95094
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#69285
Szerintem Mutyi. A probléma az, hogy nem sok cég foglalkozik határvédelmi objektumok építésével, tehát nem igazán tudna senki felmutatni referenciát. Van egy orosz érdekeltségű, magyarországon bejegyzett cég, róluk az Index.hu írt pár hete (?). Arra azt mondták, hogy orosz érdekeltségű cégnek nem adják a feladatot.
Őszintén szólva az egész annyira kapkodós és hisztérikus, hogy ehhez én inkább nem is szólnék mélyebben bele. :) -
Drubowski #69284 Elkezdődött: építik a határzárat Mórahalomnál
Most tulajdonképpen miért a Honvédség építi ezt a kerítést? Miért nem valami ehhez értő cég? -
#69283
Számukra minden demonstráció fontos, mert csúnya lemaradásban vannak, komolyabb lézerprogramjuk nem is volt 2010 előtt, míg ugye az 'óperencián' túl ekkor már légi telepítésű lézereket teszteltek (még ha kémiai lézerek is voltak azok). Az MBDA abban bízik, hogy civil "fiber-laser"-ekből sikerül megoldani a 120kW-os teljesítményt (eleddig max. 40kW-ossat hoztak össze így), összevonva több fiber-laser modul teljesítményét. A 'fiber-laserek' terén Németország egyébként nem áll rosszul, 3-, 5- és 10kW-os ipari lézervágók terén piacvezetők.
A jelek szerint az MBDA ebből akar építkezni... -
SZUsszan #69282 Ennél azért többre lesz szükség a lenyűgözéshez:
-
#69281
Az MBDA is demonstrálta, hogy képes laborkörülmények között, kis távolságról lelőni egy mini-drónt (quadrokoptert) lézerrel. A lézer teljesítménye 10kW, tehát ennél többre nem is nagyon képes jelenleg. Azt tervezik, hogy az év végén egy 120kW-os, gyakorlati szinten is demonstrálható kísérleti lézert építenek meg, és kezdik el a tesztelését.
-
#69280
-
#69279
Tu-95 vs NATO...
... a Tu-95 fedélzetéről nézve...
-
#69278
Közben találtam egy ilyet.
![]()
Noha 2013-as kép, tele van érdekességekkel. A Type-041-ként aposztrofált típus 3050/3400 tonnás vízkiszorítással bír, a hossza 80 méter magassága 10, szélessége 7,5 méter, ami olyannak tűnik, mint egy megnyújtott Type-039A. A szépsége az egésznek, hogy a feltüntetett AIP kiköpött mása az előző hsz.-ben is látható AMUR-1650-nél látottnak, csak meg van fordítva (ott hátul volt a függőleges, hengeres oxigéntartály, itt elől). Most vagy megvették a Rubin-tól a licenct, vagy lemásolták, vagy esetleg ez a kép fake...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.07.11. 15:43:59 -
#69277
Igazabol csak a MCG jelet ad(had)tak a RORSAT-on keresztul, maga a terminal-homing az aktiv radaros volt. Az SSN19-hez nem volt esszencialis a muhold. Viszont a lenyeg, hogy meg a jol mukodo rendszert is ki tudtak cselezni a hajok.
Én visszautalnék arra, hogy követni tudták a flották mozgását. Azért egy Carrier Strike Group nem tudom, hogy tudná kicselezni a radarműholdakat... Maximum aktív, célzott zavarást tudok elképzelni.
Terfogatban is nagyobb a Kilo, hiszen a torzsatmeroje kozel 20%-kat nagyobb a Yuan-nal, mig a hossza majdnem azonos.
Ne feledd el, hogy az a külső test átmérője. Mivel a felszínen a vízkiszorítása kb. azonos, víz alá merülve jóval nagyobb, miközben nagyobb a térfogata, ez csak annyit jelent, hogy a tartalék felhajtóereje nagyon jó a Kilonak (ez egyébként valóban kivételesen jó), azt nem jelenti, hogy a belső test is jóval nagyobb térfogatú lenne.
Azt tudjuk, hogy altalaban 10m korul toldalek szukseges a jelenlegi hajoknak, hogy AIP-re fejlesszek oket.
Ahogy az eredeti cikkben is említették, ez az utólagos toldalékkal szerelt hajóegységekre igaz, ahol a toldalékban kell elhelyezni az üzemanyagot is. Az eleve AIP-vel tervezett hajóegységek, mint a U-212 vagy az U-214 nem nagyobbak, mint "hagyományos" társaik, az üzemanyagot pedig a nyomásálló testen kívül el tudják helyezni már a tervezésnél.
![]()
A német U-212 AIP elrendezése, maga az üzemanyagcella nagyon kompakt, az oxigén és hidrogén tartályok pedig a nyomásálló testen kívül vannak elhelyezve, a torony mögött.
