95104

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#80476
Teljesen mindegy, hogy milyen a sebesség komponens. A SAM-nél és minden rakétánál az egyik szűk keresztmetsz az, hogy az indítás pillanatában levő paraméterekhez képest célpont manőverei mit okoznak. (Hpaps is megmutta ezt a konkrét videó felvételen, hogy indítás után mennyire szük egy rakéta manőver limitja a teljes indítható HMZ-hez képest.
Egy BM azért "könnyű" cél, mert bár folyamatosan változik iránya és sebessége, de ezt lassan csinálja és a ballisztikus mivolta miatt ezek előre számolhatóak. Tehát, ha vízszintesen repül egy gép 30 km magasan repül mondjuk M4 sebességgel és a HMZ-n belül van, akkor a rakéta el fogja csapni. A rendszer képes követni és számolni a célparaméterket és az arányos megközelítés miatt a rakéta sem esik kétségbe, képes manőverezni.
A kérdés az, hogy ha a célpont mondjuk tudja/észreveszi, hogy jön felé egy rakéta és csinál egy 45 fokos fordulót, akkor a rakéta ezt mennyire képes lekövetni, tehát az, hogy adott magasságban és sebességben melyik mekkora manőverre képes. Az sem mindegy, hogy ezt mikor csinálja a megtámadott repülőgép.
Pusztán sebessége és magassága miatt nem lesz védett egy gép, ezért lőtték le a Valkyre programot. -
#80475
Az Antej-2500 esetében a -2500 nem a célpont ballisztikus rakéta hatótávolsága (2500km) a vonatkozó adat? Mert nála azt látom, hogy a célsebesség akár 4,5km/s is lehett, igaz ballisztikus beérkező célpontnál (BM).
Mondjuk ez alapján tényleg nem lehet nagy kunszt elkapnia mondjuk egy 40km magasságban 1500m/s vízszintes sebességű célpontot.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.02.02. 14:56:24 -
#80474
Valóban adottak a célsebességek, de ezek nem vízszintes sebességek, hanem ballisztikus pályán beérkező célpontra vonatkozó sebességek, ha jól tévedek.
De ha hülyeséget írok le javíts ki légy szíves. -
#80473
Nem sok...? A long range közül mind, legfeljebb a HMZ lenne korlátos, ha nem sikerül időben érzékelni célt és nem a max. távolságon indítana, hogy a HMZ peremén levő repeszköt elkapján. M5.0 az 1500 m/s tája. No lássuk...
Sz-300PM/PMU-1
48N6 rakétával maximális célsebesség 1800 m/s. Két év múlva lesz 30 éves (!) a cucc. Ettől felfelé minden Sz-300/400 képes leszedni.
Sz-300VM Antey-2500.
A 2500 a célpont sebességére utal, ami 2500 m/s.
AEGIS? A kérdés inkább az, hogy melyik rakétával nem képes erre...
Persze ezeket BM ellen tervezték, de eg ekkora sebességű gép nem tudom, hogy mekkora manővere képes. Viszont, ha egy repülő képes manőverezni, akkor a rakéta is...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.02.02. 14:40:51 -
#80472
Önmagában a PDE nem lenne rossz dolog pl. hiperszonikus robotrepülőgépek számára. Csak maga a PDE hajtóművek nem valósnak meg semennyire. A scramjet (a francnak sincs kedve leírni folyton, hogy szuperszonikus feletti beáramlási sebességű torló-sugárhajtómű :P ) a következő lépcsőfok, az relatíve jól halad, noha nem kapkodják el (elvben a BrahMos-2 is már scramjet lesz... oszt majd meglátjuk...).
Anno egyébként HPASP is írta, hogy azért egy Mach5 vízszintes sebességű célt elkapni nem sok légvédelmi rendszer tudna...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.02.02. 14:32:26 -
#80471
Szerinted...
A valóság meg pofáncsap...
Volt már több tanulmányi project a hajtóműre.. a nasa is foglalkozott vele.. az oroszok is.. kína.. stb gyakorlatilag mindenki.
Azt tudod, hogy hány ötletre és kísérletre jut egy sikeres termék...? Ez nem érv. Akkor én holnap megvizsgálom a pisával működő belső égésű motort és akkor kell lennie ilyennek, mert van róla tanulmány. Anyám...
Már nincs szerintem akadálya hogy a gyakorlatban is sorozatgyártásba kerüljön egy ilyen motor..
Based on what? Write olny módban vagy? Cifu leírta, hogy mennyire sikerült egy motor régen... Használhatatlan volt.
és szerintem már régen lennie kellene olyan vadászgépnek ami így működik és talán mach 5 tel repül.
Ezen a ponton már erősen érzem a trollszagot. A Mach5-ös vadászgépnek eleve nincs értelme, harcászatilag szarra sem lenne jó. Az SR-71 belépőélei 26-27 km-en melegedtek fel M3.4 táján 300C fok tájáa,a gépet titánból kellett csinálni. Akkor M5.0 táján akkora maasság kéne, ami vicc. Már az SR-71 teljesítmény paraméterei is olyanok, hogy azzal egy vadászgép egy hulladék lenne. Minden cél mellett elzúgna mire érdemben tudna valamit tenni, nemhogy M5.0-val. Ellenben minden felé hajított rakéta belerohanna, mert a gép túlterhelhetősége és manőverező képessége egy rakás szar.
