Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#62712
Jól értem hogy a kis MIG többre képes mint a nagy SZU-33? Értem ez alatt hogy nagyobb hatótávval és-vagy több fegyvert vihet? (Súlyra)
Nem. A Szuhojnál kiemeltem, hogy nagyobb a belsõ üzemanyag-mennyisége. A gond csak az, hogy pontosan nem tudni, mennyi hasznos terhet vihet fel. Vagyis mekkora tömeget jelenthet a fegyverzet + üzemanyag.
Amiben a MiG-29K elõrébb volt, az a fedélzeti elektronika és fegyverzet, lévén ahhoz már integrálták az R-77-est (noha az 1990-es évek elején az még nagyon-nagyon esetleges dolog volt), illetve a lézer- és TV- irányítású rakétákat és bombákat.
Nem. A Szuhojnál kiemeltem, hogy nagyobb a belsõ üzemanyag-mennyisége. A gond csak az, hogy pontosan nem tudni, mennyi hasznos terhet vihet fel. Vagyis mekkora tömeget jelenthet a fegyverzet + üzemanyag.
Amiben a MiG-29K elõrébb volt, az a fedélzeti elektronika és fegyverzet, lévén ahhoz már integrálták az R-77-est (noha az 1990-es évek elején az még nagyon-nagyon esetleges dolog volt), illetve a lézer- és TV- irányítású rakétákat és bombákat.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62711
A Szu-33 maximális felszálló tömege 50%-kal nagyobb, mint a MiG-29K-nak, az üzemanyag-kapacitása több mint a duplája, így a hatótávja 80%-kal több nagy magasságban (vagy 33%-al tengerszinten). A MiG-29K õrjáratozási ideje ugyanannyi lehet, mint a Szu-33-é, de csak külsõ üzemanyagtartályokkal, így kevesebb fegyvert vihet. A Szu-33 minimális leszállósebessége 240 km/h, a MiG-29K-é legalább 250 km/h, szóval a Szuhojt ha minimálisan is, de könnyebb lehet letenni a hajóra. A MiG-29K azonban többféle levegõ-föld fegyvert hordozhat (ahogy írták már, a Szu-33 lehet, hogy valójában semmilyen irányított levegõ-föld rakétát nem tud bevetni, hiába rakták ki mellé fotózáshoz a Kh-31, Kh-41 rakétákat). A Szu-33 drágább és fizikailag is nagyobb, mint a MiG-29K, utóbbi egy hordozón nyilvánvalóan nem elõnyös.
Na szóval szerintem inkább gazdasági ésszerûség miatt váltanának, ha már az indiaiaknak legyártottak egy széria MiG-29K-t. Ha a Szu-33-ra lett volna kínai megrendelés szerintem amellett maradtak volna, de a kínaiak ugyebár inkább lemásolták a gépet maguknak, az ukránoktól megvett proto alapján. :]
Na szóval szerintem inkább gazdasági ésszerûség miatt váltanának, ha már az indiaiaknak legyártottak egy széria MiG-29K-t. Ha a Szu-33-ra lett volna kínai megrendelés szerintem amellett maradtak volna, de a kínaiak ugyebár inkább lemásolták a gépet maguknak, az ukránoktól megvett proto alapján. :]
#62710
Bár lehet õ is TAVKR lett volna hivatalosan, asszem kapott volna Granit rakétákat. 😊
Meg is válaszoltad a kérdésed, 12db Granit indítója lett volna. 😊
, ezek is csak gyakorló célpont lennének a Los angeleseknek egy háború esetén, azt kb. esélytelennek látom, hogy a ruszkik szonár- és zajcsökkentõ technológiában olyan elõnyre tegyenek szert a jenkikkel szemben, hogy ne így legyen).
Ugye tisztában vagy vele, hogy az Oroszok csinálták a legcsendesebb dízel-elektromos tengókat anno a hidegháborúban a Kilo (Project 877/636)? Az Akula (971) már az amerikaiak szerint is igencsak csendes, az Improved Akula pedig már a Los Angeles-nél is csendesebb volt (a Seawolf / Virginia azért más kérdés)... 😊
Ez már nem az 50-es, 60-as évek...
Meg is válaszoltad a kérdésed, 12db Granit indítója lett volna. 😊
, ezek is csak gyakorló célpont lennének a Los angeleseknek egy háború esetén, azt kb. esélytelennek látom, hogy a ruszkik szonár- és zajcsökkentõ technológiában olyan elõnyre tegyenek szert a jenkikkel szemben, hogy ne így legyen).
Ugye tisztában vagy vele, hogy az Oroszok csinálták a legcsendesebb dízel-elektromos tengókat anno a hidegháborúban a Kilo (Project 877/636)? Az Akula (971) már az amerikaiak szerint is igencsak csendes, az Improved Akula pedig már a Los Angeles-nél is csendesebb volt (a Seawolf / Virginia azért más kérdés)... 😊
Ez már nem az 50-es, 60-as évek...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62709
Úgy tudom, hogy ezek a holdak mivel alacsony pályán keringtek, semmiképp nem maradhattak fent sokáig (max. fél év?) szóval amit 20-25 éve lõttek fel az már réges rég leesett. 😊
#62708
és mára már biztosan nem üzemel, hiszen a mûholdak élettartama átlagosan fél év volt.
Ezt boncolgassuk már, mert Encyclopedia Astronautica-tól a Svengrahn-ig nagyon sok infó van a fellövésrõl, balesetekrõl, de arról nem találtam semmi konkrétumot, hogy véglegesen üzemképtelenek lennének ezek a mûholdak. A MET vonal az oké, hogy egyszer csak megszakad, de ez nem jelentheti azt, hogy a mûholdakat egyszerûen ideiglenesen inaktívvá tették (alvó mód<#idiota>) és a PPM-AM, vagy tartalék frekivel dolgozó rendszer várja az aktiválási parancsot?
A BESZ-5 reaktorok névlegesen 250, de min 70 évig képesek áramtermelésre, a fél éves élettartam még hidegháborús légkörben is megalázóan kevés és pazarló.
Utódmûhold(rendszerek) képesek átvenni a Legenda mûholdjainak szerepét (PPM-AM telemetrián kommunikálni) a rakétával, hadihajóval? A Brahmos már a Glonass jelét használja, ebbõl indultam ki. Az FDMA elvileg képes PPM-AM jelek továbbítására is.(?)
Ezt boncolgassuk már, mert Encyclopedia Astronautica-tól a Svengrahn-ig nagyon sok infó van a fellövésrõl, balesetekrõl, de arról nem találtam semmi konkrétumot, hogy véglegesen üzemképtelenek lennének ezek a mûholdak. A MET vonal az oké, hogy egyszer csak megszakad, de ez nem jelentheti azt, hogy a mûholdakat egyszerûen ideiglenesen inaktívvá tették (alvó mód<#idiota>) és a PPM-AM, vagy tartalék frekivel dolgozó rendszer várja az aktiválási parancsot?
A BESZ-5 reaktorok névlegesen 250, de min 70 évig képesek áramtermelésre, a fél éves élettartam még hidegháborús légkörben is megalázóan kevés és pazarló.
Utódmûhold(rendszerek) képesek átvenni a Legenda mûholdjainak szerepét (PPM-AM telemetrián kommunikálni) a rakétával, hadihajóval? A Brahmos már a Glonass jelét használja, ebbõl indultam ki. Az FDMA elvileg képes PPM-AM jelek továbbítására is.(?)
-Egy olyan ember szükségleteire gondolt, akit még csak nem is ismert és soha nem is fog látni.- "DERSZU UZALA" ☫ Zemdee bodáá Irán! ☫
#62707
A 3. VH-t tervezve azt kihagyjátok, hogy ilyen nem egyik napról a másikra következik be.
#62706
Jól értem hogy a kis MIG többre képes mint a nagy SZU-33? Értem ez alatt hogy nagyobb hatótávval és-vagy több fegyvert vihet? (Súlyra)
#62705
Akkor az Uljanovszk hogyan jött volna ki a Fekete-tengerrõl? Ugyebár Mikolajivban épült az is, amíg szét nem bontották asszem talán 30%-os készültségnél. Ez már kb. a Forrestal/Kitt Hawk méretéhez hasonló hajó lett volna gõzkatapultokkal. Bár lehet õ is TAVKR lett volna hivatalosan, asszem kapott volna Granit rakétákat. 😊
Mondjuk fogalmam sincs minek újítják fel az oroszok a Kirovokat, még annyi értelmük sincs ezeknek a hajóknak, mint a Moszkva vagy a Kijev osztálynak anno. Akármilyen erõs légvédelmük van, egy Nato elleni háború elsõ 2 órájában elsüllyesztenék õket. Egyéb feladatra meg tuti használhatatlanok/értelmetlenek (gondolok itt a 2008-ashoz hasonló helyi háborúra, esetleg az orosz partoktól távol, míg egy hordozót mondjuk felvonultathatnának egy viszonylag gyenge ellenfél ellen, mondjuk egy partraszállós hadmûvelet támogatására (ha már készen lesznek a Mistralok is).
De persze valszeg ez is a sajátos orosz gondolkodásmód illetve a melldöngetés miatt van (hasonlóan szinte értelmetlen a ruszkiknak méregdrága új tengókat építeni, mint a Dolgorukij vagy a Jaszen osztály, ezek is csak gyakorló célpont lennének a Los angeleseknek egy háború esetén, azt kb. esélytelennek látom, hogy a ruszkik szonár- és zajcsökkentõ technológiában olyan elõnyre tegyenek szert a jenkikkel szemben, hogy ne így legyen). Ha lenne eszük, a dízel-elektromos tengókat gyártanák, amikkel védhetnének egy "bástyát" mondjuk a Barents-tengeren. Ha nem megy a dízel, tehát csak aksiról hajtva ezek k.rva csendesek tudnak lenni (egy reaktornak meg mindig jár a hûtése, ami nem lehet teljesen hangtalan), ilyen csónakoknak lehet esélye a Nato ellen is.
