6424
A topikban a személyeskedés, trollkodás nem elfogadott. A téma a magyar őstörténelem!
Mindenki szíveskedjen forrást, bizonyítást bemutatni az érvelésénél. (az értelmetlen vitákat kiküszöböli)
Akit sérelem ért, az lehetőleg ne álljon le vitázni a másik féllel, hanem írjon nekem (Zenty) privát üzenetet.
-
Zenty #1919 Innen még kihagytam, hogy nem csak Marácz bizonyítja hanem Varga Csaba nyelvész is. Róla van egy movie is:
http://www.youtube.com/watch?v=YTlDGrFbaXI De van írása és oldala is majd bemásolom.
És ott van még Kiss Dénes is. stb stb stb. -
#1918
Oh, már megint a személyeskedés mögé rejtett vitaképtelenség. Elbaszottmód röhejesek vagytok. -
#1917
Úgy látom azzal sem vagy tisztában, hogy a tudomány úgy működik, hogy ha valaki mond valamit, akkor azt neki kell bizonyítania, tudományos szempontok és módszertan alapján. A bizonyítási kényszer azon van, aki az állítást tette. Cáfolási kényszer nem létezik.
Természetesen csak akkor, ha az írás célja tudományos. Ha csak népbutító propagandaszöveg, akkor erre nyilván semmi szükség.
Egyébként magyarul úgy néz ki a szó leírva, hogy "professzor".
Az meg, hogy te személy szerint mit hiszel, hogy mi van igazolva vagy cáfolva, az hangyafasznyit nem számít a kérdésben. -
Zenty #1916 te már régen is bebizonyítottad, hogy szart se tudsz a történelemről. Amatörökel nem foglalkozok. -
uwu #1915 LOL
Hát ez elég gyengus mutatvány. Elég a wikit elolvasni, és máris kiderül, hogy majdnem minden egyes pont közönséges hazugság.
1. A legdöntőbb bizonyíték pont a nyelvtanban rejlik.
2. Az alapszókinccsel kapcsolatos eredmények ez kapásból cáfolják.
3. Ez nem alapja az elméletnek, csak egy kutatási mellékág, de még ezek az eredmények is a finnugor elméletet támasztják alá.
4. Végül is csak az ezirányúkutatás kb. 50%-a foglalkozik ezzel:D
7. Ez is közönséges hazugság, lásd 1. pont.
9. Ezt már 150 éve tudjuk, és ma nem az a 150 éves elmélet elfogadott. Azóta azért történt pár dolog ,és az elmélet is tökéletesedett. Gyakori hiba az alternetív hobbitudósoktól, hogy az elméletet a 150évvel ezelőtti állapotában támadják.
10. Csak halkan mondom, a nyelveket célszerű kortárs állapotukban vizsgálni:)
A többi pontban van igazság, de még itt is csak a hangulatkeltés amit elérsz vele, következménye nincs. Gyakorlatilag halandzsa, semmit tudományos nincs benne, csak annyi, hogy tudósok eredményeit próbálod kikezdeni hobbiszintű álmodozásaid alátámasztásaként. Látom megtaláltad elvtársaidat, és most azt hiszed jókat fogsz itt okoskodni. De nagy pofára esés lesz ám. Ez egy tudományos topik ne megy majális, valószínűleg lelepleződnek a demagóg áltudományos szövegek. -
Zenty #1914 És ha annyira vágod a nyelvet tessék cáfold a proffesor úrat.
Van egy tippem, hogy nem fogod mert nem is lehet.
Ha a teljes könyvét elolvastad és minden állítását cáfolod akkor elmondhatod ,hogy nincs cáfolva a finnugor nyelvészeti szempontból. Ugyanis a professor úr részletesen bizonyít az állítása mellet. Ezért elvárható a cáfolatban is ilyen minőség.
De az nem cáfolat, hogy te azt mondod nem igaz.
Tehát amíg nem mutatsz fel valamit vagy a kedves MTA harcosok akkor addig bizony cáfolva van az ugor. -
Zenty #1913 Nem vágod a lényeget mert nem is akarod. Ahogy az MTA párt katonái sem akarják, mert még elvesztenék az állásukat te pedig kényszeresen nem tudnál ellenkezni minden bizonyításra.
És igen te már csak tudod mi a tudományos igényesség...
Pláne egy nyelvész proffal szembe....
A hitelességével meg semmi baj nincs legfeljebb egyeseknek megint fáj az igazság. De az már inkább pshio probléma és lehet orvoshoz fordulni. -
#1912
Egy kérdést nem lehet cáfolni, cáfolni állításokat lehet. Kérdésre válaszolni szokás.
De igazad van, ez tényleg mindent elmond... :D
El kell érni ám egy bizonyos igényességi szintet, meg be kell tartani a tudományos módszertant, hogy az MTA egyáltalán szóba álljon veled.
Egyébként:
"a finnugor nyelvészet nem használja fel a magyar nyelv alapegységeit – a gyököket, és emiatt nem hiteles."
vs.
"A Czuczor–Fogarasi szótár szerint 2000 szógyököt tartalmaz"
és
" Björn Collinder, svéd nyelvész az uráli/finnugor alapnyelvekben kb. 400 alapszógyököt határoz meg. a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állítólagos 1000 finnugor szógyöke gátlástalan túlzás."
Ha már hitelességről van szó... -
Zenty #1911 Még ezt a szöveget sem olvastad el akkor pláne a könyvét sem. Tehát nem tudhatod, hogy egy véleményt mond vagy bizonyit.
Elárulhatom, hogy bizonyítja.
Mellesleg az MTA nyelvészei nem tudták cáfolni még a feltett kérdéseket sem. Ez sok mindent elmond. -
#1910
Ez egyelőre egy különvélemény, amit a nyelvészek nagy része nem oszt.
Ettől még nem "dőlt meg", az pofátlan túlzás. Legfeljebb "vitatott". -
Zenty #1909 kell még vagy még erölködsz az ugor mellet? -
Zenty #1908 És egy kis repeta:
"1995-ben jelent meg Marácz László hollandiai professzor Magyar fordulat címû könyve holland, majd angol nyelven. A könyv összefoglalja a magyar õstörténeti kutatásokat, nyelvészként bírálja a magyar nyelvészeket, amiért kitartanak a magyar nyelv finnugor eredete mellett
"– Arra kértük, vázolja, mire jutottak jó tíz év után a szakemberek? Történt-e változás a nyelvészek álláspontjában?
– 1995-ben eléggé korlátozott volt a publikációs lehetõség, Magyarországon például nagyon kevesen vettek tudomást arról, mirõl értekeztem valójában. A világhálón terjedt egy tanulmányom, amibõl következtetéseket vontak le, és amibõl tájékozódtak a véleményemrõl a finnugor nyelvészettel kapcsolatban. Magyarul A finnugor elmélet tarthatatlansága nyelvészeti szempontból címû tanulmányomban foglaltam össze meglátásaim: a finnugor nyelvészet nem használja fel a magyar nyelv alapegységeit – a gyököket, és emiatt nem hiteles. Nyelvrokonsági témában ez kissé bonyolultabb, mert én soha nem javasoltam más rokonnyelveket. Véleményem szerint elõször fel kell tárni a gyökrendszert, és ha errõl eleget tudunk, akkor leszünk képesek a magyart más ragozónyelvekkel összehasonlítani. A 19. században kidolgozott gyökrendszer-kutatást kellene folytatni, mert ezzel a kutatással korántsem vagyunk olyan szinten, hogy biztosat mondjunk a nyelvrokonságról.
