Haditechnikai Topic

Az a zavaró töltet szóró berendezés elterjed vagy az is csak tesz volt? Egyébként eszméletlen jó. Ilyenkor szoktam elgondolkozni, hogy a többi ma ismert gépnél is voltak -e ennyire útkeresõ protók/tesztek. Az F-15-nél a CFT/FAST pack/n+1 cucc alkalmazása elvileg fillérekért eszméletlen képességeket adhatott volna, de gyak. semmi sem lett belõle. SEAD változaton is gondolkodtak, abból sem lett semmi.

Olyan fegyvert láttam itt, amirõl eddig nem is hallottam.

Képek forrása.

Sztori nem nagyon volt ott hozzájuk, de kerestem neked. 😄

F-4A w/ AIM-54: A McDonnel-Douglas cég a VFX program fejlesztése közben szerette volna a Modell 225 (késõbb ebbõl lett az F-14) számára kitalált, félig a törzsbe süllyesztett rakétaelhelyezést tesztelni. A lényeg a pneumatikus kioldó/lökõ rendszer életképességének bizonyítása. Emiatt itt a rakéta rávezetésére nem is volt lehetõség, tisztán csak az oldást tesztelték vele.

F-14D w/ AGM-84 Harpoon: Ez a kép valamikor 1991-1994 között készülhetett, ekkor sok F-14 upgrade-t tesztelt a McD-D és az US NAVY (ezek célja gyakorlatilag egy csapásmérõ F-14 változat, a legambíciózusabb esetében még a hajtómûveket is lecserélik, de pl. a LERX-et is átszabták volna). Ezen belül a VX-4 az F-14D-vel több speciális tesztet is végrehajtott, úgy mint AMRAAM tesztek (ezek 1994-re el is készültek), Harpoon, HARM, különféle légibombák és hasonlók.

Forrás
További információ és képek (Must have!)

Képek forrása

Itt megvannak nagy méretben is

Hopp, rossz URL -t toltam az MT-LB -hez. Itt a jó:

Azért milyen szép képek vannak a svéd BMP-k belsejérõl.

Legalábbis a legtöbb másikhoz képest.


Az MT-LB-kbõl meg pct rakétás változatot is csináltak.

Az alsó két képet hol találtad? "Sztori" is van hozzá?

köszi.

Képek honnan? Nagyobban?

A Puma tesztelése az Egyesült Arab Emirátusokban:

"A T-72-es, ahogy "minden szovjet harckocsi" nem védekezésre, hanem támadásra készült."

A mozgékonyság fontosabb volt, mint a páncélvédettség.

Itt elírás a "de" vagy valamelyik résszel nem voltak elégedettek?

A felfüggesztés erõsnek vélés helyett talán szerencsésebb lett volna azt írni, hogy a felfüggesztést keménynek vélték, tehát az õ izlésüknek egy puhább felfüggesztés jobban megfelelt volna.

Miket találsz. :-)

Ez mit jelent? "A T-72-es, ahogy "minden szovjet harckocsi" nem védekezésre, hanem támadásra készült."

Itt elírás a "de" vagy valamelyik résszel nem voltak elégedettek?
z Omszki tesztvezetésen terepen 60km/h-ás sebességet mutattak be, a felfüggesztést erõsnek vélték, de a mozgékonyság és a gyorsulás terén nagyon jól teljesített a harckocsi.

Pár érdekesség:

Svéd T-72, MT-LB és BMP-1 beszerzések, illetve T-80B teszt. ( Bing Translatorral lefordítva )

Pár szemezet:

-1990-ben megállapodás születik, hogy ex-Keletnémet T-72-esek és MT-LB-k (5-5db) kerül megvásárlásra Svédország részérõl, tesztelési célból. A tesztek 1992-ig tartottak.
-A T-72 és az MT-LB is minden szempontból meglepte a svédeket, mozgékonyság, terepjáró képesség szempontjából igen jól vizsgáztak (van egy kép arról, ahogy egy elakadt T-72-es a lánctalpra kötött farönkkel szabadítja ki magát - Cifu).
-A T-72-esnél megjegyzik, hogy a nyugati harckocsikhoz képest nagyon szûk a belsõ tér, különösen a sofõré.
-A páncélvédettsége viszont nagyobb volt, mint gondolták, 480 helyett 550 eRHA-t mértek (gondolom a torony front részén - Cifu). Meglepte õket az, hogy mennyire ellenállóra építették õket, sok rendszer mechanikus, vagy nagyon robosztusan épített elektro-mechanikus, az elektromos kábeleket fém hálóval (faraday-ketrec) védték az EMP hatásaitól.
-Az MT-LB mozgékonysága, úszóképessége, tömegéhez képest jó védettsége nagyon jó benyomást tett rájuk, ezért Pbv-401 jelöléssel rendszeresítették is.
-A T-72-es, ahogy "minden szovjet harckocsi" nem védekezésre, hanem támadásra készült.
-Mivel MT-LB-bõl nem tudtak megfelelõ mennyiséget beszerezni, alternatíva után néztek, így 5db BMP-1-est is beszereztek, amelyek azonban már elég rossz állapotban voltak, ezeket Csehországban újították fel, és adták át õket 1994-ben. (Ekkor már rendszerbe állt a CV90, tehát feltehetõen a BMP-1 olcsóbb alternatíva volt - Cifu). Összesen 360 darabot rendeltek, amiket Lengyelországban újítottak fel 1998 és 2001 között (ez már máshonnan van, a cikkben csak a Csehországi felújítást említik - Cifu), ezeket amúgy 2006-ban kivonták és eladták. A BMP-1 típusjelölése a svédeknél Pbv-501.
-A BMP-1-esekkel vettek 60db T-55-ös alvázra épült BLG 60 hídvetõ jármûvet is. Ezek papíron 85 tonnára voltak hitelesítve, de a tesztek alapján 996, egyenként 65 tonna tömegû jármû átkelése után leszakadtak. Ez amiatt aggasztotta õket, mert az Strv-122 tömege mintegy 60 tonna, tehát elég szûk volt a biztonsági margin. Ettõl függetlenül rendszeresítették.
-A svédek felvették a T-80-ast is a saját harckocsi tenderükön, 1991-ben (az M1A1, a Leo2A4 és a Leclerc mellett, ezeket a svédeknél tesztelték is, az Strv-2000 program lelövése után). Meglepetésre az oroszok nagyon nyíltan álltak a kérdéshez. Szabadon kipróbálhatták, fotózhatták a T-80-asokat, éleslövészeten vehettek részt, még a gyártósorokat is megmutatták Omszkban.
-Az Omszki tesztvezetésen terepen 60km/h-ás sebességet mutattak be, a felfüggesztést erõsnek vélték, de a mozgékonyság és a gyorsulás terén nagyon jól teljesített a harckocsi. Az ergonómiát általánosságban jónak minõsítették, de ugyanakkor itt is a beltér szûkösségre panaszkodtak.
-1993-94-ben két T-80U is vendégeskedett svédországban, a gépesített gyalogos egységeknél (a harckocsi dandároknál volt a "fõ" haderõ, ezek ugye az Strv-122B (feljavított Leo2A4 ill. közel Leo2A5) harckocsikat kapták, ez már el volt ekkor döntve, de ahhoz ezek túl drágák voltak, hogy a gépesített gyalogsági egységek is ezeket kapják meg, ezért egy "második vonalbeli" harckocsira is szükség volt - Cifu). A T-80U a teszteken nem teljesített rosszul, a (feltehetõen Kontakt-5 ERA-val együtt értelmezett) páncélvédettsége igen jó volt, megbízhatóságuk szintén (nem történt lerobbanás a tesztek alatt), mozgékonyságuk a svéd körülmények között igen jó volt, illetve a lövegcsõbõl indítható pct. rakéta olyan képességet mutatott, amivel a konkurensek nem rendelkeztek (5km-es hatótáv). Szintén nagyon jónak vélték az aktív védelmi rendszereket (Arena). Ugyanakkor a 125mm-es löveg hagyományos pct. lövedékeirõl szerzett információk alapján nem volt sokkal hatékonyabb, mint a 105mm-es L7-es löveg svéd APDS lõszere. A másik komoly probléma az éjjellátó berendezések hatékonysága, itt két verziót is megemlítenek, egy aktív rendszert és egy passzív (thermo) rendszert is.

Ennek van valami plusz jelentése is, nem. Valami éleset használ és már lõhet is. Még mindig látni, sõt német/japán éles lõvészetet tartó hk.-on is láttam. CSak mostanában fehér is van a piros zászló mellett, mint a HÉV-en ünnepekkor.

