Az egyházak nem örülnek Hawking új univerzumának

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

Kornan
#194
Hmm, nem túl meggyõzõ több helyen sem, de azért elgondolkodtató.
#193
Nincs válasz.

KNOCK-KNOCK NEO.

Tegyük fel hogy ennek az egész energia-anyag/anyag-energia (és végül minden belezuhan egy fekete lyukba) áramlásnak van valami értelme. Ez már önmagában kissé védhetetlen álláspont, de akkor hopp, a mai tudomány ismeretanyagával a kezünkben feltesszük újra a kérdést. WTF?

Még szubatomi szinten is követhetõ az anyag és energia mûködése, és ki tudja milyen mélységeket tartogat még a megismerhetõ világ. Ezeknek a mikroméretû jelenségeknek a megismerése magával hozta a kellemetlen kérdést: ki vagy mi, és miért futtatna egy efféle borzalmasan összetett szimulációt? Már a Föld nevû bolygó és pillanatnyi állapota, benne önmagunk életével is túlnõ mindannyiunk felfogóképességén, és ez a bolygó csak egy apró porszem abban a galaxisban, ami mindössze egy apró porszem ebben az Univerzumnak nevezett valamiben. Tanácstalanok vagyunk. Felfoghatatlan mennyiségek jönnek ki a képletekbõl, számokkal leírhatók, de emberi ésszel fel nem foghatók. És mindezek ellenére van, aki ismerni véli "Istent".

WTF?
Balumann
#192
Amirõl nem tudunk pontosan mindent ott nyilván nem zárhatunk ki egyértelmûen mindent, de azt azért mondhatjuk, hogy nem valószínû, hogy van Isten. Az inteligencia az agyban jön létre, az agy fejlõdése tökéletesen magyarázható evolúcióval - látva a fejlõdését a jelenleg is élõ állatokon. Ezen kívül a tudomány már majdnem mindenrõl bebizonyította, hogy semmi inteligencia nincs különbözõ események mögött (kezdve természeti jelenségek, evolúció, stb.), és Isten létezését egyre inkább kitolja. Az emlékezék az agyban tárolódnak, az agy dolgozza föl, agy teszi lehetõvé a tanulást, és egyben millió hatás (kezdve az anya hasában hallott hangoktól, az elsõ meglátott szinektõl) alakíja ki egyéniségünket. Az agyunk kapcsolja össze a múlt eseményeit a jelennel, azt az illúziót keltve, mintha ugyan azok lennénk, pedig szervezetünk több milliárd sejtbõl áll, amik elpusztulnak, regenerálódnak, ugyan ez az agyban is. Az érzékszerveink, ingerek segítenek felfogni egyáltalán a körülöttünk lévõ világot, hanghullámokat, fényhullámokat, stb. Nincs szükségünk lélekre, szellemekre.

És bár valamilyen isten nem létezését nem jelenthetjük ki, úgy ahogy a vallások tanítják, már szerintem régóta kizárhatók. Dehát tényleg minek szembeszállni a vallási fanatikusokkal, nameg melyik tanítja meg az embereket inkább boldogan, megfelelõ értékrendel élni, a tudomány vagy vallás? 😛 Hiába vagyok a legerõsebben tudomány"hívõ", a keresztény de fõleg a buddhista tanítások nagyon sokat segítenek az életben (na jó meg az agykontroll ismeretek, a sport, meg hogy annyi jó dolgot tudok csinálni az életben, ami érdekel ^^).

Kornan
#191
Szerintem meg az egész világ egy nagy WC csésze és Isten ül rajta.<#idiota>
#190
"Nem csak az átlagos gondolataid, vágyaid, érzelmeid biokémia, hanem az a vágyad is, hogy Istennel magyarázd a világot, és benne a léted."

- A gond az hogy sem a biológia, sem a kémia - sem egyenként, sem külön-külön - nem tudott még érdemi választ adni, hogy hogy például hogyan jöhetett létre az õslevesbõl egy olyan bonyolultságú képzõdmény, mint a DNS. Ez a villámosdi ez nagyon erõltetett magyarázat.

