Gyurkity Péter
Ünnepi ajánló: jól indult a fekete péntek, jön a karácsony
Az ünnepi szezon már itthon is korán indul, hálaadás hiányában ugyanis a fekete péntek is kitűnő startpontként funkcionál. Az idei eredmények szépen alakulnak, azonban a java még a tech-kütyük iránt érdeklődők számára is hátravan, így érdemes végigfutnunk a népszerű termékeken, hogy némiképp tisztábban lássunk a szegmensen belül. Hamarosan kiderül, hogy vajon a VR/AR-őrület az okostelefonokat és a táblákat is lemossa-e.
Azt már korábban előrevetítették, hogy az idei ünnepi szezon több szempontból is a futárokon múlik majd, miközben a Magyar Posta jelezte, hogy korlátozza a csomagfeladásokat. Ahogy az várható volt, a számos különböző akció révén a fekete péntek volt a kiinduló pont, itt pedig (november 24-én) valóban szép számokat listázhattak az érintett boltok, hiszen például az eMAG adatai azt mutatták, hogy 1,4 millió forintba kerülő termék is gazdára talált, a legforgalmasabb percben több mint 700 vásárlás történt, ráadásul a látogatások 60 százaléka immár mobil készülékről érkezett, amely nagyon jól jelzi az idők változását.
A televíziók és a telefonok bizonyultak nagyon népszerűnek, azonban a kisebb háztartási gépek iránt is élénk volt a kereslet, délután 2 óráig pedig már csaknem 4 milliárd forintot költöttek itt el a vásárlók. Az áruházláncok természetesen a tengerentúlon is győzelmet hirdettek, bár a számos eltérő kedvezmény, a vásárlási szokások átalakulása, valamint az e-kereskedelem rohamos térhódítása miatt már kisebb tömegeket vártak, vagyis kevésbé volt jellemző a korábban többször látott, az egyes akciós termékek megszerzéséért induló tömegverekedés. Ahhoz nem fér kétség, hogy kik a legnagyobb haszonélvezői az ünnepi időszaknak: Jeff Bezos vagyona immár 100 milliárd dollár felett van, ami nyilván az Amazon sikerének köszönhető.
A jól ismert gyártók szintén meghirdették saját akcióikat, ami többek között annak köszönhető, hogy immár ők is rendelkeznek saját online és offline értékesítőpontokkal. A helyzetet ugyan némileg bonyolítja, hogy ezen szereplők még nem terjesztették ki saját hálózatukat a kelet-európai régióra, ám így is érdemes tudni, hogy például a Microsoft számos különböző kedvezménnyel készült az ünnepi szezonra. Az egyik Surface Pro csomag esetében például 329 dollárt engedtek az árból, az Xbox One S mindössze 189 dollárért beszerezhető, de az úgynevezett Mixed Reality termékeknél is alacsonyabb árakat láthatunk. Remélhetőleg hamarosan eljön az idő, amikor mi is besétálhatunk majd egy-egy sajátmárkás üzletbe, és hasonló kedvezmények között válogatva vásárolgathatunk.
A termékkategóriák felé fordulva, érdemes talán a laptopokkal kezdeni, hiszen bár manapság mindenki a hordozható kütyükért őrül meg, ezek a gépek még elengedhetetlen kellékek, különösen ha az asztali PC-k fokozatos visszaszorulására gondolunk. A kínálattal nincs gond, itt számos gyártó ajánlja saját eltérő termékeit, legyen szó belépő szintű, szerény hardverrel rendelkező példányokról, mint amilyenek a 100 ezer forint körüli, kifejezetten olcsó változatok, vagy akár a játékosoknak szánt, brutális teljesítményt kínáló, félmillió forint feletti masinák.
Előbbieknél persze nem számíthatunk csodára, a lassú hagyományos merevlemez, a kisebb, többnyire 13,6 hüvelykes kijelző, valamint gyengécske, leginkább integrált grafikus chip miatt jó adag türelemre is szükség lesz, míg utóbbiaknál az ár és a fizikai méret is gondot jelenhet – igaz, manapság egyre több gyártó, így az Asus és az MSI is, készít kifejezetten vékony példányokat, előbbi a Strix, utóbbi pedig a Stealth név alatt, 15,6 és 17,3 hüvelykes kivitelben. Ezek persze még drágábbak, és azt sem tudni, hogy vajon a vékony kivitel miatt 2-3 évnél tovább bírják-e majd (tekintettel az erős hardver hűtési igényeire), ám a legtöbben nyilván a 150-250 ezer forintos kategóriában tanyázó fejlesztésekkel járnak a legjobban, hiszen ezek már 6-8 GB memóriát, esetenként SSD-meghajtót, netán különálló grafikus chipet és erősebb processzort is kínálnak. Az említett két gyártó mellett az Acer, a Dell, a Lenovo, valamint a HP is számos ilyen megoldást ajánl, ezek között olykor nüansznyi különbségek vannak csak. Itt szintén felbukkan a Microsoft, amely a Surface Laptop révén igyekszik kibővíteni meglévő családját, míg az Apple a MacBook-vonallal szeretne versenyben maradni.
