95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
overseer-7 #80493 "Te ellenben összehordasz féligazságokat, a felhozott érveket félresöpröd, majd rágod tovább a lábtörlőt és mindezek felett az alázatosság legapróbb szikráját se vagy hajlandó kimutatni. Ez így ebben formában destruktív fórumozás és trollkodás."
csak az irásban vagyok ilyen.. ebben a topikban megpróbálom hozni a szakmai analítikus fogalmazás módomat.. ami egy kicsit ridegnek tűnik.. .. viszont elvárják tőlem a való életben.. ehhez szoktam hozzá.
de nincs szándékomban trollkodni.. és elnézést kérek ha valakit megbántottam.
"scramjet emlegetését, holott jelentős előrelépés lenne. "
a scramjet területén sem értem, hogy miért tökölnek ennyit..
értem én hogy be kell tartani a fejlesztés fázisait.. de már túljuthatnának a nehézségeken..
nekem az a véleményem, hogy előbb alaposan körül kell járni egy koncepciót.. majd utána dönteni arról, hogy milyen módszerrel, szemlélettel fogok neki a megtervezésnek.
én a scramjetet úgy ahogy van.. megépíteném és szarnék bele abba, hogy mi lehetséges elméletileg.. nem szarakodnék a tűréshatárokkal sem.. építenék egy gyakorlati hajtóművet.. rakétával felgyorsítanám.. beindítanám.. aztán felrobbanna.. majd a műszerek mért adatait áttanulmányoznám és ahol megbukott a teszt.. ott megerősíteném..
Az ilyen optimalizáció sokkal hatékonyabb egyébként mint azt sokan elsőre gondolják.
Ha nagyon érdekel valakit.. bővebben el tudom mondani.. de nagyon egyszerű elméleti oka van.
Tudom, hogy a kerámia nem rugalmas.. de én ezért olyan kompozit felületet használnék mint az űrsiklóknál van..
korlátoznám a kerámia felületek dimenzióit.. nem lehet nagyobb a tűréshatárnál sem..
talán.. WC wolfram-carbide anyaggal kompozit felülettel oldanám meg a problémát..
A wolfram elég rugalmas fém, nagy hőrezisztenciával.. viszont nagy a fajlagos sűrűsége, sajnos és drága.
A kerámia lapocskák között viszont jó választásnak tűnik..hogy kiellensúlyozza a kerámia felület tulajdonságait.
de ezek mind elméleti megoldások.. kár, hogy nem ezen a területen dolgozok.. izgalmas lenne nagyon.
-
#80492
Fullba tolja a kretént... -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#80491
CSAK a levegő-felület súrlódás az elekrülhetetlen.. a hőterhelést folyadékhűtéssel el lehet elméletileg oszlatni a nagy felületeken.
Az a baj, hogy az általad felhozott példa többszörösen is rossz.
1.: Az Aluminát nem jó hővezető, az pont, hogy a fémek tulajdonsága.
2.: Miért folyadékkal oldanád meg? Az X-15 esetében sikeresen alkalmazták a fém szerkezet hőátvitelét (heat sink)
3.: A gép tömegét brutálisan megnöveled egy folyadékhűtéses megoldással és a radiátoraiddal... Ez miért is jó?
A rugalmas szerkezet megmaradna.. csak a front felületek kapnának ilyen "hőpajzsot"
Amin keresztül mit fogsz látni?
Ha vadászgépben gondolkodsz, akkor radar, elektronoptikai / infravörös érzékelők, esetleg kabin-szélvédő kellene.
Ha robotrepülőgép, akkor ugyanez pepitában, mínusz kabin-szélvédő.
Látod, úgy kezdesz el tervezgetni, hogy még csak az alapvető tényeket sem veszed figyelembe...
em kell az egész gépnek hűtés.. nagyon nagy tévedés.. csakis a front felületek kapnának hővédelmet, ahol nem szabad 1800 C fölé mennie a hőmérsékletnek...
de.. még azt is megkockáztatom, hogy aluminát esetén talán nem kell aktív hővédelem..
Talán mach 5 még nem melegíti fel 1800 C fölé.. numerikus szimuláció és éles tesztelés szükséges.
Jajj...
Eddig a PDE-t rágtad, mint froki a lábtörlőt, most már jön az aluminát és a hővédő pajzs elméleted...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.02.02. 17:19:26 -
overseer-7 #80490 Ezek a dolgok, problémák amiket felsorolsz mind valósak.. igazad van.
Valóban ezek súlyos korlátai a nagy sebességű repülésnek.
