Az egyházak nem örülnek Hawking új univerzumának
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#444
"Ez így hülyeség. Semmi oka nincs annak, hogy az intézményrendszer ellenállást fejtsen ki, illetve dogmákat határozzon meg. A tudomány a valóságot kutatja, a tudósok abból élnek, hogy a kutatások, számítások szerint meghatározzák a legpontosabban a dolgok mûködését."
Az, hogy mi a tudomány célja, az egy definíció. A demokráciának is van definíciója, meg a kommunizmusnak is, a kapitalizmusról vagy a szabad piacról már nem is beszélve. És? Szerinted a szavak szótári definícióira bizonyítékként kellene tekintenünk akkor mikor az a kérdés hogy milyen a valóság? Nem. Ezért nem bizonyít semmit azt sem, amit te írsz.
Egyébként is, kicsoda, vagy micsoda az a tudomány, mely a valóságot kutatja? Hol van? Hol székel? Meg lehet nézni, lehet neki köszönni vagy gratulálni azért amit tett? Esetleg bokán rúgni, hogy ÉBRESZTÕ!? Nem lehet. A tudomány az egy definíció. Ami valóságban is létezik, az az intézményrendszer. Egy szervezõdés.
És minden szervezet elsõdleges céljának saját maga fenntartását tartja. Ezt én logikusabbnak tartom, mint olyasmit, hogy a szótár szerint a tudomány a valóságot kutatja.
Élni pedig mindenki abból él, hogy valami olyasmit tesz le az asztalra, amiért valaki más hajlandó fizetni. Ha a hazugságra van fizetõképes kereslet, akkor abból lesz kínálat is. (Ez NEM jelenti azt, hogy a tudósok mint hazugok, csak a dolgok jelenlegi állását vázolom fel neked.)
A tudóspalántákkal az a baj, hogy definíciókban gondolkodnak. Azt hiszik, hogy a valóság egy nagy képlet, vagy valami gigantikus tudományos modell, ahol minden úgy mûködik, mint a számítógépes szimulációikban.
"Azt mondod, hogy gyakorlatilag csak azért változott bármit is a tudományos álláspont 1-1 dologban, hogy úgy látszódjon, mintha nem lenne dogmatikus ... ezt én csak megerõsítetlen rágalomnak tudom tekinteni."
Szerintem meg az a rágalom, hogy én ezt állítottam. Mindössze annyit mondtam, hogy csak az ember hajlamos azokra az esetekre koncentrálni, mikor a tudomány épp jól végzi a dolgát, a tévedésekrõl meg próbálunk elfeledkezni.
"Az tény, hogy a tudomány nem hajlandó elismerni olyan áltudományos megközelítést, ami dogmatikusan tartja magát a már számtalan pontban megcáfolt, illetve nemcsakhogy nem szükségszerû de logikátlanabb sok esetben (mint pl. intelligens tervezés). Ettõl még nem a tudomány lesz dogmatikus."
Nekem fogalmam sincs, hogy mi a logika abban, amit írsz. Eszembe se jut olyasmi, hogy a tudomány attól lenne dogmatikus, mert elutasítja a dogmákat. Mert hogy ebben semmi logika nincs.
Az, hogy mi a tudomány célja, az egy definíció. A demokráciának is van definíciója, meg a kommunizmusnak is, a kapitalizmusról vagy a szabad piacról már nem is beszélve. És? Szerinted a szavak szótári definícióira bizonyítékként kellene tekintenünk akkor mikor az a kérdés hogy milyen a valóság? Nem. Ezért nem bizonyít semmit azt sem, amit te írsz.
Egyébként is, kicsoda, vagy micsoda az a tudomány, mely a valóságot kutatja? Hol van? Hol székel? Meg lehet nézni, lehet neki köszönni vagy gratulálni azért amit tett? Esetleg bokán rúgni, hogy ÉBRESZTÕ!? Nem lehet. A tudomány az egy definíció. Ami valóságban is létezik, az az intézményrendszer. Egy szervezõdés.
És minden szervezet elsõdleges céljának saját maga fenntartását tartja. Ezt én logikusabbnak tartom, mint olyasmit, hogy a szótár szerint a tudomány a valóságot kutatja.
Élni pedig mindenki abból él, hogy valami olyasmit tesz le az asztalra, amiért valaki más hajlandó fizetni. Ha a hazugságra van fizetõképes kereslet, akkor abból lesz kínálat is. (Ez NEM jelenti azt, hogy a tudósok mint hazugok, csak a dolgok jelenlegi állását vázolom fel neked.)
A tudóspalántákkal az a baj, hogy definíciókban gondolkodnak. Azt hiszik, hogy a valóság egy nagy képlet, vagy valami gigantikus tudományos modell, ahol minden úgy mûködik, mint a számítógépes szimulációikban.
"Azt mondod, hogy gyakorlatilag csak azért változott bármit is a tudományos álláspont 1-1 dologban, hogy úgy látszódjon, mintha nem lenne dogmatikus ... ezt én csak megerõsítetlen rágalomnak tudom tekinteni."
Szerintem meg az a rágalom, hogy én ezt állítottam. Mindössze annyit mondtam, hogy csak az ember hajlamos azokra az esetekre koncentrálni, mikor a tudomány épp jól végzi a dolgát, a tévedésekrõl meg próbálunk elfeledkezni.
"Az tény, hogy a tudomány nem hajlandó elismerni olyan áltudományos megközelítést, ami dogmatikusan tartja magát a már számtalan pontban megcáfolt, illetve nemcsakhogy nem szükségszerû de logikátlanabb sok esetben (mint pl. intelligens tervezés). Ettõl még nem a tudomány lesz dogmatikus."
Nekem fogalmam sincs, hogy mi a logika abban, amit írsz. Eszembe se jut olyasmi, hogy a tudomány attól lenne dogmatikus, mert elutasítja a dogmákat. Mert hogy ebben semmi logika nincs.
#443
Ez így hülyeség. Semmi oka nincs annak, hogy az intézményrendszer ellenállást fejtsen ki, illetve dogmákat határozzon meg. A tudomány a valóságot kutatja, a tudósok abból élnek, hogy a kutatások, számítások szerint meghatározzák a legpontosabban a dolgok mûködését. Azt mondod, hogy gyakorlatilag csak azért változott bármit is a tudományos álláspont 1-1 dologban, hogy úgy látszódjon, mintha nem lenne dogmatikus ... ezt én csak megerõsítetlen rágalomnak tudom tekinteni.
Az tény, hogy a tudomány nem hajlandó elismerni olyan áltudományos megközelítést, ami dogmatikusan tartja magát a már számtalan pontban megcáfolt, illetve nemcsakhogy nem szükségszerû de logikátlanabb sok esetben (mint pl. intelligens tervezés). Ettõl még nem a tudomány lesz dogmatikus.
Arról nem beszélve, hogy ezzel a gondolatmenettel akár bármit meg lehet kérdõjelezni, kezdve a relativitást, vagy legkorábbra visszamenõleg, hogy a tûz is csak egy szellemi vagy Isteni megjelenés erõ, csak a tudomány nem hajlandó elfogadni, mert az intézmény dogmái megakadályozzák.
Egy kicsit ellentmondásosnak is érzem az egyoldalúság mellett a hozzászólásaidat amúgy.
Az tény, hogy a tudomány nem hajlandó elismerni olyan áltudományos megközelítést, ami dogmatikusan tartja magát a már számtalan pontban megcáfolt, illetve nemcsakhogy nem szükségszerû de logikátlanabb sok esetben (mint pl. intelligens tervezés). Ettõl még nem a tudomány lesz dogmatikus.
Arról nem beszélve, hogy ezzel a gondolatmenettel akár bármit meg lehet kérdõjelezni, kezdve a relativitást, vagy legkorábbra visszamenõleg, hogy a tûz is csak egy szellemi vagy Isteni megjelenés erõ, csak a tudomány nem hajlandó elfogadni, mert az intézmény dogmái megakadályozzák.
Egy kicsit ellentmondásosnak is érzem az egyoldalúság mellett a hozzászólásaidat amúgy.
#442
Re:mark
Ez így van.
A tudósoknak is élni kell valamibõl, a könyviket ki kell adni, apanázst kapnak, társasági életet élnek stb.
Ritka az olyan szabadelvû nagy gondolkodó mint én, akit nem jegyeznek sehol, de sz.ik rá.
Ez így van.
A tudósoknak is élni kell valamibõl, a könyviket ki kell adni, apanázst kapnak, társasági életet élnek stb.
Ritka az olyan szabadelvû nagy gondolkodó mint én, akit nem jegyeznek sehol, de sz.ik rá.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#441
"Léteznek tudományos tények, és elméletek. Az elméletek nem dogmák, amik lehet megcáfolódhatnak."
Létezik az intézményrendszer is, mely ellenáll a változásnak, így ha valaki épp azt látja, hogy az intézményrendszer ellenállást fejt ki, akkor mondhatja azt, hogy az elméletek dogmatikusak (akkor éppen ott azzal az elmélettel kapcsolatban). Mert ugyanezt mondjuk az egyházra is, ha az egyes elméletekbõl nem enged. Csak mivel a tudomány esetén az egész folyamat rengeteg szálon fut, idõben elosztva, és mindig láthatjuk hogy bizonyos elméleteket azért meg lehet újítani, ezért hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy alapvetõen azért mégis csak egy intézményrendszerrel van dolgunk, mely bizony esetenként dogmákként kezel egyes elméleteket.
Létezik az intézményrendszer is, mely ellenáll a változásnak, így ha valaki épp azt látja, hogy az intézményrendszer ellenállást fejt ki, akkor mondhatja azt, hogy az elméletek dogmatikusak (akkor éppen ott azzal az elmélettel kapcsolatban). Mert ugyanezt mondjuk az egyházra is, ha az egyes elméletekbõl nem enged. Csak mivel a tudomány esetén az egész folyamat rengeteg szálon fut, idõben elosztva, és mindig láthatjuk hogy bizonyos elméleteket azért meg lehet újítani, ezért hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy alapvetõen azért mégis csak egy intézményrendszerrel van dolgunk, mely bizony esetenként dogmákként kezel egyes elméleteket.
#440
Egyetlen világ létezik, egyféle törvénnyel. Természetesen ez az egy lesz a hivatalos álláspont. Amíg élvezi a cáfolatlanság adta bizalmat.
De nem érted, hogy az "egyféle világ létezik, egyféle törvénnyel" és a között, hogy "egyféle tudományos elképzelés lesz a hivatalos álláspont", egy óriási szakadék tátong? Az egyiknek nincs feltétlen köze a másikhoz. Ezért nem látható be a felhozott érveid alapján az, hogy egyféle tudomány létezik. Hivatalos tudomány egyféle van, de az egyrészt folyamatosan változik, de ami lényegesebb, sok a vadhajtás.
A lényeg az, hogy a tudomány nem azért egységes, mert egyféle világ létezik (ami egyébként igaz), hanem azért, mert errõl az egyféle világról minden idõpillanatban egyféle elképzelést hagy jóvá, és majd népszerûsít, terjeszt az INTÉZMÉNYRENDSZER. Ahogy az egyház idejében az egyház is egyféle elképzelést népszerûsített és terjesztett, ma a tudomány teszi ugyanezt.
De nem lehet levezetni mindebbõl azt, hogy a terjesztett elképzelések a valóságon alapulnak. Azt se lehet levezetni, hogy nem azon alapulnak, de pont ez a lényeg, hogy arról vitatkozunk, hogy a valóság elé állított tükör, az most görbe-e vagy sem? Azaz hogy ugyanazt látjuk-e a tükörben (tudomány/vallás) mint amilyennek a valóságot látjuk?
De nem érted, hogy az "egyféle világ létezik, egyféle törvénnyel" és a között, hogy "egyféle tudományos elképzelés lesz a hivatalos álláspont", egy óriási szakadék tátong? Az egyiknek nincs feltétlen köze a másikhoz. Ezért nem látható be a felhozott érveid alapján az, hogy egyféle tudomány létezik. Hivatalos tudomány egyféle van, de az egyrészt folyamatosan változik, de ami lényegesebb, sok a vadhajtás.
A lényeg az, hogy a tudomány nem azért egységes, mert egyféle világ létezik (ami egyébként igaz), hanem azért, mert errõl az egyféle világról minden idõpillanatban egyféle elképzelést hagy jóvá, és majd népszerûsít, terjeszt az INTÉZMÉNYRENDSZER. Ahogy az egyház idejében az egyház is egyféle elképzelést népszerûsített és terjesztett, ma a tudomány teszi ugyanezt.
De nem lehet levezetni mindebbõl azt, hogy a terjesztett elképzelések a valóságon alapulnak. Azt se lehet levezetni, hogy nem azon alapulnak, de pont ez a lényeg, hogy arról vitatkozunk, hogy a valóság elé állított tükör, az most görbe-e vagy sem? Azaz hogy ugyanazt látjuk-e a tükörben (tudomány/vallás) mint amilyennek a valóságot látjuk?
#439
"A tapasztalat az, hogy a fizika önmagát bõvíti, és nem átírja. Ezért is szeretem: van benne egyfajta bizonyosság. Erõs alapként funkcionál. Talán a legerõsebb alap a világon."
Ide figyelj, szomszéd:
Szerintem meg a matematika a legerõsebb alap a világon.
De a keresztény egyház szerint a szeretet a legerõsebb.
A mûvészek szerint meg a szépség.
Mondjam tovább?
Ide figyelj, szomszéd:
Szerintem meg a matematika a legerõsebb alap a világon.
De a keresztény egyház szerint a szeretet a legerõsebb.
A mûvészek szerint meg a szépség.
Mondjam tovább?
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#438
"-Miért, és szerinted a tudomány sohasem változtatta meg az álláspontját konkrét kérdésekben?"
A tapasztalat az, hogy a fizika önmagát bõvíti, és nem átírja. Ezért is szeretem: van benne egyfajta bizonyosság. Erõs alapként funkcionál. Talán a legerõsebb alap a világon."
Ja folytonosság, mint a flogiszton elmélet ugye, az is érvényes csak kibõvült!?<#hehe>
"Ne máááár! Képszerkesztés!... Ha igaz lenne, akkor a csillagászati mennyiségû képbõl, amit a Hubble és a teleszkópok csináltak, több példát is lehetne erre hozni. De ezen sok képbõl a tudósok a "sokkal kifinomultabb eszközeikkel" mégis a tágulást hozták le. Ne akarjunk okosabbak lenni náluk! Legyünk kétkedõk, de az értelem határán belül! Ne akarjunk felfedezni a Spanyol Zoltánt!"
Nem akarlak megzavarni az emelkedett tudomány Dzsémzbondot megszégyenítõ csodakütyüjeit felhasználó módszereibe vetett hitedben, de azért a digitális képfeldolgozás, hamis színek alkalmazása, kontraszt növelés ilyenek azért olyan módszerek, amelyeket használnak és amelyek segítségével mutatják ki azokat a jelenségeket IS, amelyek szerinted léteznek.
Egy jobb cikk errõl a témáról, a végén van a lényeg -digitális képfeldolgozás - elárulom:)
"A tudósok dogmatikusságáról...
Az emberek gyakran hibáznak. A tudósok is emberek, és igen, õk is hibáznak. De mivel van sok-sok tudós, és van a tudomány egységes, az egy-egy hibát korrigálja a többi tudós. Így marad a fizika - ha nem is tökéletes - de hibátlan."
Ha nem tekintjük hibának a paraméterezést, állandók használatát ott ahol esetleg egy bonyolultabb, ismert állandókból levezethetõ képlet írja le adott "állandó" lokális értékét, ha elfogadjuk hogy a jósolt állapotok csak bizonyos korlátok között mutatnak elfogadható értéket, akkor tényleg tökéletes.
Ja meg ha leszámítjuk, hogy az emberek nem csak hibáznak, hanem rosszindulatúan, önös érdekbõl torzítják, elhallgatják az eredményeket - tehát csalnak, akkor tényleg az.
