Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#62662
Hát,ez az elírás elég gyakori.Gugolóban keresve is ezt hozza és a Haditechnika újság 2012/2-es sz. egy cikkében is ezt emelte ki a szerzõ.
Mármint,hogy nem a hõ,hanem a nagy nyomás rombol. 10-20 GPa,100-200 GPa csúcsnyomással.Csak nekem a nagy nyomásváltozás nagy hõt is jelentett.
Mármint,hogy nem a hõ,hanem a nagy nyomás rombol. 10-20 GPa,100-200 GPa csúcsnyomással.Csak nekem a nagy nyomásváltozás nagy hõt is jelentett.
#62661
A Kína példa azért rossz, mert nincs az a marha, aki parta akarna szállni ott fõleg a jenkik. Egy milliós tömeghadsereg ellen néhány partaszálló hajóval akciózni bajos lenne.
A szomorú igazság az, hogy a II. Vh szintû kétéültû hadmûveletre senki nem képes.
A szomorú igazság az, hogy a II. Vh szintû kétéültû hadmûveletre senki nem képes.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#62660
"Ma már ez sem menne, mert ez a tartalékos rendszer lényegében csak papíron létezik. A másodvonalas eszközök gyakorlatilag elrohadtak már és valódi tudása már nemis nagyon van egy tartalékosnak, ahol valaha volt."
Szerintem ilyen esetben a technicalok reneszánszát tapasztalhatnánk. Ma már minden országban milliószámra találhatók személygépjármûvek és teherautók, a felfegyverzésükhöz szükséges aknavetõk, géppuskák, rakétasorozatvetõk pedig elég könnyen elõállíthatók.
Másrészt, biznyos szempontból lehetne tömegesen is harcjármûvekete elõállítani, amennyiben a polgári piacra termelt eszközöket módosíthatnánk, a technikaloknál kicsit jobban. Csak tavaly a gyõri Audi gyárban majdnem 2 millió motort állítottak elõt. A világháború során az összes ország motortermelése nem volt ennyi egy év alatt, de talán kettõ alatt sem. (ami mondjuk ezt megnehezítené az a többi országgal folytatott kereskedelem miatti kölcsönös egymásrautaltság, tehát ha Kínával háborúzunk, de eddig tõlük vettük a motorkhoz X alkatrészt, akkor lehet, hogy b@szhajuk az egészet)
Van még egy lehetõség az elhúzódó háborúra, és a tömegtermelésre, mégpedig akkor, ha a földrajzi távolságok, akadályok megnehezítik a harcot. Tehát teszem azt Kína vs USA háborúban elõfordulhat, hogy az egyik fél a másik tengeri erejéte padlóra küldi, de ahhoz, hogy szárazföldön is ártani tudjanak egymásnak hatalmas szállítókapacitásra és anyagi fölényre van szükség egy partraszállás során, aminek az elõállítása nagyon idõigényes.
Szerintem ilyen esetben a technicalok reneszánszát tapasztalhatnánk. Ma már minden országban milliószámra találhatók személygépjármûvek és teherautók, a felfegyverzésükhöz szükséges aknavetõk, géppuskák, rakétasorozatvetõk pedig elég könnyen elõállíthatók.
Másrészt, biznyos szempontból lehetne tömegesen is harcjármûvekete elõállítani, amennyiben a polgári piacra termelt eszközöket módosíthatnánk, a technikaloknál kicsit jobban. Csak tavaly a gyõri Audi gyárban majdnem 2 millió motort állítottak elõt. A világháború során az összes ország motortermelése nem volt ennyi egy év alatt, de talán kettõ alatt sem. (ami mondjuk ezt megnehezítené az a többi országgal folytatott kereskedelem miatti kölcsönös egymásrautaltság, tehát ha Kínával háborúzunk, de eddig tõlük vettük a motorkhoz X alkatrészt, akkor lehet, hogy b@szhajuk az egészet)
Van még egy lehetõség az elhúzódó háborúra, és a tömegtermelésre, mégpedig akkor, ha a földrajzi távolságok, akadályok megnehezítik a harcot. Tehát teszem azt Kína vs USA háborúban elõfordulhat, hogy az egyik fél a másik tengeri erejéte padlóra küldi, de ahhoz, hogy szárazföldön is ártani tudjanak egymásnak hatalmas szállítókapacitásra és anyagi fölényre van szükség egy partraszállás során, aminek az elõállítása nagyon idõigényes.
#62659
Valami elírás lehet. A kumulatív sugár több ezer fokos... Gondolj bele, hogy a 600 fokos sugár az milyen acélt égetne át? A legszarabb acél öntöttvas olvadáspontja is 1000 C fok felett van.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#62658
Valaki tudna valamit írni arról,hogy a kumulatív sugár a nagy nyomásváltozás ellenére miért csak max 600 C fokos?
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#62657
A "Carbine with integrated sight" számomra nem egyenlõ a "Carbine with accessories listed above"-al
Márpedig az XM8 integrált irányzékában ott volt a infravörös lézeres célmegjelölõ/irányzék (mint az AN/PEQ-2) és a látható tartományban mûködõ lézeres irányzék (mint az AN/PAQ-4). Mindezt úgy, hogy az integrált kialakítása miatt nem kell folyton "belõni" (zeroing), mint a PEQ/PAQ rendszereket. Pont ennek a kifejlesztése okozta a legtöbb fejtörtést a fejlesztõknek, mert a hadsereg elõírta ezt az integrált rendszert, de azért a miniatürizálási folyamat nem ment olyan hú, de gyorsan...
Márpedig az XM8 integrált irányzékában ott volt a infravörös lézeres célmegjelölõ/irányzék (mint az AN/PEQ-2) és a látható tartományban mûködõ lézeres irányzék (mint az AN/PAQ-4). Mindezt úgy, hogy az integrált kialakítása miatt nem kell folyton "belõni" (zeroing), mint a PEQ/PAQ rendszereket. Pont ennek a kifejlesztése okozta a legtöbb fejtörtést a fejlesztõknek, mert a hadsereg elõírta ezt az integrált rendszert, de azért a miniatürizálási folyamat nem ment olyan hú, de gyorsan...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62656
Ez valóban promo anyag lehet 😊
XM8
"Carbine only: < $600
Carbine with integrated sight:
$1800"
M4
"Carbine only: > $900
Carbine with accessories listed above
$2539"
A "Carbine with integrated sight" számomra nem egyenlõ a "Carbine with accessories listed above"-al. Ez egy marketing bullshit.
A tömegeket pedig meg lehet találni egész könnyedén a karabélytól az alkatrészekig.
XM8
"Carbine only: < $600
Carbine with integrated sight:
$1800"
M4
"Carbine only: > $900
Carbine with accessories listed above
$2539"
A "Carbine with integrated sight" számomra nem egyenlõ a "Carbine with accessories listed above"-al. Ez egy marketing bullshit.
A tömegeket pedig meg lehet találni egész könnyedén a karabélytól az alkatrészekig.
#62655
The World Famous FN MINIMIŸ Adapts to New Operational Conditions
November 19, 2013
Belgium-based small arms manufacturer FN Herstal unveils the next generation FN MINIMIŸ Light Machine Gun in both 5.56mm and 7.62mm calibers during the MILIPOL exhibition in Paris (19 to 22 November 2013).
The modifications introduced on the FN MINIMIŸ Mk3 result from feedback provided by users engaged in current operating theatres. Indeed, the demands of users have evolved over the past 10 to 15 years due to changes in the way the FN MINIMIŸ machine gun is used in combat (increased use of accessories, evolutions in the soldier’s equipment, and changes in tactics such as shooting from all positions).
November 19, 2013
Belgium-based small arms manufacturer FN Herstal unveils the next generation FN MINIMIŸ Light Machine Gun in both 5.56mm and 7.62mm calibers during the MILIPOL exhibition in Paris (19 to 22 November 2013).