Ott jogos, mert hátha csak hülye abdul. De a tengeren én maradnék az .50-nél. :-)

Megvan az elvárás, hogy "nem halálos" módon kergessék el a támadókat. Ilyen lézer dazzler-eket már bevetettek Irakban a különbözõ útellenõrzõ pontokon álló katonák gépkarabélyára szerelve, a tapasztalatok vegyesek voltak velük kapcsolatban.

Azért egy fokkal emberségesebb ideiglenesen elvakítani valakit, mint egybõl szétlõni.

A piros zászló éles lõgyakorlatoknál kerül elõ.

Bevallom nem tudom, milyen szinten lehet ezeket leválasztani, illetve milyen védelemmel lehet ellátni. Felteszem ezek "lyukak" ebbõl a szempontból, de le lehet õket választani/védeni a repülésbizontásg tekintetében fontos elemektõl.

Szerintem gyakorló lövészetesn jelzés. Lengyel éleslövészeten is láttam.

A zászlóval integetésnek annyi elõnye biztosan van, hogy rádiócsendben is mûködik.<#taps>

Részemrõl elakadtam ott hogy milyen harcászati értelme lehet valakinek a szemébe világítani ha ugyanezt a problémát egy 12,7-es mesterlövészpuska ugyanilyen célra-tartás mellett legalább ugyanolyan jól, sõt sokkal tartósabban megoldja.

Amíg ugyanezt a problémát egy filléres, minden körülmények között mûködõ és pofonegyszerûen logisztikázható hagyományos fegyver is megoldja, nincs mirõl beszélni.

Lézer ellen nem elég egy sima polárszûrõs szemüveg? Ugyebár ha nem pontosn egyezik a lézer és a szemüveg polarizációja, akkor a fény nem hatol át rajta. Mondjuk elég ha elolvad :-).

Más:
A kubai légvédelmi ágyúnál a csákó mit integet a zászlóval? A kezelõszemélyzet nem õt nézi, az ellenség meg nem fél tõle.
Elég sok ilyen zászlós figura van a keleti blokkból származó képeken, de sohasem tudtam hogyan használják. Viktor Szuvorov azt írja, hogy el lehet velük irányítani egy harckocsihadsereget, de szvsz elég korlátozott lehet a sávszélessége, fõleg ha lõnek is.

Az AESA radar és a különbözõ antennák/jeladók, kompozit mûanyag elemek felõl nem sebezhetõ a vadászgép?

Pontosabban fogalmazva, akkori civil eszközök. Azóta az egész hálózat és alapvetõen a készülékek része is fejlettebb saját védelemmel bír.

Az ilyen képeken szoktam beszarni.

A fiktív történet alapjában véve fiktív véget érne. 😄

Viccen kívül, normális körülmények között a vadászgépeken alkalmazott fedélzeti elektronika egy fokkal masszívabb, mint a civil érában használnak, hiszen nem lehet kizárni a nukleáris robbanás által keltet EMP sugárzást, ahogy az EMP fegyvereket sem. Hogy adott esetben kiégetné-e a fedélzeti elektronikát az EMP harci fej, az attól függ, milyen energiájú hatást generál, illetve a fedélzeti elektronika mennyire van védve. Ne feledjük, hogy a Faraday-ketrec meglehetõsen hatékony erre a célra, és nem különösebben bonyolult vagy drága megoldás. Szóval én úgy vélem, hogy a géptest kritikus pontjait (elektronikai berendezések rekeszei, kábelalagutak) a tervezõk elõre látásból úgy terveztek meg, hogy a falukba Faraday-kalitka van beleépítve.

Az közhelyes, hogy a mai repülõgépek legalább 2x, de inkább 3-4x redundanciával bírnak a fõbb fedélzeti rendszerek tekintetében. Ez magyarul annyit jelent, hogy a fedélzeti számítógép, a kábelezés, stb. úgy van kialakítva, hogy egy rendszer kiesése (akár meghibásodás, akár harci sérülés miatt) még ne okozza gép irányíthatattlanná válását.

Viszont egy elméleti EMP általi kiütést 100%-ékosan csak úgy tudsz elkerülni, ha van egy komplett, nyugalmi állapotban kikapcsolt fedélzeti elektromos és elektronikai hálózatod, amit vészhelyzetben maximum pár másodperc alatt életre kelthetsz.