A Szovjetunió is tökéletes rendszer volt, csak mielõtt még a kijavíthatták volna a még fennálló apróbb hiányosságokat az egész összeomlott.
<#nyes>
A tapasztalat az, hogy a fizika önmagát bõvíti, és nem átírja. Ezért is szeretem: van benne egyfajta bizonyosság. Erõs alapként funkcionál. Talán a legerõsebb alap a világon."
Ja folytonosság, mint a flogiszton elmélet ugye, az is érvényes csak kibõvült!?<#hehe>
"Ne máááár! Képszerkesztés!... Ha igaz lenne, akkor a csillagászati mennyiségû képbõl, amit a Hubble és a teleszkópok csináltak, több példát is lehetne erre hozni. De ezen sok képbõl a tudósok a "sokkal kifinomultabb eszközeikkel" mégis a tágulást hozták le. Ne akarjunk okosabbak lenni náluk! Legyünk kétkedõk, de az értelem határán belül! Ne akarjunk felfedezni a Spanyol Zoltánt!"
Nem akarlak megzavarni az emelkedett tudomány Dzsémzbondot megszégyenítõ csodakütyüjeit felhasználó módszereibe vetett hitedben, de azért a digitális képfeldolgozás, hamis színek alkalmazása, kontraszt növelés ilyenek azért olyan módszerek, amelyeket használnak és amelyek segítségével mutatják ki azokat a jelenségeket IS, amelyek szerinted léteznek.
Egy jobb cikk errõl a témáról, a végén van a lényeg -digitális képfeldolgozás - elárulom:)
"A tudósok dogmatikusságáról...
Az emberek gyakran hibáznak. A tudósok is emberek, és igen, õk is hibáznak. De mivel van sok-sok tudós, és van a tudomány egységes, az egy-egy hibát korrigálja a többi tudós. Így marad a fizika - ha nem is tökéletes - de hibátlan."
Ha nem tekintjük hibának a paraméterezést, állandók használatát ott ahol esetleg egy bonyolultabb, ismert állandókból levezethetõ képlet írja le adott "állandó" lokális értékét, ha elfogadjuk hogy a jósolt állapotok csak bizonyos korlátok között mutatnak elfogadható értéket, akkor tényleg tökéletes.
Ja meg ha leszámítjuk, hogy az emberek nem csak hibáznak, hanem rosszindulatúan, önös érdekbõl torzítják, elhallgatják az eredményeket - tehát csalnak, akkor tényleg az.
A Szovjetunió is tökéletes rendszer volt, csak mielõtt még a kijavíthatták volna a még fennálló apróbb hiányosságokat az egész összeomlott.
<#nyes>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#437
Olyan cikket kerestem, ahol valamennyire leírják azt, hogy milyen ellenségesen álltak a felfedezõhöz a kor tudósai, és hány évbe került, amíg elfogadták. Ha jól tudom ott is azon múlott, hogy valamelyik akadémia vezetõje egyszerûen meghaljon, mert addig a tekintélye miatt nem mert senki a felfedezõ mellé állni. A legtöbb cikk ezt a néhány évtizedes küzdelmet simán elfelejti.
Csalások mindig is voltak és vannak, mostanában is volt 1-2 a tudomány területérõl, szal semmi nem változik igazából ezen a téren. Hogy változott-e azóta valami még is. Csak az, hogy egy-egy tudományos központ, egyetem még nagyobb hatalommal bír, még több ember tartozik alá, és óriási pénzek állnak mögötte. Csak nézzük meg Magyarországon is a rektorok fizuját. És ez egy nagyon kis pontja annak, ami manapság a tudományos intézményrendszerhez kapcsolódik. Szóval ha akkor egy kis hírnevet lehetett csalással szerezni, ma egzisztenciát és hatalmat.
"Amúgy meg, a nem tudósok (teólogusok, kreacionisták, stb.) miért szólhatnak bele a tudományba amihez kevésbé értenek, és akkor a tudósok miért nem a vallásba - amit õk jobban látnak KÍVÜLRÕL, megértve azok kialakulását, hogy miért nem értették korábban és ma azokat, stb.?"
Az a dúrva, hogy milyen kevés valóban megalapozott és jó modell van az evolúcióra. Változás van, ez tény, de hogy az pontosan hogy is zajlik az a mai napig titok. Evolúciós rendszer pl. a fajok változása átalakulása, de ilyen evolúciós rendszer a klíma, vagy a társadalom is. Ott is rengeteg reprodukciós körfolyamat van és sem a fajok változására, sem a társadalomra, a gazdaságra, sem a klímára nem vagyunk képes olyan modelleket alkotni, amelyek hosszútávú elõrejelzéseket tudnának számunkra biztosítani. Persze ebben benne van a kaotikus rendszerekre jellemzõ korlát is.
A legjobb könyv szerintem Csányi Vilmos evolúciós rendszerekrõl írott könyve. Szinte minden, az evolúciós rendszerekre jellemzõ tényezõt leír, de csak leír, mert ez alapján szerintem még nem lehet egy mûködõ matematikai modellt, algoritmust, vagy programot írni.
És amíg ez van, addig a kreacionisták teljes joggal kérdõjelezik meg az egész evolúciós paradigmát, ha a tudomány minden egyes elemére ugyan azokat az elveket vonatkoztatjuk és nem kivételezünk.
A végsõ kérdésekre, hogy mi a tudat, mi egy magasabb intelligens szempontból az értelme, célja/oka a világnak, mi az egyén mint intelligens fejlõdõ entitás helye ebben a nagyobb rendszerben a tudomány nem ad kielégítõ választ, vagy nem is foglalkozik tudományos módszerekkel vele. Ötletelni lehet az univerzumot átitató intelligenciáról, de olyan hivatalos projekt, ami a világegyetemben a jelenségek mögött megbúvó intelligenciára keres bizonyítékot legjobb tudomásom szerint nem létezik!
A tudomány szerint a világegyetem egésze tudat nélküli, a tudat, az információ, mint a környezetbõl szintetizált összetett mintázat, csak a Földön létezõ elszigetelt, lokális és a nagy egészt szemlélve jelentéktelen jelenség.
A csillagok pl nem generálnak információt, amit aztán más csillagok mûködésük során valahogy felhasználnak, legalább is a tudomány mai álláspontja szerint. A világegyetem egy vak, süket, érzéketlen nem is túl bonyolult tömeg a jelenlegi kép szerint. Ez a kép azonban minden értelmes, és az értelmet értéknek tekintõ emberben automatikus ellenérzést vált ki. Csak abban nem vált ki, aki valamilyen formában maga is nihilistává vált, tagadja saját, embertársai, a társadalom ilyen magasabb rendû képességeit, mert egyszerûen máshogy a személyiség nem tud koherens maradni.
Csalások mindig is voltak és vannak, mostanában is volt 1-2 a tudomány területérõl, szal semmi nem változik igazából ezen a téren. Hogy változott-e azóta valami még is. Csak az, hogy egy-egy tudományos központ, egyetem még nagyobb hatalommal bír, még több ember tartozik alá, és óriási pénzek állnak mögötte. Csak nézzük meg Magyarországon is a rektorok fizuját. És ez egy nagyon kis pontja annak, ami manapság a tudományos intézményrendszerhez kapcsolódik. Szóval ha akkor egy kis hírnevet lehetett csalással szerezni, ma egzisztenciát és hatalmat.
"Amúgy meg, a nem tudósok (teólogusok, kreacionisták, stb.) miért szólhatnak bele a tudományba amihez kevésbé értenek, és akkor a tudósok miért nem a vallásba - amit õk jobban látnak KÍVÜLRÕL, megértve azok kialakulását, hogy miért nem értették korábban és ma azokat, stb.?"
Az a dúrva, hogy milyen kevés valóban megalapozott és jó modell van az evolúcióra. Változás van, ez tény, de hogy az pontosan hogy is zajlik az a mai napig titok. Evolúciós rendszer pl. a fajok változása átalakulása, de ilyen evolúciós rendszer a klíma, vagy a társadalom is. Ott is rengeteg reprodukciós körfolyamat van és sem a fajok változására, sem a társadalomra, a gazdaságra, sem a klímára nem vagyunk képes olyan modelleket alkotni, amelyek hosszútávú elõrejelzéseket tudnának számunkra biztosítani. Persze ebben benne van a kaotikus rendszerekre jellemzõ korlát is.
A legjobb könyv szerintem Csányi Vilmos evolúciós rendszerekrõl írott könyve. Szinte minden, az evolúciós rendszerekre jellemzõ tényezõt leír, de csak leír, mert ez alapján szerintem még nem lehet egy mûködõ matematikai modellt, algoritmust, vagy programot írni.
És amíg ez van, addig a kreacionisták teljes joggal kérdõjelezik meg az egész evolúciós paradigmát, ha a tudomány minden egyes elemére ugyan azokat az elveket vonatkoztatjuk és nem kivételezünk.
A végsõ kérdésekre, hogy mi a tudat, mi egy magasabb intelligens szempontból az értelme, célja/oka a világnak, mi az egyén mint intelligens fejlõdõ entitás helye ebben a nagyobb rendszerben a tudomány nem ad kielégítõ választ, vagy nem is foglalkozik tudományos módszerekkel vele. Ötletelni lehet az univerzumot átitató intelligenciáról, de olyan hivatalos projekt, ami a világegyetemben a jelenségek mögött megbúvó intelligenciára keres bizonyítékot legjobb tudomásom szerint nem létezik!
A tudomány szerint a világegyetem egésze tudat nélküli, a tudat, az információ, mint a környezetbõl szintetizált összetett mintázat, csak a Földön létezõ elszigetelt, lokális és a nagy egészt szemlélve jelentéktelen jelenség.
A csillagok pl nem generálnak információt, amit aztán más csillagok mûködésük során valahogy felhasználnak, legalább is a tudomány mai álláspontja szerint. A világegyetem egy vak, süket, érzéketlen nem is túl bonyolult tömeg a jelenlegi kép szerint. Ez a kép azonban minden értelmes, és az értelmet értéknek tekintõ emberben automatikus ellenérzést vált ki. Csak abban nem vált ki, aki valamilyen formában maga is nihilistává vált, tagadja saját, embertársai, a társadalom ilyen magasabb rendû képességeit, mert egyszerûen máshogy a személyiség nem tud koherens maradni.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#436
"A tudomány nem ezért egységes, hanem azért, mert mindig csak egyféle verziót fogadnak el hivatalosan."
Egyetlen világ létezik, egyféle törvénnyel. Természetesen ez az egy lesz a hivatalos álláspont. Amíg élvezi a cáfolatlanság adta bizalmat.
"-Miért, és szerinted a tudomány sohasem változtatta meg az álláspontját konkrét kérdésekben?"
A tapasztalat az, hogy a fizika önmagát bõvíti, és nem átírja. Ezért is szeretem: van benne egyfajta bizonyosság. Erõs alapként funkcionál. Talán a legerõsebb alap a világon.
"Ez a megfigyelés alapjaiban támadja a vöröseltolódásról, kvazárokról alkotott uralkodó képet."
Ne máááár! Képszerkesztés! Emlékszünk még a marsi monolitra, ami egy piramishoz hasonlított, majd kiderült, hogy szikla, csak furák voltak a fényviszonyok. Aztán mellette láttak egy szfinx arcot, és arról is kiderült, hoyg nem arc, csak a fotóba lát az ember azt, amit hinni akar. Tintapacák, asszociációk. Találtak egy képet, amit módosítgattak, és véletlenül kijött nekik egy szép dolog. Ha igaz lenne, akkor a csillagászati mennyiségû képbõl, amit a Hubble és a teleszkópok csináltak, több példát is lehetne erre hozni. De ezen sok képbõl a tudósok a "sokkal kifinomultabb eszközeikkel" mégis a tágulást hozták le. Ne akarjunk okosabbak lenni náluk! Legyünk kétkedõk, de az értelem határán belül! Ne akarjunk felfedezni a Spanyol Zoltánt!
A tudósok dogmatikusságáról...
Az emberek gyakran hibáznak. A tudósok is emberek, és igen, õk is hibáznak. De mivel van sok-sok tudós, és van a tudomány egységes, az egy-egy hibát korrigálja a többi tudós. Így marad a fizika - ha nem is tökéletes - de hibátlan.
Egyetlen világ létezik, egyféle törvénnyel. Természetesen ez az egy lesz a hivatalos álláspont. Amíg élvezi a cáfolatlanság adta bizalmat.
"-Miért, és szerinted a tudomány sohasem változtatta meg az álláspontját konkrét kérdésekben?"
A tapasztalat az, hogy a fizika önmagát bõvíti, és nem átírja. Ezért is szeretem: van benne egyfajta bizonyosság. Erõs alapként funkcionál. Talán a legerõsebb alap a világon.
"Ez a megfigyelés alapjaiban támadja a vöröseltolódásról, kvazárokról alkotott uralkodó képet."
Ne máááár! Képszerkesztés! Emlékszünk még a marsi monolitra, ami egy piramishoz hasonlított, majd kiderült, hogy szikla, csak furák voltak a fényviszonyok. Aztán mellette láttak egy szfinx arcot, és arról is kiderült, hoyg nem arc, csak a fotóba lát az ember azt, amit hinni akar. Tintapacák, asszociációk. Találtak egy képet, amit módosítgattak, és véletlenül kijött nekik egy szép dolog. Ha igaz lenne, akkor a csillagászati mennyiségû képbõl, amit a Hubble és a teleszkópok csináltak, több példát is lehetne erre hozni. De ezen sok képbõl a tudósok a "sokkal kifinomultabb eszközeikkel" mégis a tágulást hozták le. Ne akarjunk okosabbak lenni náluk! Legyünk kétkedõk, de az értelem határán belül! Ne akarjunk felfedezni a Spanyol Zoltánt!
A tudósok dogmatikusságáról...
Az emberek gyakran hibáznak. A tudósok is emberek, és igen, õk is hibáznak. De mivel van sok-sok tudós, és van a tudomány egységes, az egy-egy hibát korrigálja a többi tudós. Így marad a fizika - ha nem is tökéletes - de hibátlan.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#434
Hogy ezt az Altamira barlangrajzokat mi célból linkelted be nem tudom, mindenesetre megdöbbentõ, hogy ilyen szar cikkeket tudnak írni.
Egyrészt, egyáltalán nem biztos, hogy egyszerûen csak a dogmatizmus volt az oka, hogy elutasították. Nyilvánvalóan nagyon sok csalás volt akkoriban, és nem tudta elég meggyõzõen állítani. Másrészt, a tudomány is változott a XIX. század óta nem kicsit. Léteznek tudományos tények, és elméletek. Az elméletek nem dogmák, amik lehet megcáfolódhatnak. De aki olyan dolgokat próbál megmagyarázni, amik már megkérdõjelezhetetlenek, vagyis azt nem tudja logikusan tudományosan megindokolni, nem fognak foglalkozni vele.
A cikkre visszatérve, a cikk kifelejti azt, hogy mibõl gondolják, hogy a barlangrajzok szertartási célokat szolgáltak. Egyrészt, a fal teli van "lyukakkal", amiket egyértelmûen akkori fegyverek okozhattak, másrészt pedig ismerjük számos bennszülött nép szokásait.
Olvasd el az elejét ennek:
Amúgy meg, a nem tudósok (teólogusok, kreacionisták, stb.) miért szólhatnak bele a tudományba amihez kevésbé értenek, és akkor a tudósok miért nem a vallásba - amit õk jobban látnak KÍVÜLRÕL, megértve azok kialakulását, hogy miért nem értették korábban és ma azokat, stb.? ^^
Egyrészt, egyáltalán nem biztos, hogy egyszerûen csak a dogmatizmus volt az oka, hogy elutasították. Nyilvánvalóan nagyon sok csalás volt akkoriban, és nem tudta elég meggyõzõen állítani. Másrészt, a tudomány is változott a XIX. század óta nem kicsit. Léteznek tudományos tények, és elméletek. Az elméletek nem dogmák, amik lehet megcáfolódhatnak. De aki olyan dolgokat próbál megmagyarázni, amik már megkérdõjelezhetetlenek, vagyis azt nem tudja logikusan tudományosan megindokolni, nem fognak foglalkozni vele.