The modifications introduced on the FN MINIMIŸ Mk3 result from feedback provided by users engaged in current operating theatres. Indeed, the demands of users have evolved over the past 10 to 15 years due to changes in the way the FN MINIMIŸ machine gun is used in combat (increased use of accessories, evolutions in the soldier’s equipment, and changes in tactics such as shooting from all positions).
#62654
Szerintem erre sok esély nincs. A Sivatagi Viharnál láthattuk, hogy mennyi idõ alatt lehet lezavarni ma egy háborút.
Ma olyan sokáig készülnek a fegyverek és annyira komplexek, hogy nincs olyan, hogy hadigazdaság. Végetér az egész, mire bármit is csinálnál. Egy háborút ma azzal vívsz meg, ami az elején rendelkezésre áll.
Még, ha el is húzódik, mert mondjuk mindkét fél leadarálja egymást, akkor meg ott vannak, hogy nem képes egyik sem pótolni a veszteségeket. A háború kb. úgy nézett volna ki 30+ éve, hogy az "A" kategóriás egységek és csúcs fegyverzet elvesztése után jöttek volna a tartalékokos a régi ócska fegyverekkel. Legalábbis a VSZ-ben és sanszosan a NATO-ban is. Ma már ez sem menne, mert ez a tartalékos rendszer lényegében csak papíron létezik. A másodvonalas eszközök gyakorlatilag elrohadtak már és valódi tudása már nemis nagyon van egy tartalékosnak, ahol valaha volt.
Felpörgetni a csúcs eszközök gyártását egyszerûen fizikailag nem lehet csettintésre sem felpörgetni, mert pl. van olyan hajtómû fõdabarab, aminek majdnem egy éves hõkezelés van. Tehát, ha ma kiadja valaki, hogy gyorsabb gyártás kell, akkor +1 év múlva éreznéd a parancs hatását.
Stb.
Ma olyan sokáig készülnek a fegyverek és annyira komplexek, hogy nincs olyan, hogy hadigazdaság. Végetér az egész, mire bármit is csinálnál. Egy háborút ma azzal vívsz meg, ami az elején rendelkezésre áll.
Még, ha el is húzódik, mert mondjuk mindkét fél leadarálja egymást, akkor meg ott vannak, hogy nem képes egyik sem pótolni a veszteségeket. A háború kb. úgy nézett volna ki 30+ éve, hogy az "A" kategóriás egységek és csúcs fegyverzet elvesztése után jöttek volna a tartalékokos a régi ócska fegyverekkel. Legalábbis a VSZ-ben és sanszosan a NATO-ban is. Ma már ez sem menne, mert ez a tartalékos rendszer lényegében csak papíron létezik. A másodvonalas eszközök gyakorlatilag elrohadtak már és valódi tudása már nemis nagyon van egy tartalékosnak, ahol valaha volt.
Felpörgetni a csúcs eszközök gyártását egyszerûen fizikailag nem lehet csettintésre sem felpörgetni, mert pl. van olyan hajtómû fõdabarab, aminek majdnem egy éves hõkezelés van. Tehát, ha ma kiadja valaki, hogy gyorsabb gyártás kell, akkor +1 év múlva éreznéd a parancs hatását.
Stb.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#62653
Hajófedélzeti vadászgépet szoktak használni egyes szerzõk.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#62652
Tehát itt erre gondoltam, hogy ha tegyük fel a mostani idõkben két hatalmi tömb, ami nagyjából (ha nem is minden téren) egyenlõ nagyságot és erõt képvisel, itt is megjelenne -e a haditermelés, az anyagháború, a többet gyártok mint, amennyit veszítek akkor nyerhetek szemlélet? Tehát nem csak az ütközetek kimenetele a döntõ.
Megjelenni megjelenhet, de ismét: az adott körülményektõl függ minden. Pl. a 2003-2011-es Iraki jelenlétnél az USA durván rászorult a katonai iparra, lévén jelentõs mennyiségû lõszert puffogtattak el, így a készleteket iziben kellett pótolni (ha jól rémlik 2006 körül vált kritikussá a dolog).
Elhúzódó háborúban az ipari háttér kritikus jelentõségû, ám az is, hogy mennyire válik "gátlástalanná" a háború. Nyilvánvaló, hogy egy anyagháborúnál az ellenség háttéripara kiemelt célponttá lép elõ. A II.Vh-ban ez az Európai hadszíntéren még "nem volt probléma", mert leszámítva a szovjetek Urálon túlra telepített iparát, a többi ország elérte egymást. Ezért volt az USA belépése drasztikus hatással a háborúra (illetve egész pontosan már a belépése elõtti támogatása), lévén az USA háttéripara zavartalanul tudott termelni, a központi hatalmak meg érhették el, a maximum, amit tudtak tenni, az a Paukenschlag (pergõdob) hadmûvelet volt, amikor az amerikai partoknál kezdtek el járõrözni a német U-boat-ok.
Ma viszont minden komolyabb hatalom (Németországot leszámítva) rendelkezik ballisztikus rakétákkal...
Vagy a mai technológiai szint olyanon áll, hogy ha még elegendõ idõ is van(persze ez is nagyon relatív) akkor sem lehet futószalagon ontani az F35-ösöket.
Megint a szélsõséges részére koncentrálsz. Amúgy most is futószallagon ontják az F-35-ösöket, csak olyan mennyiségben, amennyit a DoD kifizet. Ha többet fizet, többet gyártanak...
De az "egyszerû" technológiák (kézifegyverek, tüzérségi eszközök, lõszerek, harcjármûvek, hadihajók, egyéni védõfelszerelések, stb.) gyártását felfuttatni nem ennyire bonyolult.
Ugye a II. Vh termelésénél az is egy fõ szempont volt, hogy mennyire könnyen és gyorsan lehet elõállítani az adott eszközt. A mai fegyverek tervezésénél ez a szempont (még ha nem is elsõ helyen) jelen van még?
A sorozatgyártás szempontjából igen. Sõt, manapság több figyelmet fordítanak az egyszerû karbantarthatóságra, ami kvázi ugyanez pepitában. A gyártástechnológiák terén a kritikus pont az automatizálás, de elég megnézni, hogy itthon mennyi idõ alatt húzta fel a Mercedes a Kecskeméti gyárát. Most vedd ezt úgy, hogy a papírokkal nem szórakoznak...
Igazából a fõ gondolatmenetem onnan indult, hogy egy világméretû konfliktusban ismét elõjönne -e az anyagháború, a tömeges sorozás, vagy inkább a kisebb nagyon jól felszerelt és kiképzett hadseregek szurkálgatnák precízen egymást. Melyik lehetne a hatékonyabb? Egy olyan konfliktusban, ahol a gyõzelem érdekében a nagyobb áldozatvállalás is elfogadható. Persze nem értelmetlen, eredményt nem hozó áldozathozatalról van szó.
Továbbra is az a kérdés, hogy milyen konfliktust vázolsz fel. Egy India-Kína/Pakisztán alapú háború (ami azonban nem világháború, "csak" a Föld lakosságának 1/3-át érintené közvetlenül...) esetében például amíg nem kerülnek elõ a nukleáris fegyverek, addig anyagháború is elképzelhetõ. De itt fellép egy komoly probléma, mert India és Kína is erõsen függ például a kõolaj-impottól, lévén saját kõolajkészleteik nem túl jelentõsek a fogyasztásukhoz képest. Szóval nem egyszerû... Ráadásul ha az egyik fél sarokba szorul, könnyen utolsó mentségként a nukleáris fegyverekhez fordulhat...
Megjelenni megjelenhet, de ismét: az adott körülményektõl függ minden. Pl. a 2003-2011-es Iraki jelenlétnél az USA durván rászorult a katonai iparra, lévén jelentõs mennyiségû lõszert puffogtattak el, így a készleteket iziben kellett pótolni (ha jól rémlik 2006 körül vált kritikussá a dolog).