Mivel ez hadi technika.. mert a nagy zajú detonáció miatt úgy sem lehetne a kommersz piacon használni..
Kapaszkodj meg, katonai gépeknél is gond a zaj. A repterek sokszor város mellett vannak.
és szerintem mondom.. már régen lennie kellene ilyen gépnek.
Lásd elején. Szerinted... A valóság mást mond...
Az ködösítés, hogy technikai akadályok vannak a motor megépítésének.
Ó persze, és az egész világ egy nagy összeesküvés... Rázogatod a pofonfát hallod...
ez egy nagyon komoly téma, sokat informálódtam ebben a PDE témában.
Nem véletlenül hoztam fel.. nem basztatásból említettem meg.. hanem mert engem tényleg érdekel.. és talán lehet, hogy titokban már léteznek ezek a repülőgépek.
Az lehet, csak nem látszik... A harcászati hasznosságról a jelek szerint meg fogalmad nincs.
A hadititkok sokszor csak akkor derülnek ki amikor már alkalmazásban vannak.. éles bevetésen.
De nem egy eszköz alap működésével kapcsolatba. Ez kb. olyan, mintha létezne antigravitációs harckocsi, csak titkolják. Eszednél vagy...? Az F-117 fekete program volt, de magát a gépet titkolták, semmi sci-fi nem volt a gépben, hajtómű terén meg aztán főleg...
egy ilyen PDE motor.. nagy horderejű változást hozna az aviatikában.. ezért jelentős téma
És ezt a veretes kijelentés mire alapozod...? Senki nem gyárt vele semmit. Ha olyan kurvajó lenne, akkor árul már el, hogy a Sz-300/400 család miért tök hagyományos szilárd tüzelőaynagú rakétát használ, ahogy a Patriot és minden más is? Vagy miért szilárd tüzelőanyagú Ramjet hajtómáves a Meteor? Miért van az, hogy az H-22 reinkarnációja is teljesen hagyományos hajtóművel bír...?
Talán mert ennek a detonációs vacaknak semmi értelme.. -
#80470
honnan tudnám hogy nincsen?..
A haditechnikában nincs olyan hogy biztosan nincs.
Összeesküvés elméletekkel máshol kilincselj.
Volt már több tanulmányi project a hajtóműre.. a nasa is foglalkozott vele.. az oroszok is.. kína.. stb gyakorlatilag mindenki.
Tanulmány project, de nem működő, repülő platform. Hajrá, ha foglalkozott vele a NASA, oroszok, kínaiak, mindenki, akkor hol is vannak a legalább kísérleti tesztjárművek? Még az X-51 waverider is SCRAMJET-et használt. Nyilván, ha lett volna az USAF-nak (vagy a NASA-nak) működőképes, életképes PDA hajtóműve, akkor azzal repült volna. De nem azzal repült...
Már nincs szerintem akadálya hogy a gyakorlatban is sorozatgyártásba kerüljön egy ilyen motor..
Nyilván nincs, ezért nem repült belőle még tesztjármű sem, de csak mert, csakmertazért, nyilván, mert Te úgy gondolod...
ez egy nagyon komoly téma, sokat informálódtam ebben a PDE témában.
Képzeld én is, pontosan ezért tartom eleve ostobaságnak, amit leírtál a #80460 -ban és a #80465 -ben. Ez egy elméleti technológia, amely még leginkább csak tesztlaborokban mocorog, és ott sem túl sikeres.
Nem véletlenül hoztam fel.. nem basztatásból említettem meg.. hanem mert engem tényleg érdekel.. és talán lehet, hogy titokban már léteznek ezek a repülőgépek.
Ezzel csak pár apró probléma van:
1.: Milliárdokat költ akkor az USAF / US NAVY / USMC (F-35) illetve az Orosz Légierő (PAK-FA) és a Kínai légierő (J-20, J-31) olyan repülőgépekre, amelyek hétköznapi gázturbinás hajtóműveket használnak. Ha létezik már működőképes PDA hajtóműves gép, akkor ez kidobott pénz, hiszen már túlhaladott lenne.
2.: Ha létezik ennek ellenére, olyan hétpecsétes titok, hogy senki sem tud róla semmit. Mi sem.
egy ilyen PDE motor.. nagy horderejű változást hozna az aviatikában.. ezért jelentős téma
Gyakorlati szinten bármi újdonságot hozzá tudsz tenni a témához? Mert nem látom.
A katonai repülésben van pár dolog, ami nagy horderejű változást hozhat, mint a lézerfegyverek vagy a kinetikai elektro-magnetikus ágyúk, ám a PDE gyakorlati szinten nem került elő sehol. Még az oroszok is hagyományos torlósugárhajtóművet használnak az új robotrepülőgépeiknél... -
overseer-7 #80469 ez így van ahogy mondod..
és ebből az okból a kompresszor nagyobb kompressziót tud elérni.. mert amíg a reed-valve zárva van, a gázt állandó térfogatra kell bekompresszálnia nem pedig állandó nyomáson áramoltatnia.
A másik nagyon jelentős előny.. hogy a brayton ciklusban a kompresszor a combustion chamber gáz nyomása ellen dolgozik..amihez többlet munka szükséges..
addig a humprey féle PDE ciklusban a kompresszor constant volume kamrát tölt fel.. majd lezár a reed szelep miközben detonál..
a detonáció gáznyomását nem kell legyőznie a kompresszornak..
a kompresszor végig csak gáz feltöltést végez..nem kell többlet munkát befektetni -
overseer-7 #80468 honnan tudnám hogy nincsen?..