A cikkre visszatérve, a cikk kifelejti azt, hogy mibõl gondolják, hogy a barlangrajzok szertartási célokat szolgáltak. Egyrészt, a fal teli van "lyukakkal", amiket egyértelmûen akkori fegyverek okozhattak, másrészt pedig ismerjük számos bennszülött nép szokásait.
Olvasd el az elejét ennek:
Amúgy meg, a nem tudósok (teólogusok, kreacionisták, stb.) miért szólhatnak bele a tudományba amihez kevésbé értenek, és akkor a tudósok miért nem a vallásba - amit õk jobban látnak KÍVÜLRÕL, megértve azok kialakulását, hogy miért nem értették korábban és ma azokat, stb.? ^^
#433
"A tudomány nem vaskalapos, dogmatista, sõt nem is materialista már (szerintem legalábbis a kvantummechanika nem igazán fér bele ebbe, bár nem tudom)."
A tudomány nem is, a tudósok annál inkább:
Altamira barlangrajzok
Belülrõl, közelrõl soha nem ítélhetõ meg pontosan a rendszer ridegsége. Kívülrõl nagyon jól látszik, ahogy egymással versengõ tudósok milyen szép látványosan "összezárnak", amint valaki kívülrõl, a hivatalosan elfogadott tudomány területén túlról érkezik, az elfogadott modelleket meghaladó elképzelésekkel.
A tudósok meg soxor olyan területekrõl tudnak nagy mellénnyel nyilatkozni, amirõl halványlila fingjuk sem lehet, mert hogy egyszerûen nem az õ területük, de ez sok tudóst nem zavar, szerencsére néhány normálisat igen és ki meri mondani, hogy ilyenekkel ne õt tessék zargatni, mert ahhoz nem ért.
Általában a Nóbel-díjjal sokuk megkapja a pápai-tévedhetetlenséget is, sokan már anélkül is birtokába kerülnek. Pl Teller, vagy Szentágothai.
<#nyes>
A tudomány nem is, a tudósok annál inkább:
Altamira barlangrajzok
Belülrõl, közelrõl soha nem ítélhetõ meg pontosan a rendszer ridegsége. Kívülrõl nagyon jól látszik, ahogy egymással versengõ tudósok milyen szép látványosan "összezárnak", amint valaki kívülrõl, a hivatalosan elfogadott tudomány területén túlról érkezik, az elfogadott modelleket meghaladó elképzelésekkel.
A tudósok meg soxor olyan területekrõl tudnak nagy mellénnyel nyilatkozni, amirõl halványlila fingjuk sem lehet, mert hogy egyszerûen nem az õ területük, de ez sok tudóst nem zavar, szerencsére néhány normálisat igen és ki meri mondani, hogy ilyenekkel ne õt tessék zargatni, mert ahhoz nem ért.
Általában a Nóbel-díjjal sokuk megkapja a pápai-tévedhetetlenséget is, sokan már anélkül is birtokába kerülnek. Pl Teller, vagy Szentágothai.
<#nyes>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#432
Én értettem hogy mirõl beszélsz. Nem muszáj mindig mindent megmagyarázni a másiknak. <#bohoc>
#431
A tudomány nem vaskalapos, dogmatista, sõt nem is materialista már (szerintem legalábbis a kvantummechanika nem igazán fér bele ebbe, bár nem tudom). A tudomány nem azt hazudta, hanem azt tartotta a legvalószínûbbnek az akkori leletek alapján, aztán ezt a genetika és más tudományok fejlõdésével, egyre több lelet elõkerítésével korrigálta azt, illetve szûkítette a lehetséges válaszok körét. Annyi tény, a tudomány már jóideje kizárja felsõbb értelem létezését (nem csak azért, mert az már nem "trendi", hanem a tények viszonylag pontos ismerete mellett semmi sem utal bármiféle intelligenciára). És nem csak azért nem logikus intelligenciát feltételezni, mert a természetben sem látjuk seholsem jelen, csak már többmilliárd év után (állandó szelekció hatására) kialakult szerv segítségével jön létre, hanem mert eleve az sem ad logikus magyarázatot, hogy az a mindenható valaki minek hoz létre ilyeneket, hogyan lenne képes bármire is, stb.. Teljesen abszurd ma már logikusnak tartani bármi ilyesmit.
Lehet, hogy vannak még tévedései a tudománynak, de ha tényleg a valóság érdekel, akkor jobban teszed ha elhiszed a tudósoknak - akik többnyire egész életüket felteszik, hogy megfejtség ezeket - a felfedezéseiket, számításaikat, és hogy valójában tényleg ezek a leglogikusabb válaszok.
Lehet, hogy vannak még tévedései a tudománynak, de ha tényleg a valóság érdekel, akkor jobban teszed ha elhiszed a tudósoknak - akik többnyire egész életüket felteszik, hogy megfejtség ezeket - a felfedezéseiket, számításaikat, és hogy valójában tényleg ezek a leglogikusabb válaszok.
#430
Én mondtam: "Én hol mondtam olyat, hogy magában a tudományban nem hiszek? Legfeljebb a TIÉDBEN nem. :D"
-Jó, elismerem SZÓ SZERINT valóban mondtam lejjebb ilyet, de aki érti, az e nélkül is érti, hogy mirõl van szó. Mert azt nyilván végsõ soron úgy értettem, hogy a VASKALAPOS, MATERIALISTA, DOGMATIKUS "tudománynak" nem hiszek el mindent.
Csak ugye egyesek szeretik kiforgatni a fogalmakat, kisajátítani maguknak az értelmezés jogát. :D
-Jó, elismerem SZÓ SZERINT valóban mondtam lejjebb ilyet, de aki érti, az e nélkül is érti, hogy mirõl van szó. Mert azt nyilván végsõ soron úgy értettem, hogy a VASKALAPOS, MATERIALISTA, DOGMATIKUS "tudománynak" nem hiszek el mindent.
Csak ugye egyesek szeretik kiforgatni a fogalmakat, kisajátítani maguknak az értelmezés jogát. :D
Bajtársak kitartás! - Jogos Önvédelem, youtube
#429
"Eltérõ vöröseltolódás, szoros kapcsolat
2003.07.228. Szuk Bendegúz L.
(Tas Walker: Clear picture, blurry story címû cikkének ötlete alapján. Megjelent: TJ 17(1) <1>) A Hubble Space Telescope (HST) 2002 februárjában 1,4 órás expozíciós idõvel készítette az alábbi képet. A képet a csillagászati "érzéki csalódás" példájaként hozták fel, és több neves csillagászati újságban is közzétették a kép értelmezését <2>. A képen a NGC 4319 nevû spirálgalaxist és tõle jobbra-fent a Markarian 205 nevû kvazárt láthatjuk.
A kvazárok rendkívüli galaxisok, a csillagászat nagy rejtélyei, ugyanis nagy a vöröseltolódásuk, ugyanakkor nagyon fényesek is. Miután felismerték a távoli galaxisok fényének vöröseltolódását (vagyis, ha a galaxisok fényét "felbontjuk" (spektrum), láthatjuk, hogy összetevõi kisebb-nagyobb mértékben eltolódnak a vörös fény irányába) az eredménynek értelmezést kellett adni. Ekkor született meg az Õsrobbanás elmélete. Ugyanis a vöröseltolódást a földi környezetben is jól ismert Doppler-hatásnak tulajdonították (a hullámforrás és a megfigyelõ relatív sebességének függvényében a hullám megfigyelõ által észlelt frekvenciája megváltozik - klasszikus példa a hangmagasság változása, amikor elhalad mellettünk egy szirénázó mentõautó). Mivel felismerték, hogy a távolabbi csillagoknak nagyobb a vöröseltolódása, ebbõl adódott, hogy minél távolabb van egy galaxis, annál nagyobb sebességgel távolodik tõlünk. A távolság/vöröseltolódás hányadost állandónak tekintik és egy konstanssal jellemzik, amely alkalmassá tesz minket galaxisok távolságának mérésére. Az így felállított kép pedig egy robbanáshoz hasonlít leginkább, innen az elmélet neve.
Tehát fontos látnunk, hogy a vöröseltolódás felismerése váltotta ki az Õsrobbanás hipotézisét. Azonban ma a hipotézis értelmezi az eredményeket, mivel a távolságmérés alapköve a vöröseltolódás mérése lett. Ezt láthatjuk e kép értelmezésében is. Ugyanis a vöröseltolódásuk alapján az NGC 4319 80 millió fényévre van tõlünk, míg a Mrk 205 1,1 milliárd fényévre. Az értelmezés szerint tehát mind térben mind idõben igen távol van a két galaxis egymástól. Csupán a mi helyzetünk miatt van, hogy egymás mellett látjuk õket.
A valóság azonban az, hogy a két galaxis nem véletlenül van egymás mellett! A neves csillagász Halton Arp már 1971-ben foglalkozott ezzel a galaxispárral, majd a 80-as években több cikket is megjelentetett. Jelentésében bemutatja, hogy a két objektum között valós kapcsolat van <3>. Késõbb Arp ezt több tanulmányban részletezte, utalva arra a tényre, hogy a vöröseltolódást nem csak a Doppler-hatás hozhatja létre, hanem számos más oka is van (pl. nagy gravitációs tér) <4>. 1983-ban Jack Sulentic különbözõ képkondicionálási mechanizmussal bemutatta a két galaxis összeköttetését <5>. Azonban a HST kép értelmezõit ez a tudománytörténeti háttér csöppet sem zavarta.
Arp több hasonló galaxis - kvazár párt és összeköttetésben lévõ, de eltérõ vöröseltolódású galaxishalmazt mutatott be, közöttük a híres Stephan quintetet. Ezekre a megfigyelésekre alapozta saját kvazár elméletét.
A vizsgálatokat akár mi magunk is elvégezhetjük a Microsoft Photo Editor nevû programmal is (Windows operációs rendszerek része). Nyissuk meg a fent letölthetõ részletes képet. Az Effects menüben kattintsunk a Negative... pontra, majd OK. Ez után a Posterize... hatást alkalmazzuk 4 bittes mélységgel. Az eredményen láthatjuk, hogy a két galaxis összeköttetésben van. A kép bal alsó sarkában láthatóbbá válik a spirálgalaxis külsõ karja is. A a Notepaper (Állítsuk be az Image balance paramétert 4-re) vagy a Watercolor hatás alkalmazásával is látható kapcsolatot fedezhetünk fel. Természetesen a csillagászok kezében ennél sokkal kifinomultabb eszközök is vannak.
Ez a megfigyelés alapjaiban támadja a vöröseltolódásról, kvazárokról alkotott uralkodó képet.
Végül egy tanulságos idézet Arptól:
"Természetesen, ha valaki figyelmen kívül hagy ellentmondásos megfigyeléseket, akkor kijelentheti, hogy "elegáns" vagy "erõteljes" elméletet alkotott. De ez nem tudomány."
http://www.freeweb.hu/teremtes/cikk/ngc-mkn2.html
Itt van egy részletesebb írás, képekkel, angolul:
http://www.electric-cosmos.org/arp.htm
2003.07.228. Szuk Bendegúz L.
(Tas Walker: Clear picture, blurry story címû cikkének ötlete alapján. Megjelent: TJ 17(1) <1>) A Hubble Space Telescope (HST) 2002 februárjában 1,4 órás expozíciós idõvel készítette az alábbi képet. A képet a csillagászati "érzéki csalódás" példájaként hozták fel, és több neves csillagászati újságban is közzétették a kép értelmezését <2>. A képen a NGC 4319 nevû spirálgalaxist és tõle jobbra-fent a Markarian 205 nevû kvazárt láthatjuk.
A kvazárok rendkívüli galaxisok, a csillagászat nagy rejtélyei, ugyanis nagy a vöröseltolódásuk, ugyanakkor nagyon fényesek is. Miután felismerték a távoli galaxisok fényének vöröseltolódását (vagyis, ha a galaxisok fényét "felbontjuk" (spektrum), láthatjuk, hogy összetevõi kisebb-nagyobb mértékben eltolódnak a vörös fény irányába) az eredménynek értelmezést kellett adni. Ekkor született meg az Õsrobbanás elmélete. Ugyanis a vöröseltolódást a földi környezetben is jól ismert Doppler-hatásnak tulajdonították (a hullámforrás és a megfigyelõ relatív sebességének függvényében a hullám megfigyelõ által észlelt frekvenciája megváltozik - klasszikus példa a hangmagasság változása, amikor elhalad mellettünk egy szirénázó mentõautó). Mivel felismerték, hogy a távolabbi csillagoknak nagyobb a vöröseltolódása, ebbõl adódott, hogy minél távolabb van egy galaxis, annál nagyobb sebességgel távolodik tõlünk. A távolság/vöröseltolódás hányadost állandónak tekintik és egy konstanssal jellemzik, amely alkalmassá tesz minket galaxisok távolságának mérésére. Az így felállított kép pedig egy robbanáshoz hasonlít leginkább, innen az elmélet neve.
Tehát fontos látnunk, hogy a vöröseltolódás felismerése váltotta ki az Õsrobbanás hipotézisét. Azonban ma a hipotézis értelmezi az eredményeket, mivel a távolságmérés alapköve a vöröseltolódás mérése lett. Ezt láthatjuk e kép értelmezésében is. Ugyanis a vöröseltolódásuk alapján az NGC 4319 80 millió fényévre van tõlünk, míg a Mrk 205 1,1 milliárd fényévre. Az értelmezés szerint tehát mind térben mind idõben igen távol van a két galaxis egymástól. Csupán a mi helyzetünk miatt van, hogy egymás mellett látjuk õket.
A valóság azonban az, hogy a két galaxis nem véletlenül van egymás mellett! A neves csillagász Halton Arp már 1971-ben foglalkozott ezzel a galaxispárral, majd a 80-as években több cikket is megjelentetett. Jelentésében bemutatja, hogy a két objektum között valós kapcsolat van <3>. Késõbb Arp ezt több tanulmányban részletezte, utalva arra a tényre, hogy a vöröseltolódást nem csak a Doppler-hatás hozhatja létre, hanem számos más oka is van (pl. nagy gravitációs tér) <4>. 1983-ban Jack Sulentic különbözõ képkondicionálási mechanizmussal bemutatta a két galaxis összeköttetését <5>. Azonban a HST kép értelmezõit ez a tudománytörténeti háttér csöppet sem zavarta.
Arp több hasonló galaxis - kvazár párt és összeköttetésben lévõ, de eltérõ vöröseltolódású galaxishalmazt mutatott be, közöttük a híres Stephan quintetet. Ezekre a megfigyelésekre alapozta saját kvazár elméletét.
A vizsgálatokat akár mi magunk is elvégezhetjük a Microsoft Photo Editor nevû programmal is (Windows operációs rendszerek része). Nyissuk meg a fent letölthetõ részletes képet. Az Effects menüben kattintsunk a Negative... pontra, majd OK. Ez után a Posterize... hatást alkalmazzuk 4 bittes mélységgel. Az eredményen láthatjuk, hogy a két galaxis összeköttetésben van. A kép bal alsó sarkában láthatóbbá válik a spirálgalaxis külsõ karja is. A a Notepaper (Állítsuk be az Image balance paramétert 4-re) vagy a Watercolor hatás alkalmazásával is látható kapcsolatot fedezhetünk fel. Természetesen a csillagászok kezében ennél sokkal kifinomultabb eszközök is vannak.
Ez a megfigyelés alapjaiban támadja a vöröseltolódásról, kvazárokról alkotott uralkodó képet.