Mondjuk fogalmam sincs minek újítják fel az oroszok a Kirovokat, még annyi értelmük sincs ezeknek a hajóknak, mint a Moszkva vagy a Kijev osztálynak anno. Akármilyen erõs légvédelmük van, egy Nato elleni háború elsõ 2 órájában elsüllyesztenék õket. Egyéb feladatra meg tuti használhatatlanok/értelmetlenek (gondolok itt a 2008-ashoz hasonló helyi háborúra, esetleg az orosz partoktól távol, míg egy hordozót mondjuk felvonultathatnának egy viszonylag gyenge ellenfél ellen, mondjuk egy partraszállós hadmûvelet támogatására (ha már készen lesznek a Mistralok is).
De persze valszeg ez is a sajátos orosz gondolkodásmód illetve a melldöngetés miatt van (hasonlóan szinte értelmetlen a ruszkiknak méregdrága új tengókat építeni, mint a Dolgorukij vagy a Jaszen osztály, ezek is csak gyakorló célpont lennének a Los angeleseknek egy háború esetén, azt kb. esélytelennek látom, hogy a ruszkik szonár- és zajcsökkentõ technológiában olyan elõnyre tegyenek szert a jenkikkel szemben, hogy ne így legyen). Ha lenne eszük, a dízel-elektromos tengókat gyártanák, amikkel védhetnének egy "bástyát" mondjuk a Barents-tengeren. Ha nem megy a dízel, tehát csak aksiról hajtva ezek k.rva csendesek tudnak lenni (egy reaktornak meg mindig jár a hûtése, ami nem lehet teljesen hangtalan), ilyen csónakoknak lehet esélye a Nato ellen is.
#62704
A földrajzi sajátosságok alatt azt értettem, hogy az a földrajzi környezet, egyeztetve a stratégiai célokkal, mennyiben befolyásolja egy hadihajó különbözõ paraméterei közötti egyensúly meghatározását. Oroszország/Szovjetunió történelmi szívfájdalma, hogy de facto beltengerekre korlátozódik a haditengerészete. Viszont így a szovjet haditengerészet a szárazföldön állomásoztatott haditengerészeti légierõ hatótávolságán belül ténykedett volna. Legtávolabb
A véleménycsere az, amikor bemész a főnököd irodájába a saját véleményeddel, majd kijössz az övével. Okos pilóta alagútban nem katapultál.
#62703
A 24 MiG-et szerinted mind a hajóról üzemeltetik majd, vagy megfelezik egy fedélzeti harcoló és egy szárazföldi kiképzõ egységre?
Helyzetfüggõ szerintem. Nagy felvonulásokkor lehet, hogy odarakják az egész csapatot, de amúgy én azt feltételezném, hogy kettéosztják õket, és a fele lesz csak a hordozón. Ez persze nem más, mint feltételezés az eddigi orosz haditengerészeti gyakorlat alapján...
Azaz fel tud szállni érdemleges mennyiségû fegyverzettel -- például üzemanyag-póttartály és H-31 vagy elõbbi plusz nagyobb irányított bomba kombinációval?
Errõl nincs hivatalos információ. Látni még nem láttunk olyat, hogy teljes fegyverterheléssel szállt volna fel hordozóról MiG-29K vagy Szu-33. Szóval csak tippelni lehet. Én amúgy azt mondanám, hogy azért 2-3 tonnányi fegyverzetet talán teljes belsõ üzemanyag mellett még el tud vinni egy MiG-29K. Viszont a külsõ póttartály terén max. a törzs alattit tudnám elképzelni, vagy még azt se nagyon...
Tudomásom szerint a régmúlt szovjet haditengerészeti gondolkodásban -- az amerikaival ellentétben -- a hordozóknak (legyen bármi az adott hivatalos szóhasználatban a megjelölésük) elsõsorban a flotta légvédelme (és a helikopterek révén részint az ASW) lett volna a feladata, a hajózás elleni tevékenységet a fõ harci egységeknek szánt tengeralattjáróknak illetve a szárazföldön állomásoztatott haditengerészeti légierõnek kellett volna a doktrína szerint végezni, nem?
Amikor a döntés megszületett, akkorra már számtalan verzió merült fel, többek között olyan is, hogy egymás mellett lenne Szu-27K és MiG-29K is. Én úgy vélem, hogy a Szu-27K/33 döntés mögött részben már az állt, hogy a haditengerészet tisztában volt a szûkös lehetõségeivel, és a Szuhoj tudott jobb, elviselhetõbb ajánlatott tenni anno. A feladatra (légifölény) pedig megfelelt.
Helyzetfüggõ szerintem. Nagy felvonulásokkor lehet, hogy odarakják az egész csapatot, de amúgy én azt feltételezném, hogy kettéosztják õket, és a fele lesz csak a hordozón. Ez persze nem más, mint feltételezés az eddigi orosz haditengerészeti gyakorlat alapján...
Azaz fel tud szállni érdemleges mennyiségû fegyverzettel -- például üzemanyag-póttartály és H-31 vagy elõbbi plusz nagyobb irányított bomba kombinációval?
Errõl nincs hivatalos információ. Látni még nem láttunk olyat, hogy teljes fegyverterheléssel szállt volna fel hordozóról MiG-29K vagy Szu-33. Szóval csak tippelni lehet. Én amúgy azt mondanám, hogy azért 2-3 tonnányi fegyverzetet talán teljes belsõ üzemanyag mellett még el tud vinni egy MiG-29K. Viszont a külsõ póttartály terén max. a törzs alattit tudnám elképzelni, vagy még azt se nagyon...
Tudomásom szerint a régmúlt szovjet haditengerészeti gondolkodásban -- az amerikaival ellentétben -- a hordozóknak (legyen bármi az adott hivatalos szóhasználatban a megjelölésük) elsõsorban a flotta légvédelme (és a helikopterek révén részint az ASW) lett volna a feladata, a hajózás elleni tevékenységet a fõ harci egységeknek szánt tengeralattjáróknak illetve a szárazföldön állomásoztatott haditengerészeti légierõnek kellett volna a doktrína szerint végezni, nem?
Amikor a döntés megszületett, akkorra már számtalan verzió merült fel, többek között olyan is, hogy egymás mellett lenne Szu-27K és MiG-29K is. Én úgy vélem, hogy a Szu-27K/33 döntés mögött részben már az állt, hogy a haditengerészet tisztában volt a szûkös lehetõségeivel, és a Szuhoj tudott jobb, elviselhetõbb ajánlatott tenni anno. A feladatra (légifölény) pedig megfelelt.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62702
A CIWS (Close-In Weapon System) egy szóval sem jelzi, hogy ágyús vagy rakétás védelmi rendszerrõl van szó. CIWS-ek közé tartozik a C-RAM is, pedig abban sincs gépágyú...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62701
Oroszo. földrajzának mi köze egy hajó kialakításához?
Az 1936-os Montreux-i egyezmény alapján csak "Capital ship"-ekre nincs vízkiszorítási limit a Boszporuszon való átkelésnél. Emiatt az olyan egységek, mint a Kijev-, vagy a Kuznyecov-osztály, amely ugyan képes a repülõgépek hordozására, de közben jelentõs egyébb fegyverzettel is rendelkezik, a szovjet/orosz megfogalmazás szerint "Légi jármûves cirkáló" (angol fordítás: Aviation Cruiser, vagy Aircraft carrying Cruiser). Mint ilyen pedig, már nem vonatkozik rá a korlátozás. Emiatt egyébként amerikai hordozó nem haladhat át a Boszporuszon.
Szumma-szummárium, a szovjetek/oroszok számára a "hagyományos" hordozó annyit jelent, hogy a Fekete-tengerre nem teheti be a "lábát", vagy ha ott építik meg, akkor békeidõben nem fogja elhagyni azt...
A Granit (anno) Legenda nevû mûholdas rendszer szerinti programvezérléssel repült és a repülés utolsó fázisában váltott lokátoros vezérlésre
A Bazalt és a Granit mûholdas irányítással bír, de a "Legend" (RORSAT) rendszer korántsem csak adatkapcsolatról szól. Valójában az US-A aktív radar, illetve az US-P rádióelektronikai felderítõ (ELINT) mûholdak akár közvetlenül vezethetik rá a célpontra a rakétákat. Egyszóval mûködõképes US-A illetve US-P mûholdak nélkül a rendszer életképtelen. Az US-A mûholdakból az utolsót 1988-ban indították, és mára már biztosan nem üzemel, hiszen a mûholdak élettartama átlagosan fél év volt. Az utolsó US-P mûhold is 1997-ben csendesedett el...
Mivel hasonló rendszere tudomásunk szerint nincs az oroszoknak, és a Bazalt / Granit fejlesztése, felújítása sincs folyamatban, kiejelenthetjük, hogy esélyesen a rendszer féllábú óriás...
Az 1936-os Montreux-i egyezmény alapján csak "Capital ship"-ekre nincs vízkiszorítási limit a Boszporuszon való átkelésnél. Emiatt az olyan egységek, mint a Kijev-, vagy a Kuznyecov-osztály, amely ugyan képes a repülõgépek hordozására, de közben jelentõs egyébb fegyverzettel is rendelkezik, a szovjet/orosz megfogalmazás szerint "Légi jármûves cirkáló" (angol fordítás: Aviation Cruiser, vagy Aircraft carrying Cruiser). Mint ilyen pedig, már nem vonatkozik rá a korlátozás. Emiatt egyébként amerikai hordozó nem haladhat át a Boszporuszon.
Szumma-szummárium, a szovjetek/oroszok számára a "hagyományos" hordozó annyit jelent, hogy a Fekete-tengerre nem teheti be a "lábát", vagy ha ott építik meg, akkor békeidõben nem fogja elhagyni azt...