– Azt is mondhatnánk, hogy a magyar nyelv egyedülálló?
– Azt mondhatjuk, hogy a magyar nyelvnek õsnyelv-tulajdonságai vannak. Tömör és egyszerû szerkezete van, az alapegységeket nem lehetett kölcsönözni más nyelvektõl, és nem is fejlõdtek ki más szerkezetekbõl. A magyar nyelv ebbõl a szempontból egy „primigena” nyelv, nem valószínû, hogy egy másikból fejlõdött ki. A finnugor nyelvészet egyik saroktétele, hogy a magyar más õsnyelvekbõl fejlõdött ki, márpedig erre semmiféle bizonyíték nincs, és nem igazolják az elméletet a magyar nyelvi szerkezetek.
– Számszerûen is meghatározható a magyar nyelv szógyök-készlete?
– A Czuczor–Fogarasi szótár szerint 2000 szógyököt tartalmaz, kb. 150 képzõ, rag, jel vagy összetevõ rag létezik. Tudjuk, hogy ez a szótár egy elsõ próbálkozás, és még léteznek nyitott kérdések, amelyek válaszra várnak a nyelvtudósoktól.
– Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület Matematika-Informatika Szakosztályának a Magyar Tudomány Napja tiszteletére szervezett konferenciáján professzor úr Bolyai János „a magyar mint tökéletes nyelv”- rõl alkotott elméletét mutatta be. Összecseng az Ön vélekedésével. Már korábban is ismerte?
– Nem. Meglepetésemre 1999-ben fedeztem fel, hogy Bolyai is ezen az úton járt. Akkor kezdtem tanulmányozni kéziratait a Teleki Tékában, és a kutató kollégákkal egyeztetve, tényleg kiderült, hogy az õ munkája ezen a területen nagyon fontos volt. Jóllehet, soha nem tette közzé, ma is kézirat formájában látható. Ezekbõl kiderül, hogy a matematikus Bolyai nagyon világosan látta a magyar nyelv szerkezetét, tudta, mit kell tenni, hogy egyetemes nyelvként lehessen használni. Bolyai János kísérlete egy tökéletes, egyetemes nyelv megalkotására a magyar segítségével, a posteriori nyelvek kategóriájába illik, és megfelel Umberto Eco (1997) kiindulási pontjainak a posteriori nyelveket illetõen. Javaslata Giuseppe Peano olasz matematikus Latino sine flexione-jával (1903) is összehasonlítható. Peano kigondolt egy leegyszerûsített latint, amit nemzetközi tudományos jelentésekben használtak volna, és ami kizárólag írott nyelv volt. Az elképzelés egy olyan szókincs volt, ami egy nagyon ismert természetes nyelv gyökein alapul, és szinte semmi nyelvtant nem tartalmaz. Ahogy a Latino sine flexione elhalt kitalálójának, Peanónak halálával, úgy Bolyai javaslata a magyarról mint tökéletes nyelvrõl, sajnos, soha nem ért távolabb a helyi könyvtárnál.
– Professzor úr mintegy feladatul szabta az erdélyi tudományos kutatók számára, hogy a mûszaki, ezen belül is az informatika nyelvében próbálják meg a szógyökökre alapuló fordítást, magyarra való átültetést használni.
– Sokféle alkalmazás lehetséges. A szógyökök fontos szerepet tölthetnek be abban, hogy szövegfelismerõ, gépies programok mûködését fejleszteni lehessen. A gyökök tisztázásával azonban könnyû lenne az idegen szavakat informatikailag kezelni. Meg lehetne nézni, hogy az idegen szavak statisztikailag milyen szerepet játszanak a mai magyar nyelvben, mennyire használjuk az alapszókészletet, és milyen mértékben az idegen szavakat. A magyar nyelv legfõbb tulajdonsága, hogy tömör és egyértelmû, és nagyon egyszerû egységekbõl tevõdik össze. Az sms-ben (Short Message Service – rövidüzenet-szolgáltatás) például 134 karaktert lehet átküldeni. Nézzük meg, ugyanazt a szöveget angolul és magyarul, a magyar tömörebb, kevesebb szóval lehet ugyanazt leírni." -
Zenty #1907 akkor egy kis ismétlés:
a nyelvész proftól:
"Marácz László
A finnugor elmélet tarthatatlansága nyelvészeti szempontból
I. A Magyar fordulat a magyar nyelvrokonság kutatásáról
1995 novemberében megjelent a Magyar fordulat - Politikai vélemények Közép-Európáról c. könyvem hollandul. A Magyar fordulat célja a kárpát-medencei magyarságot sújtó elnyomás és kultúráját övező hírzárlat többszörös tabu-gyűrű megtörése, az igazság kimondása volt, ideértve a trianoni békediktátum igazságtalanságát is. Nyelvészként felvetettem a magyar nyelv finnugor rokonságának a kérdését is. Azt a következtetést vontam le, hogy az elmélet nyelvészeti szempontból is tarthatatlan. A Magyar fordulatban a következő 10 pontban foglaltam össze a magyar nyelv finnugor rokonságára vonatkozó bírálatomat.
1. A finnugor elmélet bebizonyítása csak szavak alapján történt kísérlet. A nyelvészeti kutatások azonban csak e században, a második világháború után bontakoztak ki igazából. Mikor finnugor nyelvrokonságról beszélünk, akkor főleg lexikai párhuzamokról van szó.
2. A finnugor elmélet aluldeterminál. Nem lehet olyan lexikai párhuzamokat izolálni, amelyek csak a finnugor nyelvekre érvényesek és más eurázsiai nyelvekre nem, mint például az altáji nyelvekre, törökre, mongolra, stb.
3. A finnugor hangtörvények levezetése nem áll szilárd alapokon. Az indogermanisztika, ahonnan eredetileg a "hangtörvények"-koncepció származik, már feladta a hangtörvényekkel való nyelvészkedést.
4. Az ún. finnugor alapnyelv rekonstrukciója önkényes. A vogul szógyökökről feltételezik, hogy azok az eredeti uráli/finnugor alapszókincset tükrözik. Emellett azonban nem szólnak nyelvészeti érvek.
5. Björn Collinder, svéd nyelvész az uráli/finnugor alapnyelvekben kb. 400 alapszógyököt határoz meg. a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állítólagos 1000 finnugor szógyöke gátlástalan túlzás. Emellett nem mindegyik alapnyelvbeli szógyök fordul elő az összes finnugor nyelvben. A mai finn nyelvtudomány erősen revidiálja a finnugor nyelvelméletet. A finn nyelv finnugor nyelvrokonsága helyett a finn nyelvészek a finn-ógermán vonalat kutatják, illetve a finn kontinuitás elmélet hívei.
6. A finnugor nyelvről egyáltalán nem léteznek írott források. Így a finnugor alapszókincset nem lehet dokumentálni, sem az ún. hangtörvényeket, sem az ún. későbbi feltételezett nyelvközösségeket, mint az ugor, volga-finn, stb. Emiatt az egész finnugor alapnyelv merő feltételezés. Ezt a finnugor nyelvészek maguk is beismerik.
7. Közismert, hogy az MTA Történeti Etimológiai Szótárában (TESZ) nagyon sok az ismeretlen eredetű szó. Felmerül a kérdés, hogy a TESZ miért nem tesz kísérletet e szavak kapcsolatainak a régi kultúrnyelvekben, pl. sumérban, szanszkritban való felkutatására, vagy egyszerűen magyar eredetűnek elkönyvelésére, feltéve, ha azok valóban igazolhatóan magyar eredetűek?
