Az egyházak nem örülnek Hawking új univerzumának

Tehát a gyarmattartók igazából megmentették, kisegítették a civilizálatlan embereket. Beleértve azokat is, akiket kiirtottak.

"Ha nálad ez a színvonal, akkor nem is válaszolok. Heccelj másokat máshol, nekem nincs rád idõ

Nálad ez a színvonal kis pajtárs a helyet hogy egy egyszerû kérdésre válaszolnál azon vagy fenn akadva hogy azt mertem írni gondoltam hogy a többi kérdésemre nem tudsz válaszolni (Ahogy érzed ez is egy jó mentés ha már az ember nem tud érveket felhozni majd holnap ha kitalálsz addig valamit) hát ha ez ennyire megsértet vagy rosszul eset vagy mit tudom én akkor fogad el a bocsánat kérésemet és lépjünk tovább és akkor válaszolhatnál a kérdésemre ha nem túl nagy teher.

A vérzékenységnek, mint betegség, nincs köze az ujjad elvágásához. Nem csak akkor hívnak vérzékenynek, ha vérzel is, hanem akkor is, ha nem vérzel.

De AIDS-es csak akkor vagy, ha HIV pozitív is vagy ÉS immunrendszeri betegséged van.

Az érdekes dolog az, hogy ugyanilyen immunrendszeri betegségek kialakulnak HIV negatív embereknél is. Ezt vetettem fel, errõl lehetett volna beszélgetni.

Mióta írtam 6-ot? Mióta ezt képes voltál a fejemhez vágni? "Gondoltam hogy a többi kérdésemre nem tudsz válaszolni."
Majd ezzel folytatni? "Ahogy érzed ez is egy jó mentés ha már az ember nem tud érveket felhozni majd holnap ha kitalálsz addig valamit."

Ha nálad ez a színvonal, akkor nem is válaszolok. Heccelj másokat máshol, nekem nincs rád idõm.

Értem én hogy ha menned kell akkor menned kell ezzel nincs is semmi baj csak azóta éppen írtál 6 üzenetet de a kérdésre nem tudtál válaszolni inkább csak terelsz na ez az óvodai színvonal.
De már ne is válaszolj ne vagyok rá kíváncsi.

Az állatokkal kapcsolatos vírusjárványról pl. azt gondolom, hogy a csirkék, amíg normálisan vannak tartva, nem szorulnak antibiotikumos kezelésre. Ahol kis ketrecekbe zárják õket, ott persze nem maradnának életben gyógyszerek nélkül. Ez olyan szinten probléma pl. Hollandiában, hogy a farmereket a kórházakban a többi betegtõl elkülönítik, mert antibiotikum rezisztens vírusokat terjeszthetnek.

Mi okozza a csirke megbetegedését? A vírus, jön a jól értesült kolléga válasza.
Mi okozza az embernél a megbetegedéseket? A vírus, mi más, ezt már megtárgyaltuk, hát még mindig nem érted?

Nem, nem értem. Mert a csirkénél is, és az embernél is, a ketreces tartás az, ami a problémát okozza. Ezt az alapelvet kellene felismerni, hogy ha kibillentünk egy egyensúlyi helyzetbõl egy bármilyen rendszert (csirke, ember, társadalom) akkor ott problémák fognak megjelenni.

Lehet úgy állni a dolgokhoz, hogy mivel az ember alakítja a környezetét, uralja azt, így problémákat okozni is joga van, sõt, nem hogy joga, de kötelessége, mert ezért ember. Egy buta csirke önerõbõl még arra se képes, hogy olyan járványokat indítson meg, amit nem lehetne megfékezni antibiotikumok nélkül. De az ember, nos az nyilvánvalóan fejlettebb élõlény, õ nem csak akar, de tud is.

De lehetne úgy is állni a dolgokhoz, hogy nem az összes változtatást visszük végig, hanem csak azokat, melyek nem okoznak akkora egyensúlyvesztést, amit az adott rendszer külsõ segítség nélkül nem tud kezelni. Mert egy bizonyos szintû alkalmazkodóképesség mindegyik rendszerben megvan.

De jelenleg nem ez a politika. A nyugat abból lett sikeres, hogy elég bátor (és idióta) volt ahhoz, hogy merjen problémákat okozni. És a megfelelõ problémák a megfelelõ helyen csodákra képesek. (Pl. ikertornyok ledõlése...)

Látod, jobb is hogy nem válaszoltam, mert még egy ilyen egyszerû mondatot se vagy képes feldolgozni, hogy MENNEM KELLETT HAZA! (Neked még sose kellett menned valahova? Úgy, hogy nem volt választási lehetõséged, hogy indulsz-e vagy sem, hanem indulnod KELLETT??? Komolyan, óvodai színvonal.)

Mivel már másodszorra történik az, hogy annak ellenére, hogy 1-2 olyan tényt mutattam neked, amivel nem voltál tisztában, te mégis azt gondolod, hogy én nem ismerem a "tananyagot" ezért elárulom, hogy én valójában megpróbállak rávenni a gondolkodásra.

Pl. most gondold végig azt, hogy egyik hsz-edben miért a mutációt jelölöd meg okként, majd a másik hsz-edben a hideget, táplálékhiányt, immunrendszeri gyengeséget (tehát gyakorlatilag azt, amit eredetileg én is).

De persze az is lehet, hogy megint én nem értek valamit, de akkor biztos le fogod írni, hogy mi az. Legalábbis remélem.
Annyit viszont próbálj meg elhinni, hogy a "köztudott" dolgokkal tisztában vagyok. De én a köztudott dolgokkal kapcsolatban MINDIG szkeptikus vagyok, mert tapasztalatom szerint ezek a világ legnagyobb átverései. Pl. köztudott, hogy a WTC tornyokat terroristák döntötték le. Köztudott, hogy az afrikaiak segítségre szorulnak. Köztudott, hogy a hidegháborúban kelet és nyugat egymással szemben álltak. Nagyon sok minden "köztudott", és az emberek elhisznek mindent, mert egymillió légy nem tévedhet, egyen mindenki szart...

A placebohatásról annyit, hogy pl. a diéta fontosságát szokták kérdõre vonni sokan, és a közvetlen ismeretségi körben 3 olyan esetet tudok, ahol az évekig, évtizedekig gyógyíthatatlan betegségek az étrend megváltoztatása után pár héten belül javulni kezdtek. Ha ilyen mértékû változást lát az ember, akkor az nem lehet placebo.

Konkrétan a homeopátiás szerek "placebohatásáról" ugyanilyen tapasztalatom nincs. Mindenesetre nagyon-nagyon-nagyon szkeptikus vagyok azokkal a hozzászólásokkal kapcsolatban, melyek olyan módszerek és elméletek igaz voltát vonják kétségbe, melyekkel nekem rengeteg tapasztalatom van, míg az azokat kétségbe vonó fél kb. annyit tud a témáról, ami fenn van a wikipédián, néha még annyit sem. (Pl. AIDS? -na de ezt hagyjuk)

"És valamiért a mutálódás durván õsztõl februárig erõteljesebb, mert ugye akkor kapja meg több ember az influenzát, valamint a halálos mutációk tél vége fele vagy mikor támadnak, mert valahol február környékén hal meg a legtöbb ember?
Errõl van szó?"

