95091
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #69199
    Szeritned az AGM-86 és az összes modern CM miért alacsonyan terepkövetve megy és miért nem 30 km magasan és szuperszoniusan...?


    Az ASMP/A akkor nem modern robotrepülőgép? Vagy a BrahMos?

    Még az ASM-nél is egyre inkább a lasabb, de alacsonyan repülés hódit ma...


    Max. a megközelítésnél, mert a célközelben még a 3M-54 KUB is felgyorsít Mach 2.8-ra. De ismét, BrahMos, P-800, YJ-18, stb...

    Ez 100%-ban igaz az alacsonyan replő CM-nél is.


    Egy terepkövető robotrepülőgépet a magasban járörőző vadászgépek elkaphatnak. Egy hiperszonikus gépet 30+km-en viszont még ők sem jelenleg.

    (Have Blue) Igen, ezt tudom. De ez nem stratégiai bomzázót célzott meg.


    Az ekkor indult el.

    ...hol kihívás egy M2.0-nél lasabb hasonló méretű célpont?


    Még mindig úgy véled, hogy fizikai képtelenség hiperszonikus sebességgel beérkező fegyvert készíteni? Nyilván komoly hővédelem kell neki, de én azért nem ezen a véleményem vagyok.

    ehhez megintcsak nem kell hiperszonik gép.


    Viszont a felvonulási sebességet jelentősen csökkentheti. Például.
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.07.08. 16:05:58
  • Hpasp #69198
    Ha megnézitek az Sz-300PM (SA-20A) megsemmisítési zónáját...



    ... 20km repülési magasság alatt, area-denial, 150km max lőtáv.

    20..27km között összeesik a zóna, 27km felett nincs megsemmisítésre esély.
    Az (Sz-300/Patriot PAC3) ATBM rakéták pedig szintén max 20..30 hatótávolságúak, vagyis át lehet repülni az osztályok között.

    Lényeg nem a nagy sebesség, hanem a nagy repülési magasság ~30km, ekkor a légvédelem (beleértve a vadászokat is) teljesen tehetetlen.

    Fontos látni, hogy a vadászok/bombázók/stb nem közvetlenül az Oroszok/USA ellen készülnek (arra ott az ICBM), hanem a rendetlenkedő középhatalmak megfenyítésére.

    CM nem tud föld alatti megerősített vezetési pontot rombolni hagyományos töltettel.

    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.07.08. 15:57:11
  • molnibalage83
    #69197
    Hiperszonikus gépre viszont senki sincs felkészülve.
    A próbléma az, hogy ezt mantrázod, de láthatólag nem érted. Nem a repülőgép pusztít, hanem az, amit célbajuttat. És emiatt irreleváns a platfrom. Igen, nem tudnád sanszosan lelőni semmit, de a tűzereje és a célpontok listája annyira korlátos, hogy nem is kell.

    Mivel a célpont a földön van idelent, a probléma az, hogy semmivel sem tud potensebb lenni csak azért, mert magasan repül és gyorsan. Ezt már 30+ éve észrevették. Szeritned az AGM-86 és az összes modern CM miért alacsonyan terepkövetve megy és miért nem 30 km magasan és szuperszoniusan...? Még az ASM-nél is egyre inkább a lasabb, de alacsonyan repülés hódit ma...

    Mozgó célpont ellen szart sem ér, merg kell célmegjelölés. Akkor meg ahogy mondta, azt bármilyen más mai rendszer fillérekért küzdi el. Statik cél ellen is minek? Hegykben áll a CM és egyéb hagyományos mód is szóba jöhet. Csak erre minek egy ilyen méregdrága gép...?


    A lopakodó bombázó koncepció igen, hiszen ekkor már élt a Have Blue program.

    Igen, ezt tudom. De ez nem stratégiai bomzázót célzott meg.


    Csakhogy a hiperszonikus gép lazán átrepülhet a légvédelmi zárózónákon, és csak integethetnek neki. A háttérországban álló kritikus célpontokat így is lehet támadni, és az útba eső légvédelmi egységeket máris negáltad...

    Ez 100%-ban igaz az alacsonyan replő CM-nél is. Ha asztallap simaságú a terep, akkor is kb. 40-50 km a HMZ, de már ez is nagyon elméleti, mert végig vagy majdnem végig kell a LOS a rávezetés alatt. Ha kicsit is dimbes-dombos, akkor a LOS miatt gyakorlatialg a világ nagy része átjáróház és földi telepítésű légvédelmi rendszer még azt sem tudja, hogy "integetni kell"...


    Megkérdezhetem miért veszed biztosra, hogy a beérkező fegyvert képes a légvédelem lekapni? Csak emlékeztetőleg, a Kh-15 is ilyen nagy sebességű becsapódással "esik rá" a célpontra.

