744
-
Alien_AM #384 Ezt nem gondolod komolyan teleportalt a mennybe jezus ugy hogy sugarzast bocsatott ki a torinoi lepelre :D asd.
De ki hiszi ezt el, az nem ember. Leszedtek a keresztrol elastak es meg lehet ra is koptek, majd elrejtette egy paraszt a csontjait is a lepelt meg otthagyta. Ez nem valoszinubb?
De ha megsincs igazam akkor ez bizonyitek arra hogy Isten is a mi univerzumunk fizikai torvenyi szerint el, ha sugarzas nyomait talaltak, tehat reszecskebol all, tehat elpusztithato megolheto fizikai leny. -
#383
http://kulturport.hu/tart/cikk/f/0/77700/1/kultura/Jezus_protonjai_lehetnek_a_torinoi_leplen?place=srss -
WoodrowWilson #382 Én itthon tanulok.:) -
morden #381 "Nekem ne mondd, én közgázt hallgatok.." Én meg metalicát hallgatok, amúgy tanulni járok egyetemre :D ( neharagudj, megkövetlek, de ez annyira vicces volt :D ) -
blessyou #380 Én tisztelem Hawkingot, de úgy látom, kezdi felvenni az öreg tudósokra jellemző negatívumokat...
"A Timesban közölt előzetesek szerint nincs szükség Isten bevonására a világegyetem működéséhez. (...) Hawking munkáját számításokkal és az elmúlt évtizedek asztrofizikai felfedezéseivel igyekszik alátámasztani, kiemelve az első Naprendszeren kívüli bolygó 1992-es felfedezését."
Elég nagy ostobaság egy ilyen koponyától, hogy olyasmibe fog bele, amihez nem folytatott elegendő tanulmányokat, jelen esetben a teológiába. Akkor ugyanis tudhatná, hogy Isten eszméje (szándékosan nem írom magát Istent, elég, ha csak a gondolatról van szó), nem szenved semmiféle bizonyítási kényszerben, sem pedig magyarázatban, mert ez ellentmondás lenne. Isten nem magyarázható. Előránthat bármilyen mérési eredményt az elmúlt 300 évből, egy sem lesz elég cáfolat vagy igazolás Istenre nézve.
Akármilyen végső elméletre lehet okot kérdezni, így a teológus is bármikor visszakérdezhet: "és akkor az honnan van?" Honnan vannak az alapvető törvények, melyek önmagukban létrehozzák az Univerzumot? Persze lehet mondani, hogy az Univerzum önmagában létezik, mindenféle különösebb Ok nélkül, és ebben hihetünk is, de ne tegyünk úgy, mintha ez bármivel jobban alátámasztott lenne, mint a teremtettség.
A tudományba hitbéli kérdéseket belevonni az egyik leginkább demagóg tevékenység. Akárcsak fordítva. Egyikkel sem képes semmiféle módon állást foglalni a másik kérdésében. Ez olyan, mintha a japán konyha fogalmaival próbálnánk magyarázatot találni a globalizáció társadalmi hatásaira. -
Rotyoka #379 Az a gond, hogy itt mindenki tudósnak hiszi magát. De a lényeg a lényeg a Biblia a többi vallásal egy mese (Érdekes az ógörög vallásról tudjuk hogy mese de a bibliáról nem ismerjük el..)
Csak erről soha nem győzöd meg azt aki elhitte. -
djhambi #378 "Nekem ne mondd, én közgázt hallgatok, csak amikor idejövök nem arról szeretnék olvasni. Na de mindegy, majd átugrom."
Lol. Én meg a suliban mérnöki tudományokat tanulok, és pont ezek jelentik számomra a kikapcsolódást.
-
djhambi #377 "Így az állításom is arra vonatkozik, hogy a korrupció mértékének nem lehet az a magyarázata, hogy emberek vagyunk, hanem kell lennie más tényezőknek is."
Nem mindenki ugyanolyan mértékben intelligens, de az állatokhoz képesti magas inelligencia emberre jellemző. Ez nem bináris: igen/nem, te tudatossági szinetket említettél, én ikább egy tengelyt, mely racionális számokat tartalmaz. Hasonlóképp a korruptivitásra is. (Most találtam ki ezt a szót. :D)
Persze a korrupció egyéb okai még az, hogy van lehetőség. Logikus, hogy börtönből nem lehet valakit korrupt, vagyis kell hozzá valamiféle beosztás, ileltve elkalom, lehetőség, mondjuk egy cél felajánl némi összeget, hogy ő nyerjen meg egy pályázatot. A legtöbb politikus szvsz nem önmaga találja ki azt, hogy hogy szerezzen profitot, hanem valami külső összekötő keresi meg, és dönt a politikus úgy, hogy belemegy a csalásba.
És igaznak találom azt, hogy más rendszer másmennyire engedi vagy gátolja a korrupció kialakulását, de erre írtam, hogy mondjuk ha a politikusi fizetés minimálbér lenne, nem menne korrumpálható személy politikusnak, mert logikus, hogy a korrumpálható személy kapzsi is, és logikus, hogy kapzsi ember nem megy minimálbért keresni.
"Ez a korrupció maga, mikor a valóságról az emberben kialakult helyes kép megsérül a külső befolyás hatására és torzzá válik."
A korrupció (a latin corruptĭo, romlás, rontás szóból) vagy megvesztegetés olyan törvénybe vagy közerkölcsbe ütköző cselekedet, aminek során valaki pénzért vagy más juttatásért vagy juttására való kilátásért cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat másokat. Attól függően, hogy milyen pozícióban van az előnyhöz juttató, beszélhetünk például politikai, közigazgatási, rendőri, katonai vagy gazdasági korrupcióról. - Wikipédia
Nem igazán passzol a te megfogalmazásoddal.
"A hitel nem valakinek a pénze. Az a pénz a hitelkihelyezés pillanatában jön létre."
Két külön dologról beszélünk. Ha én neked kölcsönadok egy aranyrudat, hogy majd hozz vissza nekem egy év múlva kettőt, az is hitel, és van mögötte érték.