- A fizika azt tanítja, hogy minden magára hagyott rendszer az alacsonyabb energiaállapot, a káosz felé törekszik; ehhez képest az evolúció pont az ellenkezõjét mutatja - és ha már itt tartunk, szintén problémás az hogy hogyan tud létrejönni pusztán mutációval egyik fajból egy másik, más kromoszómaszámmal rendelkezõ egyed.

- a biokémia és a hatékonyabb az életképesebb elv alapján nem értem, mi végre jöttek létre a szépség és hasonló elvont fogalmak - hiszen ezek egyike sem szükséges közvetlenül a létezésünkhöz, sõt hatékonyabbak sem leszünk általuk. És akkor még a szeretetet nem is említettem...

Persze az ember=túlfejlett gép gondolattal már sci-fi írók és mesterséges intelligencia kutatók is eljátszottak, a meglátásom szerint mind az emberi, mind az isteni lélek megértésétõl még nagyon messze van a modernnek mondott tudomány, egyszerûen azért mert nem jó helyen keresgélnek.
Egy hasonlattal élve, egy virág szépségét sem lehet leírni olyan módszerrel hogy darabjaira szedjük és mikroszkóp alatt vizsgáljuk.

Az nem úgy volt...

Kornan
#189
"NAGYON sokat, de ahhoz, hogy a világról ilyen kijelentések tegyünk: BIZTOSAN NINCS ISTEN vagy ellenkezõleg, BIZTOSAN VAN ISTEN stb.. nos ehhez tényleg semmilyen biztos lábon álló tudásunk nincsen."

Ezzel egyetértek, egyenlõre ilyen állításokat nem tehetünk. Úgy vélem sokan elfelejtik , hogy néha el kell fogadni, hogy sajnos valamire nincs válasz még. Még keresésre szorul. Ilyen pl ez is. Mondjuk elég jó valószínûségre alapuló kijelentéseket tehetünk az egyes vallásokkal és istenleírásokkal kapcsolatban, cáfolhatjuk azokat, isten(ek) léte vagy nem léte az más dolog. Pl elképzelhetõ, hogy maga az emberiség fog egy nap isteni szintre emelkedni. Ugyanígy lehet ,hogy már más lények elérték ezt a szintet. De az is lehet, hogy a fizika törvényei mindenhatóak és nem létezhet olyan lény, amely képes azokat átlépni. Vagy valaki már átlépte és gátolja a többieket.... A lehetõségek száma óriási, nem érdemes vaktában találgatni, ezért nem értem a vallásokat.
#188
"Istent nem kívül kell megtalálnunk, nem felhõtrónján ücsörög, hogy minket büntessen, hanem valahol bennünk van, sokkal közelebb, mint hinénk."

Nekem az az isten illetve vilagszemlelet tetszik, ami azt mondja, az egesz univerzum az maga az isten. A ter az ido az anyag, minden elo es elettelen, minden amirol egyaltalan fogalmat alkothatunk az isten.
Igy mindenki isten resze, es egyutal maga egy "kis" isten.
Maskepp fogalamazva a univezumban nem letezik semmi mas csak isten, vagyis minden istenbol van. 😊

Egyebbkent szerintem az osrobbanas akarhogyan is tortent, nem zarja ki az isten letezest, mert lehet hogy o inditotta el, vagy o maga volt az.
#187
"Találkozol valakivel, nem igazán szép, nem igazán helyes, nem is annyira okos, mégis belezúgsz, nem bírsz szabadulni tõle? Logikus ez?"

Persze. Szaporodni akarsz, génállományt cserélni. <#nevetes1>.

Komolyra fordítva, ez az egész amit így leírtál, megintcsak homályosítás ott, ahol a tisztánlátásra kellene törekedni.

"Sõt, elképzelhetõ, hogy a megismerésre váró dolog kívül esik a logika hatáskörén."