Az okostelefonoknál viszonylag könnyű helyzetben vagyunk, hiszen itt gyakorlatilag minden nap beszámolunk valamilyen új fejlesztésről, illetve az egyes gyártók terveiről. A legnagyobb visszhangot persze az őszi bemutatók váltották ki, itt a Galaxy Note 8, az iPhone-hármas, az új Pixel-páros, valamint a különböző kínai megoldások, így például az Oppo R11s és a OnePlus 5T is megtalálható volt, de a szerényebb képességekkel megáldott példányokból sincs hiány, hiszen itt a kínai fejlesztések valóságos dömpingjéről beszélhetünk, amelyet a HMD Global révén a Nokia-telefonok, illetve rengeteg egyéb olcsóbb változat egészít ki – a Xiaomi ráadásul eközben megérkezett Európába, vagyis a jövőben (remélhetőleg) még egyszerűbb lesz a vásárlás. A HMD Global a hagyományos mobilok mellett kitartókról sem feledkezett meg, itt a 3310 után két másik, még olcsóbb példányról rántották le a leplet.
Érdekes, hogy a táblákról már szinte alig esik szó, ami talán annak köszönhető, hogy ez a szegmens nem bővül olyan ütemben, mint például az okostelefonoké. A nagyok persze itt is erős jelenléttel bírnak, a Samsung például a Galaxy Tab S3 és a Galaxy Book révén, a Microsoft a már említett Surface Pro termékekkel, az Apple az iPad-táblákkal, illetve azok különböző változataival, az Amazon pedig a Fire táblákkal és a Kindle e-olvasókkal van itt jelen, de felsorakoznak melléjük az olyan gyártók is, mint a Lenovo (Tab 4) vagy akár a Huawei (MediaPad M3). Az ár a mérettől, a belső komponensektől, valamint a márkától függően nagyon borsos lehet, de ez igaz a nagyobb e-olvasókra is, hiszen a szintén kínai Onyx 9,7 hüvelykes és 13,3 hüvelykes példányokat is kínál, ezek kifejezetten PDF-olvasásra és jegyzetelésre valók, áruk pedig 100 ezer és 250 ezer forint felett van – nyilván nem a széles tömegeket fogják ezzel meghódítani.
A konzoloknál tovább folyik a verseny, és bár vadonatúj generációt idén (vagy tavaly) nem ismerhettünk meg, némi tatarozásra azért sort kerítettek. 2016-ban a PlayStation 4 Pro, idén nyáron pedig az Xbox One X mutatkozott be, utóbbi az első valódi 4K-konzolként. A korábban piacra dobott játékokhoz frissítések jelentek meg, hogy még jobb legyen a vizuális élmény, de eközben mintha reneszánszát élné a klasszikus vonal is, hiszen a Nintendo az NES Classic visszatérését közölte a felhasználókkal, az Atari pedig (amelynek nem sok köze van a 8 és 16 bites PC-ket annak idején piacra dobó, Jack Tramiel egykori cégéhez) szintén jelezte egy saját gép bemutatását. Jól látszik, hogy a vizuális orgia mellett igény van a klasszikus játékok iránt is, ami talán az okostelefonokon elérhető egyszerűbb megoldások népszerűségének is köszönhető.
Az otthoni szórakoztató eszközök nagyon jó ütemben terjednek, bár ez egyelőre inkább a tengerentúlon, Észak-Amerikában megfigyelhető. A Google bemutatta az új Google Home okoseszközt, miközben az Apple saját HomeKit okosotthon-platformját, az Amazon pedig az Echo-hangszórókat igyekszik elterjeszteni, amelyek asszisztensként, valamint multimédiás rendszerként is működhetnek – illetve a lehallgatásban is segítik a hatóságokat, de ez más kérdés. Ezek mellett az okos-termosztátok, az okoszárak, valamint a biztonsági kamerák és okoscsengők bukkannak még fel új slágertermékként, de ezzel egy időben az otthoni routerek is lassan átalakulnak központi vezérlővé, hiszen a többi elektronikai eszköz irányításában is segíthetnek.
