514
-
BiroAndras #194 "Így is, hossza fejlődés után átlagban talán ha 10%-át adják a teljes energiának az atomerőművek."
Ennek szerintem leginkább az atomenergiához kapcsolódó félelmek az okai.
"Ha száz százalékát adnák az ugye azt jelentené 10X ennyi erőmű lenne, legalább 10X ennyi kockázattal!"
Ez nem igaz. A problémás erőművek régiek, rosszul tervezettek, rossz állapotban vannak, és még így is súlyos mulasztások sorozata kell egy komolyabb balesethez. Plussz még az is, hogy ne legyen semmiféle vészhelyzeti terv.
A modernebb erőművekben (mint pl. Paks) hasonló baleset nem fordulhat elő. És ha sok erőművet építettek volna, akkor azok jó eséllyel ezekre hasonlítanának. ÉS valószínűleg a törvényi szabályozásuk is komolyabb lenne, illetve arányosan komolyabb ellenőrző szervezet lenne.
Egyébként egy hagymányos erőmű nem kevésbbé veszélyes. Csak a hagyományos az folyamatosan mérgezi a környezetet, az atomerőmű meg csak akkor, ha valami nagyon nagy baj történik.
"Szerintem az atomerőmű manapság sokkal inkább katonai, és píár jelentőséggel bír, és csak másodsorban hoz gyakorlati hasznot."
Egyrészt a katonai felhasználás is gyakorlati haszon, másrészt azért az erőművek áramot is termelnek. -
#193
"De mit építsünk az űrben? Minek menjünk oda, azon kívül, hogy poén, na meg Han Solonak is volt űrhajója és Han Solo tökös gyerek? Túlnépesedés? Mikor fog a technika oda jutni, hogy egy csomag óvszer drágább lesz, mint egy űrutazás?..."
Bontsuk szintekre a dolgokat:
1. Az egyes embernek érdeke vajon kimenni az űrbe?
Persze! Hatalmas kihívás, kaland, élmény, stb
2. Az emberiségnek van keresnivalója az űrben?
Szintén igen a válasz. Az űr/más égitestek szolgálhatnak hosszútávú lakhelyül. És ha létrehozunk egy önfenttartó fejlődőképes közösséget az előtt tényleg korlátlanok a lehetőségek.
Az emberiség nem lesz többé egyetlen korlátozott erőforrásokkal rendelkező élőhelyhez kötve, ami javítja a hosszútávú túlélés esélyeit.
Az űrből ráadásul az esetleges globális katasztrófát okozó aszteroidák is jobban kezelhetőek lennének.stb
3. Érdeke az embereket irányító nemzeti kormányzatoknak egy űrtársadalom létrehozása?
NEM!!!!
Hosszútávon csökkentené jelentőségüket és hatalmukat, miközben csak kevés előnyük származna belőlük.
Amikor valaki megkérdőjelezi az emberiség űrbe történő kijutásának szükségességét, az átveszi azon kisebbség gondolkodását, akiknek ez valóban nem érdeke! -
#192
"Eljön még annak az ideje, amikor évszázadokra kell előre gondolkodni. Legalábbis szerintem. Egyébként itt szerintem tévedésben vagy: először nem személyzettel ellátott űrhajókban kell gondolkodni, hanem felderítő műholdakban, amely kissebb szondákat visz magával, melyekkel felderíti az adott naprendszert, és visszasugározza az adatokat a Földre. Itt majd elemzik az adatokat, és ha igéretes a rendszer, csak akkor látnak neki egy emberes misszió megszervezésének"
Én egyelőre azt látom, hogy a jó kis szocilista 5 éves tervek után a politika olyan 1-2 évre tud mostanában tervezni. És ez inkább csak roszabb lesz!
Amúgy én is úgy gondoltam, hogy előbb a "robotos", szondás küldetéseknek kellene következniük.
Csakhogy:
Egy ilyen fotonrakéta valszeg az ember által készített legbonyolultabb rendszer lenne.
Mutass egy olyan nagybonyolultságú berendezést, ami karbantartás, rendszeres emberi beavatkozás nélkül ilyen sokáig működik! 10 év alatt hányszor is robbant fel az űrrepülőgép, ami kb hasonló összetettségű rendszer lehet?
Tegyük fel odaér a szonda és talál egy csomó olyan dolgot, amire nem gondoltunk, mondjuk pont ezért is küldtük oda, hogy ilyeneket találjon. Akkor most mit is fog csinálni?
Vár újabb 1-2 évet amíg oda vissza lerádiózzuk a feladatokat, vagy mi legyen?
A marsjárók ugyan pont így működnek, csak azok itt vannak a szomszédban.
Szerintem vagy embert küldünk, vagy hagyjuk az egészet! -
dez #191 Majd mindjárt beszól valaki, hogy így születnek az urban legendák. :) -
#190
S ami érdekes hogy az ember egy csomó ismerősétől hall ilyen eseteket, ami persze lehet h csak paranoia.. de én már v 20 konkrét ügyről tudok. -
dez #189 (Jahh, és persze az is lehet, hogy semmi köze sem volt ahhoz a krumplihoz. 
Csak azért érdekes véletlenek. De nem vagyok mániákus krumpli-gyűlőlő. 
