áltudományossá válik, ha bizonyítottként állítják be, amikor nem az. A bizonyítatlan tudományos elméleteket bizonyítatlan tudományos elméletként kell kezelni, vagyis nem lehet igazságként beépíteni a tudomány testébe, amíg nincsenek bizonyítva."

Igen, ez világos. De foglalkozni vele mindenesetre nem áltudomány. Mégis milyen sokszor rámondják sokmindenre, olyan alapon, hogy "hülyeség az egész, így csak hülyék foglalkoznak vele". Csak mert az így beszélõ felfogása szerint tökéletesen kizárt valamiféle szellem-féleségek léte, idegen ûrhajók lenyomatai, stb. És: tényleg nem könnyû itt elválasztani a tudományos munkát az áltudományostól... Szóval nem olyan egyszerû a helyzet.

"Nincs semmiféle ellentmondás. A tudományosság mindig az adott kor tudománya szerinti tudományosságot jelenti. Pl. az, hogy a Nap kering a Föld körül, a középkorban tudományos volt (noha téves), aztán Kopernikusz és a többiek után az vált tudományossá, hogy a Föld kering a Nap körül. (Már innen is látszik, hogy a tudomány sem mindenható, és nem feltétlenül birtokosa az abszolút igazságnak. A tudomány csupán az eddigi legjobb módszer arra, hogy az ellenõrzött/ellenõrizhetõ igazságokat csokorba szedjük.)"

Hát épp errõl beszélek. 😊

"Ez ebben a formában félrevezetõ. Tudni kell, hogy az ûrkutatásban felhasznált napelemek hatásfoka 45 százalék körül van. Világos, hogy ezt semmiféle trükkel sem lehet mondjuk meg 3-szorozni. A többszörözés csak azokra az olcsó (gagyi) napelemekre vonatkozik, amelyek hatásfoka az elõbbihez képest nevetségesen alacsony, csupán 1-3 százalék. (Egyébként a mi kutatóontézetünkben is folyik napelem gyártás/fejlesztés, talán a legkomolyabb Magyarországon.) Sajnos még sok munkába kerül majd elérni, hogy a valóban jó hatásfokú napelemek olcsók legyenek, vagy az olcsók jó hatásfokúak."

Igazad van, pontosítok: a kisebb hatásfokú, középárfolyamos napelemekhez képest értendõ a dolog, amiket fõleg háztartásokban használnak. Állítólag azokhoz képest nem sokkal drágábban 30-40%-os hatékonyság érhetõ el. De te bizonyára hallottál már errõl. Vagy nem?

"DcsabaS: mondhatsz neki bármit, ha meglátja a 'tudomány' vagy 'tudósok' szót, egybõl a gonosz összeesküvésekre asszociál..."

HAGYD ABBA A HAZUG SZEMÉLYESKEDÉST!

"Valóban van még üzemben néhány RBMK reaktor, szerencsére nem túl sok. Mindenesetre az újabbak elég rendesen 'ki tudják zárni a bajt', bár abban igazad van, hogy semmi sem 100%-os."

Nem nekem van igazam, mert ez nem az én véleményem volt, hanem a dokumentumfilmben megszólaltatott szakmabelieké. (Akiknek semmi közük amúgy a Greenpeace-hez.)

"Mindenesetre a csernobilihez hasnoló eset nem történhet ma meg egy modern, nem-RBMK reaktorban, már csak azért sem, mert az elõbbiek negatív, míg az utóbbiak pozitív visszacsatolással rendelkeznek (azaz gebasz esetén egy nem-RBMK reaktor magától leáll)."

Lehet. Valami oka viszont csak van, hogy nem építik százával ezeket a nem-RBMK reaktorokat. Sõt, egyre kevesebb újat építenek. És tuti, hogy nem a sínrefekvõ Greenpeace-aktivisták miatt.

De nem azért írtam le, amit épp láttam, hallottam, hogy ezen mejnen itt most a vita! Csak reagáltam egy megjegyzésre, ami amúgy igaz. Úgy tûnik, inkább ti vagytok azok, akik rögtön dühödt támadásba lendültök, ha felmerül a dolog.