8. Alapvető grammatikai különbségek vannak a magyar és finnugor nyelvek között, pl. a finnugor nyelvek közül csak a magyar ismeri az igekötő-rendszert. A finnugorista Décsy Gyulának ez szintén feltűnik, de szerinte ez a magyarok vándorútjának tulajdonítható. A Hajdú-Domokos szerzőpárosnak ez fel sem tűnik. Holott összesen 20 grammatikai jelenséget vizsgálnak a finnugor nyelvekben. E jelenségekről kiderül, hogy egyetlenegy sincsen meg az általuk felsorolt uráli/finnugor nyelvekben (szamojéd, obi-ugor, magyar, permi, mordvin, cseremisz, finn, lapp): nem veszik észre, hogy ilyen táblázatokkal erős ellenérveket szolgáltatnak a finnugor nyelvrokonság ellen. Ez kitűnően szemlélteti is a finnugrisztika által alkalmazott kettős mércét.
9. Hunfalvy Pál az 1851-ben az Akadémia Értesítőben kiadott dolgozatában amellett érvel, hogy magyar szógyököket nem lehet szóelemzéssel felderíteni. (Tette mindezt akkor, amikor már javában folytak a kutatások az óriási szókincset felölelő szótár készítésére, a magyar nyelv belső összefüggés-rendszerének feltérképezésére. Ez a CzFo-szótár ma is párját ritkítja, és pótolhatatlan kulturális kincsünk.) Magyar szóelemzést csak a rokonnyelvek segítségével lehet elvégezni. Sehol nem olvassuk azonban, hogy hogyan lehet a rokonnyelveket meghatározni. Jobb híján feltételezhetjük, hogy csak szópárhuzamok alapján gondolja. Ha igen, akkor ez a körérvelés klasszikus példája. Úgyhogy egy bizonyos lexikai elem a magyarban csakis akkor szógyök, ha az a rokonnyelvben előfordul. Rokonnyelveket pedig csak úgy tudunk megállapítani, hogy ha közös szógyökükkel rendelkeznek. A modern nyelvészet elveti Hunfalvy e szóelemzési módszerét, mert a lexikai elemek belső rekonstrukcióját tartja döntőnek. A magyar nyelv rendszeréből következik az, hogy valamely elem szógyöknek minősül-e vagy sem. Emiatt a Hunfalvy-paradigmát logikai, azaz tudományos alapon a modern nyelvészet elutasítja. Mivel ez a paradigma (módszer) képezi a finugrisztika alapparadigmáját, emiatt az egész paradigma tévúton jár. A TESZ-nek is ez az alapprogramja. A Hunfalvy-program olyan bizarr következtetésekkel jár, hogy a magyarban lehetnek szógyökök csak és csakis akkor, ha azok a rokonnyelvekben is előfordulnak. Ezeket ekkor finnugor eredetűnek nevezi. Ami nem fordul elő más finnugor nyelvekben, azt csak jövevényszóként kezeli.
10. Nyilván a magyar lexikai gyökök a magyar szótárban keresendők és nem másutt. Czuczor Gergely és Fogarasi János szerint a magyar gyökök egyszótagú lexikai elemek, ragok és jelek nélkül. Erre az egyértelmű nyelvészeti elvre épül a Czuczor-Fogarasi szótár. További elv, hogy a magyar szógyökök nem állnak egyedül önmagukban, hanem rokoníthatók hasonló alakú és jelentésbeli gyökökkel. Ezek a szógyök-halmazok alkotják az un. "szóbokrokat". Így a magyar szógyökök arról ismerhetők fel, hogy szóbokrok tagjainak minősülnek.
Itt van például a K-R mássalhangzós gerinccel rendelkező, egyszótagú szógyökökből álló szóbokor, melyet a CzFo a különböző magánhangzók képzésével, illetve további ragozással vezet le, mint (a szógyökök vastagon szedve):
(1) kar (magyar gyökök), kar-ika (magyar képzés), kar-ima (magyar képzés), kar-ám (magyar képzés), ker (magyar szógyök), ker-ek (magyar képzés), ker-ül (magyar képzés), ker-ít (magyar képzés), ker-ing (magyar képzés), kér-eg (magyar képzés), kor (magyar szógyök), kor-ong (magyar képzés), kor-c (magyar képzés), kor-lát (magyar képzés), kör (magyar szógyök), kör-ös (magyar képzés), kör-öz (magyar képzés), kör-ny (magyar képzés), kör-nyez (magyar képzés), kör-ül (magyar képzés), kur (magyar szógyök), kur-itol (magyar képzés), kur-kál (magyar képzés).
A K-R mássalhangzós gyököt, mely közös kör alakú jelentésmozzanattal rendelkezik, a TESZ olyan egyedi elemekre széttagolja, melyek között nincsen semmilyen összefüggés:
(2) kar (ótörök), karika (lehetőleg magyar), karima (észak-szláv), karám (ismeretlen eredetű), karing (nem szerepel), ker (nem szerepel), kerek (ker képzése), kerül (finnugor), kerít (finnugor) kering (ker képzése), kéreg (képzés), kor (török eredetű), korong (szláv eredetű), korc (ó-francia), korlát (ismeretlen eredetű), kör (analógiával keletkezett), körös (magyar fejlemény), köröz (képzés), körny (nyelvújításbeli), környez (nyelvújításbeli), körül (finnugor), kur (nem szerepel), kuritol (ismeretlen eredetű), kurkál (bizonytalan eredetű)."
írás folytatás itt:
http://maraczlaszlo.atw.hu/maracz_finnugor.html -
#1906
Csak közlöm, hogy NINCS. -
#1905
1. "Célja az, hogy két (vagy több) nyelvet egyetlen alapnyelvre vezessen vissza"
2. "A nyelvrokonság csak akkor ítélhető pontosnak, ha a feltételezett közös ős működőképes (bizonyos szintű kommunikációra alkalmas),"
Erre te meg számon kéred, hogy egy finn a ma beszélt nyelven miért nem ért meg egy magyart. (Ami eleve faszság, mert egy angol és egy német sem érti meg egymást.)
Asszem itt értünk el a beszélgetés végére, teljesen felesleges neked bármit is írnom. Ugyanis nem érted az írott szót, funkcionális analfabéta vagy. Ha egy ennyire egyértelmű és világos szöveget képtelen vagy értelmezni, akkor tökfelesleges minden egyes karakter, amit neked írok. -
Zenty #1904 nah itt sem változott semmi még mindig ugyanazok a hülye kérdések ugyanazoktól. Pedig vagy 500 hsz volt forrással linkelve mindenre....
Közbe nézem, hogy megint félvetődőt a nyelvi kérdés...
Csak közlöm ( megint), hogy már régóta nyelvileg is cáfolva van a finnugor.
Ezért nem tudom minek ragaszkodnak egyesek egy elavult ugor elmélethez. -
uwu #1903 És az én hozzászólásaimhoz mit szólsz?
Rajtam pl. nincs sapka, kérlek ennek tudatában válaszolj!
-
#1902
dronk0 köztudottan füvezik, így a stílusa nem érdekel.
A lényegi beszólásaiban van némi igazság, de csak némi.
A kérdést amúgy külön kell választani: magyar nép és magyar nyelv.