    Mert tesztelték őket ekkora célok ellen. Kérlek magyarázd meg, hogy az, ami legkap egy BM-et közvetlen ütközéssel M8 feletti relatív sebességnél annak hol kihívás egy M2.0-nél lasabb hasonló méretű célpont? Mintha azt mondanád, hogy az AIM-120 ami szuperszonikus ASM-et kap le M4.0 relatív sebességnél az nem képes egy kb. azonos sebességű vadászt eltaláni...


    Bocsánat, de miért kötöd az ebet a karóhoz, mely szerint egy hiperszonikus (bombázó)gép csak és kizárólag a meglévő fegyverekkel lehet felszerelve?

    Akkor máshogy fogalmazok. Kurvára mindegy, hogy mekkora sebességgel repül a gép. Egyszerűen a végfázisban a hőterhelés és areodinamika miatt a fegyver nem fog M2.0-3.0-nál gyorsabb lenni. Teljsen mindegy, hogy milyen új fegyvert képzelsz el. Ha a végfázisos gyorsítás felmerül, akkor azt lehetne most is létező platfromra tenni, ehhez megintcsak nem kell hiperszonik gép.

    Pontosan ez az oka annak, hogy a B-52 még midig repül. Szerintem, ha valakinek 30 éve azt mondod, hogy a B-52 LGB PGM bombázó lesz vadászgép TGP-vel, akkor kiröhögnek. Akkor meg kapott CM-et. Vígan elvan. Nem véletlenül hagytak fel anno még a szuperszonikus interkont bomázókkal. Azért, mert hülyeség, értelmetlenül drága ökörség.
  • [NST]Cifu
    #69196
    Ezen logika alapján akkor az AGM-84E SLAM is szárnyasbomba a definiciód szerint? Miért bomba, ha van saját meghajtása?

    Mert itt meg az a probléma, hogy amíg egy rakétahajtóművel felszerelt irányított lövedéket rakétának definiálunk, ugyanaz gázturbinás sugárhajtóművel szárnyas bomba?

    Ez sem sokkal logikusabb az én véleményem szerint, mint a "régi" beidegződés. Akkor már a cirkálórakéta jobb megoldás, hiszen ugyanúgy tükörfordítása egy bevett elnevezésnek (cruise missile), mint a repülőgép-hordozó (aircraft carrier).

    Persze én is támogatnám egy valóban új, alapjaitól logikusan felépített elnevezési rendszer kidolgozását, csak hát ehhez azt hiszem picikét súlytalanok vagyunk. :)
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.07.08. 15:31:02
  • [NST]Cifu
    #69195
    Ez elméletnek szép, csak ha elfordul a csapásmérő, akkor hogyan is kerül a cél közelébe...? Ha meg ilyen hatótávolságú stand-off fegyvere van, akkor meg minek hiperszonikus platfrom...? A horizont alól ma bármelyik félkomoly kisebb CM elrepülp 200-600 km-re. Fillérekbe kerülnek egy hiperszonikus vacakhoz képest és léteznek már most.


    Ahogy az ezek levadászására szánt eszközök is. Hiperszonikus gépre viszont senki sincs felkészülve.

    A B-1A idején már az asztalon volt a B-2 koncepciója?


    A lopakodó bombázó koncepció igen, hiszen ekkor már élt a Have Blue program.


    Have Blue


    Persze ettől még nagyon jó politikai ütőkártya is lehetett a kezében a szovjetekkel szemben a leszerelési tárgyalásoknál.

    Vagy a Tu-160-nak van terepkövető képessége?


    Én úgy tudom van.

    Pont erről beszélek. Ilyen hiperszonikus ökörségeken jár egyesek agya mikor ki***** rongyos 2-3 milliárd nincs újrahajtóművezésre, ami részben vissza is termelné a költséget az alacsonyabb fogyasztás miatt. Ilyenkor vakarom a fejem, hogy ez a világ vezető hatalma...?


    Én úgy fogalmaznék, hogy nincs egységes koncepció, hanem egymással hadakozó koncepciók hada, amelyek egymást gáncsolják el orrba-szájba. Egyébként még mindig arról beszélünk, hogy az X-51 tíz év alatt került 140 millió dollárba. Szóval igazából ahhoz képest, hogy később mit nyújthat, nem egy drága program...

    Az ilyen hiperszonikus vacakhoz képest fillérekért túl lehet terhelni a légvédelmi rendszert a HMZ-n kívül akár horizont alatt. Akkor minek pazaroljam az erőmet arra, hogy repüljek olyan magasan, ahol játsza nyomon követ egy 30 éves Sz-300P is és lekapja a bejövő kevés fegyert?


    Csakhogy a hiperszonikus gép lazán átrepülhet a légvédelmi zárózónákon, és csak integethetnek neki. A háttérországban álló kritikus célpontokat így is lehet támadni, és az útba eső légvédelmi egységeket máris negáltad...

    Kit érdekel a hiperszonik platform, ha az általa indított kevés fegyvert erőlködés nélkül kapja le az a légvédelmi renszer,


    Megkérdezhetem miért veszed biztosra, hogy a beérkező fegyvert képes a légvédelem lekapni? Csak emlékeztetőleg, a Kh-15 is ilyen nagy sebességű becsapódással "esik rá" a célpontra.

