514
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#72
Hmm... most néztem utána, hogy kicsit eltévedtem a számoknál. Tavaly az amerikai védelmi minisztérium több, mint 250 milliárdot költött 'fehér' beszerzésekre (kezdve az ágyneműtől a harcjárműveken át a repülőgép-hordozóig). -
Cat #71 illetve feladják a biztonságot és az emberi életet jóval könnyedebben kezelik, mert kénytelenek (vagy szebb szóval: motiváltak) -
#70
Tetszik vagy sem, de tökéletesen igazad van. A háború kétségkívűl a leghatásosabb katalizátora a fejlődésnek...
Talán azért, mert a győzelem érdekében a leglehetettlenebb megoldásokat is kipróbálják, hátha működik... -
#69
Az Otto-motor viszont bizonyította a működőképességét, már akkor. Az anti-gravitáció még nem bizonyított dolog. Ennyi csak a különbség.
Egyébként én sem azt mondtam, hogy nincs jövője az anti-gravitációnak, csak azt, hogy a jelenlegi tudásunkat és ismereteinket meghaladja. -
#68
Részben egyetértek. Viszont ott a másik oldal, hiszen sok olyan dologról 'álmodtak' a XIX.sz-ban, amely nem valósult meg ilyen vagy olyan okok miatt. Nekem ilyen téren a kedvenc vesszőparipám a perpetuum mobile, amelyet anno mint az őrült úgy kutattak, komoly tudósok foglalkoztak a megvalósításával, mégsem sikerült senkinek. -
#67
Ez valóban így lehet, de ha egy technológia bizonyította a működőképességét, és bevethető státuszba kerül, akkor 'szürke' programmá léptetik elő (elismerik a létezését, de alig adnak ki információt róla, pl. az F-117A az 1980-as évek végén).
Viszont éppen a 'lopakodó' technológia bizonyítja, hogy az újdonságoknak sok időbe tellik, amíg elterjednek, az első lopakodók az 1980-as években készültek el (F-117A, majd B-2A), de még mindig csak marginális mennyiségben képviseltetik magukat a légierőben, és például az F/A-22 'Raptor' is csak idén fog elvileg hadrendben állni, holott lassan 20 éve kezdték fejleszteni...
Ha valóban sikerült is eredményeket elérni az antigravitációval, kétlem, hogy 15-20 éven belül az eljut oda, hogy katonailag bevethető állapotba kerüljön... -
#66
Az amerikai költségvetés nem annyira átláthatattlan, mint amennyira sokan tartják, több szervezet is folyamatosan figyelemmel kiséri és elemzi (például a GAO). Ebből az derül ki, hogy a 'szürke' és 'fekete' programokra éves szinten cirka 5-15 milliárd $ megy el (függően mit tartunk oda tartozóan, pl. a B-2A bombázók kifejlesztése 'fekete' program volt, de a beszerzésük az elején már a 'szürke', majd később a 'fehér' részbe került), ehhez képest a 'fehér' fejlesztésekre és beszerzésekre 30-50 milliárd megy el. -
#65
Hát azért én a fejlődés lelassulásától a következő 100-200 évben nem tartanék. Főleg, ha marad is a jelenlegi társadalmi berendezkedés. Elég csak belegondolni, hogy milyen lehetőségek sejlenek fel a bio-, nano, információs-technológiából. -
#64
Hát bölcsebb mint a te megnyilvánulásod. :P -
Borg #63 Mi meg ultramodernnek képzeljük el a jövönket, ahol a kvantum-elmélet egészen új távlatokat nyit meg az új technológiák előtt.
Mi van ha ez a téves elmélet, ugyanúgy ahogy régen is tévesen ítélték meg a jövőt?