Végül egy tanulságos idézet Arptól:
"Természetesen, ha valaki figyelmen kívül hagy ellentmondásos megfigyeléseket, akkor kijelentheti, hogy "elegáns" vagy "erõteljes" elméletet alkotott. De ez nem tudomány."
http://www.freeweb.hu/teremtes/cikk/ngc-mkn2.html
Itt van egy részletesebb írás, képekkel, angolul:
http://www.electric-cosmos.org/arp.htm
Bajtársak kitartás! - Jogos Önvédelem, youtube
#428
"A tudomány egységes, mert csak egyféle világ létezik. Nincs olyan, hogy én tudományom és te tudományod. :)"
A tudomány nem ezért egységes, hanem azért, mert mindig csak egyféle verziót fogadnak el hivatalosan. Nem a valósághoz való viszony a lényeg, hanem a konszenzus.
A tudomány nem ezért egységes, hanem azért, mert mindig csak egyféle verziót fogadnak el hivatalosan. Nem a valósághoz való viszony a lényeg, hanem a konszenzus.
#427
Na jó, persze gerinces mindkettõ, de úgy értettem, hogy végsõ soron már a kambriumban a különbözõ törzsek együtt léteztek.
Bajtársak kitartás! - Jogos Önvédelem, youtube
#426
Az õsrobbanást végsõ soron nem tudom teljesen 100%-ig kizárni. De van vagy 25 érv ellene.
Hány éven keresztül hazudták azt, hány éven keresztül etettek minket azzal a sületlenséggel, hogy az ember csak az utóbbi pártízezer évben jelent meg?!!!Hogy volt a közös õs a majommal meg ilyeneket...
De ha a különbözõ törzsek, a dinoszauruszok és az emberek tényleg egymás mellett léteztek, akkor ez azt jelenti, hogy a törzsfejlõdés elméletébõl egész egyszerûen SEMMI NEM IGAZ!!! Még akkor is, hogyha ezt nem tudja felfogni az, akit évtizedeken keresztül erre kondícionáltak...
Hány éven keresztül hazudták azt, hány éven keresztül etettek minket azzal a sületlenséggel, hogy az ember csak az utóbbi pártízezer évben jelent meg?!!!Hogy volt a közös õs a majommal meg ilyeneket...
De ha a különbözõ törzsek, a dinoszauruszok és az emberek tényleg egymás mellett léteztek, akkor ez azt jelenti, hogy a törzsfejlõdés elméletébõl egész egyszerûen SEMMI NEM IGAZ!!! Még akkor is, hogyha ezt nem tudja felfogni az, akit évtizedeken keresztül erre kondícionáltak...
Bajtársak kitartás! - Jogos Önvédelem, youtube
#425
"A tudomány egységes, mert csak egyféle világ létezik. Nincs olyan, hogy én tudományom és te tudományod."
-Miért, és szerinted a tudomány sohasem változtatta meg az álláspontját konkrét kérdésekben? Mert ebbõl ez következik.
-Miért, és szerinted a tudomány sohasem változtatta meg az álláspontját konkrét kérdésekben? Mert ebbõl ez következik.
Bajtársak kitartás! - Jogos Önvédelem, youtube
#424
A tudomány egységes, mert csak egyféle világ létezik. Nincs olyan, hogy én tudományom és te tudományod. :)
És azért kérdeztem meg a másikat, mert a közgazdaság-tudomány, illetve a humán tudományok kevésbé letisztultak, mint a természettudományok, így egymásnak ellentétes nézetek és állítások is keringenek a köztudatban. Ha létezne egy ultimate gazdaság, mindenki azt használná, nem? :) A könyvek megvásárlásától pedig tartózkodok, ilyen téren rengeteg áltudományos olvasmány van, lényegében elvesztettem a bizalmamat azon gazdasággal vagy politikával foglalkozó könyvekkel, filmekkel, melyek nem épültek be a közgazdasági felsõoktatási tanulmányokba. Csak óvatosságra és kétkedésre ösztökéllek a hasonló írásokkal kapcsolatban. :)
És azért kérdeztem meg a másikat, mert a közgazdaság-tudomány, illetve a humán tudományok kevésbé letisztultak, mint a természettudományok, így egymásnak ellentétes nézetek és állítások is keringenek a köztudatban. Ha létezne egy ultimate gazdaság, mindenki azt használná, nem? :) A könyvek megvásárlásától pedig tartózkodok, ilyen téren rengeteg áltudományos olvasmány van, lényegében elvesztettem a bizalmamat azon gazdasággal vagy politikával foglalkozó könyvekkel, filmekkel, melyek nem épültek be a közgazdasági felsõoktatási tanulmányokba. Csak óvatosságra és kétkedésre ösztökéllek a hasonló írásokkal kapcsolatban. :)
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#423
"És egy kérdésem lenne: miért van az, hogy a tudományban nem hiszel, de Postában és Drábikban igen? Szerintem a kettõ külön szinten van."
-Valószínûleg talán azért, mert az amit e két ember mond, az többnyire egybevág azzal, amit megtapasztalok... Sok dologban igazuk van szerintem, még ha nem is mindenben.
Én hol mondtam olyat, hogy magában a tudományban nem hiszek? Legfeljebb a TIÉDBEN nem. :D
-Valószínûleg talán azért, mert az amit e két ember mond, az többnyire egybevág azzal, amit megtapasztalok... Sok dologban igazuk van szerintem, még ha nem is mindenben.
Én hol mondtam olyat, hogy magában a tudományban nem hiszek? Legfeljebb a TIÉDBEN nem. :D
Bajtársak kitartás! - Jogos Önvédelem, youtube
#422
"De a Törvény feltételez (véleményem szerint) valamilyen inteligaenciát vagy akármit amitõl törvény a törvény."
Nem szükségképpen. El tudnék képzelni más törvényszerûségeket. Hogy most véletlenül ilyen törvények között jött létre az ember... Érted, amit mondani szeretnék?
Meggondolható, ha a legalapvetõbb természeti állandókat minimálisan megváltotatom, teljesen más univerzum jön létre. Ugyanígy az axiomákat is átírhatom, és még furább. Az is lehet, hogy még élet is kialakulna, de biztosan nem a jelenlegi élet, mert ennek az életnek nagyon ilyen fizikai állandók kellettek. Az külön szép, hogy egyszerûek ezek a törvények, sõt, szimmetrikusak némely esetben. De akkor miért nem teljesen szimmetrikusak? Miért nincs mágneses monopólus, ha van elektomos monopólus? Nem kell szükségszerûen ilyennek lenni, és nem kell szükségszerûen intelligenciát feltételezni mögötte.
Nem szükségképpen. El tudnék képzelni más törvényszerûségeket. Hogy most véletlenül ilyen törvények között jött létre az ember... Érted, amit mondani szeretnék?
Meggondolható, ha a legalapvetõbb természeti állandókat minimálisan megváltotatom, teljesen más univerzum jön létre. Ugyanígy az axiomákat is átírhatom, és még furább. Az is lehet, hogy még élet is kialakulna, de biztosan nem a jelenlegi élet, mert ennek az életnek nagyon ilyen fizikai állandók kellettek. Az külön szép, hogy egyszerûek ezek a törvények, sõt, szimmetrikusak némely esetben. De akkor miért nem teljesen szimmetrikusak? Miért nincs mágneses monopólus, ha van elektomos monopólus? Nem kell szükségszerûen ilyennek lenni, és nem kell szükségszerûen intelligenciát feltételezni mögötte.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#421
"Szóval az õsrobbanást én megkérdõjelezném, ez számomra nincs kellõképpen bizonyítva, számomra ellentmondásosak a bizonyítékok.
Hogy az ember a majomtól származna, konkrétan ezt a részt sem fogadom el, mert már meggyõzõdtem róla, hogy nagyon húzósnak tûnõ bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a mai emberforma az már nagyon nagy valószínûséggel (99%!!!) százmillió(!!!) évvel ezelõtt is létezett... "
Az õsrobbanás bizonyítékai között szerepel a kozmikus háttérsugárzás, melyet a COBE 2006-ban muattott ki. És igen, a Neandervölgyi emberfaj 130 millió évig élt többek között. De az is tény, ha összehasonlítjuk az ember DNS-ét egy csimpánzéval, a több tízmillió génbõl mindössze 18 tér el. Többek között a hüevlyjukk erõsségével kapcsolatos, és a rágóizom csökkenésével kapcsolatos, mely lehetõvé tette a koponya folyamatos növekedését, az erõs hüvelykujj pedig a kézügyeség fejlõdésével az agyunk méretét növelte meg.
És egy kérdésem lenne: miért van az, hogy a tudományban nem hiszel, de Postában és Drábikban igen? Szerintem a kettõ külön szinten van.
Hogy az ember a majomtól származna, konkrétan ezt a részt sem fogadom el, mert már meggyõzõdtem róla, hogy nagyon húzósnak tûnõ bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a mai emberforma az már nagyon nagy valószínûséggel (99%!!!) százmillió(!!!) évvel ezelõtt is létezett... "
Az õsrobbanás bizonyítékai között szerepel a kozmikus háttérsugárzás, melyet a COBE 2006-ban muattott ki. És igen, a Neandervölgyi emberfaj 130 millió évig élt többek között. De az is tény, ha összehasonlítjuk az ember DNS-ét egy csimpánzéval, a több tízmillió génbõl mindössze 18 tér el. Többek között a hüevlyjukk erõsségével kapcsolatos, és a rágóizom csökkenésével kapcsolatos, mely lehetõvé tette a koponya folyamatos növekedését, az erõs hüvelykujj pedig a kézügyeség fejlõdésével az agyunk méretét növelte meg.
És egy kérdésem lenne: miért van az, hogy a tudományban nem hiszel, de Postában és Drábikban igen? Szerintem a kettõ külön szinten van.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#420
Kedves Reziel. Sajnos különbözõ fogalomrendszert használunk, így - bár szerintem lenne rá igény - nem lennénk képesek hatékony módon kommunikálni. És bár sejtem, hogy lenne néhány hozzáfûzni valóm, nagyban megnehezíti az eltérõ foglomrendszer.
"miért függetleníti bárki az energiát, információt, anyagot, az általunk látható és különféle tudományos- avagy hit alapú keletkezés elméletek szerint származtatott univerzumot, annak tartalmát Istentõl."
Miért kerül egy szintre az információ és az anyag/energia?
"A mindenség nem karcsúsítható, szegmentálható és elemezhetõ teljes lényegében csak akkor ha elfogadjuk élõ természetû, végtelen lehetõséggel, formával bíró igazán egyetemes voltát."
Miért? Erre kíváncsi lennék.
"A sztenderd fizikai elméletek az általunk látható világegyetem keletkezésére vonatkozóan nem adnak választ a rendkívül magas szingularitás elõtti állapotokra sem ."
Mi az a sztenderd fizika? (Általános fizika?) Mi az a rendkívül magas szingularitáls?
"Azok már szuper spekulatív elméletek, amelyek csak mintázatukban hordozzák a tudományos módszereket."
Szerencsére ez nem így van, a kozmológia egzakt tudomány, és az általános relativitás-elméletbõl levezethetõ. Csak mivel még friss ágazat, a köztudat nem alkot róla kellõen pontos képet. Javaslom interneten utánanézni Dr. Dávid Gyula videóinak, õ az ELTE professzora, és közérthetõen képes elmagyarázni ilyen dolgokat.
"Éppen ezért helyesebb és kényelmesebb is azt gondolnunk, hogy az amit látunk, mûszerrel érzékelünk, csak véges rész. Mindaz mit képzelünk, gondolunk és fõleg hiszünk, közelebb visz az egészhez."
Arra nem gondolsz, mivel a hit kontrollálatlan, ha rossz dolgot hiszünk, az távolabb vihet a valóságtól, ezért van kényelmes pozícióban a materialista nézet, hogy nem hisz semmit, azt foagdja el,a mi van. Így nem tud olyan dolgot hinni, ami messzebb visz a valóságtól, így biztosak lehetünk, mivel pozitivista, és a világot megismerni akarja, hogy csak közeledni fog a valósághoz, és nem távolodhat!
Hitbõl annyi ember annyifélét hisz, és legfeljebb csak egy embernek lehet igaza. Így nem tûnik heéyénvalónak az állításod, hogy a hit közelebb visz a valósághoz.
"Az emberi tudat piciny mintázata az egyetemes hajtóerõ és õslényeg szerkezetének."
Örülnék, ha ezt kifejtenéd, mert nem nem tudom értelmezni a monadtot: mi a tudat mintázata, és mi az õslényeg?
"Mi hajt minket elõre?"
A létfenntartás, a fajfenntartás. Az entitások közötti verseny. A kényelem. És az emberi irracionális hülyeség.
"A másik érdekes és általam hiányolt részlet az a tény, hogy az anyag általunk ismert formája nem létezik."
Hogy lehet tény valami, ami általunk nem ismert?
"A rendszertelenség, a káosz is a rend része és fordítva."
Ezt sem értem.
"Minden eddig ismert szubatomi részecske és azok alkotói is csupán gondolatok termékei. Az alapgondolaté, amely nem különbözik a -készítek magamnak egy jó kis kávét vagy megmászom a Himaláját- gondolatától. Ha van köztetek modern kvantum fizikával foglalkozó kutató vagy diák, ezt nagyjából igazolni is tudja elméleti, gyakorlati példákkal egyaránt."
Én tanultam kevés kvantumfizikát, de ott maximum a véletlenszerûség kap szerepet, és nem tanultunk gondolatokról. És nem tudom elméleti, gyakorlati példákkal igazolni.
"egy fontos közlendõm volt csupán, nem lehet szétbontani, leválasztani semmit a nagy elvrõl mert maga a szegmentálási szándék és bármilyen érvelés is annak részét képezi, saját törvényeinek következménye!"
Mi az a nagy elv? A szegmentálás itt analizálást jelent? És igen, a világ tulajdonsága a törvény, és a törvény hozott létre, és most mi vagyunk a megfigyelõk, de ez törvényszerû, mert ha nem hoz létre a törvény megfigyelõt, az sohasem kezdi el kutatni õt. Vagyis létezne akkor is világ, ha nem lenne ember, csak az ember nem tudná azt a világot megismerni.
" a belsõ és külsõ közvetlen világunkat össze rezonáltassuk az õt befogadó és teremtõ lényeggel, azaz önmagával."
Szerintem a rezonanciáról eltérõ fogalmunk van, én használom egy tudományos megfelelõjében, a te megfogalmazásod pedig némileg áltudományos csengéssel hat.
"A motor pedig a szeretet vágy és a szeretni tudás érzése, energiája."
Az energia szintén ilyen. Az érzések, érzlmek pedig bio-kémia. Az agy játéka, mert az tanulta meg, hogy kell a fejlõdéshez.
"miért függetleníti bárki az energiát, információt, anyagot, az általunk látható és különféle tudományos- avagy hit alapú keletkezés elméletek szerint származtatott univerzumot, annak tartalmát Istentõl."
Miért kerül egy szintre az információ és az anyag/energia?
"A mindenség nem karcsúsítható, szegmentálható és elemezhetõ teljes lényegében csak akkor ha elfogadjuk élõ természetû, végtelen lehetõséggel, formával bíró igazán egyetemes voltát."
Miért? Erre kíváncsi lennék.
"A sztenderd fizikai elméletek az általunk látható világegyetem keletkezésére vonatkozóan nem adnak választ a rendkívül magas szingularitás elõtti állapotokra sem ."
Mi az a sztenderd fizika? (Általános fizika?) Mi az a rendkívül magas szingularitáls?
"Azok már szuper spekulatív elméletek, amelyek csak mintázatukban hordozzák a tudományos módszereket."
Szerencsére ez nem így van, a kozmológia egzakt tudomány, és az általános relativitás-elméletbõl levezethetõ. Csak mivel még friss ágazat, a köztudat nem alkot róla kellõen pontos képet. Javaslom interneten utánanézni Dr. Dávid Gyula videóinak, õ az ELTE professzora, és közérthetõen képes elmagyarázni ilyen dolgokat.