Amiről te beszélsz, az a pénz keletkezése, és azért van szükség hitelre, mert nincs annyi érték a földön, mint amennyi forgótőke a világban. A valódi érték alig 10%-a körül van letétben a pénzintézeteknél, és ez az oka bizonyos buborékoknak. De ez más témakör. Te arról beszélsz, mikor az állam államkötvénnyel vesz pénzt a nemzeti banktól. Ne feltétlenül higyj a Zeitgeist Addendumnak, mert az nem megindokolt kijelentéseket tesz. Kapásból azt mondja, hogy a bank által kiadott dokumentumnak az "egyik értelmezését" mutatják be. És sok mindent nem magyaráz meg, ami viszont fontos lenne. És elfelejti közölni, hogy a FED nem magánbank, hanem állami nonprofit szervezet. A semmiből létrejött pénz pedig nem tűnik indokoltnak, hiszen, ha 10% megmarad a banki tartaléknak, akkor 9 milliárdot tud kölcsönadni, ez eltűnik, és a törlesztőrészletekkor kapja vissza. -
WoodrowWilson #376 Nekem ne mondd, én közgázt hallgatok, csak amikor idejövök nem arról szeretnék olvasni. Na de mindegy, majd átugrom. -
#375
Aha. Na ez marha nagy magyarázat volt. Kb te is annyira fanatikus vagy mint az a muszlim aki legszívesebben kinyírná azt aki kritizálni meri a vallását. Nekem nincs semmi bajom az ateizmussal mindenkinek joga van abban hinni amiben csak akar. -
#374
Mutasd már meg légyszíves, hogy az írásomban hol írtam, hogy isten létezik? -
remark #373 Mondom, azt gondoltam, hogy nem csak én olvasok ilyen tanulmányokat. Feltettem a ruletten mindent a pirosra, de fekete lett... -
remark #372 A konkrét példádra pedig a konkrét példám lenne a cáfolat, ha tudnék linket adni róla. De nem tudok. Azért így is megérte megvitatni a dolgokat. -
Irasidus #371 Forrást please, ne azt, hogy hallatom valahol... Érted ugye miért mondom? Ha nem érted "megmutatom": "Én meg azt hallatom, hogy ez nem igaz, és csak be akarták csapni az embereket." Naaaaaa, szépen kérlek, ezt ne... -
remark #370 Erre még mindig ez a válaszom: "És miért abból indulsz ki, hogy a jobb élet kizárólag a pénzen múlik?"
Ja és ez hatványozottan igaz akkor, mikor az alapok már megvannak, nem kell aggódni hogy miből fizeted be a számlákat stb. Egy ilyen szint felett miért törvényszerű, hogy az életünk gazdagításához pénzt kell?
Én pl. egyre többet teszek félre, többek között azért, mert nem találok olyan igényeimnek megfelelő dolgokat, melyekre költeni tudnék. A kapitalizmus úgy látszik a kisebbség igényeit nem kívánja kielégíteni.
-
remark #369 A konkrét példa egy olyan betegségre való gyógyszer, mely ritkának számít, így az eladások volumene valamint a profit alacsonynak számított volna, így helyette valami szart fejlesztettek ki amit talán a fogyókúrázni vágyóknak lehetett milliószámra eladni (feleslegesen, mert ha az ember olyan kaját eszik, amit a szervezet fel tud dolgozni, akkor nincs hízás - mondjuk ezt nehéz olyanoknak mondani akiknél a kajálás egyenlő a szórakozással).
Sajnos ennyit tudok most konkrét példaként felhozni, reméltem hogy valaki másnak esetleg beugrik a konkrét eset. Mondjuk pont neked...
-
djhambi #368 "Telefosod a tudományos topikokat a politikáról meg ideológiákról szóló, egyáltalán nem ide való háromoldalas értekezéseiddel."
A közgazdaságtudomány nem természettudomány, de mégis valahol tudomány. Ugyanígy a humán tudomáynok. És Kodály Zoltánt idézve: "Hát, csak az, hogy teljes embereket akarunk nevelni. Azt meg annélkül nem lehet."
Politikáról nem szoktam addig írni, amíg nem lesz a fórum kihalt. Amikor ilyeneket írok, főként közgáz ismeretekre épít, illetve a természettudományos materialista világszemléletre.
Ha majd nagyon off lesz, a moderátor úr bizonyára a körmömre koppint. De ha kicsit odafigyelsz, talán még tanulhatsz is. -
remark #367 Peace! Jó scrollozgatást!
-
remark #366 "Mindenki korrupt, csak különböző mértékben."
Írtam, hogy nem mindenki ugyanannyira korrupt. Így az állításom is arra vonatkozik, hogy a korrupció mértékének nem lehet az a magyarázata, hogy emberek vagyunk, hanem kell lennie más tényezőknek is. A te megfogalmazásodból meg az tűnik ki, hogy más tényezők elhanyagolhatóak, így okolni is kizárólag az "embert" okolhatjuk. Magyarul a szerintem fontos kiváltó okokról eltereled a figyelmet, ami nem jó.
"Ha elkülönítünk egy ember csoportot Magyarországon, mindig lesz köztük korrupcióra hajlamosabb és kevésbé hajlamos ember. Ha elég nagy mintát veszel, nagy valószínűséggel lesz köztük egy-két ember, aki elég nagy hajlammal rendelkezik a korrupcióra ahhoz, hogy partner legyen ilyen dolgokban."
Jó, de akkor most te a korrupcióra való hajlamról beszélsz, vagy a korrupcióról magáról?
A korrupció megtörténéséhez kell valami kontextus. Ezért én azt állítottam, hogy a korrupció az rendszerspecifikus. Olyannyira, hogy meg vagyok győződve arról, hogy mag a rendszer részesíti előnyben azokat, akik könnyen korrumpálhatóak.
A korrupció szó maga tágabb értelmében pedig nem jelent mást, mint hogy valakinél külső hatásra felül lehet írni a saját valós tapasztalatait és azok alapján a józan paraszti eszével levont következtetéseket, azokkal teljesen ellentétes tartalommal is. Tehát egy ember meggyőződését meg lehet vásárolni, annak ellenére, hogy az adott ember azzal ellentétes nézeteket vall(ott) maga. Ez a korrupció maga, mikor a valóságról az emberben kialakult helyes kép megsérül a külső befolyás hatására és torzzá válik. Ahhoz hasonló dolog ez, mint mikor pl. a merevlemezen tárolt adatok válnak korrupttá (azaz megsérülnek). (Máshogy fogalmazva a rendszer a hülye vezetőket részesíti előnyben.)
"Az pedig, hogy mi az elképzelése valakinek a demokráciáról, nem befolyásolja azt, hogy Magyarországon demokrácia van. Hiszen megfelel a definíciónak."
A probléma az, hogy a wikipédiás definíciót te úgy foglalod össze, hogy "olyan rendszer, ahol a nép beleszólási joga van a saját vezetésének megválasztásához", ami még csak kicsit rossz, mert ebbe még bele lehet magyarázni a valóságot (azzal, hogy kiemelem a "beleszólási joga van" kifejezést és melléteszem azt, hogy ez nem jelent érdemi "beleszólást"). De az már nagyon rossz, hogy te ezek után úgy beszélsz a magyar rendszerről, hogy pl. ott a nép irányít. (Régen beszélgettünk a demokráciáról, emlékszel? Most erre a beszélgetésre hivatkozok.)