Elhúzódó háborúban az ipari háttér kritikus jelentõségû, ám az is, hogy mennyire válik "gátlástalanná" a háború. Nyilvánvaló, hogy egy anyagháborúnál az ellenség háttéripara kiemelt célponttá lép elõ. A II.Vh-ban ez az Európai hadszíntéren még "nem volt probléma", mert leszámítva a szovjetek Urálon túlra telepített iparát, a többi ország elérte egymást. Ezért volt az USA belépése drasztikus hatással a háborúra (illetve egész pontosan már a belépése elõtti támogatása), lévén az USA háttéripara zavartalanul tudott termelni, a központi hatalmak meg érhették el, a maximum, amit tudtak tenni, az a Paukenschlag (pergõdob) hadmûvelet volt, amikor az amerikai partoknál kezdtek el járõrözni a német U-boat-ok.
Ma viszont minden komolyabb hatalom (Németországot leszámítva) rendelkezik ballisztikus rakétákkal...
Vagy a mai technológiai szint olyanon áll, hogy ha még elegendõ idõ is van(persze ez is nagyon relatív) akkor sem lehet futószalagon ontani az F35-ösöket.
Megint a szélsõséges részére koncentrálsz. Amúgy most is futószallagon ontják az F-35-ösöket, csak olyan mennyiségben, amennyit a DoD kifizet. Ha többet fizet, többet gyártanak...
De az "egyszerû" technológiák (kézifegyverek, tüzérségi eszközök, lõszerek, harcjármûvek, hadihajók, egyéni védõfelszerelések, stb.) gyártását felfuttatni nem ennyire bonyolult.
Ugye a II. Vh termelésénél az is egy fõ szempont volt, hogy mennyire könnyen és gyorsan lehet elõállítani az adott eszközt. A mai fegyverek tervezésénél ez a szempont (még ha nem is elsõ helyen) jelen van még?
A sorozatgyártás szempontjából igen. Sõt, manapság több figyelmet fordítanak az egyszerû karbantarthatóságra, ami kvázi ugyanez pepitában. A gyártástechnológiák terén a kritikus pont az automatizálás, de elég megnézni, hogy itthon mennyi idõ alatt húzta fel a Mercedes a Kecskeméti gyárát. Most vedd ezt úgy, hogy a papírokkal nem szórakoznak...
Igazából a fõ gondolatmenetem onnan indult, hogy egy világméretû konfliktusban ismét elõjönne -e az anyagháború, a tömeges sorozás, vagy inkább a kisebb nagyon jól felszerelt és kiképzett hadseregek szurkálgatnák precízen egymást. Melyik lehetne a hatékonyabb? Egy olyan konfliktusban, ahol a gyõzelem érdekében a nagyobb áldozatvállalás is elfogadható. Persze nem értelmetlen, eredményt nem hozó áldozathozatalról van szó.
Továbbra is az a kérdés, hogy milyen konfliktust vázolsz fel. Egy India-Kína/Pakisztán alapú háború (ami azonban nem világháború, "csak" a Föld lakosságának 1/3-át érintené közvetlenül...) esetében például amíg nem kerülnek elõ a nukleáris fegyverek, addig anyagháború is elképzelhetõ. De itt fellép egy komoly probléma, mert India és Kína is erõsen függ például a kõolaj-impottól, lévén saját kõolajkészleteik nem túl jelentõsek a fogyasztásukhoz képest. Szóval nem egyszerû... Ráadásul ha az egyik fél sarokba szorul, könnyen utolsó mentségként a nukleáris fegyverekhez fordulhat...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62651
Frappáns nincs.
-Repülõgép-hordozó fedélzetérõl használható vadászgép vagy Repülõgép-hordozó fedélzetérõl indítható vadászgép
-Haditengerészeti vadászgép (de ez nem teljesen korrekt, lévén nem utal semmi arról, hogy hajófedélzetrõl indul, ám egy fokkal emészthetõbb fordítás terén)
-Repülõgép-hordozó fedélzetérõl használható vadászgép vagy Repülõgép-hordozó fedélzetérõl indítható vadászgép
-Haditengerészeti vadászgép (de ez nem teljesen korrekt, lévén nem utal semmi arról, hogy hajófedélzetrõl indul, ám egy fokkal emészthetõbb fordítás terén)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62650
Van magyar elnevezése a "Carrier-Based Fighter"-nek ?
#62649
Igen, itt az I. Vh II. Vh-it inkább az "ipari szinteket" elérõ hadviselés miatt csomagoltam egybe. Persze a II. Vh ebbõl a szempontból is nagyobb léptékû volt.
Tehát itt erre gondoltam, hogy ha tegyük fel a mostani idõkben két hatalmi tömb, ami nagyjából (ha nem is minden téren) egyenlõ nagyságot és erõt képvisel, itt is megjelenne -e a haditermelés, az anyagháború, a többet gyártok mint, amennyit veszítek akkor nyerhetek szemlélet? Tehát nem csak az ütközetek kimenetele a döntõ.
Vagy a mai technológiai szint olyanon áll, hogy ha még elegendõ idõ is van(persze ez is nagyon relatív) akkor sem lehet futószalagon ontani az F35-ösöket. Vagy a civil lakosság jó részét (még ha válogatunk is szakmák szerint) az ipari fegyverkezésre ráállítani, gyárakba vezényelni. A civil lakosság soraiból fel tudnák -e duzzasztani hadsereg létszámát?
Ugye a II. Vh termelésénél az is egy fõ szempont volt, hogy mennyire könnyen és gyorsan lehet elõállítani az adott eszközt. A mai fegyverek tervezésénél ez a szempont (még ha nem is elsõ helyen) jelen van még?
Kézifegyvereknél, jármûveknél, tankoknál, repülõknél. Úgy tudom pl: az M1 Abramsnél figyelembe vették a tervezésnél, hogy nagy számban is gyorsan lehessen gyártani. Persze ez a hidegháborúig visszanyúló kezdetek miatt is lehet az Abramsnél. Nem tudom ez ma mennyire tûnt el.
Igazából a fõ gondolatmenetem onnan indult, hogy egy világméretû konfliktusban ismét elõjönne -e az anyagháború, a tömeges sorozás, vagy inkább a kisebb nagyon jól felszerelt és kiképzett hadseregek szurkálgatnák precízen egymást. Melyik lehetne a hatékonyabb? Egy olyan konfliktusban, ahol a gyõzelem érdekében a nagyobb áldozatvállalás is elfogadható. Persze nem értelmetlen, eredményt nem hozó áldozathozatalról van szó.
Tehát itt erre gondoltam, hogy ha tegyük fel a mostani idõkben két hatalmi tömb, ami nagyjából (ha nem is minden téren) egyenlõ nagyságot és erõt képvisel, itt is megjelenne -e a haditermelés, az anyagháború, a többet gyártok mint, amennyit veszítek akkor nyerhetek szemlélet? Tehát nem csak az ütközetek kimenetele a döntõ.
Vagy a mai technológiai szint olyanon áll, hogy ha még elegendõ idõ is van(persze ez is nagyon relatív) akkor sem lehet futószalagon ontani az F35-ösöket. Vagy a civil lakosság jó részét (még ha válogatunk is szakmák szerint) az ipari fegyverkezésre ráállítani, gyárakba vezényelni. A civil lakosság soraiból fel tudnák -e duzzasztani hadsereg létszámát?
Ugye a II. Vh termelésénél az is egy fõ szempont volt, hogy mennyire könnyen és gyorsan lehet elõállítani az adott eszközt. A mai fegyverek tervezésénél ez a szempont (még ha nem is elsõ helyen) jelen van még?
Kézifegyvereknél, jármûveknél, tankoknál, repülõknél. Úgy tudom pl: az M1 Abramsnél figyelembe vették a tervezésnél, hogy nagy számban is gyorsan lehessen gyártani. Persze ez a hidegháborúig visszanyúló kezdetek miatt is lehet az Abramsnél. Nem tudom ez ma mennyire tûnt el.