1. Hidegben a szervezeted arra is energiát kell fordítson, hogy a megfelelõ hõmérsékletet megtartsa, így gyengül az immunrendszer.
2. Télen kevesebb pl. a teljes értékû növényértéki táplálék, és kevesebbet iszunk például
3. Télen kevesebbet mozgunk, mint a melegben, kevesebbet izzadunk például, ...
4. A nagyobb hideg-meleg különbségektõl, légkondiktól kiszárad a nyálkahártya, sokkal könnyebben jutnak be a szervezetbe a kórokozók, amik megfelelõ állapot esetén kevesebb eséllyel.
5. Hidegben, rossz idõben többet vagyunk olyan helységekben, ahol sok ember gyûlik össze, olyankor több ember megy pl. vásárolni is, kevesebben döntenek úgy, hogy legyalogolnak adott távot :-)

Ezen okokból télen az ilyen influenza szerû vírusok, és egyszerûbb baktériumok is (amiket ezek miatt hívunk megfázásnak) jobban terjednek.

"Placebohatás? Évekig próbálkozok különféle módszerekkel, egyiknél se mûködik a placebohatás, majd hirtelen, az egyik szernél, mely valóban változást hoz, ott elkezd mûködni? Hogy van ez?"

Ha mindig csak egyetlen egy dologgal próbálkozol, és ügyelsz arra, hogy semmilyen más változás ne legyen hatással a dologra (még a táplálkozás is ugyan az legyen teljesen), akkor van esély arra, hogy az adott dolog hat, de még akkor sem lehet kizárni a placebohatást. Ha már úgy álsz hozzá, hogy "lehet, hogy hatni fog", akkor már valamennyire érvényesülni fog.

Ahogy érzed ez is egy jó mentés ha már az ember nem tud érveket felhozni majd holnap ha kitalálsz addig valamit.

Az AIDS-rõl nincs kedvem vitázni, mert számotokra túl egyértelmû minden, nekem meg nincs idõm elõvenni a régi könyveimet és filmjeimet, hogy elõássak adatokat, tényeket.

Nyertetek, az AIDS pontosan az, aminek mondjátok. (Majd ha kéznél lesznek az adatok, akkor megkapjátok.)

"A lényeg az, hogy a mutációk során bizony kialakulhatnak olyan vírusok, amik sokkal veszélyesebbek."

És valamiért a mutálódás durván õsztõl februárig erõteljesebb, mert ugye akkor kapja meg több ember az influenzát, valamint a halálos mutációk tél vége fele vagy mikor támadnak, mert valahol február környékén hal meg a legtöbb ember?
Errõl van szó?

"A jelenleg kapható és nem betiltott élelmiszerek vagy dolgok viszont egyértelmûen nem bizonyíthatók probléma okozóként..."

Ez az, amit máshogy látok, és ez az a terület, amivel kapcsolatban ostorozom az orvostudományt.

"És azt hogyan tudod letesztelni, hogy tényleg ért-e egyáltalán valamit, és az a valami sem placebohatás? Sehogyan."

Placebohatás? Évekig próbálkozok különféle módszerekkel, egyiknél se mûködik a placebohatás, majd hirtelen, az egyik szernél, mely valóban változást hoz, ott elkezd mûködni? Hogy van ez?

Volt 10 másodpercem, hogy begépeljem azt az üzenetet mert indulnom kellett haza. De gondoltam holnap is van egy nap, majd akkor válaszolok. De ha te inkább duzzogsz ahelyett hogy értékelnéd azt, amire válaszoltam, akkor duzzogj inkább. Majd akkor holnap se válaszolok.

Whatever. Ha idegeskedni akarsz, akkor idegeskedj.

A tények ilyen felületes ismerete alapján, gazdasági gondolkodással nagyjából természetes, hogy ezt a következtetést vonod le. De ez akkor is téves, sajnos a vírusok azok kõkeményen léteznek, és támadják az állatok (és emberek, bár ilyen esetben fölösleges külön írni :D) szervezetét. A HÍV vírus, és az is hogy hogyan okozza az immunproblémát teljes egészében kimutatott, és tanulmányozható, neten is szerintem végtelen számú dokumentáció, animáció sõt eredeti felvételek is szerintem megtalálhatók. Hogy hogyan áll ellen némelyik szervezet ennek, az valóban kérdéses, ettõl függetlenül az nem ok szerintem arra, hogy az egész HÍV vírus problémáit csak humbuknak tartsuk. Onnantól fogva egyébként, hogy ezt kijelented, azt is mondod gyakorlatilag, hogy akkor az óvszeres védekezés, meg a közös tûk használata is teljesen fölösleges, mert nem a HÍV vírus okozza az aids-et. Viszont ha tévedsz, életveszélybe is sodorhatod azt, aki elhiszi, vagy megerõsíted benne ezeket.

http://www.youtube.com/v/8Csh94TGySQ&fs=1&rel=0&color1=0x006699&color2=0x54abd6" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true"></embed></object>

"Azt állítod, hogy azok az influenza vírusok, melyek halált okoznak, azok mind mutánsok voltak? Ez számomra meredek következtetés. Kicsit kifejthetnéd."

Úgy ahogy minden élõlény, a vírusok is változnak, mutálódnak folyamatosan. Nincsen két teljesen ugyan olyan influenzavírus sem. A spanyolnátha, ami szintén az influenza, H1N1 típusu (volt) - messze több áldozatot szedett, mint a mai "közönséges influenza" - amibõl az egészségesebb emberek többnyire ki tudnak gyógyulni 2-3 héten belül (ha meg már el is kapták egyszer, és védettek akkor pár nap alatt is).
A lényeg az, hogy a mutációk során bizony kialakulhatnak olyan vírusok, amik sokkal veszélyesebbek. A természetes szelekció törvénye viszont érvényesül, ha a vírus nem tud sokáig élõsködni a szervezetben, és addig minél több mást megfertõzni, szépen kiszorul, "nem életképes". Nah ezen változtatott a civilizáció.

"Na várj. Szóval a szervezet optimális hatékonyságon való tartása az szerinted nem megelõzés? Csak azért, mert ez "lenne" a normális? Ha ez nem megelõzés, akkor mi az?"

Jó, lehet azt is megelõzésnek tartani. Az életmódból adódó betegésgeket, tehát amirõl valóban bizonyítottan is tehet az ember (pl.infarktus) azoknál legalábbis. De megelõzésnek én inkább azt tartanám, mint pl. a vírusok elleni védekezés (megfelelõ higiénia, HÍV -el szemben az óvszer, drogosoknál nem közös tû használata, tömeges helyeken is higiénia). Jó mondjuk az, hogy ki mire használ milyen szót, az sokat nem változtat a helyzeten.

"Egy társadalom esetén is az orvostudomány kutya kötelessége lenne feltárni a rizikófaktorokat, és kiadni egy fekete listát vagy valamit."