De ha a realitást nézzük, nagyon nem hallani arról, hogy EMP harci fejek vennék át az uralmat a fegyverekben, pedig a mai hadszíntéren "analóg", pláne "mechanikus" rendszereket már nem igen találsz a modern hadseregekben. Ellentmondásosak e téren ugyanis a vélemények. Nem-nukleáris, valóban hatásos EMP fegyverrõl én még nem nagyon tudok. Valóban hatásos EMP fegyver gyakorlatban a nagy magasságban felrobbantott nukleáris harci fej lehet. Azonban mindössze pár gyakorlati mintával rendelkezünk ezzel kapcsolatosan, a legismertebb az, amikor Hawaii-n egy, a szigettõl mintegy 1500km-re felrobbantott teszteszköz minden köztéri világítást és mûködõ elektromos berendezést gallyra vágott. Csakhogy azok jobbára mind civil eszközök voltak. A katonai berendezésekre mért hatásáról kevés információ van.

Arról meg még kevesebb, hogy egy modern harceszköz fedélzeti rendszere miként élné meg, ha a közelben EMP-vel játszana valaki.

De hogy a kérdésedre válaszoljak... Esélyesen én arra tippelnék, hogy ha modern (fly-by-wire) gépet feltételezünk, akkor a fedélzeti elektronikát kisütve a gép irányíthatattlanná válik.

Ha egy fiktív levegõ levegõ rakéta vagy föld levegõ rakéta egy korszerû vadászgép közelébe juttatna egy fiktív EMP harci részt (ha ez a neve, warhead-ra gondolok) ami mûködésbe lépne, akkor mi történne egy vadászgéppel? Most tekintsünk el attól, hogy egy ilyen EMP fegyver jelenleg beleférne-e egy rakétába.

Kubai T-34 alvázra elhelyezett 100mm-es KS-19 légvédelmi ágyú


F-4 Phantom AIM-54 Phoenix-el


F-14 Tomcat AGM-86 Harpoon rakétával

Amikor az az eset történt, még nem volt ilyen korlátozás. Az erre vonatkozó 1980-as Egyes Hagyományos Fegyverekre vonatkozó Korlátozás (Convention on Certain Conventional Weapons) IV.-es számú kiegészítése 1995-ben lett csak hozzáadva a korlátozáshoz, és 1998-ban lépet hatályba. Ez mondja ki, hogy tartós vakságot okozó lézert bevetni tilos.

Ám erre is vonatkozik az, hogy csak arra vonatkozik, aki aláírja és ratifikálja. Kína 1998-ban megtette ezt, az Egyesült Államok csak 2009-ben...

Az ilyen fegyókat nem tiltja nemzetközi egyezmény (nem mintha pl. a kínaiakat érdekelné, észak-korea is szórakozott egyszer ilyennel egy amerikai helikopter ellen, ahol a pilóták látáskárosodást szenvedtek)? Vagy ha nem okoz végleges vakságot, akkor okés?

Amennyire én tudom, a Commanche-nél tervezett sisak mindössze a manapság már "szokásos", az infravörös tartományban nyeli el a beérkezõ fotonokat. A látható fény tartományában nem.

Egy idõben téma volt az aktívan elsötétedõ sisakvizor, de a problémát nem oldotta meg, mivel ha a sugarat rajta tartották, õ akkor is "vak" lesz, hiszen nem lát keresztül a sisakkijelzõjén.

Az F-35-ösnél alkalmazott eljárás lenne erre megoldás, amely a DAS képébõl rak össze egy képet a pilóta szeme elé, a kijelzõn belülre. Viszont akkor utána már ott tartunk, hogy akkor a pilótafülkének már nem is kellene ablak, és a gépen belül bárhova "számûzni" lehetne magát a pilótafülkét. Vagy adott esetben gépen kívülre, vissza bázisra, és innentõl kezdve egy UCAV-ról beszélünk...

A RAH-66-os Commanche pilot+lövész sisakja már rendelkezett olyan bevonattal, ami gátolja az elvakítást (hogy ez fényelemes-sötétedés, vagy besugárzás-belsõ tápos elsötétedés, vagy fix sötétítés, azt nem tudom).

Lassan ebbõl is lesz valami... Amúgy a tesztek szerint belenézni kb. olyan, mintha a napba néznél. A hatása emiatt ideiglenes, ugyanakkor az effektív távolsága ~500 méter, függõen a körülményektõl.

Az ACIG néha tényleg kissé slendiánul áll hozzá a források kérdéséhez, de especiel azért pro-Arab oldalnak tekinteni tényleg erõs...

egyáltalán nem veszem, ne aggódj 😊
nem egy és nem két "vitáját" olvastam már és most személyeskedés nélkül csak röviden annyit írnék: én nem akarok a résztvevõje lenni

Hartmannak volt olyan esete, hogy megtámadott egy Il-2-es rajt, egyet lelõtt, a maradék három összeütközött és lezuhant.