"Az, hogy többet kell visszafizetni, abból ered, hogy ő lemond arról a jogáról, hogy most elköltse a pénzét, cserébe később több pénzt kap vissza."
A hitel nem valakinek a pénze. Az a pénz a hitelkihelyezés pillanatában jön létre. A bankrendszer feladata pontosan ez, hogy ha igény van több pénzre, akkor azt "legyártsa". Hogy lenne már valakinek a pénze a hitel, ha ez az alap feladata a banknak, hogy pénzt gyártson? Szerintem te még mindig nem néztél utána a bankrendszer működésének.
"Lengyelország a válság idején IMF hitelt vett fel, és K+F-be invesztálta, és most úszkál az extra profitban."
Nem érted. Ilyen nincs, hogy úszkál a profitban. Ami neki profit, az másnak veszteség. Mindössze lépéselőnybe került azokkal szemben, akik nem fordítottak K+F-re, és most ezektől beszedi a pénzt arra, hogy kifizesse a hitele kamatait. Magyarul máshol okoz nyomort Lengyelország azzal, hogy őnekik most jó. (Hosszútávon ez egyenlő azzal, hogy maga alatt vágja a fát.)
És hitelkamatot mindig kell fizetni. Mert ha a pénz csak hitelként keletkezhet, akkor nincs olyan, hogy "visszafizetjük a hiteleket" és akkor nincs kamatfizetés, mert amíg pénz van a rendszerben, addig kamatot is kell fizetni. A hitel visszafizetése lehetetlen, mert akkor a maga pénz tűnik el a rendszerből, ami egyenlő a gazdasági csőddel, ugyebár.
"Ha egy duopóliumban A válallat hitellel bővíti magát, és B vállalat nem akar elesni a fogyasztóitól, ezért ő is hitelből bővíti magát, akkor a fogyasztók nyernek rajta, és semmi más nem változik, a profitból pedig fizetik a részletet."
De pl. azt érted azért, hogy a hitel visszafizetésekor csökken a rendszerben levő pénzmennyiség, így ha a felvett hitelt visszafizetik, akkor kevesebb pénz lesz kint a gazdaságban, mint előtte volt? Ezt érted? És azt érted, hogy ez miért rossz? (Leírom: minden egyes hitelfelvétellel egyre kevesebb pénz lesz a gazdasági szereplők, és egyre több a bank tulajdonában, míg végül a gazdasági szereplők hitel nélkül nem tudják a továbbiakban a tranzakcióikat lebonyolítani, majd végül a bank rendelkezik a gazdaság összes pénzével, és a gazdasági szereplő csak abban az esetben folytathatják működésüket, ha a bank azt jóváhagyja - hitelt ad nekik -, ráadásul innen kezdve a hitel kamatai nem fizethetőek meg, mert a gazdaságban csak a tőke van már kint, a kamatokra nincs fedezet, így a hitel mennyisége a gazdaság stagnálása esetén is csak nőne a végtelenségig.)
"Egyrészt: a fogyasztó nem termel, a fogyasztóknak kurvára nem kellene hitelt felvenniük..."
"Másrészt a nyugati országok kezdtek el mindenféle hiteleket felvenni mostanában..."
Ha azt érted, hogy a bank feladata ellátni a gazdaságot pénzzel, és ezt a feladatát hitelkihelyezéssel valósítja meg, akkor szerintem érteni fogod, hogy miért nő egyre a hitel mennyisége a világban: azért, mert ez egy hitelpénz alapú rendszer. Itt a pénz keletkezésének NINCS MÁS MÓDJA. Ha van, akkor írd meg hogy mi az, de erre a kérdésre a pénzügyi-banki szakember Bucser se tudott választ adni. -
djhambi #365 "Egy szempont amivel kiegészíteném, az a motiváció. Nem tudom te milyen környezetben élsz, de a tapasztalatom az, hogy az embereknek/képviselőknek van "jobb dolguk" is annál, hogy nehéz rejtvényeket fejtsenek meg (azaz hogy döntsenek bizonyos kérdésekben). Nem motiváltak abban, hogy döntsenek. A legtöbb elhiszi azt amit te mondasz, hogy ő úgysem tudna jól dönteni. Így még akkor sem dönt, ha tudna."
Szerintem nem a motivációval van a gond, a pártok egymással versenyeznek a hatalomért. Ez pedig a fizetésüket is formálja.
A probléma szerintem az, hogy nem abban motiváltak abban, hogy azt tegyék, amire hivatottak. Minek komoly gazdasági megfontolásokat tenni, ha elég a másik pártot bemártani? Ha van olyan hülye nép, aki azért szavaz ide, vagy oda, mert az egyik politikus jobb retorikával tiporja a másikat, akkor tök fölösleges a gazdaságpolitika, fölösleges a szociológia, és nem közgazdászok és szociológusok ülnek a parlamentben, hanem jogászok, az ügyvédek hivatása is az, hogy akár valótlant is úgy kell felhasználni, hogy a bűnös is megússza. Egyszerűen cirkusz kell a népnek, nem kenyér. A nép úgyis érzések alapján szavaz, nem kell neki program, elég, ha annyit hallja, hogy tönkretette a másik az országot, hogy vissza tudja mondani. Aztán, ha megkérdezem, hogy mivel tették tönkre, akkor csak hallgat, nem tud rá válaszolni, és ez a bizonyíték arra, hogy fogalma sincs semmiről, csak annyit hallotta, hogy vissza tudja mondani.
Néha olvasok, vagy hallok bizonyos politikai megnyilvánulásokat, és fogom a fejemet, hogy egy értelmes mondat nincs, nincs információ, ami alapján racionális véleményt lehetne formálni, csak rizsa, érzelmi hatás, dezinformáció. Nem csak a politikusok, hanem a magyarok is tehetnek arról, hogy milyen a vezetésük. Az vagy, amit megeszel. -
WoodrowWilson #364 Kezdesz idegesítőbb lenni, mint Epikurosz. Telefosod a tudományos topikokat a politikáról meg ideológiákról szóló, egyáltalán nem ide való háromoldalas értekezéseiddel. Az ő irreleváns trollkodásait legalább könnyebb átugrani. Nem tudom egyáltalán elolvassa-e valaki, azon kívül akivel épp vitázol. Én mindenesetre alapból szkrollozok tovább. Amíg fizikáról írsz, azt általában érdekes olvasni, de mindig átmész ebbe a faszságba. Undorító. Kit érdekel ez itt? Na persze ez a többinek is szól, akik nyomatják mindenhol a politikai nézeteiket.
Sorry a durvaságért, de már kikívánkozott belőlem. Peace. -
djhambi #363 "Egy régióban magasan első gazdaságból, egy a mai adósság állomány tizedéből, teljes foglalkoztatottságból, és elfogadható lét és közbiztonságból jutottunk szép lassan 20 év alatt ide, ahol most vagyunk."
