95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#80293
Égnek ki? Mi a fészkes répáért?
Szerencsétlen Ferrit elemeknek ugye egyenként 2,5kW mikrohullámú teljesítményt kell átvinniük, esetleg késleltetniük a processzor által adott 4GHz hullám feléig.
Hűtőfelület itt még ugye nix...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.26. 20:38:00 -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#80292
Persze ekkor már 4x annyi fázisfordító elem kell, ami a beszerzési és fenntartási költséget is 4x-re emeli...
Tehát minél kisebb egy-egy nyalábszélesség (ami persze nagy hatótávolságnál nem lenne rossz dolog), exponenciálisan növeli az eszköz üzemeltetésének és beszerzésének a költségét? Na bakker, akkor az AESA radarok brutális ára kezd érthető lenni...
Az elemek fokozatos kiégése meg a felhasználók pénztárcáját.
Égnek ki? Mi a fészkes répáért? Azt hittem, hogy a rendszer relatíve magas élettartamú, ezt szokták az AESA radarok terén felhozni, hogy az MTBF értékük magasabb, mint a hagyományos radaroké. Erre kiderül, hogy még így sem...
Évi 3mUSD per komplexum...
Bakker. Ez brutális. Akkor kb. esélytelen, hogy egy AESA komplexum huzamos ideig működjön folyamatos elemcsere nélkül?
Mekkora egy-egy elem élettartama hozzávetőleg? -
#80291
Nem bizony. Összeszerkesztek ma vagy holnap egy hosszabb kommentet, ami a HT összefoglaló egy része lesz.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.01.26. 20:24:54 -
#80290
Cifuk az oszták EF-hez gyakorlatilag semmi nincs. A világ egyik no.1 korrupciós bulija volt. 25 db IRIS-T az összes fegyverzet. Póttartályokat is utólag rendeletek valami horror áron. Fegyverzet sincs hozzá, majd gondolod ALE-50/55 lesz? A magyar Gripen program 1000%-on fut az osztrák EF-hez képest. Az EF-et használják arra, amire egy F-5E is képes lenne. -
#80289
Hopp. Ezek szerint bizonyos szint alá nem érdemes menni méretben még AESA radarok esetében sem? -
#80288
Na várj, megvették a Tranche 1 gépeket, fel is újították (upgrade-elték) őket, de nincs hozzájuk vontatott csali? 
-
#80287
Eccerű, ahhoz hogy fázis vezérelt antennát szerkessz, az elemi sugárzókat fél hullámhossz távolságra kell helyezed egymástól.
Nyilván ezek a ferrit elemek a lehető legnagyobb átmérőjűek hogy az átviteli veszteség a legkisebb legyen.
Vagyis a ferrit elem átmérője nagyjából megfelel a komplexum fél hullámhosszának.
Ha ismered az antenna átmérőt, és az elemek számát, máris felállíthatsz egy közelítő modellt az antenna által előállított tűnyaláb átmérőjére/frekvenciájára/teljesítményére/felderítési képességére.
No ezért szokják ezt letakarni...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.26. 20:10:54 -
#80286
A passzív fázisfordító elemek által átvitt teljesítmény persze korlátozza a maximális célkövetési távolságot.
Az elemek fokozatos kiégése meg a felhasználók pénztárcáját.
(a lenti Patriot fotón az elemek elsötétedése az élettartalmukkal függ össze)
Évi 3mUSD per komplexum...
-
#80285
esetleg lehetne kevésbé tudományosan? Hogy én is megértsem. , mert nem teljesen tiszta, hogy miért kell egy elemnek ekkorának lennie.Én ugy gondoltam, hogy ez olyan mint mondjuk a hangszórónál .
ott is bizonyos tartományon belül teljesen mindegy a mérete ugyan ugy megszólal rajta egy elég széles frekvencia tartomány.
Tehát ha van egy 5cmes hangszóróm abból is ugyan ugy meg tudom szólaltatni az 500 vagy az 100hzes hangokat is , hogy változtatnám a méretét,max nem hallatszik olyan messzire mintha egy 20cm lenne. viszont ha 50 x5cmes hagszórót teszek be az lehet felérne 10x20cmes hangjával. -
#80284
magyarul hiába csinálnák meg 1x1 cmesre akkor is ilyen távol kéne tenni öket igy semmi értelme kicsinyiteni?
Komoly fizikai/anyagi következményei vannak az elemek méretének.
Ha mondjuk csak 5'161db fázisfordító elemet használsz amik mondjuk 4cm átmérőjűek, azzal meg is határoztad a nyalábszélességet és a frekvenciát.
Ugyanazon adó teljesítmény mellett 2cm átmérőjű elemek használata mellett dupla frekvencián, fele tűnyalábszélességgel dolgozhatsz.
Persze ekkor már 4x annyi fázisfordító elem kell, ami a beszerzési és fenntartási költséget is 4x-re emeli...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.26. 19:57:43 -
#80283
Azzal csak magukat szúrnák tökön. Az elemek mérete határozza meg a használható frekvencia alsó tartományát. Minél kisebb az elem, annál kisebb a fél hullámhossz, annál magasabb freki kell. Egy freki felett az atmoszférikus elnyelődés zavaró lesz, + geom .stealth minél magasabb hullámhossz = annál jobb stealth. -
#80282
magyarul hiába csinálnák meg 1x1 cmesre akkor is ilyen távol kéne tenni öket igy semmi értelme kicsinyiteni? -
#80281
Ok, így már értem. :) -
#80280
egyébként a teljesitmény miatt ekkora egy elem és ezért nem törekednek az elektronika kisebbitésére vagy azért ekkora egy elem, hogy kézi forrasztással lehessen gyártani ahelyett, hogy negyed ekkora méretben géppek csinálnák?