A Granit (anno) Legenda nevû mûholdas rendszer szerinti programvezérléssel repült és a repülés utolsó fázisában váltott lokátoros vezérlésre
A Bazalt és a Granit mûholdas irányítással bír, de a "Legend" (RORSAT) rendszer korántsem csak adatkapcsolatról szól. Valójában az US-A aktív radar, illetve az US-P rádióelektronikai felderítõ (ELINT) mûholdak akár közvetlenül vezethetik rá a célpontra a rakétákat. Egyszóval mûködõképes US-A illetve US-P mûholdak nélkül a rendszer életképtelen. Az US-A mûholdakból az utolsót 1988-ban indították, és mára már biztosan nem üzemel, hiszen a mûholdak élettartama átlagosan fél év volt. Az utolsó US-P mûhold is 1997-ben csendesedett el...
Mivel hasonló rendszere tudomásunk szerint nincs az oroszoknak, és a Bazalt / Granit fejlesztése, felújítása sincs folyamatban, kiejelenthetjük, hogy esélyesen a rendszer féllábú óriás...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62700
A Sadral és a Simbad rendszerek, gépágyúk nélkül CIWS-nek minõsülnek, nem csak GTAM-nak?
Ma is tanultam valamit akkor...
Ma is tanultam valamit akkor...
-Egy olyan ember szükségleteire gondolt, akit még csak nem is ismert és soha nem is fog látni.- "DERSZU UZALA" ☫ Zemdee bodáá Irán! ☫
#62699
Egy ekkora méretû hajónak pont az lenne a Jolly Joker-e, hogy van rajta minden: bevethetõ vadászbombázó, bevethetõ helikopter, hajó (és talán tengeralattjáró)elleni fegyverzete, nagy, közepes és kis hatótávolságú légv. rak. és jópár CIWS modul, partra küldhetõ csapatok stb.
Amikor megszületett a késõbbi Kuznyecov (ex-Riga, ex-Leonyid Brezsnyev, ex-Tbiliszi) terve, akkoriban még létezett az elképzelés, hogy majd egyszer jön egy valódi, "rendes", amerikai mintájú CATOBAR hordozó osztály. Kérdés persze mennyire hittek benne...
Ezzel együtt a hajóosztály egyértelmûen hibrid, és ilyen formán is kell tekinteni rá. Mint repülõgép-hordozó, másodosztályú egység, bár errõl leginkább a katapultokkal kapcsolatos hiányos orosz tapasztalatok tehetõek felelõssé. De ezzel együtt a többi téren is kompromisszumos. Brutális hajó-hajó és légvédelmi, sõt, jelentõs ASUW (tengeralattjáró elleni) tûzereje és felderítõ berendezései vannak, erõs CIWS mellett. Én úgy vélem, hogy a hajóosztály ezen szélsõséges "mindent bele" képességén áldozta fel a belsõ helyeket, ezért kicsi a hangárja, ezért szûkösek a legénységi körletek, és így tovább. Sokat áldoztak azért, hogy túl erõs fegyverzettel, és mindenre kiterjedõ érzékelõkkel lássák el.
A francia CdG-nek is mind a mai napig felróják, hogy nincs rajta egy darab CIWS sem.
A Sadral CIWS-nek minõsül, szóval a CdG-nek van CIWS-e. Még ha nem is túl izmos...
Amikor megszületett a késõbbi Kuznyecov (ex-Riga, ex-Leonyid Brezsnyev, ex-Tbiliszi) terve, akkoriban még létezett az elképzelés, hogy majd egyszer jön egy valódi, "rendes", amerikai mintájú CATOBAR hordozó osztály. Kérdés persze mennyire hittek benne...
Ezzel együtt a hajóosztály egyértelmûen hibrid, és ilyen formán is kell tekinteni rá. Mint repülõgép-hordozó, másodosztályú egység, bár errõl leginkább a katapultokkal kapcsolatos hiányos orosz tapasztalatok tehetõek felelõssé. De ezzel együtt a többi téren is kompromisszumos. Brutális hajó-hajó és légvédelmi, sõt, jelentõs ASUW (tengeralattjáró elleni) tûzereje és felderítõ berendezései vannak, erõs CIWS mellett. Én úgy vélem, hogy a hajóosztály ezen szélsõséges "mindent bele" képességén áldozta fel a belsõ helyeket, ezért kicsi a hangárja, ezért szûkösek a legénységi körletek, és így tovább. Sokat áldoztak azért, hogy túl erõs fegyverzettel, és mindenre kiterjedõ érzékelõkkel lássák el.
A francia CdG-nek is mind a mai napig felróják, hogy nincs rajta egy darab CIWS sem.
A Sadral CIWS-nek minõsül, szóval a CdG-nek van CIWS-e. Még ha nem is túl izmos...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62698
"A hibrid nehéz repülõgép-hordozó cirkáló a sajátságos, többször belül egymással küzdõ, egymásnak ellentmondó szovjet katonai gondolkodás ill. vezetés és az orosz földrajzi elhelyezkedés kombinációjának eredménye."
Oroszo. földrajzának mi köze egy hajó kialakításához?<#gonosz1>
Egymásnak ellentmondás minden nagy hadianyag-gyártó országban vannak. Persze vannak legendáriumok, hogy Hruscsov maga "tervezte" az új harckocsikat és hasonló baromságok. A hadiipari termékeket több száz, hajók esetében több ezer mérnök tervezi. Rossz/megkérdõjelezhetõ döntések mindig is születni fognak, de a mérnökök nem döntéshozó szervek! Mérnöki szempontból a TAKR-ok maximálisan teljesítik, amit elvártak tõlük, ez pedig az akár önálló tevékenykedés közepesen hosszú ideig.
Granit valóban nagy hatótávolsággal rendelkezik, a hajó -- a Föld formája ill. a radarsugárzás sajátosságai miatt (horizonton túl vajon a Föld formáját követi az egyenes vonalú sugárzás?)
A Granit (anno) Legenda nevû mûholdas rendszer szerinti programvezérléssel repült és a repülés utolsó fázisában váltott lokátoros vezérlésre. A Föld görbületébõl adódó problémák ennél a rakétánál nem mérvadóak. A Legenda rendszer állítólag már nem mûködik, de ezt senki nem tudja hitelesen megerõsíteni. Véleményem szerint ez a mûholdas rendszer nem egy ûrlabor, ami gyorsan avul, hanem tulajdonképp egy jeladó-jeltovábbító rendszer. Max kalibrálni kell rajta.
Oroszo. földrajzának mi köze egy hajó kialakításához?<#gonosz1>
Egymásnak ellentmondás minden nagy hadianyag-gyártó országban vannak. Persze vannak legendáriumok, hogy Hruscsov maga "tervezte" az új harckocsikat és hasonló baromságok. A hadiipari termékeket több száz, hajók esetében több ezer mérnök tervezi. Rossz/megkérdõjelezhetõ döntések mindig is születni fognak, de a mérnökök nem döntéshozó szervek! Mérnöki szempontból a TAKR-ok maximálisan teljesítik, amit elvártak tõlük, ez pedig az akár önálló tevékenykedés közepesen hosszú ideig.
Granit valóban nagy hatótávolsággal rendelkezik, a hajó -- a Föld formája ill. a radarsugárzás sajátosságai miatt (horizonton túl vajon a Föld formáját követi az egyenes vonalú sugárzás?)
A Granit (anno) Legenda nevû mûholdas rendszer szerinti programvezérléssel repült és a repülés utolsó fázisában váltott lokátoros vezérlésre. A Föld görbületébõl adódó problémák ennél a rakétánál nem mérvadóak. A Legenda rendszer állítólag már nem mûködik, de ezt senki nem tudja hitelesen megerõsíteni. Véleményem szerint ez a mûholdas rendszer nem egy ûrlabor, ami gyorsan avul, hanem tulajdonképp egy jeladó-jeltovábbító rendszer. Max kalibrálni kell rajta.
-Egy olyan ember szükségleteire gondolt, akit még csak nem is ismert és soha nem is fog látni.- "DERSZU UZALA" ☫ Zemdee bodáá Irán! ☫
#62697
A lényeget tekintve, vagyis hogy az AMARG-ból feltámasztanak vadászgépet, jó példa. Hogy nem eladásra... 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62696
A hibrid nehéz repülõgép-hordozó cirkáló a sajátságos, többször belül egymással küzdõ, egymásnak ellentmondó szovjet katonai gondolkodás ill. vezetés és az orosz földrajzi elhelyezkedés kombinációjának eredménye.
A fedélzeti rakéták hajóról történõ indítása sokkal-sokkal körülményesebb és helyzettõl függõ, mint azokat levegõbõl indítani. A repülõgépekrõl történõ hasonló képességû fegyverek indítása jóval sokoldalúbb képességeket biztosít. Egy 60,000 tonnás hadihajót -- aminek nominális esetben nem is ez lenne a fõ feladata -- nem fog olyan helyzetbe hozni egy körültekintõ parancsnok, mint mondjuk egy 12,000 tonnás Atlant típusú cirkálót, hogy eleresszen egy szinte megegyezõ képességû hajó-hajó rakéta sortüzet. Habár a Granit valóban nagy hatótávolsággal rendelkezik, a hajó -- a Föld formája ill. a radarsugárzás sajátosságai miatt (horizonton túl vajon a Föld formáját követi az egyenes vonalú sugárzás?) -- szerintem csak repülõgép vagy más egység segítségével tudja célba venni a célpontot nagy távolságban. És ha már más egység kell akkor, miért nem indítjuk repülõgéprõl a fegyvert ami jobban tudja kutatni a radarjával/besugárzás jelzõjével a felszíni dolgokat és ezzel jobban kitudja használni a fegyver nagyobb hatótávolságát? (persze bõven lehet, hogy tévedek ezzel az absztrakt leírással, nem ismerem részleteiben a radarok (és a Granit) mûködésének sajátosságait)
A légvédelmi tüzérségi rendszer (CIWS) védelmi fegyverzet ami a hajót célba-vevõ fegyverek elleni utolsó védelmi vonal. Hiánya valóban elgondolkodtató a francia példában. Ezek valóban elengedhetetlen részei a modern hadihajóknak, habár muszáj hangsúlyozni, hogy tényleg az utolsó utáni utolsó védelmi vonal. A rakéták illetve repülõgépek elleni védekezést legjobb esetben specializált kísérõhajók ill. repülõgépek végeznék.