Ezekkel az adatokkal volt némi bizonytalanság. Például elő volt írva, hogy mondjuk 200 ezer sertésnek kell születi. Akkor a parasztnak ki volt adva, hogy 50 sertés, de neki csak 43 született, de a tervet teljesíteni kell, azért a papírra beírta, hogy 46. Az üzemi hivatalnok összeszámolja a parasztok sertésállományát, látja, hogy 46, 45, 47, 43, ezért gondosan átírja a számokat 49, 48, 50, 46-ra. Így csaltak egyre följebb és följebb, míg a végén tényleg kijött a 200 ezer sertés papíron, holott csak 150 ezer született. Hasonlóképp a munkanélküliség. Nem lehet munkanélküliség, kötelező munka volt, de munkahelyet is teremteni kell. Jó, akkor a gyárak 2 ezer helyett 2500 embert vettek fel, és volt akkor 500 ember, akinek az volt a munkája, hogy egyik futószalagról a másikra pakoljon, amit robotkarral ingyen is meg lehet csinálni, de akkor munkanélküliség lett volna. Szóval ugyanúgy munkanélküliek voltak, mert érték a munkájuk mögött nem volt, de ez a munkanélküliségi adatokban el volt rejtve. Persze minimálbér fizetést kaptak, de mivel nem volt érték a munkájuk mögött, mert a pénzt az létrehozott értékért cserébe szokták az emberek kapni (pl. a kenyér kilója azért kerül többe, mint a búza és a többi alapanyag összköltsége, mert van malomnak díja, van kamionsofőr, aki a pékségbe szállít, és van pék, aki megsüti), ám nem volt megtermelt érték, és többek között ezért is kellett hiteleket felvenni, hogy egyáltalán tudják fizetni a rejtett munkanélkülik bérét. Az elfogadható lét és közbiztonság pedig valahol a besúgóhálózatból, cenzúrából és a puha diktatúrából táplálkozott. Muraközy Lászlónak van egy érdekes egyetemi jegyzete, mely a rendszerváltás illúzióiról szólt, hogy azt hittük, a rendszerváltás után az osztrák gazdaságot fogjuk megközelíteni, de a rendzerváltással létrejövő gazdasági válság, illetve az eddig lecsalt gazdasági adatok eltűnése más színben tüntetett fel.
Ma is tovább nyílik az olló Magyarország és az EU átlag között, és ennek megfékezésére több gazdasági szakemberre lenne szükség a kormányokban.
"Az SZDS-es gazdasági szakértők meg szerintem marhára nem látják a gazdaság problémáit, mert ők csak a pénz oldalról néznek mindent,[...]"
Itt nem arról van szó, hogy melyik párt, vagy mik a nézeteik, itt a végzettségről, és pályájának elismértségéről van szó.
Tardos Márton [...] 1976-tól a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi docense. 1980-tól az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete munkatársa, a gazdasági mechanizmussal foglalkozó osztály vezetője. A Magyar Közgazdasági Társaságnak és az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottságának tagja.
Kutatásait a közgazdaság-elmélet, a külgazdaság, a pénz- és vállalatelmélet tárgykörében végezte. Számos cikket, tanulmányt, önálló kötetet jelentetett meg Magyarországon, Európában és az Egyesült Államokban is.
2006. március 15-én vette át a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetését.
Ilyen életutat bejárt ember nem lehet csak úgy szakmailag kritizálni.
"Mit ért egyáltalán gazdaság alattm vagy stabilizáció alatt?"
1990-ben a rendszerváltás következtében (mint ahogy minden rendszerváltáskor) kialakult egy gazdasági válság, melyből történő kilábalásról szól a stabilizálódás.
"Az a stabilizáció, hogy pont a privatizációt követő gyárbezárások/elbocsájtások miatt megugró munkanélküliség nem baxta agyon teljesen az államot, és a gazdaságot csak majdnem?"
Ajánlom figyelmedbe Muraközy jegyzetét a rendszerváltás illúzióival kapcsolatban.
http://www.4shared.com/document/Uv9HGeTc/Murakzy_Lszl_-_Mr_megint_egy_r.html -
sathinel #362 "Na jó, az alapok megteremtéséig (étel+fedél+ruha) tényleg mindenki csak a pénzért hajt. Nyugaton viszont mindez adott. Mégis leszarnak az emberek mindent nagyívben, ez miért van?"
Én is idekinn élek UK. De ha csak ennyi lenne a vágyam akkor rég rossz. Néha el kell menni bulizni, néha utazgatni, kell lakás, új ruha, stb. Élni nem azt jelenti számomra és idekinn sok ember számára hogy épp ami szükséges a fentartásomhoz és kész. Ha jól érzed magad akkor jó az életed, nem vagy ideges, stb. Én sem vagyok milliomos, de jó volt pár napot egy fesztiválon eltölteni Kendálban. Ha ezek nincsennek akkor egy robot vagyok csak. Ezért is van hogy sok ember ha már nagyon sok pénze van akkor költ. Ez ellen nem tudsz harcolni, mert mindenki szereti magát jól érezni, szeretne többet látni a világból. -
Irasidus #361 Légy szíves hozz konkrét példát, mert ez így csak a zavarosban való halászat, mert nem tudom mire gondolsz, viszont érdekesen hangzik.
A tudományos módszer sem tökéletes, de tökéletesebb mit ahogy itt felvázoltad. A kutató is ember, ebből kifolyólag hibázhat ezért nem egy kutató egyetlen kisérlete a döntő, a tudomány egyik pillére a kollektív döntés az egyénivel szemben. A kutatások eredménye után van egy sokszor évtizedekig tartó tudományos vita. A vita alatt kutatási eredmények, illetve ütközeteset értem - és a döntőbíró itt sem az ember hanem természet. Persze számtalan ön-hiba szűrővel rendelkezik a tudomány...
A kutatásról.
Ugye az egyetemről kikerülve egy laborba, vagy valamilyen tudományos intézménybe kerülsz, nem az utcára. Itt mindenki lehetőséget kap kutatómunkára. A saját kutatási területednek megvannak a fehér foltjai, vagyis a kutatnivalói - nem valami ismeretlen világba csöppensz. Ezeket már valószínűleg gőzerővel kutatja rengeteg kutatócsoport és valószínűleg te ebbe fogsz belekerülni. Persze lehet megnemértett zseniket vizionálni minden sarokra, de ez azért lássuk be ez nagyon ritka dolog, de azért nekik is van lehetőségük a kutatásra. Ha nem abban az intézményben akkor a világ valamelyik másikában, ahol más a már említett ár/érték arány. -
djhambi #360 "Ezért nem jó az az érv, hogy a korrupció abból ered, hogy emberek vagyunk.
