Gyurkity Péter
Csak álom az univerzális internet
Bár a Facebook-alapító és a hozzá csatlakozott nagy vállalatok szeretnék mindenkire kiterjeszteni a napi rendszerességű internethasználatot, ez minden bizonnyal még a mobil eszközök rohamos térhódításával sem valósul meg belátható időn belül. A valódi cél inkább a jelenlegi online társadalom jelentős kibővítése, valamint a nagyobb hatékonyság elérése lehet, ehhez azonban szintén évekre lesz szükség, hiszen a fejlődő régiók mellett az USA-ban és az EU-n belül sem éppen ideális a helyzet - van mit bepótolnunk.
Az elmúlt napokban olvashattunk arról, hogy Mark Zuckerberg, a Facebook közösségi portál alapítója és jelenlegi első embere, egy érdekes kezdeményezést hozott létre, amelynek célja a mindenki számára elérhető, univerzális internet létrehozása. Az internet.org megszületése egészen pontosan - legalábbis a hivatalos álláspont szerint - arra irányul, hogy azok számára is elérhetővé tegyék az online világot, akik jelenleg ezt még nem engedhetik meg maguknak, és egyáltalán nem rendelkeznek rendszeres eléréssel. Az indoklás szerint ez generációnk egyik legnagyobb kihívása, márpedig az univerzális internet alapvető jogunk kellene, hogy legyen.
Az ötlethez rögtön több nagyobb vállalat is csatlakozott, a listán pedig immár olyan neveket is megtalálhatunk, mint a Nokia, a Samsung, a Qualcomm, az Ericsson, a Mediatek, illetve az Opera Software. Ők együtt szeretnék a jelenlegi mintegy 2,7 milliárdról egészen 7 milliárdra kiterjeszteni az internetes társadalmat, ezzel gyakorlatilag a bolygó teljes lakosságát bevonva az internetezésbe. Ez első látásra nem tűnik lehetetlennek, hiszen ma már mintegy 5 milliárd ember rendelkezik valamilyen mobiltelefonnal, igaz, a többség nem engedheti meg magának egy okostelefon, vagy akár egy hagyományos internetelérés beszerzését. Más problémák és akadályok is meghúzódnak azonban a háttérben, amelyek nehezíthetik a valódi előrelépést.
Első helyen említhetnénk azon nem elhanyagolható tényt, hogy több milliárd ember számára a napi betevő felkutatása és annak elfogyasztása is komoly problémát jelent, számukra valószínűleg nem az internet teljes vagy időszakos hiánya okozza a legnagyobb fejfájást. Rögtön hozzácsaphatjuk ehhez a több kontinensen zajló háborúk és helyi konfliktusok listáját, bár a különböző rádiós és műholdas megoldások a nem túl távoli jövőben talán áthidalhatják majd az alapvető struktúra hiányából fakadó szakadékokat.
A valódi cél nyilván nem is a teljes lakosság bekapcsolása, hanem a jelenlegi helyzet javítása, a rendszeresen internetezők számának jelentős mértékű növelése lehet, a motivációs tényezőt pedig az egyes résztvevők saját anyagi bázisának potenciális kiszélesítése jelenti, nem pedig az emberiség fejlettségi szintje miatti aggódás. Ebből indulnak ki azon negatív hangvételű reagálások, amelyekben kiemelik, hogy Zuckerberg minden bizonnyal saját portálját szeretné még kedvezőbb helyzetbe hozni, mégpedig a mostani 1,15 milliárd fős aktív felhasználótábor expanziójával.
Kétségtelen, hogy az alapító mindenképpen jól járna az internethasználat gyorsabb terjedésével. Ennek üteme jelenleg éves szinten alig 9 százalék, ám az erősebb növekedés nem pusztán több felhasználót, hanem több hirdetést, következésképpen pedig az ezekből származó bevétel megugrását is jelentené. Ez már csak azért is fontos tényező, mert jelenleg éppen itt zajlik a nagy versenyfutás az olyan internetes óriások között, mint a Facebook és a Google - aki több új csatlakozót csábít saját online szolgáltatásaihoz, az hosszú távon bebiztosíthatja saját jövőjét.
