Haditechnikai Topic

A battletac-et vicc ennek hívni. Bemegyek egy épületbe és kampó.

Az eredetit este elolvasom, mert pillanatnyilag nem bírom felfogni a rövidítés tengert. :-)

vélemény? (indexes)

Már hogyne volna nekik... link
Ennek egy erõsen lebutított változatát akár te is letöltheted és használhatod: battletac

"Ebbe abszolút beleillik, hogy a hálózati kommunikációt erõltetik és tartják fontosabbnak a kézifegyverek fejlesztésénél. "

Akkor miért van a csigaevõknek hifi szufi gyalogsági kom rendszerük. A bõrnyakúak meg az army meg még mindig "csak" egy puskával tolja.
Rettentõ nagy elõny lenne, ha mint egy pc-s játékban látnád hol van saját katona, csak szerintem ez csak nagyon nagy áldozatok árán vállalható.

"A G11 és a hüvely nélküli lõszer eléggé drasztikus fejlesztés, mégse terjedt el. Most az US ARMY az LSAT keretében vizsgálja, hogy könnyû géppuskának, esetleg gépkarabélynak jó-e lenne. De lagymatag a dolog, úgy érzem, hogy az XM8 fiaskó mély nyomott hagyott az US ARMY PEO-ban..."

A G11 valóban forradalmi, csak épp nem felel meg a harctéri és gazdasági körülményeknek. De épp úgy, ahogy a me-262 sem tudta megváltani a világot AKKOR, attól még az út jó volt, csak tökéletesíteni kellett. Úgyhogy igen, ilyesmire gondoltam.

Az usa ereje pedig leginkább abban van, hogy rendszerben gondolkodik. Ha valahova odamegy, akkor övé a víz, a levegõ, a szárazföld (gyalogosan és gépesítve egyaránt), az elektronikai fölény és a hírszerzés. Ebbe abszolút beleillik, hogy a hálózati kommunikációt erõltetik és tartják fontosabbnak a kézifegyverek fejlesztésénél. Gyanítom, ha bármelyik ország elõrukkolna valami nagyon új, nagyon fejlett kézifegyver(rendszerrel), nem sokáig tartana utolérni. Vagy akár megvenni 😊

Nekem a torony rémlik. Valami vontatott cuccal meg a 30 mm-el lõdöztek szerencsétlenre. Vagy itt, vagy a HTKA-n volt róla szó. Szerintem itt.

Volt már szó róla, amikor legutóbb elõjött vele:

#61966

#61835

És persze a PL-01 sem maradt ki. 😊

#61829

Ezzel együtt én továbbra is tartom azt, hogy a jelek szerint bár a fejlesztõk / gyártók "szeretik" a könnyû koncepciót, és talán pár támogató is van a hadseregeknél, ám ez kevés az üdvösséghez. Pct. rakéta, és nem löveg kell, ha könnyû páncélvadászt akarsz...

Az amcsik gondolkodtak mostanában is a 90-es években elkaszált M8 AGS feltámasztásán, mint C-130-assal is szállítható könnyû harckocsi.
Vagy ott van az orosz Sprut-SD, az is tekinthetõ könnyû harckocsinak.

Nem kell, csak nekem annyira tetszenek a könnyû harckocsik, nehezen mondok le róluk.<#nevetes1><#bee1>

@Mijki: pont veled témáztunk a könnyû harckocskról, meg a 75mm-es ARES-rõl, ha jól rémlik. 😊

Most melegítsük fel a témát? 😄

@Molni: Igen Line-of-Sight, van olyan, hogy "at 0" (vagy 90), a lényeg, hogy merõlegesen érkezik be), meg "at 30", ezek a fokokat jelölik, tehát hogy 90°-os (merõleges) találat esetén mekkora a LOS, illetve például 30°-os oldalról érkezõ találat esetén.