Ha abból eredne, akkor mindenki korrupt lenne"
Mindenki korrupt, csak különböző mértékben. Mindenkinél van olyan jutalom, amiért megéri korruptnak lenni, csak nem biztos, hogy pénzben kifejezhető dologról van szó. Persze a politikában ezek a jutalmak nem kerülnek elő, csak a pénzbeni juttatások gyakoriak. Ez olyan, mint a lopásra való hajlam. Mindenki lopott már életében. Valaki autót lop, valaki adót csal, valaki ismer egy módszert, amivel kevesebb pénzért vehet az italautomatában, valaki nem szól a pénztárosnak, hogy rosszul adott vissza, valaki felveszi az ezrest a földről, holott tudja, hogy valaki elhagyta, és nem az övé. És persze a felvett ezres után nem fizet adót, ami az állam meglopása.
"Azt sugallod, hogy a rendszerben (tehát ami rendszer pl. ma Magyarországon van) a korrupció forrása az ember. De ezt csak azért mondod, mert jelenlegi rendszert demokráciának tekinted (mert úgy definiálta valaki), demokrácia alatt pedig azt a rendszert érted, ami a szótárba a demokrácia címszónál szerepel (mert azt úgy definiálta valaki). Tehát mi az amit figyelmen kívül hagysz? Az, hogy ez a rendszer, ez milyen rendszer valójában."
Egyrészt a rendszernek semmi köze ehhez. Ha elkülönítünk egy ember csoportot Magyarországon, mindig lesz köztük korrupcióra hajlamosabb és kevésbé hajlamos ember. Ha elég nagy mintát veszel, nagy valószínűséggel lesz köztük egy-két ember, aki elég nagy hajlammal rendelkezik a korrupcióra ahhoz, hogy partner legyen ilyen dolgokban.
A demokráciának létezik egy definíciója. Régebben utánanéztem, mert érdekelt, több olvasmányos könyvet írtak róla, de ha egymondatban szeretnéd jellemezni, akkor olyan rendszer, ahol a nép beleszólási joga van a saját vezetésének megválasztásához.
A demokrácia lényege, hogy a közösség minden választójoggal rendelkező tagja részt vehet a közügyek eldöntésében, vagyis az önkormányzásban az adott térségben. [...] Közvetett vagy képviseleti demokrácia esetén a nép által jelölt és választott képviselők hozzák meg bizonyos közügyekkel kapcsolatos döntéseket, melyeket az alapszabály (alkotmány, törvény, alapszerződés) behatárol. Az alapszabályban szintén meghatározzák a különböző szintű képviseletek hatáskörét, mely lehet központosított, részben lebontott vagy alulról felépülő. - Wikipédia
Ezek alapján Magyarország rendszere nem demokráciának van definiálva, hanem a definiált képviseleti demokrácia definíciójának megfelel. Az pedig, hogy mi az elképzelése valakinek a demokráciáról, nem befolyásolja azt, hogy Magyarországon demokrácia van. Hiszen megfelel a definíciónak.
"Akkor most vagy nincs is már valójában demokrácia (ezért a mostani rendszer végeredményben hatékony, hiszen nem demokratikus, azaz nem lehetetleníthetik el a döntést az érdekellentétek folyamatosan, tehát a rendszer valójában már most is centralizált diktatúra)[...]"
A diktatúra valamely személynek vagy csoportnak az állam törvényeit figyelmen kívül hagyó, erőszakszervezetekre támaszkodó, kivételes törvényekkel szentesített korlátlan hatalma.
Nem árt ezzel tisztában lenni, mielőtt ilyen erős kijelentéseket teszel. Megint ez van: nem az számít, hogy valaki mit ért alatta, hanem mi a referencia, mi van a szótárban.
"Nem mindegy hogy kihez kerül ez az extra profit, és az mit kezd vele?"
Az, hogy többet kell visszafizetni, abból ered, hogy ő lemond arról a jogáról, hogy most elköltse a pénzét, cserébe később több pénzt kap vissza. Ez lényegében olyan üzlet, hogy eladja a pénzének időbeni felhasználási jogát. Korrekt üzlet, ezért mindegy, hogy kinek megy a pénz. Most nem fogsz válogatni, ha lehetőséged van autót venni, hogy német vagy japán eladótól veszed meg. Különböző feltételek léteznek, de a piac önmagát árazza. Kereset-kínálat. És vannak a piacinál jobb feltételekkel rendelkező hitelek, például az IMF hitel, mely ügyes kezekben elköltve nagon fellendítheti a gazdaságot. Lengyelország a válság idején IMF hitelt vett fel, és K+F-be invesztálta, és most úszkál az extra profitban.
"Nincs olyan, hogy mindenki elegendő profitot termel a kamatok visszafizetéséhez."
A vállalatok önmagukban is profitot termelnek. Akkor vesznek fel hitelt, ha látják, hogy vele extra profitra tesznek szert. Ha egy duopóliumban A válallat hitellel bővíti magát, és B vállalat nem akar elesni a fogyasztóitól, ezért ő is hitelből bővíti magát, akkor a fogyasztók nyernek rajta, és semmi más nem változik, a profitból pedig fizetik a részletet. Ha mégsem tudja az egyik fizetni a részletet, akkor csődeljárás alá kerül, megveszi egy másik, vagy darabokban adják el, és így tűnik el a hitel.
Annak, hogy nő a világ összhitele, más az oka.
Egyrészt: a fogyasztó nem termel, a fogyasztóknak kurvára nem kellene hitelt felvenniük, mert ő BMW-vel akar csajozni, és nem jó neki a Suzuki, jön egy kisebb válság, nem tudja fizetni, és oda a lakása. Ez az emberi hiúság, és ez kártélkony valami. Ha Szegedre szeretnék menni egy konferenciára, és tervezgetem régóta egy kocsi megvásárlását, és van 900 ezrem, a kocsi 1 millió, felveszek 100 ezer forint hitelt, leutazok Szegedre, a szponzor pedig kiperkál 200 ezret, mikor visszafizetem a +10% hitelt, még így is marad 90 ezer a zsebemben. De ez az elenyésző eset, és az ember ritkán ilyen tudatos.