Ami a konkrét lépéseket illeti, a közösségi portálon közzétett részletes dokumentumból következtethetünk ezek némelyikére. Az egyik alapvető kiindulási pont a jelenleg alkalmazott szolgáltatások és mobil alkalmazások által lebonyolított internetes adatforgalom optimalizálása, a köztük zajló kommunikáció hatékonyabbá tétele. Példaként említik a Facebook saját mobil appját, amely nagy átlagban napi 12 MB adatot használ fel, ám ez néhány okos húzással napi 1 MB-ra lenne lecsökkenthető - ezzel máris olcsóbbá válna a mobil internet. A tömörítés és a gyorsítótár használatának pontos részleteiben segíthet majd többek között az Opera, amely böngészője révén itt jelentős tapasztalatokkal bír.
Jellemző, hogy az átlagos amerikai iPhone felhasználó egy tipikus 2 éves előfizetés keretében 2000 dollárt költ el, ebből 500-600 dollár maga a készülék, a fennmaradó rész pedig a mobil adatforgalom költsége - igaz, az ebből származó csinos bevétel jó része viszont elmegy a globális infrastruktúra kiépítésére és fenntartására. Az internet jelenléte viszont jótékonyan hat a gazdaság fejlődésére, hiszen ez a fejlett országokban már a GDP növekedésének 21 százalékért felelős, míg, egy másik szemszögből nézve, a teljes IT-szektor részesedése a 25 százalékot éri el (a maradék 75 százalék az egyéb vállalatok jóvoltából keletkezik).
Ahol internet van, ott gyorsabban fejlődik a gazdaság, előnyeiből legikább a nem technológiai ágazatok részesednek
Nem mehetünk el szó nélkül azonban amellett sem, hogy az internetpenetráció, vagyis a világháló elterjedtsége még itt sem nevezhető optimálisnak - már ha optimális mutató egyáltalán elérhető. Éppen most jelent meg egy amerikai felmérés , amely szerint az USA-n belül ugyan a lakosság 98 százaléka számára elérhető valamilyen szélessávú kapcsolat, mintegy 20 százalék mégsem veszi igénybe azt, legyen szó otthoni, munkahelyi, vagy akár iskolai elérésről. Ez mintegy 60 millió főt jelent, a mutató pedig 2009 óta nem nagyon változott, dacára az akkor elindított, 7 milliárd dolláros költségvetésre támaszkodó programnak. Az nem túl meglepő, hogy az idősebb korosztályok esetében az átlagnál nagyobb az offline életet élők aránya, ám a fiatalabbak között is sokan vannak olyanok, akik elsősorban a költségek miatt maradnak távol, van tehát javítanivaló, annál is inkább, mert Észak-Amerikában hírhedten magasak a mobiltelefonos és internetdíjak.
Ami az Európai Unió országait illeti, itt tavalyi adatokra támaszkodhatunk, amelyek jól mutatják a közösségen belüli helyzetet és az egyes államok közötti eltéréseket. Kedvező fejlemény, hogy a fiatalok 60 százaléka használ már mobil elérést, az internettel általában pedig a lakosság 73 százaléka találkozott 2012 során. A legjobb mutatók (elsősorban skandináv országokban) 90 százalék felettiek, míg a lista végén Románia található alig 45 százalékkal, Bulgária mögött. Magyarország itt a mezőny közepén helyezkedik el, mint ahogy az eléréssel rendelkező háztartások viszonylatában is, ahol négy év alatt 48-ról 69 százalékra javult a mutató - ráadásul ezen elérések már szinte kizárólag szélessávú kapcsolatot jelentenek. A hazai lakosság mintegy kétharmada heti rendszerességgel merészkedik a világhálóra, 58 százalék pedig naponta tesz ugyanezt.
