Bár az internetes óriások a nagyobb kényelem és a megfelelő biztonság emlegetése mellett igyekeznek meggyőzni a felhasználókat az NFC elterjedésének jogosságáról, még a technikai újdonságok iránt érdeklődők többsége sem hajlandó lemondani a megszokott műanyag (fizikai) kártyákról. Minden bizonnyal ez a felismerés vezetett oda, hogy a Google is bemutatta saját plasztik megoldását, mások pedig a meglévő fizikai példányok digitális egyesítésével próbálkoznak.

A nyár végén még arról írtunk hosszabb cikkünkben, hogy az észak-amerikai és nyugat-európai adatok összegzése alapján már az online fizetések szegmensén belül is vezetnek a különböző mobil, hordozható eszközök, vagyis a vásárlók jó része már ezen új fejlesztéseken keresztül bonyolítja le internetes tranzakcióit. Ehhez a mobil szélessáv terjedése társul, amely az európai kontinensen is minden eddiginél gyorsabb ütemű, ezt pedig a nagy hitelkártyacégek mellett a bankok és immár a mobilszolgáltatók is igyekeznek kiaknázni saját egyesített megoldásaikkal, amire itthon jó példa a MobilTárca tesztelésének elindulása.

A tengerentúli vásárlók számára abszolút megszokott jelenség, hogy egyre több forgalmazó és áruházlánc dobja piacra saját hitel- és betéti kártyáit (lásd Amazon, Target, stb.), amelynek keretében kedvező kamatot és további akciókat ígérnek. Itthon eleinte a különböző pontgyűjtő kártyákat ismerhettük meg, ma már azonban hozzájuthatunk az ebbe a kategóriába tartozó bankkártyákhoz is, amelyek között betéti és hitelkártya egyaránt előfordul. A cél természetesen az eladások növelése, ez azonban együtt jár a kiszemelt vásárlók egyre nagyobb eladósodásával - az átlag kanadai például éves jövedelmének másfélszeresét költi el, ami ráadásul a válság dacára is tovább emelkedik. Ezt, valamint az online fizetések kultúrájának meghonosodását követi az NFC, amelynek révén immár mobiltelefonunkon keresztül is fizethetünk, akár a külső burkolatra ragasztott címke, akár a SIM-kártya és az operációs rendszer segítségével.

A Google már jó ideje próbálkozik a platform népszerűségének növelésével, Wallet szolgáltatásuk évek óta elérhető, a tavaly megjelent Nexus 4 okostelefon pedig LTE-elérést nem, NFC-támogatást viszont annál inkább kínált a vásárlóknak. A Wallet persze többek között a PayPal ellenében jelent meg a piacon, ám ma már erre a rendszerre támaszkodik minden, a Google egyéb szolgáltatásain keresztül lebonyolított tranzakció, legyen szó a Play oldalról, vagy a külső kereskedőkről, akik szintén elérhetővé teszik saját weboldalaikon a megfelelő opciót.

A jelek szerint a felhasználók többségét még mindig nem sikerült átcsábítani az NFC táborába, ők maradnak a hagyományos plasztikkártyák birodalmában, aminek talán az a legfontosabb oka, hogy sokan tartanak a tolvajoktól - a fizetések támogatásával kiegészült mobiltelefonunk elvesztése immár nemcsak internetes felhasználói fiókjaink és jelszavaink, de akár webes pénztárcánk és az ahhoz kapcsolt bankkártyák eltulajdonításával járhat együtt. Az óvatosságot érzékelve a Google most saját betéti kártyát dob piacra, az első körben kizárólag az Egyesült Államokban, amelynek révén minden hagyományos funkció elérhető lesz, a megszokott módon.

A Google Wallet Mastercard betéti kártya közvetlenül a Wallet egyenlegére támaszkodik, a neves partner révén pedig világszerte használhatjuk azt a megszokott elfogadóhelyeken. Ennek birtokában nincs szükségünk az NFC-t támogató okostelefonra vagy bármilyen más mobil eszközre, a kártya minden esetben a hagyományos módon áll rendelkezésünkre, a PIN-kód révén pedig akár készpénzt is felvehetünk az ATM-en keresztül (a megfelelő díjak megfizetése mellett), naponta legfeljebb 5000 dollárig, ami szokatlanul magas korlátnak tűnik. A földrajzi megkötés elsősorban annak köszönhető, hogy a meglévő felhasználók a Wallet app segítségével rendelhetik meg a fizikai kártyát, ez pedig nem minden országban letölthető. Jelen pillanatban az egyenleg automatikus feltöltése még nem lehetséges, ez azonban a jövőben változhat.