Nem tudom, hogyan lehetne ezeket megoldani.
Még szerencse, hogy nem csak egy mérnök víziója alkotja meg a végső koncepciót. Egy ember élete is kevés lenne.
-
millerius #80489 Aluminátból készült már szegecs? Vagy van-e olyan ragasztó, amivel az aluminát ragasztható, és a sárkány szerkezeti elemeinek rögzítési pontjain kibírja a repülés közbe keletkező M5-nél adódó hő és mechanikai terheléseket? Magyarán, hogyan rögzítenéd össze egy ilyen gép szerkezeti elemeit, a bordákra és a törzskeretekre a borítást? Nincs jelenleg olyan hajtómű amivel ez a sebesség elérhető és elég hosszú ideig fenn is tartható. Szóval "alig van megoldandó probléma" a témában, és ha sikerülne is, mi lenne a nyereség az M5-ben? -
#80488
nem kellene ilyen paraszt módjára viselkedni velem szemben..
Nézd, mindenki ír marhaságokat néha, én is.
A különbség, ha valaki rámutat arra, hogy hülyeséget írok le, és alá van támasztva érvekkel, akkor tanulok belőle, elnézést kérek, és örülök annak, hogy bővült a tudásom.
Te ellenben összehordasz féligazságokat, a felhozott érveket félresöpröd, majd rágod tovább a lábtörlőt és mindezek felett az alázatosság legapróbb szikráját se vagy hajlandó kimutatni. Ez így ebben formában destruktív fórumozás és trollkodás.
A PD Engine egy fantasztikus lehetőség a repülésben, elméletileg képes a mach 5 re..
Végre, hogy belátod azt, hogy elméletről van szó. Amúgy a PDE elvben akár Mach 10-ig is használható, akár csak a scramjet, csak éppen a különbség az, hogy a scramjetet tesztelik nagy sebességnél (pl.: X-51 Waverider), míg a PDE a laboratóriumi körülmények szintjén való tesztelés fázisában vergődik.
Érzed az óriási ellentmondást? Nem is vetted fel a scramjet emlegetését, holott jelentős előrelépés lenne.
Csakhogy az sem a vadászgépeknél, hanem a robotrepülőgépeknél merül fel....
Nem titániumot használnék ha én döntenék, hanem hőálló kerámiát.
Az megvan, hogy a kerámia törékeny és nem rugalmas? Egy repülő testnél rezonanciával, vibrációval kell számolni, eleve a PDE maga bizonyos frekvenciával működik, ami ütésszerű erőhatást jelent a testre. Szóval messze nem ilyen egyszerű a helyzet... -
millerius #80487 És milyen katonai célra tudnál kihasználni egy M5 sebességű repülőgépet, mikor manapság már a 2-2,2M sem alapkövetelmény egy harcigépnél?!! M5 sebességnél gyakorlatilag manőverképtelen géped lenne, egy Magyarországnyi terület kellene egy 180 fokos fordulóhoz, külső függesztményt nem tehetsz rá a súrlódási felmelegedés és a hatalmas légellenállás miatt (nem tudom tudsz-e róla, a sebességgel négyzetes arányban nő a légellenállás!!), belső fegyvertér ajtaját nem nyithatod ki mert a hatalmas torlónyomás, sebesség szétszedné a gépet. Akkor?!! Max felderítőként lenne használható, de már az SR-71-et is azért vonták ki, mert ebben a témában a műholdakkal gazdaságosabban megoldják a feladatokat. -
overseer-7 #80486 CSAK a levegő-felület súrlódás az elekrülhetetlen.. a hőterhelést folyadékhűtéssel el lehet elméletileg oszlatni a nagy felületeken.
.sajnos ilyen sebességen a konvekció nem játszik.. de a nagy felületen el lehet teríteni a hőt,, csak éppen annyira, hogy perzisztensen az aluminát kerámia kényelmesen elviselje a hőt..
Az aluminát nagyon kemény kerámia, igen magas hőrezisztenciával.
A rugalmas szerkezet megmaradna.. csak a front felületek kapnának ilyen "hőpajzsot"
Az ára igen igen olcsó.. Ezért tökéletes választásnak tartom..
Olvadáspont: 2 072 °C .. relatíve igen magas.. és 1800 C ig meg sem lágyul.