Tornyát vagy a teknõt? Nem mindegy sztem, a torony lenne a durva... Igaz a lengyel 72-esek, amik nekünk is voltak eredetileg, a szovjeteknél vékonyabb páncélzattal rendelkeztek (aztán volt 100 db a fehéroroszoktól a 90-es években azok között volt mindenféle, ERA csak néhányon volt azok között is)
Mondjuk olvastam anno olyasmiket is, hogy a szovjetek 72-esein ugye már "szendvicspáncél" is volt, illetve üreges, valami kerámia betéttel (?), nos ott simán kispórolták ezt a betétpáncélt egyes szériákon (biztos drága volt), vagy homokkal töltötték fel a helyét. Bár olyan verziót is olvastam, hogy a homok direkt volt (persze nem úgy hívták, hanem "kvarc" talán😊) mert remélték, hogy az majd "elfojtja" a kumulatív fémsugarat vagy ilyesmi. De régen olvasgattam már ilyenekrõl 😊

Mi az a LOS? Ha line of sight, akkor sem tudom értelmezni, mert egyes helyen van mellette szám, egyes helyen nincs.

Akkor ha jól gondolom akkor a "könnyû tank" koncepció mára már teljesen kihalt és fölösleges, amikor úton-útfélen MBTk rohangálnak. Pedig lehet jobbak lehetnének mint a Striker 105 MGS például.

Az oszcilláló toronnyal az a baj, hogy nagyon bekorlátozza a löveg kitéríthetõségét. Ezt a fajta megoldást ezért nem is alkalmazták az 1960-as évek után igazából. Meg szükség se nagyon volt rá, a modernebb automata töltõkkel megoldható volt a gyors újratöltés, "áldozatok" nélkül.

A dobtár alkalmazásban van, pl. a Merkava Mk.4 esetében egy 10 lõszert befogadni képes dobtár "eteti" a löveget.

Cifu megelõzött. :-)

@Molni: valaki már írta korábban, a magyar 72-es tornyát megette oldalról a 30 mm-es a BTR-bõl. :-S
Persze egy nyugati teknõ vastagabb lehet.

Elõzetesnek pár kép:

Leo2A0-A4:




M1:




Szóval az a helyzet, hogy "segítség" (ERA, NERA, stb.) nélkül oldalról a testet már egy 25mm-es Bushmaster is átlövi az M919-el 3km-rõl erõlködés nélkül (~100mm eRHA (effective RHA) vs. KE). A 30mm-es 2A42 (BMP-2, BTR-80A, stb.) is 55mm eRHA-t átüt 1000m-rõl, 45mm eRHA-t 2000m-rõl az M929-el.

Akkor az oszcilláló tornyot, dobtárat meg a komplett AMX vonal továbbfejlesztésérõl lemondok, úgynézki sehogy se tudok egy mûködõképes konstrukciót kiötölni. 😊

Pedig maga a tank nagyon tetszik. 😊

Szerinted a nyugati harckocsiknál miért nem erõltetik a lövegbõl indítható pct. rakétát? Mert alapvetõen feleslegesnek tartják. Ha pct. rakétákkal akarnák megoldani a célpont leküzdését, arra vannak megfelelõ jármûvek (TOW-al felszereltek a Bradley-k, a Stryker ATGM-ek, de van LAV-AT is). Egyedül a szovjet/orosz harckocsiknál terjedt el a pct. rakéta, ott is elsõ sorban a távoli lövések miatt. Hatékonysága kérdéses, mivel a modern harckocsik páncélzata pont a kumulatív lövedékek ellen van kihegyezve, így a harci helyzet az, hogy a LAHAT a maga ~800mm RHA CE értékével meglehetõsen gyengécske a harckocsik ellen (még a Leo2A4 tornyát se tudná szembõl átvinni). De a Kontakt-5-el felszerelt T-72-esek és T-80-asok ellen is kevés...

A forgótár mint olyan, ahogy anno az AMX-13-nál volt, mára elavult. Hasonló elképzelés modern formában az Abrams-hoz:



Látható, hogy 2x 18 lõszert fogad be, szóval elviekben akár ki is hagyható a törzsben lévõ lõszertároló.

Mit értesz komoly alatt? Ez M1/Leo2/T-80 szinten levõ hk-t oldalról monjuk átvisz egy Bushmaster? Vagy 30-40 milis kategóriáról van szó? Milyen távolságból?

És ha fognánk az SK-105-ket, kicserélnénk a LAHAT-tal kompatibilis 105mm-s ágyúra az eredeti löveget, így az egyik tárban lehetne tankok ellen 6db LAHAT, a másik tárban meg 6db HE vagy akármilyen más lõszer élõerõ, vagy puha célpontok ellen.

Az elsõ pontra: Gyakorlatilag a mai harckocsik is ilyenek. Hátulról/oldalról nem nagyon állnak ellen a komolyabb gépágyúknak. 😊

Csak hirtelen felindulás volt. 😊

Semmi baj, Mijki...