Lehet hogy a nagy kapitalizmusban, meg demokráciában annyira lelassul a fejlődés, hogy még jó 50-100 évig alig változik majd valamit a technológiai színvonalunk. Hacsak... ld. 2VH. -
Emmegki #62 Miért ne lehetne ezé a jövő? Könnyű rámondani mindenre hogy semmi se lesz belőle. Ha most az 1880-as években lennénk, itt kritizálná mindenki az Otto-motort hogy gyenge, rossz hatásfokú, sok benne a mozgó alkatrész, körülményesebb anyag a benzin mint a szén stb.
A lifter nem antigravitáció, de megérdemelne egy alapos kisérletezést. Lehet hogy nem közlekedésre használnánk, de hát biztos fel tudunk használni valahol 1-2 lebegő kondenzátort... -
bashar #61 Hidd el, olvastam sci-fi az 1920-as évekből. Szinte semmit sem találtak el a jövővel (nekünk már jelen)kapcsolatban. :(
Éppen ezért vagyok szkeptikus az antigravval kapcsolatban. Majdnam bztos vagyok benne, hogy rajtunk is ugyanígy fognak röhögni 82 év múlva, amikor visszanéznek a mi antigravos fantáziálásainkra.
Szerintem a jövő meghajtása olyasmi lesz, amit mi egyelőre el sem tudunk képzelni. -
Zsoldos #60 Na, picit sok maszlagot irtam. A lenyeg, hogy a multat es a jelent szemlelve rengeteget lehet megtudni a jovorol, mert a jovo is relativ. A mai ember mindig kulonlegesnek latja a sajat korat, amire mostantol az eddigiek nem ervenyesek.. Regen is mindenki ezt a hibat kovette el. -
Zsoldos #59 Ja, scifi mint a repulogep peldaul, vagy meg sorolhatnam.. A mostani tudasoddal nem tudod megitelni, mit hozhat a jovo. Peldat vehetsz a mult barmely idoszakabol. Olvasgass picit, mondjuk 19. szazadban milyennek kepzeltek el a jovot, eleg erdekes. Altalaban a jelen koruk fejlettseget nagyitottak fel, az akkori eszkozeik helyett kepzeltek el jobbat, de a ma letezo dolgokra a legvadabb almukban sem gondoltak volna. Vagy ha megis kitalaltak vmi extremet, azota mar reg megvalosult sokkal fejlettebb formaban. Mi mar ezen az antigravon fantazialgatunk egy ideje, meg ha erre nem is, sokkal sokkal 'scifibb' dolgokat lathatsz talan meg az eleted soran is :) Csak egy elrugaszkodott peldakent: most a meghajtas gondot okoz nekunk, azon megy a filo, milyen fejlettebb valtozatot hozhatunk letre, de lehet hogy kesobb nem is lesz szukseg urhajora, ki tudja.
Azt gondolom nem hiszed, hogy most tartunk a tudomanyunk csucsan, vagy egyaltalan kozel hozza. Ha pl 19. szazadban forumoznal, sztem korberohognenek, ha elkezdted volna meselni, hogy a jovoben az emberek repulo gepekkel utaznak, megkerulik vele a foldet, eljutnak a holdra, olyan fegyvereket fejlesztenek, amivel elpusztithatjak a fel foldet, robotkutyat csinalnak csak a hecc kedveert, stb. Errol az antigrav meghajtasrol beszelni ezekhez kepest zero :) -
Borg #58 Talán mert azoknak a tömeggyártása még mindig olcsóbb?:) -
p00h #57 mennyi okos ember... -
kukacos #56 Hát igen, igen, a Mikulás is lehet, hogy létezik, csak messze él... sajnos a galaxisok szerkezetéből úgy tűnik, hogy az alma a világegyetem elég távoli szegleteiben is lefelé esik a fáról. Persze lehet, hogy az Óperencián túl más a helyzet. Ha a tömegről feltesszük, hogy nem skalár, hanem tenzor, vajon mivel jutunk közelebb az antigravitációhoz? Akkor lenne valami haszna, ha a tömeg változtatható (és nem helyfüggő) anyagjellemző lenne. Vagy létezne valami "tömegtér" saját dinamikával és időfejlődéssel? Stockholm nem szalad sehova, tessék kidolgozni. -
morgo #55 vagyis ez most mire erv, hisz ha jol ertem az is oda van irva, hogy mas elmeletek miert nem jottek be.