Van ilyen "ún." fekete lista, ha körülnézel neten számos példát találhatsz (csakhogy egy példát mondjak, a transzzsírok megengedett mennyisége, és ez nem is olyan régi esemény, Magyarországon talán 3-4 éve jött be a korlátozás). Számos olyan anyag van, amit már kitiltottak az élelmiszerekbõl például. A cigarettadobozra jó nagy betükkel rá van írva, hogy halált, vagy rákot okozhat. Számos tisztítószer, vagy permetezõszer van/volt, amit kitiltottak. Rengeteg statisztika és kutatás elérhetõ neten, hogy mik azok, amik károsak lehetnek, növelik a betegségek kockázatát, stb..
A jelenleg kapható és nem betiltott élelmiszerek vagy dolgok viszont egyértelmûen nem bizonyíthatók probléma okozóként, és azzal, hogy növelik az esélyét, nem adnak elég indokot, hogy az üzletet leállítsák - ezt részben jól látod, csak túlságosan egyoldalúan, fekete-fehéren.

"Nem hiszek benne, hanem tesztelem. Most is épp tesztelek valamit, aztán meglátjuk, hogy beválik-e."

És azt hogyan tudod letesztelni, hogy tényleg ért-e egyáltalán valamit, és az a valami sem placebohatás? Sehogyan.

Gondoltam hogy a többi kérdésemre nem tudsz válaszolni.

ja, persze!
A vérzékeny (hemofíliás) meg csak akkor beteg, ha elvágja késsel az ujját. Amúgy tök egészséges, nem is hemofíliás. Ez csak egy szó. Magadnál vagy?

Te is elkezdted a lingvisztikai bûvészkedést, gratulálok!
Az AIDS az, amit a neve mond: szerzett immunhiányos szindróma.
Mi nem érthetõ ebben?
Ha nem tetszik, nevezd el saját magadnak másképp.
Az meg, hogy a HIV-vírus okozza, mindenki tudja. A szamárköhögés sem a szamarak betegsége, bármennyire meglepõ ez neked. A torokgyík sem azt jelenti, hogy valakinek gyík van a torkában.

Az meg hogy az AIDS-ben szenvedõk többségének kutya baja jó nagy lódítás.

Ez egy lassan ölõ halálos betegség, azok akik ellenállnak neki azok a kevés kivétel, mert örökölték a delta-32-es gén módosulását.

Nyugat alatt a világot uraló nyugati székhelyû érdekcsoportokat értem. Kezdetnek vedd pl. a volt gyarmatbirodalmakat, aztán nézd meg hogy mi lett ezekbõl a hatalmakból mára.

Többire majd máskor reagálok. Talán holnap.

Itt csak érintettem a témát.

Én is felteszek egy kérdést mért igaz az hogy a nyugat politikája határozza meg alapvetõen azt, hogy mi történik Afrikában?
De egy pillanatra tegyünk úgy hogy a nyugat politikája tehet mindenrõl akkor miért is van ez így és ki tehet róla hogy a nyugat azt csinál ott amit akar?
Ja tudom mindenki csak a szegény afrikaiak nem.
Ja és melyik nemzeteket értesz nyugat alatt mert ez így elég tág fogalom.

Számodra is felteszem a kérdést: szerinted miért nem igaz az, hogy a nyugat politikája határozza meg alapvetõen azt, hogy mi történik Afrikában?

Nem a semmitõl halt meg! AIDS nincs, immunrendszeri betegségek vannak, látom nem sikerül jól leírni, hogy mirõl van szó.

Az AIDS az egy fogalom. Ami fogalomról azt tartjuk, hogy attól meghalnak az emberek. De ez nem igaz. Az AIDS nem öl. Az immunrendszeri betegség, na az már öl. De az, hogy valaki HIV pozitív, azaz AIDS-es, az egy másodlagos dolog. Ezt bizonyítja az is, hogy egy halom HIV pozitív meg nem lesz AIDS-es és nem is hal meg, sõt, semmi baja.

Tudom bonyolult, pedig igazából nagyon egyszerû. Ez igazából a trükk az AIDS esetén. Hogy nem vesszük észre, hogy az egy tünetegyüttesre kitalált fogalom, ahol a tünetegyüttest alkotó tünetek a fontosak, és nem a fogalom maga.

Meg lehetett volna alkotni az AIDS fogalmat úgy is, hogy az az AIDS-es, aki valamilyen immunrendszeri betegséggel rendelkezik, és mellette el van törve a bordája. Lenne értelme, még ha haszna nem is lenne sok, de értelme az lenne. Innen kezdve elkezdenénk emlegetni, hogy milyen szerencsétlenek ezek az új betegségben szenvedõ AIDS-esek, mert mind meghalnak.

És mivel a fogalom alapján azt kellene mondani, hogy az az AIDS-es aki immunrendszeri betegséggel rendelkezik és el van törve a bordája, így azt mondanánk, hogy az AIDS-t a bordatörés okozza, ami fogalmi szinten még talán rendben is lenne, de azért az látható, hogy magát az immunrendszeri betegséget nem a bordatörés okozza. Ahogy a HIV sem.

Tehát nem az AIDS a nagy szám, hanem az immunrendszeri betegségek. Miért van sok immunrendszeri betegségben szenvedõ? Mi okozza az immunrendszer "kapitulációját"?

"És persze ezek után még olyan kijelentéseket is hallani, hogy "azok a barbár afrikai törzsek, még magukról se tudnak gondoskodni"... Aha, igen, persze."


Hát igen Afrika minden bajáról a gonosz fehér ember tehet és szegény feketék csak áldozatok Aha, igen, persze."

"Nem érted? Nincs is AIDS. A semmit orvosolják."

Ja ezt mond el a több millió embernek aki a semmitõl halt meg.

"A HIV-fertõzött személyek egy csoportjánál nem alakult ki AIDS, annak ellenére, hogy már több mint 20 éve fertõzöttek. Úgy tûnik, vannak, akiknek a szervezete képes legyûrni a vírust gyógyszerek nélkül is. Vannak olyanok, akik talán egy gyengébb vírustörzzsel fertõzõdtek meg. Végül vannak olyanok, akik gyógyszert kezdenek szedni még mielõtt a CD4 sejtszámuk 200 alá esne, és ezért nem alakul ki náluk az AIDS. Függetlenül a körülményektõl, csak az idõ a megmondhatója, hogy lehetséges-e az, hogy bizonyos HIV-fertõzött embereknél sosem alakul ki az AIDS-betegség."

Jó ez az idézet. Fogalmunk sincs, hogy miért nem betegszik meg valaki aki HIV pozitív? Az meg hogy lehet? De abban biztosak vagyunk, hogy másoknál meg a HIV okoz immunrendszeri problémákat? És ez hogy lehet? Arról mondjuk nem szól az idézet, hogy egyesek pedig pont a gyógyszer szedésének elkezdése után lettek betegek. Na ez meg végképp hogy lehet?
Vannak itt érdekes kérdések...

...amióta létezik élet, léteznek olyan élõlények is, amik nem úgy maradnak fennt, hogy elfogyasztanak többi élõlényt, vagy csak élõsködnek rajta (esetleg hasznosan is, tehát szimbiózist folytatva), hanem egyszerûen el is pusztítják a gazdatestet.

Rendben, vannak. Na de ebbõl milyen következtetést kellene levonni? Ott van az influenzavírus. Vonjunk le ezzel kapcsolatban konkrét következtetéseket!