Ezekkel a mondatokkal én nem tudok mit kezdeni. Szerintem amit megismertél, azt logikusan is meg tudod magyarázni. Amit nem, azt még nem ismerted meg. Persze HIHETED, hogy már megismerted, de valószínûleg önmagadat csapod be.
QuippeR
#186
a hit nem választás kérdése, hanem adottságé, mint az hogy az embernek barna vagy szõke haja van. valaki vagy hisz valamiben, vagy nem. innentõl fogva felesleges olyan kérdéseket feltenni, hogy minek hisz valaki valamiben.

esetleg meg lehet próbálni benne növelni a kételyt, ha nem tetszik, hogy miben hisz. ez aztán vagy a hit elvesztéséhez, vagy a megerõsödéséhez vezet. a hit (a korábban elhangzottaktól eltérõen) egyébként sem attól lesz erõs, ha nem övezik kételyek. attól inkább olyan lesz mint a nyers spagetti, külsõ hatásokra könnyen törik. ha kételyek övezik, akkor lesz fõtt spagetti, amit kör alakba is hajlíthatnak a külsõ hatások, akkor is egyben marad.

a másik, hogy a tudás és a hit nem ellentétei egymásnak, mindkettõ bizonyosságba torkollik, csak más utakon. és persze mindkettõ változhat idõvel.

The problem is not the problem, the problem is your attitude about the problem.

#185
Egyetértek veled abban, hogy Hinni jó, de nem elégíti ki az ember intellektuális kíváncsiságát. Viszont ez könnyen belátható, hogy ami logikus, nem feltétlen ésszerû, és még így sem biztos, hogy reális. Vagyis nem feltétlen a logika mentén lehet, bizonyos dolgokat megérteni, elfogadni, felfogni. Sõt, elképzelhetõ, hogy a megismerésre váró dolog kívül esik a logika hatáskörén.
Egyszerû példa: szerelem, vonzalom. Találkozol valakivel, nem igazán szép, nem igazán helyes, nem is annyira okos, mégis belezúgsz, nem bírsz szabadulni tõle? Logikus ez?
#184
Ez most olyan, mint amit nekem mondtak annak idején a hittantanáraim: nem logikát kell keresni, hanem hinni kell. Nekem ez a válasz nem elégséges.

Ha holnap valaki elõállna azzal, hogy megtalálta Isten matematikai képletét, és bizonyítani is tudja, és te azzal a képlettel odamennél Mari nénihez Nyekerõköszörûre, hogy tessék néni EZ Isten, õ akkor is azt mondaná, hogy fiam, én ezt nem értem, de vasárnap ott leszek a templomban, mert hiszek Istenben.
QuippeR
#183
most kötekedsz, vagy komoly a kérdésed?

na mindegy, akkor menjünk végig a dolgon:
1) azt kérdezed, hogy aki hisz Istenben, az nem hisz az evolúcióban? (ezzel szóba hozod Istent az evolúcióval kapcsolatban.)
2) azt mondom, hogy nem feltétlenül, mert ha hisz Istenben, akkor hihet abban, hogy az evolúciót Isten teremtette. (tehát a kettõ úgymond független egymástól. van aki hisz Istenben, de az evolúcióban nem -kreacionisták, tudatos tervezésben hívõk-, van aki hisz Istenben és az evolúcióban is, van aki nem hisz Istenben, de az evolúcióban igen, és van aki egyikben sem hisz.)
3) Doktor Kotász elkezd arról beszélni, hogy az evolúció nem céltudatos folyamat. ez egész eddig fel sem merült, világos volt, hogy nem a tudatos tervezettségrõl beszélünk, és nem keverjük azt össze az evolúcióval.

ha valaki azt mondja, hogy hisz abban, hogy Isten teremtette, akkor sem arra gondol, hogy úgy keletkezett, hogy az õsz hajú szakállas bácsi az égbõl lejött, és összegyúrta sárból, hanem elismeri a biológiai úton történõ születést, de azt végsõ soron (az egész univerzummal együtt) Isten akaratának és teremtõ munkájának tekinti.

ennek analógiája, ha valaki hisz Istenben és az evolúcióban. tehát az evolúcióra a világ szabályszerûségeinek következményeként gondol (úgy gondolom a tudósokkal teljes egyetértésben), de mivel a világot Isten munkájának tekinti, fel sem merül benne, hogy annak egy törvényszerûsége Isten létét cáfolná, vagy hogy az evolúciót hite okán el kéne utasítania.