![]()
Példa egy utólagos, modulszerű AIP-re, az AMUR-1650 esetében. Látható, hogy a hatalmas oxigén és hidrogén tartályok a nyomásálló testen belül lettek elhelyezve, mert a nyomásálló testen kívül nem tudják ezt megoldani a tervek drasztikus megváltoztatása nélkül
Hmmmmm..... :)
Tudom, hogy a kínai haditechnika jellemzően rossz hírnévnek örvend, de azért annyira nem kéne lebecsülni őket. A svéd Gotland szintén legalább egy generációval le volt (van) maradva, amikor az US NAVY ellen gyakorlatozott, és mégis oda- és visszaverte a teljes Csendes-óceáni flottát.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.07.11. 15:11:47 -
ambasa #69276 Nem tudom, mikor kerültek át, ehhez Te jobban értesz, minden esetre a szovjet-orosz Haditengerészeti légierő névváltoztatásai, csak, hogy örülj 
:
-1946-1955. ВВС ВМФ
-1956-1959. ВВС и ПВО ВМФ
-1960-1980. Авиации ВМФ
-1980-1997. ВВС ВМФ
-1998-2002. морской авиации ВМФ
-2003-2008. ВВС и ПВО ВМФ
-2009- Морской Авиации ВМФ
Itt megtalálod, adott időszakban alárendelt alakulatokat. Ha szerencséd van nem kaptak új hadrendi számot, bár én ebben nem bíznák, akkor akár nyomon is tudod követni az eseményeket.
Ahogy a szöveget felületesen átfutottam (tényleg nagyon felületesen) 1963-ban jelennek meg Tu-95-ödök a flottánál, de ha jól veszem ki ezek rádiófelderítő gépek voltak, szerintem nem a légierőtől jöttek.
A másik kérdésed:
1972-benaz MN-en belül felállították a Csapat-Repülő Parancsnokságot, amely közvetlen miniszteri felügyelet állt, vagyis kvázi szovjet mintára önálló haderőnemnek is tekinthető volt a Szárazföldi Csapatok és a Honi Légvédelem (Országos légvédelmi Parancsnokság) mellett- A CsRP-t 1991-ben feloszlatták és összevonták a honi légvédelemmel és a kettőből létrehozták a Légierőt, de ez leginkább beolvasztást jelentett az átnevezett Honi Légvédelembe. Pl. ekkor kerültek át a Szuhojok is, amelyek nem a OLP-hez tartoztak odáig. Én ekkor voltam katona Tökölön, bizony ezekben az átszervezésekben számos szárazföldi is került az új Légierőhöz. Ugyan ekkor 1991-ben viszont a helikopteres csapatok, köztük Szentkirályszabadja is a szárazföldiekhez került, vagyis az ott lévők haderőnemet váltottak. Majd eljött 1995. amikor a szárazföldiektől átkerültek a 2. Repülő és Légvédelmi Hadtest-hez, amely ekkor a Légierőt jelentette. Úgyhogy, legalább is a Lajtától keletre, ennyi haderőnemet váltani.
Az USA rendszerről nem tudok nyilatkozni, nem tudom mennyire merev, de gondolom ott is (akárcsak nálunk) felajánlják az új beosztást, amit vagy elfogad, vagy nem. Ha nem fogadja el, akkor vagy találnak neki mást, vagy leszerel, hiszen a szolgálati helye megszűnt. Ha elfogadja, akkor gondolom a rendfokozata, vagy annak megfelelő rendfokozattal átveszi a másik haderőnem. Az alakulat más kérdés, de szerintem ilyenkor feloszlatják, és a másik haderőnemnél egy teljesen újat állítanak fel, amely esetleg jogelődjének ismeri el a korábbi szervezetet, de ettől még a szervezet tagjai a beosztásukat megtartva igaz más néven másnap ugyan azt csinálhatják. Persze az USA-ban lehetnek más gondok is, az új szervezetbe lépve más szolgálati szabályzat vonatkozik rájuk, illetve amit más írtam esetleg a rendfokozatuk is változik, Nem ismerem a szovjet haditengerészeti légierő rendfokozati rendszerét, de szerintem ott tengerész, hanem hagyományos rendfokozatokat használhattak, így nem igen merült fel ez az utóbbi probléma.
TG -
#69275
pontosan, rövidítés esetén mindkettő nagybetű ДА (DA), kiírva pedig csak az első nagy Дальняя авиация -
#69274
A későbbi Bisonnál hogyan értek el ekkora mértékű hatótáv növekedést?
Ezt az összefoglalót olvasd el, válasz a 19. oldal környékén...
http://www.mediafire.com/view/bskgrbs799so0ie/CONUS.doc
-
#69273
Tehát én keverem a szezont a fazonnal, mert az amerikai elemzés a lehetőségekről szólt, de az oroszok soha nem tervezték az ilyen célú felhasználását a Tu-16-nak és ami tanker volt örültek, hogy a kevesebb Tu-95-höz elég.