Másrészt a nyugati országok kezdtek el mindenféle hiteleket felvenni mostanában, azért, mert a pártoknak túl kell szárnyalniuk egymást, egymásnak menőznek az életszínvonallal, ehhez hitelt vesznek fel, és így pol. USA a világ legnagyobb hitelezőjéből a legnagyobb hitelfelvevője lett. ÉS ezt is csak azért lehet bejátszani, mert az emberek hülyébbek a politikusoknál, és a pártok hatalomra kerülése fontosabb a gazdasági kapacitásnál. -
nett #359 Hülye dolog rájönni, hogy évezredek óta egy képlethez imádkoznak az emberek. Hawking alátámasztja az elméleteit. RÉgebben nem talált rá bizonyítékot, de mostmár eljutott idáig is. Egyedül a tudomány képes bizonyítani meséről, hogy az. -
remark #358 "Te hová raknád a pénzed ha választhatnál? Oda ahol 2-3 éven belül akár megduplázódhat, vagy ahol a fejlesztés fontos, de a pénzed lehet soha nem látod viszont?"
Kiegészíthetem a kérdést? Te hová raknád a pénzedet? Oda ahol 2-3 éven beül megduplázhatod valami placebó cucc vagy magas nyereségű kacat előállításával, vagy megteremtenéd az alapját egy olyan betegség gyógyításának, ami akár téged vagy családodat is sújthat?
"Manapság sok milliomos ad pénzeket olyan fejlesztésekre kutatásokra amikre egyébként mások nem igazán."
Remélem nem ilyesmire gondolsz: The Giving Pledge. Az adakozás sok esetben szimplán marketing, propaganda (azaz tömeg-vélemény-manipuláció), szimplán azzal a céllal, hogy a profitmaximalizálás kegyetlenségeiről elterelje a figyelmet.
"Ezt lehet úgy is beállítani mintha egy nagy összeesküvéselmélet lenne, de valójában az emberi gyarlóság az oka."
Nyilvánvaló, hogy nem összeesküvés-elméletről beszélek. Mert nem minden ember választaná a magas profitot a más, pénzben ki nem fejezhető előnyökkel szemben. Ez utóbbiak a hülyébbek, vagy pont ők az okosabbak?
"...szeretne az ember a családjának, magának jobb életet is."
És miért abból indulsz ki, hogy a jobb élet kizárólag a pénzen múlik?
"A legtöbb ember azt nézi hogy lehet több pénzt csinálni."
Mert ehhez vannak szoktatva. Ez folyik a csapból mindenhonnan. Az iskolákban ezt tanítják, a TV-ben ezt látod minden műsorban, stb.
"Ha ez nagyon jól megy, és már nincsennek gondok, + a fejlődéshez, fejlesztésekhez már van pénz..."
Na jó, az alapok megteremtéséig (étel+fedél+ruha) tényleg mindenki csak a pénzért hajt. Nyugaton viszont mindez adott. Mégis leszarnak az emberek mindent nagyívben, ez miért van?
"Biztos vannak összeesküvéselméletnek is jelei, és sokszor cégek az árat, kartelben csinálják, de ott is leginkább a pénz miatt teszik nem azért mert ezzel másoknak ártani tudnak."
És miért teszik a pénzért? Mikor már minden pénz az övék, akkor miért teszik? Akár cégek, akár egyének?
Ha viszont a legtöbb pénz abban van, hogy másoknak ártsanak, akkor innen kezdve nehéz azt meghatározni, hogy most azért teszik a cégek amit tesznek, mert pénzt akarnak, vagy azért, mert ártani akarnak. A kettő közötti különbség elmosódik... -
sathinel #357 alapvetően ez az emberi vágyakra, egóra vezethető vissza. Te hová raknád a pénzed ha választhatnál? Oda ahol 2-3 éven belül akár megduplázódhat, vagy ahol a fejlesztés fontos, de a pénzed lehet soha nem látod viszont? Manapság sok milliomos ad pénzeket olyan fejlesztésekre kutatásokra amikre egyébként mások nem igazán. De az átlag, és a cégek nagyrésze, és a milliomosok is csak ha már van sok pénzük akkor adnak ilyesmire ki pénzt.
Ezt lehet úgy is beállítani mintha egy nagy összeesküvéselmélet lenne, de valójában az emberi gyarlóság az oka. + valamiből meg kell élnni, és szeretne az ember a családjának, magának jobb életet is. A legtöbb ember azt nézi hogy lehet több pénzt csinálni. Ha ez nagyon jól megy, és már nincsennek gondok, + a fejlődéshez, fejlesztésekhez már van pénz, akkor az azon felülin gondolkozik el hogy mire, de ilyenkor is a több pénz a lényeg sokszor. A mai gazdaság erre épül. Ez ellen van pl a zeitgeist addendum. Biztos vannak összeesküvéselméletnek is jelei, és sokszor cégek az árat, kartelben csinálják, de ott is leginkább a pénz miatt teszik nem azért mert ezzel másoknak ártani tudnak. -
remark #356 Van olyan példa is, mikor egy adott kutatás nem a kívánt eredménnyel zárul, akkor az eredmények publikálását tiltják meg. Ilyen példát is lehet mondjuk gyógyszerekkel kapcsolatban felhozni. Olvastam egy konkrét esetről, de most erre se tudok linket adni.
Tehát a kutatás bármelyik fázisában el lehet gáncsolni az adott dolgot. Megkezdés előtt, vagy mikor már megvan az eredmény, vagy mikor már nyilvánosságra került az eredmény akkor meg lehet akadályozni hogy az elterjedjen (tankönyvekbe kerüljön, konferenciák témája legyen stb.).
Sokan úgy gondolnak a kutatómunkára, mintha az valami teljesen elméleti dolog lenne, teljesen racionális és a tudományosság elveinek 100%-ban megfelelő, de ez szerintem nem így van. A tudósok hús-vér emberek, ugyanannak a gazdaságnak a részei mint bárki más, ugyanúgy gyarlóak, esendőek, ugyanúgy vannak szükségleteik stb. stb. Ezért a körülmények (elsősorban a pénz) nagyban meghatározzák, hogy mi mikor hogyan és milyen eredménnyel lesz "kikutatva". -
remark #355 "Tudsz olyan komplett kutatási programról (nem műszerről), ami nem kapott pénzt, holott a tudományosan igazolt lenne?"
Ritka, esetenként súlyos betegségekkel kapcsolatos kutatások háttérbe szorulnak az olyan kutatásokkal szemben melyek emberek millióinak érdeklődésére számot tartó terméket eredményeznek. Utóbbi még akkor is prioritást élvez, ha mondjuk valami placebo szerről, vagy más okból teljesen felesleges dologról van szó. Mert nem az adott kutatás haszna számít, hanem hogy mekkora profit realizálható a gazdaságban általa.
Ezzel egyetértesz?
Konkrét példám nincs, mert az anyagot amiből a következtetésemet levontam, és most leírtam, már régen olvastam. De az, amit állítok, józan paraszti logika alapján levezethető, ha az ember a gazdaság működésének alapelveivel tisztában van.
"De ez ugye nem elhallgatás, sarokba szorítás hanem realitás."