    Ha meg gamechanger, akkor miért nem ragaszkodnak hozzá és miért ilyen röhejes hiperszonikus izét akarnak?


    Mikor állt a B-2A rendszerbe? Nyilván akkor volt game-changer, de azért azóta eltelt két évtized. Manapság már sokkal felkészültebbek lehetnek rá az ellenfelek, mint akkor...

    A Hiperszonik gépnél hiába van meg ez, ha az általa indított fegyverek semmivel sem túlélő képesebbek, mint egy "ezer éves" B-52-ről indítva. Akkor meg minek...?


    Bocsánat, de miért kötöd az ebet a karóhoz, mely szerint egy hiperszonikus (bombázó)gép csak és kizárólag a meglévő fegyverekkel lehet felszerelve?
  • millerius
    #69194
    Én meg azt mondom/mondtam már egypárszor, hogy Cruise Missile = (sugárhajtású, programvezérlésű) manőverező szárnyasbomba. A DRONE meg = robotrepülőgép, már a nevéből tudhatja mindenki, hogy miről van szó (ha nem ragaszkodunk a régi rossz beidegződéshez), és van belőle felderítő és csapásmérő változat. Szerintem így jobb lenne mert értelemszerű. Más a repülőgép (fegyverhordozó), és más a fegyver(bomba).
  • molnibalage83
    #69193
    Régi idők elfogásai odafent.
  • [NST]Cifu
    #69192
    Ezen pár éve volt egy vitám két repülőssel (az egyik Koczka őrnagy volt a Gripenesek közül), és mindketten azt mondták, amit te. Vagyis hogy logikusabb lenne a drón típusú gépeket robotrepülőgépnek nevezni, és inkább nevezzük tükörfordítással cirkálórakétáknak akkor a Cruise Missile-t.

    Csakhogy a magyar terminológia ugyebár különbséget tesz a rakéta-hajtómű és a légköri oxigént használó hajtóművel szerelt irányított lövedék között. Előbbire használjuk a rakéta kifejezést, utóbbira a robotrepülőgépet.

    Én még a Sárhidai-féle könyveken szocializálódtam, szóval nekem vannak ilyen gyengéim, mint az anyahajó vs. repülőgép-hordozó és a (cirkáló)rakéta-robotrepülőgép vita.

    Szvsz egy drónt nem robotrepülőgépnek, hanem pilóta nélküli repülőgépnek lehetne egyébként ezen logika alapján fordítani.
  • molnibalage83
    #69191
    De tegyük fel egy pillanatra, hogy esetleg sikerül megcsinálni a gépet. Mit csinál erre majd az orosz? A meglevő ASz-400-hoz csinál egy új rakétát, ami képes nagyobb magasságban is manőverezni. Ennyi. Röhejesen olcsó húzás lenne...
  • molnibalage83
    #69190
    Az a szinte nulla is annyit tesz, hogy ha a rakétaindítás pillanatában csinál egy óvatos oldalirányú manővert, akkor a cél helyzete a várható becsapódáskor hirtelen máris akár 100-200km-re lehet attól, amerre eredetileg elindították volna a rakétát.

    Ez elméletnek szép, csak ha elfordul a csapásmérő, akkor hogyan is kerül a cél közelébe...? Ha meg ilyen hatótávolságú stand-off fegyvere van, akkor meg minek hiperszonikus platfrom...? A horizont alól ma bármelyik félkomoly kisebb CM elrepülp 200-600 km-re. Fillérekbe kerülnek egy hiperszonikus vacakhoz képest és léteznek már most.


    A game changer-t a képességeire értve mondtam. Ezen a téren pedig eléggé game-changer...

    Mondjuk...


    132db-ot igényelt az USAF, ebből lett 75db, majd végül 20. Mindegyik szám esetén plusz 1 kísérleti/fejlesztési gépről is szó volt/van. Anno a B-1A-t pont azért lőtték le, mert Carter (aki ugyebár azon kevés elnökök közé tartozott, aki mérnökként képes volt normális kérdéseket feltenni a döntései előtt a DoD-hoz) úgy vélte, hogy a lopakodó bombázók sokkal inkább életképesebbek, mint a szuperszonikus bombázók. A B-1B program ugyebár teljesen más döntés miatt került újra elővételre...

    A B-1A idején már az asztalon volt a B-2 koncepciója? Szeritnem inkább az látta be, hogy az M2.0 képesség irgalmatlan drága és semmi értelme. Ellenben a későbbi B-1B meg a világ mai napig egyelen low level startégiai bombázója... Vagy a Tu-160-nak van terepkövető képessége?