Megjegyzendő, hogy az online fizetésekre szakosodott piaci versenyzők körében sem elsőként jelenik meg ilyen kártya, hiszen a PayPal már jó ideje kínál hasonló, leginkább a mobilos feltöltőkártyákra hajazó megoldást saját felhasználóinak. Ez szintén elsősorban azok számára kényelmes opció, akik hagyományos (offline) elektronikus tranzakciókat szeretnének lebonyolítani az üzletekben, és nem rendelkeznek NFC-kompatibilis mobil eszközzel.

Az NFC és a mobilfizetések terjedésével kapcsolatos aggodalmak tehát egyelőre meggátolják a valódi áttörést, a többség meghódítását. A hagyományos bankkártyák felhasználói ráadásul immár olyan hibrid megoldásokat is alkalmazhatnak, amelyek még kényelmesebbé, sőt akár biztonságosabbá teszik azok igénybe vételét, amire jó példa a Coin cég fejlesztése. Ez utóbbi nem más, mint egy fizikai kártya, amelyet digitális kijelzővel láttak el, így a fizetéskor több meglévő kártyánk közül választhatjuk ki a megfelelőt, és adhatjuk meg az azon szereplő adatokat.


Az első körben 100 dollárt kóstáló Coin birtokában egyszerre 8 meglévő bankkártyát tárolhatunk el, ezek hozzáadása pedig egyszerűen, az adott kártya lehúzásával és lefotózásával történik. Ezt követően a Coin eltárolja annak adatait, a fizikai gomb révén pedig gyorsan végigfuthatunk a memóriában tárolt példányokon. Ez olyankor jöhet jól, ha nem vagyunk biztosak az egyes kártyák egyenlegében, illetve a különböző kiadásokat a megfelelő kártyára szeretnénk terhelni aszerint, hogy személyes, illetve céges tranzakcióról van-e szó - mindezt immár egyetlen kártya használatával elérhetjük, hiszen a digitális kijelző megjeleníti a kiválasztott kártya utolsó négy számjegyét, a CVV-kódot, valamint a lejárati dátumot.

A biztonságra is gondoltak a kártya fejlesztői, ez ugyanis a Bluetooth és a mellékelt mobil app segítségével folyamatosan tartja a kapcsolatot okostelefonunkkal, így azonnal jelez, ha egy bizonyos távolságon kívülre kerül - otthagyjuk egy üzletben, vagy egyszerűen elfeledkezünk róla. A Coin ráadásul méretében is a hagyományos kártyákra hasonlít, lehetőségünk van annak lehúzására, illetve az ATM használatára is, amennyiben készpénzre van szükségünk. A megjelenés 2014-ben esedékes, a korai jelentkezők féláron juthatnak hozzá az első példányokhoz, ám a kétéves működési idő és a magas indulási (és csere-) költség kétségeket vet fel az életképességgel kapcsolatban.

Időközben a Google Wallet is kiegészült egy hasonló opcióval, legalábbis ami fizikai kártyánk online fiókhoz történő hozzárendelését illeti. Ez ugyanis immár a kártya lefotózásával is lehetséges, vagyis telefonunkkal mindössze egy képet kell készítenünk a bankkártyáról, ezt követően pedig az app segítségével azt gyorsan hozzáadhatjuk a Wallet rendszeréhez.

Az NFC széleskörű elterjedésének ütemét megjósolni is nehéz, arról egyelőre pedig álmodozni is felesleges, hogy a fizikai kártyákat belátható időn belül kiválthatjuk ezzel. A mobilszolgáltatók és a bankok mindenesetre egyre nagyobb kedvvel látnak hozzá saját rendszereik kiépítéséhez (lásd ismét MobilTárca), ám ahogy azt említettük, az igazi áttöréshez még alapvető változáshoz van szükség a vásárlói mentalitásban.