Sűrűség: 3,95 g/cm³.. kiváló.. fele úgy általában a fémeknek
Nem kell az egész gépnek hűtés.. nagyon nagy tévedés.. csakis a front felületek kapnának hővédelmet, ahol nem szabad 1800 C fölé mennie a hőmérsékletnek...
de.. még azt is megkockáztatom, hogy aluminát esetén talán nem kell aktív hővédelem..
Talán mach 5 még nem melegíti fel 1800 C fölé.. numerikus szimuláció és éles tesztelés szükséges.
A repülő sárkányszerkezetét és az anyag választást muszáj a hajtómű motorhoz tervezni..
A motorból meg ki kell hozni mindent ami csak lehetséges.. szerintem.
-
#80485
A súrlódást megfelelő tervezéssel ellensúlyozni lehet.
Nem, nem lehet. Egyszerűen elkerülhetetlen a levegő súrlódása és sebesség miatt.
Nem titániumot használnék ha én döntenék, hanem hőálló kerámiát.
Repülőgépnél, ami egy rugalmas szerkezet és tágul összevissza...?
Aluminátot, ami stabil 1800 C ig, és 2000 C az olvadáspontja, és könnyebb a fémeknél.
Rugalmasság? Ár? Az olvasdáspont és kilágyulási hőmérséklet nem ugyanazon fogalmak. A titán olvadáspontja sem sokkal magasabb, mint egyes acéloké, csak a hőálló képessége jobb.
De csak a front felületeken.. miközben egy nagyon könnyű hőszállító rendszerrel elvezetném folyadékkal a hőt és szétteríteném a nagy felületű szárnyakon és a géptörzsön..ahol radiációval le tudja adni a hőt.
Aha. És ez hol lesz könnyű, mikor az egész gép egy kurvanagy hűtő...? A világ nem látott még ilyet...
Úgy kell tervezni a gépet, hogy bírja a mach 5 öt.
Apró hiba, hogy semmi értelme a Mach 5-nek harcászatilag. -
overseer-7 #80484 nem tudom megmondani neked..
ez a te véleményed, hogy felesleges..
vannak mások is, akik lehet más véleményen vannak. Nekem más a véleményem.
A súrlódást megfelelő tervezéssel ellensúlyozni lehet.
Mach 5 körül bizonyára már rövid távon is nagy hőterhelésnek teszi ki a belépőéleket és front felületeket a levegő molekulák áramlása.
Nem titániumot használnék ha én döntenék, hanem hőálló kerámiát.
Aluminátot, ami stabil 1800 C ig, és 2000 C az olvadáspontja, és könnyebb a fémeknél.
De csak a front felületeken.. miközben egy nagyon könnyű hőszállító rendszerrel elvezetném folyadékkal a hőt és szétteríteném a nagy felületű szárnyakon és a géptörzsön..ahol radiációval le tudja adni a hőt.
Úgy kell tervezni a gépet, hogy bírja a mach 5 öt.
-
#80483
Melyik részét nem érted annak, hogy repülőgépbe felesleges? Melyik részét nem érted meg annak, hogy a súrlódás milyen problémákat okoz?
Ha olyan fantasztikus lehetőség, akkor kérlek magyarázd már meg, hogy miért szarik rá mindenki és csinál folyékony vagy szilárd tüzelőaynagú ramjetet vagy screamjetet...? -
overseer-7 #80482 nem kellene ilyen paraszt módjára viselkedni velem szemben..
nagyon nem trollkodni jöttem ide
A PD Engine egy fantasztikus lehetőség a repülésben, elméletileg képes a mach 5 re.. miközben elméletileg nagyobb teljesítményt ad le azonos tömegű motor esetén mint a brayton ciklus.. és nagyon nem elhanyagolható az sem, hogy sokkal nagyobb a hőhatásfoka is ennek a motornak.
Nagyon remélem még az én életemben megvalósítják ezt a motort.. legalább harcászati célra.
Az a baj, hogy nagyon jó kis képeket lehet találni a neten ..olyan motorokról amin látszik, hogy vadászgéphez építették meg.
A youtubon is vannak nagyon jó videók, amin gyakorlatban működik a PDE koncepció..
iszonyú ereje lenne egy ilyen motornak, ha megcsinálnák működőre.. és beépítenék egy arra alkalmas géptestbe.
-
#80481
Attól függ, hogy ki ellen és mekkora számban indítva. A US Navy ellen a jövőben te tökmindegy, hogy mivel próbálkozol, olyan nyers erő kell. A horizont alatti ASM-ekre képesek lesznek indítani, teljesen mindegy, hogy mekkora sebesséeg a BrahMOS-2 az SM-6 elcsapja.