Ezzel szemben én a Granitra egyáltalán nem mondanám, hogy a védekezést szolgálná és a gyakorlatban szerintem esélytelen, hogy a Kuznyecovról felhasználásra kerülne harci helyzetben. (10-bõl 9-szer biztos nem és a 10. eset is valami nagyon speciális eshetõség lenne)
A fedélzeti rakéták hajóról történõ indítása sokkal-sokkal körülményesebb és helyzettõl függõ, mint azokat levegõbõl indítani. A repülõgépekrõl történõ hasonló képességû fegyverek indítása jóval sokoldalúbb képességeket biztosít. Egy 60,000 tonnás hadihajót -- aminek nominális esetben nem is ez lenne a fõ feladata -- nem fog olyan helyzetbe hozni egy körültekintõ parancsnok, mint mondjuk egy 12,000 tonnás Atlant típusú cirkálót, hogy eleresszen egy szinte megegyezõ képességû hajó-hajó rakéta sortüzet. Habár a Granit valóban nagy hatótávolsággal rendelkezik, a hajó -- a Föld formája ill. a radarsugárzás sajátosságai miatt (horizonton túl vajon a Föld formáját követi az egyenes vonalú sugárzás?) -- szerintem csak repülõgép vagy más egység segítségével tudja célba venni a célpontot nagy távolságban. És ha már más egység kell akkor, miért nem indítjuk repülõgéprõl a fegyvert ami jobban tudja kutatni a radarjával/besugárzás jelzõjével a felszíni dolgokat és ezzel jobban kitudja használni a fegyver nagyobb hatótávolságát? (persze bõven lehet, hogy tévedek ezzel az absztrakt leírással, nem ismerem részleteiben a radarok (és a Granit) mûködésének sajátosságait)
A légvédelmi tüzérségi rendszer (CIWS) védelmi fegyverzet ami a hajót célba-vevõ fegyverek elleni utolsó védelmi vonal. Hiánya valóban elgondolkodtató a francia példában. Ezek valóban elengedhetetlen részei a modern hadihajóknak, habár muszáj hangsúlyozni, hogy tényleg az utolsó utáni utolsó védelmi vonal. A rakéták illetve repülõgépek elleni védekezést legjobb esetben specializált kísérõhajók ill. repülõgépek végeznék.
Ezzel szemben én a Granitra egyáltalán nem mondanám, hogy a védekezést szolgálná és a gyakorlatban szerintem esélytelen, hogy a Kuznyecovról felhasználásra kerülne harci helyzetben. (10-bõl 9-szer biztos nem és a 10. eset is valami nagyon speciális eshetõség lenne)
A véleménycsere az, amikor bemész a főnököd irodájába a saját véleményeddel, majd kijössz az övével. Okos pilóta alagútban nem katapultál.
#62695
Gyárakat , közlekedési csomópontokat nem lehet eltörölni mustárgázzal, az meg hogy néhány gázmaszk nélküli civilt kiírtanak, rövid távon semmilyen jelentõséggel nem bír.
\"-Az út elvezet a végtelenbe, majd visszahoz. Sokszor megjártam az utat, ültem a verandán, játszottam, voltam kutya, minden, még madárijesztő is.\"
#62694
Köszönöm a válaszokat.
Habár sajnos nem tudok neked megbízható forrást adni, tudomásom szerint nem igazán volt 2000 után a fedélzeten 10 Szu-33-asnál több.
A 24 MiG-et szerinted mind a hajóról üzemeltetik majd, vagy megfelezik egy fedélzeti harcoló és egy szárazföldi kiképzõ egységre?
A gõzkatapult hiányában mennyire lehet kihasználni a MiG-29K kifinomultabb levegõ-föld képességeit Azaz fel tud szállni érdemleges mennyiségû fegyverzettel -- például üzemanyag-póttartály és H-31 vagy elõbbi plusz nagyobb irányított bomba kombinációval?
A Moszkit állítólagos Szu-33 integrációjáról én is hallottam, de a gyakorlatban is csak olyanokat olvastam, hogy de facto kiállításokon volt egyszer-kétszer makett változat a gépen.
Viszont nem értem, hogy miért volt ez döntõ. Tudomásom szerint a régmúlt szovjet haditengerészeti gondolkodásban -- az amerikaival ellentétben -- a hordozóknak (legyen bármi az adott hivatalos szóhasználatban a megjelölésük) elsõsorban a flotta légvédelme (és a helikopterek révén részint az ASW) lett volna a feladata, a hajózás elleni tevékenységet a fõ harci egységeknek szánt tengeralattjáróknak illetve a szárazföldön állomásoztatott haditengerészeti légierõnek kellett volna a doktrína szerint végezni, nem? Meg ugye ott volt a hajó organikus fegyverzete... (Meg kell mondjam, hogy ez a saját magának ellentmondó szovjet anyahajó-cirkáló hibrid elképzelés valamilyen érthetetlen okból tetszik, de muszáj elismernem, hogy a repülõgépek végtelenül sokoldalúbbak a felszíni hadviselésben).
Habár sajnos nem tudok neked megbízható forrást adni, tudomásom szerint nem igazán volt 2000 után a fedélzeten 10 Szu-33-asnál több.
A 24 MiG-et szerinted mind a hajóról üzemeltetik majd, vagy megfelezik egy fedélzeti harcoló és egy szárazföldi kiképzõ egységre?
A gõzkatapult hiányában mennyire lehet kihasználni a MiG-29K kifinomultabb levegõ-föld képességeit Azaz fel tud szállni érdemleges mennyiségû fegyverzettel -- például üzemanyag-póttartály és H-31 vagy elõbbi plusz nagyobb irányított bomba kombinációval?
A Moszkit állítólagos Szu-33 integrációjáról én is hallottam, de a gyakorlatban is csak olyanokat olvastam, hogy de facto kiállításokon volt egyszer-kétszer makett változat a gépen.
Viszont nem értem, hogy miért volt ez döntõ. Tudomásom szerint a régmúlt szovjet haditengerészeti gondolkodásban -- az amerikaival ellentétben -- a hordozóknak (legyen bármi az adott hivatalos szóhasználatban a megjelölésük) elsõsorban a flotta légvédelme (és a helikopterek révén részint az ASW) lett volna a feladata, a hajózás elleni tevékenységet a fõ harci egységeknek szánt tengeralattjáróknak illetve a szárazföldön állomásoztatott haditengerészeti légierõnek kellett volna a doktrína szerint végezni, nem? Meg ugye ott volt a hajó organikus fegyverzete... (Meg kell mondjam, hogy ez a saját magának ellentmondó szovjet anyahajó-cirkáló hibrid elképzelés valamilyen érthetetlen okból tetszik, de muszáj elismernem, hogy a repülõgépek végtelenül sokoldalúbbak a felszíni hadviselésben).
A véleménycsere az, amikor bemész a főnököd irodájába a saját véleményeddel, majd kijössz az övével. Okos pilóta alagútban nem katapultál.
#62693
"túlzóan fölösleges beépített fegyverzet. (gondolok itt fõleg a Granit ütegre)"
Hajóra hajó elleni rakétát telepíteni sosem felesleges. Az orosz terminológiát, hogy egy nehéz repülõgép-hordozó cirkáló saját támadó fegyverzettel is rendelkezzen meg lehet érteni, mert kevés a kísérõhajó és tengeralattjáró. Egy ekkora méretû hajónak pont az lenne a Jolly Joker-e, hogy van rajta minden: bevethetõ vadászbombázó, bevethetõ helikopter, hajó (és talán tengeralattjáró)elleni fegyverzete, nagy, közepes és kis hatótávolságú légv. rak. és jópár CIWS modul, partra küldhetõ csapatok stb.
A Granit helyett már Brahmos-I lenne beépítve szerintem<#fejvakaras>
A francia CdG-nek is mind a mai napig felróják, hogy nincs rajta egy darab CIWS sem. 8 db Giat 20F2-t, egy ekkora hajóra???
Nem a Nimitz osztályt kellene etalonnak tekinteni, mert az egy gazdag ország produktja. Ott van pénz (egyelõre) rengeteg kísérõhajóra és tengeralattjáróra.
Hajóra hajó elleni rakétát telepíteni sosem felesleges. Az orosz terminológiát, hogy egy nehéz repülõgép-hordozó cirkáló saját támadó fegyverzettel is rendelkezzen meg lehet érteni, mert kevés a kísérõhajó és tengeralattjáró. Egy ekkora méretû hajónak pont az lenne a Jolly Joker-e, hogy van rajta minden: bevethetõ vadászbombázó, bevethetõ helikopter, hajó (és talán tengeralattjáró)elleni fegyverzete, nagy, közepes és kis hatótávolságú légv. rak. és jópár CIWS modul, partra küldhetõ csapatok stb.
A Granit helyett már Brahmos-I lenne beépítve szerintem<#fejvakaras>
A francia CdG-nek is mind a mai napig felróják, hogy nincs rajta egy darab CIWS sem. 8 db Giat 20F2-t, egy ekkora hajóra???
Nem a Nimitz osztályt kellene etalonnak tekinteni, mert az egy gazdag ország produktja. Ott van pénz (egyelõre) rengeteg kísérõhajóra és tengeralattjáróra.