)
-
dez #188 Ma igen, de ez náhány évtizeden belül megváltozhat. Másrészt, az űrkutatás jó politikai eszköz is. -
dez #187 Nem vagyok benne biztos, hogy mindíg egyértelműen eldönthető, valami tudományos-e vagy sem. Nincs éles határvonal. -
kukacos #186 De mit építsünk az űrben? Minek menjünk oda, azon kívül, hogy poén, na meg Han Solonak is volt űrhajója és Han Solo tökös gyerek? Túlnépesedés? Mikor fog a technika oda jutni, hogy egy csomag óvszer drágább lesz, mint egy űrutazás? Nyersanyagok? Amikor ma is nagyrészt kőolajat meg szenet tüzelünk? Vajon milyen gazdasági racionalitás indokolja az űrhajózást?
Én mai napig csak kíváncsiságot (kutatást) látok. Ott viszont tenger sok felfedezni való van. Én speciel egy jó kis antigravos csészealjjal elsőként egy rohadt nagy távcsövet építenék a Holdon vagy Nap körüli pályán, aztán usgyi felfedezni minél több Föld-szerű bolygót a környéken :) -
DcsabaS #185 Hogy lehet többféle képpen értelmezni?!?
2 feltétel egyidejű teljesüléséről van szó:
1.) nem tudományos
2.) tudományosnak van beállítva
Ha csak az egyik feltétel teljesül (vagy éppen egyik sem), az nem áltudomány. Csak a kettő együtt.
-
DcsabaS #184 Többen feszegettétek, hogy vajon hová lenne érdemes elmennünk űrhajóval, ha az már könnyebb, gyorsabb és biztonságosabb lenne.
Szerintem a legérdekesebb talán az lenne, ha kisbolygókat cserkésznénk be. (Ezektől egyúttal visszatérni is sokkal könnyebb lenne.) Könnyen kiaknázható nyersanyagforrásként használhatnánk űrbéli építkezésekhez. Vagy akár a Földre is irányíthatnánk egynémelyiket (:-). (Állítólag az első vasszerszámokat is lehullott vas meteoritokból készítették!)
Azt is nagyon érdekesnek tartanám, ha pl. a Marson egy üvegház szerűség alatt megvizsgálnánk, hogy tudnánk-e önfenntartó körülményeket biztosítani földi élőlények számára.
-
dez #183 "Nem, de a tudományban nem is ezt kell bizonyítani. Hanem azt, hogy egy adott dolog létezik. Amíg ez nincs bizonyítva, addig az adott dolog (még ha létezik is) kívül van a tudományon."
Tulajdonképpen az a kérdés, mi kell ahhoz, hogy többen is elkezdjenek vele foglalkozni. Lehetőleg elegen, hogy egyeseknek sikerüljön is. (Lásd darts.) Igen nehéz ezt elérni, mert ugye ellentmond a jelenleg elfogadott törvényeknek, legalábbis elméleteknek. Még az említése is mosolyt varázsol sok fizikus arcára. Vagy épp dühöt.
"Csak akkor áltudomány, ha nem tudományos, de közben tudományosnak van álcázva."
Na ez most egy olyan állítás, amit többféleképp is lehet értelmezni. (Törvényszövegekbe, szerződésekbe ideális... :) )
-
DcsabaS #182 © NEXUS6 #159-nak:
Valóban mérnöki rémálom, de azért nem ilyen aránytalanul. Végül is az üzemanyag nyugalmi tömegét alakítanánk át előbb a fotonok energiájává, majd azon keresztül az űrhajó mozgási tömegévé. Ha elfogadható a hatásfok, akkor az üzemanyag tömege összemérhető lenne az űrhajó tömegével.
A ZPE tartós kitermelése jelenleg ugyanolyan áltudományosnak tekintendő, mint az antigravitáció. Semmi sem támasztja alá, sőt, inkább ellentmond neki (pl. határozatlansági reláció).
Az antigravitációval nem az a gond, hogy ne tudnánk megmondani, hogy mit értenénk rajta, hanem hogy nincs bizonyítva a létezése. Az önmagában nem sokat számít, hogy vannak jelenségek, amelyeket általa könnyen tudnánk magyarázni. (Pl. varázslókkal is könnyen tudnánk magyarázni a világ csodás sokféleségét, csak az a baj, hogy ha megedünk ilyen bizonytalan dolgokat a tudományban, akkor az nyomban elveszíti a megbízhatóságát, bizonyító erejét.)
*********
© kukacos #166-nak:
Bizony, a teleportáció a másik nagy baromság, ami elvileg a legszebben oldaná meg a közlekedési gondjainkat (:-)...
**********
© dez #173-nak:
Kérdezed:
"Csak az a kérdés, bizonyító erejű-e (a dolog nemlétezésére), ha páran megpróbálják, és nem sikerül? "
Nem, de a tudományban nem is ezt kell bizonyítani. Hanem azt, hogy egy adott dolog létezik. Amíg ez nincs bizonyítva, addig az adott dolog (még ha létezik is) kívül van a tudományon.
Áltudomány:
Mint már írtam, bármivel lehet foglalkozni, akár a csillagjóslást is vizsgálhatja valaki, ez önmagában nem áltudomány. Lehet tudománytalan a vizsgálódás módja miatt, és még ekkor sem áltudomány. Csak akkor áltudomány, ha nem tudományos, de közben tudományosnak van álcázva.
Napelemek hatásfokának javításáról: naná, hogy hallottam (:-).
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#181
Ha a legközelebbi csillagig 40-50 év alatt lehet eljutni az vajon mire is jó?
A mai világban kevesen terveznek ennyire előre!