Az előbbinél bejöhet még a genetikai kutatás is, és sok egyéb.
A másodiknál meg olyan népek, akik átvették a nyelvet.
Szóval, a két halmaz nem mindig fedte egymást. Ma sem fedi amúgy. A kérdés sokkal komplexebb, mint első látásra tűnik, valszeg egyik kizárólagosságra törő álláspont sem felel meg a valóságnak. Majd még írkálok én is, de most épp nincs időm. régen az origón sokat vitáztam én is erről.
Egyébként a birtokomban van egy elég nagy szóadatbázis, azon vígan lehet mindenféle statisztikát csinálni. Épp nemrég a többesben -ak végű főneveket bogarásztam.
Ezek valszeg nyelvünk legősibb szavai! Van listám róluk. Ők a finnugor örökség, vagy alap. Utánuk jöttek a türk eredetűek. Majd mások is.
Gyönyörűen látszik a rétegzettség, olyan ez, mint amikor a régészek a rétegek alapján állítanak fel kronológiát.
Szóval, sok minden van a tarsolyomban, de épp hullafáradt vagyok, ezért nincs időm hablatyra, csak tényleg komoly, és főleg tömör cuccokra. -
Solt #1901 Egy forrás, akit a véleményem szerint érdemes végig hallgatni, Pap Gábor Alul a hivatkozásoknál van két előadás. A "Nyelvében él a nemzet" két része. Picit "nehezen" indul be, de a véleményem szerint, megéri meghallgatni. -
Solt #1900 Kérek szépen ilyen levezetéseket, hogy mikor, kitől és mit vettünk át! Könyv cím is elég nekem... utánajárok! Csupán szeretném tudni, hogy a te vélt tudásod milyen alapokon nyugszik! Az én ismeret anyagom forrása több alkalommal is ismertetésre került... arról nem tehetek, hogy annyival elintézed, hogy "magyarkodók"!
Az a kérdés tőled, hogy a te kérdéseidre én mikor válaszolok, a pofátlanság határát súrolják, és nem alulról! Olvass vissza, hogy hány kérdésemen siklottál át...
Én nem várok el tőled semmit... az az idő már rég elmúlt! Az, hogy még mindig szóba állok veled, kizárólag a birka türelmemnek köszönhető! No meg annak, amit már említettem... hiteddel ellentétben egyáltalán nem neked készülnek a válaszaim! Azoknak válaszolok, akik "csak" olvassák a fórumot... azt szeretném, ha a vitánk másokat arra ösztönözne, hogy maguk járjanak a dolgok után! Ennyi nekem bőven elég! -
Solt #1899 Miért van az, hogy a gravitációról nincs vita? Mert elmagyarázzák annak a turbó magyar fejemnek, utána járok, kipróbálom, majd elégedett arckifejezéssel konstatálom, hogy valóban így van... meg vagyok győzve!
Az a hivatalosnak mondott módszer, ahogy nyelveket vizsgálnak, nekem akkor sem logikus, ha ennél még jobban hülyének nézel! És ez nem azért van, mert nem értem, hanem mert logikátlan az egész megközelítése...
Rokoni kapcsolatokat minden ésszerűen gondolkozó ember először ott keres, ahol sok a hasonlóság! Elkezdem vizsgálni a latin - olasz - spanyol nyelveket. Egyértelmű a nyelvrokonság, a kismillió SZÓ ÉS SOK MÁS EGYEZÉS alapján! Ugyanezt teszem a szláv nyelvekkel, ITT IS UGYANEZ A HELYZET! Megérkezem a magyarhoz... az előbb említett latin, valamint szláv nyelvekhez fogható hasonlóságot találok bármelyik élő nyelvvel? NEM! Akkor miért akarják minden áron besorolni valahová? Kinek fáj, hogy az összes létező nyelvhez képest MÁS?
Hogy válaszoljak egy példával a cinikus kérdésedre. Megvizsgálom a szláv és a magyar nyelvet. Valóban sok szó egyezik, és mégsem a nyelvrokonaink, mert a két nyelv, merőben más. Ez egy jó példa lehet arra, hogy a hasonlóság oka lehet csak az egymástól való kölcsönzés! Viszont, ha ugyanezen érv mentén megvizsgálom a latin nyelveket, akkor máris megdől az, hogy nem a hasonlóságokat kell figyelni!
Van egy módszer, amit úgy hívnak: Rendszeres hangmegfelelések törvénye. Idéznék a "wikiről" ( ezt úgy is szereted )
"A rendszeres hangmegfelelések törvénye (az összehasonlító nyelvészetben) egy olyan, nyelvészek által alkalmazott technika, amelyet nyelvek rokonságának bizonyítására használnak. Célja az, hogy két (vagy több) nyelvet egyetlen alapnyelvre vezessen vissza különféle kölcsönös – nem feltétlenül szembetűnő – hasonlóságok alapján. Szembeállítható a belső rekonstrukció módszerével (lásd még; Indoeurópai alapnyelv, szógyök), amely egy nyelv belső szerkezetét és időbeni fejlődését tanulmányozza. Közönséges esetben mindkét módszert egyszerre használják.
A rendszeres hangmegfelelések alapján ezt az alapnyelvet helyre lehet állítani. A nyelvrokonság csak akkor ítélhető pontosnak, ha a feltételezett közös ős működőképes (bizonyos szintű kommunikációra alkalmas), és a rendszeres hangmegfelelések a véletlen példáktól eltekintve is érvényesek annak leszármazottaira.
A módszert a XIX. században fejlesztették ki az indoeurópai nyelvcsalád vizsgálata során, s a nyelvészet azóta is biztos módszernek tartja két nyelv rokonságának megítélésében."
Nos, van ebben egy mondat: "A nyelvrokonság csak akkor ítélhető pontosnak, ha a feltételezett közös ős működőképes (bizonyos szintű kommunikációra alkalmas),"
Úgy érzed, hogy bármilyen szinten, mindkét fél ( finn-magyar ) a saját nyelvét használva tudna kommunikálni? Nem csak ma, hanem amióta van magyar nyelv és finn nyelv...
Józan paraszti ésszel, logikusnak tartod azt, hogy ugyan ők a nyelvrokonaink, de mára már annyira más lett a két nyelv, hogy totálisan fingunk nincs mit beszél a másik? Akkor a "híres ős szlávok" akik ugye ma is egy tőről származtatják magukat, hogy lehet, hogy ma is értik egymás nyelvét attól függetlenül, hogy szerb, vagy szlovák vagy bárki más szláv az illető?