    Ahogy néhány nyilatkozatot olvasok a bombázó osztagoktól, úgy tűnik, hogy a jelenlegi helyzettel senki sem elégedett. A BUFF-ot igazából sokan nyugdíjaznák már, vagy legalábbis egy alapos upgrade-re küldenék, például végre sor kerülhetne a hajtóműcserére. De erre valahogy sose jut pénz... Milyen érdekes (pedig mindent összevetve nem egy elementális pénzösszegről beszélünk, 1-2 milliárd dollár, függően mit számítunk bele). Főleg annak a fényében, hogy még legalább 30 évig repülni fognak...

    És lám...! Pont erről beszélek. Ilyen hiperszonikus ökörségeken jár egyesek agya mikor ki***** rongyos 2-3 milliárd nincs újrahajtóművezésre, ami részben vissza is termelné a költséget az alacsonyabb fogyasztás miatt. Ilyenkor vakarom a fejem, hogy ez a világ vezető hatalma...? Néha mintha egy debil egyének csapata hozná a dönteseket...

    Ezek komolyan azt képzelik, hogy COIN gépek sűrűbben telepítése helyett - már, ha lenne ilyen gépeük - egy ilyen gép ad majd gyorsreagálású CAS-t? Vagy mi a tököm? Egyszerűen midenhol azt látom, hogy "hú legyen ilyen". Aha. És mi a f**** csinálni, amit a többi gép nem...? Elnézést, de ez így kikívánkozott belőlem...

    Az is kifejtettem, hogy minek hiperszonikus platfrom...? Akkor a fegyver legyen hiperszonikus. Az olcsóbb, egyszerűbb és van hozzá platfrom. Jé, hát a B-1B alcsony behetoló képességét a B-52 nem megkapta, csak éppen AGM-86 formában...?

    Egyáltalán mit számít a hipeszonikus platform? Teljesen minden milyen platformról jön a fegyver végfázisban mind M2-3 táján megáll a légellenállás és hőterhelés miatt. Akkor - már elnézést - mi a túró értelme van egy csillagászati összegbe kerülő gépről bármit bevetni, amikor a végfázisban, ha tényleg olyan kurva fontos a cél, amire ezt a vacakot ráküldték magát a fegyvert úgyis lekapja a Tor vagy az Sz-300 magát a fegyvert, ahogy képse célcsatornát allokálni az Sz-300 és lelőni a közeledő HARM-ot. Ha ezek több száz km-ről közvetlen találattal megsemmisítenek egy BM harci részt, akkor egy CM vagy akár 2000 fontos bomba mértű cél számukra elvileg gyerekjáték, ha megvan a célkövetés. Akkor inkább indítom tucatszám meglevő és hiperszonikus kacathoz képest olcsón üzemelő platfromból, mint egy olyanról, ami legfeljbb néhány ilyet visz...

    Az ilyen hiperszonikus vacakhoz képest fillérekért túl lehet terhelni a légvédelmi rendszert a HMZ-n kívül akár horizont alatt. Akkor minek pazaroljam az erőmet arra, hogy repüljek olyan magasan, ahol játsza nyomon követ egy 30 éves Sz-300P is és lekapja a bejövő kevés fegyert?


    A B-2A jövője erősen ködös. Újat nem fognak gyártani, de az üzemeltetési költségei miatt nemrég még vakarták a fejüket miatta. Most megint elkezdett némi szeretett kapni, és a légierő szeretné mind a 20-at Block 30-ra felhozni.

    Ha meg gamechanger, akkor miért nem ragaszkodnak hozzá és miért ilyen röhejes hiperszonikus izét akarnak? Mondom, ezek néha egy csapat debilnek látszanak, akikat elbűvölnek a hülye számok, mintha turbó rágon vagy autós kártyán nőttek vonla fel és képtelenek ebből kinőni...


    Célkijelölést adhatnak a drónok, illetve autonóm csapásmérő fegyverek felé fordulhatnak, amelyek fel is kutatják a célokat.

    De pont erről beszélnek. Ahol ott van egy drón, akkor ott lehet UACV is. Akkor meg mi szükség van hipeszonikus gépre, ahol egy drón is életben marad....?


    Per pillanat hiperszonikus csapásmérésre senki nincs felkészülve. Ez olyasmi, mint az F-117 és a B-2A megjelenése volt.

    Itt megint zavar van az erőben. Kit érdekel a hiperszonik platform, ha az általa indított kevés fegyvert erőlködés nélkül kapja le az a légvédelmi renszer, ami "ellen" elvileg készül? Egy ilyen gép repórája dollárszázerekbe kerülne és lenne belőle B-2 mennyiség. Röhejesen megérni a védekező félnek lekapni a fegyvereket aztán röhögni a markába. Igen, a jenkik gazdagok...

    Amíg napfényre nem kerültek, nem igazán készült rájuk senki, és fickándozhattak a célpontokban. De mégis, a légvédelem az 1990-es évek legeleje óta azon van, hogy a lopakodó gépeket valahogy felderítse, és leszedje az égről. E téren pedig nem is teljesen esélytelen próbálkozások születtek.