Ami még durvább, hogy a hangyák például az ilyen fertõzött hangyát elviszik jó messze a bolytól, ne fertõzze át a spróákkal a többit! :|

Vannak hangya-orvosok? :-D

Nos, logikusan amelyik vírus vagy baktérium megöli a gazdatestet, az nem él sokáig, így a természetes szelekció során az ilyenné mutálódott vírusok nem tudnak túlságosan elterjedni.

Azt állítod, hogy azok az influenza vírusok, melyek halált okoznak, azok mind mutánsok voltak? Ez számomra meredek következtetés. Kicsit kifejthetnéd.

A védõoltások igencsak jelentõsek, amik segítettek pl. a himlõt is kiszorítani.

Most nem fogok minden egyes védõoltásnak utánanézni, de azért vannak szép számmal felesleges védõoltások.
És hivatkozhatnék Pasteur-re is, akitõl az egész õrület alapvetõen származik. Úgy tudom van más megközelítés is, de egyelõre kiszorul a mainstream orvostudomány pályájáról. Olvasd el ezt is.

Hát, én inkább következménynek tartom, de végülis számunkra valóban jel. De nem minden esetben tudod saját életmódodra visszavezetni sajnos.

Meg se próbáljuk. Ki az, aki megpróbálja? Melyik orvos ajánlja fel, hogy utánajártok ennek?

Tej, szójaérzékenységet azért nem csak alternatív gyógyítók tudnak megállapítani azthiszem

Gyorsan szögezzük le, hogy én nem arról beszélek, hogy mit TUD az orvostudomány. Hanem hogy mi az, amit az orrodra köt.
Természetesen meg tudnak állapítani pl. tejérzékenységet. De az, hogy ha te X tünettel fordulsz hozzájuk, akkor eszükbe jut-e ilyesmivel foglalkozni, az egy másik kérdés.

Még csak nem is megelõzés, hiszen az lenne a normális.

Na várj. Szóval a szervezet optimális hatékonyságon való tartása az szerinted nem megelõzés? Csak azért, mert ez "lenne" a normális? Ha ez nem megelõzés, akkor mi az?

Az, hogy mégis van szmog, az ételek teli vannak mûanyagokkal, és pláne a DOHÁNYZÁS meg aztán pláne nem az orvostudomány dolga, az már tényleg kõkemény gazdaság, aminek életminõségi következményeire csak "mostanában" kezdünk valójában rájönni.

Annyiban az orvostudomány dolga, hogy ha valakinél az elsõ számú rizikófakor az mondjuk az E250 (adalék), akkor ugyan már jussunk el odáig, hogy ezt az orvos felfedezi, és elmondja neked. Az nem mentség, hogy "de ez nem az orvos dolga". Ha szarul vagy, és az az E250 miatt van, akkor azt mondja, hogy attól van.
Egy társadalom esetén is az orvostudomány kutya kötelessége lenne feltárni a rizikófaktorokat, és kiadni egy fekete listát vagy valamit. De ez nyilvánvalóan üzleti érdekeket sért, mert pl. mit tenne a húsipar E250 nélkül? Akkor az történne, hogy hirtelen nem lenne versenyképes a valódi húskészítményeket elõállítókkal (!!! figyelsz? ez fontos!!!), és akkor mindenki azt enné, amit a környéken elõállítanak. És akkor a mai gazdasági modell (centralizáció, centralizáció, centralizáció) úgy dõlne össze, ahogy van.

Mindenesetre visszatérve, a homeopátiát teljesen nyugodtan kiveheted a listából - ha még most is szeded, higgy abban, hogy az nélkül is pontosan ugyan olyan egészséges leszel.

Nem hiszek benne, hanem tesztelem. Most is épp tesztelek valamit, aztán meglátjuk, hogy beválik-e.

"A szerelem mérhetõ, hiszen biológiai és kémiai folyamatok játszódnak le."

Helyesen azt kellett volna írnom, hogy "mennyire szeretem a feleségem". Nem a szerelmet kell kimutatni, hanem annak az értékét (jelentõségét, ha úgy tetszik). Ahogy arra a rákövetkezõ példából lehetett volna következtetni: "Vagy hogy mennyit ér az életem."

"Várom a példákat az embert ölõ vagy megbetegítõ gyógyszerek utólagos visszavonásáról."

Majd utána jársz ennek magad. Gyakorolj.

"Szerintem elég ritka, fõként a szándékossaág terhe mellett."

Szándékosság... eh. Azzal, hogy az elsõ számú szempont az, hogy valami gazdaságilag megéri-e, azzal a szándékosság minden esetben alá van támasztva.

"Biológussal beszéltem a témáról, és õ azt mondta, hogy a homeopátiás készítmények elve az "ami nem öl meg, erõsebbé tesz"."

Én nem így tudom. Keress fel más szakembereket is.

"Vegyük a gravitációs erõt, a távolság négyzetével fordítottan arányos, így az is minimális erõt jelent két bolygó között. Nem beszélve a csillagokról."

Bolygókról is szó van, vagy nincs? A Holdról? A Nappal mi a helyzet? Nem csak gravitáció létezik, de az is fontos lehet. Napkitörésekkel mi a helyzet?

"Másrészt pedig kettõs vak kísérelttel cáfolták a horoszkópok helytállóságát, és a horoszkópokat az asztrológusok írják."

Nem horoszkópokról beszélek, és nem is asztrológusokról. Arra figyelj, amit mondok.

"Egyébként pedig a csillagjóslás azt feltételezi, hogy a jelen állapotot befolyásolja a jövõ állapota."

Hogy mi? Olyan hatásokról van szó, hogy pl. ha a terhes anya dohányzik, akkor a magzat nem fog rendesen fejlõdni. Hol van ebben a jövõ visszahatása a jelenre?

"Ez pont annyira volt költõi, mint áltudományos. :)"

Esetleg megfordult a fejedben, hogy direkt használtam a kifejezést ("Legjobb esetben is egy fényév választja el a kettõt"), és a mondatnak így direkt plusz tartalma lett? Figyelj oda az apróságokra!

"Kamu. Nem a tudósnak van kényszere, hanem a mérnöknek, a mérnöknek kell úgy felhasználnia a fizikai törvényeket, hogy ne csak mûködjön a termék, de eladható is legyen."

De a tudósnak kell azon területek kutatását elõnybe részesíteni, melybõl várhatóan gyakorlati (~üzleti) haszna származik a társadalomnak.

Az õsszel született emberek általában ellenállóbbak a betegségekkel szemben. Csak nem a Napsütés és a több friss zöldség/gyümölcs miatt?

Nem érted? Nincs is AIDS. A semmit orvosolják. Tehát egyszer eladják azokat a termékeket melyek a problémát okozzák, aztán eladják az ál-gyógyszereket. Dupla haszon, ráadásul értelmet adtak egy halom ember életének (azaz - újra mondom - ennek az egésznek társadalomirányítási szerepe is van).

A biztosítókat pedig ne féltsd. Nem véletlenül olyan magas a havi díj pl. Hollandiában. Vannak kiadásaik, de még így is szépen nyereségesek.

Mikor írtál ezzel kapcsolatban bármit is? Elolvasom szívesen!