Nem is értitek igazán a tudományos élet finanszírozását. Nagyon ritka, hogy állami vagy kormányzati szinten komolyan hatni lehet arra, mit kutassanak. A jelenleg aktívan kutatott célterületeket elsõsorban 1. a legutóbbi ígéretes felfedezések, 2. az adott területen rendelkezésre álló szakembergárda képesítése és gyakorlata határozza meg. A kormányzat maximum keretet irányozhat elõ egy adott területre, de a keretet is szakemberek jelölik ki, õk pedig igyekeznek a várható nyereséget (tudományos eredményeket) maximalizálni. Mindenki tudja, hogy hirtelen nem fog minõségi kutatás megjelenni egy adott területen attól, hogy oda sok pénzt öntünk. Ha holnaptól pályázatot írunk ki az antigravitáció kutatására, akkor évek-évtizedek múlva jelennének meg az elsõ minõségi munkák, mert valaki okos embernek rá kellene állnia a témára, el kellene gondolkodnia rajta és eredményeket kellene produkálnia. A kutatónak se mindegy, mit kutat. Versenyt fut az idõvel, a publikációi számával, a kollégákkal, pályázatokat ír és szentségel, ha évek mentek el egy mellékvágánnyal. Nem fog belevágni valamibe, ami nagyon rizikós, csak ha a várható nyereség (mondjuk Nobel-díj) megéri a befektetett energiát. Ma már csak a szakmák nagy öregjei tehetik meg, amit anno Einstein, hogy elvonulnak 15 évre valahova, és valami érdekes problémán rágódnak. Ha pedig eljutottak odáig, akkor lesz elég szimatuk hozzá, hogy észrevegyék, mivel lehet foglalkozni és mivel nem. Az antigravitációval és társaival mindenki úgy van, hogy legeslegelõször az elméleti lehetõségét kellene belátni.

A fotonrakéta KUTATÁSAIRA már sokan sok pénzt kaptak, mert az antianyag tárolása, a rakéta elvi lehetõségének kidolgozása stb. stb. igenis fontos téma. A fotonrakéta megvalósítása más kérdés. Ha megkérsz egy tervezõirodát, egymillió dollárból megtervezi neked a világ legnagyobb felhõkarcolóját, de felépíteni mondjuk százmilliárd dollár lenne. Elvileg nagyjából tudjuk, hogy kéne nekilátni, de amíg az USA-ban áramszünetek vannak, nem fogunk olyan ûrhajóról álmodozni, amelynek az üzemanyaga évekig fedezné az egész Föld energiaszükségletét... Kutatni valamit relatíve olcsó, de bizony ott is nagy a verseny, és nagyon megnézik, mit támogatnak.

Bocs, elírtam, halhatatlan 😊 Lopakodni már régóta tudunk 😊

Ha a legközelebbi csillagig 40-50 év alatt lehet eljutni az vajon mire is jó?
A mai világban kevesen terveznek ennyire elõre!

Ha a viszonylag biztos tudományos háttérrel rendelkezõ fotonrakétára nem lehet elég pénzt összegyûjteni, akkor majd biztos olyan dologra fog valaki pénzt áldozni, aminél még az alapkutatásokat is meg kell csinálni!

Ismersz ilyen embert, akkor kérlek mutass be neki. Az ilyen ember szerintem legalább olyan ritka, mint az antigravitáció jelensége.
Egyikre sem mondom hogy nem létezik csak ritka.

Szerintem, ahogy az emberiség halad, nem is fogunk tartósan kijutni a világûrbe, legalábbis nem ebben a formánkban. Még sok-sok ideig nem látom, mi lehetne az a gazdasági-technikai folyamat, aminek a végén kolonializálnánk a Naprendszert vagy más csillagok bolygórendszereit. Talán lesz majd a közeljövõben drága pénzen holdbázis, talán lesz Mars-ûrrepülés, de a világûr hideg, sötét és baromira üres. Szinte minden nyersanyag, amit máshonnan tudnánk beszerezni, a Földön is megtalálható (és ne jöjjetek a He3-mal, mert alighanem könnyebb megoldani bármilyen fúziót, mint e célból feldolgozóüzemeket létesíteni a Holdon). Lehet, hogy a technikai civilizáció néhány évtizeden belül összeomlik, és nem igazán lesz többet ilyen történelmi ablakunk, amivel ki lehetne jutni. A technológia valószínûleg hamarabb fogja gyökeresen átalakítani az emberi testet, minthogy megoldja az emberi test hosszútávú ûrrepülését. Vicces, de a hallhatatlan "ember" közelebbinek tûnik számomra, mint a csillagutazó ember.