The problem is not the problem, the problem is your attitude about the problem.

#182
BladeW: általánosítás. Ugyanis, mint lejjebb már szó volt róla, Isten valószínûleg kívül esik a megismerés látókörén, akkor TUDÁSSAL nem feltétlen lehet megismerni. Lehet, hogy a BÖLCSESSÉG sokkal fontosabb. Egy bölcs, tapasztalt ember, lehet hogy jóval több mindent mesélhet Istenrõl, még ha nem is TUDJA, hogy róla beszél.
Megjegyzés: Az ember kívülre tolja Istent a világban, már nem villámlás, és földrengés, nem is meteor, hanem értelem és lélek (bár ez nem annyira újkeletû, volt már egy názáreti, aki mintha ezt már említette volna...)
De csak az emberi megismerés hatáskörét mutatja.
Ez csak mintha azt mondanád: a gyerek, ahogy felnõ, látja, h nem csak körülötte forog a világ, a szülei is emberek, és az élet nehéz.
A gondolat egyébként tökéletesen egybevág jó néhány gondolatrendszerrel:
Istent nem kívül kell megtalálnunk, nem felhõtrónján ücsörög, hogy minket büntessen, hanem valahol bennünk van, sokkal közelebb, mint hinhénk.
Amergin: Kíváncsi lennék, te vajon mit tartasz értelmesnek?
#181
Bocs, nem olvastam végig a kommenteket, de a cikkhez hozzászólnék..

"...az õsrobbanás a fizika törvényeinek elkerülhetetlen következménye."

Vagy a bigbang elkerülhetetlen következménye a fizikai törvények általunk tapasztalható megnyilvánulása. Esetleg a Hawking doki által ismert tudomány csak a Tejút galaxis ezen szegletében mûködõ folyamatokra ad választ? Hogy ezekre alapozunk olyan elméleteket amik olyan jelenségeket magyaráznak, amelyek innen (legalábbis mondjuk a színképelemzésre hagyatkozva) millió fényévnyire figyelhetõk meg ezzel a szegényesnek ugyan nem mondható, de talán kissé túlértékelt eszköz- és tudásparkkal?

Nagyra becsülöm az öreget, a könyvei, a munkássága okán valóban tiszteletreméltó, de nem kell készpénznek venni minden szavát.
#180
Rég volt ilyen topik, ahol ennyire jól szórakoztam a hozzászólásokon, legyenek azon értelmesek, érdektelen, olyanok, amik nekem is újat mondanak, amik új gondolatokat ébresztenek benne, vagy épp meglepnek.. de persze vannak ilyen segghülyék is mint TE 😊
buklee
#179
Nagyon érdekes meglátásmód. Minél többet tudunk meg a tudományok révén a világról az "Isten" annál homályosabb személytelenebb dolog lesz. Így még nem is gondoltam rá, tetszik ez a látásmód.

Minden étkezés előtt és után között van az evés.

#178
Jó sok idõtök van a hülyeségekre, ó Atyám! Ki az aki elolvas 176 hozzászólást a hülye és értelmetlen vitáról? A vélemény meg olyan mint a segglyuk: mindenkinek van, de senki nem kíváncsi a másikéra. További kellemes trollkodást <#eplus2>

iSS!

#177
Néhány gondolat: szerintem ha létezik Isten akkor Hawking, és a hozzá hasonló tudósok százszor többet TUDNAK róla, mint akármelyik pap. Õk a TUDÁST keresik, nem HISZNEK valamiben amirõl nem TUDNAK semmit. HINNI annyi, mint nem TUDNI.