    Ez megint az, hogy a dinnyét hasonlítod a hangyához. Nincs is értelme. A F-117 a meglevő LGB PGM-et (magas fokú megsemmisítési arány) kombinálta azzal, hogy akkor a gép biztosan jusson el a célhoz és igen jó aránnyal éljen túl. A Hiperszonik gépnél hiába van meg ez, ha az általa indított fegyverek semmivel sem túlélő képesebbek, mint egy "ezer éves" B-52-ről indítva. Akkor meg minek...?

    Ha mondjuk 10 év múlva jön az USA, és megjelennek a hiperszonikus robotrepülőgépek és csapásmérő rakéták, akkor hirtelen megint ott fogja találni magát a potenciális ellenségek légiereje, hogy a meglévő felszerelésük fabatkát sem ér a potenciális veszélyforrások ellen...

    Ez az, ami nem igaz. Aki meg nem tud tenni semmit maguk a bejövő fegyverek ellen, azok ellen meg végképp nem kell ez a szarság.

    Modom, akárhonnan nézem, értelmetlen. Ha M3.0 sebességű NUKLEÁRIS csapásmérőt nem volt megépíteni, akkor konvencionális fegyvereknél miért lenne ennek, mikor 30 éve létezik 2000 km-re erepülő CM...?
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.07.08. 14:12:16
  • fonak
    #69189
    Pilóta nélküli repülőgép. Bár nem tudom, miért ne lehetne drón.
  • millerius
    #69188
    Bocsika, de ha a Criuse Missile az a magyar haditechnikai szakszótárban ROBOTREPÜLŐGÉP, akkor a Predator és és egyre nagyobb számban előforduló kategória-társai azok mi néven nevezendők, ha haditechnika-szakmailag nem akarunk hülyeséget mondani? Csak azt ne mondd, hogy DRONE, mivel ilyen magyar szó nincs.
  • [NST]Cifu
    #69187
    Ellenben nem vágom, hogy egy BM-ek végfázisban elkapására képes rendszer miért ne tudná ezt a valamit lelőni,


    Mert a Ballisztikus Rakéták (Ballistic Missile = BM) nem annyira vízszintes irányba szoktak repkedni. Egy ilyen rakéta/robotrepülőgép/bombázógép viszont igen.

    Manőverező képessége szinte 0.


    Az a szinte nulla is annyit tesz, hogy ha a rakétaindítás pillanatában csinál egy óvatos oldalirányú manővert, akkor a cél helyzete a várható becsapódáskor hirtelen máris akár 100-200km-re lehet attól, amerre eredetileg elindították volna a rakétát.

    Azért nem game changer, mert egy időben 8-10 darabnál többet bevetésre küldeni belőle nem tudnak.


    A game changer-t a képességeire értve mondtam. Ezen a téren pedig eléggé game-changer...

    Nem tudom, hogy mi volt az eredeti terv a B-1/52 párossal, mikor a B-2-től terveztek vagy 160 darabot


    132db-ot igényelt az USAF, ebből lett 75db, majd végül 20. Mindegyik szám esetén plusz 1 kísérleti/fejlesztési gépről is szó volt/van. Anno a B-1A-t pont azért lőtték le, mert Carter (aki ugyebár azon kevés elnökök közé tartozott, aki mérnökként képes volt normális kérdéseket feltenni a döntései előtt a DoD-hoz) úgy vélte, hogy a lopakodó bombázók sokkal inkább életképesebbek, mint a szuperszonikus bombázók. A B-1B program ugyebár teljesen más döntés miatt került újra elővételre...
    A B-2 kifejezett célja az elején kizárólag a nukleáris csapásmérés képessége, ezért nem is számoltak koncencionális fegyverekkel a tervezésekor. Erre a B-52H tökéletesen megfelelt, ha a légtér biztonsága adott volt, véleményük szerint.

    Tudtommal most is kényszerből használják, mert nincs elég B-52. Csak azért nem támasztanak fel B-52-őt, mert azokot nagyon durván fel kellene húzni elektronikailag, hogy a B-1 közelébe legyen. A B-1B-ken konkrétan nem szeretik, ezt te írtad anno. Nem véletlen vágták meg az állományt az elmúlt évtizedben durván, míg a B-52H állomány meg lubickol, mint hal a vízben...


    Ahogy néhány nyilatkozatot olvasok a bombázó osztagoktól, úgy tűnik, hogy a jelenlegi helyzettel senki sem elégedett. A BUFF-ot igazából sokan nyugdíjaznák már, vagy legalábbis egy alapos upgrade-re küldenék, például végre sor kerülhetne a hajtóműcserére. De erre valahogy sose jut pénz... Milyen érdekes (pedig mindent összevetve nem egy elementális pénzösszegről beszélünk, 1-2 milliárd dollár, függően mit számítunk bele). Főleg annak a fényében, hogy még legalább 30 évig repülni fognak...