Sajnos itt a fizika ismét az álnok imperialisták kezére játszik...
Az elemek távolsága ideális esetben fél-hullámhossz (esetleg annál valamivel kevesebb).
(vagyis ránézésre nem csak a nyalábszélességet, de a működési frekit is kimatekozhatod)
-
#80279
ISIS drone
tényleg van nekik. és nem is használják olyan rosszul. -
#80278
Ez egy luk az antennarács felületén, ahová betolhatsz egy fázisfordító ferrit elemet.
![]()
7 fázisfordító elem csatlakozik egy vízszintes (barna) vezérlő csokihoz.
7 elem alkot egy oszlopot...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.26. 18:51:15 -
#80277
egyébként a teljesitmény miatt ekkora egy elem és ezért nem törekednek az elektronika kisebbitésére vagy azért ekkora egy elem, hogy kézi forrasztással lehessen gyártani ahelyett, hogy negyed ekkora méretben géppek csinálnák? -
#80276
Egyszerűen nem értem, hogy mit értesz oszlop és luk alatt, mert ennyit sehogy sem tudok összeszámolni.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.01.26. 18:44:39 -
#80275
Egy sorban kb. 26 elemet számolok. -
#80274
Oszloponként 7 luk látható, összesen 13 oszlop az 7x13 horizontális fázisfordító elem.
Ez maximum 1.1 fokos horizontális tűnyalábszélességet tesz lehetővé.
Mivel a korábbi Sz-300P verziók is ~1 fokos nyalábbal dolgoztak, így semmi meglepőt sem láthatunk a képeken...
... persze a rendszer nagy-hatótávolságú célfelderítő képességére azért ez komoly limitáció.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.26. 18:43:26 -
#80273
?
Minden átmenő lukba kerül egy passzív fázisfordító elem.
![]()
-
#80272
Egy sárga csík az egy elem? -
#80271
A fizikához is értő OSINT közösségen belül amúgy nagy népszerűséget alkot az elemi fázisrács számlálóké...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.26. 18:28:28 -
#80270
Patriot képességei meg kis matek után ugye nyitott könyv...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.26. 18:23:47 -
#80269
Nem vettek egy darabot sem. -
#80268
A lenti két kép alapján kiszámolható hogy a legmodernebb Sz-400 komplexum tűnyalábja mennyire széles.
(itt sincs meglepetés...) -
#80267
BTW a BriteCloud nem jobb megoldás a vontatott csalinál? -
#80266
Az az osztrák Eurofightereken is van elviekben... -
#80265
A fizika mindenkire vonatkozik, tehát egy antennarács elemeinek megszámolásával eléggé pontos képet kaphatunk annak képességeiről.
Az Oroszok ezért le szokták takarni a fázisrácsaikat, és csak ritkán láthatunk róluk álá-natúr képeket...
![]()
![]()
![]()
-
#80264
Vontatott csali megeszi a az AIM-120-at elvileg. -
fade2black #80263 F-35öt mért nem? -
#80262
Hpaps, beszélgettünk a réselt antennák és AESA radarok paramétereinek "optikai" ellenőrizhetőségéről. Akkor nem véletlen az, hogy a lenti képen le van takarva az antenne? AN/APG-63(V3) AESA radar.
![]()
-
#80261
Mire dobja a cél az LGB-t?
Honnan tudja hogy oda kell dobni?
(rég a seggében kell már lennie egy AMRAAM-nak)
Persze kell a lézer-távmérős elektro-optikai célmegjelölő is.
(szokás szerint az Olasz F35-ösön kívül mindenki mást meg tudnánk fogni vele a környéken)
![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.26. 17:05:47 -
#80260
Yupp, ez kutya jól hangzik.
Viszont a Mistral nekem kevésnek tűnik, például LGB-k ellen semmit sem érnek - nem kellene valamilyen csöves közel-légvédelem? -
#80259
A jelenlegi alvázak legalább 40 évesek.
Szerény véleményem szerint NASAMS-II -t kell venni, hiszen a már meglévő Kecskeméti Griff AMRAAM-ok is felhasználhatók (komolyabb SAM felesleges), és mivel inkább védekezőt felet játszunk elég lehet valami magyar gyártású/összeszerelésű alvázon is.
(nix ABV/repesz védelem)
4~6 osztály már csúnyán megnehezítené tetszőleges ellenséges légierő szereplését, és költséghatékony is lehetne.
A már beszerzett Mistral-3 rakéták (+NVG) elég jól tudnák védeni az osztályokat.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.26. 16:02:06 -
#80258
A járművek maradhatnak, de a rakétákat és a hozzá való egybeket lehet, hogy cserélni kéne már. A lengyelek már meglépték. A radikális megoldás meg a NASAMS lenne. -
#80257
Hogy M1-et gyártanak, csak véletlenül M2-őt ír ki maga az üzem. -
JanáJ #80256 A KUB modernizációnkról hallottatok valamit? Mit takarhat a modernizáció? Gondolom "csak" az elektronikához lehet nyúlni, a rakétákon maximum élettartam hosszabbítást lehet végezni. Lehet értelme? (orosz, nem NATO vas, lásd Mi-8/17) Elvileg mocorogtak az ügyben a lehetséges olimpiai rendezés miatt. -
JanáJ #80255 Ezt most nem értem. -
#80254
Igen. Valahol vicces lenne, ha még az üzemi is elírta volna, hogy éppen mit gyártanak.