A mai civilizált, internet használó ember nem gondolhatja komolyan, hogy Isten egy felhõkben ülõ szakállas vénember, ahogy a pár száz évvel ezelõtti festményekben látható. A mai civilizált internet használó ember ezért inkább a maga képére formálta Istent, arctalanná teszi (mindenek felett álló intelligencia, maga az egység, a megbonthatatlan, az univerzum törvénye stb), ha viszont errõl van szó, akkor beláthatjuk, hogy egy ilyen entitás valójában LE SE SZARJA, hogy hisznek-e benne, vagy sem, esetleg az is lehet, hogy a létezésünkrõl sem tud. Minek akkor hinni benne? Hogy értelmet adjunk az egyébként céltalannak tûnõ életünknek? Hogy ennek az egésznek van értelme ami körülvesz minket?

A válaszokat rátok bízom.
#176
Õ már teljesen ismeri az agymûködését 😊😊
buklee
#175
"az evolúciót is Isten teremtette"
Itt te hozod szóba istent az evolúcióval meglátásom szerint míg én éppen elválasztottam.

Minden étkezés előtt és után között van az evés.

#174
Magyarán sokan érezzük, hogy van valamink, amink nem tudjuk, hogy mi, de van. 😊
#173
thx, nem vok fizikus, így pontosabb.
Bár a vákummal kapcsolatban én úgy tudom, már maguk az arányok okozzák az ürességet. Atommag-elektronhéjak kb mint ház fala és egy tû hegye a közepén, az atommagban hasonló arányok, de lehet, h neked van igazad, vagy mindkettõnknek és a kettõ összefügg. 😊
QuippeR
#172
én? sehogy. te hoztad szóba, a te kérdésedre válaszoltam.

The problem is not the problem, the problem is your attitude about the problem.

buklee
#171
A kérdés helyes, mi a lélek, mit neveznek az emberek léleknek. Ha ezt nem tudjuk definiálni akkor nincs mirõl beszélni, mert akkor nem, hogy nem lehet bebizonyítani, nincs mit bebizonyítani.

Minden étkezés előtt és után között van az evés.

#170
„elektron: hol itt, hol ott van, néha ugrál, máskor eltûnik, de senki sem tudja hová”

Röviden. az elektron fluktuál.
Spinnel rendelkezõ részecskék pedig "spinelnek", azaz perdülnek, bár valójában nem mennek azok sehova, és nem is forognak a saját tengelyük körül sem (pontszerû test ilyet nem tehet).
De arra nem szoktak gondolni, milyen lehet a -spin (negatív spin)? Csak nem visszafelé megy az idõ? 😊

Az elektron, de amúgy minden részecske fluktuál. Más okokból, de a részecskék helye és sebessége egy idõben nem definiált, meghatározhatatlan, azaz nem tudjuk (határozatlansági-elv).
Csak annyit tudunk, hogy a részecskék valahol, valamilyen valószínû helyen vannak, és valamilyen valószínû sebeséggel mozognak.
Hát, ez van gyerekek, lehet bizonytalankodni: valószínû világban élünk 😊

Egyébként ezért (is) van igaza shandix-nak, és annak a tudósnak, aki azt mondta, hogy „hogy az "élet" egy olyan dolog amit mintha az univerzum hozott volna létre saját maga megismerésére”, ugyanis a káoszelmélet globális keveredés nevû tétele szerint minden tipikus tényezõkkel indított rendszer közel kerül az összes állapotához (a Wikipédia így írja: "A káoszelméletben szereplõ globális keveredés egyik jó példája, mely szerint tipikus kezdõfeltételekkel indítva hosszú idõ alatt az összes lehetséges állapothoz közel kerül a rendszer.").
A részecskék még mindig fluktuálnak, fõleg szubatomi szinten, de nem csak két állapotuk van, hanem annyi, amennyi a részecske hullámfüggvénye megenged (gyakorlatilag végtelen). Ily módon tehát, amikor a részecskék "nem itt vannak", azaz a fluktuáció következtében épp a "nem létezõ" állapotukban vannak (ha úgy tetszik, nincsenek is, avagy halottak), akkor alkotják a párhuzamos valóságokat (a 11., és a többi sok-sok dimenziót).