Igazából a fõ gondolatmenetem onnan indult, hogy egy világméretû konfliktusban ismét elõjönne -e az anyagháború, a tömeges sorozás, vagy inkább a kisebb nagyon jól felszerelt és kiképzett hadseregek szurkálgatnák precízen egymást. Melyik lehetne a hatékonyabb? Egy olyan konfliktusban, ahol a gyõzelem érdekében a nagyobb áldozatvállalás is elfogadható. Persze nem értelmetlen, eredményt nem hozó áldozathozatalról van szó.
#62648
Itt a XXI. században egy kvázi III. világháború hasonlóan folyna le, mint az elõzõ kettõ, vagy már annyira megváltoztak a viszonyok, hogy teljesen eltérõ lenne? (most vegyünk ki minden tömegpusztító és elrettentõ fegyvert a képletbõl)
Az elsõ két világháború is jelentõsen eltérõ volt. A I. Vh jellemzõen állóháború, nyílt terepen kiásott lövészárkokkal. A II. Vh ezzel szemben vagy mozgó háborúról, vagy városi hadviselésrõl szólt elsõ sorban. Az is jelentõs eltérés, hogy a II. Vh nagyságrendekkel nagyobb mértékben szólt a civilek elleni bombázásokról, a civil lakosság szenvedésérõl. A Párizs-ágyú, vagy a németek léghajókról történõ London-bombázása, de még az 1918-as bombázó-támadások sem mérhetõek hatásukat tekintve a II. Vh-s bombázó-csapásaihoz.
Nagyon nehéz megmondani, hogy nézne ki egy III.Vh, de annyi új technológia jelent meg, hogy drasztikusan eltérne amúgy mindkét elõzõ Vh-tól.
Gondolok itt a modern kommunikációra (kezdve ott, hogy bárki, egy mobiltelefonnal képes képeket, videókat rögzíteni), át az internet lehetõségein egészen a világûr szerepéig.
hogy ugyanúgy lehetne -e teljes hadigazdaság, haditermelés, ontanák a gyárak (miután ráálltak) a fegyvereket, harcjármûveket, a felszerelést
Technikai akadálya nincs a hadigyártásnak, noha nyilván jelentõs változásoknak kellene eszközölni a bonyolultabb technológiák esetén. Egy példát felhozva, a mikrochipek gyártása viszonylag kevés gyártónál van nagy volumenben elérhetõ szinten megoldva (Intel, GlobalFoundries, Samsung és TSMC). Aki ezektõl a technológiáktól el van zárva, az komoly hátrányba kerül a gyártás területén, ha kifogynak a raktárakból a potenciális alkatrészek.
Elhúzódhatna -e 5-6-10 évig is?
Attól függ, milyen országokban, milyen szövetségi vonalak mellett robban ki. Ugyanakkor nem kizárható, hogy hosszú évekig elhúzú hadviselés alakulhat ki egyes területeken.
Ez alatt az idõ alatt ugyanúgy hatalmas technikai ugrás és fejlesztés lépne elõ, mint elõtte Pl: PZI, II -> néhány háborús év -> Párduc vagy Királytigris.
Nyilván, ha a fejlesztések által nyerhetõ elõny indokolja, akkor ott lesz a lehetõség arra, hogy bizonyos technológiák kifejlesztése több erõforrást kapjon, és így hamarabb elkészüljön, mintha békeidõkbeli fejlesztésekrõl lenne szó.
Ugyanakkor itt is részben az a kérdés, hogy megéri-e a befektetést az adott technológia. II.Vh-s példával élve a németek iszonyatos energiát fektettek az A4 (V-2)-es rakéták megalkotására és sorozat gyártására, de ha a harcértéket nézzük, akkor jobban jártak volna valószínûleg, ha ezeket az erõforrásokat harckocsi vagy vadászrepülõgép-gyártásra csoportosítják át. Ezen pedig az sem változtat, hogy amúgy hihetettlen eredményeket értek el a németek az A4 által a folyékony hajtóanyagú rakétafejlesztések terén. Csak éppen katonai szempontból eszméletlen pocsék eredménnyel zárult mégis a mérleg...
Vagy a mai idõkre annyira megváltozott hadászat, hogy csak a meglévõ felszereléssel, kiképzett állománnyal és forrásokkal lehetne lefolytatni egy nagy háborút?
Alapvetõ probléma, hogy milyen háborúra gondolsz, hol zajlik annak a háborúnak a fõ csapásiránya, egyáltalán, milyen szövetségi vonalak mellett zajlik az. Szinte lehetettlen ezt megjósolni.
Ha mondjuk a Himalája körül zajlik a háború, ott a harckocsiknak kicsi a jelentõsége, a repülõgépek, helikoptereknek és a hegyivadász / gyalogos alakulatoknak inkább. Ott például inkább álló háború képzelhetõ el.
Egy viszonylag nyílt terepen (pl. Afrika), vagy igen fejlett területen (pl. Nyugat-Európa) megint teljesen más jellegû lenne a hadviselés.
Itt arra gondolok, hogy egy ország ha elveszti jól képzett pilótáit (bármilyen katonai terület behelyettesíthetõ) nem tudja úgy pótolni, mint a britek az angliai csata alatt.
De a gépeit sem tudná olyan ütemben pótolni. Az persze tény, hogy a fejlett technológiákat kezelõ emberek pótlása nehéz ügy. Hozzáteszem, ez a II.Vh alatt sem volt egyszerû, és mindegyik félnél hatalmas probléma volt a pilóták pótlása (pl. a Japánok kvázi sose heverték ki a Midway-nél elvesztett pilóták hiányát).
Az elsõ két világháború is jelentõsen eltérõ volt. A I. Vh jellemzõen állóháború, nyílt terepen kiásott lövészárkokkal. A II. Vh ezzel szemben vagy mozgó háborúról, vagy városi hadviselésrõl szólt elsõ sorban. Az is jelentõs eltérés, hogy a II. Vh nagyságrendekkel nagyobb mértékben szólt a civilek elleni bombázásokról, a civil lakosság szenvedésérõl. A Párizs-ágyú, vagy a németek léghajókról történõ London-bombázása, de még az 1918-as bombázó-támadások sem mérhetõek hatásukat tekintve a II. Vh-s bombázó-csapásaihoz.
Nagyon nehéz megmondani, hogy nézne ki egy III.Vh, de annyi új technológia jelent meg, hogy drasztikusan eltérne amúgy mindkét elõzõ Vh-tól.
Gondolok itt a modern kommunikációra (kezdve ott, hogy bárki, egy mobiltelefonnal képes képeket, videókat rögzíteni), át az internet lehetõségein egészen a világûr szerepéig.
hogy ugyanúgy lehetne -e teljes hadigazdaság, haditermelés, ontanák a gyárak (miután ráálltak) a fegyvereket, harcjármûveket, a felszerelést
Technikai akadálya nincs a hadigyártásnak, noha nyilván jelentõs változásoknak kellene eszközölni a bonyolultabb technológiák esetén. Egy példát felhozva, a mikrochipek gyártása viszonylag kevés gyártónál van nagy volumenben elérhetõ szinten megoldva (Intel, GlobalFoundries, Samsung és TSMC). Aki ezektõl a technológiáktól el van zárva, az komoly hátrányba kerül a gyártás területén, ha kifogynak a raktárakból a potenciális alkatrészek.
Elhúzódhatna -e 5-6-10 évig is?
Attól függ, milyen országokban, milyen szövetségi vonalak mellett robban ki. Ugyanakkor nem kizárható, hogy hosszú évekig elhúzú hadviselés alakulhat ki egyes területeken.
Ez alatt az idõ alatt ugyanúgy hatalmas technikai ugrás és fejlesztés lépne elõ, mint elõtte Pl: PZI, II -> néhány háborús év -> Párduc vagy Királytigris.