Eljön még annak az ideje, amikor évszázadokra kell előre gondolkodni. Legalábbis szerintem. Egyébként itt szerintem tévedésben vagy: először nem személyzettel ellátott űrhajókban kell gondolkodni, hanem felderítő műholdakban, amely kissebb szondákat visz magával, melyekkel felderíti az adott naprendszert, és visszasugározza az adatokat a Földre. Itt majd elemzik az adatokat, és ha igéretes a rendszer, csak akkor látnak neki egy emberes misszió megszervezésének. -
dez #180 Amit leírtál, az gondolom az egész Földre vonatkozó átlag... Ilyen alapon szét lehetne locsolni egész Budapesten több tonnányi idegmérget, vagy akármit - globálisan alig változnának a számok.
A betegség nem misztikus, csak a kiváltó ok ismeretlen. Nincs itt semmilyen mágikus gondolkodás, csak tényeket írtam le. Lehet, hogy más baja volt annak a krumplinak. Az talán még neked is gyanús lett volna egy kicsit, hogy tonnaszámra osztogatták, nagyon olcsón, pedig mint írtam, ránézésre szép volt. Azóta sem járt arra több ilyen pótkocsis nagy teherautó. (Egyébként lehet, hogy nem is keletről hoszták, hanem nyugatról. Majd megkérdezem anyámékat. Mindenesetre "az ország másik végéből" jött.) -
kukacos #179 Én úgy hallottam, az ominózus, bár nem tudom, mennyire igaz eset a kintről behozott csernobili szennyeződéssel Svédországban történt, akik először kaptak a szennyezésből. De végül is mindegy: az 50-es, 60-as években az atmoszférában végzett atomfegyver-kísérletek egész bolygóra gyakorolt hosszútávú hatásai mellett egy tucatnyi Csernobil is eltörpülne. Egyszer láttam egy ábrát az átlagembert ért sugárterhelésekről, ha jól emlékszem, a természetes forrásból érkező terhelés kb. ugyanakkora, mint a mesterséges források hatásai, ez utóbbinak kb. 60-70% jön az orvosi diagnosztikából (röntgen), a maradékon a különböző szennyezések és a kísérleti atomrobbantások osztoznak.
Dez amit te gondolsz a krumpliról, az a mágikus gondolkodás szép példája :) Az északkeleti rész egyébként is az egyik legkevésbé szennyezett magyarországi terület, a radioaktivitiás akkor Ausztria felől érkezett. Nyugodj meg, tutira nem Csernobiltól lettél beteg :) A radioaktivitás nagyon is jól definiált problémákat okoz, bár tudom, csábító a gondolat, hogy egy misztikus sugárzáshoz misztikus betegségek tartoznak. -
dez #178 (Mármint jó, csak félreérthető.) [Ilyenkor már bezzeg nem él a szerkesztés.] -
dez #177 "azokhoz képest nem sokkal drágábban 30-40%-os hatékonyság érhető el"
Hopp, ez sem jó így. Szóval, állítólag azok 10% körül vannak, és ezek lesznek 30-40%-osok. (Ami pl. az általad említett "profi" panelek 45%-ához képest igen szép eredmény.) -
dez #176 De akkor még egy tény az említett műsorból: az eset után folyamatosan bejeleztek az angol atomerőművek ki-/bejárati riasztói. Először azt hitték, belülről kerül ki sugárzó anyag az emberek ruháján, stb. Aztán kiderült, hogy kintől viszik befelé, a csizmájukon... Összeszedték munkába menet. (Nem véletlenül mosták le az összes közutat, és amit még lehetett fél Európában.) Valahogy az ottani szénerőművek pora nem okozott ilyet. -
dez #175 "Ezen túlmenően – több mint 15 év elteltével – nincs rá tudományos bizonyíték, hogy megnövekedett volna a rákos megbetegedések száma közel vagy távol Csernobiltól."
Aha, és persze tudjuk, milyen nehéz is valamit tudományosan bizonyítsani... Azt is tudjuk, folyamatosan és egyre gyorsabban növekszik egy csomó betegség előfordulási aránya... Csakhogy senki sem fogja tudni bizonyítani, hogy a kettőnek van-e, és ha van, mennyi köze van egymáshoz.
"Más megalapozott adatot nem találtam, de ha feltesszük, hogy a hivatalos adatnál 40x több az áldozat, akkor kerülünk csak a Bhopali katasztrófa közelébe."
Ez eléggé csak játék a számokkal.
Az viszont valós, hogy én utána nem sokkal betegedtem le, és egy orvos sem tudta megmondani, mi a bajom. Semmi látható oka nem volt. Amit viszont meg tudok említeni, hogy egy ideig azt az olcsó krumplit ettük, amit az észekkeleti határvidéken termeltek, de ott nem kellett senkinek (pedig ránézésre szép volt), és ezért vándor-árusokkal teríették országszerte. (Apám persze nem árulta el, honnan van a nagy zsák krumpli.) 10 évig voltam beteg. Bizonyítani persze sosem fogok tudni semmit. -
dez #174 Ehh, talán jobb lett volna egy egyszerű ignore, na mindegy. -
dez #173 "Az egyáltalán NEM elvárás, hogy ha valaki tapasztal valamit, azt pontosan meg is tudja magyarázni (feltéve, hogy nem triviális a magyarázat!). Egy különleges tapasztalat alátámasztása nem más, mint azon körülmények elég pontos megadása, amelyek között tapasztalta az illető a jelenséget. Elég pontosnak meg az számít, hogy más kutatók által is reprodukálható legyen."
Igen, ez rendben is van. Csak az a kérdés, bizonyító erejű-e (a dolog nemlétezésére), ha páran megpróbálják, és nem sikerül? Gondoljunk arra, hogy pl. milyen sokan próbálnak középre találni egy darts-meccsen. Pedig mindenki tudja, mit kell csinálni. Egy kísérletben is bőven lehetnek nem ismert, véletlenszerű elemek.
