Gyurkity Péter

Az online előfizetésekben bízik a nyomtatott sajtó

A hagyományos nyomtatott sajtó fokozatos visszaszorulásáról, majd annak végleges eltűnéséről már másfél évtizede olvashattunk előrejelzéseket, ám az eddigi tapasztalatok alapján ez egy elhúzódó folyamat eredménye lesz - már amennyiben valóban sor kerül a végleges váltásra. Kétségtelen tény azonban, hogy az olvasótábor beszűkülése igencsak kellemetlenül érinti a lapokat, amelyek egyre nagyobb arányban fordulnak a világháló, azon belül is az online előfizetések irányába. Néhány befektető ennek ellenére is lát fantáziát a nyomtatott újságokban, amelyek áron alul kelhetnek el.

Az eljövendő korszakváltásról jó előre megalkotott elképzelést valószínűleg nem kell itt részletesen kifejtenünk, jelen sorok olvasói nyilván nem a nyomtatott kiadványok iránti feltétlen hűségük miatt bámulják a kijelzőt a legfrissebb hírek, értesülések után kutatva. A változás mindenki számára nyilvánvaló, elég ha csak az egy évtizeddel ezelőtti állapotokra gondolunk: a kétezres évek elején ritkán fordult elő, hogy a televízióban online portálokra hivatkoztak hírforrásként, a jól ismert napilapok pedig még itthon is olvasók millióra számíthattak. Az elmúlt években ráadásul jól kivehető volt a megújulási kísérlet, amely eleinte ingyenes, majd később egyre inkább fizetős online alternatívákat hozott létre a világhálón.

Ma ugyanilyen világosan látható, hogy a fontosabb nevek az előfizetéses modellben látják a jövőt. Ez nem túl meglepő, hiszen a kiadók számára mindig is a bevételek csökkenése volt a legnagyobb probléma, az ingyenes digitális média gyors terjedése és szélesedése révén pedig egyre kisebb szerep és mozgástér maradt a tradicionális platformoknak. Eljutottunk oda, hogy az internetezők jó része nem is a hagyományos szereplőkön, hanem névtelen, vagy alig ismert bloggereken keresztül szerzi be a fontosabb és kevésbé fontosabb híreket, az online naplókban és a közösségi portálokon megjelenő egyéb tartalmakon keresztül nyer némi betekintést az éppen zajló eseményekbe.

A napi- és hetilapok példányszáma fokozatosan csökken, a folyamatosan, szinte percenként frissülő online felületek pedig egyértelműen maguk mögött hagyják a nyomtatott kiadványokat. Erre reagálva bukkantak fel a jól ismert nevek internetes oldalai (mára inkább meglepőnek hat, ha egy napilap online változata nem található meg a világhálón), a bevétel pótlását pedig ezen szereplők az előfizetéses modell elterjesztésétől várják. Jó példa erre a Murdoch-csoport, amelynek egyik legfontosabb tagja a The Times - a továbbra is népszerű brit lap online példánya csak a tartalom egy részét fedi fel a látogatók előtt, a teljes cikkekért már fizetnünk kell.

A Wall Street Journal hasonló eljárást alkalmaz, a legtöbb írás itt is kizárólag az előfizetők számára elérhető teljes terjedelmében, mint ahogy a New York Times is igyekszik erre az útra terelni az olvasókat. A fizetési kötelezettség nyilván sokak számára csalódást jelent, ám pozitívum, hogy a modell meglehetősen rugalmas, az amerikai kiadványok például a a Sandy hurrikán alatt megnyitották oldalaikat, hogy mindenki a lehető leggyorsabban értesüljön a legújabb fejleményekről. A mobil szféra térnyerése természetesen itt is jól kivehető, hiszen minden valamirevaló szereplő igyekszik saját alkalmazásokkal megjelenni, legyen szó az Androidról, az iOS-ről, vagy akár a Windows Phone platformról. Itthon az Origo átalakulását lehet példaként említeni, az új felület egyértelműen a hordozható eszközök terjedését veszi figyelembe, maga mögött hagyva a régi, kissé zsúfoltnak ható kialakítást.

A nagyok mellett az egészen kicsik is megszenvedik a váltást, annál is inkább, mert ők eleve kedvezőtlenebb helyzetből indulnak, tekintettel az alacsony példányszámra. Számukra szolgálhat tanulságokkal a kanadai egyetemi és főiskolai kiadványok példája, hiszen ezek többnyire százas, ezres nagyságrenddel igyekeznek életben maradni. A hivatkozott cikkből rögtön kiderül, hogy a nyomtatott változat mellett kitartók kénytelenek ritkítani a megjelenést, mivel a bevételek (különösen a gazdasági válság kirobbanását követően) alaposan visszaestek. A megújulás viszont számukra sem lehetetlen, mi több, ez néhány alkalommal már sikerült is, miután a bátrabbak az online jelenlétre koncentráltak, reklámokkal megtoldva a digitális felületet, ami szinte azonnal a bevételek növekedéséhez vezetett - ebben persze nyilván szerepet játszott a fiatal, diákokból álló olvasóközönség is, amely eleve könnyebben talál utat az internethez.