Nyilván, ha a fejlesztések által nyerhetõ elõny indokolja, akkor ott lesz a lehetõség arra, hogy bizonyos technológiák kifejlesztése több erõforrást kapjon, és így hamarabb elkészüljön, mintha békeidõkbeli fejlesztésekrõl lenne szó.
Ugyanakkor itt is részben az a kérdés, hogy megéri-e a befektetést az adott technológia. II.Vh-s példával élve a németek iszonyatos energiát fektettek az A4 (V-2)-es rakéták megalkotására és sorozat gyártására, de ha a harcértéket nézzük, akkor jobban jártak volna valószínûleg, ha ezeket az erõforrásokat harckocsi vagy vadászrepülõgép-gyártásra csoportosítják át. Ezen pedig az sem változtat, hogy amúgy hihetettlen eredményeket értek el a németek az A4 által a folyékony hajtóanyagú rakétafejlesztések terén. Csak éppen katonai szempontból eszméletlen pocsék eredménnyel zárult mégis a mérleg...
Vagy a mai idõkre annyira megváltozott hadászat, hogy csak a meglévõ felszereléssel, kiképzett állománnyal és forrásokkal lehetne lefolytatni egy nagy háborút?
Alapvetõ probléma, hogy milyen háborúra gondolsz, hol zajlik annak a háborúnak a fõ csapásiránya, egyáltalán, milyen szövetségi vonalak mellett zajlik az. Szinte lehetettlen ezt megjósolni.
Ha mondjuk a Himalája körül zajlik a háború, ott a harckocsiknak kicsi a jelentõsége, a repülõgépek, helikoptereknek és a hegyivadász / gyalogos alakulatoknak inkább. Ott például inkább álló háború képzelhetõ el.
Egy viszonylag nyílt terepen (pl. Afrika), vagy igen fejlett területen (pl. Nyugat-Európa) megint teljesen más jellegû lenne a hadviselés.
Itt arra gondolok, hogy egy ország ha elveszti jól képzett pilótáit (bármilyen katonai terület behelyettesíthetõ) nem tudja úgy pótolni, mint a britek az angliai csata alatt.
De a gépeit sem tudná olyan ütemben pótolni. Az persze tény, hogy a fejlett technológiákat kezelõ emberek pótlása nehéz ügy. Hozzáteszem, ez a II.Vh alatt sem volt egyszerû, és mindegyik félnél hatalmas probléma volt a pilóták pótlása (pl. a Japánok kvázi sose heverték ki a Midway-nél elvesztett pilóták hiányát).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62647
Rendben, hogy HK promoanyag, de itt 6,4 vs. 8,85 fontot írnak.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62646
Lenne nekem is egy elméleti kérdésem. 😊 Csak konkrétan pár célterület szempontjából.
Itt a XXI. században egy kvázi III. világháború hasonlóan folyna le, mint az elõzõ kettõ, vagy már annyira megváltoztak a viszonyok, hogy teljesen eltérõ lenne? (most vegyünk ki minden tömegpusztító és elrettentõ fegyvert a képletbõl)
Amire gondolok, pl: hogy ugyanúgy lehetne -e teljes hadigazdaság, haditermelés, ontanák a gyárak (miután ráálltak) a fegyvereket, harcjármûveket, a felszerelést? Hasonló módon lehetne -e tömegesen újoncozni, harcba küldeni milliókat? Elhúzódhatna -e 5-6-10 évig is? Ez alatt az idõ alatt ugyanúgy hatalmas technikai ugrás és fejlesztés lépne elõ, mint elõtte Pl: PZI, II -> néhány háborús év -> Párduc vagy Királytigris.
Vagy a mai idõkre annyira megváltozott hadászat, hogy csak a meglévõ felszereléssel, kiképzett állománnyal és forrásokkal lehetne lefolytatni egy nagy háborút?
Nincs tömegtermelés, nincsenek milliós hadseregek, nincsenek nagy fejlesztések és nincs totális hadigazdaság.
Itt arra gondolok, hogy egy ország ha elveszti jól képzett pilótáit (bármilyen katonai terület behelyettesíthetõ) nem tudja úgy pótolni, mint a britek az angliai csata alatt. Nyilván a II. VH alatt is a békeidõs kiképzés és a háború szorítása alatt lévõ teljesen eltért. Nem volt arról szó, hogy a pilóta itt repkedjen több száz, ezer órákat. Be tud szállni a gépbe és van 2 szembe akkor menjen(most túlozva mondom), mert a legfontosabb az volt, hogy kihúzzák a nehéz idõszakot.
Itt a XXI. században egy kvázi III. világháború hasonlóan folyna le, mint az elõzõ kettõ, vagy már annyira megváltoztak a viszonyok, hogy teljesen eltérõ lenne? (most vegyünk ki minden tömegpusztító és elrettentõ fegyvert a képletbõl)
Amire gondolok, pl: hogy ugyanúgy lehetne -e teljes hadigazdaság, haditermelés, ontanák a gyárak (miután ráálltak) a fegyvereket, harcjármûveket, a felszerelést? Hasonló módon lehetne -e tömegesen újoncozni, harcba küldeni milliókat? Elhúzódhatna -e 5-6-10 évig is? Ez alatt az idõ alatt ugyanúgy hatalmas technikai ugrás és fejlesztés lépne elõ, mint elõtte Pl: PZI, II -> néhány háborús év -> Párduc vagy Királytigris.
Vagy a mai idõkre annyira megváltozott hadászat, hogy csak a meglévõ felszereléssel, kiképzett állománnyal és forrásokkal lehetne lefolytatni egy nagy háborút?
Nincs tömegtermelés, nincsenek milliós hadseregek, nincsenek nagy fejlesztések és nincs totális hadigazdaság.
Itt arra gondolok, hogy egy ország ha elveszti jól képzett pilótáit (bármilyen katonai terület behelyettesíthetõ) nem tudja úgy pótolni, mint a britek az angliai csata alatt. Nyilván a II. VH alatt is a békeidõs kiképzés és a háború szorítása alatt lévõ teljesen eltért. Nem volt arról szó, hogy a pilóta itt repkedjen több száz, ezer órákat. Be tud szállni a gépbe és van 2 szembe akkor menjen(most túlozva mondom), mert a legfontosabb az volt, hogy kihúzzák a nehéz idõszakot.
#62645
Ja, de ezek nagy része még csak tervben van, hogy fellövik.
#62644
ambasa, Cifu: <#worship>
#62643
Nem kekeckedésképp, csak a pontosítás miatt: a két puska tömege kb.egyforma (töltve 3,4kg). A három eszköz össz tömege nincs 60dkg. Úgyhogy szó sincs több, mint egy kilóról.
"Az USA mindig kivétel. 😊"
Ez igaz, de pont azért nem rendszeresítették szerintem a scar-xm8-hk416 vonalat, mert nem akkora elõrelépés. Majd ha lesz lézerpuska 😊
"Az USA mindig kivétel. 😊"
Ez igaz, de pont azért nem rendszeresítették szerintem a scar-xm8-hk416 vonalat, mert nem akkora elõrelépés. Majd ha lesz lézerpuska 😊
#62642
Hát a cikk, egy kicsit furcsa, de ha feltételezzük, hogy tényleg szovjet tüzérségi lövedékrõl van szó, akkor az valószínûleg 203mm-es lehet. Ennek a repeszgránátjai 100kg körüliek, amibõl a töltet 15-23 kg, a betonrombolóból van egy 100 kg-os 15 kg-os töltettel, és van egy 146 kg-os 10 kg-os töltettel.