A haditechnikában nincs olyan hogy biztosan nincs.
Volt már több tanulmányi project a hajtóműre.. a nasa is foglalkozott vele.. az oroszok is.. kína.. stb gyakorlatilag mindenki.
Már nincs szerintem akadálya hogy a gyakorlatban is sorozatgyártásba kerüljön egy ilyen motor..
és szerintem már régen lennie kellene olyan vadászgépnek ami így működik és talán mach 5 tel repül.
Mivel ez hadi technika.. mert a nagy zajú detonáció miatt úgy sem lehetne a kommersz piacon használni..
és szerintem mondom.. már régen lennie kellene ilyen gépnek.
Az ködösítés, hogy technikai akadályok vannak a motor megépítésének.
nem vagyok idegesítő.. nem személyeskedtem senkivel.. nem basztatok senkit..
ez egy nagyon komoly téma, sokat informálódtam ebben a PDE témában.
Nem véletlenül hoztam fel.. nem basztatásból említettem meg.. hanem mert engem tényleg érdekel.. és talán lehet, hogy titokban már léteznek ezek a repülőgépek.
A hadititkok sokszor csak akkor derülnek ki amikor már alkalmazásban vannak.. éles bevetésen.
egy ilyen PDE motor.. nagy horderejű változást hozna az aviatikában.. ezért jelentős téma
szerintem -
millerius #80467
"A detonáció sokkal nagyobb teljesítményt ad le és nagyobb hőhatásfokkal működik.. Ebben biztos vagyok, kár is azzal próbálkozni hogy az ellenkezőjéről meg akar győzni.. az égés meg nem ad le annyi teljesítményt, mint a detonáció"
Csak egy alapvető dologról picikét elfeledkezel: a gázturbinás hajtóműben az égés/teljesítményleadás folyamatos, míg a pulzáló hajtóműben nem az, csak megszakításokkal működik, ettől pulzáló. -
#80466
Látod-látod ezért van kiakadva rád mindenki.
Első hozzászólás: "tudtok olyan sugárhajtóművel szerelt harci repülőt..esetleg bemutató videót.. ami lüktető detonáció elvén működik?"
Ott volt a példa, hogy a V-1, illetve az ember vezette Fi-103 volt az, ami lüktető detonáció elvén működött. Csakhogy az hagyományos lüktető sugárhajtómű volt.
Utána elő hozakodsz egy elméleti / kísérleti rendszerrel (PDE), amely mint említve volt, kísérleti stádiumban van, és tele van olyan technológiai akadályokkal, amelyek a gyakorlati alkalmazás útjában állnak.
Ostobaság volt tehát az első hsz.-ed eleve, mert két opció van:
1.: Tudtad, hogy nincs PDA-s sorozat-gyártott repülőgép, csak trollkodsz. Innen kezdve mi a fene akadályozna meg abban, hogy kivágjalak a fórumról?
2.: Nem tudtad, csak olvastál a PDA-ról, és jajj, hozzuk össze a vadászgépekkel, mert milyen jó hatásfoka is van. Ami ez esetben tudatlanságot takarna. Amivel viszont az baj, hogy ott van az általad linkelt Wiki szócikben, hogy volt egy darab átalakított Long-EZ, amelynek a PDA hajtóműve egy darab tesztrepüléskor kemény 10 másodpercig működött. Vagyis nem létezik valóban használható PDA-s repülőgép. Azóta sem. Innen nézve viszont akkor miről is szól az első hsz.? Mi értelme volt?
Tényleg kezdesz idegesítő lenni, szóval ha a itt szeretnél tovább fórumozni, akkor szedd össze magad, és gondold át, miről mit írsz le, mert a vége tényleg az lesz, hogy kiváglak a fenébe...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.02.02. 13:19:30 -
overseer-7 #80465 a V1 az egy rakás..sz*ar miért?
Mert nincs kompresszió a körfolyamatban.. a v-1 az egyik legrosszabb hatásfokú motor.
Zabálja az üzemanyagot és alig ad le teljesítményt.. miközben csak melegíti a levegőt .
A V-1 PDE motorja kompresszió nélküli Lenoir körfolyamaton alapul.
https://en.wikipedia.org/wiki/Lenoir_cycle
"The Lenoir cycle is an idealized thermodynamic cycle often used to model a pulse jet engine. It is based on the operation of an engine patented by Jean Joseph Etienne Lenoir in 1860. This engine is often thought of as the first commercially produced internal combustion engine. The absence of any compression process in the design leads to lower thermal efficiency "
A PDE motor bizony sokkal nagyobb hatásfokkal és teljesítménnyel bír mint az azonos kompresszió arányú isobarikus turbojet körfolyamat.
A szokványos turbojet motorok a brayton ciklus szerint működnek... beszív.. összenyom, állandó nyomás mellett üzemanyagot éget el.. majd expandálja a gázt.