A 27 tagállamot együttvéve, még mindig 23 százalék azok aránya, akik soha nem használták az internetet, bár ez az arány 2006-ban még 42 százalék volt - jól látható, hogy az online jelenlét mikor vált valóban hétköznapi tevékenységgé a tömegek számára. Ezzel együtt az is egyértelmű, hogy inkább nekik (és nem az éhező afrikaiak millióinak) van esélyük kiaknázni a Zuckerberg-féle kezdeményezés kínálta lehetőségeket.
Az elmúlt napokban olvashattunk arról, hogy Mark Zuckerberg, a Facebook közösségi portál alapítója és jelenlegi első embere, egy érdekes kezdeményezést hozott létre, amelynek célja a mindenki számára elérhető, univerzális internet létrehozása. Az internet.org megszületése egészen pontosan - legalábbis a hivatalos álláspont szerint - arra irányul, hogy azok számára is elérhetővé tegyék az online világot, akik jelenleg ezt még nem engedhetik meg maguknak, és egyáltalán nem rendelkeznek rendszeres eléréssel. Az indoklás szerint ez generációnk egyik legnagyobb kihívása, márpedig az univerzális internet alapvető jogunk kellene, hogy legyen.
Az ötlethez rögtön több nagyobb vállalat is csatlakozott, a listán pedig immár olyan neveket is megtalálhatunk, mint a Nokia, a Samsung, a Qualcomm, az Ericsson, a Mediatek, illetve az Opera Software. Ők együtt szeretnék a jelenlegi mintegy 2,7 milliárdról egészen 7 milliárdra kiterjeszteni az internetes társadalmat, ezzel gyakorlatilag a bolygó teljes lakosságát bevonva az internetezésbe. Ez első látásra nem tűnik lehetetlennek, hiszen ma már mintegy 5 milliárd ember rendelkezik valamilyen mobiltelefonnal, igaz, a többség nem engedheti meg magának egy okostelefon, vagy akár egy hagyományos internetelérés beszerzését. Más problémák és akadályok is meghúzódnak azonban a háttérben, amelyek nehezíthetik a valódi előrelépést.
Első helyen említhetnénk azon nem elhanyagolható tényt, hogy több milliárd ember számára a napi betevő felkutatása és annak elfogyasztása is komoly problémát jelent, számukra valószínűleg nem az internet teljes vagy időszakos hiánya okozza a legnagyobb fejfájást. Rögtön hozzácsaphatjuk ehhez a több kontinensen zajló háborúk és helyi konfliktusok listáját, bár a különböző rádiós és műholdas megoldások a nem túl távoli jövőben talán áthidalhatják majd az alapvető struktúra hiányából fakadó szakadékokat.
A valódi cél nyilván nem is a teljes lakosság bekapcsolása, hanem a jelenlegi helyzet javítása, a rendszeresen internetezők számának jelentős mértékű növelése lehet, a motivációs tényezőt pedig az egyes résztvevők saját anyagi bázisának potenciális kiszélesítése jelenti, nem pedig az emberiség fejlettségi szintje miatti aggódás. Ebből indulnak ki azon negatív hangvételű reagálások, amelyekben kiemelik, hogy Zuckerberg minden bizonnyal saját portálját szeretné még kedvezőbb helyzetbe hozni, mégpedig a mostani 1,15 milliárd fős aktív felhasználótábor expanziójával.
Kétségtelen, hogy az alapító mindenképpen jól járna az internethasználat gyorsabb terjedésével. Ennek üteme jelenleg éves szinten alig 9 százalék, ám az erősebb növekedés nem pusztán több felhasználót, hanem több hirdetést, következésképpen pedig az ezekből származó bevétel megugrását is jelentené. Ez már csak azért is fontos tényező, mert jelenleg éppen itt zajlik a nagy versenyfutás az olyan internetes óriások között, mint a Facebook és a Google - aki több új csatlakozót csábít saját online szolgáltatásaihoz, az hosszú távon bebiztosíthatja saját jövőjét.
