"Hmm, ilyen alapon a relativitás-elmélet és a kvantummechanika is áltudomány, mert nem illeszkedik a Newton-i fizikába."
Tévedés! Mindkét elmélettel szemben már a legelső pillanattól kezdve kezdve, és azóta is követelmény, hogy összhangban legyen a klasszikus elméletekkel, sőt, határesetben kiadja azokat. (Ez az ún. korrespodencia-elv.) Csak olyan vonatkozásokban mondanak ezek az elméletek új és a korábbi elméleteknek ellentmondó dolgokat, amelyekről egyébként is lehetett tudni, hogy a korábbi elméletek nem érvényesek - csak azt nem lehetett tudni, hogy akkor mi az érvényes.
"És mi van, ha valaki - teljesen tudományos igényességgel - kidolgoz egy olyan modellt, teóriát, ami pl. megengedi az ilyesmit? Az talán áltudományos, csak mert még nem ellenőrízték még kísérletileg? "
Nem. De azon nyomban áltudományossá válik, ha bizonyítottként állítják be, amikor nem az. A bizonyítatlan tudományos elméleteket bizonyítatlan tudományos elméletként kell kezelni, vagyis nem lehet igazságként beépíteni a tudomány testébe, amíg nincsenek bizonyítva.
"Itt úgy tűnik, magadnak mondasz ellent. Ott van a mondatodban: "az adott kor"..."
Nincs semmiféle ellentmondás. A tudományosság mindig az adott kor tudománya szerinti tudományosságot jelenti. Pl. az, hogy a Nap kering a Föld körül, a középkorban tudományos volt (noha téves), aztán Kopernikusz és a többiek után az vált tudományossá, hogy a Föld kering a Nap körül. (Már innen is látszik, hogy a tudomány sem mindenható, és nem feltétlenül birtokosa az abszolút igazságnak. A tudomány csupán az eddigi legjobb módszer arra, hogy az ellenőrzött/ellenőrizhető igazságokat csokorba szedjük.)
**********
"Nem igazán népszerűek mostanában ezek a nukleáris erőművek sem. Tudod a politika, meg miegymás. A fél Földet meg csak nem fogják napelemekkel beburkolni, technikai probléma mellett a pénz is kérdéses."
Akik utána tudnak számolni, hogy az emberiség energiaigénye várhatóan hogyan alakul majd, pontosan tudják: pár száz éves távlatban csak a nukleáris energiára támaszkodhatunk. A napenergia is csak későbbi alternatívát jelenthet, ugyanis pusztán a megfelelő napelemek előállítása is horribilis energiát igényel. (Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a napenergia felhasználásával és a különböző energiatakarékos technológiákkal ne kellene már MOST kísérletezni.)
(Amúgy a majdani napelemeket szerintem nem a Földre, hanem a világűrbe fogják telepíteni, esetleg a Naphoz közelebb.)
"Szal, marha impozáns meg látványos lenne egy ilyen antianyag meghajtású fotonrakéta, de az én szememben kevésbé reális, mint a vákuumenergiás antigravitációs űrhajó. "
Ez aranyos (:-). Még egyszer leírom. Semmi sincs, ami alapján tudhatnák, hogy antigravitációs űrhajót akárcsak elvileg is csinálhatnánk. (Nem attól válik valami elvileg kivitelezhetővé, hogy van egy elmélet, amely szerint kivitelezhető, hanem attól, hogy az az elmélet bizonyított.)
A fotonrakéta elméleti alapjai bizonyítottak, és legfontosabb alkatrészeinek működése a gyakorlatban is ellenőrzött. Nagyjából hasonló helyzetben vagyunk vele kapcsolatban, minbt a 2. Világháború idején voltunk az atombombával, illetve atomreaktorral kapcsolatban.
*********
"Egyébként épp most hallottam, hogy kidolgoztak egy módszert, amivel a többszörösére növelhető a napelemek hatásfoka (és alig drágít a módszer rajtuk)."
Ez ebben a formában félrevezető. Tudni kell, hogy az űrkutatásban felhasznált napelemek hatásfoka 45 százalék körül van. Világos, hogy ezt semmiféle trükkel sem lehet mondjuk meg 3-szorozni. A többszörözés csak azokra az olcsó (gagyi) napelemekre vonatkozik, amelyek hatásfoka az előbbihez képest nevetségesen alacsony, csupán 1-3 százalék. (Egyébként a mi kutatóontézetünkben is folyik napelem gyártás/fejlesztés, talán a legkomolyabb Magyarországon.) Sajnos még sok munkába kerül majd elérni, hogy a valóban jó hatásfokú napelemek olcsók legyenek, vagy az olcsók jó hatásfokúak.