A későbbi Bisonnál hogyan értek el ekkora mértékű hatótáv növekedést? -
#69272
Köszi, ennél mélyebb nem szükséges, a HT összefoglalóhoz kell. Ahhoz ez bőven elég. Mikor a DA lepasszolta (?) a Tu-95 gépeket, akkor átkerült Haditegerészeti Légierőhöz? Akkor volt ilyen? Így hívták őket? Vajon a személyzet is ment velük, vagy képeztek rá újakat?
Máshol egyáltalán szoktak ilyet csinálni, hogy valakit átraknak egyik haderőnemből a másikba. Pl. USMC pilótából lehet US Navy-s vagy vica versa "egyik napról a másikra"?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.07.10. 19:33:31 -
#69271
OFF
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
The Last Ship
Egy sorozat, most akadtam rá, a sztori olyan amilyen, de egy Amerikai rombolón játszódik a USS Nathan James-en.
Utoljára szerkesztette: ximix, 2015.07.10. 18:29:07 -
ambasa #69270 Ugyan fonák már írta, de ennél összetettebb a helyzet. Gondolom nem az 1946. február 26. előtti elnevezésekre vagy kíváncsi, hiszen akkor átnevezték a szovjet Munkás Paraszt Vörös Hadsereget Szovjet Hadsereggé, és vele együtt az összes haderőnemét. Szóval először is a távolsági légierő továbbra sem haderőnem, hanem a légierő egyik fegyverneme. 1960-tól az 1980-as évek végéig a Szovjet Légierő a következő fegyvernemekre tagozódott:
-Дальняя авиация (ДА)
-Фронтовая авиация (ФА)
-Военно-транспортная авиация (ВТА)
A légvédelem és a stratégiai rakétacsapatok önálló haderőnemek voltak.
1991. után ez Командование дальней авиации-ra változott
Ezeket az orosz wikiből vettem, mint látható természetesen, mint szervezetek nevei tulajdonnevek, de úgy látszik - velünk ellentétben - ezek esetében az orosz csak az első szónál használ nagy betűt.
Egyébként szerintem vedd fel a kapcsolatot Vándor Karcsival szívesen segít, és ilyen kérdésekben kevesen adnak nálunk pontosabb választ. Az elérhetőségét megtalálod a Keleti Blokk oldalon.
TG
-
#69269
sőt
http://da-sv.ru/
-
#69268
Дальняя Авиация
http://www.ww2.dk/new/air%20force/army/da.htm -
#69267
Az M-4 Bison-A 9'500km-es hatótávolsággal nem tekintették CONUS bombázásra alkalmasnak, inkább csináltak belőlük utántöltőt.
A Tu-95/Tu-95M Bear-A 12'100/13'200km hatótávolsággal elfogadta a DA.
A 3M Bison-B 12'000km hatótávolsággal elfogadta a DA.
viszont
A Tu-95K Bear-B 11'000km hatótávolságát már elfogadták, hiszen eleve utántöltéssel tervezték bevetni. (úgy meg 15'000km felett volt) -
#69266
Oké, de ekkor most interkont vagy nem? Mert oda-vissza utántöltéssel a Tu-16 is elég mélyen bemehet sőt, ebben az esetben a Tu-22M is. A SALT tárgyalások során ok, hogy húztak egy vonalat 5500 km-nél (azt nem tudom, hogy ez unrefuelled vagy sem), de hát akkor is...
Szerintem nem pontos a kérdésfelvetésed...
... szerintem a kérdés helyesen: Mivel tervezte a Szovjet DA támadni a CONUS-t?
válasz:
H-bombers
'56-tól 3M Bison-B (max 85db 60..65 között)
'57-től Tu-95 Bear-A (max 45db 58..66 között)
K-20 CM carrier
'59-től Tu-95K Bear-B (max 70db 65-után CVN groupok ellen tervezve)
1965 után az RVSN átvette a CONUS támadásának feladatát a DA-tól
'65-ben 226db ICBM
'66-ban 420db ICBM
'67-ben 820db ICBM
'68-ban 1020db ICBM
'69-ben 1255db ICBM
'70-ban 1434db ICBM
'71-ben 1517db ICBM
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.07.10. 16:22:30 -
#69265
Oké, de ekkor most interkont vagy nem? Mert oda-vissza utántöltéssel a Tu-16 is elég mélyen bemehet sőt, ebben az esetben a Tu-22M is. A SALT tárgyalások során ok, hogy húztak egy vonalat 5500 km-nél (azt nem tudom, hogy ez unrefuelled vagy sem), de hát akkor is... -
#69264
1957..58-as CIA becslésnél már mi is többet/pontosabbat tudhatunk.