Viszont Kína vagy más ellenfél ellen, ahol hányá romboló és fregatt van és nincs horizont alá dolgozoás, akkor bizony elfogyhatnak a célcsatornák mikor 40 km táján hiretelen felbukkat tucatnyi ilyen rakéta. A US Navy mellel leveszi.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.02.02. 16:02:55 -
#80480
Akkor vajon a BrahMos-2 esetében arra számítanak, hogy a viszonylag nagy sebesség mellett viszonylag alacsony lesz az RCS? Mert kis magasságon nem lesz hiperszonikus... -
#80479
Ha számolsz az irányváltoztatással. Ha nem, akkor semmi sem változik. Sőt, olyan esetet is elképzelhetsz, akkor a térben a BM pályála valamekkora paraméterrel csak belemetsz a SAM HMZ-be. Ha a felderítési távolság kellően nagy, akkor a rakéta indítható és el fogja kapni a célt. Elvileg, Kinematiailag lehetséges, a célpraméterket kell hozzá mérni. -
#80478
Szvsz ő arra vonatkozólag mondta, hogy a HMZ roppant kicsi egy nagy magasságú, nagy vízszintes sebességű célpont ellen.
Most keresem vissza a hsz.-t, de nem találom.
-
#80477
Ja, akkor de, kb. 2500 km-es távolság mellett jön ki a ~5000 m/s átlagsebesség. -
#80476
Teljesen mindegy, hogy milyen a sebesség komponens. A SAM-nél és minden rakétánál az egyik szűk keresztmetsz az, hogy az indítás pillanatában levő paraméterekhez képest célpont manőverei mit okoznak. (Hpaps is megmutta ezt a konkrét videó felvételen, hogy indítás után mennyire szük egy rakéta manőver limitja a teljes indítható HMZ-hez képest.
Egy BM azért "könnyű" cél, mert bár folyamatosan változik iránya és sebessége, de ezt lassan csinálja és a ballisztikus mivolta miatt ezek előre számolhatóak. Tehát, ha vízszintesen repül egy gép 30 km magasan repül mondjuk M4 sebességgel és a HMZ-n belül van, akkor a rakéta el fogja csapni. A rendszer képes követni és számolni a célparaméterket és az arányos megközelítés miatt a rakéta sem esik kétségbe, képes manőverezni.
A kérdés az, hogy ha a célpont mondjuk tudja/észreveszi, hogy jön felé egy rakéta és csinál egy 45 fokos fordulót, akkor a rakéta ezt mennyire képes lekövetni, tehát az, hogy adott magasságban és sebességben melyik mekkora manőverre képes. Az sem mindegy, hogy ezt mikor csinálja a megtámadott repülőgép.
Pusztán sebessége és magassága miatt nem lesz védett egy gép, ezért lőtték le a Valkyre programot. -
#80475
Az Antej-2500 esetében a -2500 nem a célpont ballisztikus rakéta hatótávolsága (2500km) a vonatkozó adat? Mert nála azt látom, hogy a célsebesség akár 4,5km/s is lehett, igaz ballisztikus beérkező célpontnál (BM).
![]()
Mondjuk ez alapján tényleg nem lehet nagy kunszt elkapnia mondjuk egy 40km magasságban 1500m/s vízszintes sebességű célpontot.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.02.02. 14:56:24 -
#80474
Valóban adottak a célsebességek, de ezek nem vízszintes sebességek, hanem ballisztikus pályán beérkező célpontra vonatkozó sebességek, ha jól tévedek.
De ha hülyeséget írok le javíts ki légy szíves. -
#80473
Nem sok...? A long range közül mind, legfeljebb a HMZ lenne korlátos, ha nem sikerül időben érzékelni célt és nem a max. távolságon indítana, hogy a HMZ peremén levő repeszköt elkapján. M5.0 az 1500 m/s tája. No lássuk...
Sz-300PM/PMU-1
48N6 rakétával maximális célsebesség 1800 m/s. Két év múlva lesz 30 éves (!) a cucc. Ettől felfelé minden Sz-300/400 képes leszedni.
Sz-300VM Antey-2500.
A 2500 a célpont sebességére utal, ami 2500 m/s.
AEGIS? A kérdés inkább az, hogy melyik rakétával nem képes erre...