Idézgetnék párat nem turbómagyaroktól:
Sir Bowring John (1792-1872)
� magyar nyelv a régmúltba vezet. Nagyon sajátos módon fejlődött és szerkezete ama távoli időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb ma beszélt európai nyelv még nem is létezett. Egy olyan nyelv, melynek logikája és matematikája a feszített húr erejének kezelhetőségével és rugalmasságával bír. Az angol ember legyen büszke arra, hogy nyelve az emberiség történetére és múltjára utal. Az eredete kimutatható, meglátszanak rajta az idegen, különböző nemzetektől származó rétegek, melyek összességéből kialakult. Ezzel szemben a magyar nyelv olyan mint a terméskő, egy tömből van, amin az idő vihara egyetlen karcolást sem hagyott. Nem naptár ez, amely a korok változásához alkalmazkodik. Nincs szüksége senkire, nem kölcsönöz, s nem von vissza, nem ad és nem vesz el senkitől. E nyelv a legrégibb és legdicsőségesebb emlékműve a nemzeti önállóságnak és szellemi függetlenségnek. Amit a tudósok képtelenek megfektemo, azt mellőzik, a nyelvészetben csakúgy, mint a régészetben. A régi egyiptomi templomok mennyezetei, amik egyetlen kőből készültek �nem magyarázhatők. Senki sem tudja, honnan származnak, melyik hegyből szerezték a csodálatos képződményt, vagy miként szállították és emelték a helyére a templomokban. A magyar nyelv kialakulása ennél sokkal bámulatosabb. Aki ennek titkát megoldja, isteni titkot fog kifejteni; tény, hogy e titok első tétele:
Kezdetben vala az Ige, és az Ige vala Istennél, és Isten vala az Ige.�
Sir Bowring John (1792-1872) angol nyelvész, irodalmár és gondolkodó több mint száz nyelvet beszélt, köztük a magyart is. Sok magyar költeményt fordított angolra. 1830-ban kiadott egy verseskötetet "Poetry of the Magyars Preceded by a Sketch of the Language and Literature of Hungary and Transylvania" címen, amelynek előszavában írta az itt közölt megállapítást. Sir Bowring el volt ragadtatva a magyar nyelvtől, és észrevette, hogy születése valahol a történelemelőtti idők homályában tűnik el.
Berzsenyi Dániel (1776-1836) költő mindenkinél hamarább felfedezte a magyar nyelv ősiségét:
�égóta gyanús előttem az a régi előítélet, amely szerint többnyire azt hittük, hogy mindazon szavaink, melyek az idegenekhez hasonlítanak, kölcsönzöttek és idegenek, arra határoztam magamat, hogy némely szavaink származattját minden figyelemmel megtekintsem, s nyelvünk becsületét e részben is oltalmazzam. Bukdozásaim haszon nélkül nem maradtak, sőt örömmel tapasztaltam, hogy mindenütt többet találtam, mint kerestem elannyira, hogy csakhamar általlátám azt, hogy a magyar nyelv tán az egész óvilág nyelveinek gyökere és anyja, mert nyilván tapasztalám azt, hogy a legközönségesebb természeti tárgyoknak nevezeteit nemcsak az igen rokon déli és keleti, de még az egészen idegennek vélt európai nyelvekben is általában magyar gyökerekből lehet származtatni.�(1825)
Giuseppe Mezzofanti (1774-1849)
a nyelvtudományok legnagyobb tudósa, aki élete vége felé ötvennyolc nyelven írt és százhárom nyelven beszélt, ismerve minden hangárnyalatot és nyelvjárást, a következőket felelte mosolyogva, amikor megkérdezték tőle, melyik nyelvet tartja a legszebbnek: ő a saját anyanyelvével, az olasszal szemben elfogult és azt tartja legszebbnek. De hozzátette egy kis gondolkozás után, hogy az emberi gondolat érzelmek közvetítésére szolgáló nyelvek közül, egy kevéssé ismert nyelv, a Magyar az, amelyet legkifejezőbbnek tart. Egy osztrák költőnek pedig ezt mondta:
�udja melyik nyelvet tartom az olasz és a görög után, minden más nyelv előtt leginkább dallamosnak és a verselés szempontjából a leginkább fejlődésre képesnek? A magyart. Ügyeljen, egy feltündöklő költői lángész még igazolni fogja nézetemet. A magyarok, úgy látszik, maguk sem tudják, hogy nyelvük milyen kincset rejt magában...�
A következő idézet is Mezzofantitól származik:
�udják-e, melyik az a nyelv, amelyet konstruktív képessége és ritmusának harmóniája miatt az összes többi elé, a göröggel és latinnal egy sorba helyezek? A magyar...�1836)
Grimm Jakob (1785-1863)
Nagy meseíró, német egyetemi tanár, a történeti hangfejlődés törvényszerűségeinek felismerője, az első német tudományos nyelvtan megalkotója kijelentette:
� magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet.�(1820)
Henry John Temple Palmerston (1784-1865) angol politikus (magyarországi angol nagykövet 1848-ban) a magyarok szeretetéről éppen nem híres diplomata véleménye:
�.. a Habsburgok keleti birtokán élő magyar nép... nem csak kontinensünk egyik legerősebb államát alkotta évszázadokon át, de valami általunk nem ismert nagyon ősi műveltséggel a környező népeket és országokat századokon át teljes tiszteletadásra tudták kényszeríteni.
Sir Boyle Roche (1736-1807) az ír Alsóház tagja :
� magyarok népi nyelve rendkivül kifejező és a dalaik ősibbek, szebbek, kifejezőbbek a mieinknél (angolokénál).�
Erbersberg N. (1840) bécsi tudós:
�lyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság, és emellett szorgosan került minden közönségest, kiejtésbeli nehézséget és szabálytalanságot.�
George Bernard Shaw (1856-1950) angol irófejedelem komolyan tanulmányozta a magyar nyelvet. Egy rádiós nyilatkozatában mondta:
�.. egy igazán tehetséges angol irónak az előbb már említett hatalmas előnyök ellenére is leküzdhetetlen nehézségekkel kell szembenéznie. Őszintén mondom, az anyanyelvemen nagyon sokszor képetelen vagyok érzéseimet és gondolataimat teljes pontossággal visszadni. A mi nyelvünk gazdag, nagy és praktikus, de viszonylag fiatal... Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit. A magyar nyelvben a propozíciók használata helyett a legtöbb szó végét óriási variációan változtatni lehet. Ez a művelet a legkisebb érzelmi rezdülést is képes kifejezni és hűségesen visszadni. Ehhez képest (s itt bocsánatot kérek a tisztelt Hallgatóságtól) sokszor úgy érzem, hogy a mi angol nyelvünkön a legtöbbször képtelen vagyok a közlendőm belső lelkiismeretem szerinti pontos visszaadásra, és ahelyett, hogy biztosan odatalálnék, ahová akarok, csak járom és járom az utam akörül a szólás-mondásunkban szereplő bizonyos bokor körül. (I am just going and going around the bush.)�
Krantz S. Grover (1931-2002) amerikai antropológus:
� magyarországi magyar nyelv ősisége ugyanilyen meglepő lehet�átmeneti kőkori nyelvnek tartom, mely megelőzi az újkőkor kezdetét�a magyar az összes helyben maradó európai nyelvek közül gyakorlatilag a legrégibb�
(Grover Krantz: Az európai nyelvek földrajzi kialakulása, Bp. 2000, Imre Kálmán fordítása)
Teller Ede (1908-2003)
Teller Ede ugyan nem idegen, de figyelemreméltó, amit mondott a magyar nyelvről Pakson (Fontos megjegyezni, hogy életének 95 évéből 77-et külföldön élt, de még közvetlenül halála előtt is tökéletesen beszélt magyarul):
�..új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar.�
(Mai Nap, Budapest, 1991.9.)
�eller Ede mondta, hogy amennyiben nem Ady teremtő nyelvén ismerte volna meg a világot, akkor aligha vitte volna többre egy átlagos középiskolai tarnárnál.�
Idézet Patrubány Miklós újévi köszöntőjéből (2003)
Ehhez kapcsolódik magyar anyanyelvű nagy matematikusok vallomása is:
�ja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.�
Hát ennyit arról, hogy kikkel megyek szemben! Megjegyezném ismét, az ÁLTALAM KÖZVETÍTETT GONDOLATOK NEM SAJÁT TALÁLMÁNYOK! Csupán csipegetek olyan vélemények közül, amik jóval logikusabbak számomra, mint rokonságot különbözőségek alapján vizsgálni, megállapítani! -
#1898
Ha odafigyeltél volna az iskolában, akkor tudhatnád, hogy egész komoly levezetése van annak, hogy mely jövevényszavak mikor, hol, kiktől származnak.