OFF
meg szerencse, hogy csak ketszer idezted be a szoveget;)
ON -
#54
"Brans és Dicke már 1961-ben felvetette, hogy a gravitációs kölcsönhatás a téridő különböző pontjain eltérő lehet. Nem hittek az anyagi részecskék nyugalmi tömegének állandóságában, hiszen erre nincs is bizonyíték. Ezt a megkötést az Einsteini elmélet önkényesen, az idő definíciójával vezette be. Brans és Dicke a nyugalmi tömeg helyfüggését egy skaláris mezővel adták meg, amely egy új mozgásegyenlethez vezetett.
(d/ds)(mui) - 1/2mgjk,iujuk - m,i = 0
ahol
m=m0f(x)
Meg kell jegyezni, hogy ez a függvény különböző részecskék esetén nem feltétlenül azonos.
Brans és Dicke [7] ezt a helyfüggést a gravitációs állandóba kívánta integrálni, és csak egy - gyenge mező esetén használható - közelítést adtak. Ezzel a közelítéssel számolt bolygópályáknak a mért értékektől való eltérése nagyobb volt, mint az Einsteini, így az elmélet nem hódíthatta meg a világot.
Majd két évtizeddel később, 1977-ben Bekenstein [8] a részecske mozgásegyenletébe a tömeg helyfüggését skaláris függvény helyett egy dimenzió nélküli “tömeg tenzorral” írta le.
Sajnos ezen megközelítések minden esetben új ismeretlent vezettek be; a függvények meghatározására analitikus módszer nem áll rendelkezésre, tapasztalati meghatározásuk pedig a szükséges pontossággal még manapság sem lehetséges. -
#53
Az a baj, hogy túl sok a megválaszolatlan kérdés ebben a témában. Görcsösen kapaszkodunk a relativitás elméletbe, de biztos helyes ez igy? -
HUmanEmber41st #52 Összesküvés szemszögből lehetne azt mondani, hogy a nagy pénzek a titkos kutatásokra mennek el..A hivatalos jelentésekbe mindenki azt ír, amit akar. Főleg a katonai költségvetésről-kutatási tervekről..PL ti mindent elhisztek minden politikusnak?
Én abszolút nem tartom kizártnak, hogy valahol 1000 rel kutatják, sokkal nagyobb intenzitással.. -
#51
Bölcs, okos válasz...büszke lehetsz rá.... -
![[HUN]PAStheLoD](https://media.sg.hu/forum/avatars/10334754621140968716.jpg "[HUN]PAStheLoD")
#50
antigravitáció ? hm majd ha lehet kapni szóljatok :) -
dez #49 Ez igaz. Bár, náluk legalább erősebb lehet a motiváció, mint a jelenlegi elméleteken alapuló szkepticizmus uralta hozzáállás esetén az alapkutatásokat végzőknél. Mint ahogy a nagy elektronikai gyártóknál bizonyos elektromos anomáliák kihasználása/elkerülése. -
#48
Eric K. Shinseki tábornok mondta, aki a Stryker Brigade-ok megálmodója is volt (emiatt aztán vannak olyanok, akik egyenes az első fára felkötnék), és már nem az U.S. Army első embere (sokan fújtak rá, több okból). Mellesleg a Comanche programot törölték, és jelenleg nincs a hadseregnek valós új helikopterprogramja, egy pilóta nélküli harci helikopterprogram az első fázisban van, de ez hagyományos helikopter, rotorokkal. Ha olyan jól haladnak az anti-gravitációval, akkor miért áldoznak mégis milliárdokat a helikopter és a billenőrotoros szállítógépek fejlesztésére? -
#47
Tessék, találd fel. 
Mondani könnyű, csinálni nehéz... -
#46
De az ESA feladata lenne ennek kutatása? Van rá remény, hogy belátható időn belül sikerül elérni valamit? Ez volt itt a kérdés. A válasz az, hogy nem. Szvsz jogosan...