A detonáció sokkal nagyobb teljesítményt ad le és nagyobb hőhatásfokkal működik.. Ebben biztos vagyok, kár is azzal próbálkozni hogy az ellenkezőjéről meg akar győzni.. az égés meg nem ad le annyi teljesítményt, mint a detonáció
https://en.wikipedia.org/wiki/Pulse_detonation_engine
"The engine is pulsed because the mixture must be renewed in the combustion chamber between each detonation wave and the next. Theoretically, a PDE can operate from subsonic up to a hypersonic flight speed of roughly Mach 5. An ideal PDE design can have a thermodynamic efficiency higher than other designs like turbojets and turbofans because a detonation wave rapidly compresses the mixture and adds heat at constant volume."
All regular jet engines and most rocket engines operate on the deflagration of fuel, that is, the rapid but subsonic combustion of fuel. The pulse detonation engine is a concept currently in active development to create a jet engine that operates on the supersonic detonation of fuel. Because the combustion takes place so rapidly, the charge (fuel/air mix) does not have time to expand during this process, so it takes place under almost constant volume. Constant volume combustion is more efficient than open-cycle designs like gas turbines, which leads to greater fuel efficiency.
Az viszont tényleg igaz, hogy iszonyú hangja van a motornak.. felmehet 200 dB re is a közvetlen közelében.
-
#80464
Az hagyján, de overseer azt sem tudom, hogy honnan vette, amit írt hatásfok és fajlagos paraméterekről. A V-1 pontosan azért használta, mert hiperprimitív volt az egész, rohadt kevés ideig kellett üzemelnie és a teljesítménye nem volt szabályozható. X távolság után a tüzelőanyag betápot elvágta a V-1 vezérlése és ennyi volt. -
JanáJ #80463 Van róla magyar Wiki cikk ahol leírják - ugyan azt mint Molni: wiki -
JanáJ #80462 Nem látok érzékelőt. Én céladatokra tippelek, mert az akár rádión is jöhetne.
A videó elején a sárga vető csövekkel az vajon "szimulátor". A kijelző meg a cső elején lévő dobozból gondolom. Meg a sárga vetőcső imitációból. -
#80461
Nem, nincs, mert repülőgéphez gyakorlatilag alkalmatlan. A V-1-en is ezért volt startfokozat. A V-1-en kívül tudtommal soha semmi más nem használta, amit élesben is bevetettek. Ezzel szuperszonikus repülést tudtommal nem lehet elérni + felszállni sem tudsz vele, lásd V-1 vagy, ha megy, akkor is pocsék lesz. Alkalmatlan vadászgépekhez.
Azt sem tudom, hogy honnan veszed, hogy ezzel nagyobb sebesség érhető el. Nézzél már rá a szuperszonikus ASM-ekre vagy bármilyen rakétára. Ramjet, folyékony hajtóanyagú hagyományos vagy szilárd tüzelőanyagú rakéták vannak. A V-1 óta nem szórakozott ezzel. Szerinted véletlen...?
Az, hogy valaminek jobb a hatásfoka az semmit nem jelent, ha pl. abszolút teljesítmény nem sajtolható ki belőle vagy éppen n+1 egyéb üzemeltetési faktort leszámítva nem felel meg a gyakorlati alkalmazás követelményeinek. Pl. a zaj miatt...
Nem véletlenül nem létezik ilyen harci gép.
Nem először látom azt, hogy nagyon vad dolgokat írsz le és veszel komolyan... -
overseer-7 #80460 tudtok olyan sugárhajtóművel szerelt harci repülőt..esetleg bemutató videót..
ami lüktető detonáció elvén működik?
Tehát nem a szokványos isobar constant pressure sugárhajtómű..
hanem constant volume Pulse Detonation Engine..
Ennek a "körfolyamatnak" nagyobb sokkal a hőhatásfoka.. és elméletileg is nagyobb a teljesítmény/ motor tömeg arány is.
Szeretném már látni üzemállapotban is, beépítve egy nagy sebességű vadászgépbe.
Egy ilyen motor, elméletileg is nagyobb sebességet tud elérni mint a szokványos isobarikus hajtóművek -
#80459
Csak tippelek, szerintem a rakéta érzékelőjének a képét mutatja. -
JanáJ #80458 Ez, csak benéztem. :-) És ez mit tud? Mitől kapja az infót és milyet? Éjjellátó vagy hőkamera, vagy csak simán azt mutattja merről jön az ellen? -
overseer-7 #80457 A leggyorsabb ember iraqban :
-
#80456
1:34 helyett 0:24 lesz az. Ez a Verba MANPADS irányzó-monokulárja, pl. itt látható 1:07-nél:
@Molni: Igen, 9K333 Verba. :)
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.02.02. 10:05:13 -
#80455
Ezt a kommentet nem is értem. A második videóban 1:34-nél nincs már semmi. Az első videóban meg mezei UV-ra sötétedő szemüvege vana hátul álló muksónak. Majdnem úgy nézn ki, mint az enyém.
A MANPAD típusát felismeri valaki ennyiből az 2. videón?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.02.02. 09:49:55 -
JanáJ #80454 A második videoban 1:34-nél mi az a szemüveg? A lencse gondolom az indító hajtóműtől véd, de mit láthat a másik szemével? -
#80453
Pár orosz légvédelmi rendszerekről szóló videó (ha voltak már, akkor bocsi)
Sz-400 videó, 0:41-nél újabb képernyőkép (a cél fölé vitt kurzornál a képernyő közepére kiírja a cél adatait)
Légvédelmi éleslövészetek (főleg TOR-M1/M2 és mintha Sztrela-10 lenne?)