Én írtam, hogy nem pont vadász ellen szánták a fõnix madarat. Gondolom erre írta Molni.
Ne vedd a szívedre, Molni minden trollal / butaságot terjesztõvel szemben felveszi a kesztyût. És már egy ideje troll fóbiás. Nézd a jó oldalát, ilyenkor mindig leír olyan dolgokat amit nem tudnék meg idõ/lelkesedés/nyelvtudás hiánya miatt.

Abban az esetben van értelme, ha a radarkontaktok számát akarják csökkenteni.
A második öbölháborúban (1991, ugyanis az elsõ az iraki-iráni volt) megtörtént, hogy a járõrözõ F15-ösök egy célt észleltek, aztán közelebb érve látták, hogy 2 géprõl van szó.

No azt hogy? Elfojt a az olaj? Mint valamelyik civil teherszállítónál késõbb?

Az AC-130 finoman szólva nem vérbeli harci gép, mert csinálhatsz te bármit egy teherszállítóval, attól az teherszállító marad.

A fél szárnnyal hazarepülõ F-15-tel elég nagy a kontraszt, ha a Szu-27-et nézem. Az egyik T-10 proto annó a szárny egy darabját veszette el és az sem élte túl az esetet. A pilótája sem asszem.

Azért egy szem Igla az elsõ öbölháborúban leszedett egy AC-130-ast, odalett az egész személyzet, jó az sem nagy minta.

A Szu-25 kivételével nem láttam egyetlen komolyan sérült szovjet gépet sem visszatérni. Pontosabban fotót errõl. Amit eltaláltak, az le is zuhant. Mondjuk nyugaton is van ilyen gép, pl. a Harrier ilyen volt a Sivatagi Vihar alatt.

Bár kicsit igazságtalan összehasonlítûs a 30 milis ágyú miatt, de nézd meg az IAF légigyõzelmeit. Miden eltalált szovjet gép akkora fáklyával ég, hogy nagyobb, mint maga a gép. Már, ha nem robbant darabokra az elsõ találattól a vas.

Még a Szu-27-est is képes volt valaki egy szem Iglával leszedni. Igen, a minta kicsi, de az, hogy egy ekkora gépet egy vacak MANPAD kapjon le, azért az kicsit vicces.

"A szovjet gépek túlélõképessége meg - már elnézést - de legendásan szar volt."
Errõl még beszélnél?

Ja csak itt a kolléga szerint 3 eset is volt a könyv szerint. 😊 Nem mondom, hogy lehetetlen, hogy egyszerre több MiG-et is leverjen az égbõl, de hogy ez többször is megtörtént volna... (ha jól emlékszem, az F-14 elvileg 2 (vagy négy?) célra is tud Phoenixet indítani, talán inkább az lehet...)

Nem nagyon, nagyon kevés olyan helyzet van, ahol értelme van ilyennek. Ezért is ez az egyetlen többszörös légigyõzelem rakétával, már ha valóban megtörtént.

A jenki harci alkalmazás olyan kis indítási számot jelent, hogy statisztikailag értelmezehetetlen, ezért bármiféle összehasonlításkor felhozni teljesen felesleges...

Azért kellene, mert két dolgot is kapásból leszóltál, aztán közölted, hogy van minõségi. Akkor mond meg, hogy ezek melyikek, ha tanuljunk mi is...

Részben olvastam, de nem végig. Ellenben elég sok Osprey könyvet forgattam már. A minõség nem hullámzott, tehát nem látom be, hogy mitõl lenne ez a könyv "hulladék" vagy sokkal rosszabb, mint a többi kiadványuk.

Harci helyzetben szoktak olyan szoros kötelékben repülni, mint pl. légibemutatókon? Mert akkor akár 6 gépet is leszedhetne egy komolyabb rakéta. 😊 Bár szerintem nem szoktak, kivéve, ha pl. üzemanyag megtakarítás miatt repül az egyik a másik "árnyékában" (asszem van ilyen).
Vietnámban talán egyszer fordult elõ, hogy egy SAM két vagy három Phantomot szedett le, pedig annak elég durva robbanófeje van.