"Éppen ezért helyesebb és kényelmesebb is azt gondolnunk, hogy az amit látunk, mûszerrel érzékelünk, csak véges rész. Mindaz mit képzelünk, gondolunk és fõleg hiszünk, közelebb visz az egészhez."
Arra nem gondolsz, mivel a hit kontrollálatlan, ha rossz dolgot hiszünk, az távolabb vihet a valóságtól, ezért van kényelmes pozícióban a materialista nézet, hogy nem hisz semmit, azt foagdja el,a mi van. Így nem tud olyan dolgot hinni, ami messzebb visz a valóságtól, így biztosak lehetünk, mivel pozitivista, és a világot megismerni akarja, hogy csak közeledni fog a valósághoz, és nem távolodhat!
Hitbõl annyi ember annyifélét hisz, és legfeljebb csak egy embernek lehet igaza. Így nem tûnik heéyénvalónak az állításod, hogy a hit közelebb visz a valósághoz.
"Az emberi tudat piciny mintázata az egyetemes hajtóerõ és õslényeg szerkezetének."
Örülnék, ha ezt kifejtenéd, mert nem nem tudom értelmezni a monadtot: mi a tudat mintázata, és mi az õslényeg?
"Mi hajt minket elõre?"
A létfenntartás, a fajfenntartás. Az entitások közötti verseny. A kényelem. És az emberi irracionális hülyeség.
"A másik érdekes és általam hiányolt részlet az a tény, hogy az anyag általunk ismert formája nem létezik."
Hogy lehet tény valami, ami általunk nem ismert?
"A rendszertelenség, a káosz is a rend része és fordítva."
Ezt sem értem.
"Minden eddig ismert szubatomi részecske és azok alkotói is csupán gondolatok termékei. Az alapgondolaté, amely nem különbözik a -készítek magamnak egy jó kis kávét vagy megmászom a Himaláját- gondolatától. Ha van köztetek modern kvantum fizikával foglalkozó kutató vagy diák, ezt nagyjából igazolni is tudja elméleti, gyakorlati példákkal egyaránt."
Én tanultam kevés kvantumfizikát, de ott maximum a véletlenszerûség kap szerepet, és nem tanultunk gondolatokról. És nem tudom elméleti, gyakorlati példákkal igazolni.
"egy fontos közlendõm volt csupán, nem lehet szétbontani, leválasztani semmit a nagy elvrõl mert maga a szegmentálási szándék és bármilyen érvelés is annak részét képezi, saját törvényeinek következménye!"
Mi az a nagy elv? A szegmentálás itt analizálást jelent? És igen, a világ tulajdonsága a törvény, és a törvény hozott létre, és most mi vagyunk a megfigyelõk, de ez törvényszerû, mert ha nem hoz létre a törvény megfigyelõt, az sohasem kezdi el kutatni õt. Vagyis létezne akkor is világ, ha nem lenne ember, csak az ember nem tudná azt a világot megismerni.
" a belsõ és külsõ közvetlen világunkat össze rezonáltassuk az õt befogadó és teremtõ lényeggel, azaz önmagával."
Szerintem a rezonanciáról eltérõ fogalmunk van, én használom egy tudományos megfelelõjében, a te megfogalmazásod pedig némileg áltudományos csengéssel hat.
"A motor pedig a szeretet vágy és a szeretni tudás érzése, energiája."
Az energia szintén ilyen. Az érzések, érzlmek pedig bio-kémia. Az agy játéka, mert az tanulta meg, hogy kell a fejlõdéshez.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#419
"De szerintem errõl még nagyon sokat fogunk vitázni, örök téma marad."
Ugyanis ehhez egy bonyolult megértés szükséges, ami nem biztos, hogy természettudományos képzéseken kívül máshol is megkaphatók.
Ugyanis ehhez egy bonyolult megértés szükséges, ami nem biztos, hogy természettudományos képzéseken kívül máshol is megkaphatók.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#418
"A matematika és a fizika is egy hit végeredménybe, elhiszed, hogy atomokból(tudom lehet tovább bontani még ) áll az anyag, de kérdem én ki látta innen a saját szemével az atomokat?"
Nem hit, mert elmehetsz a fizika intézetekbe és elvégezheted a kísérleteket. És ha nincs is szemed, hogy egyetlen atomot láss, pásztázó alagútmikroszkóppal atomokat képesek ide-oda rakosgatni. Vagyis a megfelelõ technológiával kiterjesztheted az érzékelésedet szélsõséges méretekre is. Olyan szempontból hit, hogy amíg meg nem bizonyosodok róla, addig hit, de azért vannak fizikatanárok, hogy továbbadják a megtapasztalat fizikát, hogy ne kerüljön sok idõbe minden embernek minden kísérletet elvégezni újra. Nem kezdheti minden ember a tûz felfedezésével újra.
A matematika pedig még kevésbé hit kérdése, hiszen én hozom létre a definícióval azt, amit definiálok, én teszek állításokat, és a definíció alapján bizonyítom. Így semmi értelme hinni abban, mit definiálok, vagy hinni egy bizonyított dologban, azt elfogadni kell. Mondjuk, ha definiálom a síkbarajzolahtó gráfot, és kimondom a négyszíntételt, akkor azt bizonyítani tudom, nincs szükség arra, hogy elhigyjem, hogy minden síkbarajzolható gráf csúcsai színezhetõk négy színnel (hogy nincs két szomszédos azonos színû), mert bizonyítani tudom. Nem kell hinni, csak elfogadni.
A tudomány pont arra törekszik, hogy ne hit kérdése legyen. Ezért van az, hogy a zsidó és a keresztény vallási témában sosem érti meg egymást, de az izraeli és olasz fizikus teljesen össze van hangolva. Mert amíg a vallások Isten akaratát akarják kitalálni, a fizikusok Isten törvényeit fedezik fel.
"Vagy elhiszed, hogy egyharmad meg kétharmad az 1, pedig 1harmad=0,33333 2harmad=0,6666 0,3333+0,66666 soha de soha nem lesz 1 egész."
Úgy látszik, nem vagy közel a matematikához. Amit te állítasz, az megegyezik azzal a problémával, amit a görögök gondoltak, hogy Akhilleusz megteszi a táv felét, majd újabb negyedét, stb. akkor 1/2 + 1/4 + 1/8 + ... nem lesz soha sem egy. A valóság pedig az, hogy egy ilyen mértani sor összege egyhez konvergál, vagyis a végtelenben felveszi az egy értéket. Csak ehhez ismerni kell picit a felsõbb matematikát. Lehet, hogy a számológépet nem tudja kiírni a 0.333-at elég tizedesjegyig, de valójában ez úgy is felírható, hogy 3/10 + 3/100 + 3/1000 + ... satöbbi, helyértékesen, és ezen mértani sor összege is eléri az 1/3-ot a végtelenben, ugyanígy a 2/3-ot is eléri a 0.66666, és az 1/3 + 2/3 = 1. Ehhez kell tanulni kevés felsõbb matematikát, emelt szintû 12-es matekot, vagy fõsulis, egyetemi matekot. A szemlélet végett, rá kell állni az effajta gondolkodásra, meg kell éerni, lám, a görögöknek még nem sikrült.
"Minden természettudományos tény is egyfajta hit."
Olyan értelemben hit, hogy a fizikai axiomák mindörökké feltevések maradnak, hiszen sohasem lehet õket bizonyítani, ez pedig a világ tulajdonsága. Erre még akár azt is lehetne mondani, hogy hit. A helyzet viszont az, hogy ez ennél jóval több, hiszen ha a fizikai törvényeket veszem, felhasználom, a mérnök belõle hihetetlen bonyolult rendszereket, gépeket, számítógépeket képes alkotni, hatalmas, absztakt épületeket építeni, és az, hogy mûködik a számítógép, emeli ki a hit kérdéskörébõl.
A fizika materialista: ez azt jelenti, hogy ami van, abban hiszek, viszont ha abban hiszek, ami van, akkor nincs értelme hitrõl beszélni, maga a fogalom hibás. Ami van, azt elfoagdom, és nem hiszek semmiben. Így emeli ki magát a fizika a hit kérdéskörébõl.
A hit az, ami nem biztos, hogy van, azért kell benne hinni. A fizika, ahogy van, az van, abban nem kell hinni, de pozitivista is a fizika, vagyis úgy véljük, hogy mivel nem ismerjük teljes egészében, ki kell egészíteni. És ez a legfontosabb: nem átírni kell a törvényeket, hanem kiegészíteni, ezért tény, és nem hit. De szerintem errõl még nagyon sokat fogunk vitázni, örök téma marad. :)
Nem hit, mert elmehetsz a fizika intézetekbe és elvégezheted a kísérleteket. És ha nincs is szemed, hogy egyetlen atomot láss, pásztázó alagútmikroszkóppal atomokat képesek ide-oda rakosgatni. Vagyis a megfelelõ technológiával kiterjesztheted az érzékelésedet szélsõséges méretekre is. Olyan szempontból hit, hogy amíg meg nem bizonyosodok róla, addig hit, de azért vannak fizikatanárok, hogy továbbadják a megtapasztalat fizikát, hogy ne kerüljön sok idõbe minden embernek minden kísérletet elvégezni újra. Nem kezdheti minden ember a tûz felfedezésével újra.
A matematika pedig még kevésbé hit kérdése, hiszen én hozom létre a definícióval azt, amit definiálok, én teszek állításokat, és a definíció alapján bizonyítom. Így semmi értelme hinni abban, mit definiálok, vagy hinni egy bizonyított dologban, azt elfogadni kell. Mondjuk, ha definiálom a síkbarajzolahtó gráfot, és kimondom a négyszíntételt, akkor azt bizonyítani tudom, nincs szükség arra, hogy elhigyjem, hogy minden síkbarajzolható gráf csúcsai színezhetõk négy színnel (hogy nincs két szomszédos azonos színû), mert bizonyítani tudom. Nem kell hinni, csak elfogadni.
A tudomány pont arra törekszik, hogy ne hit kérdése legyen. Ezért van az, hogy a zsidó és a keresztény vallási témában sosem érti meg egymást, de az izraeli és olasz fizikus teljesen össze van hangolva. Mert amíg a vallások Isten akaratát akarják kitalálni, a fizikusok Isten törvényeit fedezik fel.
"Vagy elhiszed, hogy egyharmad meg kétharmad az 1, pedig 1harmad=0,33333 2harmad=0,6666 0,3333+0,66666 soha de soha nem lesz 1 egész."
Úgy látszik, nem vagy közel a matematikához. Amit te állítasz, az megegyezik azzal a problémával, amit a görögök gondoltak, hogy Akhilleusz megteszi a táv felét, majd újabb negyedét, stb. akkor 1/2 + 1/4 + 1/8 + ... nem lesz soha sem egy. A valóság pedig az, hogy egy ilyen mértani sor összege egyhez konvergál, vagyis a végtelenben felveszi az egy értéket. Csak ehhez ismerni kell picit a felsõbb matematikát. Lehet, hogy a számológépet nem tudja kiírni a 0.333-at elég tizedesjegyig, de valójában ez úgy is felírható, hogy 3/10 + 3/100 + 3/1000 + ... satöbbi, helyértékesen, és ezen mértani sor összege is eléri az 1/3-ot a végtelenben, ugyanígy a 2/3-ot is eléri a 0.66666, és az 1/3 + 2/3 = 1. Ehhez kell tanulni kevés felsõbb matematikát, emelt szintû 12-es matekot, vagy fõsulis, egyetemi matekot. A szemlélet végett, rá kell állni az effajta gondolkodásra, meg kell éerni, lám, a görögöknek még nem sikrült.
"Minden természettudományos tény is egyfajta hit."
Olyan értelemben hit, hogy a fizikai axiomák mindörökké feltevések maradnak, hiszen sohasem lehet õket bizonyítani, ez pedig a világ tulajdonsága. Erre még akár azt is lehetne mondani, hogy hit. A helyzet viszont az, hogy ez ennél jóval több, hiszen ha a fizikai törvényeket veszem, felhasználom, a mérnök belõle hihetetlen bonyolult rendszereket, gépeket, számítógépeket képes alkotni, hatalmas, absztakt épületeket építeni, és az, hogy mûködik a számítógép, emeli ki a hit kérdéskörébõl.
A fizika materialista: ez azt jelenti, hogy ami van, abban hiszek, viszont ha abban hiszek, ami van, akkor nincs értelme hitrõl beszélni, maga a fogalom hibás. Ami van, azt elfoagdom, és nem hiszek semmiben. Így emeli ki magát a fizika a hit kérdéskörébõl.
A hit az, ami nem biztos, hogy van, azért kell benne hinni. A fizika, ahogy van, az van, abban nem kell hinni, de pozitivista is a fizika, vagyis úgy véljük, hogy mivel nem ismerjük teljes egészében, ki kell egészíteni. És ez a legfontosabb: nem átírni kell a törvényeket, hanem kiegészíteni, ezért tény, és nem hit. De szerintem errõl még nagyon sokat fogunk vitázni, örök téma marad. :)
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#417
Inteligencia sem létezhet csak úgy a semmiben (ami ráadásul elindíthat mindent), jelenlegi logika szerint ez eleve csak az agyban jön létre. Ezek a fizikai,kémiai törvények léteznek, alapvetõen pár erõre vezethetõ vissza (amik segítségével összeállhatnak részecskék, létrejöhet anyag, tömeg, rekaciók közözzük, bonyolult kapcsolatok, amik energiával motorként mûködnek, szaporodnak, stb.). Ez persze eléggé le van egyszerûsítve, milliószor bonyolultabb ezeknek a mûködése. A lényegen nem változtat, messze a leglogikátlanabb dolog bármiféle intelligenciát feltételezni a fizikai törvények mögött. Régebben még a természeti jelenségekre is az intelligencia volt logikusabb, ma már semmire sem.
#416
*intelligenciát
#415
De a Törvény feltételez (véleményem szerint) valamilyen inteligaenciát vagy akármit amitõl törvény a törvény
#414
Jogos. A magától jött létrét is úgy értem, hogy a környezet hatására, fizikai, kémiai törvények alapján, és úgy is mûködik.
#413
"Ha a vallást gyakorlók szerint elfogadhatatlan a nézet, miszerint véletlenszerûen jött létre a mindenség, akkor nekik jól megalapozott, logikus, átgondolt ítélõképességgel megáldott embereknek kell lenniük. Ezzel viszont egyenesen röhejes, hogy képesek a kérdést mintegy a könnyebbik végén megfogva egy felsõbb tudatra, teremtõre fogni az egészet, mindenféle magyarázat nélkül."
Nem minden ember racionális. Illetve vannak racionálisabb és kevésbé racionális emberek. Ez pedig természeti törvényszerûség, mely abból ered, hogy különbözõek vagyunk. Vagy Isten ilyenre teremtett minket.
"Õk azonban megtagadták kérését, nem voltak hajlnadók a "bizonyítékot" még megszemlélni sem."
Egyszerûbb, és rövidtávon energiatakarékosabb hinni, mint komoly gondot fordítani a gondolkodásba, mert az nehéz, hinni könnyû. Tévedni pedig mindenki utál. Ezt lehet kiváltani vakhittel. És itt jön be, amit írtál, hogy vagy gõg, vagy vakhit. esetleg a kettõ kombinációja. De biztos hiányzik a másik, vagy a körülöttünk levõ világ megismerésére vvaló fogékonyság, ami durva hiányosság. Szóval, ha valaki megmutatná Jézus hüvelykujját, én megnézném.
"Halvány fogalmunk sincs és soha nem is lehet az igazságról, eleve az igazság fogalma emberi kreálmány, Isten és a tudomány is emberi kreálmány."