Olyan "üss és fuss" tankokat képzelnék el, aminek CSAK a frontja a mai MBT-kkel egyenértékû rétegelt páncélzat(+ERA) lenne, viszont oldalt és hátul csak a 20mm-s gépágyúknak kellene ellenállnia(így mozgékony és könnyû lenne). Beleraknék valami izmos motort, egy átalakított AMX-13 toronyba egy Rheinmetall L/55-öt, mondjuk 2x4-es dobtárral(biztos több helyet foglal az L/55 mint az AMX 90-es ágyúja)+ fejlett elektronikát.

Ez lenne A(!) jövõ harckocsija.<#idiota><#nevetes1>

Az Oplot-M konkrétan az egyetlen "valós" elõrelépés, de gyakorlatilag egy teljesen új tornyot raktak egy tuningolt T-80U alvázra, szóval azt is nehéz meghatározni, hogy akkor lehet-e T-80U folyománynak tekinteni, vagy egy teljesen új típus. Például az Oplot-M akkor már inkább új típus, mint a T-90 széria, lévén utóbbinál a lõszertároló maradt ott, ahol volt, és a T-90M elõtti szériáknál a lövedékek hossza is maradt a korlátozott szinten (a T-90M-nél állítólag további pár cm-rrel nagyobb lövedékek lehetségesek).

Elnézést, most idõhiány lépett fel, ezért csak idézek, hogy kinek szól, ebbõl leszûrhetõ. 😄

Tehát akkor már nem elsõvonala APC hanem inkább egyfajta specializált mozgó "valami"?

Elsõ sorban kiszolgáló jármûvek, logisztika, hadvezetés, stb. számára. A Stryker Brigade-knél pl. nincs rájuk szükség, mert ott van ezekre a feladatokra saját Stryker változat. De a pánélos egységeknél nincs. Ott maradt az M113. Anno voltak tervezve Bradley-változatok eme feladatokra, de végül költségvetési okokból elvetették õket, így maradtak az M113-asok.

Szóval könnyen lehet, hogy a GCV és az AMPV is megy a többi hasonló betûszó (FCS, EFV) után a feledésbe.

Kizárni nem lehet, de már csak logisztikai szempontból is jó lenne egységesítési célokkal egyszerûsíteni a rendszert. Itt igazából amúgy van egy nagy keresztvágás, ha marad a Bradley, akkor a torony nélküli Bradley ideális AMPV lenne. Ha viszont jön a GCV, és a Bradley megy a levesbe, akkor a Bradley AMPV még mindig logikus lépés lehet, hiszen akkor meg ott van a Stryker Tracked, szóval ott is van "testvér" a garázsban.

A hadsereg már szeretne szabadulni mind a Bradley-tól, mind az AMPV-tõl, szóval szerintem ez a két program így vagy úgy, de elõbb-utóbb célba ér.

A kézifegyvereknél, géppuskáknál, ha az M1911 vagy M2 egy évszázadot is kitöltött (vagy majdnem), simán elképzelhetõnek tartom, hogy 2050-ben is még M4-gyel bohóckodnak majd. 😊

Az M2-nek is lett volna váltótípusa, az XM312. Csak 2012-ben kihúzták a dugót, és úgy döntöttek, hogy maradnak az M2-nél. Szóval a váltás itt nem azért van, mert ennyire hú, de nincs mit fejleszteni már, hanem egyszerûen a fejlesztés és beszerzés ennyire macerás lett...

A B-52 is az ötödik x-et tapossa, és még marad is egy ideig, szintén úgy gondolom,

Ismét: azért, mert nincs jobb alternatíva. Tervek voltak, de pénz nem. Mivel pedig arra, amire kell, végül is megfelel, így maradt...

Én inkább azt látom, hogy az új eszközök beszerzésének ár/érték aránya nem éri meg a ráköltött pénzt.

Pontosan. A beszerzések szépen pörögnek, de annyira elnyúlt és macerás lett a fejlesztés, hogy sokszor inkább a régi eszközök reszelgetését vállalják csak be. Nem azért, mert nincs jobb, hanem mert erre van pénz, és ennek a legkissebb kockázata. Amíg nincs indok a váltásra, nem is váltanak...

Az UH-60 és a CH-47 n+1-ig inkarnációja is beszédes.