    A Bone egy érdekes kérdés, két éve még erősen gondolkoztak rajta, hogy kivonják, most meg felújítják őket, és 2019-ig az egész flottával végezni akarnak. Az Integrated Battle Station program keretében új, digitális kijelzőket kapnak, új adatkapcsolatot és a gép fedélzeti diagnosztikai rendszerét is lecserélik (ami eleddig analóg kazettára dolgozó volt). A tervezett élettartam 2040-ig van kitolva így az USAF szerint, de 2030-ra már szeretnék, ha a Bone és a BUFF nagytesót kapna, amely végre kiválthatja őket.

    A B-2A jövője erősen ködös. Újat nem fognak gyártani, de az üzemeltetési költségei miatt nemrég még vakarták a fejüket miatta. Most megint elkezdett némi szeretett kapni, és a légierő szeretné mind a 20-at Block 30-ra felhozni.

    Egyszerűen az egész koncepció hülyeség. Miért? Mert a gép, ha nem fix célokat támad, akkor célkijelölés kell neki. Ahol viszont van célkijelölő, ott akkor bármilyen más gép is operálhat. Akkor meg minek ez a méregdrága szar, amihez ráadásul fegyver sincs, csak ehhez kellene kifejleszteni minden szart.


    Célkijelölést adhatnak a drónok, illetve autonóm csapásmérő fegyverek felé fordulhatnak, amelyek fel is kutatják a célokat.

    Hidd el próbálom reálisan nézni, de egyetlen apró elemet sem találok, ami miatt erre szüksége lenne bárkinek is.


    Per pillanat hiperszonikus csapásmérésre senki nincs felkészülve. Ez olyasmi, mint az F-117 és a B-2A megjelenése volt. Amíg napfényre nem kerültek, nem igazán készült rájuk senki, és fickándozhattak a célpontokban. De mégis, a légvédelem az 1990-es évek legeleje óta azon van, hogy a lopakodó gépeket valahogy felderítse, és leszedje az égről. E téren pedig nem is teljesen esélytelen próbálkozások születtek. Kellett hozzá persze 20-25 év...

    Ha mondjuk 10 év múlva jön az USA, és megjelennek a hiperszonikus robotrepülőgépek és csapásmérő rakéták, akkor hirtelen megint ott fogja találni magát a potenciális ellenségek légiereje és légvédelme, hogy a meglévő felszerelésük fabatkát sem ér a potenciális veszélyforrások ellen...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.07.08. 13:40:22
  • molnibalage83
    #69186
    Felhozod a B-2A Spiritet példának, pedig az is "game-changer", vagyis jelentősen megnövelt harcértékű eszköz - méregdrágán.

    Game changer nem, csak egy nagyon ütős alig "counterelhető" képesség. Azért nem game changer, mert egy időben 8-10 darabnál többet bevetésre küldeni belőle nem tudnak. Nagyon limitált mennyiségű céllal bírkozik meg és ez sem lelőhetetlen. Ha annyira a "peremen egyensúlyozik", mitn az F-117, akkor hajjaj...


    Miért nem vettek a B-2A program árából 100db B-1B-t akkor?

    Nem tudom, hogy mi volt az eredeti terv a B-1/52 párossal, mikor a B-2-től terveztek vagy 160 darabot. A B-1B-re semmi szükség nem lett volna. Csak ugyebár B-2 kasza by Bush és kapták amit kaptak...

    Tudtommal most is kényszerből használják, mert nincs elég B-52. Csak azért nem támasztanak fel B-52-őt, mert azokot nagyon durván fel kellene húzni elektronikailag, hogy a B-1 közelébe legyen. A B-1B-ken konkrétan nem szeretik, ezt te írtad anno. Nem véletlen vágták meg az állományt az elmúlt évtizedben durván, míg a B-52H állomány meg lubickol, mint hal a vízben...


    Teljesen megértem, amit mondasz, hiszen tény, hogy az USA DoD sokszor látványosan túlárazott programokra költ a helyett, hogy a meglévő, megbízható technológiát csiszolgatná töredékpénzből. Lásd F-35 program vs. Legacy upgrade (kivéve F/A-18E/F).

    Voilá... Egyszerűen az egész koncepció hülyeség. Miért? Mert a gép, ha nem fix célokat támad, akkor célkijelölés kell neki. Ahol viszont van célkijelölő, ott akkor bármilyen más gép is operálhat. Akkor meg minek ez a méregdrága szar, amihez ráadásul fegyver sincs, csak ehhez kellene kifejleszteni minden szart.


    Szóval emiatt a gondolkodásmód miatt útmutató per pillanat az Egyesült Államok. Igen, akadnak tévedéseik, amiket nem látnak be, és a világ nem is nagyon követte a példájukat (pl. a diesel-elektromos tengeralattjárók száműzése). Viszont ha meg akarják őrizni az előnyüket, ahhoz ehhez hasonló programokra van szükségük...