Ezt nagyon szépen megfogalmaztad, én talán annyiban kiegészíteném, hogy a tudomány annyiban emberi kreálmány, hogy a saját érzékszerveinkkel ismerjük meg a világot, a saját felfogásunkból, ha egy fotont elképzelünk, akkor egy golyó ugrik a fejünkbe, de nem azért, mert láttunk fotont, és tudjuk, hoyg golyó, hanem mert nem láttunk fotont, csak golyót, tehát a felfogóképességünket emberi hiányosságaink korlátozzák. Ezért is van szükség a matematika nyelvére, satöbbi. Ezért is van az, hogy Isten olyan emberi fogalmakat használ a Bibliában, ha olyan természetfeletti valami, akkor nem tudjuk emberi szinten leírni õt, és az igazságról is egyedi elképzelésünk van, valaki szerint az az igazságos, ha mondjuk a felvételi rendszerben mindenki ugyanolyan eséllyel indul, valaki szerint pedig az az igazságos, hogyha plussz pontokat adnak a hátrányos helyzetért meg sportteljesítményért. Lehet, hogy egy idegen lénynek pedig teljesen igazságos, hogy megöl valakit, mert náluk ez az elfogadott szokás, hogy aki nálad jóval gyengébb, azt megölöd, és náluk nincsenek például fogyatékosok, nálunk pedig elég igazságtalan a gyilkosság. Bocsánat a béna példákért.
Nem minden ember racionális. Illetve vannak racionálisabb és kevésbé racionális emberek. Ez pedig természeti törvényszerûség, mely abból ered, hogy különbözõek vagyunk. Vagy Isten ilyenre teremtett minket.
"Õk azonban megtagadták kérését, nem voltak hajlnadók a "bizonyítékot" még megszemlélni sem."
Egyszerûbb, és rövidtávon energiatakarékosabb hinni, mint komoly gondot fordítani a gondolkodásba, mert az nehéz, hinni könnyû. Tévedni pedig mindenki utál. Ezt lehet kiváltani vakhittel. És itt jön be, amit írtál, hogy vagy gõg, vagy vakhit. esetleg a kettõ kombinációja. De biztos hiányzik a másik, vagy a körülöttünk levõ világ megismerésére vvaló fogékonyság, ami durva hiányosság. Szóval, ha valaki megmutatná Jézus hüvelykujját, én megnézném.
"Halvány fogalmunk sincs és soha nem is lehet az igazságról, eleve az igazság fogalma emberi kreálmány, Isten és a tudomány is emberi kreálmány."
Ezt nagyon szépen megfogalmaztad, én talán annyiban kiegészíteném, hogy a tudomány annyiban emberi kreálmány, hogy a saját érzékszerveinkkel ismerjük meg a világot, a saját felfogásunkból, ha egy fotont elképzelünk, akkor egy golyó ugrik a fejünkbe, de nem azért, mert láttunk fotont, és tudjuk, hoyg golyó, hanem mert nem láttunk fotont, csak golyót, tehát a felfogóképességünket emberi hiányosságaink korlátozzák. Ezért is van szükség a matematika nyelvére, satöbbi. Ezért is van az, hogy Isten olyan emberi fogalmakat használ a Bibliában, ha olyan természetfeletti valami, akkor nem tudjuk emberi szinten leírni õt, és az igazságról is egyedi elképzelésünk van, valaki szerint az az igazságos, ha mondjuk a felvételi rendszerben mindenki ugyanolyan eséllyel indul, valaki szerint pedig az az igazságos, hogyha plussz pontokat adnak a hátrányos helyzetért meg sportteljesítményért. Lehet, hogy egy idegen lénynek pedig teljesen igazságos, hogy megöl valakit, mert náluk ez az elfogadott szokás, hogy aki nálad jóval gyengébb, azt megölöd, és náluk nincsenek például fogyatékosok, nálunk pedig elég igazságtalan a gyilkosság. Bocsánat a béna példákért.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#412
"tudomány fejlõdése ... igazolta, bizonyította, hogy nincs tudatos dolog mögötte, magától jöhetett létre...." és a természetes szelekció összetet folyamata válogatja ki " Akkor most csak úgy magától vagy egy összetett folyamattól ?
#411
Nem "bolondoztalak" le :D ez csak egy általánosan használt kifejezés, arra amikor valami olyat akarsz csinálni, mondani, amit az együgyû is vígan használ/megért :D (sry)
#410
Az, hogy van egy véleményed az egy dolog, viszont ha leírod fórumba akkor elõfordul, hogy válaszolnak rá (akár egyetértésben, akár nem egyetértésben) - ezt általában nem köpködésnek hívjuk, hanem válasznak ^^
Én szinte biztos vagyok abban, hogy akármilyen tapasztalásod volt, téves - és nyilván te is sejted, hogy úgysem fogjuk elfogadni, ezért sem szeretnéd leírni (esetleg már megosztottad valakivel, és tapasztaltad).
Én foglalkoztam egy keveset az ilyen fajta "tapasztalásokról" tudományos szemszögbõl, illetve olvastam agykontroll könyvet is, így eddig nem egy esetet hallottam, amirõl szintén az ellenkezõje a meggyõzõdésem, mint az illetõé. És valószínûleg te sem szeretnéd elhinni, hogy nem igaz.
"Mert ami a látásra, a megfigyelésre épül, az becsapható... És amit nem tudunk megfigyelni, annak a létezését még nem lehet kizárni szerintem..."
Ez a kérdés nem ilyen egyszerû. Tudod, hogy téged a gravitáció mindig lefele vonz. De látod, hogy bizonyos lények tudnak repülni, sõt egyszer azt is álmodod, hogy tudsz repülni, esetleg az alkohol miatt még úgy is érzed xD Majd kiugrassz az ablakon, hátha sikerül mégiscsak ha "eléred a sebességet és fölszállsz", és meghalsz. Például nem érted, hogy hogyan repülnek a madarak és te miért nem, nem érted meg, hogy amit tapasztalsz hamis - így hamis hitben maradsz, esetleg a vesztedet is okozza.
Lényegében ez a helyzet az Isten létezésével kapcsolatban is, a tudomány fejlõdése már megszámlálhatatlan dologról igazolta, bizonyította, hogy nincs tudatos dolog mögötte, magától jöhetett létre. A genetikában még számos kérdés felvetõdik, mert nagyon bonyolult dolog, de a változás megintcsak bizonyított, és hogy abban sincs tudatosság. Egyszerûen azzal bizonyítható, hogy nem pozitív irányba változik, hanem véletlenszerûen, és a természetes szelekció összetet folyamata válogatja ki (ami nem egyszerûen annyiból áll, hogy ki éli túl) a hatékony egyedeket. Ma már egy értelmet elképzelni, aki felelõs mindenért, az életért, egyszerûen olyan ésszerûtlen, mint azt képzelni az elõzõ példámban, hogy tudsz repülni. Ez, pl. amikor a bibliát állították össze, még nem volt így.
"Szóval az õsrobbanást én megkérdõjelezném, ez számomra nincs kellõképpen bizonyítva, számomra ellentmondásosak a bizonyítékok."
Ha ellentmondás lenne a bizonyítékok közt, akkor nem lenne hivatalos elmélet. Ha jól tudom, nem igazán van olyan hivatalos elmélet, ami az õsrobbanást kihagyja. Matematikailag valószínûleg elég erõsen ki lett számolva, így ennek kétségbevonására nem igazán vagyunk jogosultak mint nem tudományos emberek.
"Hogy az ember a majomtól származna, konkrétan ezt a részt sem fogadom el, mert már meggyõzõdtem róla, hogy nagyon húzósnak tûnõ bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a mai emberforma az már nagyon nagy valószínûséggel (99%!!!) százmillió(!!!) évvel ezelõtt is létezett... (Persze nem vagyok tévedhetetlen, fejlett technikával minden bizonyíték széthamisítható.) "
Hát én nem tudom milyen bizonyítékokra gondolsz, de hogy hamisítottak vagy kitaláltak, az majdhogynem megintcsak valószínû. Egyébként érdemes tanulmányokat olvasni (pl. Mindentudás Egyetemén van egy nagyon jó) a csimpánzok életének hasonlóságairól, illetve az õ szokásaikról, életmódjukról -s akkor hozzá tenni, hogy véletlenül õk a legközelebbi DNS rokonaink is (97% egyezés kb.).
Én szinte biztos vagyok abban, hogy akármilyen tapasztalásod volt, téves - és nyilván te is sejted, hogy úgysem fogjuk elfogadni, ezért sem szeretnéd leírni (esetleg már megosztottad valakivel, és tapasztaltad).
Én foglalkoztam egy keveset az ilyen fajta "tapasztalásokról" tudományos szemszögbõl, illetve olvastam agykontroll könyvet is, így eddig nem egy esetet hallottam, amirõl szintén az ellenkezõje a meggyõzõdésem, mint az illetõé. És valószínûleg te sem szeretnéd elhinni, hogy nem igaz.
"Mert ami a látásra, a megfigyelésre épül, az becsapható... És amit nem tudunk megfigyelni, annak a létezését még nem lehet kizárni szerintem..."
Ez a kérdés nem ilyen egyszerû. Tudod, hogy téged a gravitáció mindig lefele vonz. De látod, hogy bizonyos lények tudnak repülni, sõt egyszer azt is álmodod, hogy tudsz repülni, esetleg az alkohol miatt még úgy is érzed xD Majd kiugrassz az ablakon, hátha sikerül mégiscsak ha "eléred a sebességet és fölszállsz", és meghalsz. Például nem érted, hogy hogyan repülnek a madarak és te miért nem, nem érted meg, hogy amit tapasztalsz hamis - így hamis hitben maradsz, esetleg a vesztedet is okozza.
Lényegében ez a helyzet az Isten létezésével kapcsolatban is, a tudomány fejlõdése már megszámlálhatatlan dologról igazolta, bizonyította, hogy nincs tudatos dolog mögötte, magától jöhetett létre. A genetikában még számos kérdés felvetõdik, mert nagyon bonyolult dolog, de a változás megintcsak bizonyított, és hogy abban sincs tudatosság. Egyszerûen azzal bizonyítható, hogy nem pozitív irányba változik, hanem véletlenszerûen, és a természetes szelekció összetet folyamata válogatja ki (ami nem egyszerûen annyiból áll, hogy ki éli túl) a hatékony egyedeket. Ma már egy értelmet elképzelni, aki felelõs mindenért, az életért, egyszerûen olyan ésszerûtlen, mint azt képzelni az elõzõ példámban, hogy tudsz repülni. Ez, pl. amikor a bibliát állították össze, még nem volt így.
"Szóval az õsrobbanást én megkérdõjelezném, ez számomra nincs kellõképpen bizonyítva, számomra ellentmondásosak a bizonyítékok."
Ha ellentmondás lenne a bizonyítékok közt, akkor nem lenne hivatalos elmélet. Ha jól tudom, nem igazán van olyan hivatalos elmélet, ami az õsrobbanást kihagyja. Matematikailag valószínûleg elég erõsen ki lett számolva, így ennek kétségbevonására nem igazán vagyunk jogosultak mint nem tudományos emberek.
"Hogy az ember a majomtól származna, konkrétan ezt a részt sem fogadom el, mert már meggyõzõdtem róla, hogy nagyon húzósnak tûnõ bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a mai emberforma az már nagyon nagy valószínûséggel (99%!!!) százmillió(!!!) évvel ezelõtt is létezett... (Persze nem vagyok tévedhetetlen, fejlett technikával minden bizonyíték széthamisítható.) "
Hát én nem tudom milyen bizonyítékokra gondolsz, de hogy hamisítottak vagy kitaláltak, az majdhogynem megintcsak valószínû. Egyébként érdemes tanulmányokat olvasni (pl. Mindentudás Egyetemén van egy nagyon jó) a csimpánzok életének hasonlóságairól, illetve az õ szokásaikról, életmódjukról -s akkor hozzá tenni, hogy véletlenül õk a legközelebbi DNS rokonaink is (97% egyezés kb.).
#409
Ühm... tehát ha lebolondozol akkor igazad lesz. Értem, de azért a törtszámokat nézd át újra, mert ha azt HISZED jó amit írtál akkor tévedsz...
#408
Nem ezt állítottam, ez te magyaráztad bele a mondandómba, elismerem nem lett "bolondbiztos" a véleményem, ha ilyen fogást találtál rajta ...
#407
Na ehhez még tudatlan vagyok, elismerem :D.
Bajtársak kitartás! - Jogos Önvédelem, youtube
#406
Még egy dolgot bevallok, azt, hogy arra kérdésre, hogy végsõ soron miként jött létre a mindenség és benne az ember, ennek végsõ, teljes megválaszolásához én is kevésnek érzem magamat. Erre összességében véve én sem tudok most felelni.
Bajtársak kitartás! - Jogos Önvédelem, youtube
#405
Shakata mondta:
"Ja, és ilyen, hogy EREDENDÕ BÛN sehol sincs leírva a Bibliában, csak annyi, hogy bûn, megbocsáttatnak a bûneid, stb...
Ez a kifejezés korai egyházatyák fejébõl pattant ki."
-Hmmm... Bár nyilván nem tudok mindent, de a fentivel azért egy kicsit mernék vitatkozni... Szó szerint lehet, hogy nem állít ilyet.
Róm.5,18
"Bizonyára azért, miképen egynek bûnesete által minden emberre elhatott a kárhozat: azonképen egynek igazsága által minden emberre elhatott az életnek megigazulása." Károli + stb. fordítások.
-Itt (is meg még nagyon sok helyen) azért kilóg a lóláb, hogy Pali bácsi azért sanszos, hogy moszad ügynök lehetett. (Még akkor is, hogyha helyenként lehetnek a fenti idézetnek ellentmondó állítások a Bibliában.)<#eplus2><#eplus2><#eplus2>
"Ja, és ilyen, hogy EREDENDÕ BÛN sehol sincs leírva a Bibliában, csak annyi, hogy bûn, megbocsáttatnak a bûneid, stb...
Ez a kifejezés korai egyházatyák fejébõl pattant ki."
-Hmmm... Bár nyilván nem tudok mindent, de a fentivel azért egy kicsit mernék vitatkozni... Szó szerint lehet, hogy nem állít ilyet.
Róm.5,18
"Bizonyára azért, miképen egynek bûnesete által minden emberre elhatott a kárhozat: azonképen egynek igazsága által minden emberre elhatott az életnek megigazulása." Károli + stb. fordítások.
-Itt (is meg még nagyon sok helyen) azért kilóg a lóláb, hogy Pali bácsi azért sanszos, hogy moszad ügynök lehetett. (Még akkor is, hogyha helyenként lehetnek a fenti idézetnek ellentmondó állítások a Bibliában.)<#eplus2><#eplus2><#eplus2>
Bajtársak kitartás! - Jogos Önvédelem, youtube
#404
Hmmm... Bevallom errõl igazából nem szeretek beszélni, mert ez egy személyes dolog, tehát nem érdekel, hogy valaki elhiszi-e vagy sem, hogy az tényleg úgy történt, ahogy én azt megéltem belülrõl... Ezt nem fogom bizonygatni, felesleges és értelmetlen lenne. Mert itt most nem is ez a lényeg, hanem az, hogy magánvéleményem, hogy végsõ soron van Isten. Mellékes, hogy mibõl kifolyólag.
Meg még mielõtt valaki azt gondolná, hogy valami szentfazék vagyok meg hogy tévedhetetlennek gondolnám magamat, ezeket visszautasítom! Nem vagyok szent se meg tévedhetetlen se!
De számomra úgy tûnik, hogy a Biblia helyenként egymásnak ellentmondó állításokat tesz. És tényleg nem akarok itt téríteni, mert végsõ soron mindenki azt gondol meg azt hisz amit akar. De azért talán pár gondolat van bennem ezzel kapcsolatban.
Meg még mielõtt valaki azt gondolná, hogy valami szentfazék vagyok meg hogy tévedhetetlennek gondolnám magamat, ezeket visszautasítom! Nem vagyok szent se meg tévedhetetlen se!