Az ESA költségvetése korlátozott, nyilván nem fognak olyasmire áldozni, ami lehet, hogy 200 év múlva lesz csak realitás... -
dez #45 Ehh, pont ezt nem láttam!? Melyik volt? -
#44
-
dez #43 Ja, és nem csak az amcsi, a legtöbb ország esetén így van ez. -
dez #42 Ez igazán konstruktív hozzászólás volt... Mellesleg az nem csak elmélet, hogy az amcsi nemzetvédelem bármikor ráteheti a kezét egy bejegyzésre váró találmányra, titkosíthatja, és megtilthatja a feltalálónak, hogy tovább foglalkozzon vele, beszéljen róla bárkinek, hogy volt ilyen találmány, és hogy megtörtént az egész. Évtizedekig nem mertek erről beszélni a kutatók, feltalálók. És ez alatt az idő alatt igen sok találmányt foglaltak így le. -
dez #41 Ja, bocsánat, az mégis benne van. Csak kicsit kapkodva "olvastam". -
dez #40 "Pedig itt az élő példa, még az sem hiszi el és nem bízik benne, aki a kutatással meg volt bízva.. Csak kijelenti, hogy ez nem ér semmit, aztán kész."
Rosszul értelmezted a szöveget. Az NASA-s kutató éppenhogy azzal nem ért egyet, hogy értelmetlen a kutatás.
-
dez #39 "Ez egy ördögi kör, a kísérleteket a jelenlegi tudásunk alapján tervezzük meg, vagy is ha tökéletesen csináljuk akkor végül is csak a meglevő ismereteinket fogjuk tudni megmagyarázni."
Bizony. Bár, még ilyenkor is előjöhetnek anomáliák, amikor utána meg kell próbálni elméleteileg is alátámasztani, magyarázni. De még jobb, ha eleve keressük az anomáliákat.
Érdekes, hogy pont ebben a cikkben nem említik, hogy már több ilyen anomáliát is megfigyeltek, pl. egy orosz kutató. Úgy tudom, épp az ő megfigyelései alapján kutattak/kutatnak a NASÁ-nál is és egy nagyobb repülőgép-gyártó is. -
dez #38 Az lehet, de akkor is sok szempontból sokkal fejlettebb dolog lenne. (A valószínű csendesség és tisztaság mellett egy mesterséges gravitáció úgy tud gyorsítani egy testet, hogy az "észre sem veszi", tehát nem lenne gond eddig elképzelhetetlen gyorsulásokat elérni.) -
#37
Ezt nem "megcsinálták", hanem gravitációs anomáliáról van szó.
http://index.hu/tech/tudomany/grav0605/ -
#36
Ez nem így van. Én láttam a discovery-n egy műsort az usa hadsereg modernizálásáról. Szó volt a comanche helikopterről is, ahol is megemlítette vmi Chinseki tábornok(a reformálás vezetője), hogy a comanche az utolsó helikopter amit az usa serege fejleszt, ugyanis jelentős jól haladó kutatások folynak az anti gravitációs technológiákat illetően. Tehát a jövőt már ebben látják. 
-
#35
na ugye :)))
nem kéne már valami komolyabb technologia??
csak toporgunk egyhelyben......
50 éve nem volt áttörés szinte semmilyen tudományágban..ez nonszensz.. -
#34
Rakétákat már a kínaiak is használtak, szal valójában a technológia, már vagy félezer éves, ha nem 1000!!!!!!!! -
#33
Igazábol arrol szolna a történet. hogy a rég elavult kémiai motorjainkat már rég le kellett volna cserélni fizikai motorokra!
Ion hajtás, atigraviton, fotonmotor, turboqvadrohidroakármi:)))))
teljesen mind1, de az röhej, hogy 40-es években feltalált teljesen elavult vacak, rakétamotorokkal vacakolunk.... ennyi.