-Egy olyan ember szükségleteire gondolt, akit még csak nem is ismert és soha nem is fog látni.- "DERSZU UZALA" ☫ Zemdee bodáá Irán! ☫
#62692
Direkt használtam az eladni szót. 😊
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#62691
Peace Ceaser, 30db F-16-os Olaszországnak
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62690
Igen, számításba vettem a QF-4-et. Csak éppen nem túl sok gép ez és néhány pilóta.
Számtalan...? Egyetlen olyan üzlet sem jut eszembe, amikor sikerült az AMARC-ból eladni gépet. Mindig asztalon volt, soha nem jött össze. A használt F-16 piacon az MLU mindent aláz. F-4 feltámasztása meg a QF-4 frontot volt és ennyi. Soha nem hallottam róla, hogy bárkinek eladtak volna onnan feltámaszott Phantomot.
Számtalan...? Egyetlen olyan üzlet sem jut eszembe, amikor sikerült az AMARC-ból eladni gépet. Mindig asztalon volt, soha nem jött össze. A használt F-16 piacon az MLU mindent aláz. F-4 feltámasztása meg a QF-4 frontot volt és ennyi. Soha nem hallottam róla, hogy bárkinek eladtak volna onnan feltámaszott Phantomot.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#62689
Meg azt is belátta, hogy az elsõ vegyifegyver használat után nem hagyományos, hanem mustárgáz bombákat szórtak volna a német városokra. Ennek hatását inkább elképzelni sem akarom.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#62688
mijki: Úgy tudom a II. Vh-nál mindkét fél rendelkezett nagy mennyiségû mérges gázzal, amit egymás városaira szórva nukleáris csapással megegyezõ mészárlást vihettek volna végbe. Mégis mindkét fél óvakodott ettõl, még a legnehezebb órákban is.
Mennyivel emberségesebb pedig gyújtóbombákat dobálni rájuk...
Mennyivel emberségesebb pedig gyújtóbombákat dobálni rájuk...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62687
Nincs olyan pilóta sem olyan üzemeltetõ személyzet, aki ismerné ezen gépeket.
Azért ez így nem igaz, például a QF-4-esek a mai napig repülnek, azokat is karban tartják és táv-vezetik, ha az F-4-eseket vesszük. Szóval az üzemeltetési tapasztalat és szakembergárda (aki kioktathatja szükség esetén sebtiben az új személyzetet) rendelkezésre áll ennél a típusnál. Az F-16-osok esetében is ugyan ez a helyzet, ahogy az A-10A-k és még jó pár típusnál. Nyílván az F-105-ösöket már aligha fogják feltámasztani...
Ahhoz, hogy ma feltámassz egy F-4 századot szerintem alsó hangon 1 év kellene és tapasztalt pilóták, akik gyorsan alkalmazkodnak a géphez, de nyilvánvaló, hogy õk sem tudják a gép teljes potenciálját kihasználni.
Még így is sokkal kevesebb erõforrásból valósítod meg szerintem, mint a nulláról felállítani egy F-(XX) századot, vagy ezekkel egyenértékû UCAV századot. Én ennél többet nem is állítottam márpedig.
Szóval én nagyon sci-fi kategóriásan kezelem azt, hogy innen, még ha szükség is lenne rá, akkor repülne gép egyáltalán, nemhogy nagyobb mennyiségben.
Számtalan F-16-ost, F-4-est, stb. gépet támasztottak már fel innen...
Azért ez így nem igaz, például a QF-4-esek a mai napig repülnek, azokat is karban tartják és táv-vezetik, ha az F-4-eseket vesszük. Szóval az üzemeltetési tapasztalat és szakembergárda (aki kioktathatja szükség esetén sebtiben az új személyzetet) rendelkezésre áll ennél a típusnál. Az F-16-osok esetében is ugyan ez a helyzet, ahogy az A-10A-k és még jó pár típusnál. Nyílván az F-105-ösöket már aligha fogják feltámasztani...
Ahhoz, hogy ma feltámassz egy F-4 századot szerintem alsó hangon 1 év kellene és tapasztalt pilóták, akik gyorsan alkalmazkodnak a géphez, de nyilvánvaló, hogy õk sem tudják a gép teljes potenciálját kihasználni.
Még így is sokkal kevesebb erõforrásból valósítod meg szerintem, mint a nulláról felállítani egy F-(XX) századot, vagy ezekkel egyenértékû UCAV századot. Én ennél többet nem is állítottam márpedig.
Szóval én nagyon sci-fi kategóriásan kezelem azt, hogy innen, még ha szükség is lenne rá, akkor repülne gép egyáltalán, nemhogy nagyobb mennyiségben.
Számtalan F-16-ost, F-4-est, stb. gépet támasztottak már fel innen...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62686
Valami esélye van, hogy a MiG-29K (amibõl rendelt elvileg magának is Oroszország) a nagyobb átépítés elmaradása esetén is rendszeresítésre kerülhet a hajó fedélzetén?
A gépek befogadásához és üzemeltetéséhez nem szükséges átalakítás, hiszen a 204-es oldalszámú MiG-29KUB és 941-es oldalszámú MiG-29K is ott hajtotta végre a próbarepülését. Szóval a válasz igen, meg fogja kapni õket feltehetõen, mert a Szu-33-asok kiöregedtek.
Talán azzal a légi-ezred is nagyobb lehet.
Nem lesz, 24 gépet rendeltek meg. Az persze még képlékeny, hogy milyen összetételû lesz a repülõgép-állománya. SzU-25UTG erõsen valószínû, de a SzU-33 sorsa kérdéses, miután a felújításukra nem mutatkozik elviekben igény.
(Miért is kellett egy de facto közepes méretû hordozóra olyan nagy gép, mint a Szu-33, mikor tudtommal a kezdetek kezdetén a régi MiG-29K is átment a próbákon?)
Ennél összetettebb a dolog. A SzU-27K (alias SzU-33) nagyobb belsõ üzemanyag tartállyal rendelkezett, nagyobb hatótávolságot ígérve. Továbbá a Szuhoj ígérte a Kh-31 és a Kh-41 integrálását is. Ez nagy érv volt a Szu-33 mellett, mert a Kh-41 esélytelen a MiG-29K-hoz. Ezzel együtt a MiG-29K gép sokkal jobb volt feladatkört tekintve, lévén a SzU-27K alapjában véve a SzU-27P fedélzeti elektronikáját kapta meg, így nem volt képes irányított földi célok elleni rakéták és bombák alkalmazására képes. Csak sima légibombák és irányítattlan rakéták jöhettek szóba. Még a Kh-31-est sem volt képes indítani a valóságban, legalábbis ha az információim nem csalnak (sok helyen említik, hogy képes rá, de a valóságban sehol sem látni semmi információt arra, hogy Kh-31-es lenne egyáltalán a Kuznyecov fedélzetén). Szóval a helyzet az, hogy a MiG-29K, ami a MiG-29M fedélzeti elektronikáját kapta meg, sokkal jobb képeségekkel rendelkezett. De a döntés megszületett.
Még szebb a dolog, hogy 2009-ben csak azért döntött az orosz haditengerészet a MiG-29K/KUB megvétele mellett, mert arra nincs pénz, hogy a SzU-33 továbbfejlesztést megfinanszírozzák, míg a MiG-29K/KUB fejlesztést kvázi az Indiai megrendelés kifizeti. Így lett hát SzU-33 feljítás helyett MiG-29K/KUB megrendelés. Egyébként ez is szép vargabetüket írt le, 2011-ben a haditengerészet vezetõje kikelt az egyre magasabb ár miatt, meg amiatt, mert az egyik MiG-29KUB lezuhant egy bemutatón, és azzal fenyegetõzött, hogy visszamondják az egészet.
A gépek befogadásához és üzemeltetéséhez nem szükséges átalakítás, hiszen a 204-es oldalszámú MiG-29KUB és 941-es oldalszámú MiG-29K is ott hajtotta végre a próbarepülését. Szóval a válasz igen, meg fogja kapni õket feltehetõen, mert a Szu-33-asok kiöregedtek.
Talán azzal a légi-ezred is nagyobb lehet.
Nem lesz, 24 gépet rendeltek meg. Az persze még képlékeny, hogy milyen összetételû lesz a repülõgép-állománya. SzU-25UTG erõsen valószínû, de a SzU-33 sorsa kérdéses, miután a felújításukra nem mutatkozik elviekben igény.
(Miért is kellett egy de facto közepes méretû hordozóra olyan nagy gép, mint a Szu-33, mikor tudtommal a kezdetek kezdetén a régi MiG-29K is átment a próbákon?)
Ennél összetettebb a dolog. A SzU-27K (alias SzU-33) nagyobb belsõ üzemanyag tartállyal rendelkezett, nagyobb hatótávolságot ígérve. Továbbá a Szuhoj ígérte a Kh-31 és a Kh-41 integrálását is. Ez nagy érv volt a Szu-33 mellett, mert a Kh-41 esélytelen a MiG-29K-hoz. Ezzel együtt a MiG-29K gép sokkal jobb volt feladatkört tekintve, lévén a SzU-27K alapjában véve a SzU-27P fedélzeti elektronikáját kapta meg, így nem volt képes irányított földi célok elleni rakéták és bombák alkalmazására képes. Csak sima légibombák és irányítattlan rakéták jöhettek szóba. Még a Kh-31-est sem volt képes indítani a valóságban, legalábbis ha az információim nem csalnak (sok helyen említik, hogy képes rá, de a valóságban sehol sem látni semmi információt arra, hogy Kh-31-es lenne egyáltalán a Kuznyecov fedélzetén). Szóval a helyzet az, hogy a MiG-29K, ami a MiG-29M fedélzeti elektronikáját kapta meg, sokkal jobb képeségekkel rendelkezett. De a döntés megszületett.