Shakata, neked is igazad van, ugyanis ez a részecskespin a magyarázat a "99,999998 %-os" térfogathiányra, azaz a nagy ürességre.

(Elég felületes és pontatlan ez így, de talán érthetõ.)

#169
Ez elég butácska válasz. Meg ne sértõdj, nem személyeskedeni akartam ezzel, csak arra hívnám fel a figyelmed, hogy a tudatnak és a léleknek nem szükségszerûen van köze egymáshoz. Ezért kérdeztem: Mi a lélek?
A tudat, az ész természetesen az agyi funkciók mûködésének a következménye. Ezt sehol sem tagadtuk, én legalábbis biztosan nem.
DE! Ezek mûködése, vagy nem mûködése nem bizonyíték a lélek létezését illetõen, továbbá nem bizonyíték Isten létezését illetõen sem. Pusztán arra bizonyíték, hogy megfelelõ szerek hatására a tudat módosítható, esetleg meg is szüntethetõ.
buklee
#168
Ha nem tervezettségrõl beszélsz, akkor egyáltalán hogy hozod szóba istent az evolúcióval?

Minden étkezés előtt és után között van az evés.

QuippeR
#167
nem mutattál rá semmire, csak idéztél. még egyszer elmondom, olyat látsz bele a hozzászólásomba, ami egészen egyszerûen nincs benne.

The problem is not the problem, the problem is your attitude about the problem.

buklee
#166
Szerintem nem úgy értetteXD

Minden étkezés előtt és után között van az evés.

#165
Úgy tagadod Istent, hogy Istennek képzeled magad közben? 😊
#164
Idézlek:
"aki hisz Istenben, annak nem esik nehezére elfogadni, hogy az evolúciót is Isten teremtette.

aki mást mond, az egyszerûen csak korlátolt, és ez semmilyen összefüggésben nincs azzal, hogy egyébként miben hisz."

Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!

#163
Nem csak az átlagos gondolataid, vágyaid, érzelmeid biokémia, hanem az a vágyad is, hogy Istennel magyarázd a világot, és benne a léted.
Ahogyan az én gondolatom is az, hogy ezt felismertem, és tagadom Istent, a lelkem.

Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!

QuippeR
#162
valami olyat látsz a hozzászólásomba, amit nem írtam. esetleg ha rámutatnál, hogy hol beszéltem tervezettségrõl vagy az evolúció céljáról. (segítek, sehol.)

The problem is not the problem, the problem is your attitude about the problem.

#161
Még hogy nincs isten! És a mérget termelõ kígyó, hogy a pék faszában jött létre Hawking?
#160
Mégegyszer mondom.
Az evolúciónak nincs tudata, nincs célja, csak egyszerû törvényszerûségek következménye. Sõt, ha szigorúan vesszük, az evolúció sem létezik, csak emberi gondolat egy jóval alacsonyabb szintû törvényszerûségrõl, illetve annak következményeirõl.
Ez a törvényszerûség pedig az, hogy a hatékonyabb az életképesebb.

Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!

#159
Szeretem ha valakinek ilyen kész válaszai vannak mindenre 😄 😄
Csak azt nem értem honnan??? 😄
#158
A válasz egyszerû.
Sajnos nincs lélek, csak biokémia.
Ha alkoholt fogyasztasz, vagy drogozol, megváltozik a tudatod ugyanúgy, mintha fejbe vernek egy bunkós bottal. Minden arra utal, hogy az összes gondolatod, érzelmed, vágyaid csak biokémia.

Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!