"Tévedés! Mindkét elmélettel szemben már a legelső pillanattól kezdve kezdve, és azóta is követelmény, hogy összhangban legyen a klasszikus elméletekkel, sőt, határesetben kiadja azokat. (Ez az ún. korrespodencia-elv.) Csak olyan vonatkozásokban mondanak ezek az elméletek új és a korábbi elméleteknek ellentmondó dolgokat, amelyekről egyébként is lehetett tudni, hogy a korábbi elméletek nem érvényesek - csak azt nem lehetett tudni, hogy akkor mi az érvényes."
Azért ez nem egy tökéletesen egybeforrott modell így, csak egyfajta közmegegyezés.
"Nem. De azon nyomban áltudományossá válik, ha bizonyítottként állítják be, amikor nem az. A bizonyítatlan tudományos elméleteket bizonyítatlan tudományos elméletként kell kezelni, vagyis nem lehet igazságként beépíteni a tudomány testébe, amíg nincsenek bizonyítva."
Igen, ez világos. De foglalkozni vele mindenesetre nem áltudomány. Mégis milyen sokszor rámondják sokmindenre, olyan alapon, hogy "hülyeség az egész, így csak hülyék foglalkoznak vele". Csak mert az így beszélő felfogása szerint tökéletesen kizárt valamiféle szellem-féleségek léte, idegen űrhajók lenyomatai, stb. És: tényleg nem könnyű itt elválasztani a tudományos munkát az áltudományostól... Szóval nem olyan egyszerű a helyzet.
"Nincs semmiféle ellentmondás. A tudományosság mindig az adott kor tudománya szerinti tudományosságot jelenti. Pl. az, hogy a Nap kering a Föld körül, a középkorban tudományos volt (noha téves), aztán Kopernikusz és a többiek után az vált tudományossá, hogy a Föld kering a Nap körül. (Már innen is látszik, hogy a tudomány sem mindenható, és nem feltétlenül birtokosa az abszolút igazságnak. A tudomány csupán az eddigi legjobb módszer arra, hogy az ellenőrzött/ellenőrizhető igazságokat csokorba szedjük.)"
Hát épp erről beszélek. :)
"Ez ebben a formában félrevezető. Tudni kell, hogy az űrkutatásban felhasznált napelemek hatásfoka 45 százalék körül van. Világos, hogy ezt semmiféle trükkel sem lehet mondjuk meg 3-szorozni. A többszörözés csak azokra az olcsó (gagyi) napelemekre vonatkozik, amelyek hatásfoka az előbbihez képest nevetségesen alacsony, csupán 1-3 százalék. (Egyébként a mi kutatóontézetünkben is folyik napelem gyártás/fejlesztés, talán a legkomolyabb Magyarországon.) Sajnos még sok munkába kerül majd elérni, hogy a valóban jó hatásfokú napelemek olcsók legyenek, vagy az olcsók jó hatásfokúak."
Igazad van, pontosítok: a kisebb hatásfokú, középárfolyamos napelemekhez képest értendő a dolog, amiket főleg háztartásokban használnak. Állítólag azokhoz képest nem sokkal drágábban 30-40%-os hatékonyság érhető el. De te bizonyára hallottál már erről. Vagy nem? -
dez #172 "DcsabaS: mondhatsz neki bármit, ha meglátja a 'tudomány' vagy 'tudósok' szót, egyből a gonosz összeesküvésekre asszociál..."
HAGYD ABBA A HAZUG SZEMÉLYESKEDÉST!
"Valóban van még üzemben néhány RBMK reaktor, szerencsére nem túl sok. Mindenesetre az újabbak elég rendesen 'ki tudják zárni a bajt', bár abban igazad van, hogy semmi sem 100%-os."
Nem nekem van igazam, mert ez nem az én véleményem volt, hanem a dokumentumfilmben megszólaltatott szakmabelieké. (Akiknek semmi közük amúgy a Greenpeace-hez.)
"Mindenesetre a csernobilihez hasnoló eset nem történhet ma meg egy modern, nem-RBMK reaktorban, már csak azért sem, mert az előbbiek negatív, míg az utóbbiak pozitív visszacsatolással rendelkeznek (azaz gebasz esetén egy nem-RBMK reaktor magától leáll)."
Lehet. Valami oka viszont csak van, hogy nem építik százával ezeket a nem-RBMK reaktorokat. Sőt, egyre kevesebb újat építenek. És tuti, hogy nem a sínrefekvő Greenpeace-aktivisták miatt.