-
#69263
Kicsit hülye kérdésem van.
https://research.archives.gov/id/7326920
http://www.foia.cia.gov/sites/default/files/document_conversions/89801/DOC_0000267649.pdf
![]()
Igen ellentmondó adatok a Badgerről. Az egyik szerint utántöltéssel azért elérte volna A Detroit-New York vonalat. Akkor csak azért nem interkontientális, mert utántöltéssel képes erre és nem az egész kontinentális USA elérésére? Mert így nézve, akkor nincs interkontientális gép egy sem...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.07.10. 15:20:42 -
Papichulo #69262 Persze, mert a radarműholdjaik megbízhatattlanok voltak, és kevés volt aktív egyszerre a folyamatos követéshez.
Nem tudom a mai Asia-Pacific regioban kinek van sokkal jobb es megbizhatobb rendszere... es ezt egy darabig nem is hiszem, hogy meg fogjuk tudni :)
Azért az esetek jó részében működött a rendszer, hiszen erre építették a P-700-at is...
Igazabol csak a MCG jelet ad(had)tak a RORSAT-on keresztul, maga a terminal-homing az aktiv radaros volt. Az SSN19-hez nem volt esszencialis a muhold. Viszont a lenyeg, hogy meg a jol mukodo rendszert is ki tudtak cselezni a hajok.
A víz alatt nagyobb a vízkiszorítása, a felszínen még a Global adatai szerint is csaknem ugyan akkora
Terfogatban is nagyobb a Kilo, hiszen a torzsatmeroje kozel 20%-kat nagyobb a Yuan-nal, mig a hossza majdnem azonos.
Az AIP terén nem tudjuk, mekkora
Azt tudjuk, hogy altalaban 10m korul toldalek szukseges a jelenlegi hajoknak, hogy AIP-re fejlesszek oket.
Nem akkora, amekkorát a cikk sugal.
Hmmmmm..... :) -
fonak #69261 Командование Дальней Авиации, akkor gondolom tulajdonnév, és jelenleg éppen létezik ilyen néven.
A haditengerészeti légierő is tulajdonnév úgy tűnik: Авиация Военно-Морского Флота Российской Федерации
(csak az alapján, hogy ezek cikkcímek az orosz wikipedián) -
#69260
En inkabb hiszek a USN-nek, dehat YMMV... :)
Valahogy úgy. :)
Még maga a Globalsecurity is így fogalmaz: "...the new submarine may be comparable to the improved variant of the Russian Kilo class (Project 636) in terms of size and general performance."
A hideghaboru alatt sem tudtak az oroszok problemamentes kovetni a CSG-ket.
Persze, mert a radarműholdjaik megbízhatattlanok voltak, és kevés volt aktív egyszerre a folyamatos követéshez. Azért az esetek jó részében működött a rendszer, hiszen erre építették a P-700-at is...
Ha maradunk a globalsecurity-nel, akkor a Kilo a maga 3kt+ tomegevel joval nagyobb, mint a Yuan, plusz az AIP sem vesz el egy rakas helyet.
A víz alatt nagyobb a vízkiszorítása, a felszínen még a Global adatai szerint is csaknem ugyan akkora (2350 az Imp. Kilo, a Yuan meg még 50 tonnával több is). Szóval ez a dolog egy kicsit fals. Az AIP terén nem tudjuk, mekkora, és pontosan milyen a kínai AIP, szóval korántsem biztos, hogy olyan "rakat" helyet vesz el (a Kockums-féle stirling-motor vagy a franciák zárt ciklusu turbinája helyigényes, a német tengókban használt üzemanyagcella nem annyira).
A COMSUBPAC Seawolf es Virginia hajoihoz kepest szerinted nincs kvalitativ kulonbseg???
Nem akkora, amekkorát a cikk sugal.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.07.10. 14:27:54 -
davidbog #69259 Nem 51 mm vastag. A Hunnicutt könyvek 38 mm-t írnak. Illetve a WoT-ban lévő HD modellnek is 38 mm-es a tetőlemeze, a Wargaming a torony modellezésénél egy lőtéri teszt dokumentumait (nekem is megvan, és fenn van neten is) vette alapul. A folyamatosan változó vastagságot még mindig nem sikerült lemodellezniük, de ennek ellenére viszonylag jól sikerült az M103 tornya (nem úgy mint a csigásoknak).
Sajnos nem mindig pontosak ezek a páncél felépítéses orosz rajzok.