Fogsz VALAHA is válaszolni egyetlen kérdésre is?
Ha nem, akkor mégis milyen alapon várod el a korrektséget és a stílust tőlem? -
Solt #1897 És mégis mit csináltak azok a magyarnak nevezett törzsek akik idejöttek, még mielőtt idejöttek? Ez az "átvevősdi" csak itt vált szokásukká, vagy ott is művelhették, ahonnan jöttek? -
#1896
Az a baj, hogy amíg fel sem fogod, hogy mit mond az illető, addig igencsak nagy arcra vall kritizálni.
Elmondanád saját szavaiddal, hogy SZERINTED mit jelent az, hogy "rendszerszerű különbség" két nyelv közt?
Egyébként te tudod, hogy AZ EGÉSZ VILÁG összes hivatásos nyelvészének élete munkájával mész most szembe? Ha már ez "érv" volt nálad korábban.
Nem ám csak a gonosz magyarellenes rossztudósok véleményével, hanem a nyelvészettel, úgy egészében. Ez egy picit sem zavar? -
#1895
Ez épp a logika miatt van, mert végtelenszer valószínűbb, hogy a velünk egy időben és földrajzilag közel élő néptől vettünk át/adtunk át szavakat, minthogy egy tőlünk párezer kilométerre és kétezer évre élő néptől. -
Solt #1894 Én azt röhögöm pofán, aki a logikának ellent mond! Ha ez te vagy, vagy éppen valami egyetemi docens, az a lényegen nem változtat! Én nem az alapján alakítok ki magamban véleményt, hogy ki mondja az "okosat", hanem az alapján, hogy amit mond, az számomra logikus-e, és mélyebben vizsgálva a kérdést, nincs-e tele ellentmondással!
A vizsgált kijelentés amit ide másoltatok, tele van ellentmondással! Ha ezt nem látod, azért engedtessék meg nekem, hogy ne én legyek a hibás.
A stílust meg mindenki hozza magával... vagy otthonról, vagy a kocsmából. A te ténykedésedet tekintve vagy otthon viselkedtek így egymással, vagy túl sokat jársz kocsmába... nem is tudom melyik a szánalmasabb!
Mellesleg megjegyezném, hogy akármennyire igyekszel provokálni, nem fogok lesüllyedni a te szintedre! -
Solt #1893 Egy kis sumér-magyar szóegyezés a "wikiről":
* Anya – ama (anya) - ellenérv: Az m hangzót tartalmazó és anyát jelentő szavak lényegében „közgyökök”, azaz a nyelvek jelentős részében fellelhetőek.
* Beszéd – besodu (beszéd) – ellenérv: A szó a magyarba egy szláv nyelvből került, lásd szlovén besed "szó"
* Szarvas – sarbadusu (szarvas) – ellenérv: A "szarv" szó északi számiul èoarvi, finnül sarvi, de az uráli nyelvek is az ős-indoeurópai *ḱer- tőből kölcsönözték (vö. latin cornu, ill. angol horn).
* Bárány – barinna (fehér bárány)
* Örök – uruag (örök)
* Este – usutu (este)
* Szó – saa (beszélni) – ellenérv: Finn sana
* Víz – biz (csepeg, buzog) – ellenérv: Finn vesi
* Erdő – irdulu (erdő)
* Hal – halu (hal) – ellenérv: Vogul hul, mordvin kol, finn és észt kala, számi guolli
Ugye figyelünk arra a tendenciára, hogy minden máshonnan került a magyarba? Az, hogy van egy szlovén "besed" szó, már azt jelenti, hogy a sumér "besodu", és a magyar beszéd szó tuti, hogy nem lehet hasonló, mert ide a szlávból került! Könyörgöm, MIÉRT? Mi arra a bizonyíték, hogy nem innen ment oda? Kinek van a sumérokkal több egyező szava, és egyben ragozó nyelve? Nekünk, vagy a szlávoknak? Ha nekünk, akkor miért nem "meri", akarja a hivatalos tudomány akár csak azt feltételezni, hogy innen ment oda?
-
#1892
Ez az a szóegyeztetéses módszer, amivel pofán röhögnek azok, akik értenek a nyelvészethez, nem csak így a partvonalról osztják az észt.
Akárhányszor is írod le, ez nem nyelvészeti, ez kocsmai színvonal. Ott elmegy, de ott a kurvaanyázás is. -
Solt #1891 Ha a érdekel a téma, és nem az én színvonalammal van bajod, szívesen válaszolok, ha kérdésed van... főleg, ha tudom is választ... -
Solt #1890 Ilyen nyomós érvek mentén, ahol a legütősebb az volt, hogy mennyek az anyámba? :D Főleg ezzel az utolsó idézettel, ahol kiderült, hogy a nyelvek rokonságának vizsgálatánál nem az a fontos ami hasonló, hanem ami rendszerszerűen különbözik! :D
Baszki, ezt józan paraszti ésszel gondoljuk már végig! Próbáljunk attól elvonatkoztatni, hogy ez a "hivatalos" álláspont! Vizsgáljunk már úgy nyelveket, hogy nézem a nyelvtant, nézem szótöveket ( főleg ragozó nyelveknél ) és nézem azok jelentését! Mindezt úgy, hogy mondjuk alap szavakat vizsgálok, amik valószínűsíthetően nem a pár éve alakultak ki...
Latinul az Isten: Deus
Olaszul: Dio
Spanyolul: Dios
Nyilván rokon nyelvek... és nem emiatt az egy szó miatt, hanem amikor hallja őket az ember beszélni, akkor azonnal meg tudja, hogy egy kutya kölyke...
Szlovákul: Boh
Szerbül: Bog
Itt megint nem sok kétség fér a dologhoz... aki nem ismeri ezeket a nyelveket, első szóra fingja nincs, hogy melyik szláv nyelvet hallja...
Finnül: Jumala
Magyarul: Isten
Halott már közületek finn beszédet valaki?
Ez komolyan a magyarral rokon értékű nyelv?
Ekkora különbözőségre elég érv az, hogy régen voltunk "együtt" és azóta megváltoztak a szavak? Akkor, hogy a viharba van az, hogy nekünk a Balaton, 1000 éve is Balaton volt? ( Bál-a-tó-n ) Bál Istenséget gondolom nem kell magyarázni, de azért a biztonság kedvéért:
"Ezek az utóbb jött magyar honfoglaló néphullámok abban különböztek elődeiktől, hogy hitélet főformája nem az égi vagy napvallás volt, hanem a termékeny kultusz és istenüket nem Ra- nak, hanem Bál-nak nevezi Következőleg, ahol ők a Duna-medencében letelepedtek és új falvakat' hoztak létre, azok nevébe gyakran ezt a Bál (Béla) nevet foglalták bele, annak a védnöksége alá helyezték életüket. Bál összetételű helyneveink - Bál, Bél, Pál, Pél változatban - különösen Zala, és Veszprém megyék területén, vagyis a Balaton körül sokasodnak amely tó a Bál- Otthon középpontját alkotta. A zalai Belatinc, a baranyai- Bél, a somogyi Bálványos (Bálvány=Bál Hona) és a soproni Beled a Balaton-tó körüli hatalmas Bál-település nyúlványainak tekinthetők."