Ismét azt mondanám, hogy évtizedek óta folynak kísérletek, fejlesztések váltótípusra, de ezekben túl sok a rizikó. Az US ARMY kb. 20 éve eltökélte, hogy növeli az UH-60 méretû helikopterek sebességét. De a V-22 túl drága és bonyolult lett, így nem álltak rá. Pedig bizonyos szintig nem vitás, hogy a V-22 technikailag elõrelépés az UH-60-assal szemben.

A világban mai napig rohangálnak szénné modernizált M60 harkocsik, stb.

De ha lenne pénzük, egybõl lecserélnék...

Túlságosan 5. gen nehéz flottát akar az USAF aminek szerintem még nincs meg az alapja és talán nem is lesz meg soha.

Pontosan, e téren az US ARMY és az USAF egymásnak ellentétes megoldást erõltet. Amíg az USAF ha kell, tökön szúrja magát, hogy az F-22-es programot tovább görgesse, addig az US ARMY bevállalja, hogy ha nem megy az FCS, akkor ok, nézünk mást.

A hk szvsz nem jó példa, mert számít a páncélzat és érdemben nem tudod növelni. Persze kérdés mi ellen kell.

Azért az is tény, hogy az ERA modulokkal a halálba lehet növelni a védelmet...

Amíg a kézifegyverek kapcsán nem lesz valami igazi áttörés, addig senki sem fog lépni. Abakan, tar-21, f2000, stb nem reformálták meg a kézifegyvereket, csak csiszolgatják. Áttörés akkor lesz, ha valaki kitalál valami új meghajtást (railgun?) és/vagy a testpáncélok fejlõdése szükségszerûvé fogja tenni.

A G11 és a hüvely nélküli lõszer eléggé drasztikus fejlesztés, mégse terjedt el. Most az US ARMY az LSAT keretében vizsgálja, hogy könnyû géppuskának, esetleg gépkarabélynak jó-e lenne. De lagymatag a dolog, úgy érzem, hogy az XM8 fiaskó mély nyomott hagyott az US ARMY PEO-ban...

Pontosan azért nincs új hk-t tervezi. Passzív páncélzat hogyan lenne durvább? 80 tonnás hk-t fogsz építeni? Értelmetlen. A torony nélküli hk 50+ év alatt sem tudott elterjedni. Okkal.

Nem értek egyett. A torony nélküli harckocsi csak azért nem valósult meg, mert a szovjetúnióban erõsebb volt a lobbi... és a T-74 (Obj. 450) helyett jött aztán a T-80 (Obj. 219). A svédeken és az izraelieken kívül senki sem mert bevállalni komolyabb újítást a kialakításban... Érdekes módon még a Franciák sem, hiszen nem volt utódja az AMX-13 vonalnak...

125 milisnél nagyobb hk löveg nincs és nagyon nem is erõltetik. Nincs igazán értelme és a mostani hk-ra tudtommal nemigen megy rá.

Prototípusok születtek 140mm-es (amerikai, német, svéd és svájci) illetve 152mm-es (Szovjet/orosz) kaliberben. De a hidegháború után úgy vélték, hogy nincs rá szükség, nincs egyszerûen igény rá, a meglévõ páncélvédelem ellen elégséges a 120/125mm-es lövedékeket tökéletesíteni, illetve azért volt ugye egy 120mm L/55 fejlesztés.

Mind a Leo2, mind az M1 Abrams volt tesztelve 140mm-es löveggel.

Érdekes kérdés, hogy az oroszok az Armata-val bevállalják-e a 152mm-es löveget...

Mivel gyakorlatilag õk az egyetlenek, akik elegendõ tõkével, háttériparral és furfanggal bírnak, hogy néhány év alatt elõrukkoljanak valamivel, amire másnak több évtized is kevés.

A kínai Hk. fejlesztések egyenlõre a többiek után futnak. A ZTZ-99 gyakorlatilag a T-90A mögött mászkál páncélvédettség terén. Amíg a kínai tengeralattjáró, repülõgép-hordozó vagy vadászgép-fejlesztésekrõl legalább pletykák, fotók, CGI képek vannak, addig a kínai harckocsifejlesztések terén csak gyenge utánlövések vannak. A jelek szerint Kína (itt sem) akarja megváltani a világot...