    Nem értek egyet. Inkább ellenpéldát mondanék. Lelőtték az RAH-66-ot, mikor gyártás előtt állt, mert látszott, hogy az UAV és UACV-k mellett labdába nem rúg a legtöbb területen. Mondj olyan dolgokat, amiket a jelenlegi eszközökkel nem lehet megcsinálni, amit ez a vacak tudna. Alsó hangon 12-24 géphez minimum 60 milliár dollárt kelle elkölteni. Ebből egyész fegyverrendszereket lehet csiszolni és tonnányi mennyiséget beszerezni amik ráadásul nem egy célra jók.

    Hidd el próbálom reálisan nézni, de egyetlen apró elemet sem találok, ami miatt erre szüksége lenne bárkinek is. Végigvettem mindent a CAS-tól a strategic strike-ig. Ez csak hajszálnyival hülyébb ötlet, mint az nukleáris sugárhajtóműves bombázó volt anno. Annyi difi van, hogy legalább a hajtóműve nem sugárszennyez...
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.07.08. 12:58:57
  • molnibalage83
    #69185
    Már most is erőn felül költekeznek. A német GDP majdnem kétszeres az orosznak. Nézd meg a német haderő méretét és állapotát...
  • molnibalage83
    #69184
    CM = Cruise missile.

    Egy időben egy irányból 30-40 CM ellen az Sz-300/400 sem tud mit tenni, ha a célok alacsonyan jönnek. Egyszerűen a repülési idő és a tűzcsatornák számából kijön ez... Ellenben nem vágom, hogy egy BM-ek végfázisban elkapására képes rendszer miért ne tudná ezt a valamit lelőni, ha a HM-ben van... Manőverező képessége szinte 0.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.07.08. 12:47:57
  • Hpasp #69183
    Meg hátha Putyinnak is kell ilyen, és ebbe beleborulnak a ruszkik...
    ... egyszer már bejött.
  • [NST]Cifu
    #69182
    CM = szvsz ez itt Cruise Missile, robotrepülőgép akar lenni.
  • [NST]Cifu
    #69181
    A szuperszonikus repülőgépek kifejlesztésénél nem volt ugyanez igaz? 1945-ben a P-80 Shooting Star 120%-al került többe, mint a P-51 Mustang (51e US$ vs. 110e US$), ez pedig csak a flyaway cost, vagyis a kifejlesztés költsége nincs benne. Sokat emlegetjük a B-29 esetét is, amely a maga idejében a világ legjobb nehézbombázója volt, csak éppen a kifejlesztésének a költsége a Manhattan-programéhoz volt mérhető.

    Felhozod a B-2A Spiritet példának, pedig az is "game-changer", vagyis jelentősen megnövelt harcértékű eszköz - méregdrágán. Miért nem vettek a B-2A program árából 100db B-1B-t akkor? Ez esetben az USAF ugyanaz a szinten lenne kb. mint Oroszország a Tu-160-assal. Viszont B-2A-hoz fogható bombázógépe nincs senki másnak...

    Teljesen megértem, amit mondasz, hiszen tény, hogy az USA DoD sokszor látványosan túlárazott programokra költ a helyett, hogy a meglévő, megbízható technológiát csiszolgatná töredékpénzből. Lásd F-35 program vs. Legacy upgrade (kivéve F/A-18E/F).

    Szóval emiatt a gondolkodásmód miatt útmutató per pillanat az Egyesült Államok. Igen, akadnak tévedéseik, amiket nem látnak be, és a világ nem is nagyon követte a példájukat (pl. a diesel-elektromos tengeralattjárók száműzése). Viszont ha meg akarják őrizni az előnyüket, ahhoz ehhez hasonló programokra van szükségük...
  • Hpasp #69180
    CM - rövidítést nem értem

    Ha egy jövőben (2050) elképzelt (Irak méretű) beavatkozáson gondolkozunk, ahol a célország rendelkezik a jelenleg korszerűnek tekinthető, és a piacon kapható (Patriot PAC3 / Sz-300PMU2 / F-35 / SzU-akárhányas / alacsony frekis radarok) légvédelemmel, akkor kell valami ami az első éjszakán kiüti a föld alatti megerősített vezetési rendszert.
    Erre pl jónak tűnik.
    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.07.08. 09:29:36
  • molnibalage83
    #69179
    Egy ilyen gép árából kb. 100-as nagyságrendű top tier CM vehető, amivel úgy túlterheled a légvédelmet, hogy semmit sem tud csiálni, csak éppen alternatív célokra is jó. De komolyan, mi a túrót támadnál egy ilyen géppel, amiért megéri megépíteni...? Egy ilyenm gépből néhány tucat ha készülni és azt nézve, hogy egy szutyok B-1B ára 200 millló USD táján volt egy ilyen gép ára nagyságrendileg B-2 tája lehet. Tehát a 100-as nagyságrend inkább ezres... Ok, platfrom is kell hozzá, de godnolom érthető a lényeg. Az erre eltolt pénzt milliószor ésszerűbben fel lehet használni.