Pasteur egy kókler volt. Most nem ugrik be hogy ki volt a kortársa, aki egy kevésbé agresszív alapokon nyugvó elméletet dolgozott ki (talán Antoine Béchamp?). Nem az terjedt el. Vannak orvosok kik Pasteur-t okolják azért, hogy mára egy mindent meghatározó téves szemlélet alakult ki az orvostudományban, mégpedig a külsõ ellenség téveszméje.

Most egy pillanatra vonatkoztassunk el az orvostudománytól, és gondoljunk bele abba, hogy milyen más területen uralkodott el a "külsõ ellenség" eszméje? Nézzük csak... eh... hát mindenhol! Politika, gazdaság... az egész világnézetünk arra alapul, hogy van a tökéletes szervezet (emberi, társadalmi, gazdasági stb.) és vannak a kívülrõl rájuk támadó gonosz erõk.

Talán a fentiekkel kapcsolatban beugrik Goebbels neve. Vagy ha nem, akkor jó lenne ha beugrana. És melyik az a másik ország, ki alkalmazza Goebbels elveit? Hát az USA. Ugye nem lepõdött meg senki sem...

A keleti irányzatok (vallás, filozófia, gyógyítás) jó példák a külsõ ellenség mentes világképekre.

Ajánlom a The Power of Nightmares: The Rise of the Politics of Fear c. filmet, mely bemutatja, hogy a XX. század végére hogyan uralta el teljesen a politikát a félelem (külsõ ellenség) politikája. "And those with the darkest fears became the most powerful."

Megjegyzem, én képtelen lennék átúszni a Csatornát.

" Európa kizsákmányolja Afrikát, elveszi az erõforrásaikat, export élelmiszer-termelésre kényszeríti õket, és miután ilyen áldatlan állapotokat teremtett"

Reménytelen!
Írhatok én akár ezer oldalakat is, ez a kizsákmányolás-mítosz makacsul tartja magát.

"Manapság állandó gyógyszeres kezeléssel le lehet annyira lassítani az immunrendszer romlását és a HIV terjedését, hogy szinte megálljon."

Elõször azt kellene bebizonyítani, hogy a HIV-nek köze van az immunrendszer problémáihoz.

"1900-ban a születéskor várható élettartam 36-38 év volt, mára ez az érték 69-78 év, vagyis egy évszázad alatt megduplázódott."

Szeretem a statisztikát. Azt lehet belemagyarázni, amit akar az ember. Mert pl. a háborúkkal mi van? Kellene külön békebeli statisztika, mondjuk 1700-ból, és azt kellene összehasonlítani a békebeli statisztikákkal.
Vagy mondok egy másik példát: mikor a spanyolok kiirtották fél Amerikát, és ezáltal az átlagéletkor mondjuk 20 éves kor alá csökkent, akkor ebbõl te levonnád azt a következtetést, hogy a civilizálatlan népek átlagéletkora alacsony? Ugye hogy nem...
Szóval csak óvatosan a statisztikákkal. Én is olyan vagyok, mint Napóleon: csak annak a statisztikának hiszek, melyet magam hamisítottam.

"amíg Európában 2002-ben 71-78 évet jósoltak átlagban egy embernek, egy kisebb technikai fejlettséggel rendelkezõ Afrikában 50-53 évet elõlegeztek meg."

Ja, de az a statisztikában nincs benne, hogy Európa kizsákmányolja Afrikát, elveszi az erõforrásaikat, export élelmiszer-termelésre kényszeríti õket, és miután ilyen áldatlan állapotokat teremtett, fegyvereket ad el nekik, hogy legyen mivel kiirtaniuk egymást a maradék erõforrásokért való küzdelem során. (Ugye ismered a hódítás legegyszerûbb módját: oszd meg õket, majd miután kiirtották/legyengítették egymást, uralkodj rajtuk...)
És persze ezek után még olyan kijelentéseket is hallani, hogy "azok a barbár afrikai törzsek, még magukról se tudnak gondoskodni"... Aha, igen, persze.

A lényeg, hogy egy harcban a nyertesek oldalán mindig magasabb az átlagéletkor. Ez nem az adott rendszer vívmánya, hanem annak az eredménye, hogy az adott rendszer nyomja el a többit, és nem fordítva. Ezt a faktort ki kellene venni a statisztikákból, és úgy kellene aztán összehasonlítani õket.

"Nem mondanám azt, hogy a civilizáció negatív hatása több, mint a pozitív hatása az emberi szervezetre nézve."

Nem hoztam fel olyan összehasonlítást, hogy több-e vagy kevesebb. Nyilvánvaló, hogy a szervezettségnek, a fejlettségnek vannak pozitív hozadékai is. Csak nem szeretem, ha értelmetlen statisztikákkal próbáljuk meg bemutatni, hogy milyen szuper ez a civilizáció. Nem, nem szuper. Egy halom problémát okoz, amit nem lehet a pozitívumokkal ellensúlyozni. (Értsd: nem lehet legyinteni a negatívumokra azzal, hogy vannak pozitívumok is.)

"Mindig létezik egy-két kiugró adat, de ez statisztikai hiba, hiszen a másik 10 ezer szibériai vezetõ nem élt 90 évig, így azok nem villognak a TV-ben 90 évesen."

Az alacsony múlt század eleji európai átlagéletkor egy ilyen statisztikai hiba.

"Mert én is fel tudnám sorolni Da Vincit, aki szép kort élt meg, de ellenpéldának jó Petõfi..."

Témánál vagyunk. Ugye érthetõ, hogy miért?

A gondolkodásodban van némi igazság csak egy nagyon fontos vagyis a legfontosabb tényezõt nem veszed figyelembe az pedig az hogy az a beteg ember mit érhet el az életében lehet hogy egy nagy fizikus tudós mérnök stb.. lenne belõle aki olyan dolgot fedezne fel olyan elméletet dolgozna ki ami esetleg jobbá teheti a világot.

Ez is egy szempont. De a magam részérõl azt vallom, hogy persze nem dönthetnek mindenben az ember feje fölött, illetve az is egy szempont, hogy a betegség ugyan olyan lehetõség az egyén fejlõdésére, mint bármilyen más tapasztalat.
De mindennek van határa. Jelenleg a létünk határát az életnél általában húzzuk meg és nem az emberi életnél. Az emberi tudatos élet pedig valahol ott kezdõdik, hogy a saját létedet, identitásodat illetõen dönthess, ami sajna sok esetben nem adatik meg nekünk.

Azonban, hogy az örökletes betegségek valaha gyógyíthatók lesznek abban azért kételkedem. Különben is sokkal egyszerûbb és célszerûbb a terhességet megszakítani egy viszonylag korai stádiumban, és egy másik magzatnak adni lehetõséget a kifejlõdésre, mint világra hozni egy beteg magzatot és valami hosszadalmas terápiával próbálkozni.
Soha nem lesznek képesek mindenfajta betegséget gyógyítani és ezek közül is lesz jó pár, ami menthetetlen, ráadásul jelentõs szenvedéssel járó állapotot eredményez.