De számomra úgy tûnik, hogy a Biblia helyenként egymásnak ellentmondó állításokat tesz. És tényleg nem akarok itt téríteni, mert végsõ soron mindenki azt gondol meg azt hisz amit akar. De azért talán pár gondolat van bennem ezzel kapcsolatban.
Bajtársak kitartás! - Jogos Önvédelem, youtube
#403
Az elég nagy baj ha te elhiszed a fizikát vagy a matematikát. Ne sértõdj meg de ezzel azt állítod, hogy nem érted egyiket sem, csak elhiszed amit neked mondanak, vagy nem. Szép dolog a hit egy darabig, de ennyire súlyos formában már bizony a naivással határos, ugyan honnan tudod, hogy nem akar valaki becsapni? Mert amit állítasz abból Te sehonnan...
#402
"Errõl volt egy mély, személyes tapasztalásom is.
"
"Mert ami a látásra, a megfigyelésre épül, az becsapható... "
Nem érzel itt egy kicsi önellentmondást?
"
"Mert ami a látásra, a megfigyelésre épül, az becsapható... "
Nem érzel itt egy kicsi önellentmondást?
#401
Na, akkor én is elmondanám a magam kétforintos okosságát ezekrõl a dolgokról.Aztán lehet köpködni nyugodtan.
Szóval magánvéleményem szerint van egy minden képzeletet felülmúló értelem, jóság a világegyetemben. Errõl volt egy mély, személyes tapasztalásom is.
A tudomány azon szemléletmódját, hogy minden állítását megfigyelésekkel és tárgyi bizonyítékokkal kell alátámasztania, ezt nagyon hasznosnak és nélkülözhetetlennek tartom. Még annak ellenére is, hogy tudom, hogy ennek a szemléletmódnak megvannak a maga korlátai a világ megismerésében és a mai formájában valószínûleg ez nem fog tudni mindenre magyarázatot adni. Mert ami a látásra, a megfigyelésre épül, az becsapható... És amit nem tudunk megfigyelni, annak a létezését még nem lehet kizárni szerintem... És valószínûleg minden tárgyi bizonyíték nagyon fejlett technológiával meghamisítható... Honnan tudnánk eldönteni egy részecskérõl, hogy az maga az eredeti, vagy az eredetinek csak a tökéletes másolata? Ugye a Nexus 6 a Szárnyas Fejvadászból...
Szóval az õsrobbanást én megkérdõjelezném, ez számomra nincs kellõképpen bizonyítva, számomra ellentmondásosak a bizonyítékok.
Hogy az ember a majomtól származna, konkrétan ezt a részt sem fogadom el, mert már meggyõzõdtem róla, hogy nagyon húzósnak tûnõ bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a mai emberforma az már nagyon nagy valószínûséggel (99%!!!) százmillió(!!!) évvel ezelõtt is létezett... (Persze nem vagyok tévedhetetlen, fejlett technikával minden bizonyíték széthamisítható.)
Ugyanakkor számomra a Biblia sem ad kielégítõ magyarázatot mindenre. Ma már azt gondolom, hogy ezt valakik -nagyon kedves, nagyon okos, nagyon ügyes emberek-, azért nem gyengén keresztbe meg kasul, atombrutálisan széthamisították... Az ószövetséget azt fõleg...
És most nyugodtan köpködhettek rám, hogy csak azért nem hiszek el se a tudománynak, se a Bibliának mindent, mert nem ismertem meg teljes alapossággal egyiket sem. De egy bizonyos -majd száz évvel ezelõtt íródott- jegyzõkönyvben ezek a hamisítások azért elég szépen ki vannak fejtve, hogy az oktatási rendszerre, a sajtóra és az egyéb gondolatformáló, információközlõ rendszerekre nem gyengén rá fognak telepedni valakik...
A mai emberformák százmillió évekkel ezelõtti létezésének és a Biblia széthamisításának témájában az utóbbi idõben elég alaposan utánajártam. Persze nem kell feltétlenül egyetérteni velem.
Szóval magánvéleményem szerint van egy minden képzeletet felülmúló értelem, jóság a világegyetemben. Errõl volt egy mély, személyes tapasztalásom is.
A tudomány azon szemléletmódját, hogy minden állítását megfigyelésekkel és tárgyi bizonyítékokkal kell alátámasztania, ezt nagyon hasznosnak és nélkülözhetetlennek tartom. Még annak ellenére is, hogy tudom, hogy ennek a szemléletmódnak megvannak a maga korlátai a világ megismerésében és a mai formájában valószínûleg ez nem fog tudni mindenre magyarázatot adni. Mert ami a látásra, a megfigyelésre épül, az becsapható... És amit nem tudunk megfigyelni, annak a létezését még nem lehet kizárni szerintem... És valószínûleg minden tárgyi bizonyíték nagyon fejlett technológiával meghamisítható... Honnan tudnánk eldönteni egy részecskérõl, hogy az maga az eredeti, vagy az eredetinek csak a tökéletes másolata? Ugye a Nexus 6 a Szárnyas Fejvadászból...
Szóval az õsrobbanást én megkérdõjelezném, ez számomra nincs kellõképpen bizonyítva, számomra ellentmondásosak a bizonyítékok.
Hogy az ember a majomtól származna, konkrétan ezt a részt sem fogadom el, mert már meggyõzõdtem róla, hogy nagyon húzósnak tûnõ bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a mai emberforma az már nagyon nagy valószínûséggel (99%!!!) százmillió(!!!) évvel ezelõtt is létezett... (Persze nem vagyok tévedhetetlen, fejlett technikával minden bizonyíték széthamisítható.)
Ugyanakkor számomra a Biblia sem ad kielégítõ magyarázatot mindenre. Ma már azt gondolom, hogy ezt valakik -nagyon kedves, nagyon okos, nagyon ügyes emberek-, azért nem gyengén keresztbe meg kasul, atombrutálisan széthamisították... Az ószövetséget azt fõleg...
És most nyugodtan köpködhettek rám, hogy csak azért nem hiszek el se a tudománynak, se a Bibliának mindent, mert nem ismertem meg teljes alapossággal egyiket sem. De egy bizonyos -majd száz évvel ezelõtt íródott- jegyzõkönyvben ezek a hamisítások azért elég szépen ki vannak fejtve, hogy az oktatási rendszerre, a sajtóra és az egyéb gondolatformáló, információközlõ rendszerekre nem gyengén rá fognak telepedni valakik...
A mai emberformák százmillió évekkel ezelõtti létezésének és a Biblia széthamisításának témájában az utóbbi idõben elég alaposan utánajártam. Persze nem kell feltétlenül egyetérteni velem.
Bajtársak kitartás! - Jogos Önvédelem, youtube
#400
Sokakat noszogató a téma, számos érdekes gondolat került fel. Az erõs inspiráció ellenére mégsem olvasok olyan hozzászólást, ami számomra az egy adekvát válasszal lenne hasonló, miszerint érthetetlen miért függetleníti bárki az energiát, információt, anyagot, az általunk látható és különféle tudományos- avagy hit alapú keletkezés elméletek szerint származtatott univerzumot, annak tartalmát Istentõl. Hiszen a megfigyelõ és a megfigyelt objektum is Õ maga. A mindenség nem karcsúsítható, szegmentálható és elemezhetõ teljes lényegében csak akkor ha elfogadjuk élõ természetû, végtelen lehetõséggel, formával bíró igazán egyetemes voltát. Az emberi megismerés folyamatok, a tudományos módszerek által felismert összefüggések olykor rendkívül gõgös és egocentrikus publikálást érnek meg. De ezzel azért nincs igazán baj, mert ez is a nagy egész része és belefér. Mert minden belefér, de nem osztályozatlanul. A sztenderd fizikai elméletek az általunk látható világegyetem keletkezésére vonatkozóan nem adnak választ a rendkívül magas szingularitás elõtti állapotokra sem . Azok már szuper spekulatív elméletek, amelyek csak mintázatukban hordozzák a tudományos módszereket. Éppen ezért helyesebb és kényelmesebb is azt gondolnunk, hogy az amit látunk, mûszerrel érzékelünk, csak véges rész. Mindaz mit képzelünk, gondolunk és fõleg hiszünk, közelebb visz az egészhez. Amit elképzelni van lehetõségünk, már megvalósult vagy megvalósulhat. Az emberi tudat piciny mintázata az egyetemes hajtóerõ és õslényeg szerkezetének. Ezt a Biblia le is írja. Hogy ezzel mi a célja a mindenkor létezõnek, nem tudjuk. Az írás szerint pusztán önöröm szerzés, az alkotás örömének való lét igazolása a másolással, modellezéssel. Ki miért kel fel nap-nap után? Mi hajt minket elõre? Mit érzel amikor alkotsz, amikor homlokon csókol a múzsa, elragad egy intuitív gondolat lavina vagy égi szárnyakat ró rád egy lélekemelõ, vérpezsdítõ koncert élmény, egy szerelem? A másik érdekes és általam hiányolt részlet az a tény, hogy az anyag általunk ismert formája nem létezik. Az emberek többsége számára persze igen, és ez jelenleg így jól is van, nincs semmi elsietve. Minden csak információk, gondolatok, szándékok sûrû, szövevényes, rendkívül bonyolult, egymásra csengõ ,harmonizáló, szuperpozíciókban lévõ rendszere, rendszertelensége. A rendszertelenség, a káosz is a rend része és fordítva. Egyik szüli és szünteti meg a másikat. Minden eddig ismert szubatomi részecske és azok alkotói is csupán gondolatok termékei. Az alapgondolaté, amely nem különbözik a -készítek magamnak egy jó kis kávét vagy megmászom a Himaláját- gondolatától. Ha van köztetek modern kvantum fizikával foglalkozó kutató vagy diák, ezt nagyjából igazolni is tudja elméleti, gyakorlati példákkal egyaránt. Hosszúra nyúlna, késõ is van, egy fontos közlendõm volt csupán, nem lehet szétbontani, leválasztani semmit a nagy elvrõl mert maga a szegmentálási szándék és bármilyen érvelés is annak részét képezi, saját törvényeinek következménye! Ez a gondolat nem kell senkit lelohasszon, demotiváljon, éppen ellenkezõleg, cselekvésre kell késztessen, hogy a belsõ és külsõ közvetlen világunkat össze rezonáltassuk az õt befogadó és teremtõ lényeggel, azaz önmagával. Ez nem azt jelenti, hogy akkor szükségtelen bármibe fognunk, a reggeli kakaónak sincs már értelme, dolgozni, gondolkodni meg aztán pláne nincs. Élvezni és örülni kell a végtelen gondolatok meztelen mezején való futkározás lehetõségének, amíg csak tehetjük. Ez a képesség az ajándék, hogy élj vele, az maga a szándék. A halál szintén szándékolt, az élet erejét ellenfeszítõ erõi is sarkalló tényezõk, így van kitalálva. A motor pedig a szeretet vágy és a szeretni tudás érzése, energiája. Elcsépeltnek tûnhet, de ez az alapigazság, ez az õslényeg alaptermészete. Mi szeretetnek, természet szerelemnek hívjuk, ha érezzük. Jó éjt!
#399
Érdekes, hogy Hawking két pap befolyására alakította ki a semmibõl minden, azaz az õsrobbanás elméletét.
#398
A matematika és a fizika is egy hit végeredménybe, elhiszed, hogy atomokból(tudom lehet tovább bontani még ) áll az anyag, de kérdem én ki látta innen a saját szemével az atomokat? Vagy elhiszed, hogy egyharmad meg kétharmad az 1, pedig 1harmad=0,33333 2harmad=0,6666 0,3333+0,66666 soha de soha nem lesz 1 egész. Minden természettudományos tény is egyfajta hit.
#397
"Mi különbség van a 99%-ig értem és a 100%-ig értem között?"
A lényeg, hogy csak azért mert kicsit értesz valamihez, ne legyél biztos minden, a témával kapcsolatos kijelentésedben. Én is csak konkrét kérdésekben vagyok határozott, mint pl. a pénzteremtés.
"A buszsofõri példa sántít, mert mindenképpen sérülsz, ha falnak mész. A politikus kis szerencsével megússza minden következmény nélkül."
Nem véletlenül hoztam buszsofõrös példát. Ha a buszsofõr elszúrja, akkor nem csak õ hal meg, de a buszon mindenki. Ugyanez igaz a vezetõinkre is: az egy dolog, hogy a politikus esetleg börtönbe kerül, de a kár amit okozott, attól még ott van, és így a mi kis buszunk ugyanúgy száguld a fal felé.
Demokráciában amit csinálunk, az nem más, mint hogy ha kiderül egy sofõrrõl, hogy nem lehet rábízni a busz vezetését, akkor lecseréljük egy másik sofõrre, hogy aztán arról is kiderüljön, hogy nem lehetett volna rábízni a vezetést, stb. stb. Mikor vonjuk le azt a következtetést, hogy valami alapvetõen hibás a képletben? (Pl. a pénzrendszer.)
"Léteznek olyan szavak, melyek idegenben és magyarban eltérõ jelentéssel bírnak."
Rá kívántam mutatni, hogy mi a tartalma a korrupció szónak. Mivel az angolban ott van a szótárban a többi jelentés is, így érthetõvé válik az, hogy pontosan mi a korrupció szó tartalma. Azt fejezi ki lényegében, hogy a valóságról alkotott kép hibás ("korrupt") lesz. Pl.: azt hiszed, hogy a politikus azt csinálja, amit mond, hogy csinál. De nem azt csinálja, hanem azt, amit az diktál neki, aki arról dönt hogy kié lehet a pénz. Ilyen esetben azt mondjuk, hogy a politikus korrupt, pedig ami lényegében történt, az az, hogy a valóság nem az, amit az emberek többsége annak tart. Tehát a szubjektív valóságképek korrupciójáról beszélünk, mikor a politikusra azt mondjuk, hogy korrupt.
"A pénzcsinálással kapcsolatban az érvelésedet elfogadom."
Azért érveltem, hogy rámutassak, hogy az ilyen rendszer alapjaiban korrupt, és ezért teljesen mindegy, hogy kit ültetsz a vezetõi székbe, az törvényszerûen korrupt lesz, mert a korrupt rendszer sikerének biztosítása az elsõdleges feladata.
A rendszer meg azért korrupt (valóságtól eltávolodott) alapvetõen, mert "Tehát a valóságtól függetlenül akkor is elõállíthat pénzt, ha az nem lenne indokolt, mert nincs, és nem is lesz az elõállított pénz mögött valós érték."
A lényeg, hogy csak azért mert kicsit értesz valamihez, ne legyél biztos minden, a témával kapcsolatos kijelentésedben. Én is csak konkrét kérdésekben vagyok határozott, mint pl. a pénzteremtés.
"A buszsofõri példa sántít, mert mindenképpen sérülsz, ha falnak mész. A politikus kis szerencsével megússza minden következmény nélkül."
Nem véletlenül hoztam buszsofõrös példát. Ha a buszsofõr elszúrja, akkor nem csak õ hal meg, de a buszon mindenki. Ugyanez igaz a vezetõinkre is: az egy dolog, hogy a politikus esetleg börtönbe kerül, de a kár amit okozott, attól még ott van, és így a mi kis buszunk ugyanúgy száguld a fal felé.
Demokráciában amit csinálunk, az nem más, mint hogy ha kiderül egy sofõrrõl, hogy nem lehet rábízni a busz vezetését, akkor lecseréljük egy másik sofõrre, hogy aztán arról is kiderüljön, hogy nem lehetett volna rábízni a vezetést, stb. stb. Mikor vonjuk le azt a következtetést, hogy valami alapvetõen hibás a képletben? (Pl. a pénzrendszer.)
"Léteznek olyan szavak, melyek idegenben és magyarban eltérõ jelentéssel bírnak."