De nem azért írtam le, amit épp láttam, hallottam, hogy ezen mejnen itt most a vita! Csak reagáltam egy megjegyzésre, ami amúgy igaz. Úgy tűnik, inkább ti vagytok azok, akik rögtön dühödt támadásba lendültök, ha felmerül a dolog. -
kukacos #171 Nem is értitek igazán a tudományos élet finanszírozását. Nagyon ritka, hogy állami vagy kormányzati szinten komolyan hatni lehet arra, mit kutassanak. A jelenleg aktívan kutatott célterületeket elsősorban 1. a legutóbbi ígéretes felfedezések, 2. az adott területen rendelkezésre álló szakembergárda képesítése és gyakorlata határozza meg. A kormányzat maximum keretet irányozhat elő egy adott területre, de a keretet is szakemberek jelölik ki, ők pedig igyekeznek a várható nyereséget (tudományos eredményeket) maximalizálni. Mindenki tudja, hogy hirtelen nem fog minőségi kutatás megjelenni egy adott területen attól, hogy oda sok pénzt öntünk. Ha holnaptól pályázatot írunk ki az antigravitáció kutatására, akkor évek-évtizedek múlva jelennének meg az első minőségi munkák, mert valaki okos embernek rá kellene állnia a témára, el kellene gondolkodnia rajta és eredményeket kellene produkálnia. A kutatónak se mindegy, mit kutat. Versenyt fut az idővel, a publikációi számával, a kollégákkal, pályázatokat ír és szentségel, ha évek mentek el egy mellékvágánnyal. Nem fog belevágni valamibe, ami nagyon rizikós, csak ha a várható nyereség (mondjuk Nobel-díj) megéri a befektetett energiát. Ma már csak a szakmák nagy öregjei tehetik meg, amit anno Einstein, hogy elvonulnak 15 évre valahova, és valami érdekes problémán rágódnak. Ha pedig eljutottak odáig, akkor lesz elég szimatuk hozzá, hogy észrevegyék, mivel lehet foglalkozni és mivel nem. Az antigravitációval és társaival mindenki úgy van, hogy legeslegelőször az elméleti lehetőségét kellene belátni.
-
kukacos #170 A fotonrakéta KUTATÁSAIRA már sokan sok pénzt kaptak, mert az antianyag tárolása, a rakéta elvi lehetőségének kidolgozása stb. stb. igenis fontos téma. A fotonrakéta megvalósítása más kérdés. Ha megkérsz egy tervezőirodát, egymillió dollárból megtervezi neked a világ legnagyobb felhőkarcolóját, de felépíteni mondjuk százmilliárd dollár lenne. Elvileg nagyjából tudjuk, hogy kéne nekilátni, de amíg az USA-ban áramszünetek vannak, nem fogunk olyan űrhajóról álmodozni, amelynek az üzemanyaga évekig fedezné az egész Föld energiaszükségletét... Kutatni valamit relatíve olcsó, de bizony ott is nagy a verseny, és nagyon megnézik, mit támogatnak. -
kukacos #169 Bocs, elírtam, halhatatlan :) Lopakodni már régóta tudunk :) -
#168
Ha a legközelebbi csillagig 40-50 év alatt lehet eljutni az vajon mire is jó?
A mai világban kevesen terveznek ennyire előre!
Ha a viszonylag biztos tudományos háttérrel rendelkező fotonrakétára nem lehet elég pénzt összegyűjteni, akkor majd biztos olyan dologra fog valaki pénzt áldozni, aminél még az alapkutatásokat is meg kell csinálni!
Ismersz ilyen embert, akkor kérlek mutass be neki. Az ilyen ember szerintem legalább olyan ritka, mint az antigravitáció jelensége.
Egyikre sem mondom hogy nem létezik csak ritka.
-
kukacos #167 Szerintem, ahogy az emberiség halad, nem is fogunk tartósan kijutni a világűrbe, legalábbis nem ebben a formánkban. Még sok-sok ideig nem látom, mi lehetne az a gazdasági-technikai folyamat, aminek a végén kolonializálnánk a Naprendszert vagy más csillagok bolygórendszereit. Talán lesz majd a közeljövőben drága pénzen holdbázis, talán lesz Mars-űrrepülés, de a világűr hideg, sötét és baromira üres. Szinte minden nyersanyag, amit máshonnan tudnánk beszerezni, a Földön is megtalálható (és ne jöjjetek a He3-mal, mert alighanem könnyebb megoldani bármilyen fúziót, mint e célból feldolgozóüzemeket létesíteni a Holdon). Lehet, hogy a technikai civilizáció néhány évtizeden belül összeomlik, és nem igazán lesz többet ilyen történelmi ablakunk, amivel ki lehetne jutni. A technológia valószínűleg hamarabb fogja gyökeresen átalakítani az emberi testet, minthogy megoldja az emberi test hosszútávú űrrepülését. Vicces, de a hallhatatlan "ember" közelebbinek tűnik számomra, mint a csillagutazó ember. -
kukacos #166 Nexus a fotonrakétával szó sincs róla, hogy égitestnyi tömeg kellene egy tisztességes űrutazáshoz. A legközelebbi csillagot meg lehetne járni néhány mázsányi antianyaggal 40-50 év alatt. Égitestnyi antianyag ahhoz kellene, hogy 40-50 év sajátidő alatt a látható Világegyetem végéig utazz meg vissza.
Valahogy nem akarják itt emberek megérteni, hogy a vágyálom és a valóság az nagy kettő. Ráadásul a fantáziájuk is szegényes :) Mi a fenéért álmodoztok antigravitációs meghajtásról, miért ne fejlesszük ki egyből a gondolati úton végzett teleportálást? Oda kívánom magam, és ott vagyok. Energiahatásfok tökéletes és még sorolhatnám az előnyeit. Sokkal inkább ezt kellene kutatni, még űrhajó se kell. Már olvastam is erről, hogy valami kínai fazon tud tárgyakat teleportálni, biztos létezik is a jelenség, csak kutatni kellene, nem igaz?
Soha, senki sem látott még olyan eddig megmagyarázatlan jelenséget, amit kizárólag antigravitációval lehet magyarázni, mi több, még olyat sem, ahol az antigravitáció az első öt-tíz lehetséges magyarázat között szerepel. De tényleg tessék megpróbálni pénzt szerezni hozzá, és lehet kutatni. -
#165
A magyar légtérben nap mint nap átlépik a hangsebességet, igaz katonai gépek és nem is túl alacsonyan hanem sztartatoszférában 11 km felett.