Nem tudom te hogyan definiálod az "elhallgatás"-t, vagy hogy mire érted pontosan, de ha pl. 2 év munkával megoldás található egy ritka de súlyos betegségre, és e helyett mondjuk valami haszontalan de magas nyereséggel forgalmazható vackot fejlesztenek ki a 2 év alatt, akkor az nálam az "elhallgatás" avagy elnyomás kategóriába esik. Mert annak ellenére hogy ott a szándék, hogy a betegséggel kapcsolatos kutatást folytassanak, "parancsba kapják", hogy valami mással foglalkozzanak. -
Irasidus #354 Valóban ami nem felel meg a tudomány szabályainak arra nem adnak
támogatás. Tudsz olyan komplett kutatási programról (nem műszerről), ami nem kapott pénzt, holott a tudományosan igazolt lenne? Én tudok, amikor belefektetett pénz mennyisége órási lenne, a biztos sikert meg nagyon kicsi - ilyen pl.: a seti kutatás. De ez ugye nem elhallgatás, sarokba szorítás hanem realitás. Azt meg, hogy ez jó vagy rossz, döntse el ki-ki maga. Szerintem rossz. -
remark #353 "Mit ért egyáltalán gazdaság alattm vagy stabilizáció alatt?"
Gazdaság az az a játszótér, ahol a vagyonos további vagyonra tehet szert. A stabilizáció pedig az, hogy a vagyonosok vagyongyarapodása zavartalanul folytatódhat.
Minden kijelentésnek van értelme, csak "tudni kell" hogy ki mit ért az egyes szavak alatt... -
remark #352 "...a demokráciában a 100 IQ-jú választópolgároknak kéne reálisan eldönteni, hogy ki a jó vezető..."
"Másrészt ráadásul az is igaz, hogy ha összegyűjtünk több száz embert egy helyem, akik az adott témához marhára nem értenek, akkor azok még nem fognak jó döntést hozni, hiába nevezzük őket parlamentnek."
Egy szempont amivel kiegészíteném, az a motiváció. Nem tudom te milyen környezetben élsz, de a tapasztalatom az, hogy az embereknek/képviselőknek van "jobb dolguk" is annál, hogy nehéz rejtvényeket fejtsenek meg (azaz hogy döntsenek bizonyos kérdésekben). Nem motiváltak abban, hogy döntsenek. A legtöbb elhiszi azt amit te mondasz, hogy ő úgysem tudna jól dönteni. Így még akkor sem dönt, ha tudna.
Így az, hogy tudnak-e dönteni vagy sem, az általában ki sem derül. Az meg, hogy amit döntöttek, az beválna-e, az meg még annyira sem derül ki, mert a megvalósítási fázisba szinte soha nem az az ötlet jut el, ami az emberek vagy a képviselők sajátja volt. Mert a megvalósításhoz mi kell? Pénz. És a pénz felett ki rendelkezik? ... -
#351
"Ha hitelekből csökkentem az adókat, ahogy a '70-es években tették, eladósodik az ország."
Csak kis apróság, a hetvenes években nem igazán voltak adók!
Meg a hitelek egy részét valóban a fogyasztás finanszírozására fordították. Más részét a lengyelek kapták meg, mert nekik már nem adtak, akkora szarban voltak. Ők persze a rendszerváltás után kérték és megkapták a hiteltörlesztés átütemezését. Harmadrészt meg ment az oroszoknak, akik a fegyvereikhez vásároltak belőle alkatrészeket nyugatról.
Ha a hitelállomány nagyságából és a gazdaság állapotából vezetjük le a rendszerváltást, akkor ma nem egy olyan laza reformot kéne csinálnunk, mint a 90-es években, vagy költségvetési kiigazítást, mint a kormányaink szoktak mostanában, hanem tomboló forradalmi tömegeket kéne látnunk az utcán.
Egy régióban magasan első gazdaságból, egy a mai adósság állomány tizedéből, teljes foglalkoztatottságból, és elfogadható lét és közbiztonságból jutottunk szép lassan 20 év alatt ide, ahol most vagyunk.
Amit írtál az intelligenciáról az fordítva is igaz, és a demokrácia paradoxonának is nevezhető: a demokráciában a 100 IQ-jú választópolgároknak kéne reálisan eldönteni, hogy ki a jó vezető, ki fog olyan reális döntéseket meghozni, amiket ők nem tudnának, vagy csak átvág mindenkit. Kb mintha a választópolgárnak Lékó Péter ellen kéne gyors játszmát nyernie.
Másrészt ráadásul az is igaz, hogy ha összegyűjtünk több száz embert egy helyem, akik az adott témához marhára nem értenek, akkor azok még nem fognak jó döntést hozni, hiába nevezzük őket parlamentnek.
"A külföldi felvásárlások. A privatizációt angol mintára csináltuk, csak egyetlen lépést hagytunk ki pénz hiányában. Mielőtt elpasszpljuk a hazai vagyonosabb embereknek a külföldi vállalatokat, nem tudtuk őekt modernizálni. Így nem voltak képesek felvenni a versenyt, és a hazai vállalati igazgatók olcsón továbbadták őket."
Ez se igazán így van, mert ha modernizáljuk őket, akkor is bezárják azokat, csak még közben 2X akkora xarban vagyunk.
A külföldi cégek simán csak piacokat vásároltak és lexarják, hogy a megvásárolt üzem mennyire járul hozzá a magyar gazdasághoz, GDP-hez, a foglalkoztatáshoz, vagy az adókhoz (úgy is adókedvezményt kap).
Az SZDS-es gazdasági szakértők meg szerintem marhára nem látják a gazdaság problémáit, mert ők csak a pénz oldalról néznek mindent, a tőke egyéb formáiról nekik már csak kultúrális gyökereik (gyökértelenségük) miatt halványlila fogalmuk sincs.
Ilyen kijelentései vannak a privatizációs cikkében:
"A tõkehozadék maximalizálására törekvõ privatizációs stratégia, és ezen belül a készpénzes változat elõtérbe helyezése a megismert eredmények tükrében ma is indokoltnak látszik. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy ez a módszer is tökéletlen. A készpénzes privatizációt követõen is kialakulhat számos olyan eset, amelyben az új tulajdonosok hozamnövelési ambíciói messze elmaradnak attól, amit a kapitalista piacgazdaságról szóló tankönyvek feltételeznek."
Akkor most jogos volt vagy nem ezt a módszert követni!?
"A privatizálás az itt is elemzett hiányosságok ellenére minden bizonnyal jelentõsen hozzájárult a magyar gazdaság stabilizálódásához."