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.02.01. 19:56:51 -
#80452
OAF légiharc debrief 4/5 (már csak a kakukktojás maradt...)
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!Lt Col Michael “Dog” Geczy (USAF)
78th EFS “Bushmasters,” F-16CJ
Operation ALLIED FORCE
MiG-29
4 May 1999
Call-sign: PUMA 11
Lt Col Geczy graduated from Euro-NATO Joint Jet Pilot Training (ENJJPT) at Sheppard AFB in 1983. Upon completing F-4E training in 1984 he flew the Phantom II for two years, converting to the F-16C in 1986 while on his first operational assignment at Ramstein AB, Germany. He later graduated from the USAF Fighter Weapons School F-16 Division in 1992. Lt Col Geczy had approximately 2,300 flight hours (including previous combat experience in Iraq and Bosnia) in the F-16C (Blocks 15, 30, 42, and 50) before deploying to Aviano AB for Operation ALLIED FORCE (OAF). This MiG-29 kill occurred on his 115th career combat mission, and his seventh mission supporting OAF. The following excerpts were taken from a briefing that Lt Col Geczy gave about a year following the event.
We were tasked for what we call a "force protection" mission... loaded up with two High Speed Anti-Radiation Missiles (HARMs), two AIM-120A AMRAAMs, two AIM-9M Sidewinders, a full load of 20mm, and self protection assets (external jamming pod on the centerline, chaff and flares, and towed decoys). As there were no Eagles tasked as part of this daylight strike mission, our job was to protect the strikers from both the surface and air threats.
The jets were Block 50 F-16CJs. F-16CJs are configured with the HARM Targeting System pod on the side of the intake. The HARMs are those large white missiles closest to the external fuel tanks that home in on radar emissions from SAMs, AAA, or early warning radars. The other key part to our force protection mission was air-to-air, of course. On the wingtip missile stations are the AIM-120 AMRAAMs; we also carried the shorter range AIM-9M infrared missiles on the inboard stations, and the trusty internal, 20 mm Gatling gun for shorter range air-to-air engagements.
My flight included myself as number one (on my 12th contingency deployment), my wingman, who was a 1 Lt (“DBAL" Austin, with about 350 hours in the jet) on his third contingency deployment; the number three and element lead (“Hajii” Julazadeh) was an instructor pilot with about 1,200 hours (and on his eighth contingency deployment). The number four man, “Nut” Peterson, was absolutely critical to our success that day. Although “Nut” was flying as a wingman and number four, he was then a four-ship flight lead, and upgrading to instructor pilot with about 800 hours in the F-16. Operation ALLIED FORCE was “Nut’s” second contingency deployment. This combat sortie was the seventh or eighth Operation ALLIED FORCE sortie for all of us, since Shaw AFB deployed our squadron into the theater about three weeks into the war as part of a NATO force structure plus-up.
I have to admit, my opinion is that the Serbian surface-to-air missile (SAM) battery crews were pretty darn good...well trained and coordinated during Operation ALLIED FORCE, and with some pretty creative and unpredictable tactics. They fired over 700 SAMs at NATO aircraft during the war! Of course, the Serbian military had been watching NATO’s operations over Bosnia for more than six years, and had been quick to modify their tactics during this operation to increase the probability of a successful kill against NATO aircraft. So frankly, since the Serbian MiG-29s had not faced NATO pilots for almost seven weeks at this point of the war — and we had just lost our second NATO jet a couple nights prior to a SAM — my biggest concern that day was the SAM operators. I was dead wrong, as the biggest threat that day would end up being one MiG-29 driver who would attempt to intercept “tail-end Charlie" during the egress phase of the strike.
On that day, NATO was conducting some of its first daylight strikes in central Serbia, near Belgrade. There were two flights of four f-16CJs, each dedicated to the force protection of these midday strikes. My flight, call-sign PUMA 11, was tasked to launch out of Aviano, pre-strike refuel, enter Serbia, protect Strike "Alpha,” egress, refuel again, re-enter Serbia again, and then protect Strike "Charlie.” Strike package “Alpha" that day included Dutch, British, and French strikers. Another flight of four F-16CJs (PANTHER 21) were from Spangdahlem AB (but also launched out of Aviano), and were protecting strikes “Bravo” and "Delta” in the same manner.
Keep in mind that, since the F-l5Cs were dedicated to protecting the tankers and AWACS that day, they only had CAPs up in Bosnia and Hungary. The other players that day included EA-6Bs, a French AWACS that controlled all of the activity in Bosnia, and a British AWACS that controlled the strikes in Serbia.
Let's get on to the details of that day. First of all, the weather was poor. The clouds were layered to broken up to almost 30,000 feet. Our flight had some difficulty finding good, clear airspace to CAP to do the best job protecting against the air and surface threats during the strike period. In fact, the British and Dutch strikers ended up weather aborting their attacks completely. On the other hand, the French strikers, or KNIFE 61, were working overtime trying to deliver their bombs between holes in the weather in their target area.
Near the end of the strike period, KNIFE 61's flight lead requested that we stay on station another eight minutes or so until they finished their attacks. I agreed, but of course, was concerned that we might end up stretching the flight's fuel before we could get back to the tanker. Since my fuel state was actually the lowest in the flight, I made a mental planning note that I was the most “skosh” on gas.