Zárásképen pedig:
Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete 7. rész
A Duna-medence népessége a bronzkor végén
Néhány évvel halála előtt Kniezsa István azt mondotta nyelvész kollégáinak, itt volna már az ideje, hogy az ország - a történelmi Magyarország - helyneveit rendszeres vizsgálat tárgyává tegyük és ne csak egy-két nevet ragadjunk ki a sok ezer közül. De ő sem tudta megmondani hol kellene elkezdeni ezt a fontos munkát, mert nyelvész létére is azt hitte, hogy a helynevek többsége nem bír értelemmel. Szerintünk a munkát azzal lehetne kezdeni, hogy saját helyneveinket összehasonlítsuk a Régi Kelet helynévanyagával és jegyzékeljük a két helyen előforduló azon helyneveket. Ez már rádöbbentene bennünket a nagy történeti összefüggésekre, a Duna-medence népességének földrajzi eredetére. Egy következő lépésben megvizsgálhatnánk a helyneveinkben megőrzött keleti istenneveket, ami újabb nagy meglepetéssel szolgálna. Végül harmadszor helyneveinket a bennük szereplő szavak és képzők szerint kellene csoportosítanunk és eredményeinket össze kellene hasonlítani Európa más tájainak régi helyneveivel. Meglepődnénk, milyen sok magyar értelmű helynév van szerte egész Európában! Az alábbiakban próbáljunk e három irányú kutatásra ízelítőt adni.
Mindenki tudja, hiszen ókori történetünk iránt érdeklődő műkedvelőink régóta hangoztatják, hogy a magyarországi helynevek közül sok teljesen azonos a Régi Kelet helyneveivel. Minél jobban elmélyedünk a keleti történelemben, annál jobban látjuk ezt a f eltűnő mozzanatot. ókori Egyiptomban például gyakoriak voltak a Mén szóval (Mén, A-Mén, Ménes) képzett helynevek, az országegyesítő első király majd isten neve nyomán. Ilyen nevet viselt a fővárossá lett Memphis, amelynek eredeti nem-görög alakja Menu-Fru volt, azaz Mén fáraó városa.
Magyarországon is ismerünk Mén-összetételű helyneveket, aminők Ménfő és Mán és létezett itt az Árpád- féle honegyesítés idejében egy Mén- Marót nevű fejedelem is. Egyiptom 'Égi-Ta' nevének Magyarországon az Ágota- név felelnek meg, pl. Sár- Szent- Ágota, Kun- Ágota, meg a Sopron-meg Egyed, mely utóbbi helyen egyébként egy híres, egyiptomi jelenetet ábrázoló vázát is találtak, Egyiptomi királyi cím volt az akkor Patornak írt 'Bátor' és Magyarországon is több Bátor-ral összetett helynevet ismerünk és volt Báthory fejedelmünk is. A Színai-félsziget déli része a Bakon (Bak Hona) Ménes király óta. szerves része volt Egyiptom Ugyanez a név megvan nálunk is, Dunántúl, Bakony változatban.
Jól egyiptomi határvidék volt északon a Zala vagy Szala, hasonló nevű várral, s ennek magyarországi megfelelője a Zala-megye, melynek formája szintén Szala. Az első egyiptomi királyok Tata és papa érdekes módon ismétlődik a dunántúli Tata és Pápa helynevünkben a Ramása név Egyiptomban, de nekünk is van Ramocsa (Ramása) helynevünk. Az egyiptomi Est- An- Úr (Est-Hon-Ura) királycímet Magyarországon öt királyunk viselte, akik eredeti Están Úr nevéből utóbb "István" lett. Ahol a magyar királyok székeltek, azt a várost sem ok nélkül nevezték el Est- Er- Gomnak (Est Úr Honának).
Egyiptomi neveket duplikáló helyneveink mellett tucat számra vannak olyanok is, amelyek Kis-Ázsia, Szíria, Kánaán, Hétország, Fönícia és Palesztína területére utalnak, általában tehát a Földközi-tenger keleti partjára. Ezekben a keleti országokban állt egy Arad, egy Haláp (ma: Aleppo), Barát (ma: Beirut) és egy Árpád (ma: Erfát) nevű város, továbbá egy Bükk-völgy és egy Kishont nevű folyó. Mindezek a nevek s régi-keleti formájukban megtalálhatók Magyarországon, ahol szintén van Arad, nem is egy hanem két Haláp, több Barát összetételű név és van Bükk-hegységünk és Kishont megyénk, nem is beszélve a történetünkben központi szerepet játszó vezérünk Árpád nevéről. Megtaláljuk Magyarországon a Trója-helyneveket is, a Régi Kelet híres Trója városának duplikálóit, Turja, Türje, Torja alakban. (8)
Sok településünk ismétli Fönícia helyneveit, melynek lakosait az egykorú szövegek Panig, Panik alakban emlegetik, ami talán a Főnök vagy Fenni eredeti formára vezethető vissza. Magyarországon ezt a nevet ismétlik Pinka, Pankota, Pankasz, Pancsova, valamint a Pannon (Pan- Hon) amely utóbbi Dunántúl ország neve lett a római uralom idején. A Pan név Bán alakját nagyobb területek, főnökségek jelzésére szoktuk alkalmazni, különösen a Szék (Ság, Ség) helynévképző kíséretében, Pl. Ozorai Bánság, Sói Bánság, Macsói Bánság, Szerémség. A Régi Keletről itt helynevek sorában szerepelnek a Hét szóval összetett nevek, amilyen a dunántúli Hetés vidéke és a Hét, Hete, Hetés, Hetény községnevek ilyenek a kisázsiai Hétország (Héti Ta) nevét folytatják. Ugyanilyen keleti Pilis-Ta (Palesztina) nevét Magyarországon folytató sok Pilis: Pilis-vármegye, Pilis-hegység, valamint a Pilis szóval összetett több helynevünk. Egy kitűnő hazai magánkutatónk, Németh Péter (Budapest) felfedezte a magyarországi Pilis-Ta területét a Duna nagy kanyarjában ahol sáncokkal körülvett, épületromokkal telehintett régi uralmi központot talált. (9)
A régi-keleti Pilista országot öt vezérből álló kormányzótanács vezette és ezt a tanácsot Szerén- nek (SEREN) nevezték, amelyet aztán ország névként is használtak a megfelel. értelemhatározóval. Amikor a lakosság onnan eltávozott, jelentős részben Magyarországon talált új otthont és új lakóhelyét is Szerénnek nevezte; Szerém alakban. Akik közülük a Dráva-Száva közén telepedtek meg, lakóterületüket Szerémségnek, Szerém-megyének nevezték és valószínűleg ugyanők laktak Krassó-Szörény megyében is.
Ha tehát Magyarország területén bőséges egyiptomi helynévanyag szerepel és ott ismétlődik Trója, Fönícia, Kánaán, Hétország, Szíria és Pilista számos helyneve, ebből a körülményből az az igen határozott következtetés vonható le, hogy ezeket a helyneveket ugyanazok a keletről kiindult néphullámok hozták magukkal a Duna-medencébe, amelyek más európai tájakat is feltöltöttek lakossággal. Ezt a gondolatot erősítik meg a keleti istenneveket magukba záró helyneveink is.