Szerintem egy arab meg az ellenkezõjét mondaná. Bár nyilván egy izraelinek már az is hallatlan dolog, hogy arab szemszögbõl is elemez Cooper bizonyos történéseket (eltérve "a zsidó Sámsonok egy szamárcsonttal agyonvertek több ezer arab Untermenschent (akik kivétel nélkül mindig sík idióták), miközben egy körmük sem szakadt be" típusú elbeszélésektõl😊), támaszkodva az õ állításaikra is (bár azért kritikával kezelve azokat), ezért érthetõ ha egy izraeli fickó ezt mondja. Ahogy pl. az F-14-esek esetén is az iráni pilóták állításaira támaszkodott. Nyilván esélyes, hogy túlzások, háryjánoskodások is bekerültek. De ez a több ACIG-on olvasható cikkre is igaz.

igazán jó dolog, hogy te ilyen lelkes vagy és azon nyomban rápörögtél a témára, bár sajnálatos módon pont ennek köszönhetõen kicsit tovább gondoltad, kiegészítetted az én mondataimat és ezekre reagálva, tulajdonképen önmagaddal kezdtél el vitatkozni, ami szerintem elég felesleges
csak hogy konkrétumot is említsek, miután többször átolvastam a hozzászólásomat, keresve azt a részt amelyben az AIM-54-et "pontatlan szarnak" neveztem, vagy csak utaltam is volna a pontosságára, hirtelen eszembe jutott, hogy nem is írtam ilyet (hiába, néha feledékeny az ember), hanem csak azt kívántam érzékeltetni, hogy egy képzeletbeli skálán az iráni és az amerikai harci eredmények a rakétával kapcsolatban meglehetõsen nagy távolságra helyezkednek egymástól, noha az amerikaik mintája bántóan kicsi (de erre mintha utaltam is volna)
tovább mozogva ezen a vonalon, szintén nem értettem, miért kéne nekem a katonai repülésrõl szóló dokumentumfilmeket felsorolni, fõleg azt nem, hogy miért csak az utóbbi évekbõl, mert sem a hozzászólásom alkalmával és ezzel összhangban pedig gondolataimban sem konkretizáltam a dokumentumfilmeket téma és idõrend megkötésekkel
be kell valljam õszintén, én nem vagyok egy túl sikeres ember, és sajnos a tájékozottságom is hagy maga után némi kívánnivalót, így nincsenek meg hozzá az erõforrásaim, hogy vitába szálljak

ui.: tudom, hogy kicsit indiszkrét így neked szegezni a kérdés, de te olvastad a lentebbi, szóban forgó könyvet? mert lehet érdekes lenne a véleményed, például mert nagyrészt iráni pilóták interjúin alapszik, bár nyilván úgy van ahogy mondják, de azért még is csak jobb lenne a laikusok számára egy kis megerõsítés

Kérlek sorold a nívos könyveket és sorozatokat katonai repülésbõl, csak hogy lássuk, hogy szerinted mi az.

Nívos dokumentumfilm sorozat a '80-as évek végével és '90-es évek elejével összevetve nincs. Csak ámulok és bámulok, hogy akkor milyen szintû magyarázatokba mentek bele és miket mutattak meg annak ellenére is, hogy volt a hidegháború.

Nem túl rég linkeltem ezt. Egy 12 vagy 13 részes sorozathoz több száz órányi interjút készítettek olyan emberrekkel, akik csinálták a világ és atompolitikát, a '60-es évek tudományok és katonai projektek vezetõivel is beszéltek. Akárhogy nézem, ez olyan szint, aminek közelében soha semmilyen más dokufilm nem volt és soha nem is lesz.

A '90-es évek katonai repüléssel foglalkozó sorozatai is olyanok, hogy a maiak tartalmát kb. 5-10 perc alatt lezavarják. A mai dokufilmek affél hangoson képeskönyvek, érdekességeket mutat, de gyakorlatialg semmiféle természettudományos vagy zsargon nincs már benne, mert szegény usernak akkor picit meg kéne erõltetnie magát a befogadáshoz.

Szóval nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy te milyen dokumentumfilmre gondolsz az elmúlt tíz évbõl ami katonai repülésrõl szól és nívós. Orosz lehet, hogy van, de mivel nem tudok oroszul, ezeket nem ismerhetem. Angolszászból kb. egyet láttam, a jenkik nukleáris csapásmérõ képességével foglalkozotott félig és a B-1-gyel, mert az volt téma. Egyedülálló felvételek voltak bennek és volt néhány komolyabb interjúalany is. Egy ideig fent volt a YT-t, de én hülye nem mentettem le.