Akkor nem léteznének ezek a modernizációs csomagok M60-tól kedzve más öregecske hk-hoz.

De az is tény, hogy ezeket elég szûk országrétegnek lehet elsózni. Az Izraeli M60 felújítás kb. a Törökökön túl senkit sem érdekelte. Ott meg politikai okból vágtak alá. A T-72 felújításokkal 10 éve tele volt a világ. Gyakorlatilag mindegyik becsõdölt, vagy csak szûk, fõleg saját országon belül voltak életképesek (mint a szlovákok T-72M4-ese).

Ha ilyen komolyabb ERA -val szerelsz fel T-72 -ket és teszel rá még modern érzékelõket és tûzvezetõ rendszert, akkor harckocsi vs harckocsi harcban egy Leopard A4 -el vagy régebbivel pariban van

Csakhogy azóta (részben pont az ilyen tesztek miatt) fejlõdtek a pct. lövedékek is. Az ominózus teszt után jött ki a DM-53 pct. lövedék, amelyet már felkészítettek az ERA-val való találkozásra. Arról persze pontosat nem tudunk, hogy mondjuk egy ERAWA-2-vel felszerelt PT-91 hogy élné meg, ha 2km-rõl rálõne egy Leo2A4 egy DM-53-assal...

Mondjuk én a T-80-at és a T-90-et sem venném egy kategóriába a Leo2/Chally/M1/Merkava/stb-vel, ezek is csak feldicsért T-72-esek lényegében (konkrétan a T-90 az egy T-72M-akárhány lehetne, csak marketingokokból kapott új típusjelzést, a T-80 mondjuk a T-64 továbbfejlesztése, tudom, persze). Szerintem az Oplot vagy a lengyel Twardy sem rosszabb náluk pl.
ERA-val tûrhetõ a védelmük, sokkal jobb elektronikájuk is van (mint az alap 72-esnek) de passzív védelmük elég gyengécske.

" A 72-es is határeset. Mert egy T-80/Leo/M1/stb modern vas megeszi reggelire akármilyen era blokk van rajta."
Én ezzel vitatkoznék. Elvileg a német újraegyesítés után tesztelték a NATO pct lõszereket kontakt-5 -el felszerelt T-72 -ken, és a legmodernebbeket is megfogta, ha ERA -nál találta el. Ha ilyen komolyabb ERA -val szerelsz fel T-72 -ket és teszel rá még modern érzékelõket és tûzvezetõ rendszert, akkor harckocsi vs harckocsi harcban egy Leopard A4 -el vagy régebbivel pariban van, és M1 -bõl is csak az amerikaiaknak van olyan, ami igazán komoly páncélzattal bír, ha jól tudom.

Sajnos nemigen. Használt Leo 2A4-et mérnek több millió dollárért és méregdrága supporttal. Egy T-55 szint hk nagy részét az üzemeltetõ az uprade után is tud komolyan karbantartani saját maga is, a korszerûsítés ára kizárt, hogy 4-5 milla USD/gép lenne. Akkor nem léteznének ezek a modernizációs csomagok M60-tól kedzve más öregecske hk-hoz.

Szerintem nincs, mert amennyiért T-55/72-t upgradelsz, annyiért veszel használt modernebb vasat. A szerintem 2x aláhúzva.

Meg kellene nézni, hogy pl mibe került a T-55 upgrade, meg a mi T-72 upgradeünk, meg a "levedlett" Leo beszerzés. Nem tudom mennyivel olcsóbb a fapados 55-rõl a high techre átképezni, mint pl 55-rõl Leo-ra.

Pedig van értelme, mert nem mindenki a világ no 1. hadereje ellen készül. Nem véletlenül tudták dél-amerikai orászgogkba eladni a levedlett Leo I harckocsikat. A szlovén T-55 modernizáció sem cél nélküli volt, a környezetnek tökéletesen megfelel.

Ez olyan, valaki az F-22 ellen készül, valakinek meg 40 éves F-5 jelenti max. a fenyegetést.

Még akkor sem biztos.

Jaj mindig ez az erõszak 😊

Export biznisz okán muszáj másoknak is gyártani olcsó és menõ cuccokat. Lásd Törökország nagy hatótávolságú légvédelmi rakétabeszerzéseit, vagy Irán meghiúsult Sz-300 beszerzésére is egybõl lecsaptak a Kínaiak, elkezdõdtek a tárgyalások is.