Later, I heard the next set of F-16CJs for Strike Bravo, PANTHER 21, check in on the strike frequency. Well, the French finished their attacks after about 12 minutes of "overtime," and we started to escort them out of Serbia. Keep in mind, it had been a very quiet mission up to this point. Although we had done some preemptive SAM targeting, we had not fired any HARMs at active sites during this first strike period. I was probably a bit too casual finishing up this "walk in the park" strike package, and too anxious to get air refueled and back on station for the next one.
It is near the end of this “ho-hum” egress that the AWACS controller calls out that a "bogey" is airborne in Serbia. I completely missed this call! Fortunately, our trusty number four man, "Nut," saved the day, and piped up on our discrete, intra-flight frequency with a "head's up" call and the bogey's position. We immediately turned the four F-16s around, and we faced the bogey in a wall formation. During our turn to face down track, NATO AWACS called out the track as hostile for the first of what would be a total of seven times during the intercept.
We simultaneously pushed it up to supersonic, climbed up into the high 30s (forgot to jettison our tanks!), and pressed right on into the SAM threat rings. Shortly thereafter, “DBAL" called out that he was bingo fuel...since I knew that I actually had the lowest fuel in the flight, I "copied" his call, and decided that all of us would most likely need to recover into Sarajevo after the engagement.
About this same time, the AWACS controller made some calls that made the NATO-required beyond-visual-range (BVR) rules of engagement (ROE) matrix damned confusing, and uncertain in my mind. As I was working through this dilemma, both in my head and with some calls back to AWACS, I tried to get PANTHER 21 flight’s radars looking for the target (who were actually trailing us by quite a bit). I frankly started to have my doubts that we were going to finish this intercept with the little fuel remaining. Also during this final period of the intercept, the MiG-29 driver illuminated me with his radar a couple times, which definitely got my attention.
Fortunately, yet uncomfortably late in the intercept, and at range much less than we all wanted. I finally worked through all the ROE rules with AWACS... I got a chance to put my thumb on the weapons release, or pickle button—one of my last thoughts as I was mashing down on the pickle button was, “if it’s important enough to shoot, shoot two. So, ‘Dog,’ fire these two off as rapidly as possible!"
Well, it seemed to take FOREVER for that first missile to come off—must have been time compression! I actually had second thoughts about whether I had properly armed-up or not. I just started to glance in the HUD to confirm the arm status, and then I saw the first missile come off from the left wingtip. I mashed the second AMRAAM off as quickly as I could after that first one launched. It didn't seem to take nearly as long for the second AMRAAM to blast off the right wingtip!
Although I had already fired an AIM-9 in training and HARMs in Bosnia during Operation DELIBERATE FORCE, and earlier in Operation ALLIED FORCE, I had not YET had a firsthand appreciation for what an AMRAAM live-fire looked like. Those two AMRAAM launches were EXTREMELY impressive, and continue to amaze me even today!
Since the MiG was at short range and maneuvering at this point, the line-of-sight of the target was changing rapidly across my nose and well below me—those missile fins obviously dug-in immediately after launch and dove with rapid, arcing attacks through the HUD field-of-view with breakneck speed (kind of like a pitcher throwing a curve ball)! It was a true testament to American technology that the AMRAAM performed so well at close range, and with a fantastically high line-of-sight! I am not sure any other radar missile out there could have hacked the square-corner that the AMRAAMs made that day!
Descending quite a bit after the launches, I noted on my radar that the missiles were preparing to impact, and made a mental note that in order to get credit for the kill, “I had better see this, as I may be the only one who witnesses it!” I rolled up in about 90 degrees of left bank, and then saw the aircraft exploding about six thousand feet below, and between scattered cloud layers (basically underneath my left knee). I made two, “Splash one with a fireball!” radio calls to AWACS—guess I knew that my chances of making that call again in my flying career were essentially nil!
“DBAL,” on the other hand, reported after the mission that he watched both missiles all the way into impact. Fortunately, the weather had scattered out somewhat at the point of intercept, so today "DBAL" has a "nanosecond by nanosecond" recollection of how the aircraft defensively maneuvered to a near perfect beam, the missiles' impacts, how the MiG started to burn, and what parts came off first!
Following the engagement, as we were all “skosh" on fuel, we immediately started our climb and egress to the west, towards the tanker tracks in Bosnia. I requested that the AWACS controller sector our tanker due east and directly back to us.
Now the real difficult part of the mission began! As it turned out, and as was frequently true during Operation ALLIED FORCE, the hairiest part of the mission was just beginning: getting rejoined on a tanker that has been directed to retrograde to a safer area, in the weather, while other F-16 and F-15 flights are rejoining on it simultaneously to do their refueling, in the weather. When we crossed into Bosnia, we discovered that our tanker was over 120 miles away and going further away!
I then set a divert bingo for the flight for Sarajevo, and had to call the tanker crew directly to get them to turn around for an in-the-weather tanker rejoin. In the end, we were able to refuel and get back on station for Strike Charlie. Shortly thereafter Strike Charlie was weather cancelled. With a full load of fuel, we flew back to Aviano “as the crow flies” — supersonic in the low 40s across the whole length of Bosnia, and across the Adriatic Sea — breaking all kinds of rules, I am sure!
It was raining like cats and dogs when we finally got back to Aviano; of course, I insisted upon bringing the four-ship up a combat, tactical initial after the mission (pretty dumb decision, as the rain storm was almost directly over the air base) — the guys did a marvelous job getting the jets on the deck, despite my stupid act!