A 203mm-es B4-es tarack gránátjainak adatai:
http://vadimvswar.narod.ru/ALL_OUT/TiVOut9801/FAHSP/FAHSP027.htm
Tüzérségi lövegek gránátjainak adatai:
http://www.battlefield.ru/semi-fixed-ammunition.html
érdekes, hogy a G620-as lövedéket az utóbbi 180mm-esnek, míg az elõzõ 2033mm-esenk írja, ugyan akkor a B4-es tarack lõszerei között említik a G620-est
http://ru.wikipedia.org/wiki/203-%D0%BC%D0%BC_%D0%B3%D0%B0%D1%83%D0%B1%D0%B8%D1%86%D0%B0_%D0%BE%D0%B1%D1%80%D0%B0%D0%B7%D1%86%D0%B0_1931_%D0%B3%D0%BE%D0%B4%D0%B0_%28%D0%91-4%29
Úgyhogy az a töltet egyáltalán nem sok, sõt, ha valóban betonromboló, még túlzó is.
TG
A 203mm-es B4-es tarack gránátjainak adatai:
http://vadimvswar.narod.ru/ALL_OUT/TiVOut9801/FAHSP/FAHSP027.htm
Tüzérségi lövegek gránátjainak adatai:
http://www.battlefield.ru/semi-fixed-ammunition.html
érdekes, hogy a G620-as lövedéket az utóbbi 180mm-esnek, míg az elõzõ 2033mm-esenk írja, ugyan akkor a B4-es tarack lõszerei között említik a G620-est
http://ru.wikipedia.org/wiki/203-%D0%BC%D0%BC_%D0%B3%D0%B0%D1%83%D0%B1%D0%B8%D1%86%D0%B0_%D0%BE%D0%B1%D1%80%D0%B0%D0%B7%D1%86%D0%B0_1931_%D0%B3%D0%BE%D0%B4%D0%B0_%28%D0%91-4%29
Úgyhogy az a töltet egyáltalán nem sok, sõt, ha valóban betonromboló, még túlzó is.
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#62641
És technikailag egyszerûbb is, mint az irgalmatlan durva löveg indítást képes túlélni eszköz megalkotása.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#62640
A repesz-romboló bombákban és lövedékekben nem a robbanótöltet mennyisége a mindentható. Repeszhatást ugyebár a köppeny generál, szóval ügyelni kell arra is, hogy legyen, ami szétrepül, és rombol-gyilkol...
Egyébként a 116kg nekem is furcsa. Én brit vagy amerikai 250 fontos bombára tippelek. A brit bombáknál az elején 27%, majd 29% volt a teljes tömeg / robbanótöltet aránya amúgy.
Egyébként a 116kg nekem is furcsa. Én brit vagy amerikai 250 fontos bombára tippelek. A brit bombáknál az elején 27%, majd 29% volt a teljes tömeg / robbanótöltet aránya amúgy.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62639
Egyfelõl létezik a tengerészetnél ilyen löveg, igaz csak az amerikai Zumwalt-osztályú rombolók a maguk 155mm-es AGS-ükkel, ami lõtáv terén kb. azt tudja, amit a Párizs-ágyú tudott (~120-130km) speciális lõszerrel.
Szárazföldön sok értelme nincs. Rakétákkal egyszerûbb és könnyebb megoldani. Még az Izraeliek is úgy döntöttek, hogy az M109-eseket szépen lassan kivonják, az egységek pedig rakétasorozatvetõket kapnak, 160mm-es, GPS irányítású Accular rakétákkal.
A nukleáris lövedékkel ugyanaz a probléma. Miért ágyúból lövöd ki? Rakétára vagy robotrepülõgépre szereled, és nagyobb lõtávot kapsz...
Szárazföldön sok értelme nincs. Rakétákkal egyszerûbb és könnyebb megoldani. Még az Izraeliek is úgy döntöttek, hogy az M109-eseket szépen lassan kivonják, az egységek pedig rakétasorozatvetõket kapnak, 160mm-es, GPS irányítású Accular rakétákkal.
A nukleáris lövedékkel ugyanaz a probléma. Miért ágyúból lövöd ki? Rakétára vagy robotrepülõgépre szereled, és nagyobb lõtávot kapsz...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62638
Tömeg: ugyanúgy felszerelve talán 20dkg a különbség?
Több, mint egy kg, ha az M4A1-re is felszereld az M68-as irányzékot, az AN/PEQ-2-õt, és az AN/PAQ-4-et. Az XM8-ban ezek ugye egy eszközbe voltak integrálva...
Szerintem kézifegyverek terén ha bármelyik gyár elõhozakodik majd valami nagyon újjal, akkor fog lépni a többi is. Addig meg jó, ami van (csiszolgatva természetesen)...
Az USA mindig kivétel. 😊
Elég megnézni, hogy két nagy európai gyártó is úgy döntött, hogy inkább AR-18 klónokat gyárt (SiG és HK). 😊
Több, mint egy kg, ha az M4A1-re is felszereld az M68-as irányzékot, az AN/PEQ-2-õt, és az AN/PAQ-4-et. Az XM8-ban ezek ugye egy eszközbe voltak integrálva...
Szerintem kézifegyverek terén ha bármelyik gyár elõhozakodik majd valami nagyon újjal, akkor fog lépni a többi is. Addig meg jó, ami van (csiszolgatva természetesen)...
Az USA mindig kivétel. 😊
Elég megnézni, hogy két nagy európai gyártó is úgy döntött, hogy inkább AR-18 klónokat gyárt (SiG és HK). 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62636
Õööö, én tök félreolvastam. Igazad van. Azt viszont továbbra is fenntartom, hogy kb "két tank" árából lecserélhették volna az olmos botjaikat.
#62635
Nem hinném, hány kommunikációs mûholdja van Iránnak?😊
A teljesség igénye nélkül: Fajr, Toloo, Nasir-1, Nahid, Sharif, Zahar-1
Mesbah ( Carlo Gavazzi Space S.p.A együttmüködve)
Mesbah-2, Pars Sepehr, AUT-SAT,
ZS4, SINA 1-2, Saar,
SM2S (ebbõl 10 db az Asia-Pacific Space Cooperation Organization APSCO együttmûködésével)
Environment 1, Omid, Rasad-1 (Az elsõ Kínából felbocsátva Long March 2C rakétán)
Tervben: Besharat, Zohreh,
Tehát kb 27. Ez nem feltétlen jelenti azt, hogy mind a 27 alkalmas katonai felhasználásra. Bár ha Iránból indulunk ki...<#whatever>
A teljesség igénye nélkül: Fajr, Toloo, Nasir-1, Nahid, Sharif, Zahar-1
Mesbah ( Carlo Gavazzi Space S.p.A együttmüködve)
Mesbah-2, Pars Sepehr, AUT-SAT,
ZS4, SINA 1-2, Saar,
SM2S (ebbõl 10 db az Asia-Pacific Space Cooperation Organization APSCO együttmûködésével)
Environment 1, Omid, Rasad-1 (Az elsõ Kínából felbocsátva Long March 2C rakétán)
Tervben: Besharat, Zohreh,
Tehát kb 27. Ez nem feltétlen jelenti azt, hogy mind a 27 alkalmas katonai felhasználásra. Bár ha Iránból indulunk ki...<#whatever>
-Egy olyan ember szükségleteire gondolt, akit még csak nem is ismert és soha nem is fog látni.- "DERSZU UZALA" ☫ Zemdee bodáá Irán! ☫
#62634
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#62633
Féloff: A nagy ágyú címû filmet láttad már? Abból is kiderül, hogy nagy tömegû, esõ röppályán érkezõ tüzérségi lövedék ellen nem sokat érnek a repeszekkel operáló légvédelmi rakéták, vagy SPAD-ok.
Az a baj, hogy a rendszer telepítése és beüzemelése alatt vígan szabotálhatják a tûzkésszé tételt. Hamar be lehet mérni honnan lõttek stb...
Korlátja rakéta póthajtású lõszerek mellett ~1000 km. Akkor már inkább megéri folyamatos mozgásban/álcázásban tartani 1000 km-es hatótávolságú rakétákat.
Az a baj, hogy a rendszer telepítése és beüzemelése alatt vígan szabotálhatják a tûzkésszé tételt. Hamar be lehet mérni honnan lõttek stb...