Az okosórák lettek volna hivatottak leváltani, illetve meghaladni az okostelefonokat, azok piaci sikereit, ez azonban egyelőre még várat magára, hiszen a globális forgalom elmaradt az eredeti várakozásoktól. A Google kitart a termékvonal mellett, az Apple az új Watch és az ehhez kapcsolódó watchOS révén szeretné megtartani az első helyet a területen belül, még több szenzorral és szolgáltatással (lásd a vércukorszint mérése), de egyre több más cég kapcsolódik ehhez, így például a német Trekstor is, míg a szegmens egykori vezető neve, a Fitbit már itt is fizetési funkciót integrált saját megoldásába. Sokak számára még mindig kérdéses az okosórák létjogosultsága, de a folyamatos terjeszkedést ez valószínűleg nem akadályozhatja meg – pláne úgy, hogy egyre több telefonos funkció kerül be ezen viselhető kütyükbe, így nem lesz többé feltétlenül szükség az okostelefonra.
Az idei év slágere ehelyett a virtuális és a kiterjesztett valóság, ennek megfelelően már számos eltérő fejlesztés közül válogathatunk. Az előrejelzések szerint 2021-ig akár 100 millió ilyen szemüveget adhatnak majd el, így nem véletlen, hogy ebből is igyekszik mindenki kivenni a maga részét. A Google Glass ugyan megbukott, ám a cég az üzleti vonalon tartaná azt életben, míg mások friss változatokat mutattak be, az eddig elért sikerekre alapozva. Az Oculus is sort kerített erre októberben, míg a HTC a Vive esetében, a Sony pedig saját VR-fejlesztéseinél hajtott végre árcsökkentést. Az Acer (nyilván több másik cég mellett) szintén komoly összeget ölne a területbe, míg az Apple 2020-ra készítené el saját AR-szemüvegét - ezt majd két év múlva soroljuk fel az ünnepi esélyesek között. Addigra jó eséllyel kellő mennyiségű tartalom is elérhető lesz, hogy az átlagembernek is valóban megérje egy-egy ilyen termék beszerzése. Az okostelefonok is segíteni fognak ebben, ahogy azt az idei Google- és Apple-bemutatókon is láthattuk - itt már mindkét cég nagy hangsúlyt fektetett az AR támogatására.
Azt már korábban előrevetítették, hogy az idei ünnepi szezon több szempontból is a futárokon múlik majd, miközben a Magyar Posta jelezte, hogy korlátozza a csomagfeladásokat. Ahogy az várható volt, a számos különböző akció révén a fekete péntek volt a kiinduló pont, itt pedig (november 24-én) valóban szép számokat listázhattak az érintett boltok, hiszen például az eMAG adatai azt mutatták, hogy 1,4 millió forintba kerülő termék is gazdára talált, a legforgalmasabb percben több mint 700 vásárlás történt, ráadásul a látogatások 60 százaléka immár mobil készülékről érkezett, amely nagyon jól jelzi az idők változását.
A televíziók és a telefonok bizonyultak nagyon népszerűnek, azonban a kisebb háztartási gépek iránt is élénk volt a kereslet, délután 2 óráig pedig már csaknem 4 milliárd forintot költöttek itt el a vásárlók. Az áruházláncok természetesen a tengerentúlon is győzelmet hirdettek, bár a számos eltérő kedvezmény, a vásárlási szokások átalakulása, valamint az e-kereskedelem rohamos térhódítása miatt már kisebb tömegeket vártak, vagyis kevésbé volt jellemző a korábban többször látott, az egyes akciós termékek megszerzéséért induló tömegverekedés. Ahhoz nem fér kétség, hogy kik a legnagyobb haszonélvezői az ünnepi időszaknak: Jeff Bezos vagyona immár 100 milliárd dollár felett van, ami nyilván az Amazon sikerének köszönhető.