#157
Miét? Miért zárja ki egyik a másikat? Nem tart irányba... egy vélemény.
Vagy tart, pl az ember, vagy még további fejlõés irányába.
Véletlen, hogy itt vagyunk.
Szándékos, hogy itt vagyunk.
Ezek csak szavak, nem lehet bizonyítani õket, még hideg racionális logikával sem, mert túlmutatnak a logika lehetõségein.
#156
Ez nagyon messzire vezetne most... MI a lélek? Velem együtt alakul ki? Vagy tõlem független, esetleg veleme részbe egyezõ entitás?
Vagy valami olyan, ami többször visszajöhet? Ha igen maga választja meg, hová?
És csak olyanban ölthet alakot, ami önreflexióval rendelkezik.
A kérdés: Vajon a lélek csak az ember kimagaslóan fejlett agyának a szüleménye, vagy pont fordítva? A fejlett agy csak szükségszerû eszköze egy összetett és bonyolult létformának a fizikai világban való tájékozódáshoz?
#155
"aki hisz Istenben, annak nem esik nehezére elfogadni, hogy az evolúciót is Isten teremtette."

Az evolúciónak nincs célja, az evolúció nem valami felsõbbrendû erõ, az evolúció nem tart semmilyen irányba, az evolúciónak nem volt célja az ember létrehozása, és az evolúciónak nincs olyan célja, ami az emberen túlmutat.

Az evolúció gyakorlatolag csak egy törvényszerûségnek a következménye, egy törvényszerûség mellékterméke. A törvényszerûség pedig az, hogy ami hatékonyabb, az sikeresebb, hogy egy adott helyzetben az elõny, ami csak abban a helyzetben elõny, nagyobb valószínûséggel teszi sikeresebbé azt az egyedet, ami azzal az elõnnyel rendelkezik, és ha a külsõ körülmények változnak, akkor más tulajdonságok válnak elõnnyé, és ezért az eltérõ környezetek különbözõ irányba változtatják az egyedek leszármazottait, így ez a törvényszerûség egyben sokszínõséget is generál.

Én úgy gondolom, hogy aki nem így gondolja, az a korlátolt, mert semmit nem ért az evolúcióból, és ezt nem pejoratívan értem, hanem hideg racionalitással, mert még azoknak a materialista embereknek is a zöme, akik azt hiszik, hogy értik az evolúciót, azok sincsenek ezzel tisztában, nemhogy azok a mélyvallásos emberek, akik vagy tagadják az evolûciót, vagy valamiféle isteni eszkoznek vélik.

Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!

#154
buklee: Vagy éppen annyira természetes, hogy az ember Istenre gondol, mert van benne valami, ami súgja neki, egy kapocs közte, és az alkotója között.
Ez éppúgy hihetõ, mint a te változatod. Persze azt hiszem, ezek összefüggnek, mert különbséget kell tennünk a Végtelen Isten és a különbözõ Istenképek között.
Mert lehet ugyan, hogy tudjuk, érezzük, reméljük, hogy van Isten, de felfogni a végtelenet nem tudjuk, ezért egy véges formába: Istenképbe sûrítjük. ez pedig biztos, hogy téves 😊) Akármilyen jószándékú is valaki, mert egyszerûen nem AZ.
buklee
#153
Egy szimpla kérdés. Aki úgy gondolja van lélek, az a zöldszemes ostorosnak is tulajdonít lelket, vagy egy amõbának, vagy mégis hol kezdõdik neki a lélek? Mert azt elég abszurdnak tekintem, hogyha valaki hisz a lélekben, akkor csak az embernek tulajdonítaná ezt privilégiumként.

Minden étkezés előtt és után között van az evés.

buklee
#152
Ezt a filmet, habár nem láttam, elmondások alapján gagyi összeesküvés elmélet gyártó filmnek tartom. Jézus mint valós személy létezését nem zárom ki, hisz ahogy azt láthattuk a brian élete címû filmben bárkibõl lehet megváltó ha nagyon hinni akarunk😄. Viszont a film milyensége nem vátoztat azon, hogy Isten kitalálása az élet miértjinek és hogyanjainak a legegyszerûbb válasza(ha nem tudom hogyan történt vagy miért akkor isten volt és pont) a halál utáni élet pedig az elmúlás elenyészés porrá válás felfoghatatlanságának az eredménye. Ezek annyira belegyökereztek, beleneveltettek az emberekbe, hogy képtelenek elszakadni tõlük.