    Akárhonnan nézem semmi értelme ennek a vacaknak.
  • Hpasp #69178
    Szerintem ökörség ilyen gép fejlesztésére szórni a pénzt.

    Pedig mennyire szépen át tudna repülni a jelenlegi Patriot/Sz-300 légvédelmek felett, amiknek a max hatómagasságuk 25~27km...
    ... gyakorlatilag újrajátszanánk az 50-es évek végét. (U-2 vs tehetetlen légvédelem)

    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.07.08. 08:22:55
  • [NST]Cifu
    #69177
    Ökörség azért egy picit erős szó. Az X-51 Waverider alapvetően egy hiperszonikus rakéta / robotrepülőgép kifejlesztését teheti lehetővé. Ez eléggé megváltoztathatja a hadviselést, legalább annyira, mint a szuperszonikus repülőgépek...
  • molnibalage83
    #69176
    Szerintem ökörség ilyen gép fejlesztésére szórni a pénzt.
  • [NST]Cifu
    #69175
    Mármint melyik része?

    Az X-15 már az 1960-as évek legelején elérte a Mach 6-ot. Szóval hogy az X-51 Waverider már Mach 5-el repül, az szép és jó, de itt alapvetően a technológiai tudást próbálják csiszolni. ~140 millió dollárból, 10 éven át, 4 indítással, amiből kettő sikertelen volt. Szóval ez, a technikai nehézségekhez mérten egy elég budget kategóriás fejlesztés, akárhogy is nézzük.

    A cikk pedig több téren is hibázik, az X-15 ugyebár bebizonyította, hogy igenis, tudományosan lehetséges, hogy túlélje egy ember a Mach 5-re gyorsítást. Az X-51 nem vitt embert, ezért tudott 28 másodperc alatt több, mint 4000km/h-s sebességet elérni.

    Másodszor, az 1980-as években már elindult az X-30 program, ami éppen egy utasszállításra is képes, hiperszonikus repülőgép kifejlesztését célozta. Csak arra se adott Reagen elég pénzt (természetesen látványos reklámvideót csináltak hozzá).


    Az X-30 Nemzeti Légűr Repülőgép fantáziarajza


    Ilyen kísérleti tervek fel-felmerültek már sokszor, a Lockheed L-301 egy példa az 1970-es évekből, vagy a komoly vargabetüket leíró USAF / DARPA Falcon program. Mindkettő többé-kevésbé arra szolgálna, hogy nagy magasságba, nagy sebességet elérni képes, vadászgépméretű hiperszonikus géppel kvázi a világ bármely pontját bombázni lehessen, vagy pedig egy kisebb műholdat pályára állítani.
  • [NST]Cifu
    #69174
    Azért az milyen lehet, amikor az USAF fogja, és kiveszi a Lockheed kezéből az upgrade végrehajtását? :)
    Nem semmi állapotok lehettek ott...
  • Palinko
    #69173
    Téma felvetésként. Igaz ez?
  • molnibalage83
    #69172
    F-22 airframe.
  • molnibalage83
    #69171
    Akkor viszont csettint és füttyent, bár ennek sincs sok értelme. 6-8 db ilyen bombánál többet egy gépr rakni értelmetlen.
  • Papichulo
    #69170


    Ez az SDB kinai analogiaja, az LS-6 100kg-os valtozata.
  • molnibalage83
    #69169
    Szerintem 250 kg sima HE. A típusjelzésről dunsztom sincs.
  • F1End
    #69168
    Ezek egyébként milyen bombák rajta?
  • molnibalage83
    #69167
    Teljesen értelmetlen konfig.
  • z0ty4
    #69166
    China People's Liberation Army AirForce PLAAF SU 30MKK

    van rajta cucc szépen :)
  • Freeda Krueger
    #69165
    Azért az látszik hogy törődtek vele,alkatrész szerezni sem lehet akkora gond .Végülis az értékéből semmit sem von le az sem ha háború utáni gyártás.
    Mindenesetre jó messzire jutott akkor a gyártól...
  • Papichulo
    #69164
    Ez igen! A jetfly.hu gyorsabb, mint a orosz hirugynokseg :)
  • [NST]Cifu
    #69163
    Deja Vu... (Áprilisi hír ugyanerről)
  • Papichulo
    #69162
    Oroszorszag egy szazadra csokkentette a PAK-FA megrendeleset (forras)

    Sokkolo... ki gondolta volna?! Szerintem ez lesz a sorsa a 2k+ T14-nek es a tobbi szep kis makettnek is.
  • Kurfürst
    #69161
    Valami olyasmit olvastam hogy a Párduc nem teljesen patinás - a háború után a britek az eredeti gyártósoron még összrekattak a melósokkal párat zsír újan és tesztelgették egy kicsit. Ez ha jól tudom ebből a "háború utáni" sorozatból van.
  • SZUsszan
    #69160
    Nem volt fegyvere. Ha lett volna, biztos ő is ezt tette volna.