Az a katonai repülés (és nem mondanám, hogy nap-mint-nap átlépik magyarország felett), az teljesen más szabályozás érvényes rá.
Civil repülésről volt szó, ahol NEM lehet átlépni a hangsebességet! Nézz csak utána nyugodtan, ha nem hiszel nekem...
De azért ne ilyedjünk meg mert ilyen magasságban azért még utasszállítók is közlekednek.
Az nem nyert. Mindenképpen új légifolyósokat kellene létrehozni, hiszen egy szubszonikus és egy szuperszonikus repülőgép nem használhatna azonos légifolyosót. Vagyis az esetleges civil szuperszónikus gépeknek inkább 13-15km magasan kellene repülniük (vagyis először felszálni ilyen magasra szubszonikus sebességel, és ott átlépni a hangfalat).
A hangrobbanást keltő lökéshullám alakját meg igen is meglehet annyira változtatni, hogy ne zavarja a lakosságot.
Ezen dolgoznak most páran, például a Gulfstream, Szuhoj és a Raytheon az SBJ (Supersonic Business Jet - Szuhoj S-21) program keretében. Abban reménykednek, hogy ha sikerül megoldani a hangrobbanás erejének minimalizálását, akkor a szabályozást vagy megszüntetik, vagy feloldást kaphatnak alóla. Hasonló programok vannak még, pl.HSCT (high speed civil transport - de ennél nem számolnak azzal, hogy felmentést kapnak, ezért csak a transzatlanti és transzpacific járatokban gondolkodnak, ahol az óceánok felett haladnának csak szuperszónikus sebességel), vagy a NorthropGrumman QSP (Quite Supersonic Platform)
De leírom mégegyszer: DRÁGA AZ OLAJ ÉS EZÉRT NEM ÉPÍTENEK ILYEN GÉPEKET!!!
Én pedig leírom mégegyszer: TÉVEDSZ! -
#164
Na ez jó kérdés, hogy hol lehet meghúzni a határt?
Azért írtam egyedül az USAt, mert ők a 60-as években már bebizonyították, hogy jelentős erőforrásokat hajlandók ebbben az irányban megmozdítani, így ott ennek van egy fajta hagyománya.
Japán és Kína esetében egyelőre még hiányzik a szükséges technológia.
Az EU viszonylag erős gazdasággal, "űrhagyományokkal", de erre fordítható szükségesen nagy központi költségvetéssel viszont nem rendelkezik.
Persze ha elindulna egy űrverseny szerintem az összes felsorolt hatalom pillanatokon belül megteremtené a hiányozó képességeket.
De az első lépés képessége szerintem akkor is csak az USA-nál van meg.
-
#163
Egy antigrav hajtóműmel szerintem nem lehetne kijutni a világűrbe. Szvsz ez csak a bolygón való közlekedést egyszerűsitené le. Én úgy gondolom, hogy minné nagyobb a gravitáció, annál hatékonyabb az antigrav hajtómű. Ahol pedig nincs gravitáció ott teljes mértékben használhatatlan. Ha tévednék, akkor javitsatok ki.
Kezdetben szvsz egy olyan meghajtón kellene gondolkozni, ami nem kémiai alapú. Vannak kutatások különféle impulzus meghajtókra, de ezek még nagyon gyermekcipőben járnak. Tehát egy antigrav meghajtóval csak a világűr pereméig jutnánk el, de ott megint kellene egy másik ami bolygóközi utazásokra jó.
Azon is el lehetne gondolkozni, hogy mi az ami nem kémiai alapú, de felgyorsitva (részecske, lökéshullámok) képesek -e tolóerőt biztositani.
Én úgy vélem, hogy nagyon nehezen fogunk tudni kijutni a világűrbe, ami elég elszomoritó számomra. -
#162
Nos a fotonrakéta, azér' egy mérnöki rémálom, mert ahhoz hogy egy nem túl nagy (csupán pár tonnás!!!) kabint a fénysebességre gyorsítsunk égitest méretű és mennyiségű antianyagra van szükség!!!!!
Én úgy tudom, hogy az eddigi tervek meg sem próbálják fénysebességre gyorsítani a hajót, megelégednének a 10%-ával, már az is brutális sebesség...
Elhangzott itt az is, hogy namár milyen hüle is vagyok mert lám mennyien képesek trükkös kis rakétákat az űrbe lövöldözni, szal ne mondjak hüleségeket összeesküvésekről, hogy miért nincsen Alfahódbázis a Holdon.
De én nem erről beszélek, az űrbejutás és az a képesség hogy egy ország megteremtse az űripart, űrgazdaságot (az űrben történő ipari méretű termelést és fogyasztást) az két különböző dolog.
Ez utóbbit jelenleg talán csak az USA lenne képes megteremteni!
Csupán arra céloztam (nem írtam én semmiféle jelzőt), hogy az úton már 9 ország elindult. Akáhogy nézem, az EU, Kina és Japán probléma nélkül rendelkezik egy ütőképes űripar megteremtéséhez szükséges gazdasági háttérrel. Vagy talán tévednék? -
#161
Szuper hiper és egyéb szónikus utaszállító repcsik:
Na most itt elkezdődött egy rémhírterjesztés, hogy nem az olaj/reülőjegyek drágasága miatt nincs ilyen utasszállítás, hanem mert nem lehet a szárazföld felett a hangsebességet átlépni.
Na de kérem ne hülyéskedjünk már!!!!
Ez nem egy természeti törvény, amit ha megszakadunk se hághatunk át. De ráadásul még csak nem is igaz!