Még szebb a dolog, hogy 2009-ben csak azért döntött az orosz haditengerészet a MiG-29K/KUB megvétele mellett, mert arra nincs pénz, hogy a SzU-33 továbbfejlesztést megfinanszírozzák, míg a MiG-29K/KUB fejlesztést kvázi az Indiai megrendelés kifizeti. Így lett hát SzU-33 feljítás helyett MiG-29K/KUB megrendelés. Egyébként ez is szép vargabetüket írt le, 2011-ben a haditengerészet vezetõje kikelt az egyre magasabb ár miatt, meg amiatt, mert az egyik MiG-29KUB lezuhant egy bemutatón, és azzal fenyegetõzött, hogy visszamondják az egészet.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62685
Én úgy tudom, hogy pl: Hitler azért nem vetett be mérges gázt, mert félt tõle- hiszen ideiglenes meg is vakult miatta az 1.vh-ban.
IL-2 Cliffs of Dover: mijki World of Tanks: mijki Win7 x64 Ultimate ; Gigabyte P41T-ES3G ; Core 2 Duo E6750 2,66Ghz ; 4GB DDR3 ; GT 240 1GB driver 304.79 ; Samsung HD321KJ, HD103SJ ; Saitek X52Pro
#62684
Nyilván ha gyorsan le tudják rendezni a felek a harcot akkor nincs következõ lépés, illetve nem jelennek meg ezek a problémák, amiket felvetünk. De ha mégse? Akkor mi történhet...?
Ott állsz mint fõparancsnok és az az elvárás, hogy gyõzd valahogy le az ellenséget, mert elsõ körben nem sikerült, patt helyzet. Mi jutna eszedbe elõször? 😄
Ilyen volt az elsõ VH (csak probléma szinten, nem technikailag hasonlítom) Nem jöttek be a gyors átkarolások, bekerítések. Aztán a felek meg is voltak lõve, hogy na akkor most hogyan tovább...
mijki: Úgy tudom a II. Vh-nál mindkét fél rendelkezett nagy mennyiségû mérges gázzal, amit egymás városaira szórva nukleáris csapással megegyezõ mészárlást vihettek volna végbe. Mégis mindkét fél óvakodott ettõl, még a legnehezebb órákban is.
Ott állsz mint fõparancsnok és az az elvárás, hogy gyõzd valahogy le az ellenséget, mert elsõ körben nem sikerült, patt helyzet. Mi jutna eszedbe elõször? 😄
Ilyen volt az elsõ VH (csak probléma szinten, nem technikailag hasonlítom) Nem jöttek be a gyors átkarolások, bekerítések. Aztán a felek meg is voltak lõve, hogy na akkor most hogyan tovább...
mijki: Úgy tudom a II. Vh-nál mindkét fél rendelkezett nagy mennyiségû mérges gázzal, amit egymás városaira szórva nukleáris csapással megegyezõ mészárlást vihettek volna végbe. Mégis mindkét fél óvakodott ettõl, még a legnehezebb órákban is.
#62683
Rakéta gyártás alatt mit értesz? Bármiféle precíziós fegyver gyártásának felfuttatása radikálisan szerintem sci-fi.
Mindig az maradna a szûk kérdés, hogy ha még kerülne is másod- vagy harmadvonalas fegyerzet ki lenne képes használni effektíven bármelyik oldalon...?
Mindig az maradna a szûk kérdés, hogy ha még kerülne is másod- vagy harmadvonalas fegyerzet ki lenne képes használni effektíven bármelyik oldalon...?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#62682
És ezeket a régi felszereléseket mennyire tartják marban?
Van igazság abban, amit Molni felvett ezeknek a harcértékét megkérdõjelezve, bár a háborús körülmények új szükségmegoldásokat szülhetnek.
A II. Vh-nál (fõleg az oroszoknál, mert nagy bajba voltak) is abból állt a kiképzés, hogy majd a fronton, ha nem hal meg azonnal, akkor OTT beletanul a háborúba.
Molnibalage: A lövészárkot idézõjelbe tettem. Úgy értettem átvitt értelembe, hogy a felek nem mozdulnak, mert nincs kezükben meg az ehhez szükséges erõ. Hanem csak távolról lövik egymást. A rakéta gyártást még fel lehetne futtatni, vagy alternatív tüzérségi eszközöket kifejleszteni. Illetve a védekezésben is lépni.
Van igazság abban, amit Molni felvett ezeknek a harcértékét megkérdõjelezve, bár a háborús körülmények új szükségmegoldásokat szülhetnek.
A II. Vh-nál (fõleg az oroszoknál, mert nagy bajba voltak) is abból állt a kiképzés, hogy majd a fronton, ha nem hal meg azonnal, akkor OTT beletanul a háborúba.
Molnibalage: A lövészárkot idézõjelbe tettem. Úgy értettem átvitt értelembe, hogy a felek nem mozdulnak, mert nincs kezükben meg az ehhez szükséges erõ. Hanem csak távolról lövik egymást. A rakéta gyártást még fel lehetne futtatni, vagy alternatív tüzérségi eszközöket kifejleszteni. Illetve a védekezésben is lépni.
#62681
A repcsis rész nagyon félrevezetõ. Az, hogy elvileg ezek feltámaszható gépek, az nagyon elméleti. Nincs olyan pilóta sem olyan üzemeltetõ személyzet, aki ismerné ezen gépeket. Ahhoz, hogy ma feltámassz egy F-4 századot szerintem alsó hangon 1 év kellene és tapasztalt pilóták, akik gyorsan alkalmazkodnak a géphez, de nyilvánvaló, hogy õk sem tudják a gép teljes potenciálját kihasználni. Persze a kövi bibi az, hogy mikor te már ezekhez a gépekhez nyúlnál, akkor hol van tapasztalt pilóta...? Hát, kb. sehol. A földi személyzetbõl is veszhetnek el légitámadás következtében.
Szóval én nagyon sci-fi kategóriásan kezelem azt, hogy innen, még ha szükség is lenne rá, akkor repülne gép egyáltalán, nemhogy nagyobb mennyiségben.
A feltámaszthatóság lényegében azért jelenig meg, mert ahhoz, hogy pótalkatrésznek jók legyenek, ahhoz is jó állapotban kell tartani õket.
Szóval én nagyon sci-fi kategóriásan kezelem azt, hogy innen, még ha szükség is lenne rá, akkor repülne gép egyáltalán, nemhogy nagyobb mennyiségben.
A feltámaszthatóság lényegében azért jelenig meg, mert ahhoz, hogy pótalkatrésznek jók legyenek, ahhoz is jó állapotban kell tartani õket.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#62680
Úgy tudom, hogy a Kuznyecov tervezett átépítése/felújítása legjobb esetben is elmarad. A Szevmas hajógyár az indiaiaknak megcsinált Gorskov-átépítés után felszabadult helyet a Nahimov nehézcirkáló "újjáélesztésére" használja. Ezek szerint marad a Kuznyecov "öszvér" kialakítása ("nehéz repülõgép hordozó cirkáló" -- TAKR), azaz a szovjet idõk gondolkodásából visszamaradt túlzóan fölösleges beépített fegyverzet. (gondolok itt fõleg a Granit ütegre)
Valami esélye van, hogy a MiG-29K (amibõl rendelt elvileg magának is Oroszország) a nagyobb átépítés elmaradása esetén is rendszeresítésre kerülhet a hajó fedélzetén? Talán azzal a légi-ezred is nagyobb lehet. (Miért is kellett egy de facto közepes méretû hordozóra olyan nagy gép, mint a Szu-33, mikor tudtommal a kezdetek kezdetén a régi MiG-29K is átment a próbákon?)
Bár a rossz nyelvek szerint, a Kuznyecovon annyira leírhatatlan állapotok uralkodnak, hogy egyesek szerint olyan, mint egy "úszó gulág" (nincs fûtés, latrinák fele használhatatlan stb.). De mondjuk attól még mindig látványos kirakathajó ("showboat") amivel lehet a nemzeti zászlót mutogatva hajókázni mondjuk Szíria környékén...
Valami esélye van, hogy a MiG-29K (amibõl rendelt elvileg magának is Oroszország) a nagyobb átépítés elmaradása esetén is rendszeresítésre kerülhet a hajó fedélzetén? Talán azzal a légi-ezred is nagyobb lehet. (Miért is kellett egy de facto közepes méretû hordozóra olyan nagy gép, mint a Szu-33, mikor tudtommal a kezdetek kezdetén a régi MiG-29K is átment a próbákon?)
Bár a rossz nyelvek szerint, a Kuznyecovon annyira leírhatatlan állapotok uralkodnak, hogy egyesek szerint olyan, mint egy "úszó gulág" (nincs fûtés, latrinák fele használhatatlan stb.). De mondjuk attól még mindig látványos kirakathajó ("showboat") amivel lehet a nemzeti zászlót mutogatva hajókázni mondjuk Szíria környékén...
A véleménycsere az, amikor bemész a főnököd irodájába a saját véleményeddel, majd kijössz az övével. Okos pilóta alagútban nem katapultál.
#62679
Nem alakulna ki lövészárok hadviselés, mert nincs hadrafogható erõ a tömeghadsereghez. A világ fejlettebb részén nincs vagy évtizedek óta nincs sorkatonaság vagy komolyan vehetõ sorkatonság. Nincs tartalékos, nincs kit behívni, aki valaha is értett volna a fegyverforgatáshoz... Az I. Vh végén kis hazánban már 50 éveseket is soroztak...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#62678
Viszont 2 erõs tömb a mai béke létszámmal nem tudja úgy ledarálni egymást, hogy az egyiket sarokba szorítsák. Elfoglalni egyik fél sem tudná a másikat.
Nem is állna szándékukban, legalábbis rövid távon biztos nem. Olyan károkat okozni (emberben, infrastruktúrában), hogy ne akarjon tovább harcolni, az már inkább lehet a cél egy ilyen hipotetikus háborúban.
Nyilván való, hogy gyorsan bevethetõ eszközökre lenne szükség.