Szóval ott tartunk, hogy nincsenek kijelölve a mozgásterek. Az egyén saját életét illetõen sokszor kevesebb joga van a döntésre, mint akár más életét illetõen is, az orvos meg eközben elvileg kénytelen minden áron életben tartani a beteget, amire csak egy korlát van. De nem az, hogy etikailag-szakmailag meddig, milyen módon tartható életben, és milyen minõségû lét biztosítható neki, hanem hogy az életben tartása adott pillanatban mennyibe kerül. Ha beteg vagy élni akarsz, de drága a gyógyszered, akkor ugyan úgy szopsz, mintha a beteg vagy, meg akarsz halni, mert menthetetlen vagy, és mindez független attól, hogy te vagy a társadalom mennyire tartjátok fontosnak a saját életed.

Nem érted a lényeget, de nem is csodálkozom ezen.
Már csak idõ kérdése, hogy mikor lesznek gyógyíthatók az örökletes betegségek.
Tehát, milyen jogon vennéd el az élethez való jogát egy olyan betegnek, aki ma ilyen betegségben szenved? (Nyilván figyelembe kell venni a társadalom eltartóképességét is.)

Segítek: voltam én is magatehetetlen helyzetben, hogy mást ne mondjak, amikor mûtöttek, és altatásban voltam. De erõsen begyógyszerezett, nyugtatók hatása alatt lévõ ember is ehhez hasonló állapotban van. Vagy mondhatnám a mérgezéses eseteket.

Egyszer, talán 1984-ben volt egy ilyen állapotom, amikor magatehetetlenül feküdtem, de emlékszem, hogy a tudatom ép volt, és lényegében egy külsõ szemlélõként néztem, ahogy mások megpróbálnak segíteni rajtam. Ez amolyan testen kívüliség élménye, amikor a lélek valahol ott lebeg a tehetetlen, szenvedõ, küzdõ test felett, és vár.
Olyankor meg is világosodik az ember, nagyon jól lehet látni, hogy kik a jószándékúak, akik önzetlenül is segítenek, és kik a cinikusak, a lelketlenek, a gonoszak.

(cc) Kara kán, 2010. Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább!

Genetikai okú betegségekre általában nincs gyógyszer, maximum szer, ami stabilizálja a beteg állapotát.
Abortusz esetén azért még 3 évig is jó párszor próbálkozhatnak a szülõk saját utód létrehozásával, vagy örökbefogadással, vagy bármivel.

Az a gond, hogy a mai világban az élethez való jog (és kötelesség) megelõzi az egészséghez, normális élethez való jogot.
Ugyan ez a helyzet az eutanáziával kapcsolatban is mellesleg. Menthetetlen, gyakorlatilag hetekig, hónapokig szenvedésre ítéltetett emberek sem választhatják a méltóságot.

Szóval élni kötelesség, emberi módon élni maximum opció. Ez persze jól hangzik mert így nehéz és nemes az élet, csak éppen a társadalom önmagát csinálja ki, ha az állampolgár nyakába rak olyan felelõsséget is, ami nem az övék.
Nem az állampolgár felelõssége sem a környezeti, sem az emberi fajt érintõ, sem hasonló globális jellegû problémák megoldása. A politikusainknak meg elnézzük, hogy csak az önös érdekeik szerint döntsenek ezekben az esetekben, hiszen nem várjuk el tõlük sem, hogy mások legyenek, mint a népesség általában.

Amikor egy meg nem született, de nyilvánvalóan genetikai alapon beteg magzat "javára" döntenek, azzal, hogy nem engedélyezik a terhesség megszakítást. Akkor ezzel a szülõk, a társadalom és a további utódok kárára döntenek. És valójában saját kárára is, mert az emberi élethez való joga soha nem lesz biztosítva.

Az sajnos illúzió, hogy az emberek a szabadságukkal helyesen tudnak élni. A teljes demokrácia, vagy a totálisan önszabályozó szabad piac nem mûködõ dolgok. Akkor mûködhetnének, ha az emberi élet és az elme nem lenne véges, ha a történelmi tapasztalatok elevenen élnének a fejünkben, ha egy választásnál tisztában lennénk a tétekkel és a lehetõségekkel, és ha még meglennének azok a kulturális kötelékek, amelyek egy társadalmat átitatnak és amelyeket a modern "globalizált" egyenkultúrával próbálunk helyettesíteni. A jelenlegi, demokráciának nevezett rendszer a tényezõk legjobb elegyét tartalmazza, ahhoz hogy egy faj nem mint kultúrát, hanem önmagát a biológiai gyökereinél semmisítsen meg. Korlátozd be, hogy mindenki maximum a pillanatnyi érdekeit érvényesíthesse (politikustól kezdve, közemberen keresztül, bûnözõig mindenki), korlátozd le az információikat (tömegmédia) és adj a kezükbe kvázi teljes politikai hatalmat. Ez kb olyan mint egy zéró tapasztalattal rendelkezõ gyereket odakísérni a zebrához, elengedni a kezét, majd várni, hogy mi lesz?
Szerinted mi lesz?

Gondolkodtam én is ezeken.
Mondok egy példát: diagnosztizálnak a gyerekeden egy súlyos betegséget, és te abortusz mellett döntesz.
Eltelik 3 év, és az orvostudomány megtalálja az adott betegség ellenszerét.
Milyen lesz a reakciód?

Lehet, hogy nem ittam eleget és ezért félreértelmezhetõ volt amit írtam, de ilyet:...

"Két egészséges ember gyereke lehet beteg.
Egy beteg és egy egészséges ember gyereke biztos, hogy beteg.
Két beteg ember gyereke biztos, hogy beteg.
Egészséges ember meg csak akkor születik, ha két egészséges ember a szülei, és még akkor sem mindig?
Nem furcsa ez neked egy kicsit?"

... szerintem nem írtam!
Igazából csak azt írtam, hogy kötelezõvé kéne tenni minden lehetséges szûrést a terhesség idején, és bizonyíthatóan beteg utódok esetén kötelezõ abortuszt alkalmazni. Ennyi.
Azért írtam, hogy embertelen, mert ma ott tartunk, hogy mindenkinek a jogaira hivatkozva egyrészt nem kötelezõek a szûrõvizsgálatok és nem kötelezõ az abortusz sem.
Egy cikket olvastam éppen ez elõtt amiben írják, hogy miközben csökken a születések száma Magyarországon, eközben nem csökken, hanem kb ugyanakkora a betegen megszületõk száma.

Amúgy a betegség, vagy az arra való hajlam tényleg nem feltétlenül öröklõdik. Feltéve, ha az adott egyén meghal mielõtt utódot hozna világra.
Manapság persze nem hal meg, a betegsége fenntartható állapotban van, az a génállomány pedig, ami nála esetleg véletlenszerûen jött létre a gyerekeiben már nagy valószínûséggel jelen lesz.

Pl az én családomban van egy sajna nem túl ritka betegség, gyakorlatilag genetikai gyökerû retina elfajulás, ami hosszabb rövidebb idõ alatt vaksághoz vezet. Nálam nem jön elõ, de a gyerekeimnél nagy valószínûséggel elõ fog. Mit gondolsz azok után, amit írtam, mi az álláspontom arról, ha egy szûrõvizsgálat esetén kijön, hogy a megszületendõ gyermekem is ebben a betegségben fog szenvedni!? Tudod nem könnyû azt látni, ahogy egy közeli hozzátartozóm szép lassan megvakul.