A magyar légtérben nap mint nap átlépik a hangsebességet, igaz katonai gépek és nem is túl alacsonyan hanem sztartatoszférában 11 km felett.
De azért ne ilyedjünk meg mert ilyen magasságban azért még utasszállítók is közlekednek.
A hangrobbanást keltő lökéshullám alakját meg igen is meglehet annyira változtatni, hogy ne zavarja a lakosságot.
Nem is ragozom tovább, mert magyarázkodásnak tűnik.
De leírom mégegyszer: DRÁGA AZ OLAJ ÉS EZÉRT NEM ÉPÍTENEK ILYEN GÉPEKET!!!
-
#160
Atomenergia, űripar és egyéb setét összesküvések:
Az első polgári célú erőmű az után épült, hogy már majd 10 éve hatalmas költségek árán megteremtették az atomipar hátterét dúsítók miegymás. De nem jószolgálati célból, hanem hogy fegyvereket gyártsanak belőle!!!!!!!!
Így is, hossza fejlődés után átlagban talán ha 10%-át adják a teljes energiának az atomerőművek.
Ha száz százalékát adnák az ugye azt jelentené 10X ennyi erőmű lenne, legalább 10X ennyi kockázattal! Az atom energia 50 éve alatt 2-3 komoly baleset volt (egy ilyesztős: Long Island, meg egy komolyabb Csernobil) Mit szolnátok ugyan ennyi idő alatt 20-30 komoly balesethez?
Szerintem az atomerőmű manapság sokkal inkább katonai, és píár jelentőséggel bír, és csak másodsorban hoz gyakorlati hasznot.
Elhangzott itt az is, hogy namár milyen hüle is vagyok mert lám mennyien képesek trükkös kis rakétákat az űrbe lövöldözni, szal ne mondjak hüleségeket összeesküvésekről, hogy miért nincsen Alfahódbázis a Holdon.
De én nem erről beszélek, az űrbejutás és az a képesség hogy egy ország megteremtse az űripart, űrgazdaságot (az űrben történő ipari méretű termelést és fogyasztást) az két különböző dolog.
Ez utóbbit jelenleg talán csak az USA lenne képes megteremteni!
De nem teszi.
Mert, és itt jön be a végtelen lehetőségeknek egy furcsa aspektusa: az űr csak az űrben levők számára jelent végtelen lehetőséget!
A Föld korlátozott és a kapcsolat a Föld és az űr között a jelenlegi eszközeinkkel is szükségsuzerűen korlátozott.
Magyarul ha az USA vagy akármelyik hatalom elveti egy gigantikus bolygóközi társadalom csíráját, abból neki itt a földön nem feltétlenül lesz közvetlen haszna. Mert az USA mint közösség egy jellemzően "Földhöz kötött" politikai erő, az őt fenttartó eszközeivel csak a Föld közvetlen környezetét képes ellenőrizni, politikailag, katonailag és gazdaságilag.
Ennyi. -
#159
Fotonrakéták, graviplánok és egyéb csillaghajók:
Ez a kvazáros példa elég okos! Én még azt is hozzátenném, hogy a kvazárok rendkívül intenzíven, és rövid idő alatt változtatják az aktivitásukat, ami rendkívül kis méretre utal. A mai modellek próbálkoznak ezt megmagyarázni, de pár száz milliós naptömegnyi anyagot bezsúfolni egy 1-2 fénynap átmérőjű helyre az elég ciki.
Ha ezek a jelenségek viszont sokkal közelebb, mondjuk a galaxisunkban vannak, akkor nem ennyire dúrva a helyzet. De ezek az elméletek manapság nem igazán népszerűek, mondhatni nem tudományosak;))
Nos a fotonrakéta, azér' egy mérnöki rémálom, mert ahhoz hogy egy nem túl nagy (csupán pár tonnás!!!) kabint a fénysebességre gyorsítsunk égitest méretű és mennyiségű antianyagra van szükség!!!!!
Ma még azért nem igen tudunk ilyen méretű szerkezeteket építeni! Sem a földön sem az űrben!
A rakéta elvből következően ugyan is magával kell cipelnie az összes hajtóanyagot.
Valóban bizonyos folyamatok 100%-os hatásfokkal zajlanak le, de ez ebben az esetben nem elég!!!!
A ZPE/antigrav/elektrogravos berendezéssel felszerelt járműnek viszont nem kell magával cipelnie a rengetegsok hajtóanyagot, mert abban közlekedik!!! Így a szerkezet nagyságrendekkel kisebb méretű lehet.
Az hogy a kitermelt energiát, milyen formában tudjuk aztán impulzussá alakítani, az már más kérdés.
A két jármű viszonya mérnöki szempontból, olyan mint egy gőzmozdonyé, meg egy autóé.
Szó volt arról, hogy nem tudjuk, mi az antigravitáció. Dehogynem!!!! A gravitációs vonzóerő ellentéte;)))
Csak éppen nincs rá széleskörűen elfogadott tudományos modell. Amúgy a természetben is találkozhatunk vele, sötét erő miegymás.