A Conqueror szerintem egyáltalán nem volt túlhaladott amikor rendszerbe állt. Voltak jelentős hibái , de azért 1952-ben még nem kellett leírni. A kicsi hatótávolságot rendszerint mindig felhozzák mint nagy hibát, ami igaz. De azért érdemes megnézni, hogy akkoriban a mit tudott a többi harckocsi. Az összes többi 40+ tonnás nyugati harckocsi hasonló hatótávolsággal rendelkezett. Az M26 Pershingek ~160 km hatótávval rendelkeztek, az M47, M47 és M48 Pattonok ~110-130 km, az M103-asok ~120 km (a Pattonok és az M103 csak a Continental AVDS-1790-2 jelű Diesel-motor megjelenése után tudtak ~450 km-t, a '60-as évek közepétől). A Centurion korai verziói 190-200 km-t tudtak, amit még szintén nagyon kevésnek tartottak és az Mk5-nél már növekedett valamennyit. Ekkoriban csak a 2. vh-s Cromwellek, a Comet és néhány Sherman verzió tudott csak 200-250 km-es hatótávolságot, de hát jóval kisebbek és könnyebbek illetve jócskán elmaradtak a fenn említett típusoktól. A nyugati harckocsik csak a '60-as évek közepétől értek el 400+ km-es hatótávolságot. Az oroszokkal meg nem feltétlenül kell összehasonlítani, mert ők eleve más elvárásokat támasztottak a nagy távolságok és gyenge infrastruktúra miatt, ők a nehéz harckocsiktól is minimum 300 km-es hatótávot vártak (amit általában nem is sikerült teljesíteni).
A Conqueror tűzvezetését a korban nagyon jónak szokták tekinteni. Az M103-nál pont fordítva volt mint amit te leírtál és nem voltak elégedettek, mert így az irányzó túlságosan le volt terhelve. A Conquerornál az irányzónak van saját periszkópja, így akár saját maga is végezhetné. Nicholas "The Chieftain" Moran videójában látszik, is hogy ott van neki a periszkóp, a beállító táblázattal együtt és ha jól értem, akkor a parancsnok beméri a célpontot majd elküldi az adatokat, ami megjelenik az irányzónál, aki az adatoknak megfelelően célra állítja a löveget. A parancsnoknál a coincidence rangefinder pedig elég nagy előny.
A videóban az is látszik, hogy annyira azért nem szűkös a Conqueror küzdőtere és nem is alacsony Nicholas se, maximum a töltő embernek van kicsit szűkös helye. De összehasonlítva mondjuk egy IS-4-el (amiről szintén van videója, kis híján be is szorul amikor a löveg alatt átmegy a vezető poziciójába) a Conqueror egy bálterem.
A Conqueror egyik problémája az volt, hogy csak egy töltő emberes, neki kell betölteni a lövedéket és a kivető töltetet is. Ezért a tűzgyorsasága csak 3-4 lövés/perc lehet, amit a hüvelykivető rendszer biztosan nem gyorsított, mert hogy volt benne az is. A másik, hogy ez a kis görgős Horstmann-futómű túl sérülékeny volt. Illetve problémák voltak a megbízhatósággal és karbantartással is, de azt semmi nem írja, hogy a harckocsi mely részeinél. Meg aztán a nagy tömegük miatt külön ARV-t kellett hozzájuk tervezni. És feltételezem külön utász alakulat is kellett melléjük akik tudtak 65 tonna teherbírású pontonhidakat is csinálni.
M18: A WG-t sok mindenért lehet utálni, de ezért nem. :) Rengeteg dokumentum került elő, ami nagyrészt nekik köszönhető. Most a hajós játékuktól is valami hasonló következményt várok.
Na ezaz, hogy az Object 770 töltőberendezése csak hasonló mint az IS-7-esé. Az IS-7-nél két töltő ember van, megoldható az, hogy amíg az egyikük kezeli bal oldali berendezést addig a jobb oldali pakolja fel lövedékkel és kivető töltettel a jobb oldalait, majd fordítva. Így ha jól dolgoznak fenn tartható a folyamatos tüzelés. Az Object 770-nél (és a 277/278/279-nél is) csak egy töltő ember van, eleve a töltés nem úgy működik mint az IS-7-nél de ezek töltőberendezése már jobban automatizált mint az IS-7-esé. Csak épp még mindig nem sikerült kiokoskodnom hogyan is müködnek, működtetik őket. :(
Utoljára szerkesztette: davidbog, 2015.07.10. 14:23:11 -
Papichulo #69258 Wiki: 3600 tonnes, és ez az adat visszaköszön még pár másik oldalon.
En inkabb hiszek a USN-nek, dehat YMMV... :)
Egy SAG bújkálni fog a világűrben keringű radarműholdak elől?
Persze, azok sem latnak mindent. A hideghaboru alatt sem tudtak az oroszok problemamentes kovetni a CSG-ket. Mindazonaltal amire en gondoltam az volt, hogy miutan - barmilyen modon is - felfedeztek a SAG-et egy SSN-t sokkal konnyebb olyan pozicioba allitani ahonnan kisebb kockazattal tudja tamadni az ellenseges egysegeket, mint egy joval lassabb SSK-t, mely jo ha egyaltalan oda tud erni idoben.
Akkor a Kilo is green water tengó?
Ha maradunk a globalsecurity-nel, akkor a Kilo a maga 3kt+ tomegevel joval nagyobb, mint a Yuan, plusz az AIP sem vesz el egy rakas helyet.
Amit én nem értek, hogy miért lenne alacsony minőségű a Yuan (Jüan?)... Mi alapján?