Minden étkezés előtt és után között van az evés.

#151
Ez így van 😊

#150
Nézõpont kérdése, Kornan. Mit tekintünk elfogadható mennyiségû, értékes tudásnak?
Vagy esetleg a tudás lépcsõfokainak? Ez így minjdárt korrektebb, ha azt mondjuk, hogy most így gondoljuk, de lehet, hogy késõbb ennek az ellentétét tartjuk majd igaznak. Úgy ebben az értelemben ez a tudás hasztalan, viszont e nélkül nem jutunk tovább. Ami szintén hasztalan.
Amúgy valóban: felteszek teavizet, alatta ég a tûz, felforr. De ez scak itt a Földre vonatkozik, nem vonatkozik mondjuk a Jupiterre, vagy egy másik blygóra mondjuk extrém nyomásban.
De ezek nem is jó példák, inkább csak azt akarom érzékeltetni: egyetértek, természetesen sokat tudunk, SÕT!
NAGYON sokat, de ahhoz, hogy a világról ilyen kijelentések tegyünk: BIZTOSAN NINCS ISTEN vagy ellenkezõleg, BIZTOSAN VAN ISTEN stb.. nos ehhez tényleg semmilyen biztos lábon álló tudásunk nincsen.
#149
Kornan: Igen. Ha megengeded, most nem keresek rá rá a filmre a neten, hogy átnézzem, csak hasból: Arról mesél, hogy más vallásalapítóknak ugyanilyen attribútumai voltak, mint Jézusnak. Ez egyszerûen hazugság. Felmerül talán Zarathusztra, Dionüsszosz, Hórusz (akinek nem is voltak tanítványai!) neve, meg néhány másik. Kb ezt mondja: ezeknek volt 12 tanítványa, megölték õket (ha jól emlékeszem a kereszt is szóba jön), 3-napon feltámadtak, és még néhány ilyen.
Ezek legtöbbje nem igaz, vagy ha igaz, akkor is teljesen más relációban. Bármilyen független forrás ezt igazolja.
Aztán ott vannak a csillagászati gondok. Mint ilyenek: a nap 3-napra állni látszik, mielõtt visszafelé indul. Ez nem igaz, a nap látszólagos mozgása egyfelõl nem áll meg, másrészt ezt a karácsonynál hozza szóba, ami logikátlanság, hiszen húsvétról van szó.
Volt még valami talán 3 napkeleti bölcs csillaggal kapcsolatban, amik egy vonalban vannak, meg kereszt csillagképrõl, amiben a nap megáll, úgy rémlik ezek is pontatlanok voltak, de ennek utána kéne néznem.
Kornan
#148
102-re ment az elõzõ sry.
Kornan
#147
Sok mindennel nem értek még egyet amiket állítasz. Pl most így gyorsan rögtön az elsõ mondatot kiragadnám:
"Ugyanmár... elõször is azt mondani, hogy a tudásunk igenis határozott sarokköveken nyugszik, a legnagyobb önhittség. Jóformán semmit sem tudunk. Minden, amirõl azt hisszük, hogy bizonyított, egyáltalán nem viselkedik kiszámíthatóan nagyon nagy, és nagyon kis méretekben."

De kijelenthetjük, hogy ismert körülmények közt kielégítõ pontossággal jól mûködik. Szóval mégis határozott sarokköveken nyugszik. Ha sokat nem is tudunk azért már tudunk valamit.
drfaust
#146
És lõn világosság mondá isten és felkapcsolá a villanykapcsolát. A villanyszerelõ meg jót röhög rajta, mert fekete lyuk van az úr fejében.<#banplz>

Csak a semmi lehet tökéletes!

#145
http://www.halado.hu/zeitgeist.pdf