Az USA és Oroszország jelentõs mennyiségû leszerelt vadászgéppel, bombázógéppel, harckocsival, harcjármûvel, hadihajóval stb. rendelkezik. Ezek nagy része stratégiai tartalékot képez, háborús helyzetben (vagy azt megelõzõen) ezeket elõ lehet venni, fel lehet újítani és harcba lehet küldeni. A harcértékük persze nem ér fel az elsõ vonal beli egységekhez, ám egy bombának olyan mindegy, hogy egy 50 éves F-4E dobja le, vagy egy vadonatúj F-35-ös. Ha hirtelen van szükség harceszközökre, akkor ezekhez lehet nyúlni...
Az USAF Boneyard-ja
Orosz harckocsi tároló
Az is elképzelhetõ, hogy a felek csak távolról próbálkoznának csapást mérni egymásra (fõleg ballisztikus rakétákkal és a védekezés is meg az elhárításáról szólna). És kialakulna az új "lövészárok" hadviselés. Csak itt az "árkok" között több ezer km távolság is lehet.
...és az árkokra nukleáris robbanófejek hullanának, lévén a ballisztikus rakétákon azok csücsülnek...
Hogy lehetséges -e ismét totális, elhúzódó (az ellenfél kivéreztetésére irányuló), hagyományos fegyverekkel vívott háború.
Elviekben szerintem lehetséges, de a nukleáris elrettentés megjelenésével inkább csak kisebb méretû háborúkban (mint anno Vietnam, Afganisztán). Nagy volumenû világháború a véleményem szerint hagyományis hadviseléssel már nem, vagy csak egy pontig viselhetõ (amíg az egyik fél olyan helyzetbe nem kerül, amikor már rákényeszül a nukleáris csapásmérésre...).
Nem is állna szándékukban, legalábbis rövid távon biztos nem. Olyan károkat okozni (emberben, infrastruktúrában), hogy ne akarjon tovább harcolni, az már inkább lehet a cél egy ilyen hipotetikus háborúban.
Nyilván való, hogy gyorsan bevethetõ eszközökre lenne szükség.
Az USA és Oroszország jelentõs mennyiségû leszerelt vadászgéppel, bombázógéppel, harckocsival, harcjármûvel, hadihajóval stb. rendelkezik. Ezek nagy része stratégiai tartalékot képez, háborús helyzetben (vagy azt megelõzõen) ezeket elõ lehet venni, fel lehet újítani és harcba lehet küldeni. A harcértékük persze nem ér fel az elsõ vonal beli egységekhez, ám egy bombának olyan mindegy, hogy egy 50 éves F-4E dobja le, vagy egy vadonatúj F-35-ös. Ha hirtelen van szükség harceszközökre, akkor ezekhez lehet nyúlni...
Az USAF Boneyard-ja
Orosz harckocsi tároló
Az is elképzelhetõ, hogy a felek csak távolról próbálkoznának csapást mérni egymásra (fõleg ballisztikus rakétákkal és a védekezés is meg az elhárításáról szólna). És kialakulna az új "lövészárok" hadviselés. Csak itt az "árkok" között több ezer km távolság is lehet.
...és az árkokra nukleáris robbanófejek hullanának, lévén a ballisztikus rakétákon azok csücsülnek...
Hogy lehetséges -e ismét totális, elhúzódó (az ellenfél kivéreztetésére irányuló), hagyományos fegyverekkel vívott háború.
Elviekben szerintem lehetséges, de a nukleáris elrettentés megjelenésével inkább csak kisebb méretû háborúkban (mint anno Vietnam, Afganisztán). Nagy volumenû világháború a véleményem szerint hagyományis hadviseléssel már nem, vagy csak egy pontig viselhetõ (amíg az egyik fél olyan helyzetbe nem kerül, amikor már rákényeszül a nukleáris csapásmérésre...).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62677
Ha lenne egy olyan kiterjedt konfliktus, mint az I. vagy II. világháború, a vége úgyis az lenne, hogy a vesztes fél megnyomja a piros gombot. Szóval, az lenne a szerencsés aki addigra már elhullt, nem pedig az, akit a sugárzás szép lassan rohasztana el.
IL-2 Cliffs of Dover: mijki World of Tanks: mijki Win7 x64 Ultimate ; Gigabyte P41T-ES3G ; Core 2 Duo E6750 2,66Ghz ; 4GB DDR3 ; GT 240 1GB driver 304.79 ; Samsung HD321KJ, HD103SJ ; Saitek X52Pro
#62676
"Ma olyan sokáig készülnek a fegyverek és annyira komplexek, hogy nincs olyan, hogy hadigazdaság. Végetér az egész, mire bármit is csinálnál. Egy háborút ma azzal vívsz meg, ami az elején rendelkezésre áll."
Igen ezen töprengtem én is. Bár csak spekulálni tudunk (ahogy tették a II.Vh elõtt is és sok minden nem úgy alakult, ahogy elképzelték a "jövõ háborúját").
Viszont 2 erõs tömb a mai béke létszámmal nem tudja úgy ledarálni egymást, hogy az egyiket sarokba szorítsák. Elfoglalni egyik fél sem tudná a másikat.
Kíváncsi lennék ilyen patt helyzetbe, hogyan állnának a felek egymáshoz és a megoldandó problémához.
"Felpörgetni a csúcs eszközök gyártását egyszerûen fizikailag nem lehet csettintésre sem felpörgetni, mert pl. van olyan hajtómû fõdabarab, aminek majdnem egy éves hõkezelés van."
Akkor elképzelhetõ, hogy egy nagy háborúban új utakon kéne elindulni. Lehet el kéne vetni a mostani bevált megoldásokat és ismeretlen ösvényre térni. Nyilván való, hogy gyorsan bevethetõ eszközökre lenne szükség.
Az is elképzelhetõ, hogy a felek csak távolról próbálkoznának csapást mérni egymásra (fõleg ballisztikus rakétákkal és a védekezés is meg az elhárításáról szólna). És kialakulna az új "lövészárok" hadviselés. Csak itt az "árkok" között több ezer km távolság is lehet.
Persze nehéz erre válaszolni, hiszen nagy általánosságban elveszik a felvetésem (ahogy Cifu is írta nekem) hiszen nincs konkretizálva kik, mikor milyen feltételek mellett csapnak össze. 😊 Engem igazából a jelen/jövõ haditermelése érdekelt. Hogy lehetséges -e ismét totális, elhúzódó (az ellenfél kivéreztetésére irányuló), hagyományos fegyverekkel vívott háború.
Igen ezen töprengtem én is. Bár csak spekulálni tudunk (ahogy tették a II.Vh elõtt is és sok minden nem úgy alakult, ahogy elképzelték a "jövõ háborúját").
Viszont 2 erõs tömb a mai béke létszámmal nem tudja úgy ledarálni egymást, hogy az egyiket sarokba szorítsák. Elfoglalni egyik fél sem tudná a másikat.
Kíváncsi lennék ilyen patt helyzetbe, hogyan állnának a felek egymáshoz és a megoldandó problémához.
"Felpörgetni a csúcs eszközök gyártását egyszerûen fizikailag nem lehet csettintésre sem felpörgetni, mert pl. van olyan hajtómû fõdabarab, aminek majdnem egy éves hõkezelés van."
Akkor elképzelhetõ, hogy egy nagy háborúban új utakon kéne elindulni. Lehet el kéne vetni a mostani bevált megoldásokat és ismeretlen ösvényre térni. Nyilván való, hogy gyorsan bevethetõ eszközökre lenne szükség.
Az is elképzelhetõ, hogy a felek csak távolról próbálkoznának csapást mérni egymásra (fõleg ballisztikus rakétákkal és a védekezés is meg az elhárításáról szólna). És kialakulna az új "lövészárok" hadviselés. Csak itt az "árkok" között több ezer km távolság is lehet.
Persze nehéz erre válaszolni, hiszen nagy általánosságban elveszik a felvetésem (ahogy Cifu is írta nekem) hiszen nincs konkretizálva kik, mikor milyen feltételek mellett csapnak össze. 😊 Engem igazából a jelen/jövõ haditermelése érdekelt. Hogy lehetséges -e ismét totális, elhúzódó (az ellenfél kivéreztetésére irányuló), hagyományos fegyverekkel vívott háború.
#62675
Köszi a segítséget!
#62674
Ne mond, hogy nem találkoztál már hasonlóval, pont a te szakterüleden (áramlástan) áll, állt fent ugyanez a nagy sebességû áramlásoknál. 😊
Most olvastam el a Phd. szakdolgozatot, amit Lacusch69 belinkelt. Azért az szép, a kumulatív gránát robbanás számítási modelljét akarja lemodellezni, de ha jól értelmezem, ez nem igazán sikerült tökéletesen. Csak egy bizonyos elemre (a PG-7 gránátra) hajtották végre a szimuláció elemzését, és hasonlították össze a valós eredménnyel. Ez így nagyon durva megközelítés, nincs ugyanis letesztelve, hogy különbözõ átmérõjû fejeknél, különbözõ fém betétanyagoknál, különbözõ robbanóanyagoknál is megfelelõ-e a szimuláció. Távol álljon tõlem, hogy ezzel magát a mûvet kritizáljam, hiszen nyilván szûkös lehetõségek mellett született, nem adatott meg a lehetõség, hogy több robbanófejen is végrehajtsa a tesztet, és a szimulációt.
De a végsõ konklúzió számomra továbbra is az, hogy csak erõsen megközelítõleg lehet szimulálni az kumulatív sugár és a páncéllemez találkozásakor fellépõ hatásokat...
Most olvastam el a Phd. szakdolgozatot, amit Lacusch69 belinkelt. Azért az szép, a kumulatív gránát robbanás számítási modelljét akarja lemodellezni, de ha jól értelmezem, ez nem igazán sikerült tökéletesen. Csak egy bizonyos elemre (a PG-7 gránátra) hajtották végre a szimuláció elemzését, és hasonlították össze a valós eredménnyel. Ez így nagyon durva megközelítés, nincs ugyanis letesztelve, hogy különbözõ átmérõjû fejeknél, különbözõ fém betétanyagoknál, különbözõ robbanóanyagoknál is megfelelõ-e a szimuláció. Távol álljon tõlem, hogy ezzel magát a mûvet kritizáljam, hiszen nyilván szûkös lehetõségek mellett született, nem adatott meg a lehetõség, hogy több robbanófejen is végrehajtsa a tesztet, és a szimulációt.