A COMSUBPAC Seawolf es Virginia hajoihoz kepest szerinted nincs kvalitativ kulonbseg??? -
#69257
A Globalsecurity.org-ot nem kedvelem, amióta pénzért lehet nézni (ettől még nem rossz oldal). Minden esetre látom hol a probléma...
A Song-nál benéztem a szélességet ez esetben. Mindenestre a Yuan osztálynál valami ciki van:
Wiki: 3600 tonnes, és ez az adat visszaköszön még pár másik oldalon.
A források leginkább erre a tajvani oldalra mutatnak.
Hmmm... Valami árulás van itt a rendszerben, csak nem tudom mi.
Egyébként eszméletlen kavarás van a Type 039A, (AG), B, C és Type 041 típusjelölésekkel is.
Ha felfedeznek egy SAG-et, akkor az SSK sokkal kevesbe tud olyan poziciot felvenni ahonnan csendben varhatja, hogy a kozelebe erhessenek.
Egy SAG bújkálni fog a világűrben keringű radarműholdak elől? Hogyan? Szvsz manapság már nem igazán lehet arról szó, hogy egy tengó kavirnyál, és egyszer csak belefut egy felszini flotillába...
A méret-misztikumba bele is keverednek, mert megint felhozzák, hogy a Soryu-méretű hajó előnyösebb lett volna.
Olyan szempontbol, hogy nem kellett volna annyi kompromisszumot hozniuk a blue-water kepesseg karara, ami miatt inkabb egy green-water egysegnek felel meg a Yuan.
Egy U-212 valóban green water egység, de sokkal kisebb, mint a Yuan...
Nekem pont az süt az esszéből, hogy hiába magyarázzák meg, hogy márpedig a sekély dél-kínai tengeren jók a kis egységek, márpedig egy tengeralattjárónak első sorban blue-waterben kell jól teljesítenie. Én ezt nem értem, mert a Yuan egyáltalán nem minősül kis tengeralattjárónak, sőt, a nagyobb Kilo típusokhoz mérhető. Akkor a Kilo is green water tengó? :)
Szamomra lejott a cikkbol, hogy inkabb nem noveltek a mereteket es nem fejlesztettek kepessegeket, hogy alacsonyan tartsak az arat, mivel a Taiwan kornyeki muveletknel inkabb fontos nekik a mennyiseg, mint a minoseg, melyben ugysem tudjak a COMSUBPAC-kal felvenni a versenyt.
Amit én nem értek, hogy miért lenne alacsony minőségű a Yuan (Jüan?)...
Mi alapján? -
Papichulo #69256 Az a baj, hogy a két tengó nem azonos méretű, eleve a Yuan 1000 tonnával nagyobb vízkiszorítással bír, és bár a hosszuk kb. azonos, több, mint egy méterrel nagyobb a Yuan hajótestének az átmérője (a szélessége 7,3 vs. 8,4 méter).
Nem tudom honnan jonnek az adataid, de a globalsecurity nem ert veled egyet.
Yuan Class:
Displacement, Submerged 2,400 tons
Displacement, surface 2,000 tons
Length, O/A 73-75 meters / 245 feet
Max Beam 8.4 meters / feet
Draft 5.5 meters / feet
Song Class:
Displacement, Submerged 2,250 tons
Displacement, surface 1,700 tons
Length 75 meters / 246 ft
Beam 8.4 meters / 27.6 ft
Draft 5.33 meters / 17.5 feet
Ha egy SSN akarna elkapni egy felszíni flottát, akkor ugyanúgy rohadt zajos lesz, mint bármi más.
Az SSN kepes gyorsan prepozicionalni magat. Ha felfedeznek egy SAG-et, akkor az SSK sokkal kevesbe tud olyan poziciot felvenni ahonnan csendben varhatja, hogy a kozelebe erhessenek. Az SSN meg akar max sebesseggel odaerhet 100-200km-rel a celpont ele, ahonnan mar csak minimalisan kell manovereznie.
A méret-misztikumba bele is keverednek, mert megint felhozzák, hogy a Soryu-méretű hajó előnyösebb lett volna.
Olyan szempontbol, hogy nem kellett volna annyi kompromisszumot hozniuk a blue-water kepesseg karara, ami miatt inkabb egy green-water egysegnek felel meg a Yuan.
ár-minimalizált (megint nem értem, miért lenne az, például német MTU diesel-motorokat építenek beléjük, ami aligha ár-minimalizáló tényező)
Szamomra lejott a cikkbol, hogy inkabb nem noveltek a mereteket es nem fejlesztettek kepessegeket, hogy alacsonyan tartsak az arat, mivel a Taiwan kornyeki muveletknel inkabb fontos nekik a mennyiseg, mint a minoseg, melyben ugysem tudjak a COMSUBPAC-kal felvenni a versenyt.