We all lined up in the de-arm area, and a crew chief hooked up on the head-set communications cord during the aircraft de-arming. Since my HARMs were still loaded. I guess he thought that we had a “ho-hum" mission; he asked me in a real low key
voice, and obviously not really pleased to be in the pouring rain.
“Well, Sir, how did your mission go?"
I replied, “Pretty good...Shot a MiG down."
He yelled back, “You got to be sh!ting me...Sir!”
I yelled back at him, “Look at the missile rails!!!”
I looked at the rails too, at that point, and saw the other guys in the de-arm crew doing pull-ups on the missile rails in the rain! They were really psyched up, and came up later after shutdown to give me the AMRAAM umbilical cables that remained—perfect mementos for that mission!
“Nut” showed exemplary flight discipline that day. First, by succinctly and promptly advising the flight about the AWACS call that a “bogey” was approaching during our egress. And second, by employing his radar as directed to confirm that no other threats were airborne. Also, unlike other “yahoo-cowboy radio calls" that you hear sometimes during MiG kills these days, my flight members did not say ONE word after the MiG-29 was splashed. They maintained the strictest discipline throughout the egress, on to the next AWACS controller in Bosnia, to the tanker, and on the boom taking fuel. Only after the air refueling was complete, and when we were preparing to return for the next strike period, did “Nut” say on the discrete frequency
“PUMA 1, PUMA 4. request?”
“Go ahead with your request, PUMA 4”
“Sir, can we go back there and do that again?”
By the way, last month "Nut" Peterson was selected to go to F-16 Fighter Weapons School for the class starting this summer.
There were some internet claims immediately after the war that this MiG-29 was mistakenly shot down by a Serbian SAM battery. That is absolute, complete, and pure BS! You can actually see the aircraft break up on my radar tape after the missile’s impact!
I cannot speculate upon the Serbian Air Force single ship tactics that day, or why someone would make such a claim, other than to perhaps save face for the Serbian MiG-29s that performed so poorly during the war against NATO pilots (for lots of reasons, I am sure: weak equipment, poor aircraft serviceability, lousy Soviet-style training and flying currency, etc). Lately, more and more of the Serbian internet sites acknowledge that this MiG-29 was downed by an F-16CJ.
But what I can say is that the four of us that day were employing fully mission capable F-16CJs with 100% of our jets and avionics operational (thanks to our maintenance technicians), fully armed with a variety of operational weapons ready to handle all kinds of threats (thanks to our munitions, armament, and weapons technicians), and were fully trained to handle the events of that day (thanks to the USAF training and readiness model).
You bet, there are decisions and tactics that I would do differently if I had a chance to do that mission again. But any of my flight members could have ended up firing those two AMRAAMs and getting a MiG-29 kill that day. I was fortunate to have been the leader and targeted the group, and thankfully supported by a great flight of Viper drivers, particularly “Nut” Peterson, who really got the “light bulb turned on” during our egress.
Although Lt Col Geczy deployed to Operation ALLIED FORCE as part of the 78th Fighter Squadron, the deployment included jets from other squadrons at Shaw AFB. The aircraft during Lt Col Geczy’s MiG-29 engagement (91-0353) was actually from the 77th FS “Gamblers.” Lt Col Geczy went on to command the 77th Fighter Squadron, and made F-16 91-0353 the squadron flagship during his two year command.
-
#80451
Hát itt aztán tényleg van minden... A 6942 fasza.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.02.01. 15:46:14 -
#80450
Te el tudod olvasni a feliratokat? -
#80449
Brit Eurofighter tankolás...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
-
JanáJ #80448 Égi ruhatár -
#80447
Sajnos én is csak ennyi találtam. A fej inkább emlékeztet az AIM-9L-re, mint az AIM-9D-re, tehát lehet már az all-aspect érzékelőt vették figyelembe. Viszont ne feledjük, hogy ez US NAVY történet volt, nekik meg ott volt az F-14A és az AIM-54 a célra... -
#80446
Nekem nem kerek ez a 25-50km-es fehér vonal. Nézzük (a képek miatt legyen spoilerben):
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
Eredeti kép, a belső fehér kör nyugatra jól láthatóan Sarvvik mellett metszi a Finn-öbölből bevágó öblöt.
Játszunk egy kicsit, a felhasznált megoldás: Freemaptools:
A központ Helsinki, a rádiusz 20km:
Nagyítsunk rá:
Kinyagyítva a NASAMS kezelőképernyőről ez a rész:
Egy kicsit balra van Savvik-tól, de kb. stimmel a pozíció (~1km tévedéssel)
Most dőljünk hátra, és elemezzük ezt:
A képernyőképen ha a zöld kör a HMZ, akkor annak a középpontja valamelyik MML kellene, hogy legyen. Viszont a körök középpontja az 'A' betűvel jelölt FDC. Tehát a zöld kör nem lehet a HMZ, vagy legalábbis nem abban az értelemben, ahogy mi gondoljuk.
Nézzük másképpen. Vegyük azt, hogy a folyamatos vonal a lőtávban lévő célokat jelenti, és számoljunk úgy, hogy a belső fehér kör 20km.