De a végsõ konklúzió számomra továbbra is az, hogy csak erõsen megközelítõleg lehet szimulálni az kumulatív sugár és a páncéllemez találkozásakor fellépõ hatásokat...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62673
Tehát nem tudjuk, hogy hogyan megy, de tapasztalati és intuitív módon eljutott ide a gyakorlati alkalmazás? Na, ez a nem semmi.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#62672
Az nem lehet,hogy ekkora nyomáson a fém bélésanyag annyit sûrûsödik,hogy az okozza a hõmérséklet emelkedést? Vagy pusztán a hirtelen alakváltozás?
#62671
Kössz a linket.Azt hiszem nem 5 perc alatt rágom át magam rajta de releváns anyagnak tûnik.
#62670
Cifu... 😊
Az elsõ találat a gugliban a "kumulatív sugár hõmérséklete" kifejezésre...
Az elsõ találat a gugliban a "kumulatív sugár hõmérséklete" kifejezésre...
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#62669
#62668
Na szép, a szerkesztés nem mûködik. 😊
Szóval írok, fogalmazok, erre Lacusch69 lazán, fél kézzel benyom egy linket, ahol minden szépen, szakmailag ott van... 😄
Szóval írok, fogalmazok, erre Lacusch69 lazán, fél kézzel benyom egy linket, ahol minden szépen, szakmailag ott van... 😄
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62667
Ez egy összetett dolog. A kumulatív fegyverek az un. Monroe-effektussal játszanak, vagyis iszonyatos nyomás alá helyeznek egy fém kúpot.
Itt álljunk meg egy kicsit. Cirka 1150m/s alatt, ha két fémtárgy találkozik, szinte tisztán mechanikai szinten zajlik a testek ütközése, deformálódása. Magyarul egy 1000m/s sebességel célba érõ lövedék kinetikai energiáját felhasználva üti át a páncélt.
Ahogy viszont meghaladjuk a ~1150m/s sebességet, megjelenik a hidrodinamikus alakváltozás, más szóval folyadékként kezd el viselkedni két test.
A kumulatív lövedékeknél a robbanáskor a fém kúp átmérõjének ~8-10x hosszúságára alakul át a gigászi nyomástól (~10 millió Atmoszféra), de eközben (a nagy nyomás miatt) a hõmérséklete alig 450-500°C-ig nõ (vagyis a tengerszinti nyomáson mérhetõ olvadáspontjának kb. feléig). A miértre egyszerû a válasz: az energiaközlés közben a nyomás és/vagy a hõ változik, de összegük azonos marad többé-kevésbé. Vagyis az energia nyomássá, és nem hõvé változik elsõ sorban ez esetben. Az anyag superplasticity (nem tudom mi a megfelelõ magyar szó, általában szuperfolyékonyságnak fordítják, de az nem azonos ezzel az álltapottal) állapotba kerül. Az anyagok ezen állapotát még nem teljesen érti a fizika sem, de a "hagyományos" mechanikai fizika határain túl van.
Korábban azt hitték, hogy a robbanás és a nyomás hatására a "fémnyíl" a HEAT lövedékben akár a 10'000°C-ot is elérheti. Röngten felvételek viszont bizonyították, hogy a fém nyíl nem olvadt meg, a modern mérõeszközökkel pedig már a hõmérsékletét is meg tudták mérni. Egyébként én is még ebben a topicban, jópár éve a ~10'000°C-os verziót írtam. Aztán egy srác egy nagyon jó cikket írt, ami kikerült a BoP-ra, és ott volt megmagyarázva. Hozzá kell tegyem, párszor átolvastam, és utána se értettem igazán. 😊
Szóval a lényeg, hogy ez a fizika egy olyan állapota, amit nem értünk teljesen. De kísérletekkel elég jól fejlesztjük. A II.Vh idejében a HEAT robbanófejek az átmérõ cirka 1-2x voltak képesek átütni. Ma már ott tartunk, hogy ez a CD érték valahol 6-8, szélsõséges esetben 9 körül mozog, vagyis egy 110mm-es harci fej már ~900mm RHA-t képes átütni. Szóval fejlõdik a HEAT robbanófej is...
Itt álljunk meg egy kicsit. Cirka 1150m/s alatt, ha két fémtárgy találkozik, szinte tisztán mechanikai szinten zajlik a testek ütközése, deformálódása. Magyarul egy 1000m/s sebességel célba érõ lövedék kinetikai energiáját felhasználva üti át a páncélt.
Ahogy viszont meghaladjuk a ~1150m/s sebességet, megjelenik a hidrodinamikus alakváltozás, más szóval folyadékként kezd el viselkedni két test.
A kumulatív lövedékeknél a robbanáskor a fém kúp átmérõjének ~8-10x hosszúságára alakul át a gigászi nyomástól (~10 millió Atmoszféra), de eközben (a nagy nyomás miatt) a hõmérséklete alig 450-500°C-ig nõ (vagyis a tengerszinti nyomáson mérhetõ olvadáspontjának kb. feléig). A miértre egyszerû a válasz: az energiaközlés közben a nyomás és/vagy a hõ változik, de összegük azonos marad többé-kevésbé. Vagyis az energia nyomássá, és nem hõvé változik elsõ sorban ez esetben. Az anyag superplasticity (nem tudom mi a megfelelõ magyar szó, általában szuperfolyékonyságnak fordítják, de az nem azonos ezzel az álltapottal) állapotba kerül. Az anyagok ezen állapotát még nem teljesen érti a fizika sem, de a "hagyományos" mechanikai fizika határain túl van.
Korábban azt hitték, hogy a robbanás és a nyomás hatására a "fémnyíl" a HEAT lövedékben akár a 10'000°C-ot is elérheti. Röngten felvételek viszont bizonyították, hogy a fém nyíl nem olvadt meg, a modern mérõeszközökkel pedig már a hõmérsékletét is meg tudták mérni. Egyébként én is még ebben a topicban, jópár éve a ~10'000°C-os verziót írtam. Aztán egy srác egy nagyon jó cikket írt, ami kikerült a BoP-ra, és ott volt megmagyarázva. Hozzá kell tegyem, párszor átolvastam, és utána se értettem igazán. 😊
Szóval a lényeg, hogy ez a fizika egy olyan állapota, amit nem értünk teljesen. De kísérletekkel elég jól fejlesztjük. A II.Vh idejében a HEAT robbanófejek az átmérõ cirka 1-2x voltak képesek átütni. Ma már ott tartunk, hogy ez a CD érték valahol 6-8, szélsõséges esetben 9 körül mozog, vagyis egy 110mm-es harci fej már ~900mm RHA-t képes átütni. Szóval fejlõdik a HEAT robbanófej is...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62666
Hoppá, melléfogtam. Molni is... 😊
http://portal.zmne.hu/download/konyvtar/digitgy/phd/2011/bugyjas_jozsef.pdf
http://portal.zmne.hu/download/konyvtar/digitgy/phd/2011/bugyjas_jozsef.pdf
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#62665
A kumulatív betét anyaga legtöbbször (mindig?) réz, annak olvadáspontja 1100'C alatt van egy kicsivel.
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#62664
A 2 millió motorra tett megjegyzés is biztosan téves. Az USA egymaga állított elõ külnöféle teherautókból vagy 1 milliót. És ez csak teherautó. Erre jön még repcsi, hajó, dzsip, harkocsi, önjáró löveg, stb. motorbringa, stb. És ezekben ugyebár több anyag is van, ha nagyobb.
Ezen felül lehet, hogy az Audi ennyi motort gyárott, csak mire oda megmunkálható anyag eljut ott "picivel", nagyobb teljesítmény van, mint az egész lánc végén.
Egyébként meg semmmire sem mész motorral önmagában. Pontosan ez a baj. Annyira specializált eszközök lettek már a mai korszerû ht eszközök, hogy a lõszergyártás felfutásán kívül és gányolást leszámítva semmit sem tudsz csinálni. Egy korszerû fegyverekkel vívott nyílt háború elvben pillanatok alatt végetér a fejlesztéshez és gyártáshoz szükséges idõhöz képest. Vietnám az kivétel volt. Ha az elején úgy nyitnak, mint a Lineback II, akkor nem lett volna az, hogy mindkét oldal dönti be a hadianyagot és embert. USA odamegy, leveri az északikat, mint vak a poharat 3 hét alatt és game over. Sajnos nem így történt...
Ezen felül lehet, hogy az Audi ennyi motort gyárott, csak mire oda megmunkálható anyag eljut ott "picivel", nagyobb teljesítmény van, mint az egész lánc végén.
Egyébként meg semmmire sem mész motorral önmagában. Pontosan ez a baj. Annyira specializált eszközök lettek már a mai korszerû ht eszközök, hogy a lõszergyártás felfutásán kívül és gányolást leszámítva semmit sem tudsz csinálni. Egy korszerû fegyverekkel vívott nyílt háború elvben pillanatok alatt végetér a fejlesztéshez és gyártáshoz szükséges idõhöz képest. Vietnám az kivétel volt. Ha az elején úgy nyitnak, mint a Lineback II, akkor nem lett volna az, hogy mindkét oldal dönti be a hadianyagot és embert. USA odamegy, leveri az északikat, mint vak a poharat 3 hét alatt és game over. Sajnos nem így történt...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#62663
A Mercedeses példa szerintem sántít. Dél Amerikából vagy honnan hozták a gyártó sort. Standard gyárat építettek, nem akkor kezdték kitalálni hol legyen a festõ üzem. Megvoltak a beszállítók.