Az ókori istenneveket magába záró magyar helynevek meglehetősen nagy csoportot alkotnak. Az ilyen helyneveket elég könnyű felismerni,: mert bennük legtöbbször a Napisten Ra, Magúr, Égúr, Szemúr, Kerekúr vagy Macska neve szerepel. E valósággal százszámra található Napnevek mellett gyakori az egyiptomi tudó és isten-király Tóth (Tudó) neve, meg a szíriai-kánaáni főisten Bál neve. E szent nevek a Duna-medencében mindenütt megtalálhatók, de legsűrűbben mégis Dunántúli Erdélyben és a Felső-Tisza vidékén szerepelnek.
Forrás -
#1889
Hát ha a kedves kollega ezt a színvonalat hozza, kénytelenek vagyunk hozzá idomulni. -
#1888
Érdekelne a téma, de ezen a színvonalon... -
uwu #1887 Hát ennyi.
Távozott a rajongótábora annak a lelkes csapatnak amelyik egy szebb múltat álmodtott nekünk:D -
Solt #1886 Ezek Uraim az ellenérvek? Köszönöm szépen, többre nincs is szükségem! -
Solt #1885 Ééédes! :D :D -
#1884
Egy egyszerű "nem értem, ami ide van írva" is elég lett volna, nem kellett volna fél oldalt őrjöngened. -
uwu #1883 Kár, hogy nem érted az írott szöveget.
De most már legalább tudjuk miért szopod be a turbómagyar propagandát.
De egy részét legalább kapizsgálod. Igen, jól látod, ez tényleg az általad hozott anyag nyelvészeti bizonyítékainak bírálata. Ezért másoltam be. -
#1882
Eheh, mikor esik már le a tantusz, hogy egyelőre én csak reagálok a te módszereidre? Bemutatom, hogy mennyire demagóg hazug módszerekkel dolgozol. Az, hogy neked csak akkor tűnik fel, amikor a hitednek ellentmond, az meg gyönyörűen kiemeli az elfogultságod és a szemellenzősséged.
Én bizony szándékosan csinálom, hogy lásd, mennyire súlytalanok az érveid, hogy amit mondasz, az objektíve mennyire gyenge és ingatag, hogy ugyanazt a csúsztatósdit a másik irányból is meg lehet csinálni.
A könyves érved meg egy vicc, mégis, szerinted mit bizonyít az, hogy valami nyomtatásban is megjelent? Ez nálad érv, tényleg? Akkor viszont én nyertem, történelem tankönyv sokkal több van... Egyszerűen röhej, hogy mikkel próbálsz "érvelni".
Az anyádba elküldés meg csak más szavakkal ugyanaz, amit te csinálsz: érvek nélküli szószaporítás. Tökéletesen ugyanannyira bizonyítja az én igazam, mint a te könyvespolcod a tiédet: SEMENNYIRE. -
Solt #1881 És? Ez megint a nyelvi vizsgálódási pont, ami a legvizsgálhatatlanabb! Most ezzel minden más cáfolva van amiket kérdeztem?
Az, hogy mindenki délibábos aki ezzel nem ért egyet, azt eddig is tudtam! Azt is tudtam, hogy szeretnek olyan "szabályokat" hozni, amibe csak az fér bele, ami "beleférhet"... mint a pályázatok tudod...
"19. században annak a felismerésnek köszönhető, hogy két nyelv rokonságának a vizsgálatakor éppen nem a hasonlóságokra kell figyelni (ahogyan azt az áltudományos nyelvösszehasonlítók teszik), hanem a rendszerszerű különbségekre. Két szó közötti hasonlóság azért nem bizonyíték az azokat használó nyelvek rokonságára, mert a hasonlóság oka kölcsönzés (sőt, akár véletlen egybeesés) is lehet."
Most őszintén, erre mit lehet mondani? Valaki annál inkább a rokonom, minél jobban különbözik tőlem! Az anyám azért nem az anyám, mert az orr formáját én tőle kölcsönöztem! Apámról meg onnan tudni, hogy nem az apám, hogy nagyon hasonlítok rá... kölcsönöztem tőle a kinézetét, ergo nem a rokonom!
Az az áltudományos, aki két nyelv rokonságnál azt figyeli, hogy mi hasonló!!! Ezt aztán a logika csúcsa!!
No egy darabig ebből most elég is volt, ezeket már nehezen emésztem! Ebéd szünetet kérek Drágáim! :D -
uwu #1880 Wiki:
A túlnyomórészt laikus alternatív elméletek, azok bírálói (például Rédei Károly) szerint, általában „délibábos nemzettudatból” táplálkoznak. A finnugor nyelvrokonságot az elmélet születése óta sokan ellenérzéssel fogadják. Az elméletet elutasító nézeteknél gyakran megfigyelhető az összehasonlító és történeti nyelvészet széles körben bevett és bevált módszereinek mellőzése. Így például a magyar nyelv mai köznyelvi változatával dolgoznak, bizonyító erejűnek vélik a hasonlóságokat, ill. nem tekintik mérvadónak a rendszeres hangmegfelelések létét vagy hiányát, noha ezt a módszert a nyelvészet más nyelvek esetén sikerrel alkalmazta. (Pl. az újlatin nyelvek vizsgálatában a latin nyelvvel összhangban álló eredményre vezetett.)
Az összehasonlító nyelvtudomány megszületése a 19. században annak a felismerésnek köszönhető, hogy két nyelv rokonságának a vizsgálatakor éppen nem a hasonlóságokra kell figyelni (ahogyan azt az áltudományos nyelvösszehasonlítók teszik), hanem a rendszerszerű különbségekre. Két szó közötti hasonlóság azért nem bizonyíték az azokat használó nyelvek rokonságára, mert a hasonlóság oka kölcsönzés (sőt, akár véletlen egybeesés) is lehet. Mivel a nyelvek mind fonetikailag (hangtanilag), mind szemantikailag (jelentéstanilag) változnak, a túl nagy megfelelés a nyelvészben, a hivatásos kételkedőben inkább a kölcsönzés, s nem pedig a rokonság gyanúját kelti fel. Ezzel szemben a rendszerszerű különbségek csak a vizsgált szókészlet közös eredetével magyarázhatóak. (Részletesen lásd a rendszeres hangmegfelelések törvénye szócikket.)
Nehézségek az egyes elméletek alkalmazása során [szerkesztés]
A türk rokonítást a régészet ugyan alátámasztja, de a rokonítható szavak köre a török nyelvek esetén sokkal távolabb esik az úgynevezett alapszókincstől (amit a nyelvek összehasonlításakor elsődlegesen vizsgálnak), mint a finnugor nyelvek esetében. (Magyarán: a finnugor nyelvekkel rokonítható szavak rendszerint elemibbek, alapvetőbbek, primitívebb fogalomkörökbe tartoznak, mint a türk nyelvekkel rokonítható szavak.) A magyar-türk nyelvrokonság elmélete ellen szól másrészről az is, hogy nagyjából a finnugor nyelvészet által is használt összehasonlítási módszereket alkalmazza, amelyeket ma már egyre több nyelvész erősen megkérdőjelez.
A nyelvészek között ma már nem elfogadott az altaji nyelvek (török nyelvek és mongol nyelvek) rokonságának bizonyítása sem, bár sokáig az volt. A mandzsu, hun, avar nyelvek idetartozása pedig különösen kérdéses. A avar és hun nyelvet csak személynevekből ismerjük, magáról a nyelvről szinte semmit sem tudunk. (Többek között Dr. Detre Csaba ettől eltérő véleményen van, lásd a külső hivatkozásoknál.)