-
#69255
A szovjet Távolsági Légierőnek mi a helyes cirill betűs írásmódja? Ez tulajdonnév? Tehát ahogy a SAC akkor magyarra fordítva Távolsági Légierő? Meddig létezett ez a haderőnem? Most is létezik?
дальняя авиация?
A szovjet haditengerészeti légierő is tulajdonnév akkor?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.07.10. 11:36:51 -
#69254
A bajom ezzel, hogy egy USNI esszé, amelyben felfedezhetőek az amerikai tengeralattjárós nézetek.
Megmagyarázzák, hogy a Yuan / Type-39A/B/C egy kis méretű tengeralattjáró, mert hát a Soryu-osztály nagyobb. Igaz a Soryu-osztály a legnagyobb hagyományos tengeralattjáró per pillanat, és a Yuan valójában egyáltalán nem kicsi a 75 méteres hosszával és 2500 tonna körüli vízkiszorításával, hanem közepesnek nevezhető, hiszen a Gotland 15 méterrel, az U-212 pedig 20 méterrel rövidebb és mindkettő még ezer tonnával könnyebb.
Megmagyarázzák, hogy a Yuan és a Song azonos méretű, de a Yuan-ba még belepaszírozták az AIP rendszert, így a személyzetnek kevesebb a belső tere. Az a baj, hogy a két tengó nem azonos méretű, eleve a Yuan 1000 tonnával nagyobb vízkiszorítással bír, és bár a hosszuk kb. azonos, több, mint egy méterrel nagyobb a Yuan hajótestének az átmérője (a szélessége 7,3 vs. 8,4 méter). Szóval valójában nem azonos méretű a két hajóosztály.
A méret-misztikumba bele is keverednek, mert megint felhozzák, hogy a Soryu-méretű hajó előnyösebb lett volna. Hogy miért, azt nem részletezik, de leginkább azért, mert a Soryu-osztály közelebb van méretben az amerikai SSN-ekhez.
Azt is megmagyarázzák, hogy miért jobb az egy hajótestet megoldás (amit az amerikai tengók használnak) a két hajótestes megoldásnál. Hogy a Soryu feltehetően szintén kettős hajótesttel rendelkezik, azt már nem emlegetik fel, de egyébként nyugati SSK-nál is újra megjelent (pl. a német U-216-nál). Hogy ebből aztán hogyan hozzák ki, hogy a Yuan nem képes "SSN-ként" működni az AIP-vel, és ehelyett inkább "lassú, rejtőzködő" módszerrel akarják használni, nem tudom. Az SSK-k és az SSN-ek is úgy 4-6 csomó körül "hangtalanok" (legalábbis a haladási zajokat tekintve), 9-12 csomóig csendesek, és úgy 12 csomó felett már macerás a csendesség megörzése. Szóval e téren miért lenne hátrányban a Yuan, azt nem részletezik. Ha egy SSN akarna elkapni egy felszíni flottát, akkor ugyanúgy rohadt zajos lesz, mint bármi más. A nagy sebesség maximum vészhelyzetben, torpedó elől menekülve jelenthet komolyabb előnyt...
A konluziójuk, mert szerint a Yuan egy kicsi (nem az), ár-minimalizált (megint nem értem, miért lenne az, például német MTU diesel-motorokat építenek beléjük, ami aligha ár-minimalizáló tényező), kifejezetten ASCM platform. Mintha nem lenne képes ASW feladatokra. Hogy miért, azt nem tudom. Felsorolják, hogy csendes, és úgy is csak várakozna az amerikai egységekre... és hoppá, ez így komoly veszély az amerikai tengókra!
Arról az apróságról nem szólva, hogy megfeledkeznek a 10db Imp. Kilo (Projekt 636) és 2db sima Kilo (Projekt 877EKM) tengójuk is. -
#69253
Nyilván nézőpont kérdése, de a Chieftain elég decens tűzerővel bírt az L/55-ös, 120mm-es, huzagolt csövű L11-es lövegével, és a törekvés megvolt a méretcsökkentésre, ami nagyszerűen látható davidbog képén (mondjuk ha odaállt volna melléjük egy T-64-es, az már rontotta volna az összképet...). Szóval a maga idejében a Chieftain egy kört vert az alapvető nyugati konkurensekre, akik vagy a 105mm-es L7-essel voltak felszerelve, vagy a 152mm-es ágyú/rakétaindító szörnnyel küzdöttek. A problémája az ellenmozgó dugattyús Leyland L60 motorja volt, ami megbízhatattlan és gyenge volt (a szovjeteknek is kellett egy jókora időmennyiség, amíg a hasonló kialakítású 5TD és 6TD motorokat megbízhatóra reszelték). A másik szépsége a Chieftain-nak a belövőgéppuska alkalmazása volt. Ez egy 12,7mm-es géppuska, amely ~2km-ig a löveggel kilőtt lövedékei nagyjából, hozzávetőleg és körülbelül azonos ballisztikai röppályát írtak le. Egyszerűbb, mint az optikai távmérővel szórakozni, nemde? Ráadásul egy figyelmeztető lövést is leadnak, britek vagyunk kérem, csak is úrimódra harcolunk. Azért az MK5/L-nél gyorsan beépítettek inkább egy lézeres távolságmérőt. :)
A probléma a páncélzat volt, az új Chobham / Dorchester páncélzatot nem tudták a Chieftain-ba beültetni, noha a Chieftain új páncélzati megoldásokkal volt tesztelve (pl.: FV4211 "Alumininum Chieftain"). Szóval megszületett a Challenger, ami egy átmeneti megoldás volt a "teljes értékű" Challenger 2-höz, ami már új löveget is kapott volna, megjött volna végre az L30 (a Chally 1 ugye az L11-es egy reszelt változatát kapta). Itt kezdődtek a bajok, a britek valamiért nem látták a simacsövű lövegek terjedését, vagy csak ennyire ragaszkodtak a HESH lőszerhez (ami egyébként ekkora már elkezdte a hatékonyságát elveszíteni a szendvicspáncélzatokon), de ők ragaszkodtak hozzá.