Ha cigó lennék persze lexarnám és azt mondanám: hát a zistenke ezt ádtá, de mi így is szeretni fogjuk! Persze mert alapból kapok majd a gyerkõcért 80 ezret, ha fogyis, akkor meg még többet!

"Természetesen ezekkel kell szembeállítani a közúti baleseteket, a lakástüzeket, az atomerõmû-katasztófákat, satöbbi."


Nem is voltak atomerõmû katasztrófák, szóval azokat nyugodtan kiveheted a listádról.

Lehet, hogy én nem ismerem jól a civilizáció fogalmát? :D Én civilizációba már beleértem pl. a kr.e. 6-7 ezer éves Mezopotámiát is, tehát civilizáción kívül a bennszülötteket értem, akik teljesen függetlenül éltek/élnek (bár ma már ilyen nem nagyon van, vagy ha van, akkor nagyon szélsõséges körülmények között, hiszen a jobb területekre a civilizált ember - bár így már megint mást értünk a szó alatt - már rátette a kezét). Petõfi, József Attila mindenesetre semmi képp sem jó ellenpéldának, õk nem voltak bennszülöttek :D

"Például a fûtés, télen kevesebb ember hal meg, vagy említetted a táplálkozást. A kórokozók felfedezésével és a steril tápláléknak köszönhetõen minimális az ételeken keresztüli ferzõzések kockázata"

Nah igen, de azért a tüzet már nemtudom hányszáz ezer éve ismeri az ember, fedezéket is tudnak magukat építeni, Szibériában ott élnek kis egyszerû házikókba, semmi gáz meg ilyesmi... :| A másik fontos dolog, hogy szintén nem tudom hányszáz ezer éve az emberek megmelegítik tûzzel az ételeiket (állathúsokat), ami elpusztítja a legfõbb kórokozókat.

"Mindig létezik egy-két kiugró adat, de ez statisztikai hiba, hiszen a másik 10 ezer szibériai vezetõ nem élt 90 évig, így azok nem villognak a TV-ben 90 évesen."

Én nem is azt mondtam, hogy akkor az átlag életkor nyilván 90 év körül van, én azt cáfoltam, hogy a civilizáció nélkül ilyen 30-40 év körül lenne az átlagélettartam. Ez igaz volt párszáztól párezer évig visszamenõleg a civilizációban, de nem a civilizáción kívül. Én azért 45-75 körülre tenném. Az biztos, hogy a tudomány sok betegséget tud gyógyítani már, vagy akár baleseteket, de õk nem közlekednek 200 -al autópályákon vagy járkálnak száguldozó autók között, stb. Helyette ott vannak a természet veszélyei, amiket meg egész életükben tanulnak, hogy hogyan lehet megelõzni, akár póktámadást, kígyómarást, stb.

Egyetértek nagyrészt azzal, amit mondasz, hogy a civilizációnak vannak olyan hatásai, melyek károsak az egészségre, illeve csökkentik az élettartamot, de azzal nem értek egyet, hogy ez lenne a döntõ tényezõ, mert a civilizációnak számos olyan hatása is van, melyek növelik az élettartamot. Például a fûtés, télen kevesebb ember hal meg, vagy említetted a táplálkozást. A kórokozók felfedezésével és a steril tápláléknak köszönhetõen minimális az ételeken keresztüli ferzõzések kockázata, Afrikában ma is törzsek pusztulnak ki, mert fertõzött majomvérrel érintkezõ emberek ebolában hunynak el, a halotti szertartás során a család közösen mossa le, és mind elkapják, és a halálozási arány 90% fölötti. Az orvostudomány segít beteg szervek cseréjében, rengeteg külsõ sérülést is képesek vagyunk kezelni, számos kígyó és pókméregre van ellenszer, de a veszélyes állatoktól is elkülöníthetõ az ember, így attól sem kell félnie, hogy éjszaka megtámadják.

Természetesen ezekkel kell szembeállítani a közúti baleseteket, a lakástüzeket, az atomerõmû-katasztófákat, satöbbi.

Ezeket az adatokat mind tartalmazza egy szám, a születéskor várharó élettartam, mely csak az élveszületésekre vonatkozik! Vagyis a korai csecsemõhalandóság nem szerepel benne.

http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Hungary_life_expectancy.png&filetimestamp=20100213161620

1900-ban a születéskor várható élettartam 36-38 év volt, mára ez az érték 69-78 év, vagyis egy évszázad alatt megduplázódott. Nem lehet figyelmen kívül hagyni ezt a tényt, ahogyan azt sem, hogy amíg Európában 2002-ben 71-78 évet jósoltak átlagban egy embernek, egy kisebb technikai fejlettséggel rendelkezõ Afrikában 50-53 évet elõlegeztek meg. Nem mondanám azt, hogy a civilizáció negatív hatása több, mint a pozitív hatása az emberi szervezetre nézve.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%BClet%C3%A9skor_v%C3%A1rhat%C3%B3_%C3%A9lettartam

"Az egyik Túlélés törvényei részben találkozott Bear Grylls pl. Szibériában (nagyjából nem befolyásolt terület,szerintem védõoltások meg ilyesmiket sem kapnak ott), a vezetõ 90 éves elmúlt (és még akkor is több mérföldet sétál, lovagol, stb.)."

Mindig létezik egy-két kiugró adat, de ez statisztikai hiba, hiszen a másik 10 ezer szibériai vezetõ nem élt 90 évig, így azok nem villognak a TV-ben 90 évesen.

"Az idõsebb Seneca élt vagy 95 évig, az ifjabb is kb 70-ig, Goethe is vagy 82 ig."

Hasonlóképp. Mert én is fel tudnám sorolni Da Vincit, aki szép kort élt meg, de ellenpéldának jó Petõfi, József Attila, Schubert, Weber, satöbbi. Vagyis nagy statisztikai mintával kell dolgozni. Például azok, akik számolják a születéskor várható élettartamot, nagy statisztikai mintával dolgoznak.

Foglaljuk össze, amit írtál:

Két egészséges ember gyereke lehet beteg.
Egy beteg és egy egészséges ember gyereke biztos, hogy beteg.
Két beteg ember gyereke biztos, hogy beteg.
Egészséges ember meg csak akkor születik, ha két egészséges ember a szülei, és még akkor sem mindig?
Nem furcsa ez neked egy kicsit?


Én azon a véleményen vagyok, hogy csak a természetes szelekciót kapcsoltuk ki, de nem leszünk betegebbek, mint az õseink; a betegség nem öröklõdik mindig, mint ahogy te mondod. Éppen ezért a beteg ember se haljon meg, mert szerintem lehet neki is egészséges utódja.

"Ideges vagyok, késésben vagyok, és rittig nem indul az a kiba kurva kocsi, a számítógép lefagy, a nyomtató elromlik."

Egyszerû a válasz: alattad fut egy vízér. <#idiota>

http://www.youtube.com/watch?v=Uf8nIQ541ls

Hát igen. A régi korokban a hatalmas csecsemõhalandóság vitte le a statisztikát jórészt.

Az idõsebb Seneca élt vagy 95 évig, az ifjabb is kb 70-ig, Goethe is vagy 82 ig.