A jól ismert gyártók szintén meghirdették saját akcióikat, ami többek között annak köszönhető, hogy immár ők is rendelkeznek saját online és offline értékesítőpontokkal. A helyzetet ugyan némileg bonyolítja, hogy ezen szereplők még nem terjesztették ki saját hálózatukat a kelet-európai régióra, ám így is érdemes tudni, hogy például a Microsoft számos különböző kedvezménnyel készült az ünnepi szezonra. Az egyik Surface Pro csomag esetében például 329 dollárt engedtek az árból, az Xbox One S mindössze 189 dollárért beszerezhető, de az úgynevezett Mixed Reality termékeknél is alacsonyabb árakat láthatunk. Remélhetőleg hamarosan eljön az idő, amikor mi is besétálhatunk majd egy-egy sajátmárkás üzletbe, és hasonló kedvezmények között válogatva vásárolgathatunk.
A termékkategóriák felé fordulva, érdemes talán a laptopokkal kezdeni, hiszen bár manapság mindenki a hordozható kütyükért őrül meg, ezek a gépek még elengedhetetlen kellékek, különösen ha az asztali PC-k fokozatos visszaszorulására gondolunk. A kínálattal nincs gond, itt számos gyártó ajánlja saját eltérő termékeit, legyen szó belépő szintű, szerény hardverrel rendelkező példányokról, mint amilyenek a 100 ezer forint körüli, kifejezetten olcsó változatok, vagy akár a játékosoknak szánt, brutális teljesítményt kínáló, félmillió forint feletti masinák.
Előbbieknél persze nem számíthatunk csodára, a lassú hagyományos merevlemez, a kisebb, többnyire 13,6 hüvelykes kijelző, valamint gyengécske, leginkább integrált grafikus chip miatt jó adag türelemre is szükség lesz, míg utóbbiaknál az ár és a fizikai méret is gondot jelenhet – igaz, manapság egyre több gyártó, így az Asus és az MSI is, készít kifejezetten vékony példányokat, előbbi a Strix, utóbbi pedig a Stealth név alatt, 15,6 és 17,3 hüvelykes kivitelben. Ezek persze még drágábbak, és azt sem tudni, hogy vajon a vékony kivitel miatt 2-3 évnél tovább bírják-e majd (tekintettel az erős hardver hűtési igényeire), ám a legtöbben nyilván a 150-250 ezer forintos kategóriában tanyázó fejlesztésekkel járnak a legjobban, hiszen ezek már 6-8 GB memóriát, esetenként SSD-meghajtót, netán különálló grafikus chipet és erősebb processzort is kínálnak. Az említett két gyártó mellett az Acer, a Dell, a Lenovo, valamint a HP is számos ilyen megoldást ajánl, ezek között olykor nüansznyi különbségek vannak csak. Itt szintén felbukkan a Microsoft, amely a Surface Laptop révén igyekszik kibővíteni meglévő családját, míg az Apple a MacBook-vonallal szeretne versenyben maradni.
Az okostelefonoknál viszonylag könnyű helyzetben vagyunk, hiszen itt gyakorlatilag minden nap beszámolunk valamilyen új fejlesztésről, illetve az egyes gyártók terveiről. A legnagyobb visszhangot persze az őszi bemutatók váltották ki, itt a Galaxy Note 8, az iPhone-hármas, az új Pixel-páros, valamint a különböző kínai megoldások, így például az Oppo R11s és a OnePlus 5T is megtalálható volt, de a szerényebb képességekkel megáldott példányokból sincs hiány, hiszen itt a kínai fejlesztések valóságos dömpingjéről beszélhetünk, amelyet a HMD Global révén a Nokia-telefonok, illetve rengeteg egyéb olcsóbb változat egészít ki – a Xiaomi ráadásul eközben megérkezett Európába, vagyis a jövőben (remélhetőleg) még egyszerűbb lesz a vásárlás. A HMD Global a hagyományos mobilok mellett kitartókról sem feledkezett meg, itt a 3310 után két másik, még olcsóbb példányról rántották le a leplet.
Érdekes, hogy a táblákról már szinte alig esik szó, ami talán annak köszönhető, hogy ez a szegmens nem bővül olyan ütemben, mint például az okostelefonoké. A nagyok persze itt is erős jelenléttel bírnak, a Samsung például a Galaxy Tab S3 és a Galaxy Book révén, a Microsoft a már említett Surface Pro termékekkel, az Apple az iPad-táblákkal, illetve azok különböző változataival, az Amazon pedig a Fire táblákkal és a Kindle e-olvasókkal van itt jelen, de felsorakoznak melléjük az olyan gyártók is, mint a Lenovo (Tab 4) vagy akár a Huawei (MediaPad M3). Az ár a mérettől, a belső komponensektől, valamint a márkától függően nagyon borsos lehet, de ez igaz a nagyobb e-olvasókra is, hiszen a szintén kínai Onyx 9,7 hüvelykes és 13,3 hüvelykes példányokat is kínál, ezek kifejezetten PDF-olvasásra és jegyzetelésre valók, áruk pedig 100 ezer és 250 ezer forint felett van – nyilván nem a széles tömegeket fogják ezzel meghódítani.