Sőt, ha feltesszük, hogy a kvazárok kompakt antigravitációs alapú anyagkitörések (valóban nem doppler eltolódást tapasztalunk, hanem gravitációsat) akkor az már kettő példa;))) -
kukacos #158 Ha biztonságos, miért ne, de egyébként hogy jön ez ide? :) -
HUmanEmber41st #157 Ha TE egy kitelepített csernobili lakos lennél, és azt mondanák Neked, hogy vissza lehet költözni a régi házadba, akkor visszaköltöznél ??? (mondjuk még munkát is ajánlanának az erőműben..) -
BiroAndras #156 "Épp most volt a National G.-n, hogy a csernobili katasztrófa még sokkal nagyobb volt, mint a legtöbben gondolják. Igazából nem is "csernobili" volt, hanem világméretű: a radioaktív felhő egész Európát is magában foglaló körben okozott akár egészségkárosító hatást is kifejteni tudó sugárdózist (persze nem lehet megmérni, hányan betegedtek meg pont emiatt), és amúgy az egész Földre szétterjedt. Azt mondták, vannak még ilyen elavúlt reaktorok, és hogy az újabbak sem tudják 100%-ig kizárni a bajt, csak csökkenteni. De még ez a "csökkentett" hatás is épp elég nagy lenne."
Kezdettől ismert volt, hogy a sugárszennyezés az egész Földet érinti. Hiszen épp emiatt derült ki egyáltalán. És a mérésekből, amit én magyarországon láttam az derült ki, hogy a szennyezés mértéke nem volt nagyobb, mint amit a korábbi légköri kísérleti robbantások okoztak. Persze a közvetlen környéktől eltekintve.
És hogy a katasztrófa méretét meghatározzuk, nem árt ismerni a nem nukleáris katasztrófákat is. Az egyik legnagyobb ilyen a Bhopali vegyiüzem balesete volt:
"A baleset bekövetkeztekor 8.000 ember rövid időn belül meghalt, napjainkig pedig további 20.000 ember halálát okozta a MIC gáz. Minimum 120.000 helybéli szenvedett maradandó károsodást."
Ehhez képes Chernobyl:
"26. A világ legnevesebb sugárzás-szakértőinek bevonásával az ENSZ részletes tanulmányt készített a csernobili katasztrófa egészségkárosító hatásairól, messze túlmenően az eredeti 31 halálos áldozat tragédiáján.
A vélhetően a baleset miatt pajzsmirigyrákban megbetegedett 1.800 személy közül szinte mindenkinek sikeres volt a kezelése.
Ezen túlmenően – több mint 15 év elteltével – nincs rá tudományos bizonyíték, hogy megnövekedett volna a rákos megbetegedések száma közel vagy távol Csernobiltól.
A reaktorbaleset lehetséges hosszú távú hatásaira vonatkozó elméleti prognózisok 3.000 rák okozta időskori halálesetet jósolnak. Ilyen mértékű növekedés túl kicsi ahhoz, hogy statisztikailag is meg lehessen erősíteni."
http://www.world-nuclear.org/word/hungarian.doc
Más megalapozott adatot nem találtam, de ha feltesszük, hogy a hivatalos adatnál 40x több az áldozat, akkor kerülünk csak a Bhopali katasztrófa közelébe. -
BiroAndras #155 "Ha az erőforrások szinte korlátlanok, akkor viszont azok mindenki számára, aki csak oda kijut, legyen az az USA, Oroszország, vagy éppen Kína, esetleg Brazilia, netán India.
A 60-70-es években gyak 2 ország volt aki képes lett volna egy űrgazdaságot lehetővé tevő technológia kifejlesztésére (ma talán 1,5). Nem tették, mert nyilvánvaló, hogy ha megvan a technológia, azt nem tellik sokba másoknak lemásolni (lásd atombomba)."
Akkor miért nem mennek azok az országok, akik nem érdekeltek az olajüzletben? Ha nem a költségek és a technikai nehézségek miatt nem fejlődik az űrkutatás, hanem csupán gazdasági érdekek miatt, akkor nem kell szuperhatalomnak lenni ahhoz, hogy valaki megpróbálja. Mit bohóckodik Kína pár Föld körüli repüléssel, miért nem mennek egyenesen a Marsra?
Ha meg az olajcégek befolyása olyan hatalmas, akkor a SpaceShip One mégis hogy repülhetett?
Egyébként szerintem az USA-nak nagyon nem érdeke az olajfüggőség. Rengeteg macerával és óriási költségekkel jár a közelkeleten, plussz még egy halom pénzbe kerül amikor ténylegesen megveszik az olajat. Egy olcsóbb energiaforrás óriási lendületet adhatna az USA gazdaságának. Persze a kormányt le lehet fizetni, de azért nem csak egyféle érdek létezik. Hasonlóan erős csoportok vannak ellentétes érdekekkel (pl. a hadseregek, légitársaságok, autógyárak, repülőgépgyárak, esetleg a szavazók ...).
Az meg megint csak hülyeség, hogy ha olcsó az energia, akkor nem lehet belőle meggazdagodni. Nézd meg az informatikát. Hihetetlen mértékben zuhan az erőforrások ára, mégis az ipar bevétele egyre csak növekszik. Az energiaiparban hasonló lenne a helyzet. Ha pár év alatt tizedére zuhannának az energiaárak, szerinted nem növekedne a fogyasztás legalább tízszeresére? Pl. ha a benzin ára csak felére esne, nem vennének az emberek inkább erősebb és gyorsabb, de nagyobb fogyasztású kocsikat? Ha olcsób lenne az áram, nem vennének több légkondit, nagyobb hűtőszekrényt, stb. ?
Jelenleg az USA-ban energia válság van. A rengeteg új technika (légkondi, számítógépek, ...) miatt a fogyasztás gyorsabban nő, mint ahogy az erőművek épülnek. Szerintem ebből az következik, hogy ha kvézi korlátlan, és olcsó energiaforrás létezne, megnőne annyival a fogyasztás, hogy az energiaipar nagyjainak ne kelljen csökkenteni az havi rendes repülőgép vásárlásaik számát.