Angela Merkel volt német kancellár „óriási aggodalommal figyeli” az olyan technológiai milliárdosok, mint Elon Musk befolyását Donald Trump megválasztott amerikai elnökre.

A Der Spiegel című hírmagazinnak ma, emlékiratainak megjelenése előtt adott interjújában Merkel azt mondta, hogy a politika feladata végső soron az, hogy egyensúlyt teremtsen az egyszerű és a befolyásos polgárok érdekei között. "Ha ezt a döntéshozatalt túlságosan erősen befolyásolják akár a vállalatok, akár a tőke hatalma, akár technológiai képességek révén, akkor ez mindannyiunk számára példátlan kihívás” - mondta. Példaként említette Muskot, a Tesla és a SpaceX vezérigazgatóját, akit Trump felkért, hogy legyen az új kormányzati hatékonysági minisztérium társvezetője, amely a leendő elnök jelzése szerint a kormányzat keretein kívül fog működni.

"Egy olyan személy, mint Musk az űrben keringő műholdak 60%-át birtokolja, és ez a politikai kérdéseken túlmenően hatalmas aggodalomra ad okot számunkra” - mondta Merkel. A SpaceX üzemelteti a Starlink műholdas internetszolgáltatót, amelynek több mint 6000 műholdja van az űrben, és amelyet átlagemberek, vállalatok és kormányzati szervek egyaránt használnak. Merkel a Spiegelnek elmondta, hogy Trump újbóli győzelme szomorúsággal töltötte el. "Ha valaki a politikában nem engedi meg a win-win helyzeteket, hanem mindig csak győzteseket és veszteseket ismer el, akkor az nagyon nehéz feladat a multilateralizmus számára” - mondta.

Merkel több, mint 700 oldalas memoárja - amelynek címe: Szabadság: Emlékek 1954-2021 - Trump újraválasztása előtt írt könyve november 26-án jelenik meg több mint 30 országban. Könyvében - amelyet decemberben mutat be az Egyesült Államokban egy Barack Obama volt amerikai elnökkel közös rendezvényen - Merkel leírja a Trumppal, valamint a világ más vezetőivel, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott kapcsolatait. A könyv megjelenésére akkor kerül sor, amikor Németország jelenlegi gazdasági és politikai nehézségei, valamint a növekvő nemzetközi válságok fényében nyomás nehezedik rá, hogy megvédje örökségét.

Angela Merkel első hibája Donald Trumppal kapcsolatban az volt - írja várva várt emlékirataiban -, hogy úgy kezelte, mintha „teljesen normális” lenne, de hamar megismerte emocionális természetét és a tekintélyelvűek és zsarnokok iránti gyengeségét. Kezdetben félreértette Trumpot 2017-es első találkozásukkor az Ovális Irodában, ahol a férfi megpróbálta megalázni őt azzal, hogy nem volt hajlandó kezet fogni vele a kamerák előtt. "Ahelyett, hogy sztoikusan tűrtem volna, odasúgtam neki, hogy kezet kellene fognunk” - írja. "Amint a szavak elhagyták a számat, megráztam a fejemet magamban. Hogyan is felejthettem el, hogy Trump pontosan tudta, mit csinál. A viselkedésével beszédtémát akart adni az embereknek, én pedig úgy viselkedtem, mintha egy teljesen normális emberrel beszélgetnék”.

A könyvön Merkel 2021-es távozása óta dolgozik. Szó esik benne a kommunista Kelet-Németországban való neveltetéséről, a jobbközép Kereszténydemokrata Unión belüli valószínűtlen felemelkedéséről és 16 évnyi hatalomban töltött időszakáról, amelynek során Európa királynőjeként és „a szabad világ vezetőjeként” vált ismertté - ez a címke egykor kizárólag az amerikai elnököket illette. Most, hogy nem kötik a diplomáciai finomságok, Merkel Trumpot sérelmektől és szükségletektől vezéreltnek írja le, szemben az ő „tényszerű” megközelítésével. "Úgy tűnt, hogy a fő célja az volt, hogy a beszélgetőpartnere bűntudatot érezzen. Ugyanakkor az volt a benyomásom, hogy azt is akarta, hogy a beszélgetőpartnere kedvelje őt”. Ahelyett, hogy megpróbált volna hidakat építeni a hagyományos szövetségesekkel, „Trumpot láthatóan lenyűgözte az orosz elnök” - írja Merkel, és megjegyzi, hogy „autokratikus és diktatórikus vonásokkal rendelkező politikusok a markukban tartották őt”.

Az első megbeszéléseik utáni hazafelé tartó repülőúton Merkel arra a következtetésre jutott, hogy Trump "úgy tekintett mindenre, mint az ingatlanfejlesztő, aki volt, mielőtt belépett a politikába. Számára minden ország rivális volt, amelyben az egyik sikere a másik kudarcát jelentette. Nem gondolta, hogy együttműködéssel mindenki számára növelhető a jólét”. A Merkellel való vitatott viszony Trumpot is kisérti, aki még egy idei kampánykörútján is beszélt róla. "A németek nem szerettek engem, mert azt mondtam, hogy fizetni kell” - mondta egy pennsylvaniai gyűlésen, nyilvánvalóan a NATO-n belüli védelmi kiadásokra utalva. "Azt mondtam Angelának: Angela, te nem fizettél”.

Az e havi amerikai választások előtt írt, saját bevallása szerint megkésett támogatásában Merkel kijelenti: „Teljes szívemből kívánom, hogy Kamala Harris legyőzze vetélytársát és elnök legyen”. De a történelemnek más tervei voltak Vlagyimir Putyinnal is, egy másik alakkal, aki még mindig az ő távollétében alakítja a világot. Bár Merkel - aki folyékonyan beszél oroszul - manipulatívnak és bosszúállónak találta őt, elismeri, hogy az orosz elnöknek volt néhány érvényes érve a 2007-es müncheni biztonsági konferencián elhangzott hírhedt nyugatellenes szónoklatában. "Voltak olyan pontok, amelyeket nem tartottam teljesen abszurdnak. Mint tudjuk, soha nem volt bizonyíték arra, hogy Irakban vegyi fegyverek voltak” - írja, utalva az ottani rendszer megdöntésének amerikai indoklására.