Félre értesz. (Félek nem veled van a baj, mert kicsit sokszor írom ezt le.)
Én annyit mondtam, hogy egy T-55/M-60-at én nem foltozgatnék. A 72-es is határeset. Mert egy T-80/Leo/M1/stb modern vas megeszi reggelire akármilyen era blokk van rajta. Akármilyen data linkkel és modern kütyüvel. Ezek szerintem másodvonalbeli egységnek jók, de pont. Erre most ne írd, hogy a román T-55 megeszi a magyar 72-est, még ha igaz is.

A mostani "top" hk-kat meg persze hogy elég reszelgetni. Minek mást. Kis-közép hatalmakat letolni még sok is. A nagyok ellen meg légierõ meg ballisztikus rakéta elleni védelem kell. :-)

@Brat: Kína ellen ki, mikor és hol harcolna? Mert Kína határai közelében már az amik se "Janik". A határaitól távol meg jön az légierõ.

Amiket leírtál azt kiegészíteném, hogy: harckocsiügyben most már Kínán múlik, hogy ki, mit fog lépni. Mivel gyakorlatilag õk az egyetlenek, akik elegendõ tõkével, háttériparral és furfanggal bírnak, hogy néhány év alatt elõrukkoljanak valamivel, amire másnak több évtized is kevés.
Jenkiktõl tõkehiány és még hosszú ideig eltartó recesszió miatt nem is várható, hogy felesleges játékszerekre költsenek, Európa detto.

Ha a kínaiak rendszerbe állítanak valami extrém, torony nélküli, vagy egy 140-155 mm-es lövegû, vagy egy harckocsi és SPAD képességekkel is bíró jármûvet, vagy teljesen távvezérelhetõ /akár önállóan tevékenykedõ/ harcjármûvet, akkor majd mások is lépnek.

Pontosan azért nincs új hk-t tervezi. Passzív páncélzat hogyan lenne durvább? 80 tonnás hk-t fogsz építeni? Értelmetlen. A torony nélküli hk 50+ év alatt sem tudott elterjedni. Okkal.

Tervezhetesz egy kicsit jobb M1 szerû valamit méregdrágán és legyárhatod. A kérdés, hogy minek? 8 ezer+ M1 készült. Fogod, átszabod fillérekért.

A harkocsi alapvetõ kialakítás (szerintem, nem értek hozzá), olyan, mint a vadászoknál az aerodinamika. Nem véletlen van az, hogy a '70-es évek óta létezõ alapformákon csiszoltak minimákisan vagy semmit. Egyszerûen elérték az ésszerû határt a gépek. A hk-nál is az adott tömegbõl és elérhetõ passzív páncélvédettség nem fokozható jobban. A moduláris páncélzat miatt lehet cserélgetni vagy fejlesztgetni, de ehhez nem kell új hk. Ha valami úkfajta páncél jön ki, akkor rá kell applikálni az új hk-ra.

125 milisnél nagyobb hk löveg nincs és nagyon nem is erõltetik. Nincs igazán értelme és a mostani hk-ra tudtommal nemigen megy rá.

Egyszerûen annyira költséghatékony a meglevõ hk-at berhelni és annyi van belõlük, hogy én nem látom azt, hogy mikor lesz 0-ról új hk. olyan országoban, ahol most is csúcskat hk van.

Az oké, hogy egyse országok a saját ipar és a haderõ fejlesztésre fejlesztenek új hk-t, csak apró hiba, hogy ezek is kis túlzással egymás klónja. Elsõ ránézsére pl. az új török, japán, K1/K2 dél-koreai és M1 minta ikertesók, de minimum tesók. Ezek után az USA hova erõlködjön, ha a végeredmény ugyanez lenne, ha nem torony nélküli és radikálisan új hk-t nem csinálnak?

a kézifegyver nem demonstrál. Nincs presztízs értéke. Az usa egyetlen hordozója is olyan légifölényt képes mutatni, amivel kevés ország tudna dacolni. És nem a repülõgépek mennyisége miatt. De egy szlovéniától nem fog senki hasra esni, csak mert rendszeresítették az FN F2000-et.
Plusz szerintem a valóságban is sokkal nagyobb elõnyt jelent, ha a harctéri egységek állandó online kapcsolatban vannak a hq-val, egymással, légifedezettel, páncélos egységekkel, mintsem hogy M4-el vagy Scar-ral lõnek. Sokkal kreatívabban lehet felhasználni az egységeket. És kevesebb lesz a baráti tûz, ami tudtommal elég komoly fejfájást okoz a modern hadviselésben.
Amíg a kézifegyverek kapcsán nem lesz valami igazi áttörés, addig senki sem fog lépni. Abakan, tar-21, f2000, stb nem reformálták meg a kézifegyvereket, csak csiszolgatják. Áttörés akkor lesz, ha valaki kitalál valami új meghajtást (railgun?) és/vagy a testpáncélok fejlõdése szükségszerûvé fogja tenni.