Korlátja rakéta póthajtású lõszerek mellett ~1000 km. Akkor már inkább megéri folyamatos mozgásban/álcázásban tartani 1000 km-es hatótávolságú rakétákat.
-Egy olyan ember szükségleteire gondolt, akit még csak nem is ismert és soha nem is fog látni.- "DERSZU UZALA" ☫ Zemdee bodáá Irán! ☫
#62632
Nem hinném, hány kommunikációs mûholdja van Iránnak?😊 Vagy bérelnének egy csatornát valamelyik kereskedelmin? 😊
#62631
Lenne egy kérdésem. Manapság mennyire lenne életképes nagy hatótávolhatóságú csöves tüzérséget tartani?Pl.: Párizs ágyú. 😊
Esetleg atom lõszerrel is hozzá.
Esetleg atom lõszerrel is hozzá.
IL-2 Cliffs of Dover: mijki World of Tanks: mijki Win7 x64 Ultimate ; Gigabyte P41T-ES3G ; Core 2 Duo E6750 2,66Ghz ; 4GB DDR3 ; GT 240 1GB driver 304.79 ; Samsung HD321KJ, HD103SJ ; Saitek X52Pro
#62630
Optika az M-ekre is van dögivel. És mivel nem integrált, olyant raknak fel, amilyent akarnak 😉 Peq is van. Tömeg: ugyanúgy felszerelve talán 20dkg a különbség?
Elõnye talán még az xm8-nak a megbízhatósága, bár tudtommal sokat javult a helyzet M fronton is az újabb táraknak köszönhetõen.
Szerintem kézifegyverek terén ha bármelyik gyár elõhozakodik majd valami nagyon újjal, akkor fog lépni a többi is. Addig meg jó, ami van (csiszolgatva természetesen)...
Elõnye talán még az xm8-nak a megbízhatósága, bár tudtommal sokat javult a helyzet M fronton is az újabb táraknak köszönhetõen.
Szerintem kézifegyverek terén ha bármelyik gyár elõhozakodik majd valami nagyon újjal, akkor fog lépni a többi is. Addig meg jó, ami van (csiszolgatva természetesen)...
#62629
Mivel a többi tulajdonságában nincs az az óriási elõrelépés.
Integrált optika és lézeres célmegjelölõ, ergonomikus kialakítás, könnyebb súly, moduláris felépítés... Óriási elõrelépésnek nem mondanám, ha mondjuk egy G11-eshez viszonyítunk, de vitán felül jelentõs elõrelépés az M16/M4 szériához képest.
Integrált optika és lézeres célmegjelölõ, ergonomikus kialakítás, könnyebb súly, moduláris felépítés... Óriási elõrelépésnek nem mondanám, ha mondjuk egy G11-eshez viszonyítunk, de vitán felül jelentõs elõrelépés az M16/M4 szériához képest.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62628
Mit nem értesz? A kérdés az, hogy milyen pluszt ad egy xm8 az m16/m4 családhoz képest. Legfõképpen logisztikában tud "segíteni", a könnyebb variálhatóság miatt: karabélyból könnyûgéppuska, dmr fegyver, stb. Mivel a többi tulajdonságában nincs az az óriási elõrelépés. Tehát mégegyszer: afganisztánban az egyik legkomolyabb gond a kézifegyverek és lõszereinek logisztikája volt, amit pl. egy xm-8-ra való váltás megoldott volna? Ugyanmár... Azon pénzt, amit a váltásra költöttek volna, okosabb volt harctéri kommunikációra költeni? Erre tippelem én, hogy igen. Tippelem, mivel adatok nem állnak rendelkezésre.
Érdemes volna megvizsgálni a baráti tûz tendenciáját pár éves visszatekintéssel, hogy javult e a helyzet. Bár tudtommal nemigen adnak ki erre vonatkozó statisztikákat.
Érdemes volna megvizsgálni a baráti tûz tendenciáját pár éves visszatekintéssel, hogy javult e a helyzet. Bár tudtommal nemigen adnak ki erre vonatkozó statisztikákat.
#62627
Igen. Vagy most nem értelek. Nato 5.56-ot leváltani merész döntés logisztikailag / politikailag.
#62626
Én úgy tudom hogy Szovjet elõször ,aztán Lengyel és Cseh,és végül Fehérorosz.
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#62625
Jóvátételnek szovjet jött szerintem.
#62624
Nem voltak Csehszlovák és Szovjet T-72 eseink is?
Típusismertetõben olvastam.
Típusismertetõben olvastam.
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#62623
A kézifegyverek és lõszereinek logisztikája?
#62622
"Nem az orosz vonalak mögött kell tevékenykednie az armynak (ahova nem tud eljutni ellátmány), hanem jól felépített és jól ellátott bázisokon."
Afganisztánban az egyik legkomolyabb gond a logisztika volt.
Afganisztánban az egyik legkomolyabb gond a logisztika volt.
#62621
"A harctéri elvárásoknak nem felelt meg?"
Ott volt az ÉS szócska. harctéri és gazdasági. Hiába volt jó, ha drága volt...
"A Me-262 egy háborús helyzetben gyártott vadászgép volt. A G11 azért nagyon nem ilyen helyzetben lett dobva, pont, hogy a hidegháború után..."
A párhuzam annyi, hogy mindkettõ valami teljesen újat mutatott a saját terepén. Nem egy szimpla ráncfelvarrást, hanem komoly változást jelentettek. De az adott környezetben nem tudtak sorozatéretté válni. Viszont mutattak egy utat a jövõbe.
"Szerinted azért volt az elmúlt 30 évben kb. tucatnyi tender az M16/M4 leváltására, mert elégedettek az M16/M4 teljesítményével? "
Szerinted a sok tender ellenére lett változás? 😛 Ha égetõ lett volna és ha a kézifegyveren múlott volna az usa hadseregeinek a sikeressége, tutira leváltották volna. Pontosan a harcérték növekedés az, ami sokkal inkább növekszik azzal, ha tudják az egységek, hogy ki hol helyezkedik el (barát és ellenség). Vagy hogy kapnak éjjellátót. Minek a hatásfokát növelné egy XM8? A logisztikáét? Az jelenleg nem égetõ probléma. Nem az orosz vonalak mögött kell tevékenykednie az armynak (ahova nem tud eljutni ellátmány), hanem jól felépített és jól ellátott bázisokon.
Ott volt az ÉS szócska. harctéri és gazdasági. Hiába volt jó, ha drága volt...
"A Me-262 egy háborús helyzetben gyártott vadászgép volt. A G11 azért nagyon nem ilyen helyzetben lett dobva, pont, hogy a hidegháború után..."
A párhuzam annyi, hogy mindkettõ valami teljesen újat mutatott a saját terepén. Nem egy szimpla ráncfelvarrást, hanem komoly változást jelentettek. De az adott környezetben nem tudtak sorozatéretté válni. Viszont mutattak egy utat a jövõbe.
"Szerinted azért volt az elmúlt 30 évben kb. tucatnyi tender az M16/M4 leváltására, mert elégedettek az M16/M4 teljesítményével? "
Szerinted a sok tender ellenére lett változás? 😛 Ha égetõ lett volna és ha a kézifegyveren múlott volna az usa hadseregeinek a sikeressége, tutira leváltották volna. Pontosan a harcérték növekedés az, ami sokkal inkább növekszik azzal, ha tudják az egységek, hogy ki hol helyezkedik el (barát és ellenség). Vagy hogy kapnak éjjellátót. Minek a hatásfokát növelné egy XM8? A logisztikáét? Az jelenleg nem égetõ probléma. Nem az orosz vonalak mögött kell tevékenykednie az armynak (ahova nem tud eljutni ellátmány), hanem jól felépített és jól ellátott bázisokon.
#62620
Egy megbénított M1 székapásához kellett egy Hellfire, de mivel az nem bírt vele kellett egy AGM-65 is. Pedig elvileg az Hellfirének is fasírtot kellett volna csinálna belõle...