Persze ezeket BM ellen tervezték, de eg ekkora sebességű gép nem tudom, hogy mekkora manővere képes. Viszont, ha egy repülő képes manőverezni, akkor a rakéta is...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.02.02. 14:40:51 -
#80472
Önmagában a PDE nem lenne rossz dolog pl. hiperszonikus robotrepülőgépek számára. Csak maga a PDE hajtóművek nem valósnak meg semennyire. A scramjet (a francnak sincs kedve leírni folyton, hogy szuperszonikus feletti beáramlási sebességű torló-sugárhajtómű :P ) a következő lépcsőfok, az relatíve jól halad, noha nem kapkodják el (elvben a BrahMos-2 is már scramjet lesz... oszt majd meglátjuk...).
Anno egyébként HPASP is írta, hogy azért egy Mach5 vízszintes sebességű célt elkapni nem sok légvédelmi rendszer tudna...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.02.02. 14:32:26 -
#80471
Szerinted...
A valóság meg pofáncsap...
Volt már több tanulmányi project a hajtóműre.. a nasa is foglalkozott vele.. az oroszok is.. kína.. stb gyakorlatilag mindenki.
Azt tudod, hogy hány ötletre és kísérletre jut egy sikeres termék...? Ez nem érv. Akkor én holnap megvizsgálom a pisával működő belső égésű motort és akkor kell lennie ilyennek, mert van róla tanulmány. Anyám...
Már nincs szerintem akadálya hogy a gyakorlatban is sorozatgyártásba kerüljön egy ilyen motor..
Based on what? Write olny módban vagy? Cifu leírta, hogy mennyire sikerült egy motor régen... Használhatatlan volt.
és szerintem már régen lennie kellene olyan vadászgépnek ami így működik és talán mach 5 tel repül.
Ezen a ponton már erősen érzem a trollszagot. A Mach5-ös vadászgépnek eleve nincs értelme, harcászatilag szarra sem lenne jó. Az SR-71 belépőélei 26-27 km-en melegedtek fel M3.4 táján 300C fok tájáa,a gépet titánból kellett csinálni. Akkor M5.0 táján akkora maasság kéne, ami vicc. Már az SR-71 teljesítmény paraméterei is olyanok, hogy azzal egy vadászgép egy hulladék lenne. Minden cél mellett elzúgna mire érdemben tudna valamit tenni, nemhogy M5.0-val. Ellenben minden felé hajított rakéta belerohanna, mert a gép túlterhelhetősége és manőverező képessége egy rakás szar.
Mivel ez hadi technika.. mert a nagy zajú detonáció miatt úgy sem lehetne a kommersz piacon használni..
Kapaszkodj meg, katonai gépeknél is gond a zaj. A repterek sokszor város mellett vannak.
és szerintem mondom.. már régen lennie kellene ilyen gépnek.
Lásd elején. Szerinted... A valóság mást mond...
Az ködösítés, hogy technikai akadályok vannak a motor megépítésének.
Ó persze, és az egész világ egy nagy összeesküvés... Rázogatod a pofonfát hallod...
ez egy nagyon komoly téma, sokat informálódtam ebben a PDE témában.
Nem véletlenül hoztam fel.. nem basztatásból említettem meg.. hanem mert engem tényleg érdekel.. és talán lehet, hogy titokban már léteznek ezek a repülőgépek.
Az lehet, csak nem látszik... A harcászati hasznosságról a jelek szerint meg fogalmad nincs.
A hadititkok sokszor csak akkor derülnek ki amikor már alkalmazásban vannak.. éles bevetésen.
De nem egy eszköz alap működésével kapcsolatba. Ez kb. olyan, mintha létezne antigravitációs harckocsi, csak titkolják. Eszednél vagy...? Az F-117 fekete program volt, de magát a gépet titkolták, semmi sci-fi nem volt a gépben, hajtómű terén meg aztán főleg...
egy ilyen PDE motor.. nagy horderejű változást hozna az aviatikában.. ezért jelentős téma
És ezt a veretes kijelentés mire alapozod...? Senki nem gyárt vele semmit. Ha olyan kurvajó lenne, akkor árul már el, hogy a Sz-300/400 család miért tök hagyományos szilárd tüzelőaynagú rakétát használ, ahogy a Patriot és minden más is? Vagy miért szilárd tüzelőanyagú Ramjet hajtómáves a Meteor? Miért van az, hogy az H-22 reinkarnációja is teljesen hagyományos hajtóművel bír...?
Talán mert ennek a detonációs vacaknak semmi értelme.. -
#80470
honnan tudnám hogy nincsen?..
A haditechnikában nincs olyan hogy biztosan nincs.
Összeesküvés elméletekkel máshol kilincselj.