Ami a konkrét lépéseket illeti, a közösségi portálon közzétett részletes dokumentumból következtethetünk ezek némelyikére. Az egyik alapvető kiindulási pont a jelenleg alkalmazott szolgáltatások és mobil alkalmazások által lebonyolított internetes adatforgalom optimalizálása, a köztük zajló kommunikáció hatékonyabbá tétele. Példaként említik a Facebook saját mobil appját, amely nagy átlagban napi 12 MB adatot használ fel, ám ez néhány okos húzással napi 1 MB-ra lenne lecsökkenthető - ezzel máris olcsóbbá válna a mobil internet. A tömörítés és a gyorsítótár használatának pontos részleteiben segíthet majd többek között az Opera, amely böngészője révén itt jelentős tapasztalatokkal bír.
Jellemző, hogy az átlagos amerikai iPhone felhasználó egy tipikus 2 éves előfizetés keretében 2000 dollárt költ el, ebből 500-600 dollár maga a készülék, a fennmaradó rész pedig a mobil adatforgalom költsége - igaz, az ebből származó csinos bevétel jó része viszont elmegy a globális infrastruktúra kiépítésére és fenntartására. Az internet jelenléte viszont jótékonyan hat a gazdaság fejlődésére, hiszen ez a fejlett országokban már a GDP növekedésének 21 százalékért felelős, míg, egy másik szemszögből nézve, a teljes IT-szektor részesedése a 25 százalékot éri el (a maradék 75 százalék az egyéb vállalatok jóvoltából keletkezik).
Ahol internet van, ott gyorsabban fejlődik a gazdaság, előnyeiből legikább a nem technológiai ágazatok részesednek
Nem mehetünk el szó nélkül azonban amellett sem, hogy az internetpenetráció, vagyis a világháló elterjedtsége még itt sem nevezhető optimálisnak - már ha optimális mutató egyáltalán elérhető. Éppen most jelent meg egy amerikai felmérés , amely szerint az USA-n belül ugyan a lakosság 98 százaléka számára elérhető valamilyen szélessávú kapcsolat, mintegy 20 százalék mégsem veszi igénybe azt, legyen szó otthoni, munkahelyi, vagy akár iskolai elérésről. Ez mintegy 60 millió főt jelent, a mutató pedig 2009 óta nem nagyon változott, dacára az akkor elindított, 7 milliárd dolláros költségvetésre támaszkodó programnak. Az nem túl meglepő, hogy az idősebb korosztályok esetében az átlagnál nagyobb az offline életet élők aránya, ám a fiatalabbak között is sokan vannak olyanok, akik elsősorban a költségek miatt maradnak távol, van tehát javítanivaló, annál is inkább, mert Észak-Amerikában hírhedten magasak a mobiltelefonos és internetdíjak.
Ami az Európai Unió országait illeti, itt tavalyi adatokra támaszkodhatunk, amelyek jól mutatják a közösségen belüli helyzetet és az egyes államok közötti eltéréseket. Kedvező fejlemény, hogy a fiatalok 60 százaléka használ már mobil elérést, az internettel általában pedig a lakosság 73 százaléka találkozott 2012 során. A legjobb mutatók (elsősorban skandináv országokban) 90 százalék felettiek, míg a lista végén Románia található alig 45 százalékkal, Bulgária mögött. Magyarország itt a mezőny közepén helyezkedik el, mint ahogy az eléréssel rendelkező háztartások viszonylatában is, ahol négy év alatt 48-ról 69 százalékra javult a mutató - ráadásul ezen elérések már szinte kizárólag szélessávú kapcsolatot jelentenek. A hazai lakosság mintegy kétharmada heti rendszerességgel merészkedik a világhálóra, 58 százalék pedig naponta tesz ugyanezt.
A 27 tagállamot együttvéve, még mindig 23 százalék azok aránya, akik soha nem használták az internetet, bár ez az arány 2006-ban még 42 százalék volt - jól látható, hogy az online jelenlét mikor vált valóban hétköznapi tevékenységgé a tömegek számára. Ezzel együtt az is egyértelmű, hogy inkább nekik (és nem az éhező afrikaiak millióinak) van esélyük kiaknázni a Zuckerberg-féle kezdeményezés kínálta lehetőségeket.