Értem, köszi.

A hk szvsz nem jó példa, mert számít a páncélzat és érdemben nem tudod növelni. Persze kérdés mi ellen kell.

http://www.defenseindustrydaily.com/Aging-Aircraft-Cracks-in-USAs-FA-18-fleet-05131/

2011 február.

Carrier Air Wing 7 commander Capt. Roy Kelley adds that the F/A-18E/F Super Hornet fleet is also burning through airframe hours, with 73 of the fleet 418 aircraft at over 3,000 hours – about half-way through their safe design lifetimes.

Ennyire fogy a repidõ a Super Hornetekbõl is.

Az F-35 gépek cirka 80%-át a három jenki haderõnem szerzi be olyan gépek helyett, aminek nincs más alternatívája. Lehet, hogy a maradék 20%-ának a felét megvágják, de ettõl a kemény mag megmard.

A jenkiknél ha lelövik a Golden Eagle programot, akkor egyszerûen nem marad más gép csak F-35. Semmilyen F-15/16 változat beszerzését nem tervezi az USAF és ha más megrendelõ sem lesz, akkor elvi szitnen sem jöhet szóba, mert nem lesz gyártósor. A politikusi oldal felvetette azt, hogy a USAF vegyen új Block 50/52+ vagy más F-16 változatot. Az USAF tudtommal hallani sem akart errõl.

Viszont az F-15 és F-16 flotta el fog fogyni elõbb vagy utóbb. Elõször a vadász Sasok a GE nélkül, és a csapásmérõk meg 2023-30 között, ha nem lesz burtális élettartam hosszabbítás. Már a mezei élettartam hosszabbítás is kérdõjeles egyes gépeknél, nemhogyy a Golden Eagle program.

1 hónapja valaki azt találta ki, hogy mi lenne, ha a telje F-15 flotta leállna idõ elõtt és ezzel spóroljanak a burtális megvágások miatt. Na ilyen szintû idióta ötetelés mellett találjon ki az ember valamit és mondja azt, hogy nem lesz sok F-35. A USAF képtelen lemondani arról a felfogásról, hogy mindig mindenbõl a legjobb. A jelek szerint szinte mindent képesek feláldozni az F-35-ért és ennyir szélsõséges, véleményem szerint teljesen idióta javaslatok is elhangzanak. Igen, kell F-35, de szerintem az USAF kezdi kicsit belelovallni magát ebbe. Az F-15C/D gépek elég szép fejleszthetõségi potenciállal rendelkeznek. Túlságosan 5. gen nehéz flottát akar az USAF aminek szerintem még nincs meg az alapja és talán nem is lesz meg soha.

US Navy és C/D Hornet dettó. Már a Super Hornetbõl is van olyan asszam, amibõl 13 év alatt kiereoültek 4 ezer (!) órát. (Asszem.) Tehát kb. 2017 körül alig 15 év szolgálat után az elsõ gépek már mennek a levesbe, ha nem lépnek valamit. Nincs más gép, mert nem gyártanak már sima Hornetet, Super Hornet gyártósora meg ki tudja, hogy meddig zakatol. Nincs más gép, mert senki nem gyárt már CATOBAR hordozóra gépet, csak a franciák. Az, hogy a US Navy meg ilyet vegyen az sci-fi kategória.

USMC? A világon egyetlen STOL/VTOL gép áll gyártás alatt az F-35B. Szintén nincs alternatíva.

Én inkább azt látom, hogy az új eszközök beszerzésének ár/érték aránya nem éri meg a ráköltött pénzt. Ha megnézzük a világos sok orszában a szárazföldi haderõk alapfeszereltésgének az evolúciója kb. 50 éves termékekre vezehetõ vissza. Az alap koncepció az idõk során annyire kiforrott lett, hogy nincs értelme radikális újításra.