Ok, így már értem a problémádat. 😊
Természetesen ezek a páncélzat valódi vastagságát jelentik, de réteges páncélzatot nehezen csinálsz 20-40mm vastagságban. Ott azért írtak pl. 40mm RHA-t, mert az tuti annyi, egy rétegû, egyszerû páncéllemez. A többinél LOS, vagyis az ellenfél ellen (adott szögben) ilyen vastag a páncélzat, de ez nem az RHA értéket jelöli, csak a fizikai vastagságot. 😊
Az adott példádat nézve: elõször is a Hellfire és az AGM-65 is a torony oldalát találta el, ami a kép tanulsága szerint ~360mm LOS. Az M1A1HA / M1A2 esetében a réteges páncélzat DU rétegei részbeni feladata a kumulatív sugár "megtörése" a tömeg és sûrûség által. A Hellfire pct. képessége ~850mm vs. CE. Tehát oldalról az M1A1HA páncélzata ennél nagyobb védelemmel rendelkezik CE ellen. Tehát bár a vastagsága ~360mm, de a védelmi értéke bõven 850mm RHA (CE) felett van.
Ok, így már értem a problémádat. 😊
Természetesen ezek a páncélzat valódi vastagságát jelentik, de réteges páncélzatot nehezen csinálsz 20-40mm vastagságban. Ott azért írtak pl. 40mm RHA-t, mert az tuti annyi, egy rétegû, egyszerû páncéllemez. A többinél LOS, vagyis az ellenfél ellen (adott szögben) ilyen vastag a páncélzat, de ez nem az RHA értéket jelöli, csak a fizikai vastagságot. 😊
Az adott példádat nézve: elõször is a Hellfire és az AGM-65 is a torony oldalát találta el, ami a kép tanulsága szerint ~360mm LOS. Az M1A1HA / M1A2 esetében a réteges páncélzat DU rétegei részbeni feladata a kumulatív sugár "megtörése" a tömeg és sûrûség által. A Hellfire pct. képessége ~850mm vs. CE. Tehát oldalról az M1A1HA páncélzata ennél nagyobb védelemmel rendelkezik CE ellen. Tehát bár a vastagsága ~360mm, de a védelmi értéke bõven 850mm RHA (CE) felett van.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62619
Majd ha repülni fog. 😊
Amúgy nem rossz, de kb. a 10 évvel ezelõtti Predator-okra hajaz, és a lényegi dolgokról nem sokat tudunk (pl. mûholdas adatkapcsolat?).
Amúgy nem rossz, de kb. a 10 évvel ezelõtti Predator-okra hajaz, és a lényegi dolgokról nem sokat tudunk (pl. mûholdas adatkapcsolat?).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62618
A G11 valóban forradalmi, csak épp nem felel meg a harctéri és gazdasági körülményeknek.
A harctéri elvárásoknak nem felelt meg? Miért is?
. De épp úgy, ahogy a me-262 sem tudta megváltani a világot AKKOR, attól még az út jó volt, csak tökéletesíteni kellett.
A Me-262 egy háborús helyzetben gyártott vadászgép volt. A G11 azért nagyon nem ilyen helyzetben lett dobva, pont, hogy a hidegháború után...
Ebbe abszolút beleillik, hogy a hálózati kommunikációt erõltetik és tartják fontosabbnak a kézifegyverek fejlesztésénél. Gyanítom, ha bármelyik ország elõrukkolna valami nagyon új, nagyon fejlett kézifegyver(rendszerrel), nem sokáig tartana utolérni.
Szerinted azért volt az elmúlt 30 évben kb. tucatnyi tender az M16/M4 leváltására, mert elégedettek az M16/M4 teljesítményével? Még ha az 1980-as évek irreális elvárásait nem is vesszük (akkoriban a minimálisan elvárt harcérték növekedés az új fegyverrel min. 100%-os volt).
A harctéri elvárásoknak nem felelt meg? Miért is?
. De épp úgy, ahogy a me-262 sem tudta megváltani a világot AKKOR, attól még az út jó volt, csak tökéletesíteni kellett.
A Me-262 egy háborús helyzetben gyártott vadászgép volt. A G11 azért nagyon nem ilyen helyzetben lett dobva, pont, hogy a hidegháború után...
Ebbe abszolút beleillik, hogy a hálózati kommunikációt erõltetik és tartják fontosabbnak a kézifegyverek fejlesztésénél. Gyanítom, ha bármelyik ország elõrukkolna valami nagyon új, nagyon fejlett kézifegyver(rendszerrel), nem sokáig tartana utolérni.
Szerinted azért volt az elmúlt 30 évben kb. tucatnyi tender az M16/M4 leváltására, mert elégedettek az M16/M4 teljesítményével? Még ha az 1980-as évek irreális elvárásait nem is vesszük (akkoriban a minimálisan elvárt harcérték növekedés az új fegyverrel min. 100%-os volt).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62617
Nem lehet, hogy ha megsorozom 30mm-sel akkor harcképtelenné teszem, pl csak meghal a sofõr. De a te példádnál porrá kellett égetni, hogy ne legyen tanulmányozható?
#62616
Lövésem sincs, hogy mitõl high tech egy drón. Ezért kérdem. Mert nagy RC repülõt építenek a civilek is. NEm tudom nagy távolságba mennyire gond az irányítás, mennyire nehéz a zavar védelmet megoldani. Nem tudom az elektronika mennyire számít. Pl attól hogy nem olvassa el a kezedbõl az újságot, csak örül hogy 10km-rõl látszik rajta egy tank hajó, az még nem végzetes baj.
Nekem a magyar cucc is tetszett. Annál hogy nincs semmink, annál fényévekkel jobb.
Nekem a magyar cucc is tetszett. Annál hogy nincs semmink, annál fényévekkel jobb.
#62615
Szerintem ilyeneket még mi is tudnánk építeni, ha ambicionálnánk 😊
Ha már index, magyar drón is van, sõt állítólag a mongolok érdeklõdtek is iránta. 😊
Mondjuk ez mindenre igaz, amit Irán eddig "kifejlesztett" semmi olyasmi, amit nem tudna akár Magyarország is megtenni, ha lenne rá lé meg akarat (az összes fejlesztésük régi amerikai technika vagy más (orosz, kínai) barkácsolása). Iránban is vannak tehetséges, kreatív mérnökök sõt tudósok is, végül is egy 70 milliós ország elég régi civilizációval, amit azért az iszlám forradalom sem tudott teljesen semmivé tenni.
Ha már index, magyar drón is van, sõt állítólag a mongolok érdeklõdtek is iránta. 😊
Mondjuk ez mindenre igaz, amit Irán eddig "kifejlesztett" semmi olyasmi, amit nem tudna akár Magyarország is megtenni, ha lenne rá lé meg akarat (az összes fejlesztésük régi amerikai technika vagy más (orosz, kínai) barkácsolása). Iránban is vannak tehetséges, kreatív mérnökök sõt tudósok is, végül is egy 70 milliós ország elég régi civilizációval, amit azért az iszlám forradalom sem tudott teljesen semmivé tenni.
#62614
Azért az ilyen pct. átütésnél mindig kicsit azt érzem, hogy szép elmélet, de gyakorlat azért más.
Egy megbénított M1 székapásához kellett egy Hellfire, de mivel az nem bírt vele kellett egy AGM-65 is. Pedig elvileg az Hellfirének is fasírtot kellett volna csinálna belõle...
Egy megbénított M1 székapásához kellett egy Hellfire, de mivel az nem bírt vele kellett egy AGM-65 is. Pedig elvileg az Hellfirének is fasírtot kellett volna csinálna belõle...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#62613
Nem véletlenül írtam, hogy erõsen lebutított. Ez egy app a fotelharcosoknak. Nyilván a kinti más. De az alapelv ugyanaz. És a cél is.