Ez alapján:
205 pixel = 20km (fehér kör sugár)
288 pixel = 28km (2S MML-ből kiinduló folyamatos vonal)
290 pixel = 28,3km (1S MML-ből kiinduló folyamatos vonal)
Oké, a 28km még így is sok, ha Molni adatait nézzük, de mégis közelebb van hozzá, mint a 40km-es HMZ érték...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.02.01. 11:31:28 -
JanáJ #80445 Nincs egy OCR-es scanner a közeledben? Kevésbé fájna. :-) -
#80444
Nem igazán világos számomra, hogy 1970-ben mi a fenét akartak ezzel. Akkor még nem volt InSb érzékelő, tehát nem volt all aspect AIM-9. A cél mögül kellett volna indítani, azt meg M2.0 felett hasító célra. Mission impossible, més all aspect seekerrel sem mentek volna sokra. Nagyon közel kellett volna kerülni és legfeljebb oldalról lett volna esélye F-15-nek bár kisebb magasságon lehet, hogy már kellő távolságról fogtva volt a 25-ös utánégetőjét a InSb érzékelő. Az AIM-7E kinematikája mai szemmel megmosolyogtató, de még azzal sem volt esélye nagyon a sikerre, akkor ezzel hogyan gondolták?
Az F-15A/C-nek volt esélye kb. fél légiharc fegyverzettel úgy, ha "megrendezték" a támadást - pl. RF-4, mint csali gép, IAF csinálta ezt - és akkor a feléjük rohanó gépre indítottak. Ha nem vette észre a 25-ös és az F-15-nek 10-11 km-en volt ideje gyorsítani M1.4-re és felugrani 13-14 km-re akkor volt valamiféle esély a sikerre. Idézet az F-15-ös írásomból.
Később nem csak a nyers erejét, de az erővel kombinált harcászati képességeit is demonstrálta az új szupervadász. Bomarc légvédelmi rakétákból átalakított távirányított, nem manőverező célpontokkal szimulálták MiG-25 felderítőgépek elfogását. Az első esetben éles harci rész nélküli AIM-7F-et indítottak 71 ezer láb magasságban (~21,5 km) M2,7 sebességgel haladó célpontra. A telemetria adatai szerint a rakéta a megsemmisítési távolságon belül haladt el a célpont mellett. A következő alkalommalmár éles rakétával végrehajtott lövészeten egy rakéta felhasználásával a Sas megsemmisítette az átalakított légvédelmi rakétát.
-
#80443
1970-ben volt a HAP (High Altitude Project), amely arról szólt, hogy az új, nagy magasságban repülő MiG-25 gépek elfogásához egy átmeneti megoldást nyújtson, mivel a sima Sidewinder nem érte volna el F-4-esről indítva. A felső kép a China Lake múzeumában lett fotózva, 1970-ben végrehajtottak legalább egy tesztet ezzel a HAP rakétával, ez látható a múzeum falán, a rakétától jobbra lent. Az elképzelést kb. itt lőhették le, ugyanis többször nem merül fel, és érdekes módon egyetlen Sidewinder-összesítésben se szerepel.
Az US NAVY a MiG-25 ellen inkább a Tomcat + Phoenix párost látta életképesnek. -
#80442
Ez alapján tényleg csak a seeker szekció különbözik.
-
#80441
Az ESSM Block 1 félaktív rávezetésű, az ESSM Block 2 már aktív radar önirányítású, elvben 2020-ban fog hadrendbe állni.
Számomra sem világos, hogy most ez mi a frászkarika is valójában. Az ESSM Block 2 "teljes" átmérőjű aktív fejjel rendelkezik, viszont az nemzetközi fejlesztés az ESSM partnerországok által.
Tippre a Raytheon próbálta összemosni a kettőt, de nehezen megy úgy, hogy az ESSM Block 2 fejlesztését nem a Raytheon fizeti, hanem az ESSM program tagországok. Ezért csinált egy "olcsósított" verziót, amelynél egyszerűen fogták, és az AIM-120C orrát rárakták az ESSM hajtóművére, és persze az irányítást is ennek megfelelően módosították. -
#80440
Hoppá, erről sosem hallottam. Van eről bővebb anyag? Mert kicsit furcsa, hogy igen régi képanyag van, de az új kép meg mintha ennek a koncepciónak a feltámasztása lenne. -
#80439
Ja csókolom, pontosan ezt írom, hogy a 40/14 km-es HMZ az pontosan az ESSM paramétere és nem az AIM-120C-é...Az alap ESSM emlékeim szerint félaktív, de reklámanyagban aktív változatot is feltüntetnek. Akkor lényegében ez lenne az aktív radaros ESSM csak ilyen fura neve van?
(Ez lényegében pont olyan, mitnt az SM-6, ami egy SM-3 asszem, csak rátettek egy aktív fejet.) -
#80438
Ha már Frankestein-rakétákról van szó:
AIM-9L/M orr szekció Sparrow hajtóműre adaptálva:
-
#80437
AMRAAM-ER videó (50%-al nagyobb hatótávról és 70%-al megnövelt max. repülési magasságról beszélnek)
The AMRAAM-ER missile gets its boost in range from integration of the ESSM® missile rocket motor and smarter flight control algorithms.
Vagyis az ESSM hajtómű-szekcióját kapja meg (Forrás)
2007-es korai változat, "teljes" átmérőjű orr-szekcióval
2015-ös makett, a rakéta kereső / irányító / és robbanófeje egyenesen az AMRAAM-ról jött, az van az ESSM hajtómű-szekciójára szerelve