Volt már több tanulmányi project a hajtóműre.. a nasa is foglalkozott vele.. az oroszok is.. kína.. stb gyakorlatilag mindenki.
Tanulmány project, de nem működő, repülő platform. Hajrá, ha foglalkozott vele a NASA, oroszok, kínaiak, mindenki, akkor hol is vannak a legalább kísérleti tesztjárművek? Még az X-51 waverider is SCRAMJET-et használt. Nyilván, ha lett volna az USAF-nak (vagy a NASA-nak) működőképes, életképes PDA hajtóműve, akkor azzal repült volna. De nem azzal repült...
Már nincs szerintem akadálya hogy a gyakorlatban is sorozatgyártásba kerüljön egy ilyen motor..
Nyilván nincs, ezért nem repült belőle még tesztjármű sem, de csak mert, csakmertazért, nyilván, mert Te úgy gondolod...
ez egy nagyon komoly téma, sokat informálódtam ebben a PDE témában.
Képzeld én is, pontosan ezért tartom eleve ostobaságnak, amit leírtál a #80460 -ban és a #80465 -ben. Ez egy elméleti technológia, amely még leginkább csak tesztlaborokban mocorog, és ott sem túl sikeres.
Nem véletlenül hoztam fel.. nem basztatásból említettem meg.. hanem mert engem tényleg érdekel.. és talán lehet, hogy titokban már léteznek ezek a repülőgépek.
Ezzel csak pár apró probléma van:
1.: Milliárdokat költ akkor az USAF / US NAVY / USMC (F-35) illetve az Orosz Légierő (PAK-FA) és a Kínai légierő (J-20, J-31) olyan repülőgépekre, amelyek hétköznapi gázturbinás hajtóműveket használnak. Ha létezik már működőképes PDA hajtóműves gép, akkor ez kidobott pénz, hiszen már túlhaladott lenne.
2.: Ha létezik ennek ellenére, olyan hétpecsétes titok, hogy senki sem tud róla semmit. Mi sem.
egy ilyen PDE motor.. nagy horderejű változást hozna az aviatikában.. ezért jelentős téma
Gyakorlati szinten bármi újdonságot hozzá tudsz tenni a témához? Mert nem látom.
A katonai repülésben van pár dolog, ami nagy horderejű változást hozhat, mint a lézerfegyverek vagy a kinetikai elektro-magnetikus ágyúk, ám a PDE gyakorlati szinten nem került elő sehol. Még az oroszok is hagyományos torlósugárhajtóművet használnak az új robotrepülőgépeiknél... -
overseer-7 #80469 ez így van ahogy mondod..
és ebből az okból a kompresszor nagyobb kompressziót tud elérni.. mert amíg a reed-valve zárva van, a gázt állandó térfogatra kell bekompresszálnia nem pedig állandó nyomáson áramoltatnia.
A másik nagyon jelentős előny.. hogy a brayton ciklusban a kompresszor a combustion chamber gáz nyomása ellen dolgozik..amihez többlet munka szükséges..
addig a humprey féle PDE ciklusban a kompresszor constant volume kamrát tölt fel.. majd lezár a reed szelep miközben detonál..
a detonáció gáznyomását nem kell legyőznie a kompresszornak..
a kompresszor végig csak gáz feltöltést végez..nem kell többlet munkát befektetni -
overseer-7 #80468 honnan tudnám hogy nincsen?..
A haditechnikában nincs olyan hogy biztosan nincs.
Volt már több tanulmányi project a hajtóműre.. a nasa is foglalkozott vele.. az oroszok is.. kína.. stb gyakorlatilag mindenki.
Már nincs szerintem akadálya hogy a gyakorlatban is sorozatgyártásba kerüljön egy ilyen motor..
és szerintem már régen lennie kellene olyan vadászgépnek ami így működik és talán mach 5 tel repül.
Mivel ez hadi technika.. mert a nagy zajú detonáció miatt úgy sem lehetne a kommersz piacon használni..
és szerintem mondom.. már régen lennie kellene ilyen gépnek.
Az ködösítés, hogy technikai akadályok vannak a motor megépítésének.
nem vagyok idegesítő.. nem személyeskedtem senkivel.. nem basztatok senkit..
ez egy nagyon komoly téma, sokat informálódtam ebben a PDE témában.
Nem véletlenül hoztam fel.. nem basztatásból említettem meg.. hanem mert engem tényleg érdekel.. és talán lehet, hogy titokban már léteznek ezek a repülőgépek.