A Chally 1 biztos nem sikertörténet, a Chally 2 sem az szerintem, noha a páncélzat fejlesztésénél nem vitás a Chally-k uttörő mivolta. Viszont jellemző, hogy a britek itt már csak mentek a többiek után, erre nagyszerű példa, hogy a Chally 2-be francia Thomson adatkapcsolat és harctéri helyzetkijelző került. Persze ha innen nézzük, akkor a németországban rendszerbe állított Leo2-ők közül meg a Leo2A7 az első, ami ezt tudja (viszont az Strv122 már 15 évvel korábban tudta).
Talán egy kicsit markáns volt a megfogalmazás. A lényeg, hogy a britek a Chieftain-nál még (szerintem) nem kullogtak a többi harckocsigyártó nemzet mögött. A Chally 1 a páncélzata miatt még szintén komoly ütőkártyával bírt, csakhogy az M1 Abrams évekkel korábban megjelent, a brit páncélzati fejlesztéseket felhasználva. A Chally 2 pedig egyértelműen már egy hattyúdal... -
Papichulo #69252 Megkérdezhetem miért tekinted a "Yuan" osztályt olcsónak és eldobhatónak?
Itt eleg jol ossze van foglalva: China’s Submarine Solution for the Taiwan Strait -
#69251
az a része, hogy hadrendbe állítanak ilyesmit, de ez akkor csak a szokásos ciklikusan feldobott téma volt. -
#69250
Ha van valami,amit nem utálok a WoT-tal kapcsolatban,azok az ilyen videók.
Az ábra alapján az Objekt 770-nél valami hasonló van,mint a JSz-7-nél(angolul tudók előnyben,a második videóban):
IS-7 1
IS-7 2
Conqueror
-
#69249
Még? Ezek szerint a Challenger szériát te nem tartod sikertörténetnek? Én úgy tudom, hogy az Mk.10 és 11 változatot leszámítve legfeljebb a korai T-72 ellen voltak jók, de a korszerűbb T-64, T-72B/B1 ellen már kevésé acélosak főleg, ha azok ATGM-es tűzerejét és lőtávját nézzük.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.07.10. 00:00:30 -
#69248
Nehéz harckocsi, mint az amerikai M103, és ha jól tudom, azzal azonos lövege is volt. Gyakorlatilag amire megépült, és a rendszerbe állt, már túlhaladott volt. A Conqueror jópár téren hibázot, pl. a hatótávolsága mindössze ~150km volt, a két töltőkezelő és a hatalmas osztott lőszerek miatt kevés volt a belső tér, vagy például a parancsnoknak volt csak távolságmérője, nem az irányzónak, így utóbbinak a pontos lőelemekhez a parancsnok segítségét kellett igénybe vegye (aki ugyebár addig nem tudott a környezetre figyelni).
Igazából ezeket a JSz-3 széria (és utódai) ellen találták ki. Csakhogy a szovjetek ekkorra, az 1950-es évek közepére már elkezdték kivonni ezeket a frontvonalból. A T-10 helyett pedig jött a T-62 és a T-64 hamarosan, így a lassú és hatalmas Conqueror egyszerűen túlhaladott lett...
A Chieftain sokkal jobban sikerült, ott még megmutatta brit harckocsimérnökök törzse, hogy nem szabad teljesen leírni őket.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.07.09. 23:49:04 -
#69247
Az M103-nak nem 51mm-es volt a teteje? (Lásd itt ) Oké, az szélsőséges volt, de tömegben kb. mint az Objekt 279...
Leginkább a repülőgépek miatt kérdezem. Furcsa, hogy ennyire nem vették komolyan a tetőpáncélzat védelmét. -
#69246
A Conqueror az sikeretelen volt? Egyáltalán MBT vagy még az előtti nehéz hk. koncepció?