Németországban komoly összecsapásra került sor a nagyobb kiadók és a Google között, ami ez utóbbi cég hírportáljára (Google News), annak növekvő befolyására vezethető vissza. A német cégek kifogásolták, hogy az amerikai internetes óriás rátelepszik a területre, a felületen elhelyezett hirdetések révén ők söprik be az egyre jelentősebb bevételeket, miközben az eredeti hírt megjelenítő online kiadványok ebből kimaradnak. Ezen a téren vártak áttörést a szigorúbb német szerzői jogi szabályozástól, amelyet még májusban fogadtak el a törvényhozók, és amely most, augusztus elején lépett életbe.

Az eredeti elképzelés szerint a kiadók díj ellenében tehették volna elérhetővé a keresők és hírgyűjtő portálok számára saját tartalmaik részleteit, azok rövid bevezetőit, ezzel kompenzálva magukat a Google és társai terjeszkedéséért. Ezt később úgy módosították, hogy a különálló szavak és rövid szövegrészletek kikerültek a törvény hatálya alól, így a keresők és hírgyűjtők megúszták a kiadók bosszúját - ez utóbbiak viszont a Google új szabályzata értelmében külön jelezhetik, hogy engedélyezik-e tartalmaik közzétételét a Google News oldalain. A legtöbb német kiadó bele is egyezett ebbe, cikkeik már elérhetők a hírgyűjtő portálon, ám nagyon úgy tűnik, hogy ideiglenes megoldásról van szó, így a helyzet a későbbiekben ismét változni fog - már amennyiben a kiadók megtalálják a számukra ideálisnak tűnő alternatívát, amely kellő bevételt eredményez a kiadványok tulajdonosainak kasszájában, és ezzel egy időben megtartja az internetes olvasótábort is.

Az idők változása, a nyomtatott sajtó visszaszorulása ellenére néhányan még látnak jövőt a területben, mi több, egyes befektetők komolyan ki is használják az alacsony árakban rejlő lehetőségeket. Conrad Black, korábbi médiamágnás, aki éveket töltött el egy amerikai börtönben sikkasztás miatt, az elmúlt napokban adott interjújában arról beszélt, hogy számos jól ismert név áron alul kelhet el, márpedig ezen nevek még mindig komoly márkának számítanak, amit egy jó cégvezetés kiaknázhat. Hozzátette, hogy a nyomtatott lapok még most is a YouTube-hoz hasonlítható élményt nyújthatnak, magukhoz láncolhatják az olvasókat, ehhez azonban valódi értéket kell közvetíteniük, a megfelelő újságírók alkalmazása, illetve exkluzív tartalmak közlése révén.

Nem véletlen, hogy Warren Buffett, illetve az irányítása alatt álló befektetési alap, a Berkshire Hathaway (amely konzisztensen jó eredményeket produkált az utóbbi évtizedekben), alaposan bevásárolt amerikai napilapokból és egyéb kiadványokból. Mára szinte minden jelentősebb amerikai városban jelen vannak ezen akvizíciók révén, csak az elmúlt két évben 25 ilyen lapot vásároltak fel, ami azt jelzi, hogy ők is látnak esélyt a túlélésre. Nem túl valószínű, hogy ez a túlélés kizárólag a nyomtatott formátum révén valósul majd meg, ám a fentiek alapján világos, hogy a két terület ötvözésével mind a kisebb, mind pedig a nagyobb szereplők egészen jó eredményeket érhetnek majd el.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Archenemy #3
    ugyan ugyan, és az ókorról szóló történelemkönyvek? :)
  • Tetsuo #2
    Olyan hír-médium sehol sincs. Semilyen országban, ahol pártok vannak.
  • nlght #1
    ha lenne igényes, pártmentes, nem részrehajló, objektív hírszolgáltatás akkor talán még elő is fizetnék rá, ehelyett olvasnom kell több különböző híroldalt is, hogy össze tudjam utána rakni magamnak az igazságot a mai világról...

    még valami: imho jelenleg a tv, rádió és írott média 99%-át a fidesz (nagyobb részben) és az mszp (kisebb részben) birtokolja köszönhetően a pártközeli "üzletembereknek", sajnos a jobbikot csak a kuruc.info és a barikád.hu és még néhány blog képviseli... aláírom, hogy néha túlzásokba tud esni a kuruc.info és sajnos a maga módján ugyanúgy részrehajló tud lenni, DE megdöbbentő, hogy mennyi hírt, bűncselekményt elhallgatnak a mainstream médiában... nagyon durván megdöbbentő... ha minden eset szóhoz jutna a mainstream médiában, akkor pl. elképzelhetetlen lett volna a fidesz 2/3-ados győzelme anno