A hadititkok sokszor csak akkor derülnek ki amikor már alkalmazásban vannak.. éles bevetésen.
egy ilyen PDE motor.. nagy horderejű változást hozna az aviatikában.. ezért jelentős téma
szerintem -
millerius #80467
"A detonáció sokkal nagyobb teljesítményt ad le és nagyobb hőhatásfokkal működik.. Ebben biztos vagyok, kár is azzal próbálkozni hogy az ellenkezőjéről meg akar győzni.. az égés meg nem ad le annyi teljesítményt, mint a detonáció"
Csak egy alapvető dologról picikét elfeledkezel: a gázturbinás hajtóműben az égés/teljesítményleadás folyamatos, míg a pulzáló hajtóműben nem az, csak megszakításokkal működik, ettől pulzáló. -
#80466
Látod-látod ezért van kiakadva rád mindenki.
Első hozzászólás: "tudtok olyan sugárhajtóművel szerelt harci repülőt..esetleg bemutató videót.. ami lüktető detonáció elvén működik?"
Ott volt a példa, hogy a V-1, illetve az ember vezette Fi-103 volt az, ami lüktető detonáció elvén működött. Csakhogy az hagyományos lüktető sugárhajtómű volt.
Utána elő hozakodsz egy elméleti / kísérleti rendszerrel (PDE), amely mint említve volt, kísérleti stádiumban van, és tele van olyan technológiai akadályokkal, amelyek a gyakorlati alkalmazás útjában állnak.
Ostobaság volt tehát az első hsz.-ed eleve, mert két opció van:
1.: Tudtad, hogy nincs PDA-s sorozat-gyártott repülőgép, csak trollkodsz. Innen kezdve mi a fene akadályozna meg abban, hogy kivágjalak a fórumról?
2.: Nem tudtad, csak olvastál a PDA-ról, és jajj, hozzuk össze a vadászgépekkel, mert milyen jó hatásfoka is van. Ami ez esetben tudatlanságot takarna. Amivel viszont az baj, hogy ott van az általad linkelt Wiki szócikben, hogy volt egy darab átalakított Long-EZ, amelynek a PDA hajtóműve egy darab tesztrepüléskor kemény 10 másodpercig működött. Vagyis nem létezik valóban használható PDA-s repülőgép. Azóta sem. Innen nézve viszont akkor miről is szól az első hsz.? Mi értelme volt?
Tényleg kezdesz idegesítő lenni, szóval ha a itt szeretnél tovább fórumozni, akkor szedd össze magad, és gondold át, miről mit írsz le, mert a vége tényleg az lesz, hogy kiváglak a fenébe...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.02.02. 13:19:30 -
overseer-7 #80465 a V1 az egy rakás..sz*ar miért?
Mert nincs kompresszió a körfolyamatban.. a v-1 az egyik legrosszabb hatásfokú motor.
Zabálja az üzemanyagot és alig ad le teljesítményt.. miközben csak melegíti a levegőt .
A V-1 PDE motorja kompresszió nélküli Lenoir körfolyamaton alapul.
https://en.wikipedia.org/wiki/Lenoir_cycle
"The Lenoir cycle is an idealized thermodynamic cycle often used to model a pulse jet engine. It is based on the operation of an engine patented by Jean Joseph Etienne Lenoir in 1860. This engine is often thought of as the first commercially produced internal combustion engine. The absence of any compression process in the design leads to lower thermal efficiency "
![]()
A PDE motor bizony sokkal nagyobb hatásfokkal és teljesítménnyel bír mint az azonos kompresszió arányú isobarikus turbojet körfolyamat.
A szokványos turbojet motorok a brayton ciklus szerint működnek... beszív.. összenyom, állandó nyomás mellett üzemanyagot éget el.. majd expandálja a gázt.
A detonáció sokkal nagyobb teljesítményt ad le és nagyobb hőhatásfokkal működik.. Ebben biztos vagyok, kár is azzal próbálkozni hogy az ellenkezőjéről meg akar győzni.. az égés meg nem ad le annyi teljesítményt, mint a detonáció
https://en.wikipedia.org/wiki/Pulse_detonation_engine
"The engine is pulsed because the mixture must be renewed in the combustion chamber between each detonation wave and the next. Theoretically, a PDE can operate from subsonic up to a hypersonic flight speed of roughly Mach 5. An ideal PDE design can have a thermodynamic efficiency higher than other designs like turbojets and turbofans because a detonation wave rapidly compresses the mixture and adds heat at constant volume."