A legjobb példa a C-130 Super Hercules és az A400. A két gép közti brutális árdfi ellenére alig tud többet szerintem az A400.

Az UH-60 és a CH-47 n+1-ig inkarnációja is beszédes. A világban mai napig rohangálnak szénné modernizált M60 harkocsik, stb.

Igazából elég régen tépelõdök azon, hogy az akkori eszközökkel hogyan sikerült ennyire jól eltalált dolgokat tervezni és késõbb ráncfelvarrni õket, de ma számtalan új termék olyan gyermekbetegségekkel küzd, hogy 10 év után is problémásak. Melyik is az a sokat szidott heli, amitõl mindenki szbadulna?

Ennyire jó munkát végeztek a nagy elõdök?

Szerintem könnyen lehet, hogy ezek is mind az XM8, OICW, Comanche stb. sorsára jutnak. Egyszerûen az USA sem tud már annyit költeni, mint a hidegháború idején (meg jócskán fel is mentek az árak azóta), és ha egyszer a meglevõ technikával is legázolnának bármely ellent, nem sürgeti annyira semmi, csak a hadiipari cégek profitéhsége, de nehéz meggyõzni a kongresszusi képviselõket, hogy sürgõs szükség van rájuk. Szóval könnyen lehet, hogy a GCV és az AMPV is megy a többi hasonló betûszó (FCS, EFV) után a feledésbe.
A kézifegyvereknél, géppuskáknál, ha az M1911 vagy M2 egy évszázadot is kitöltött (vagy majdnem), simán elképzelhetõnek tartom, hogy 2050-ben is még M4-gyel bohóckodnak majd. 😊 A B-52 is az ötödik x-et tapossa, és még marad is egy ideig, szintén úgy gondolom, hogy pl. az F-16 is simán megéri majd az 50-et amerikai szolgálatban is, ha végül nem is bukik el az F-35 (most már "too big to fail" kategória talán). Szerintem az F-22-höz hasonlóan meg fogják rendesen nyirbálni a számukat akkor is, ha nem is olyan durván.

Na, megelõztek bocs 😊 2003-ból és utána Irakban még biztos használták, mivel láttam (képeken, videókon persze).

Még bõven, csak nem frontvonalbeli APC/IFV szerepben (abban felváltotta a Bradley). Sõt, a wiki szerint 2007-ben fejezték csak be az új példányok beszerzését, és jelenleg 6000 db van (gondolom persze részben raktáron állnak) Meg a mindenféle speciális jármûveket, amik M113 alapúak.

Tehát akkor már nem elsõvonala APC hanem inkább egyfajta specializált mozgó "valami"?

Természetesen álcázott bázisokról beszélünk, jellemzõen barlangokról. Az Afganisztáni szövetséges jelenlét szépen lassan épül le, és hiába a mûholdas és UAV felderítés, egy Afgán felkelõt nehezen tudnak megkülönböztetni egy civiltõl, ha nincs nála jól azonosítható fegyver.

Amúgy az US ARMY még több, mint ezer M113-ast használ (APC-nek, parancsoki jármûnek, önjáró aknavetõnek, medevac-nak és mozgó orvosi jármûnek)

Ennyire nincs már kontroll, hogy ezeket nem szúrják ki és nem bombázzák fasírttá? Vagy olyan erõdítményekrõl van szó, ami a levegõben gyak nem látszik? Ezt hogyan oldaják meg egy olyan ellenfél ellen, akinek elég tisztességes mûholdas és UAV felderítõ kapacitás van?

Válasszuk ketté a dolgot. Eddig nem volt "nyílt" hadviselésük, folyamatosan mozogtak, lõttek pár percig egy konvojt, majd mielõtt kiért volna pár helikopter vagy vadászgép, elhúzták a csíkot a környékrõl.

Mostanában van fix bázisuk, és innen indulnak portyázni, majd ide térnek vissza. Elõnye, hogy kevesebb terhet kell magukkal cipelni. A harcot továbbra is a helyzettõl függõen veszik fel, de mostanában jellemzõen már nem futnak el rövid idõ után, hanem ha kell, erõsítést kérnek a bázisukról. Ez még persze nem egyenlõ a nyílt hadviseléssel, és nem tûnt el teljesen az üss-és-fuss taktika, csak a tendencia elkezdett eltolódni.