Nexus a fotonrakétával szó sincs róla, hogy égitestnyi tömeg kellene egy tisztességes ûrutazáshoz. A legközelebbi csillagot meg lehetne járni néhány mázsányi antianyaggal 40-50 év alatt. Égitestnyi antianyag ahhoz kellene, hogy 40-50 év sajátidõ alatt a látható Világegyetem végéig utazz meg vissza.

Valahogy nem akarják itt emberek megérteni, hogy a vágyálom és a valóság az nagy kettõ. Ráadásul a fantáziájuk is szegényes 😊 Mi a fenéért álmodoztok antigravitációs meghajtásról, miért ne fejlesszük ki egybõl a gondolati úton végzett teleportálást? Oda kívánom magam, és ott vagyok. Energiahatásfok tökéletes és még sorolhatnám az elõnyeit. Sokkal inkább ezt kellene kutatni, még ûrhajó se kell. Már olvastam is errõl, hogy valami kínai fazon tud tárgyakat teleportálni, biztos létezik is a jelenség, csak kutatni kellene, nem igaz?

Soha, senki sem látott még olyan eddig megmagyarázatlan jelenséget, amit kizárólag antigravitációval lehet magyarázni, mi több, még olyat sem, ahol az antigravitáció az elsõ öt-tíz lehetséges magyarázat között szerepel. De tényleg tessék megpróbálni pénzt szerezni hozzá, és lehet kutatni.

A magyar légtérben nap mint nap átlépik a hangsebességet, igaz katonai gépek és nem is túl alacsonyan hanem sztartatoszférában 11 km felett.

Az a katonai repülés (és nem mondanám, hogy nap-mint-nap átlépik magyarország felett), az teljesen más szabályozás érvényes rá.
Civil repülésrõl volt szó, ahol NEM lehet átlépni a hangsebességet! Nézz csak utána nyugodtan, ha nem hiszel nekem...

De azért ne ilyedjünk meg mert ilyen magasságban azért még utasszállítók is közlekednek.

Az nem nyert. Mindenképpen új légifolyósokat kellene létrehozni, hiszen egy szubszonikus és egy szuperszonikus repülõgép nem használhatna azonos légifolyosót. Vagyis az esetleges civil szuperszónikus gépeknek inkább 13-15km magasan kellene repülniük (vagyis elõször felszálni ilyen magasra szubszonikus sebességel, és ott átlépni a hangfalat).

A hangrobbanást keltõ lökéshullám alakját meg igen is meglehet annyira változtatni, hogy ne zavarja a lakosságot.

Ezen dolgoznak most páran, például a Gulfstream, Szuhoj és a Raytheon az SBJ (Supersonic Business Jet - Szuhoj S-21) program keretében. Abban reménykednek, hogy ha sikerül megoldani a hangrobbanás erejének minimalizálását, akkor a szabályozást vagy megszüntetik, vagy feloldást kaphatnak alóla. Hasonló programok vannak még, pl.HSCT (high speed civil transport - de ennél nem számolnak azzal, hogy felmentést kapnak, ezért csak a transzatlanti és transzpacific járatokban gondolkodnak, ahol az óceánok felett haladnának csak szuperszónikus sebességel), vagy a NorthropGrumman QSP (Quite Supersonic Platform)

De leírom mégegyszer: DRÁGA AZ OLAJ ÉS EZÉRT NEM ÉPÍTENEK ILYEN GÉPEKET!!!

Én pedig leírom mégegyszer: TÉVEDSZ!