Mit ért egyáltalán gazdaság alattm vagy stabilizáció alatt? A magyar állam iszonyatos mértékben eladósodott, a termelés volumene töredéke a 90-es évek eleinek, a közúthálózatot leszámítva a magyar infrastruktúra, és kapcsolódó gazdasági tényezők romokban. A fizetőképes keresletet nem sikerült az EU-s átlaghoz közelíteni, a bérek továbbra is felháborítóan alacsonyak.
Az a stabilizáció, hogy pont a privatizációt követő gyárbezárások/elbocsájtások miatt megugró munkanélküliség nem baxta agyon teljesen az államot, és a gazdaságot csak majdnem? (Ha nincs munka, nincs fizetés, nincs kereslet, nincs fogyasztás). -
remark #350 "A tudományban a műszerek megépítésére, üzemeltetésére és/vagy "műszeridőre" kapnak pénzt, nem a kutatás mikéntjére."
Nem a mikéntjéről beszéltem. Hanem hogy pl. MIT kutatnak. És mivel egyik kutató se a híd alatt egy szál alsógatyában kutatgat a porban maga előtt, így pénz mindenhez kell. Amire nem kap egy kutató pénzt, ott dead-end, zsákutca, nincs tovább. És mivel az erőforrások (pénzeszközök) végesek, így azzal is lehet szelektálni, hogy ki kap támogatást.
A már meglévő kutatási eredmények és elméletek is sarokba szoríthatóak, ha a publikációhoz szükséges erőforrásokat vonjuk meg a kutatótól. De végső esetben egy adott konferencia nagytermének ajtajában is meg lehet állítani a kutatót, ez nem probléma.
Szóval még mindig csak az a problémám, hogy te úgy csinálsz, mintha csak kizárólag a kutatón/tudóson múlna az, hogy mi lesz "kikutatva" és abból mi épül be a hétköznapokba. Szerintem a tudósokon múlik a legkevésbé. -
Irasidus #349 U.i.: Az Galaxisok az elméletek szerint arra megy amerre a gravitáció rángatja, a megfigyelések szerint valamekkora eltérés van az elmélethez képest. Szóval a megfigyelés módosította az elméletet...
megfigyelések:
* A csillagok sebességeloszlása galaxisokban (a galaxisok forgási görbéje)
* Törpegalaxisok megléte galaxishalmazok központi vidékén: itt a sötét anyag közreműködése nélkül már szétestek volna a nagyobb galaxisok árapályerőinek köszönhetően.
* A galaxisok sebességeloszlása galaxishalmazokban
* A csillagközi gáz sűrűség-, hőmérséklet- és nyomáseloszlása galaxishalmazokban
* A galaxishalmazok által a kozmikus háttérsugárzásra kifejtett gravitációs lencsehatás
A többi a blogon. -
Irasidus #348 A tudományban a műszerek megépítésére, üzemeltetésére és/vagy "műszeridőre" kapnak pénzt, nem a kutatás mikéntjére. -
Irasidus #347 "Az inflációra monnyál már egy megismételhető, tudományos alapossággal végrehajtott kísérleti bizonyítékot. Köszi."
Nem figyelsz mit írok? Nincs bizonyíték.
"Setét anyag dettó. Mert ugye úgy kóricálnak a galaxisok, mint amerre kéne az elmélet szerint. Ja, az elmélet jó természetesen, csak a setét anyag, meg energia elvonzza/taszíccsa őket, amiket viszont nem tudunk kimutatni, mert elektromágneses tulajdonsággal nem rendelkezik. Ez lenne a kísérleti bizonyíték?!Ha megfordítom és azt mondom, hogy xar az elmélet, de még nem tudjuk mitől, vagy kitalálok egy másikat, ahol nem kell bevezetni a setét anyagot, akkor te melyikre szavaznál, józan paraszti észre alapozva?"
Megint csak azt árultad el, hogy halvány fogalmad sincs a témáról: link.
Természetesen az ősrobbanás elméletében vannak nyitott kérdések amit nem tudunk. Most azzal akarsz érvelni, hogy a fehér foltok pont az ellenkezőjét bizonyítanák, mindezt úgy, hogy te sem mondod meg miért vagy hogyan mert ugye azok neked is fehér foltok? -
#346
AHAAAA!
Most télleg ilyen primkónak nézel?:)
Mondom lécci kukkancsál már oda a Wikipédia Olbers paradoxonos cikkére, had ne kelljen már bemásolnom az oldalt. Köszike!!!
Ha esetleg nehézséget okozna a wikiben keresni.
Az inflációra monnyál már egy megismételhető, tudományos alapossággal végrehajtott kísérleti bizonyítékot.
Köszi.
Szal megismétlem azért, tehát van egy elméletünk, ami nem műxik, mert a kvantummechanikai léptékből az ősuniverzum soha nem tudna kilépni, erre előrángatunk egy elméletet, hogy a tér maga a fénysebességet meghaladóan elkezdett tágulni, ehhez energiát, meg valahonnan kapott kölcsön ugye, a nullponti energiából, vagy akárhonnan és ezzel magyarázható részben még az univerzum szemcsézettsége is, meg a magyar államadósság, meg marinéni büdös lába is.
Ez kb olyan mint, amikor két cég fiktív számlákat állít ki egymásnak, majd adóvisszaigényelnek. Egy darabig lehet csinálni, de előbb utóbb kell az a konkrét bizonyíték, amire az egész épül.
Szal hol ez a kísérlet?
Setét anyag dettó. Mert ugye úgy kóricálnak a galaxisok, mint amerre kéne az elmélet szerint. Ja, az elmélet jó természetesen, csak a setét anyag, meg energia elvonzza/taszíccsa őket, amiket viszont nem tudunk kimutatni, mert elektromágneses tulajdonsággal nem rendelkezik. Ez lenne a kísérleti bizonyíték?!
Ha megfordítom és azt mondom, hogy xar az elmélet, de még nem tudjuk mitől, vagy kitalálok egy másikat, ahol nem kell bevezetni a setét anyagot, akkor te melyikre szavaznál, józan paraszti észre alapozva?
Őszintén?
-
remark #345 "A tudományban a tudományos bizonyítási eljárások döntenek, vagyis a megfigyelések, és kísérletek. Persze lehet így kívülről alaptalanul az mondani nem így van, de ugye ez nem releváns. Senki nem hallgatja el előled ezeket, te is megtaláltad az interneten ugye?"
A tudomány irányát alapvetően az határozza meg, hogy mire kapnak pénzt a tudósok/kutatók.
Ahogy azt #344-ben írtam, nem mindegy, hogy ki ad és mire ad hitelt. Mert ha a hitelt adó csak X dolog kutatására ad pénzt, akkor Y dolog soha nem lesz megvizsgálva. Ha X dologra több pénzt adnak mint Y dologra, akkor X kutatásában előrébb lesznek.
Ennyit arról, hogy mit jelent az, hogy "elhallgatás" vagy "elhallgattatás".