Rá kívántam mutatni, hogy mi a tartalma a korrupció szónak. Mivel az angolban ott van a szótárban a többi jelentés is, így érthetõvé válik az, hogy pontosan mi a korrupció szó tartalma. Azt fejezi ki lényegében, hogy a valóságról alkotott kép hibás ("korrupt") lesz. Pl.: azt hiszed, hogy a politikus azt csinálja, amit mond, hogy csinál. De nem azt csinálja, hanem azt, amit az diktál neki, aki arról dönt hogy kié lehet a pénz. Ilyen esetben azt mondjuk, hogy a politikus korrupt, pedig ami lényegében történt, az az, hogy a valóság nem az, amit az emberek többsége annak tart. Tehát a szubjektív valóságképek korrupciójáról beszélünk, mikor a politikusra azt mondjuk, hogy korrupt.
"A pénzcsinálással kapcsolatban az érvelésedet elfogadom."
Azért érveltem, hogy rámutassak, hogy az ilyen rendszer alapjaiban korrupt, és ezért teljesen mindegy, hogy kit ültetsz a vezetõi székbe, az törvényszerûen korrupt lesz, mert a korrupt rendszer sikerének biztosítása az elsõdleges feladata.
A rendszer meg azért korrupt (valóságtól eltávolodott) alapvetõen, mert "Tehát a valóságtól függetlenül akkor is elõállíthat pénzt, ha az nem lenne indokolt, mert nincs, és nem is lesz az elõállított pénz mögött valós érték."
#396
Üdv Mindenkinek!
Évek óta sok ezzel a témával kapcsolatos cikket, filmet, gondolatot láttam, hallottam, és soha egyik sem tudott meggyõzni. Ha a vallást gyakorlók szerint elfogadhatatlan a nézet, miszerint véletlenszerûen jött létre a mindenség, akkor nekik jól megalapozott, logikus, átgondolt ítélõképességgel megáldott embereknek kell lenniük. Ezzel viszont egyenesen röhejes, hogy képesek a kérdést mintegy a könnyebbik végén megfogva egy felsõbb tudatra, teremtõre fogni az egészet, mindenféle magyarázat nélkül. No persze, emberi korlátok, s a vallás szerepe sem a magyarázat, hanem a hit, ami önmagáért van. Egy igazán vallásos ember az efféle vitákat elnézõ mosollyal hagyja figyelmen kívül, mert a hitét, s annak igazát eleve képtelen megkérdõjelezni, s az erre irányuló törekvéseket sem veheti komolyan. Ezzel szemben sok "hithû" ember oly lázasan veti magát vitába, akár az óvodás gyerekek. Anno Galilei az inkvizítorokat arra kérte, nézzenek a távcsövébe, hiszen ott megláthatnák, hogy nem a fantáziája terméke csupán, amit a tanaiban hirdet. Õk azonban megtagadták kérését, nem voltak hajlnadók a "bizonyítékot" még megszemlélni sem. Eleinte úgy gondoltam, Galilei kérését csakis elvakult gõgjükben tagadhatták meg, esetleg abbéli félelmükben, hogy tévedtek. Végül arra jutottam, hogy hitük olyan mély volt, hogy szimplán csak feleslegesnek érezték a távcsõbe nézni, sõt, az igaz hitük egyenes sárba tiprása lett volna, ha belenéznek, hiszen azzal azt fogadták volna el, hogy akár tévedhettek is. Márpedig az igaz hívõk hite megkérdõjelezhetetlen kell, hogy legyen. Ezért sem értem, miért érzik olyan sokan úgy, hogy vitába kell szállniuk a tudománnyal és fordítva, hiszen ha annyira igaznak érzik, mi több, tudják az igazságot, eleve csak dajkamesének tekinthetik a másik elgondolás követõit, amit még cáfolni is botorság.
Szerintem egyik félnek sincs igaza, az igazság különben is erõsen szubjektív fogalom, nem azért vagyunk, hogy megleljük, vagy hogy egyáltalán megértsük. Nem is tudjuk, miért vagyunk, ha van egyáltalán oka. Jöttek itt páran azzal, hogy kicsik vagyunk ahhoz, hogy meghazudtoljuk Istent, mert a tudomány csak emberi kreálmány. "Tudom, hogy nem tudok semmit". Azt gondolom, hogy ha arra nincs bizonyítékunk, hogy Isten létezik vagy nem létezik, arra sincs bizonyítékunk, hogy a tudomány eredményei igazak vagy hamisak. A tapasztalat, mondhatják sokan. De a tapasztalat kikerülhetetlenül a magunk kis emberi szûrõjén jut át, csak úgy tudjuk értelmezni, ahogy a csökött kis emberi tudatunk képes rá. Ha ezerszeresen megfeszülünk is a tehetetlenség érzésétõl, a tudásszomjtól, akkor sem léphetünk felsõbb körökbe, nem szemlélhetjük emberfölötti vagy embertõl különbözõ képességekkel, mentalitással, felfogóképességgel az univerzumot, hiszen emberek vagyunk, s a vallás és tudomány minden érve, elgondolása, a filozófia, a múlt és a jövõ összes érvelése mind csak emberi lehet. Ilyen megkerülhetetlen korlátozással pedig hiába reméljük, hogy az idõ vagy bármi más majd választ ad. Halvány fogalmunk sincs és soha nem is lehet az igazságról, eleve az igazság fogalma emberi kreálmány, Isten és a tudomány is emberi kreálmány. A leghalványabb fogalmunk sincs semmirõl, mert nem még nyomokban sem vagyunk birtokában semmiféle objektivitásnak.
Évek óta sok ezzel a témával kapcsolatos cikket, filmet, gondolatot láttam, hallottam, és soha egyik sem tudott meggyõzni. Ha a vallást gyakorlók szerint elfogadhatatlan a nézet, miszerint véletlenszerûen jött létre a mindenség, akkor nekik jól megalapozott, logikus, átgondolt ítélõképességgel megáldott embereknek kell lenniük. Ezzel viszont egyenesen röhejes, hogy képesek a kérdést mintegy a könnyebbik végén megfogva egy felsõbb tudatra, teremtõre fogni az egészet, mindenféle magyarázat nélkül. No persze, emberi korlátok, s a vallás szerepe sem a magyarázat, hanem a hit, ami önmagáért van. Egy igazán vallásos ember az efféle vitákat elnézõ mosollyal hagyja figyelmen kívül, mert a hitét, s annak igazát eleve képtelen megkérdõjelezni, s az erre irányuló törekvéseket sem veheti komolyan. Ezzel szemben sok "hithû" ember oly lázasan veti magát vitába, akár az óvodás gyerekek. Anno Galilei az inkvizítorokat arra kérte, nézzenek a távcsövébe, hiszen ott megláthatnák, hogy nem a fantáziája terméke csupán, amit a tanaiban hirdet. Õk azonban megtagadták kérését, nem voltak hajlnadók a "bizonyítékot" még megszemlélni sem. Eleinte úgy gondoltam, Galilei kérését csakis elvakult gõgjükben tagadhatták meg, esetleg abbéli félelmükben, hogy tévedtek. Végül arra jutottam, hogy hitük olyan mély volt, hogy szimplán csak feleslegesnek érezték a távcsõbe nézni, sõt, az igaz hitük egyenes sárba tiprása lett volna, ha belenéznek, hiszen azzal azt fogadták volna el, hogy akár tévedhettek is. Márpedig az igaz hívõk hite megkérdõjelezhetetlen kell, hogy legyen. Ezért sem értem, miért érzik olyan sokan úgy, hogy vitába kell szállniuk a tudománnyal és fordítva, hiszen ha annyira igaznak érzik, mi több, tudják az igazságot, eleve csak dajkamesének tekinthetik a másik elgondolás követõit, amit még cáfolni is botorság.
Szerintem egyik félnek sincs igaza, az igazság különben is erõsen szubjektív fogalom, nem azért vagyunk, hogy megleljük, vagy hogy egyáltalán megértsük. Nem is tudjuk, miért vagyunk, ha van egyáltalán oka. Jöttek itt páran azzal, hogy kicsik vagyunk ahhoz, hogy meghazudtoljuk Istent, mert a tudomány csak emberi kreálmány. "Tudom, hogy nem tudok semmit". Azt gondolom, hogy ha arra nincs bizonyítékunk, hogy Isten létezik vagy nem létezik, arra sincs bizonyítékunk, hogy a tudomány eredményei igazak vagy hamisak. A tapasztalat, mondhatják sokan. De a tapasztalat kikerülhetetlenül a magunk kis emberi szûrõjén jut át, csak úgy tudjuk értelmezni, ahogy a csökött kis emberi tudatunk képes rá. Ha ezerszeresen megfeszülünk is a tehetetlenség érzésétõl, a tudásszomjtól, akkor sem léphetünk felsõbb körökbe, nem szemlélhetjük emberfölötti vagy embertõl különbözõ képességekkel, mentalitással, felfogóképességgel az univerzumot, hiszen emberek vagyunk, s a vallás és tudomány minden érve, elgondolása, a filozófia, a múlt és a jövõ összes érvelése mind csak emberi lehet. Ilyen megkerülhetetlen korlátozással pedig hiába reméljük, hogy az idõ vagy bármi más majd választ ad. Halvány fogalmunk sincs és soha nem is lehet az igazságról, eleve az igazság fogalma emberi kreálmány, Isten és a tudomány is emberi kreálmány. A leghalványabb fogalmunk sincs semmirõl, mert nem még nyomokban sem vagyunk birtokában semmiféle objektivitásnak.
#395
"A bankrendszer mûködését vagy érted, vagy nem."
Vagy sejtésem van, esetleg részinformációim, és sokféle részinformáció lehet. Mi különbség van a 99%-ig értem és a 100%-ig értem között? Annyi, mint a 0%-ig étem és az 1%-ig értem között. De ebbe ne menjünk bele, nem kardinális kérdés. :)
"Ezért is vonsz le a gazdasággal kapcsolatban téves következtetéseket."
Elõfordulhat, hiszen nem vagyok közgazdász, csak érdekel a téma, és szoktam elõadásokat hallagtni. De tisztában vagyok azzal, hogy tévedhetek. A helyzet viszont az, hogy még a nagy politikusok, közgazdászok is tévednek, ellentétes véleményen vannak, utólag megbánnak tetteket, így igazán nem érzem úgy, hogy elvárás lenen tõlem a tökéletesség. Viszont érdemes mindenkinek tisztában lennie azzal, hogy õ is tévedhet, mert ez így természetes.
"Hasonlatként azt mondom, hogy mikor a busz sofõrje 100-zal vezeti a buszt a betonfalnak, akkor õ azt hiszi, hogy "belefér" az, hogy elfogad 10 milliót kenõpénznek azért, hogy ne vegye le a lábát a gázról. Elhiteti magával, hogy a valóság az, hogy el lehet fogadni 10 millát, és lehet robogni a betonfal felé tovább, miközben a valóság az, hogy ilyet nem lehet megtenni, csak a sofõr annyira hülye, hogy ezt nem látja. Ergo benne a valóságról egy torz kép alakult ki."
A politikus egy korrupcióval egy nagy kockázattal rendelkezõ (10 év börtön), nagy nyereséget (10 millió forint) hozó befektetést fontolgat. A buszsofõri példa sántít, mert mindenképpen sérülsz, ha falnak mész. A politikus kis szerencsével megússza minden következmény nélkül.
"Rég beszélgettem veled, de még mindig a definícióknál tartasz, ahelyett, hogy a dolgok értelmét keresnéd."
Hibás definíciókkal viszont a következtetés is hibás lesz, ezért érdemes nagy hangsúlyt fektetni a definícióra.
"Egyébként meg borzalmasan mechanikus (avagy bináris) vagy te még mindig."
Nem ismered a szakmai hátteremet, így nem hiszem, hogy le kéne vonnod ilyen következtetéseket. (Onnan is tudom, hogy nem ismered a szakmai hátteremet, mert a szakmát is elrontottad, pedig az adatlapomon szerepel.)
"De ha már definíció, akkor tágítsuk kicsit a horizontodat:"
Léteznek olyan szavak, melyek idegenben és magyarban eltérõ jelentéssel bírnak. Például az angol science magyartul tudomány, de magyarban a tudományba a közgazdaság-tudomány és a humán tudomáynok is beleértendõk, angolban pedig csak a természettudomáynokra használják.
http://www.idegen-szavak.hu/keres/korrupt
http://wikiszotar.hu/wiki/magyar_ertelmezo_szotar/Korrupci%C3%B3
Idegen Szavak és Kifejezések Szótára (hatodik kiadás):
korrupció lat
1. megvesztegetés, megvesztegethetõség
2. általános romlottság, züllött állapotok a közéletben
A pénzcsinálással kapcsolatban az érvelésedet elfogadom.
Vagy sejtésem van, esetleg részinformációim, és sokféle részinformáció lehet. Mi különbség van a 99%-ig értem és a 100%-ig értem között? Annyi, mint a 0%-ig étem és az 1%-ig értem között. De ebbe ne menjünk bele, nem kardinális kérdés. :)
"Ezért is vonsz le a gazdasággal kapcsolatban téves következtetéseket."
Elõfordulhat, hiszen nem vagyok közgazdász, csak érdekel a téma, és szoktam elõadásokat hallagtni. De tisztában vagyok azzal, hogy tévedhetek. A helyzet viszont az, hogy még a nagy politikusok, közgazdászok is tévednek, ellentétes véleményen vannak, utólag megbánnak tetteket, így igazán nem érzem úgy, hogy elvárás lenen tõlem a tökéletesség. Viszont érdemes mindenkinek tisztában lennie azzal, hogy õ is tévedhet, mert ez így természetes.
"Hasonlatként azt mondom, hogy mikor a busz sofõrje 100-zal vezeti a buszt a betonfalnak, akkor õ azt hiszi, hogy "belefér" az, hogy elfogad 10 milliót kenõpénznek azért, hogy ne vegye le a lábát a gázról. Elhiteti magával, hogy a valóság az, hogy el lehet fogadni 10 millát, és lehet robogni a betonfal felé tovább, miközben a valóság az, hogy ilyet nem lehet megtenni, csak a sofõr annyira hülye, hogy ezt nem látja. Ergo benne a valóságról egy torz kép alakult ki."
A politikus egy korrupcióval egy nagy kockázattal rendelkezõ (10 év börtön), nagy nyereséget (10 millió forint) hozó befektetést fontolgat. A buszsofõri példa sántít, mert mindenképpen sérülsz, ha falnak mész. A politikus kis szerencsével megússza minden következmény nélkül.
"Rég beszélgettem veled, de még mindig a definícióknál tartasz, ahelyett, hogy a dolgok értelmét keresnéd."
Hibás definíciókkal viszont a következtetés is hibás lesz, ezért érdemes nagy hangsúlyt fektetni a definícióra.
"Egyébként meg borzalmasan mechanikus (avagy bináris) vagy te még mindig."
Nem ismered a szakmai hátteremet, így nem hiszem, hogy le kéne vonnod ilyen következtetéseket. (Onnan is tudom, hogy nem ismered a szakmai hátteremet, mert a szakmát is elrontottad, pedig az adatlapomon szerepel.)
"De ha már definíció, akkor tágítsuk kicsit a horizontodat:"
Léteznek olyan szavak, melyek idegenben és magyarban eltérõ jelentéssel bírnak. Például az angol science magyartul tudomány, de magyarban a tudományba a közgazdaság-tudomány és a humán tudomáynok is beleértendõk, angolban pedig csak a természettudomáynokra használják.
http://www.idegen-szavak.hu/keres/korrupt
http://wikiszotar.hu/wiki/magyar_ertelmezo_szotar/Korrupci%C3%B3
Idegen Szavak és Kifejezések Szótára (hatodik kiadás):
korrupció lat
1. megvesztegetés, megvesztegethetõség
2. általános romlottság, züllött állapotok a közéletben
A pénzcsinálással kapcsolatban az érvelésedet elfogadom.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t