A konzoloknál tovább folyik a verseny, és bár vadonatúj generációt idén (vagy tavaly) nem ismerhettünk meg, némi tatarozásra azért sort kerítettek. 2016-ban a PlayStation 4 Pro, idén nyáron pedig az Xbox One X mutatkozott be, utóbbi az első valódi 4K-konzolként. A korábban piacra dobott játékokhoz frissítések jelentek meg, hogy még jobb legyen a vizuális élmény, de eközben mintha reneszánszát élné a klasszikus vonal is, hiszen a Nintendo az NES Classic visszatérését közölte a felhasználókkal, az Atari pedig (amelynek nem sok köze van a 8 és 16 bites PC-ket annak idején piacra dobó, Jack Tramiel egykori cégéhez) szintén jelezte egy saját gép bemutatását. Jól látszik, hogy a vizuális orgia mellett igény van a klasszikus játékok iránt is, ami talán az okostelefonokon elérhető egyszerűbb megoldások népszerűségének is köszönhető.
Az otthoni szórakoztató eszközök nagyon jó ütemben terjednek, bár ez egyelőre inkább a tengerentúlon, Észak-Amerikában megfigyelhető. A Google bemutatta az új Google Home okoseszközt, miközben az Apple saját HomeKit okosotthon-platformját, az Amazon pedig az Echo-hangszórókat igyekszik elterjeszteni, amelyek asszisztensként, valamint multimédiás rendszerként is működhetnek – illetve a lehallgatásban is segítik a hatóságokat, de ez más kérdés. Ezek mellett az okos-termosztátok, az okoszárak, valamint a biztonsági kamerák és okoscsengők bukkannak még fel új slágertermékként, de ezzel egy időben az otthoni routerek is lassan átalakulnak központi vezérlővé, hiszen a többi elektronikai eszköz irányításában is segíthetnek.
Az okosórák lettek volna hivatottak leváltani, illetve meghaladni az okostelefonokat, azok piaci sikereit, ez azonban egyelőre még várat magára, hiszen a globális forgalom elmaradt az eredeti várakozásoktól. A Google kitart a termékvonal mellett, az Apple az új Watch és az ehhez kapcsolódó watchOS révén szeretné megtartani az első helyet a területen belül, még több szenzorral és szolgáltatással (lásd a vércukorszint mérése), de egyre több más cég kapcsolódik ehhez, így például a német Trekstor is, míg a szegmens egykori vezető neve, a Fitbit már itt is fizetési funkciót integrált saját megoldásába. Sokak számára még mindig kérdéses az okosórák létjogosultsága, de a folyamatos terjeszkedést ez valószínűleg nem akadályozhatja meg – pláne úgy, hogy egyre több telefonos funkció kerül be ezen viselhető kütyükbe, így nem lesz többé feltétlenül szükség az okostelefonra.
Az idei év slágere ehelyett a virtuális és a kiterjesztett valóság, ennek megfelelően már számos eltérő fejlesztés közül válogathatunk. Az előrejelzések szerint 2021-ig akár 100 millió ilyen szemüveget adhatnak majd el, így nem véletlen, hogy ebből is igyekszik mindenki kivenni a maga részét. A Google Glass ugyan megbukott, ám a cég az üzleti vonalon tartaná azt életben, míg mások friss változatokat mutattak be, az eddig elért sikerekre alapozva. Az Oculus is sort kerített erre októberben, míg a HTC a Vive esetében, a Sony pedig saját VR-fejlesztéseinél hajtott végre árcsökkentést. Az Acer (nyilván több másik cég mellett) szintén komoly összeget ölne a területbe, míg az Apple 2020-ra készítené el saját AR-szemüvegét - ezt majd két év múlva soroljuk fel az ünnepi esélyesek között. Addigra jó eséllyel kellő mennyiségű tartalom is elérhető lesz, hogy az átlagembernek is valóban megérje egy-egy ilyen termék beszerzése. Az okostelefonok is segíteni fognak ebben, ahogy azt az idei Google- és Apple-bemutatókon is láthattuk - itt már mindkét cég nagy hangsúlyt fektetett az AR támogatására.