Azonban ha elgondolkodunk a csecsemõhalandóságon, akkor lehet hogy szörnyû dolog, de a természet egyszerûen így mûködik. A fejlett orvostudománynak hála azonban rengeteg olyan emberpalánta megmarad, akik meghaltak volna, amúgy még 1 éves koruk elõtt. Alapvetõen mert nem sikeres a genetikai koktéljuk, amit kihúztak a kalapból. Na most õk életben vannak és a társadalom rengeteget költ arra, hogy életbe is tartsa õket amíg lehet, és elérik a szaporodó képes kort és szaporodnak és továbbörökítik a nem teljesen jó állományukat.

Annak ellenére, hogy joga mindenkinek megvan bármilyen gyereket kihordani, aztán akár a társadalomra tukmálhatja az ivadékot, ha nem jön be neki! Azonban a szûrõvizsgálatok, vagy bizonyos esetekben az abortusz nem kötelezõ.

Embertelenül hangzik amit írok, amit sugallok? Igen, mert az élet emberetelen! De nem szükségszerûen az. Amikor az emberek nem tudnak felelõsségek viselkedni, dönteni (miért tudnának!?), akkor csak a kötelezõ szûrõvizsgálat és a kötelezõ abortusz mentheti meg a fajt. Mert sokkal embertelenebb annak az élete akinek rokiként kell végigszenvednie évtizedeket, vagy a jövõben az átlag embereké is az lesz 100-200 év múlva, amikor már nem lesz egyetlen egészségesen született gyermek sem.

"Civilizációs betegség? A probléma csak az, hogy civilizáció nélkül 30 évig élnénk, nagy lenne az éhezés, a csecsemõ halandóság, sokan halnának meg betegségekben, és egyszerûen nem élnénk addig, hogy kialakuljon a rák. "

Ezzel viszont én nem értek egyet! Az ember, ahogy a természetben élõ majmok is, bõven el tudnak élni 50-70, sõt akár több évig is, és ez tökéletesen látszik szinte minden bennszülöttekrõl szóló dokumentumfilmekben, olvasmányokban is. A civilizáción kívüli emberek egész életükben azt tanulják, hogy hogyan szerezzék meg legegyszerûbben a szükséges táplálékokat, hogyan védekezzenek az állatok ellen, és számos növénynek is volt idejük bõven kitapasztalni a hatását. Nincs számítógép, tv amitõl olyan életmódot folytassanak, ami olyan gyakorivá tenné az életmód és immunrendszeri betegségeket, mint civilizációkban. Nincs szmog, olyan természetellenes anyagok amik rákot okoznának, így gyakorlatilag mégha elõ is fordul, nagyon ritkán, infarktus meg aztán pláne.

A vírusok, baktériumok így elterjedni is elsõ sorban csak a civilizációban tudtak, ahogy te is leírtad a körülményeket. Háborúk, civilizációs butaságok (pl. a XVIII. századi Franciaországban egyszerûen az emberek nem fürödtek, a bolhák miatt külön többfajta vakarójuk volt az embereknek, a ruhát nemvették le, mert túl bonyolult lett volna...), ma a tömegközlekedés, tömeget befogadó helyek, stb. teszik lehetõvé még az emberre halálos betegségek ilyen szintü tejedését. MEgpersze erõsen rásegített az állattenyésztés (együtt élni azállatok szarával, betegségeivel, hogy bõven legyen lehetõség bármikor elkapni õket, pl. tej, hús tömeges szétszórása, tojások). Még lehetne sorolni, ami a lényeg, hogy emberre halálos betegségek civilizáción kívül nem tudhattak nagyon elterjedni. Nem azt mondom, hogy nem fordult elõ, de nem mondható általánosnak.

Ma az orvostudomány gyakorlatilag egyre jobban kiszorítja azokat a kártevõket (vírusokat, baktériumokat), amiknek evolúcióját (tökéletesen magyarázható a természetes szelekcióval!) a civilizáció körülményei segítették. De a maximálisan elérhetõ életkor nem igazán változott, nincs olyan találmánya a tudománynak, amitõl mondjuk a szervezet hosszabb idõn keresztül képes fejlõdni, vagy megakadályozná az öregedést (még). Tudtommal a majmok is hasonló ideig élnek.

Az egyik Túlélés törvényei részben találkozott Bear Grylls pl. Szibériában (nagyjából nem befolyásolt terület,szerintem védõoltások meg ilyesmiket sem kapnak ott), a vezetõ 90 éves elmúlt (és még akkor is több mérföldet sétál, lovagol, stb.). Mármint ez utóbbi nem függ össze a civilizáción kívüliséggel, tehát nálunk is van hasonló példa (bár elsõ sorban Keleten, meg nálunk is sportolók között), de a lényeg, hogy nem a civilizáció miatt tudunk 30 évnél tovább élni, ez tévhit.

Szerintem a homeopátia is magyarázható, csak éppen még marhára nem vagyunk ott, hogy precízen magyarázzuk is.

Vegyünk egy egyszerû példát.
Tegyünk fel a falra két ingaórát. És egy idõ után azt látjuk, hogy spontán összehangolódik a mûködésük.
Ez nem hókuszpókusz, nem Urigeller "múkodj!!!!" csoda ráolvasása.
Végül is a falon keresztül olyan apró kis rezgések jutnak el az egyik órából a másikba és viszont, amelyek elégségesek az ilyen soxor ismétlõdõ ciklikus folyamatok egy fázisba hozásához. Ennyi.

Azonban a jelenlegi tudományunk csak az azonos nagyságrendû energiák egymásra hatását ismeri el, ezzel foglalkozik, ezt vizsgálja. Nem keressük, nem vizsgáljuk a bonyolult alacsony energiatartalmú mintázatokat, gyak információs mintákat, hogy ezek milyen hatással vannak a rendszereinkre, hogy interferálnak azokkal. Pedig ezekkel a problémákkal nap mint nap találkozunk.

Legszebb példám, amikor a TV-m az egyik szobában volt akkor elkezdett megbolondulni, az OSD-n megjelentek extra pixelek, végül elment a hang is. Aztán átvittem a másik szobába ahol kb 1 hét alatt "meggyógyult". Aztán amikor visszakerült megint elkezdett elromlani. És ugyan ez többször.
Elköltöztem és utána még 5 évig minden probléma nélkül használtam. Hmmm.

A tudomány jelenleg tisztára binárisan gondolkodik, fekete fehér, eléri a küszöb feszültséget vagy nem, 1 vagy 0, jó vagy rossz?
Csak éppen a valóságban a rendszerek végtelen bonyolultak és eszméletlenül ki vannak éhezve a környezetbõl jövõ apró kis információkra, azokra is amiket mi magunkból sugárzunk ki.

Ideges vagyok, késésben vagyok, és rittig nem indul az a kiba kurva kocsi, a számítógép lefagy, a nyomtató elromlik. Mély levegõ lenyugszol és pöccre indul minden.
Nem energia, hanem információ-vámpirokkal vagyunk körülvéve, az embertársaink a bennünket körülvevõ tárgyak, a háziállataink ilyenek. Figyelik és élvezik a belõlünk emberekbõl kiáramló bonyolult információmintázatokat és boldogan fogyasztják.

Mi is azt tennénk ha végre megtalálnánk Istent!
<#nyes>

Bezzeg az indexen a fóumhozzászólásokat meg lehet jelölni (cc) logoval...