All regular jet engines and most rocket engines operate on the deflagration of fuel, that is, the rapid but subsonic combustion of fuel. The pulse detonation engine is a concept currently in active development to create a jet engine that operates on the supersonic detonation of fuel. Because the combustion takes place so rapidly, the charge (fuel/air mix) does not have time to expand during this process, so it takes place under almost constant volume. Constant volume combustion is more efficient than open-cycle designs like gas turbines, which leads to greater fuel efficiency.
![]()
Az viszont tényleg igaz, hogy iszonyú hangja van a motornak.. felmehet 200 dB re is a közvetlen közelében.
-
#80464
Az hagyján, de overseer azt sem tudom, hogy honnan vette, amit írt hatásfok és fajlagos paraméterekről. A V-1 pontosan azért használta, mert hiperprimitív volt az egész, rohadt kevés ideig kellett üzemelnie és a teljesítménye nem volt szabályozható. X távolság után a tüzelőanyag betápot elvágta a V-1 vezérlése és ennyi volt. -
JanáJ #80463 Van róla magyar Wiki cikk ahol leírják - ugyan azt mint Molni: wiki -
JanáJ #80462 Nem látok érzékelőt. Én céladatokra tippelek, mert az akár rádión is jöhetne.
A videó elején a sárga vető csövekkel az vajon "szimulátor". A kijelző meg a cső elején lévő dobozból gondolom. Meg a sárga vetőcső imitációból. -
#80461
Nem, nincs, mert repülőgéphez gyakorlatilag alkalmatlan. A V-1-en is ezért volt startfokozat. A V-1-en kívül tudtommal soha semmi más nem használta, amit élesben is bevetettek. Ezzel szuperszonikus repülést tudtommal nem lehet elérni + felszállni sem tudsz vele, lásd V-1 vagy, ha megy, akkor is pocsék lesz. Alkalmatlan vadászgépekhez.
Azt sem tudom, hogy honnan veszed, hogy ezzel nagyobb sebesség érhető el. Nézzél már rá a szuperszonikus ASM-ekre vagy bármilyen rakétára. Ramjet, folyékony hajtóanyagú hagyományos vagy szilárd tüzelőanyagú rakéták vannak. A V-1 óta nem szórakozott ezzel. Szerinted véletlen...?
Az, hogy valaminek jobb a hatásfoka az semmit nem jelent, ha pl. abszolút teljesítmény nem sajtolható ki belőle vagy éppen n+1 egyéb üzemeltetési faktort leszámítva nem felel meg a gyakorlati alkalmazás követelményeinek. Pl. a zaj miatt...
Nem véletlenül nem létezik ilyen harci gép.
Nem először látom azt, hogy nagyon vad dolgokat írsz le és veszel komolyan... -
overseer-7 #80460 tudtok olyan sugárhajtóművel szerelt harci repülőt..esetleg bemutató videót..
ami lüktető detonáció elvén működik?
Tehát nem a szokványos isobar constant pressure sugárhajtómű..
hanem constant volume Pulse Detonation Engine..
Ennek a "körfolyamatnak" nagyobb sokkal a hőhatásfoka.. és elméletileg is nagyobb a teljesítmény/ motor tömeg arány is.
Szeretném már látni üzemállapotban is, beépítve egy nagy sebességű vadászgépbe.
Egy ilyen motor, elméletileg is nagyobb sebességet tud elérni mint a szokványos isobarikus hajtóművek -
#80459
Csak tippelek, szerintem a rakéta érzékelőjének a képét mutatja. -
JanáJ #80458 Ez, csak benéztem. :-) És ez mit tud? Mitől kapja az infót és milyet? Éjjellátó vagy hőkamera, vagy csak simán azt mutattja merről jön az ellen? -
overseer-7 #80457 A leggyorsabb ember iraqban :
-
#80456
1:34 helyett 0:24 lesz az. Ez a Verba MANPADS irányzó-monokulárja, pl. itt látható 1:07-nél:
@Molni: Igen, 9K333 Verba. :)
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.02.02. 10:05:13 -
#80455
Ezt a kommentet nem is értem. A második videóban 1:34-nél nincs már semmi. Az első videóban meg mezei UV-ra sötétedő szemüvege vana hátul álló muksónak. Majdnem úgy nézn ki, mint az enyém.
A MANPAD típusát felismeri valaki ennyiből az 2. videón?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.02.02. 09:49:55 -
JanáJ #80454 A második videoban 1:34-nél mi az a szemüveg? A lencse gondolom az indító hajtóműtől véd, de mit láthat a másik szemével?
